Dunántúli Napló, 1965. március (22. évfolyam, 51-76. szám)
1965-03-14 / 62. szám
4 napló «ML mAwtctm fi, 1 DON JUAN Mozart operájának bemutatója a Pécsi Nemzeti Színházban Pénteken este került sor a Pécsi Nemzeti Színház opera, társulatának ez évadban második bemutatójaként Mozart Don Juan-jónak nagysikerű előadására. A mozarti életmű ékköve A mozarti életmű egyik iegragyogóbb ékköve ez a* opera, mely a századak távolából előbukkanó nőcsábász és hal ottgyalázó Doo Juan Tenon o gaztetteiről és megérdemelt büntetéséről szói. Ezt örökíti meg a XVI. század elején a Sevillai Krónika te e két anyagiból, a szerelmi kicsapongásból éa hatofctgyalá- zásból szőtte Tin» da Molina spanyol szerzetes la drámáját 1630-ban. Ex az eüső ránk maradt csíra, mélyből elindult és európai méretűvé duzzadt a Don Juan-tóma. A Faust- rnondához hasonlóan ezt la elsősorban a vásári komédia és bábjáték sajátította ki Innen került leszűrve és meggazdagodva többek között Mo- liére-hez te Gddonáhoa. A rögtönzött komédiában alakult Jd a komikus szolga (Leporello) mulatságos figurája, Moliére drámája teremtette meg Donna Elvira életteli alakját. 1761-ben Gluck balettje gazdagítja a Don Jüanról szóló alkotások számát, mely 1787-ben éri el tetőpontját Itáliában Fabnzi, Gardi te Gazzanlga komponál operát Don Jüanról, ex utóbbi szövegírója, Berta« szolgáltatott mintát Da Ponténak, aki ügyes és a zeneszerző természetéhez Jól alkalmazkodó librettót alakított Mozart használatára. Mozart a prágai olasz opera megrendelésére írta művét nagy lelkesedéssel te hálatelten a Figaro házassága gyönyörű fogadtatásáért így készült el az 1787. év negyedik Don Juan-ja. Azóta is írók, köttök, filozófusok, zeneszerzők egész sorát foglalkoztatta az emberi szenvedélynek, életművészetnek ez a hallhatatlan figurája, akit azonban mégis Mozart drámai remeke festett meg számunkra örökérvényűen. Mozart operájáról egyik méltatója megjegyzi, hogy világosabb és áttekinthetőbb muzsikát el sem lehet képzelni A legegyszerűbb eszközökkel — a legnagyobbat mondja és fejezi ki. Legmagasabb csúcsa a drámai zenének, ahogyan Mozart csoportosítja a színpadi alakokat és zenéjében kifej esi az ellentétek rejtelmes játékát Muzsikája hósi és lírai, démona és humoros, komor és ironikus egyszerre. Végletes és — egyszerű ez a muzsika, a maga bonyolultságában és sokszínűségében. Maradéktalan művészi megszólaltatása épp ezért a legnehezebb feladatok közé tartozik. tény pontos te stüuara megszólaltatása előlegezte a zenekar számára a bizalmat. Érdemes volna még nagyobb gondot fordítani a mozarti zene részletsaépségeinek kidolgozására is. Nagy Ferenc biztat kézzel, de még kevés színpadi dráma teremtő erővel dirigálta az előadást. A tehetséges te fiatal karmesternek, aki s recitativók stílusos kíséretét is ellátta, még sok élettapasztalatra te a Mozartim! vek hosszú sorának megismerésére van szüksége, hogy igazán djuseom a Don Jüanig, A jellemábrázolás zemel megvalósulása A Don Juan cselekményének bonyolítása, a jellemábrázolás zened megvalósítása Is csak úgy képzelhető el mara- déktakunul, ha minden szereplő következetesen végigviszi Jellemét Don Juan alakja démaníkus, ugyanakkor hősies, egy erkőLcsön-túli világ képviselője, aki magányosan áll szemben az egész világrenddel. Hatalmas pátosz feszíti alakját Végzetét vakmerőén hívja ki, de a végső pillanatban hősként viselkedik. Marcsié Demeter, oly sok nagy operaszerep sikeres tolmácsoló ja énekli ezt ax eredetileg bariton-szerepet. Mar- czisnek megvan a szerep elének leséhez szükséges hang- terjedelme, szépen is bánik vele, erről meggyőz néhány áriája. Hangjának fénye te vivőereje azonban nem mindig uralja eléggé a színpadot Némi Fatetaff-raminisacenciá. kat felidéző figurája sem eléggé fölényes te eszményi, bér a végső képekben alakítása jelentős magasságokba emelkedik. Leporello, a szolga, aki urának minden aljasságában készségesen segítőtársa, már ax első jelenetben Így énekel: „Míg az úr óit benn cicánk, künn a szolga lába fázik... nékem ilyen élet nem kell, unom ezt a szolgasort”. Mozart legszemélyesebb hangja ez. Ezt a hangot tolmácsolja Tréfát István, akit énekes, adottságai te játékkészségc egyaránt alkalmassá tesznek arra, hogy e hálás szerepben az előadás egyik legsikerültebb alakítását nyújtsa, A Regiszter-ária a bizonyíték arra, hogy sikerült megtalálnia i a mozarti karaktert, játéka felszabadult, hangja tömörebbé, kifejezőbbé vált A három női szereplő karakterének megformálása az előadás legkényesebb problémája. Mind a három szoprán, de jelleműk teljesen elterő. Donna Anna, a meggyilkolt kom túr leánya az opera ösz- szes nőalakja közül a legelszántabb, leghatározottabb, legenergikusabb. Sokkal súlyosabb te sőtétebb tónusa hangot igényel ez a szerep, mint amilyen Ágoston Edit sokszor dicsért, könnyed te kecses koloratúrája, melyhez ezúttal a drámai erőnek te a bosszúvágynak a kelleténél visszafogottabb színészi ábrázolása járult. Nagyfokú muzikalitása és a nehéz áriákban megnyilvánuló énekkészsege kárpótoltak az említett hiányokért Donna Elvira még összetettebb jellem: annyira ragaszkodik Don Jüanhoz, hogy kész mindent megbocsátani neki Bosszút esküszik, de folyvást engeszteíésne vár. Caupa jóság te áldozatkészség. Cser Tímea hangban és drámaiságbam is sikerrel oldja meg feladatát Alakításának további előnyére válna, ha Időnként még mindig jelentkező, Verdi előadásmódjára emlékeztető espressivoi- rói (erősítések, halkítások, mdyek megtörik a frázis vonalát), teljesein leszokna. Zer- lína szerepe könnyed játékosságát kíván. Bárdos Anna alakításának előnyére vált hogy sjerepének megfelelően ilyen könnyedebb hangvételt alkalmazott te ezt végigvitte ax egész darabon. Színpadi mozgása íz vérbő figurát teremtett Don Ofltavto m energikus Annával szemben a líraiság te lágyság megtestesítője^fórfias Don Jüannal szemben pedig a mdntaférj ideális példánya, aki azt hiszi, hogy jósággal kiválthatja a nőből azt, aminek kulcsa csakis Don Jüannál van. Ezt a mozarti figurát Hotter József állította elénk, akinek sikerült szerepét helyenként jól megoldania, másutt a jóindulatú igyekezetét éreztük. Masetto egészségtől duzzadó parasztlegény. Egyenes, rusztikus, odaüt, ahol ellenséget lát. A kitűnő Bolla Tibortól ez a paraszti figura elég távol áll, az eredetileg basszus szerepben hangja is túl világos, I tehetsége mégis feftetftotui tud ja a szerep nehézségeit. A kom túr hatalmas, bátor aggastyán, parancsoló vezéregyéniség, mint kősaobor pedig nagyszerűen jelképezi a földöntúli erőt. A bemutatón e szerepet vendégként Tréfás László énekelte. Alapjában nem helytelen, ha lehetőségiét adunk fiatal tehetségeknek az érvényesülésre, de ezúttal semmi sem igazolta, hogy a korban, megjelenésben. és hangban Illúzióit alig keltő fiatal énekesre bízták a kotniur szerepét Hálás közönség Horváth Tóttáa rendezői erényei ezúttal la érvényesültek. Fő erőssége a játékos elemek ötletes, sokszínű kidolgozása (Leporello jelleme, Don Juan évődéae, Zerlina-Masetto figurája). Ax együttesek te áriák alapvetően statikus voltát átgondolt, költői szépségű beállításokkal enyhítette. Jól mozgatja a statisztériát, különösen ax első fináléban különülnek el egymástól plasztikusan a három fajta ritmusú táncra, (melyet Mozart zseniálisan egyidejűleg szólaltat meg), táncoló csoportok. Tóth Sándor koreográfiája stílusos, Léka László maszkja te Gombár Judit jelmezei a megszokott színvonalon mozognak, legfeljebb Don Juan jelmeze lehetne kissé pompása bb. Lux Adorján jelzésszerű díszletei bizonyára a gyorsabb változásokat kívánták szolgálná, ehhez azonban gördülékenyebb, modernebb . színpadtechnika kellene. így kínos perceket szerez a díszletelemek nyílt színi nehézkes mozgatása, a dísrietmun kások járkálása pedig egyenesen illúzióromboló. Opera együttesünk minden tagja becsületes igyekezettél vette ki részét a nehéz munkából. Ax ennék nyomán féL osendülő gyönyörű Mazort- melódiákat a közönség hálás tapssal fogadta, ami annak bizonyítéka, hogy nem volt hiábavaló a fáradság és a nagy feladathoz méltó lelkesedés. Dr. Nádor Tamás Közösen, egyidőben A x elmúlt évben minden erőfeszítés ellenére súlyos károkat okozott a mezei pocok Baranyában. Nem lehet mondani, hogy nem védekeztek, mert 1964-ben több Arvalint és Dieldrint használtak fél csak megyénkben, mint Baranya, Tolna és Somogy megyében együttesen az előző Öt év alatt Hogy mégis közel 80 millió forintos a kár, az abból adódott, hogy a védekezéseket nem egyszerre hajtották végre, így a mezeipocoknak megvolt a lehetősége, hogy olyan helyet találjon, ahol nem történt mérgezési Ahhoz, hogy 1965-ben elkerülhessük a múlt évi károkat feltétlenül szükséges, hogy a megye lakossága egyem bérként a megadott Időben átvizsgálja községe határát és a szükséges és elrendelt mérgezést végrehajtsa« Ennek a munkának elvégzésére hozott rendeletet a földművelésügyi miniszter. Ebben előírja, hogy az ország egész területén társadalmi védekezést kell folytatni. A nagyobb veszélyre való tekintettel a védekezést az időleges munkakötelezettségre vonatkozó rendelkezések szerint kell végrehajtani. E szerint mindenki igénybe vehető közmunkára, kivéve a 14 érven aluliak (mivel méregről van szó, ebben az esetben 16 éven aluliak), az 50 évesnél Idősebb nők, a M évesnél idősebb férfiak, a szoptatós anyák, azok as anyák, akiknek 6 évnél fiatalabb gyermekük van éa gondozását másra nem tudják bízni, valamint a rokkantak és a munkaképtelen betegek. A védekezést mindenütt végre kell hajtani, ahol pocokfertőzés van, függetlenül attól, hogy kinek a területe. A védekezés ütemterve a megyei és járási tanácsoknál elkészült, és a községekben is befejezéshez közeledik, illeti ve befejeződött a szervezés« A védekezésnek 0 nap alatt le kell bonyolódnia, ezzel eleget teszünk annak a feltételnek, hogy ne maradjanak mérgezetten lyukak, és ne találjanak menedéket a- mezeipockok, ahol a mérgezés időszakát átvészelhetik. Nagyon óvatosan kell bánni az Arvalinnal. mert erős méreg. Feltétlen vigyázni kpU arra, hogy használata közben szánkhoz ne kerüljön, ezért a méreggel való foglalkozáskor sem enni, sem dohányozni nem szabad ál te a méreggel való foglalkozása befejeztük, az első teendőnk« nek a lúgos-szappanos kézmosásnak kell lennie és esaÄ azután foghatunk más munkához. A mérget közvetlen a me» zeipocok járatába kell helyezni, ez szükséges azért, hogy a pocok azt feltétlen megtalálja, ugyanakkor a vadállományt is megkíméljük ezzel. A mérgezett területre legalább 14 napig 16 éven aluli gyermekek nem mehetnek és nein szabad sem legelő állatot, sem baromfit kiengedni. A mérgezett területet őriztetni kelle Ax Arvallnnak a lyukba rakása megoldható használaton kívüli — fából faragott k lattan állal, vagy felébe hasított náddarabbal. Nem kéül többet egy-egy lyukba rakni, mint a—9 nemet. Ax ilyen eszközök n lyukba is beférnek, Így a szer ló mélyen behelyezhető. Az Árva- lint kézzel érinteni nem szabad és az elhullott rágcsálód puszta kézzel való érintése vagy összeszedéaa fertőzésit veszéllyel járhat Ugyanakkor ax esetleg elhullott vadat vagy háziállatot szabad elfogyasztaná, az veszélyes. Nem szabad üaeeeseaáSei *» Arvalint lakott területen, »6« kúttól vagy víznyerő tea-élettől is legalább 36 métas távolságig. Ha valaki as áWvigyteí® mellett is lenyelne ax Arrm- linból egy keveset, aronnsA elsősegélyben kell részesíteni;, ami hánytatásból és azonnali orvoshoz szállításból áU. Ha a helyiségben, ahol a més*= get tárolják, esetleg fofe- hagymaszag érezhető, azonnal szellőztetni kell és eil kell hagyni a helyiséget, mert a foszforhidrogéngás tüdőn keresztül is mérgez. A községi tanácsok minden- ” ki munkájára számítanak és ezért megállapítják, kik vonhatók be ennek a feladatnak elvégzésére. Ha v*> laki kivonja magát e fontos munka alól, M00 forintig terjedő pénzbüntetéssel sújtható. Bízunk abban, hogy minden magyar állampolgár megérti: a munkájára szükség van, és mindenki derekasan kiveszi részét a poeote- irtásbóL Szűcs Károly, a Baranya megyei Tanács V. B.-a Mezőgazdasági Osztályának növényvédelmi felügyelői s dlz alkotó övömé nem nagyon örül az On újításának — mondom neki. — Lehet. Egy piaccal kevesebb, viszont nekünk az a lényeg, hogy takarékoskodjunk devizával, ahol csak lehet. Az osztrák hígítóanyag kilónkénti ára 26,50 forint, a hazai hígító — amelyet féléves kutatás, kísérlet után —, Asztalos Tivadarnak sikerült előállítania — csupán tizenkét forint A minőség ugyanaz. — Mi indokolta az újítást? — Mondtam már, elsősorban a takarékosság. Másrészt pedig a színes farostlemez előállításánál jelentkező önköltséget éléggé megemelte az import hígító és lakk ára. — Mi volt a legelső ténykedése? Elmondja, hogy először meg kell határoznia a hígító anyag tulajdonságait: ne tegye1 rideggé a lakkot, de rugalmasságot is biztosítson, hogy a hajlításnál a lemezt borító lakk-bevonat ne repedjen, aztán a párolgás ne legyen lassú, de túl gyom ■an, továbbá, fényre-hő- mérsékletre a lakk ne veszítse el eredeti színét, a hígító biztosítsa a lakk egyenletes terülését. Ezek- után olyan hazai anyagokat kellett keresni, amelyék e fenti tulajdonságokat biztosítják. Több mint húsz féle 0?csérendő lelkesedés Jelentős művészi eredményei ellenére is — éveit számítva — még fiatal pécsi operaegyüttesünk most mégis ezzel a Mozart-remekművel lépett a közönség elé. Dicsérendő lelkesedéssel és művészi ambícióval készült fel e nehéz feladat megoldására. A bemutatón nyújtott teljesítmény minden elismerést megérdemel, mégsem hallgathatjuk él azt a véleményt, hogy tehetséges együttesünk számára e mű tolmácsolása még merész és korai, ugyanakkor néhány szefeposztásbeli problémát is felvető vállalkozásnak bizonyult. Nyilván okkal — eddig csupán egyetlen Mo- zart-opera, a Szöktetés a szeréiből szerepelt a repertoáron és a logikus sorrend szerint előbb a Figaro házasságának, a Cosi fan tutte-nak és talán még a Varázsfuvoflának keléit volna következnie, hogy ezeken kicsiszolódva, a mo- zarti stílust elsajátítva juthasson el az együttes a Don Juan magaslatára. Mozarthoz legközelebb a zenekar jutott él, nyilván a szimfonikus koni ek jóvoltából. Már a nyitnád anyagból válogatott M tizenkét anyagot, majd ezeket ötre csökkentette. Például a hígítóhoz használható diertilftalát vagy trikrezil- foszfát vagy ricinusolaj. Ax előbbi kettő import, a rici- nius hazai anyag. Nyilván az utóbbit választotta. — Körülbelül három hónapon át minden este a szakkönyveiket tanulmányoztam. Elolvasott körülbelül kétezer oldalnyi szakirodalmat, a szovjet Drinbergtói, a német Römpptől, majd a következő lépésként — ezt már laboratóriumi kísérletek révén — a kiválasztott öt alapanyag oldhatóságát kellett kimutatni. — így készült el — mondja. — Egyszerűnek hangzik — mondom. — Most már — testi hozzá mosolyogva. — Mennyi megtakarítást Jelent az üzemnek? — Évi egy milliót — Milyen érzés fogta d, amikor legelőször kezébe fogta azt a farostlemezt amelynél már hazai hígítót használtak? Nem felel mindjárt, J8n egy fiatalember, „Tivadax- kám, nincs valami fejfájás elleni izéd?” Van, ad neki valami tablettát ismét kettesben maradunk a laboratóriumból leválasztott kis irodában. — Összeállítottam ax anyagot és átadtam Etának, mondtam nekik, most már csináljátok a többit ti, biztosan jó lesz. Ezután feljöttem az üzemből, nem akartam végignézni már a szórást leültem ide az asztalomhoz és vártam. Cigarettáztam — Eta? — A feleségem. Vegyészmérnök ő is, lent dolgozik az üzemben, ö egyébként társam volt a kísérletekben. Otthon nagyon sokat segített az elméleti kidolgozásban. Lent a színes-üzemben egy ötvenkúós farostlemeztételnél próbálták ki az új hígítót Nem telt el talán három óra sem, szól a telefon, Asztalosáé a drót túlsó végén. —- Kész, jöhetsz) — Nincs semmi difi? Egy pillanatig csönd a túlsó végen, Asztalos Tivadar elkomorodik, valami talán nem stimmel. Félesége végre megszólal: — Gyere la, majd megtudod... Lemegy. Nincs semmi baj. Bevált a hígító. — Nehéz munka volt — jegyzem meg és zsebre vágom a jegyzetfüzetemet — Nehéz, de izgalmas és élvezetes a kutatás. Csak... azért még sem' kezdek bele még egyszer, Idegesítő is. Kfidsér ax épüJetb®, a parkosított gyárudvaron már kezd zőldellni — Sok Idejét elrabolja as flyer» „mellékmunka”... — jegyzem meg. —r Kivéve szombatot, vasárnapot. — Mit csinál olyankor? — Csavargók. Már úgy értve, hogy van egy Skodám, és akkor kirándulunk a feleségemmel, meg a kisfiámmal. Kilenc évei a fiam. — Hova? — Néhány cats kilométert már lejártunk itthon, az országban, főként nyáron. Külföldön ia jártunk, Jugoszláviában, Ausztriában ... Télen inkább Pécsre megyünk színházba. Hirtelen megkérdezem tőle: — Mi lesz a következő? — Micsoda? — Újítás. Elfeledkezik, mit mondott ax élőbb, félórával ezelőtt, mert mindjárt fölélénkül és magyarázza: — A hígítót már sikerült hazailag előállítanunk. Most a lakkon van a sor. Megpróbálom. Erre különben már vállalati megbízást kaptam. — Azt mondta ax előbb, hogy nem kezd semmibe... Meghökken. — Azt mondtam? Ja, persze! igen... igen. Hát tudja, olyan dolog ez, hogy... Nem mond többet, gondolkozik, zavarban van, elbúcsúzom tőle. Rab Fér en« A L Fé! csöngetned hoxzá ■ portáról, keresi egy újságíró. — Mit akar? A portásnő rámnéz, felfogja a kagylót. Mit akarhatnak Asztalos Tivadar vegyészmérnöktől? Beszelni vele, az örökösen töprengő emberrel, aki minden újítás, ötlet sikere után azt mondja: végre lezajlott, tovább nem csinálja, belefáradt az éjszakákba nyúló olvasásba, számolásba, kísérletekbe. Egy hétig állja a szavát, vagy még addig sem, mert új probléma jelentkezik a farostgyártásnál, s a probléma szinte csalogatja: tessék, meg kell oldani. Nem kívánom égig magasztalni ezt a fiatal mérnököt, hiszen a mohácsi Farostban — ebben a korszerű és nagyon szép gyárban — mások is újítanak, mások is dolgoznak saját posztjukon azért, hogy jobbá, olcsóbbá, gyorsabbá tegyék a termelést az új iparágban. Egyike ezeknek Asztalos Tivadar. Ujjai között — egészen finoman — remeg a cigaretta Ideges talán? Nem hinném, inkább a türelmetlenség jele ez, ami áthatja különben egész munkásságát. Laboratóriumi íróasztalán egy naptárt látok, afféle reklám-naptár, minden lapján mélynyomású embléma, az osztrák cég jele: „SteH-Lack” Az üzem Stelláktól Importálja a színes farosthoz szükséges, kifogástalan minőségű lakkot, higí- tóanyagot. — A Stell-cég gondolom
