Dunántúli Napló, 1965. március (22. évfolyam, 51-76. szám)

1965-03-14 / 62. szám

4 napló «ML mAwtctm fi, 1 DON JUAN Mozart operájának bemutatója a Pécsi Nemzeti Színházban Pénteken este került sor a Pécsi Nemzeti Színház opera, társulatának ez évadban má­sodik bemutatójaként Mozart Don Juan-jónak nagysikerű előadására. A mozarti életmű ékköve A mozarti életmű egyik iegragyogóbb ékköve ez a* opera, mely a századak távo­lából előbukkanó nőcsábász és hal ottgyalázó Doo Juan Te­non o gaztetteiről és megér­demelt büntetéséről szói. Ezt örökíti meg a XVI. század elején a Sevillai Krónika te e két anyagiból, a szerelmi ki­csapongásból éa hatofctgyalá- zásból szőtte Tin» da Molina spanyol szerzetes la drámáját 1630-ban. Ex az eüső ránk ma­radt csíra, mélyből elindult és európai méretűvé duzzadt a Don Juan-tóma. A Faust- rnondához hasonlóan ezt la elsősorban a vásári komédia és bábjáték sajátította ki In­nen került leszűrve és meg­gazdagodva többek között Mo- liére-hez te Gddonáhoa. A rögtönzött komédiában ala­kult Jd a komikus szolga (Le­porello) mulatságos figurája, Moliére drámája teremtette meg Donna Elvira életteli alakját. 1761-ben Gluck ba­lettje gazdagítja a Don Jüan­ról szóló alkotások számát, mely 1787-ben éri el tető­pontját Itáliában Fabnzi, Gardi te Gazzanlga komponál operát Don Jüanról, ex utób­bi szövegírója, Berta« szolgál­tatott mintát Da Ponténak, aki ügyes és a zeneszerző ter­mészetéhez Jól alkalmazkodó librettót alakított Mozart hasz­nálatára. Mozart a prágai olasz opera megrendelésére írta művét nagy lelkesedéssel te hálatelten a Figaro házassága gyönyörű fogadtatásáért így készült el az 1787. év negye­dik Don Juan-ja. Azóta is írók, köttök, filozófusok, ze­neszerzők egész sorát foglal­koztatta az emberi szenve­délynek, életművészetnek ez a hallhatatlan figurája, akit azonban mégis Mozart drámai remeke festett meg számunk­ra örökérvényűen. Mozart operájáról egyik méltatója megjegyzi, hogy vi­lágosabb és áttekinthetőbb muzsikát el sem lehet kép­zelni A legegyszerűbb esz­közökkel — a legnagyobbat mondja és fejezi ki. Legma­gasabb csúcsa a drámai ze­nének, ahogyan Mozart cso­portosítja a színpadi alakokat és zenéjében kifej esi az ellen­tétek rejtelmes játékát Mu­zsikája hósi és lírai, démona és humoros, komor és ironi­kus egyszerre. Végletes és — egyszerű ez a muzsika, a ma­ga bonyolultságában és sok­színűségében. Maradéktalan művészi megszólaltatása épp ezért a legnehezebb feladatok közé tartozik. tény pontos te stüuara meg­szólaltatása előlegezte a zene­kar számára a bizalmat. Érde­mes volna még nagyobb gon­dot fordítani a mozarti zene részletsaépségeinek kidolgozá­sára is. Nagy Ferenc biztat kézzel, de még kevés színpa­di dráma teremtő erővel diri­gálta az előadást. A tehetsé­ges te fiatal karmesternek, aki s recitativók stílusos kí­séretét is ellátta, még sok élettapasztalatra te a Mozart­im! vek hosszú sorának meg­ismerésére van szüksége, hogy igazán djuseom a Don Jüanig, A jellemábrázolás zemel megvalósulása A Don Juan cselekményé­nek bonyolítása, a jellemáb­rázolás zened megvalósítása Is csak úgy képzelhető el mara- déktakunul, ha minden sze­replő következetesen végig­viszi Jellemét Don Juan alak­ja démaníkus, ugyanakkor hősies, egy erkőLcsön-túli vi­lág képviselője, aki magányo­san áll szemben az egész vi­lágrenddel. Hatalmas pátosz feszíti alakját Végzetét vak­merőén hívja ki, de a végső pillanatban hősként viselke­dik. Marcsié Demeter, oly sok nagy operaszerep sikeres tol­mácsoló ja énekli ezt ax ere­detileg bariton-szerepet. Mar- czisnek megvan a szerep el­ének leséhez szükséges hang- terjedelme, szépen is bánik vele, erről meggyőz néhány áriája. Hangjának fénye te vivőereje azonban nem min­dig uralja eléggé a színpadot Némi Fatetaff-raminisacenciá. kat felidéző figurája sem eléggé fölényes te eszményi, bér a végső képekben alakítá­sa jelentős magasságokba emelkedik. Leporello, a szolga, aki urá­nak minden aljasságában készségesen segítőtársa, már ax első jelenetben Így énekel: „Míg az úr óit benn cicánk, künn a szolga lába fázik... nékem ilyen élet nem kell, unom ezt a szolgasort”. Mo­zart legszemélyesebb hangja ez. Ezt a hangot tolmácsolja Tréfát István, akit énekes, adottságai te játékkészségc egyaránt alkalmassá tesznek arra, hogy e hálás szerepben az előadás egyik legsikerül­tebb alakítását nyújtsa, A Regiszter-ária a bizonyíték ar­ra, hogy sikerült megtalálnia i a mozarti karaktert, játéka felszabadult, hangja tömöreb­bé, kifejezőbbé vált A három női szereplő ka­rakterének megformálása az előadás legkényesebb problé­mája. Mind a három szoprán, de jelleműk teljesen elterő. Donna Anna, a meggyilkolt kom túr leánya az opera ösz- szes nőalakja közül a legel­szántabb, leghatározottabb, legenergikusabb. Sokkal sú­lyosabb te sőtétebb tónusa hangot igényel ez a szerep, mint amilyen Ágoston Edit sokszor dicsért, könnyed te kecses koloratúrája, melyhez ezúttal a drámai erőnek te a bosszúvágynak a kelleténél visszafogottabb színészi ábrá­zolása járult. Nagyfokú mu­zikalitása és a nehéz áriákban megnyilvánuló énekkészsege kárpótoltak az említett hiá­nyokért Donna Elvira még összetettebb jellem: annyira ragaszkodik Don Jüanhoz, hogy kész mindent megbocsá­tani neki Bosszút esküszik, de folyvást engeszteíésne vár. Caupa jóság te áldozatkész­ség. Cser Tímea hangban és drámaiságbam is sikerrel old­ja meg feladatát Alakításá­nak további előnyére válna, ha Időnként még mindig je­lentkező, Verdi előadásmód­jára emlékeztető espressivoi- rói (erősítések, halkítások, mdyek megtörik a frázis vo­nalát), teljesein leszokna. Zer- lína szerepe könnyed játékos­ságát kíván. Bárdos Anna ala­kításának előnyére vált hogy sjerepének megfelelően ilyen könnyedebb hangvételt alkal­mazott te ezt végigvitte ax egész darabon. Színpadi moz­gása íz vérbő figurát terem­tett Don Ofltavto m energikus Annával szemben a líraiság te lágyság megtestesítője^fórfias Don Jüannal szemben pedig a mdntaférj ideális példánya, aki azt hiszi, hogy jósággal kivált­hatja a nőből azt, aminek kul­csa csakis Don Jüannál van. Ezt a mozarti figurát Hotter József állította elénk, akinek sikerült szerepét helyenként jól megoldania, másutt a jó­indulatú igyekezetét éreztük. Masetto egészségtől duzzadó parasztlegény. Egyenes, rusz­tikus, odaüt, ahol ellenséget lát. A kitűnő Bolla Tibortól ez a paraszti figura elég távol áll, az eredetileg basszus sze­repben hangja is túl világos, I tehetsége mégis feftetftotui tud ja a szerep nehézségeit. A kom túr hatalmas, bátor ag­gastyán, parancsoló vezéregyé­niség, mint kősaobor pedig nagyszerűen jelképezi a föl­döntúli erőt. A bemutatón e szerepet vendégként Tréfás László énekelte. Alapjában nem helytelen, ha lehetőségiét adunk fiatal tehetségeknek az érvényesülésre, de ezúttal semmi sem igazolta, hogy a korban, megjelenésben. és hangban Illúzióit alig keltő fia­tal énekesre bízták a kotniur szerepét Hálás közönség Horváth Tóttáa rendezői erényei ezúttal la érvényesül­tek. Fő erőssége a játékos ele­mek ötletes, sokszínű kidolgo­zása (Leporello jelleme, Don Juan évődéae, Zerlina-Masetto figurája). Ax együttesek te áriák alapvetően statikus vol­tát átgondolt, költői szépségű beállításokkal enyhítette. Jól mozgatja a statisztériát, kü­lönösen ax első fináléban kü­lönülnek el egymástól plasz­tikusan a három fajta ritmu­sú táncra, (melyet Mozart zse­niálisan egyidejűleg szólaltat meg), táncoló csoportok. Tóth Sándor koreográfiája stílusos, Léka László maszkja te Gom­bár Judit jelmezei a megszo­kott színvonalon mozognak, legfeljebb Don Juan jelmeze lehetne kissé pompása bb. Lux Adorján jelzésszerű díszletei bizonyára a gyorsabb változá­sokat kívánták szolgálná, eh­hez azonban gördülékenyebb, modernebb . színpadtechnika kellene. így kínos perceket szerez a díszletelemek nyílt színi nehézkes mozgatása, a dísrietmun kások járkálása pe­dig egyenesen illúzióromboló. Opera együttesünk minden tagja becsületes igyekezettél vette ki részét a nehéz mun­kából. Ax ennék nyomán féL osendülő gyönyörű Mazort- melódiákat a közönség hálás tapssal fogadta, ami annak bi­zonyítéka, hogy nem volt hiá­bavaló a fáradság és a nagy feladathoz méltó lelkesedés. Dr. Nádor Tamás Közösen, egyidőben A x elmúlt évben minden erőfeszítés ellenére sú­lyos károkat okozott a me­zei pocok Baranyában. Nem lehet mondani, hogy nem vé­dekeztek, mert 1964-ben több Arvalint és Dieldrint hasz­náltak fél csak megyénkben, mint Baranya, Tolna és So­mogy megyében együttesen az előző Öt év alatt Hogy mégis közel 80 millió forin­tos a kár, az abból adódott, hogy a védekezéseket nem egyszerre hajtották végre, így a mezeipocoknak meg­volt a lehetősége, hogy olyan helyet találjon, ahol nem tör­tént mérgezési Ahhoz, hogy 1965-ben el­kerülhessük a múlt évi ká­rokat feltétlenül szükséges, hogy a megye lakossága egy­em bérként a megadott Idő­ben átvizsgálja községe hatá­rát és a szükséges és elren­delt mérgezést végrehajtsa« Ennek a munkának elvégzé­sére hozott rendeletet a föld­művelésügyi miniszter. Eb­ben előírja, hogy az ország egész területén társadalmi védekezést kell folytatni. A nagyobb veszélyre való te­kintettel a védekezést az idő­leges munkakötelezettségre vonatkozó rendelkezések sze­rint kell végrehajtani. E sze­rint mindenki igénybe vehető közmunkára, kivéve a 14 érven aluliak (mivel méreg­ről van szó, ebben az eset­ben 16 éven aluliak), az 50 évesnél Idősebb nők, a M évesnél idősebb férfiak, a szoptatós anyák, azok as anyák, akiknek 6 évnél fia­talabb gyermekük van éa gondozását másra nem tud­ják bízni, valamint a rok­kantak és a munkaképtelen betegek. A védekezést mindenütt végre kell hajtani, ahol po­cokfertőzés van, függetlenül attól, hogy kinek a területe. A védekezés ütemterve a me­gyei és járási tanácsoknál el­készült, és a községekben is befejezéshez közeledik, illeti ve befejeződött a szervezés« A védekezésnek 0 nap alatt le kell bonyolódnia, ezzel eleget teszünk annak a fel­tételnek, hogy ne maradja­nak mérgezetten lyukak, és ne találjanak menedéket a- mezeipockok, ahol a mérge­zés időszakát átvészelhetik. Nagyon óvatosan kell bánni az Arvalinnal. mert erős méreg. Feltétlen vigyázni kpU arra, hogy használata köz­ben szánkhoz ne kerüljön, ezért a méreggel való foglal­kozáskor sem enni, sem do­hányozni nem szabad ál te a méreggel való foglalkozása befejeztük, az első teendőnk« nek a lúgos-szappanos kéz­mosásnak kell lennie és esaÄ azután foghatunk más mun­kához. A mérget közvetlen a me» zeipocok járatába kell he­lyezni, ez szükséges azért, hogy a pocok azt feltétlen megtalálja, ugyanakkor a vadállományt is megkímél­jük ezzel. A mérgezett terü­letre legalább 14 napig 16 éven aluli gyermekek nem mehetnek és nein szabad sem legelő állatot, sem ba­romfit kiengedni. A mérge­zett területet őriztetni kelle Ax Arvallnnak a lyukba ra­kása megoldható használaton kívüli — fából faragott k la­ttan állal, vagy felébe hasí­tott náddarabbal. Nem kéül többet egy-egy lyukba rak­ni, mint a—9 nemet. Ax ilyen eszközök n lyukba is beférnek, Így a szer ló mé­lyen behelyezhető. Az Árva- lint kézzel érinteni nem sza­bad és az elhullott rágcsálód puszta kézzel való érintése vagy összeszedéaa fertőzésit veszéllyel járhat Ugyanak­kor ax esetleg elhullott va­dat vagy háziállatot szabad elfogyasztaná, az veszélyes. Nem szabad üaeeeseaáSei *» Arvalint lakott területen, »6« kúttól vagy víznyerő tea-é­lettől is legalább 36 métas távolságig. Ha valaki as áWvigyteí® mellett is lenyelne ax Arrm- linból egy keveset, aronnsA elsősegélyben kell részesíteni;, ami hánytatásból és azonnali orvoshoz szállításból áU. Ha a helyiségben, ahol a més*= get tárolják, esetleg fofe- hagymaszag érezhető, azon­nal szellőztetni kell és eil kell hagyni a helyiséget, mert a foszforhidrogéngás tüdőn keresztül is mérgez. A községi tanácsok minden- ” ki munkájára számítanak és ezért megállapítják, kik vonhatók be ennek a fel­adatnak elvégzésére. Ha v*> laki kivonja magát e fontos munka alól, M00 forintig ter­jedő pénzbüntetéssel sújtha­tó. Bízunk abban, hogy min­den magyar állampolgár megérti: a munkájára szük­ség van, és mindenki dere­kasan kiveszi részét a poeote- irtásbóL Szűcs Károly, a Baranya megyei Ta­nács V. B.-a Mezőgaz­dasági Osztályának nö­vényvédelmi felügyelői s dlz alkotó övömé nem nagyon örül az On újí­tásának — mondom neki. — Lehet. Egy piaccal ke­vesebb, viszont nekünk az a lényeg, hogy takarékoskod­junk devizával, ahol csak lehet. Az osztrák hígítóanyag kilónkénti ára 26,50 forint, a hazai hígító — amelyet féléves kutatás, kísérlet után —, Asztalos Tivadarnak si­került előállítania — csupán tizenkét forint A minőség ugyanaz. — Mi indokolta az újí­tást? — Mondtam már, elsősor­ban a takarékosság. Más­részt pedig a színes farost­lemez előállításánál jelent­kező önköltséget éléggé megemelte az import hígító és lakk ára. — Mi volt a legelső tény­kedése? Elmondja, hogy először meg kell határoznia a hígító anyag tulajdonságait: ne te­gye1 rideggé a lakkot, de ru­galmasságot is biztosítson, hogy a hajlításnál a lemezt borító lakk-bevonat ne re­pedjen, aztán a párolgás ne legyen lassú, de túl gyom ■an, továbbá, fényre-hő- mérsékletre a lakk ne ve­szítse el eredeti színét, a hígító biztosítsa a lakk egyenletes terülését. Ezek- után olyan hazai anyagokat kellett keresni, amelyék e fenti tulajdonságokat bizto­sítják. Több mint húsz féle 0?csérendő lelkesedés Jelentős művészi eredmé­nyei ellenére is — éveit szá­mítva — még fiatal pécsi operaegyüttesünk most mégis ezzel a Mozart-remekművel lépett a közönség elé. Dicsé­rendő lelkesedéssel és művé­szi ambícióval készült fel e nehéz feladat megoldására. A bemutatón nyújtott teljesít­mény minden elismerést meg­érdemel, mégsem hallgathat­juk él azt a véleményt, hogy tehetséges együttesünk számá­ra e mű tolmácsolása még merész és korai, ugyanakkor néhány szefeposztásbeli prob­lémát is felvető vállalkozás­nak bizonyult. Nyilván okkal — eddig csupán egyetlen Mo- zart-opera, a Szöktetés a sze­réiből szerepelt a repertoáron és a logikus sorrend szerint előbb a Figaro házasságának, a Cosi fan tutte-nak és talán még a Varázsfuvoflának kel­éit volna következnie, hogy ezeken kicsiszolódva, a mo- zarti stílust elsajátítva jut­hasson el az együttes a Don Juan magaslatára. Mozarthoz legközelebb a zenekar jutott él, nyilván a szimfonikus kon­i ek jóvoltából. Már a nyi­tnád anyagból válogatott M tizenkét anyagot, majd eze­ket ötre csökkentette. Pél­dául a hígítóhoz használható diertilftalát vagy trikrezil- foszfát vagy ricinusolaj. Ax előbbi kettő import, a rici- nius hazai anyag. Nyilván az utóbbit választotta. — Körülbelül három hó­napon át minden este a szakkönyveiket tanulmányoz­tam. Elolvasott körülbelül két­ezer oldalnyi szakirodalmat, a szovjet Drinbergtói, a né­met Römpptől, majd a kö­vetkező lépésként — ezt már laboratóriumi kísérletek révén — a kiválasztott öt alapanyag oldhatóságát kellett kimutatni. — így készült el — mond­ja. — Egyszerűnek hangzik — mondom. — Most már — testi hozzá mosolyogva. — Mennyi megtakarítást Jelent az üzemnek? — Évi egy milliót — Milyen érzés fogta d, amikor legelőször kezébe fogta azt a farostlemezt amelynél már hazai hígí­tót használtak? Nem felel mindjárt, J8n egy fiatalember, „Tivadax- kám, nincs valami fejfájás elleni izéd?” Van, ad neki valami tablettát ismét ket­tesben maradunk a labora­tóriumból leválasztott kis irodában. — Összeállítottam ax anyagot és átadtam Etának, mondtam nekik, most már csináljátok a többit ti, bizto­san jó lesz. Ezután feljöt­tem az üzemből, nem akar­tam végignézni már a szó­rást leültem ide az asz­talomhoz és vártam. Ciga­rettáztam — Eta? — A feleségem. Vegyész­mérnök ő is, lent dolgozik az üzemben, ö egyébként társam volt a kísérletekben. Otthon nagyon sokat segí­tett az elméleti kidolgozás­ban. Lent a színes-üzemben egy ötvenkúós farostlemez­tételnél próbálták ki az új hígítót Nem telt el talán három óra sem, szól a te­lefon, Asztalosáé a drót túlsó végén. —- Kész, jöhetsz) — Nincs semmi difi? Egy pillanatig csönd a túl­só végen, Asztalos Tivadar elkomorodik, valami talán nem stimmel. Félesége vég­re megszólal: — Gyere la, majd megtu­dod... Lemegy. Nincs semmi baj. Bevált a hígító. — Nehéz munka volt — jegyzem meg és zsebre vágom a jegyzetfüzetemet — Nehéz, de izgalmas és élvezetes a kutatás. Csak... azért még sem' kezdek bele még egyszer, Idegesítő is. Kfidsér ax épüJetb®, a parkosított gyárudvaron már kezd zőldellni — Sok Idejét elrabolja as flyer» „mellékmunka”... — jegyzem meg. —r Kivéve szombatot, va­sárnapot. — Mit csinál olyankor? — Csavargók. Már úgy értve, hogy van egy Sko­dám, és akkor kirándulunk a feleségemmel, meg a kis­fiámmal. Kilenc évei a fiam. — Hova? — Néhány cats kilomé­tert már lejártunk itthon, az országban, főként nyá­ron. Külföldön ia jártunk, Jugoszláviában, Ausztriá­ban ... Télen inkább Pécs­re megyünk színházba. Hirtelen megkérdezem tő­le: — Mi lesz a következő? — Micsoda? — Újítás. Elfeledkezik, mit mondott ax élőbb, félórával ezelőtt, mert mindjárt fölélénkül és magyarázza: — A hígítót már sikerült hazailag előállítanunk. Most a lakkon van a sor. Meg­próbálom. Erre különben már vállalati megbízást kaptam. — Azt mondta ax előbb, hogy nem kezd semmibe... Meghökken. — Azt mondtam? Ja, per­sze! igen... igen. Hát tud­ja, olyan dolog ez, hogy... Nem mond többet, gon­dolkozik, zavarban van, el­búcsúzom tőle. Rab Fér en« A L Fé! csöngetned hoxzá ■ portáról, keresi egy újság­író. — Mit akar? A portásnő rámnéz, fel­fogja a kagylót. Mit akar­hatnak Asztalos Tivadar vegyészmérnöktől? Beszelni vele, az örökösen töprengő emberrel, aki minden újítás, ötlet sikere után azt mond­ja: végre lezajlott, tovább nem csinálja, belefáradt az éjszakákba nyúló olvasásba, számolásba, kísérletekbe. Egy hétig állja a szavát, vagy még addig sem, mert új probléma jelentkezik a farostgyártásnál, s a prob­léma szinte csalogatja: tes­sék, meg kell oldani. Nem kívánom égig magasztalni ezt a fiatal mérnököt, hiszen a mohácsi Farostban — eb­ben a korszerű és nagyon szép gyárban — mások is újítanak, mások is dolgoz­nak saját posztjukon azért, hogy jobbá, olcsóbbá, gyor­sabbá tegyék a termelést az új iparágban. Egyike ezek­nek Asztalos Tivadar. Ujjai között — egészen finoman — remeg a ciga­retta Ideges talán? Nem hinném, inkább a türelmet­lenség jele ez, ami áthatja különben egész munkássá­gát. Laboratóriumi íróasz­talán egy naptárt látok, af­féle reklám-naptár, minden lapján mélynyomású emblé­ma, az osztrák cég jele: „SteH-Lack” Az üzem Stel­láktól Importálja a színes fa­rosthoz szükséges, kifogásta­lan minőségű lakkot, higí- tóanyagot. — A Stell-cég gondolom

Next

/
Thumbnails
Contents