Dunántúli Napló, 1965. március (22. évfolyam, 51-76. szám)

1965-03-14 / 62. szám

(Vllöq prol0tórjoi, egyesüljetek! im. ______ £ XI1. ÉVFOLYAM, #2. SZÄM ÁRA 8« FILLÉR / _________________ ______ __ 1 965. MÁRCIUS 14., VASÁRNAP Szabadság és demokrácia Szemtanúja voltam annak, amikor a PKV ellenőre lelep­lezett egy potyautast a huszas buszon. Az illető — húsz év körüli fiatalember — egyfo­rintos jegyével nem szállt le a Széchenyi téren. Tíz eset közül talán ha egyszer toppan elő ilyenkor az ellenőr, és aki bliccel, bizony menthetetlenül ki kell, hogy fizesse a bünte­tést. Az sem mindegy persze, nyilvánosan megszégyenül. A mi emberünk nem a szé­gyenlős fajtából való lehetett. Eléggé foghegyről válaszolga- tott az ellenőr kérdéseire, fi­zetni pedig csak akkor volt hajlandó, amikor a PKV em­berei rendőrt akartak hívni. Maga az eset nem valami ér­dekes, de a vita közben el­hangzott néhány olyan kije­lentés, ami már valameny- nyiünket érdekelhet „Ez a demokrácia — méltat­lankodott a póruljárt fiatalem­ber, — lehet így bánni egy dol­gozóval?” — Az efféle érvelés nem is­meretlen másutt sem. Érdekes módon többnyire azok hivat­koznak minduntalan a demok­ráciára, akik valamilyen for­mában éppen megsértik azt Azok kérkednek demagóg mó­don „dolgozó” mivoltukkal, akiknél éppen a munkával, magatartásukkal van baj, akik szembekerülnek a társadalom rendjével, űrt és Íratlan törvé­nyeivel. AM igazán értékeli és léte­zése elemi feltételének tartja társadalmi rendszerünk szo­cialista demokráciáját, az be­csületes és következetes mó­don él, de Soha vissza nem ól a demokratikus jogokkal, a demokrácia adta szabadsággal. Szándékosan hangsúlyoztam a demokrácia szocialista jelle­gét, mert minduntalan tapasz­talni, hogy az emberek nagy része 'még nem tud vagy nem akar különbséget tenni a pol­gári és a szocialista demokrá­cia között. A napokban ünne­peljük 1848, az első magyar polgári forradalom évforduló­ját, a magyar ifjúság nemzeti ünnepét, amellyel hazánkban is felvirradt a népszabadság, a demokratikus fejlődés napja. Történelmünk szomorú tragé­diája, hogy a negyvennyolcas forradalom vívmányait úgy­szólván születésükkor szétzúz­ta a császári reakció. A többi európai országgal ellentét­ben úgyszólván még egy év­századig kellett várni arra, hogy újra jogot és hatalmat kapjon a magyar nép. Ez a százéves korszak mestersége­sen visszatartotta a történelmi fejlődés menetét és végered­ményben elzárta népünk előtt annak a lehetőségét, hogy fo­kozatosan megismerje és meg­szokja a demokrácia légkörét. A , felszabadulás után vala­hogy úgy voltunk a demokrá­ciával, mint aki középiskolai tanulmányok nélkül, hiányos felkészültséggel iratkozik be az egyetemre és bizony hallat­lan erőfeszítésébe kerül, hogy a többiekkel, a felkészülteikkel lépést tudjon tartaná. Nem kell azért szégyenkeznünk, elég jó tanítványnak bizonyultunk, szépen előrehaladtunk a de­mokrácia iskolájában. Ez persze egyáltalán nem zárja M annak a lehetőségét, hogy az „előképzettség” hiá­nya. egyeseknél azért kiütkö­zik és gyakran torz formában jelentkezik. „Demokrácia van — gondol­ják solcan —, tehfy azt teszek., amit akarok. Nekem ne szól­jon a művezetőm, ha selejtet ' gyártok, ha elkésekl Én fü­tyülök az olyan bürokratákra. mint a főkönyvelő, afct jelen­léti ívet, pénzügyi fegyelmet követel tőlem! Törődök is én azzal, hogy határidőket szab­nak meg, — demokrácia van, tehát a legmesszebbmenőkig biztosítaniuk kell egyéniségem szabadságát Eléggé gyakoriak az ilyen nézetek, pedig ügye igazán nem sok közük van a tényle­ges, a szocialista demokráciá­hoz, amelynek alapja, lényege, fenntartó eleme a rend. A rendet szülő szabadság József Attila-i megfogalmazása nem költői szójáték, hanem a szabadság lényegének zseniá­lis tömörségű meghatározása, Az egyéniség demokráciánk­ban biztosított szabadságának semmi köze az egzászrtencialis- ta szabadossághoz, a demagóg felelőtlenséghez. Éppen ellen­kezőleg azon alapszák, hogy a társadalom jól olajozott gépe­zeteként működjön, hogy min­den egyes emberinek pontosan meghatározott, nélkülözhetet­len helye és funkciója legyen és aizt a lehető legjobban be is töltse. Az egyes ember szá­mára a többi tízmillió együtt tesen teremti meg egyéni sza­badságának lehetőségeit, mint ahogyan egy másik ember vi­szonylatában 6 is tízmilliós többséghez tartozik. Az is természetes, hogy a szabadságot is csak szocialista módon értelmezhetjük, az egyéni szabadság tehát semmi képpen sem irányulhat a kö­zösség érdekei dien. SenM sem tagadja, hogy minden embernek joga van szép la­kásra, ruhákra, autóra, kül­földi utazásra, de csak akkor, ha becsületes úton teremti meg ezek anyagi feltételeit. Joga van minden munkásnak arra, hogy minél többet ke­ressen, de semmiképpen sem úgy, hogy az államot, a gyárait rövidíti meg. A jog és az elő­jog között nyelvtanilag csak három betű különbség van, cte ha gyakori alti síkra vetítjük, akkor már óriása a különbség. Az, előjog kivételezés, mások érdekeinek megsértését, sem­mibevevését is jelentheti, te­hát semmi köze a demokrá­ciához, a szabadsághoz, sőt egyenesen gátolja annak M- fejlődését. Gyakran használják a téve­dés joga kifejezést, amellyel mintegy előzetes menlevelet állítanak ki várható tévedé­seikre, hibáikra. Tagadhatat­lan, hogy csak az követhet el hibákat, aki dolgozik, de azért ennek is megvan a maga nor­mális határa. Semmiképpen sem igazolható annak a ter­vezőnek a hibája, aki miatt például éveket késett Komló főterének beépítése, és az a kivitelező sem menthető a té­vedés jogával, aki sokkal drá­gábban építi fel az új gyára­kat, épületeket, mint ameny- nyi beruházási összeget elő­irányoztak rá. És egyáltalán., ha a tévedés bármilyen formában is jogos­nak mondott, miért tiltakoz­nak oly sokan a felelősségre- vonás, a büntetés jogosultsá­ga felett. A két fogalom egy­betartozik, és nem lehet a de­mokráciával fenyegetőzni ak­kor, ha az igazgató, vállalat- vezető kemény kézzel sújt le a hibákra, mulasztásokra, ha beosztottjaitól rendet, fegyel­met követel. A demokrácia és a rend, a szabadság és a fegyelem édes­testvérek. Mindegyik feltétele­zi a másikat, mint ahogyan a jogokat sem lehet a kötele­zettségektől elválasztani. Vasvári Ferenc Illést tartott az MSZIIP Központi Bizottsága A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottsága március 11—12 és 13-án ülést tartott. Az ülésen a Központi Bizottság tagjain és póttag­jain kívül részt vettek: a Köz­ponti Revíziós Bizottság elnö­ke, a Központi Ellenőrző Bi­zottság titkára, a Központi Bi­zottság osztályvezetői, a me­gyei pártbizottságok első tit­kárai, a budapesti pártbizott­ság titkárai és a kormány tagjai» Az ülés résztvevőit Nemes Dezső elvtárs, a Központi Bi­zottság titkára időszerű nem­zetközi kérdésekről tájékoz­tatta. Beszámolt a 19 testvér­párt március első napjaiban Moszkvában lezajlott értekez­letéről, a Magyar Szocialista Munkáspártot képviselő elv­társaknak az értekezleten foly­tatott munkájáról. A Közpon­ti Bizottság a beszámolót he­lyesléssel tudomásul vette, jó­váhagyta a moszkvai konzul­tatív ' értekezleten részt vett magyar küldöttség munkáját és a tanácskozásnak a nyil­vánosságra hozott közlemé­nyében kifejezett álláspontját. Biszku Béla elvtárs, a Köz­ponti Bizottság titkára idősze­rű belpolitikai kérdésekről számolt be. Foglalkozott a Központi Bizottság 1964. de­cember 10-i határozatainak folyamatos végrehajtásával, a létszámgazdálkodásra, a nor­mák rendezésére, a termelé­kenység növekedésére, a ta­karékosabb gazdálkodásra vo­natkozó kormányrendeletek végrehajtásával és a további teendőkkel. A Központi Bi­zottság a beszámolót egyhan­gúlag tudomásul vette. Szirmai István elvtárs, a Központi Bizottság titkára előterjesztette a Politikai Bi­zottság javaslatait a párt idő­szerű ideológiai feladatait összefoglaló irányelvekre. A Központi Bizottság az előter­jesztést egyhangúlag elfogad­ta és úgy határozott, hogy „a Központi Bizottságnak a párt időszerű ideológiai feladataira vonatkozó irányelveit” és Szirmai István bevezető re­ferátumát a Társadalmi szem­le és a Pártélet áprilisi szá­maiban nyilvánosságra hozza. Cseterki Lajos elvtárs, a Központi Bizottság titkára je­lentést adott az oktatási re­form végrehajtásának főbb ta­pasztalatairól. A jelentést a Központi (Bizottság egyhan­gúan tudopiásul vette, megál­lapította, hogy az eddigi ta­pasztalatok további tanulmá­nyozására van szükség és ja­vasolja a Minisztertanácsnak, hogy megfelelő időben az oktatási reformtörvény végre­hajtásának kérdéseit tűzze na­pirendre. A Központi Bizottság ülése napirendjére tűzött kéi lések vitájában 28-an vettek részt. Az előterjesztések felett folyé vitákban felszólalt Kádár Iá* nos elvtárs, a Központi Bízott* ság első titkára is. Ünnepi megemlékezések március 15-e alkalmából Az 1848-as márciusi forra­dalomra emlékezve szombaton xn Pécsett az összes is­kolában megemlékezéseket tartottak. Az általános és kö­zépiskolákban az utolsó óra keretében az osztályfőnökök vezetésével került sor ézek.e a Ms ünnepségekre. A Jókai utcai Általános Iskolában pél­dául szinte valamennyi osz­tályban a tanulók által elő­adott szavalatok előzték meg az osztályfőnökök előadását, míg az Egyetem utcában va lóságos Ms emlékműsort su­gárzott az iskola házi rádiója. A gyárvárosi úttörők tanáraik körében beszélgetés formájá­ban +»k meg a már­ciusi ifjak tetteiről 700 milliós takarékbetétet kezel az OTP Baranyában 21 gépkocsit nyertek tavaly a baranyai gépkocsinyeremény« betét-tulajdonosok Az Országos Takarékpénz­tár Baranya megyei fiókháló­zatára az elmúlt évben ko­moly feladatok hárultak a la­kosság szolgálata érdekében. Nőtt az OTP ügyfélforgalma és minden vonatkozásban említésre méltó eredményeket értek el. 88 takarékos kSzség Baranya megye lakossága 1964-ben is élenjárt a pénzta- karékosságban: a takarékpénz­tári fiókok, a postahivatalok és a takarékszövetkezetek ál­tal kezelt együttes betétállo­mány tavaly 196,8 millió fo­rinttal emelkedett, az év vé­gén megközelítette, most pe­dig már túl is haladta a 700 millió forintot. A betétköny­vek száma 13 000 darabbal nö­vekedett, az elmúlt év végén máir 110 000 dairaib betétkönyv volt forgalomban. Megyénk minden ezer lakosára átlago­san 268 betétkönyv jut, a be­tétállományból pedig egy la­kosra vetítve átlagosan 1694 forint esik. A különböző formákban ta­karékoskodók száma lényege­sen meghaladja a betétkönyv­vel rendelkezők számát. Az egyre népszerűbbé váló üzemi Külcsönös Segítő Takarék- pénztárakban 28 700 dolgozó helyezte el rendszeresen meg­takarításait. A KST-tagok egy év alatt 48 millió forint be­tétet helyeztek el és a lehető­ségek igénybevételével 28,6 millió forint összegű rövidle­járatú hitelben részesültek. Az általános és középiskolás ta­nulók 1964-bem 6,1 millió fo­rintért vásároltak takarékbé­lyeget. Egyre fokozódik a gép­kocsinyeremény-betétkönyvek népszerűsége is. A múlt év végén 8663 gépkocsinyere- mény-betétkönyv volt forga­lomban 58,5 millió forint be­téttel. A gépkocsinyeremény- betétes ügyfelek közül tavaly huszonegyen nyertek Baranyá­ban személygépkocsit. A betétkönyvekben elhe­lyezett összegek után 24 mil­lió forint kamatot térített az OTP Baranyában és a nyere­ménybetétkönyvek szerencsés tulajdonosai 418 000 forint készpénznyereményhez jutot­tak. Az elmúlt év takarékosság­ban elért eredményei alapján Baranya „takarékos megye” lett. Komló és Mohács váro­sok, a járások közül pedig (Folytatás az 5. oldalon) Tízezer nő a baranyai üzemek felszabadulási versenyében Baranya üzemeiben, szövet kezeti műhelyeiben mintegy tízezer asszony, leány dolgo­zik. A női brigádok, munka­csapatok jeles eredményekkel szólnak bele a felszabadulási vetélkedőbe, méltó verseny­társai a férfiaknak. A Por­celángyár kályhaüzemében például az öntőbrigád tagjai minden műszakban két kály­halapot formáznak többlet­ként. így április 4-ig 30 kály­hára való csempét ómenek terven felül az új lakások számára. A gyár másik üzem­részében, ahol 80 millió por­celán ellenállás lestet készíte­nek ebben az évben, a szocia­lista címért küzdő PataM Ist­ván brigád határidő előtt ol­dott meg egy kísérleti felada­tot. A budapesti Remix gyár részére április 30 helyett e hét elejére befejezték a kí­vánt újtípusú ellenállásit st gyártását Az Európa minder, részébe szállító Pécsi Kesztyű gyárban is kitűnő teljesítme- nyek születnek. A „Haladás” nevet viselő varróbrigád na­ponta 15 pár export minőségű kesztyűt varr terven felül. Je­lentős esemény az üzemben, hogy március elején harminc steppgépet állítottak munká­ba, amely mellett hatvan asz- szony, leány dolgozik. A gép, varrás fejlesztésével a külföl­di piac igényeihez alkalmaz­kodnak. A Szigetvári Cipő­gyárban az influenzás megbe­tegedések miatt hirtelen fel­szökött a betegek száma, s a gyár termelésében 4000 párra szaporodott a lemaradás. Ezek-' ben a napokban minden erőt az adósság törlesztésére fordí­tanak a cipőgyári dolgozók. Úgy ütemezik a munkát, hogy napi 200 pár többlettel a fel szabadulás ünnepéig maradék­talanul pótolják a hiányt A Mohácsi Selyemgyárban a mi­nőség területén jeleskednek az asszonyok. A középiskolák közül külő* nősen jól sikerült a Janus Pannonius Leánygimnázium ünnepsége, ezen ugyanis részi vett a városunkban tartózko­dó szovjet nőküldöttség egy nagyobb csoportja is. Az isko­la énekkara dallal köszöntöt­te a kedves vendégeket, akik az iskola megtekintése után a II. B. osztály KlSZ-fiataljai- nak ünnepségén vettek részt, A szovjet küldöttség tagjai szinte valamennyien pedagó­gusok voltak. A felsőfokú intézmények ugyancsak megemlékeztek az évfordulóról. A Kommunista Ifjúsági Szö­vetség és a Hazafias Népfront által rendezett hivatalos ün­nepségek is megkezdődtek már szombaton. Délelőtt tia órakor a városi Művelődési Házban a város iskoláinak képviselői előtt Novák Szil­veszter, a KISZ városi bízott* ságának titkára tartott ünne­pi beszédet Hétfőn délelőtt ifi érakor pedig ugyancsak a KISZ és a Hazafias XT-' * -Né­zésében, koszorúzás! ünnep­ségekre kerül sor Pécsett a Kossuth- és a Petőfi-szobor­nál. • Pécsi j* ogászprofesszorok Csehszlovákiában Dr. Csizmadia Andor egye­temi tanár a Pécsi Állami- és Jogtudományi Kar dékánja és dr. Szotáczky Mihály dékán­helyettes Csehszlovákiába uta­zott. Dr. Csizmadia Andor reset vesz a Bratiszlaván, ’Hév­vé a Moraványon március 13 —13-án lezajló hatodik cseh­szlovák-magyar jogtörténész kongresszuson és ott előadási tart A társadalmi szerves szerepe a népi demokratikus állam feladatainak megoldásá­ban cimmel. Ezt követően dr Szótácziky Mihály dékán he­lyettessel együtt a bratiszlava; Komensky Egyetem Állam és Jogtudományi karán megtár­gyalja a bratiszl. vai Komenskv Egyetem és a Pécsi Tudo­mányegyetem jogi kara közötl kiépítendő oktatási és tudo­mányos kapcsolatok feltételeit Dr. Csizmadia professzoi ezt követően Prágába utazil és ott, valamint a Prága mel: letti Liblicén részt vesz a Cseh szlovák Tudományos Akadé­mia Állam és Jogtudomány Intézete által március 16—ií napjain a felszabadulás 20 évfordulója alkalmából rende­zendő jogtudományi kongresz- szuson és előadást tart A nemzeti bizottságok a felsza­baduló népi demokratikus ál­lamok mehanizmusában cím­mel. I

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents