Dunántúli Napló, 1965. március (22. évfolyam, 51-76. szám)

1965-03-13 / 61. szám

ms. március is. napló 5 Beszélő számok Könyvtárak, könyvek, olvasók A nyomtatott betű és a könyv szinte megjelenése óta jelentős szerepet töltött be városunk lakosainak életében. Szocialista fejlődésünk jelen­legi szakaszában a könyv sze­repe megsokszorozódott. A ma embere szinte igényli a köny­vet, ma már nemcsak a szó­rakozás, az időtöltés eszközét látva benne, hanem olyan se­gédeszközt, amely munkájá­ban is jelentős segítséget nyújt Hinnék igazolására érdekes néhány számadat feltüntetése városunk könyvtári életéről és a könyvtárak forgalmáról, amely azt bizonyítja, hogy mennyire létszükséglete váro­sunk lakosságának a könyv és az olvasás. 35000 olvasó Mindenekelőtt arról kell szá­mot adnunk, hogy országce viszonylatban városunk egyi­ke a könyvekkel legjobban ellátott városoknak. Az olva­sók rendelkezésére áll az Egyetemi Könyvtár közel 300 ezer, az egyetemek és a főis­kola 250 ezer kötetnyi szak­anyaga, valamint az SZMT központi könyvtárának 83 ezer. a Megyei Könyvtár 80 ezer és a Városi Könyvtár közel 75 ezer kötetes állománya. Váro­sunkban tehát megfelelő mennyiségű könyv áll rendel­kezésre, sőt ezenkívül még a szakkönyvigények kielégítése is lehetséges a központi könyv tárak szolgáltatásainak igény­bevételével. Pécs lakosai élnek is ezzel a lehetőséggel, hiszen a nyil­vános könyvtáraknak az el­múlt évben több mint 35 ezer. beiratkozott olvasójuk volt és a 35 ezer beiratkozott olvasó csaknem 900 ezer könyvtári könyvet olvasott. A fentebbi számadatok csak áttekintő képet adhatnak a város könyvtári ellátottságá­ról és a könyvtárak forgal­máról Szükségesnek látszik a forgalom tényadatai mellett arról is szólnunk, hogy váro­sunk könyvtárai milyen fel­adatokat látnak el és ezzel kapcsolatban, hogy milyen könyvtárfajták állnak az ol­vasók rendelkezésé re. Közművelődési könyvtárak Mindenekelőtt szólnunk kell az ún. közművelődési könyv­tárhálózatról. Városunkban el­sőül a Városi Könyvtár háló­zatát említhetjük meg. Ez a könyvtár 1960. január 1-én alakult meg. 1964. év végére csaknem 75 ezer kötet könyv­vel és 32 fiókkönyvtárral ren­delkezik. A fiókkönyvtárak megtalálhatók a város legkü­lönbözőbb pontjain, hivatásuk és feladatuk, hogy a környék lakosainak főként szépirodal­mi könyvigényeit kielégítsék. De a fiókok között vannak ún. szakosított fiókkönyvtárak is, amelyek között országos vo­natkozásban jelentős az ún. politechnikai fiókkönyvtár, je­lentősek továbbá a gyermek­kölcsönzők és a művészeti könyvtár. 1965-ben a Váróéi Könyvtár sportkönyvtárat és „Szülők és pedagógusok könyv tárát” kíván létrehozni. Mind­ezek a szolgáltatások lehetővé teszik, hegy a város lakosa: lehetőleg lakóhelyühöz közel megfelelő irodalomhoz jussa­nak. És hogy mennyire igény­be veszik az olvasók a Városi Könyvtárat és hálózatát, bizo­nyítja az, hogy 1964-ben e há­lózat 341 165 kötet könyvet forgalmazott A közművelődési könyvtá­rak között jelentős szerepel tölt be a Megyei Könyvtár központja A Megyei Könyv­tár szintén közművelődési Igé­nyeket elégít ki megyei vo­natkozásiban, azonban a Geis- ler Eta u. 8. sz. alaitti köz­pontja városunk lakosságának szolgálatára álll jelentős könyvállományával és a hely­ben olvasást is lehetővé tevő 20 férőhelyes olvasótermével. A Megyei Könyvtár központ­jának jelentőségét nr'nden bi­zonnyal az a tény is doku­mentálja, hogy az elmúlt év­ben 165 875 kötet könyvet for­galmazott A közművelődési könyvtá­rak között jelentőségében és volumenében nemi utolsó he­lyen az SZMT könyvtárát keli megemlítenünk. Az SZMT központi: könyvtára . szintén megyei feladatokat lét el — ugyanakkor azonban a város lakossága felé kifejtett könyv­tári forgalma is igen jelentős Nemcsak arról van szó, hogy azp üzemek dolgozóinak ren­delkezésére áll az üzemi szak- szervezeti könyvtár, hanem arról is, hogy egyes esetekben még a környék lakói is igény­be vehetik a szakszervezeti könyvtárak • szolgáltatásait. Ezekben a könyvtárakban a szépirodalmon kívül jelentős ismeretterjesztő és szakiroda­lom álí az olvasók rendelke­zésére éppúgy, mint a fenteb­biekben említett két közmű­velődési könyvtárhálózatban. Iskolai ős tudományos könyvtárak . A könyvtárak sorában meg kell említenünk az iskolai könyvtárhálózatot is. Ez a könyvtárhálózat részben a ta­nulók tanulását és szórakozá­sát, részben pedig az oktatók képzésének és műveltségi színvonalának emelését bizto­sítja. Mivel csak az iskolák tagjainak rendelkezésére áll, részletesebb . ismertetésüktől és, forgalmuk elemzésétől je­len esetben eltekintünk. A harmadik könyvtárfajta a tudományos, ill. szakkönyv­tári hálózatok csoportjába tar tozik. Ezek között, állományát tekintve, a legnagyobb az Egyetemi Könyvtár közel 300 ezer kötetes állományával és nyilvános könyvtári szolgál­tatásaival Ez azt jelenti, hogy szakirodalmi szükségleteit bár­ki kielégítheti e könyvtár ál­lományából, illetve az Egye­temi Könyvtár éppúgy, mint a közművelődési könyvtárak, vállalja más könyvtárak szol­gáltatásainak közvetítését a könyvtárközi kölcsönzéstől az irodalomkutatásig. Az Egyetemi Könyvtár há­lózatához tartozik az Állam­éi ,Jogtudományi Kar közel 5t' ezer ’ kötetnyi állománya, mely a központ útján indokolt eset­ben a város lakossága által s igénybe vehető. A Tanárképző Főiskola könyvtára az okta­tók és hallgatók könyvtári igé­nyéit elégíti ki, ezt követően azonban a legfontosabb szak- irodalom tekintetében — fő­ként könyvtárközi kölcsönzés útién — a főiskolán kívüliek részére is lehetővé teszi e szakirodalom használatát es tanulmányozását. Az Orvostudományi Egye­tem központi Könyvtára né­hány éve alakult meg. Háló­zatához tartoznak az egyete­mi tanszéki könyvtárakon kí­vül a meeve kllrük-nl, egész­ségügyi szakkönyvtárai. N&velcvá forgalom A fentebbiekben röviden számot adtunk városunk könyvtárainak legfontosabb adatairól és azokról a legfon­tosabb feladatokról, amelyeket e könyvtárak ellátnak. A leg­utóbbi évek fejlődését vizs­gálva bizonyosak lehetünk ab­ban, hogy a könyvtárak for­galma továbbra is egyenlete­sen emelkedik és ezáltal ezek a csendes intézmények még több segítséget adnak a város és lakossága kulturális és szakmai fejlődéséhez. F. M. i Jatt ah” A Janus Pannonius Múzeum egyik szerdai előidásán sok kér­dés hangzott el a pécsi kutak­ról. sandervárakról. azoknak vízzel való ellátásúról, műemlék- jellegéről. Felkérésre közreadom ezt a kivonatot a pécsi Műsza­ki Szemlében sorozatosan köz­lésre kerülő dolgozatból, mely Pécs régi vízvezetékeit tárgyal­ja. PÉCSEN a vízzel való ellá­tást források, gyűjtőmedencék szolgálták, ezért kút alatt nem az ásott kutakat szoktuk ér­teni, hanem forrásfoglaláso­kat, mint például Anyák kút­ja és gyűjtőmedencék csör­gőit Ezek a gyűjtőmedencék ró­mai hagyatékok, olyan érte­lemben, hogy Sopianae adta az első mintákat Ma egy sincs, melyet római eredetű­nek mondhatnánk, azonban van egy lelet a Jókai utca 4. szám előtt, egy nagy homok­kő lap, mély gyűjtőmedencé­nek az oldala volt és a föld­rétegek közötti helyzetét fi­gyelembe véve, rómainak tart­juk. A ma ismert kutak mind hasonló módon készültek. Gondosan faragott homokkő lapokat talapzatra helyezve szorosan zártak, s az így ki­képzett medencébe kerámiai csővezetéken érkezett a víz. A csorgó lényeges részének, a medencének kiképzése annyi­ra egyező, hogy ebből nem tudjuk a kút készítésének ide­jét megállapítani. A fedés, dí­szítés, vagyis a külső forma változó, és igy nem kormeg­határozó. A Tettye-forrásra kapcsolt, ma már használaton kívül le­vő csörgőt hármat láthatunk. A Vak Bottyán u. 23. szám műemléktáblával megjelöltet még 1893-ban is használták. A medence lehet török eredetű, födése újabbkori, valószínűleg XIX. századi, s akkor készült, amikor az eredeti kerámiai vezetékeket vascsőre cserélték át Ehhez hasonló látható a A móiiosítoll KRESZ első tapasztalatai Több figyelmet a gyalogosoktól — A bukósisakot használni kell! A Belügyminisztérium, va­lamint'a Közlekedési és Pos­taügyi Minisztérium 1/1965. rendeleté a közúti' közlekedés szabályairól, ez év január el­sején lépett életbe. Az élet, a megnövekedett forgalom szük­ségessé tette a KRESZ módo­sítását. Ez a módosított ren­delet a gyalogosokra is vonat, kozik. — A legtöbben szívesen fo­gad Iák, hiszen egy sor olyan kérdést rendezett, ami régen nem volt megfelelően, közért­hetően megfogalmazva — mondja Kovács Jenő őrnagy, a rendőrkapitányság közlekedés rendészeti osztályának veze­tője. — Gondolunk itt a gya­logosok kötelességeire, amelye két régen se nagyon tartottak be. íme; a szemelvény: „A gyalogos, mielőtt az út­testre lép, köteles meggyőződ­ni az áthaladás veszélytelen­ségéről; a járművek forgalmát nem zavarhatja, nem léphet az úttestre, ha a jármű már olyan közel van, hogy ve­szélytelen áthaladást a jármü- vézető nem képes biztosítani, az úttesten késedelem nélkül köteles áthaladni, az áthaladás során tartózkodni köteles min­den olyan váratlan magatar­tástól, amely a járművek ve­zetőit megzavarhatja vagy megtévesztheti”. A tapasztalatok azt mutat­ják, hogy a gyalogosok nem ismerik eléggé a rájuk vonat­kozó paragrafusokat, a gépko­csivezetők viszont a KRESZ- szel együtt tanulmányozzák azt. Es ez a jó, a hasznos. — A bukósisak évekkel ez­előtti bevezetése óta sok bosz- szúságot okoztak a motorosok. A módosított rendelet azon­ban kimondja, hogy „Motor- kerékpáron csak becsatolt bu­kósisakot viselő utas szállít­ható. Motorkerékpárral a köz­úti forgalomban csak az eset­ben szabad részt venni, ha annak mind vezetője, mind utasa becsatolt bukósisakot visel". Január elseje óta azon­ban nem Volt sok feljelentés > a szahölr megszegői ellen, ugyanis a motorkerékpárveze. tők 99 százalékban teljesítik a rendeletet. Ehhez a kereske­delem is nagyban segített, mert lehetett kapni sisakot Néha még a pótutasoknál ta­pasztalható visszaélés, de re­méljük, e^ek is egyre keve­sebben lesznek. A gyalogosok jogait is vilá­gosan meghatározza a módo­sítás: ,Jiz úttesten áthaladó gyalogosnak a járműforgalom­mal szemben a kijelölt gya­logátkelőhelyen, az úttestnek a közhasználatú jármüvek megállóhelyén lévő járdasziget és az ahhoz közelebb fekvő járda közötti részen, továbbá a jármű kanyarodása esetén elsőbbsége van". — Még mindig sok az őri­zetlenül hagyott segédmotor és kerékpár, különösen a köz­ségekben — az italboltok előtt. Pedig a szabály érthetően ki­mondja: „Segédmotoros kerék­párt és kerékpárt közterületen őrizetlenül vagy lezáratlanul hagyni tilos". Évekkel ezelőtt még sokszor előfordult, hogy a Jogosítvány megszerzésére készülők vagy maguktól, vagy bizonyítvány­nyal nem rendelkező társuk­tól akartak megtanulni gép­járművet vezetni. A mostani helyzet más, hiszen a szabály így szól: „Közúton motorke­rékpárvezetést csak a rendőr- hatóság által kiadott gyakorló igazolvánnyal rendelkező sze­mély az abban meghatározott feltételek megtartásával tanul­hatf. És a gépkocsira: „Köz­úton gépkocsivezetés tanulá­sához a KPM Autóközlekedési Tanintézete által kiállított oktatói bizonyítvánnyal ren­delkező olyan oktató jelenlé­te szükséges, akinek a rendőr- hatóság által kiállított gya­korló igazolványa van. Az ok­tatás során az oktatót, a vizs­gáztatás során pedig a vizsga- biztost kell a gépkocsi felelős vezetőjének tekinteni — Többen panaszkodtak már, hogy nehéz betartani a módosított szabályokat, mert nincsenek meg a megfelelő jelzések. Ezt mi is tudjuk, il­letve elismerjük, de amíg az idő meg nem enyhül, nem tudják a festők fehér festék­kel az útjeleket, különöskép­pen pedig a gyalogátkelőhelye­ket kijelölni. A mostani fes­ték ugyanis nem fagyálló, s ilyenkor rákenve az úttestre, megrepedezne, néhány nap alatt láthatatlanná válna. Foly nak kísérletek egy fagyálló festék megteremtésére, de ez- idáig még nem hoztak ered­ményt. Mindent egybevetve: a mó­dosított KRESZ általában egyetértésre talált mind a gépjárművezetők, mind pedig a gyalogosok körében, csupán a szabályok pontosabb betar­tására, a rendeletek tökélete­sebb ismeretére van még szűk- I fogják. József utca—Zetkin Klára ut­ca sarkán. Egészen más jelle­gű a dzsámi alagsorában a templom falába illesztett kis medence. Egyetlen fehér mészkőtömbből faragták az alig 150 liter űrtartalmú me­dencét. Török eredetű, a XIX. században vascsővezetékkel látták el. A II. sz. Sebészeti Klinika udvarán falba helyezve ba­rokk márvány falikutat látha­tunk. Valószínűleg akkor ké­szült, mikor az Irgalmasrend foglalta el a Karmeliták he­lyét, és ott kórházat rende­zett be. Ma a városi vezeték­re kapcsolva működik. Ugyancsak használaton kí­vül van a Sallai utca 34. sz. ház udvarán feltárt és mű­emléknek nyilvánított barokk kút. Az előbbiektől eltér ab­ban, hogy a vascsővezeték alulról nyomta bele a vizet. Fedése homokkőből készült, díszesen faragott. A HUNYADI JÁNOS ÜT— Kaposvári utca torkolata tá­ján két római eredetű forrás­foglalás van, és két boltozott csatorna. A páros számú ol­dalon levő, jelenleg két kutat lát el ma is vízzel Az egyik a Gyógypedagógiai Intézet ud­varán levő falikút 1883-ból jelleg nélküli. A másik a Ku- lich Gyula u. 2. sz. ház udva­rán az előbbiekhez hasonlóan van építve. Fedése téglából épített féldonga-bolt. Az ud­vari csap előtti fésűs kagy­lót utánzó medencét egyetlen homokkőből faragták. XVIII. századi. Már erősen megron­gálták a kutat és a medencét is, pedig több figyelmet ér­demelne. Az előbbi vezeték­nek folytatása adja a vizet. Ugyancsak a főcsatornára volt kapcsolva az Aranyos-kút Is, a téren levő diszkót nem a XIV. századinak a helyén van és mai vezetékből kap vizet. A Hunyadi János út nyuga­ti házsora alatt és előtt van a másik forrás csatornája. A csatorna római, a 17. sz. házig, onnan égetett agyagcső vezetékek (római, középkori, török, újkori) hozzák a vizet a városba. Az Aradi Vértanúk útja sarkán volt egy Nepo- muki Szent Jánosról nevezett kút, s az innen kapta vizét. Ezt lebontották és helyette épült a mostani a XIX. szá­zad végén. Láthatóan a mai sarokházhoz van tájolva. Ak­kor a mai vascsővezetékre kapcsolták. Vizét a KÖJÁLL fertőzöttnek találta és ezért kizárták a fogyasztásból. A Früveisz-völgy forrása látta el a várat. Ma a püs­pöki palotába és udvarába ad vizet, valamint az Aradi Vértanúk útja torkolatánál le­vő közkútnak is. A Rókus-forrás gyűjtőme­dencéje valószínűleg török eredetű. A triászt mészkővel borított domb lábánál egész sor forrás fakad, ezek táplál­ják. A Bálics-völgy beépíté­sekor nem gondoltak arra, hogy a szennyvizek fertőzni A parkosításkor ezt medencét rejtő fal pár évti­zedes csupán. Római forrás- foglalás is volt a Bálicsban* de csak vezetékét ismerjük, a Rodostó utcától a Rókus- domb lábáig a Damjanich ut­ca torkolatánál. Foglalt forrásfő még sokfelé van, s közülük megemlítésre méltó az Eiser-féle szőlőben levő. Kifolyó csöve valószínű­leg újkori Azonban bizonyos, hegy római vezeték is indult innen, a Pacsirta utcán át a Kisrókus utcáig követhető. Nevezetes a Nagyszkókó völgyében levő Szent János forrás. Külön kell megemlí­teni a Szamár-kutat a Marx úton. Északra tőle több for­rás fakad, s ezek közül egyi­ket valahol — valamikor — foglalták, vizét csővezetéken az út alatt ehhez a kis me­dencéhez hozták Mióta a ve­le szemben levő dűlőút be­épült, állandóan fertőzés fe­nyegeti vizét. Megépítését az­zal magyarázhatjuk, hogy az itt hosszan húzódó kőbányák sok munkást foglalkoztattak. Valószínűleg már századok óta folyt a kitermelés. AZ ÉRDEKLŐDÉS kiterjedt a nyílt medencés, állatok ita­tására is szolgáló kutakra, amelyeket sandervár néven ismertek Pécsett. Egy 1696 után készült térkép hetet mu­tat. A Széchenyi téren kettőt, a Flórián téren, az SZTK tel­kén, a Ferences templom előtt, az Alsó-sétatéren és a Barbakán előtt egyet-egyet. Az 1864-ből való várostérké­pen ezeken kívül még a Lyceum utca—Perczel utca sarkán, a Széchenyi téren, a Kossuth Lajos utca előtt, a Hal téren, a Tavasz utca tor­kolatában és a Steinmetz ka­pitány téren is jelezve van medencés nagy közkút. Ezek közül ma egy sincs meg. A XIX. század végén még lát­hatók voltak a Széchenyi té­ren lévő sandervárak. A Karmelita templom előttiről jó leírást is ad Jellasich Ká­roly. Nyolcszögű medence, fa­ragott kővel kerítve, a kö­zepén felszálló vizet két oKf dalra, közel a széléhez vascső5 vezette. így ember és állat egyaránt használhatta. Somogyi Géza 1 a veszélyt megszüntették. A <Aíűúer\ SZÍNHÁZ I iMföl A MAGYAR EÁDIO seny. Közreműködik a Budapesti PÉCSI STÚDIÓJÁNAK Postás Szimfonikus Zenekar, ve­1945. március 13-1, szombati műsora zényel: Horváth Gyula (fél t 6ra­a 223,8 m középhullámon: 17.30: Szerb-horvát nyelvű műsor: Húsz év történetéből. Szteváno- vity Milutin Írása. Vidám népi ritmusok. Zárszámadások tanulságai. «• Kommentár. Szombat esti muzsika. 18.00: Német nyelvű műsor: Mese felnőtteknek. (A február 6, 8)." műsor ism.). ___ Híradó Mozi: Magyar híradó, A n yelvű masor: vevő a mi urunk, Galambok, Hal­ls 4«? H»Upa?,Mr,v ufrfrf.r _ mazállapotok, Két hét Jemenben. kérésére. Ze- (Előadok ^ 11 órától 3 óráig íoly­korj. MOZIS Rövidítések: szv. — szélesvásznú. szí. — színes. Park: Tiz aranyérem (4, *, I). Petőfi: Húsz óra (szv., 4, negyed T és fél í). Kossuth: Komédia kilinccsel (4, nés összeállítás. 19.15: Dél-dunántűli híradó. Válasz a hallgatóknak. 19.35: Magyarnóták, csárdások. 19.58: Műsorismertetés. 20.00: Műsorzárás. SZÍNHÁZ: Nemzeti Színház: Nyár és 1M (este 7 órakor). Tímár bérlet. Táj színház: irma. te édea fél 8 drákói). Barcs. ZENRt Liszt-terem: Pécsbányatrtep* ] nyász Férfikar felszabadulási e lékhangversenye (fél 8 órakor)................................=................ Z rínyi Művelődési Ráz (Komló): várad: Álmodozások kora Felszabadulási Ünnepi hangver- fél Fekete Gyémánt: Szörnyetegek (szv., 6). Építők: Karbid és sóska (4, 6). Pécsszabolcs: Rab Ráby (szv., 5, 7). Mecsekalja: Díszma- gyar (7). Vasas II.: Bátor emberek (7). Mohács: Ml olaszok és a nők (szV„ 5, 7). Szigetvár: Láng az utcákon (SZV., szí., 8). Sásd: Négy lány egy udvarban (szv., 7). sik­lós: Minden megtörténhet (szv., szí.. 7). Sellye: A vizsgálóbíró ké­telkedik (7). Harkány: Monte Christo grófja I„ H. (szv., szt, 7, dupla helyárral). Bcremend: Amig az utolsó vendég elmegy (szv., 7). Bóíy: Kolumbusz hajó inasa (szv., *)■ Mágocs: A generális (7). Pécs- (szv., „4 műhely kiváló dolgozója’' A termelésben élenjáró dol­gozók fokozottabb megbecsü­lését szolgálja a MEGYEVILL vezetőségének az a javaslata, hogy az első félévi munka alapján minden részleg, min­den műhely Javaslatot tehet egy-egy kiváló dolgozó jutal­mazására. Az első javaslatokat a har­madik negyedév első teimeié- si tanácskozásán a félévben végzett munka alapján vitat­ják meg. Kiváló dolgozó ok­levélben részesülnek azok a munkások, akik a szocialista címért eredményesen verseny­ző brigádokban kiemelkedő munkát végeznek. Ha a má­sodik félév során is hasonló jó eredményt érnek ei, ak­kor a Kiváló dolgozó jelvi-ny mellé „A műhely kiváló dol­gozója” címet is megkapjak. — Felhívjuk a siklósi Járás la­kosságának figyelmét, hogy ,a65. március 15-től a gépjármüvez. olc időszakos orvosi vizsgálatát sik­lóson a Kesztyűgyár üzemorvo­si rendelőjében fogjuk végezni. Rendel: dr Szmolenszki üzemor­vos kedd és pénteki napokon reg­gel 8—9 óráig. Baranya megyei Tanács Kórház Igazgatósága. DUNANTÜU NAPLÓ A Magyar Szocialista Munkáspárt Baranya megyei Bizottsága és a megyei tanacs .apja. Főszerkesztő: Vasvári Ferenc. Szerkesztőség: Pécs. Hunyadi út 11. Teli 15-32. 19-33 . 21-60. 26-22 SO-ll Belpolitikai rovat: 81-68 Kiadja: a Baranya megyei Lapkiadó válla.at Felelős kiadó: Braun Káro.y Kiadóhivatal. Pécs. Hunyadi úi il. Tol: 15-32, 15-33. 21-60. 26-22 . 60-1L PÉCSI SZIKRA NYOMDA Pécs. Munkácsy Mihály u in sx Felelős vezető: Melles Rezső Terjeszti ■ Magyar Posta Előfizethető a helyi postahivatalok­nál és kézbesítőknél. Előfizetési df) i hónapra 12.— Pl. Indexszám: 25 05*.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents