Dunántúli Napló, 1965. március (22. évfolyam, 51-76. szám)

1965-03-13 / 61. szám

SMS. MÁRCIUS IS. napló — 3 Harmincszázalékos termelékenység­növekedés egy év alatt — Rendben van, elmond­juk a véleményünket, esetleg még javaslatokat is teszünk, s akkor ml van? Jobbik eset­ben feljegyzik, s úgy felejtik el, rosszabb esetben még fel sem jegyzik. Egyre megy. Egy-két évvel ezelőtt még többször elhangzottak ilyen vélemények a termelési ta­nácskozásokról. Sokszor okkal. A tavalyi s az idei első ne­gyedévi termelési tanácskozá­sok már azt bizonyítják, hogy e téren is előbbre léptünk. A tanácskozásokat a gazdasági vezetés már jobban előkészí­tette és a feladatokat, a hibá­kat munkahelyenként, üzem­részenként vitatták meg. így történt ez a Ruhaipari Válla­latnál is. Tavaly a Ruhaipari Vállalat 102.4 százalékra teljesítette termelési tervét, az alaprenta­bilitás 5,7 százalékkal nőtt és több mint kétmillió forintos nyereséggel zárták az évet. S ami talán a legnagyobb ered­mény, hogy a termelékenység 30,3 százalékkal növekedett a bázishoz viszonyítva. E téren idén sem kisebb a feladatuk, hiszen a 39 millió forintos ter­vet — amely ugyan nem na­gyobb a tavalyinál — 11-gyei kisebb létszámmal kell teljesí­teniük. Tehát, az év legfonto­sabb feladata a termelékeny­ség növelése és a minőség ja­vítása. A műhelyenként megtartott termelési tanácskozásokon en­nek lehetőségeit kutatták. Minden műhelyben nyolc-tíz dolgozó mondta él észrevéte­leit. A konfekció* üzemrészben például sok szó esett a sza­bászat munkájáról. Rövideb- bek az idomdarabok, rövideb- bek és egyes esetekben kes­kenyebbek a bélések, vagy bővebbek az ingnyakkörök, keskenyebbek a vállnyergek... A tanácskozásokon, melyeket szalagonként tartottak meg, részt vettek a szabászat kép­viselői is. Az elhangzottakat megszívlelve a szabászat ter­melési tanácskozásán Rohr Mihály szalagvezető így sum­mázta véleményét: „Tévedni itt nem lehet”. Hogyan segíti elő a vállalat vezetősége, hogy valóban ne tévedjenek a jö­vőben? Több elgondolás szü­letett. Lebélyegzik például az egymáshoz tartozó kiszabott anyagot, s ezzel kizárják az elcserélés veszélyét Fokozot­tabban ellenőrzik, hogy egy- egy szállítmányban a zakó vagy a nadrág készítéséhez minden anyag pontosan meg­legyen. A zakót készítő részlegben elhangzott az az észrevétel, hogy a dolgozókat nem min­dig a képességeik szerint lát­ják el munkával. Az ügyeseb­bek, a nagyobb gyakorlattal és szaktudással rendelkezők hamarabb elvégzik feladatu­kat és ha segíteni akarnak egy másik reszortban, akkor abból sértődés lesz. Természetes, hogy a na­gyobb szaktudással, a na­gyobb gyakorlattal rendelke­ző dolgozók hamarabb és jobban elvégzik munkájukat. A norma viszont nem az ő képességeikhez van megálla­pítva. A szalagvezető azonban, mivel közelebbről ismeri a körülötte dolgozók képessé­geit, úgy oszthatja el a mun­kát, hogy a kényesebb, a na­gyobb figyelmet igénylő mun­kákat a tapasztaltabb dolgo­zók végezzék. Ugyanakkor ók a gyakorlatlanabb társaiknak — azokat nem sértő — segít­séget is nyújthatnak. Elmondták a tanácskozáso­kon azt is, hogy az anyagok elosztása ingadozik, egyszerre sokat kapnak, hajrázni kell vagy fordítva. Már eddig is sokat változtattak ezen, s a jövőben még fokozottabban ügyelnek arra a műszakiak, a szalagvezetők, hogy az előre meghatározott ütemben bizto­sítsák a munkát Hasznos volt az a javaslat is, hogy az egy-két órát igény­be vevő gépjavításoknál azon­nal cseréljék ki a gépet egy tartalékkal. így a műszerész alaposabb munkát végezhet, rejtett hibákat is felfedezhet a javítani való gépen, a dol­gozók pedig fennakadás nél­kül folytathatják munkáju­kat A gondos műszaki előkészí­tés meghozza eredményeit, hi­szen a fehérnemű szalagban Emődi Jánosné MEO-s elmon­dotta, hogy a szalag jobb megszervezésével az ingkészí­tésnél 25 százalékkal nőtt a termelékenység a múlt év má­sodik felében. A gazdasági ve­zetés határozott, céltudatos munkájának bizonyítéka, hogy az egy főre eső termelékeny­ség nemcsak ebben az egy szalagban, hanem vállalati szinten is 30,3 százalékkal nőtt. De ebben az eredmény­ben része volt és lesz ezután is annak, hogy a termelési tanácskozásokon elhangzott javaslatok, bírálatok nem ma­radnak feljegyzések csunán, hanem megvalósításukról gyorsan intézkednek. Időjárásjelentés Várható Időjárás szombat estig: párás, a reggeli órák­ban helyenként átmenetileg ködös idő. Gyenge, időnként kissé megélénkülő déli szél. A hőmérséklet alakulásában lényeges változás nem lesz. Várható legalacsonyabb éjsza­kai hőmérséklet mínusz 2— mínusz 6, legmagasabb nap­pali hőmérséklet 5—10 fok között. Az „Öreg” tíz kis yadmalaca Márton Sándor erdész Mecsekrákos közelében, a Lóri ed észházban neveli az „öreget”, egy szapora kocát Ta­valy novemberben a koca elszökött az erdőbe és „kirucca­násának” most lett meg az eredménye: tíz kis vadmalacot fialt. A malacok közül öt csíkos, öt pedig az anyára ha­sonlít. Viselkedé­sükben azonban tel­jesen követik a vaddisznók, a vad­malacok szokásait. Sokkal eleveneb­bek, frissebbek, sokkal hűségeseb­ben követik anyju­kat mint a házima­lacok. Már négy na­pos korukban ettek, míg a házi mala­coknál ez csak he­tek múlva követke­zik be. Csendesek, a háziak hangjukat sem hallják. Úgy la­pulnak, mint a kis csibék, így nemcsak színük, viselkedé­sük is elárulja, hogy a papájuk a mecsekrákosi erdő egyik vadkanja volt. Az „öreg” hű­ségesen neveli erdei szerzeményeit Páratlan eredményjavulás a Pécsi Ruhaipari Vállalatnál i Nyelvoktatás, mechanizmus, szerkezet TERMÉSZETESEN nem kell fellélegezni, nem a nyelvta­nulás esetleges „csoda forma járói” van szó, csupán egv ügyes szerkezetről, amely az idegen nyelvet tanulók népes táborában lehetséges, hogy hamarosan népszerűvé fog válni. Az első pillanatban az egész túlságosan bonyolultnak s megközelíthetetlennek lát­szik, elsősorban a megfogal­mazások miatt, de tisztelni kell a definícióikat. „A man- datmodellekben felfektetett nyelvet, mint nyelvtant és lexikát egyesítő szokásrend- szert csak nagyszámú és terv­szerű gyakorlás alakítja ki az automatizáltság fokára a ta­nuló tudatában, a szemlelc- tesség elvének felhasználási­val, Ahhoz, hr-y a nyelvi szokásokból egy felhasználha­tó nyelvi automatizmus ala­kuljon ki, a gyakorlatok olyan hatalmas mennyiségére, rend­szerességére és automatikus variálásának oly könnyed le­folytatására van szükség, ami nem valósítható meg... vala­milyen mechanikai es?'-őz al­kalmazása nélkül...” Részlet B a k s a Jenő pécsi gimnáziu­mi tanár újítási beadványá­ból. A mechanikai eszköz egy kerek, fogazott kis szerkezet, ötletes. Hasznos. Korszerű. „Feltalálója”: Baksa Jenő. X. hároméves ENSZ-mun- kára ment Párizsba. Y. öt nyelven beszél. Z. esténként a legfrissebb bécsi lapokat szokta olvasni. Az országban állítólag több százezren ta nulnak idegen nyelveket, de ezek ellenőrizhetetlen számok, mivel a szervezett oktatás mellett nagyon sokan magán­úton tanulnak. Mennyien? Ki tudja ezt megmondani? Az emberekben tulajdonképpen mindig is élt egy bizonyos nosztalgia, hogy megismerjék és beszéljék más népek nye'- vét, ehhez a megismeréshez viszont csak egyetlen módszer vezet: meg kell tanulni az il­lető nép nyelvét. Az általános nyelvtanulás az általános kö­zeledés jele is, az ilyen kis szerkezeteknek különös jelen­tőségük van, — A mostani nyelvoktatás rendszeresen variált ismétlé­sekre épül — mondja Baksa Jenő, a „feltaláló”. — Ezeket az Ismétléseket mechanikái vezetés nélkül nagyon nehez lebonyolítani. Ez a mechaniz­mus viszont elősegíti a variá- 1 ciók megalkotását. A gyakor­latozó a szerkezet segfts»gé\e nem magyar mondatokat for dít, hanem az err'-erek r tárgyak valóságszerű szituá­cióinak közvetlen fogaimé1 ieleníti meg. közvetlenül v> idegen nyelvben, az anya- nyelv kiküszöböl ésével A ta­nuló csak ígv képes a hallott új nyelvet nem magyar sza vakra bontva, hanem közvet­len fogalmakban felfogni. Ha beszélni akar az idegen nyel­ven. a közlendő fogalomscrt közvetlenül az idegen nyelven tudia összeállítani, szavak for­májában. — Mennyi idő alatt szüle­tett meg ez a szerkezet’ — Jelenlegi formája csak az utóbbi évben alakult ki. de több mint tíz év óta tanítás közben minden Idegen mon­datot képpel egvütt szoktam felraizolnt a táblára, azonban a könw olvasmányai nem ké­nes-jellegűek, így ez a mód­szer rendszeres gyakorlásra alkalmatlan volt. Később jel legzetes mondattfousokat szer­kesztettem. de táblázat formá­jában. Ez a szerkezet egyesíti az eddig elszigetelt szavaka* és a nvelvtanl szahálvokat amikből a folvamatos beszé­det fel kell építeni. — Mi a jelentősége ennek a szerkezetnek? — Az új nyelvoktatói fel­fogás a nyelvi szabálvoka* nyelvi szokásoknak tekin+i. Ezeket a szokásokat az auto­matizáltság fokára kell be­gyakoroltatni. ez pedig „mű­szaki segítség” nélkül szinte lehetetlen. A szerkezet a ta­nuló számára folyamatossá teszi a beszédet, minthogy kész mondatformák a'kalma- zására szoktatja, s ezekbe a formákba csak az új helyzet szavait kell behelyettesíteni. — Hány idegen nvelv tanu­lásában alkalmazható? — Gyakorlatilag minden idegen nvelvre érvényes. — Milyen a tömeges elő­állítás lehetősége? — Viszonylag egyszerű. — A szerkezet minden lé­nyeges gyakorlatot magában foglal? — Nem, de a szerkezetben a korongok cserélhetők, tehát minden gyakorlatsor alkal­mazható. — Mi a szerkezet pontos neve? — Egyelőre ideiglenes: ko- 1 rongos gyakorló nyelvoktató. MIUTÁN alapo? in szem­úgyre vettem ezt a kis szer­kezetet, az első, amit beírtam a jegyzetfüzetembe: óriási va­riációs lehetőségek. A szinte társasjátékszerű, egy jellegze­tes mappához hasonlító szer­kezet lényegében két lemez­ből, több. tengelyen forge c- ható, fogazott korongból és más részlet-alkatrészekből áU. Az első lemezen több ablak van. ezeken át. mint egy-og7 miniatűr képernyőn az ábrák láthatók. A lemezek között vannak a korongok, amiken körben, esetleg két körben helyezkedik el a szókincs, ke­pék formájában Egy koron­gon 12—16 kép van. Néme­lyik korongon ugyanaz a képsor szerepel két koncentri­kus körön, viszont más ké;- sorok két vagy három koron­gon is megtalálhatók. így az azonos kategóriába tarlozó tárgyak egymáshoz való vi­szonya is realizálható. Néme­lyik korongon külön ablakok vannak, hogy az adott hely-! zetben a mögöttük lévó k>* rongok ábráit is lehessen iát- ni. A korongokat a fogazat segítségével lehet forgatni. A szerkezetet egyrészt a gyakor* landö témakör, másrészt a ta­nulók fejlettségi fokának meg­felelően lehet „feltölteni' ko­rongokkal és nyelvtani lapok­kal. A szerkezet elképzelhető „egyéni" méretben, ami eset­leg eev aktatáskában is elfér, de elképzelhető iskolai tábla nagyságában is. húsz. harminc centiméteres ablakokkal. A K TIZENKÉT PONT A brigádvezető elém te­szi a vensenyszerződéstt: „Szilágyi Sándor szocialista brigádja hazánk felszabadu­lásának 20. évfordulójára, valamimt a szocialista cím negyedszeri elnyerésére az alábbi pontokban álló vál­lalást teszi.. A tizenhat fős brigádból hármat hívtam meg egy kis beszélgetésre: Szilágyi Sán­dor vájárt, Szécsd Géza és Kocsis Miidós csilléseket. Mindhárman a Tiszántúlról kerültek Komlóra. Nagyjá­ból egyforma volt az indu­lásuk is: hat általános, egy kopott öltöny és nagy biza­lom, hogy itt igazán „talp­ra lehet állni”. Szilágyi a legrégibb, a vájártanuló is­kolában szerzett szakmunkás bizonyítványt, s legelőbb is „állt talpra”. „Pedig a sem­miből kezdtem, aztán jöttek a gyerekek, a háromszobás lakást be kellett rendezni. Most valóban helyén va­gyok”. Kocsis is helyén van, rendesen berendezett lakás­sal, kiegyensúlyozott élettel. Szécsi még nőtlen. „Ráérek, szórakozom, iszogatok a ha­verokkal, néhány leánypart­ner is akad. A Hangulat cu­kiba járok, ott van televízió is. A takarék 35 ezer forin­tomat őrzi. Jó lesz az indu­láshoz .." A kereset? Nem panasz­kodnak. Igaz, alaposan meg dolgoznak minden fillérért, januárban 83 folyóméter gurítóvágat helyett 123-at hajtottak ki. Szilágyi 5300 forintot keresett januárban. „Ez jó hónap volt, a múlt 4M átbeom 4700”. Olvasom a tizenkét pontban rögzített felajánlá­sukat és ceruzámmal pipál- gatom a pontokat. Az első­ben 10 százalékos túlteljesí­tést vállalnak. — A januári 146 százalék volt, a februári is több lett 110-nél, — követi ceruzám nyomát Szilágyi. A harmadik pontban' ön­költségcsökkentést vállaltak, céljuk, hogy minél több anyagot újra használjanak fed. — Most is olyan helyen dolgozunk, ahol rengeteg TH-gyűrűt raboltunk vissza. Mind felhasználjuk. Egyéb­ként nekünk is jó, nem kell érte messzire menni. A következő pontokban a balesettel, a szervezettséggel és a rendezvényeken való részvétellel foglalkoznak. A 7. ponit viszont érdekes kez­deményezés: „A brigádban közös kasszát létesítünk, a az így szerzett összegből fe­dezzük a kirándulások költ­ségeit és az esetleges aján­dékozásokat”. — Én javasoltam, — mond ja Szilágyi —, hogy létesít­sünk brigádkasszát. Jön a nyár, jó ha van egy kis sa­ját pénzünk. Elmegyünk majd Sikondára, Abaligetre és mi látjuk vendégül az asszonyokat. Azt mondtam, legyen 10 forint a havi hoz­zájárulás. ök ellenezték. Harmincat Javasoltak. Csor­dás Szilveszter a pénztáro­sunk. A 8. pontban vállalták, hogy negyedévenként brigád értekezletet tartanak. A 9. pont a társadalmi munkát jelöli meg 200 órá­ban. — Egyrészt a sikondai út­építésnél, de máshol is, ha kérik tőlünk. Érdekes elhatározása a brigádnak, hogy azok, akik falun laknak, —* Geibl Má­tyás, Bonsányi Menyhért, Bartalics József és Széliért Antal — társadalmi munká­jukat a helyi termelőszövet­kezetben teljesítik. A következő pont a tanu­lással foglalkozik. Szilágyi Sándor és Csordás Szilvesz­ter befejezik az általános iskola nyolcadik osztályát. Ketten a szakszervezeti ok­tatásra járnak, egy pedig bányász akadémiára. Kocsis neve is szerepel a papíron, elvégzi a segéd váj ári tanfo­lyamot Nyári János viszont villanymozdony-vezetői tan­folyamra jár. — Többet ér az ember, ha több mindenhez ért — indo- dokolja Szilágyi Nyári dön­tését — Mleg gondolni kell a Jövőre is — mondja Kocsis —, ha netán megromlik az egészség és nem megy a vájvégi munka, akkor nem kell csellengeni a napszin­ten, ott a szakma a kézben. Eszembe Jut, hogy valaki legyintett, amikor a munká­sok öntevékenységéről, a be­leszólásról, a termelési ta­nácskozásokról esett szó. Szécsdt kérdem. „Nem po­litizálok” — mondja lakoni- kus rövidséggel. Szilágyit érdekli a dolog. — Úgy érzem, hogy ma­napság ellentmondásos ez az ügy. Például a termelési ta­nácskozásokra csak azért megyünk el, hogy hátha hal­lunk valamit magunkról: letolás, dicséret... Ott per­sze nincsenek részletek. Ér­dekesebb a brigádértekezleit Mi is háromhavönként ülé­sezünk és meghívjuk a ve­zetőket is. így már érdeke­sebb a beleszólás, mert ma­gunk közt vagyunk: ami a szívünkön, az a szánkon. Talán ez a forma Jobb len­ne? Érdemes ezen gondol­kodni. Szóba kerül a munka­verseny is. A régi s a mai. Azonosítunk és különbsége­ket keresünk. — Van különbség a régi és a mostani között — ál­lítja Szilágyi. A termelés mellett az emberek most ér­zik, hogy azért más is van a világon. Nehéz szavakba önteni, de egészen más. For­málódás, emberség, nem le­het csak annyi, hogy nyom­jam a gépet, lapátoljak. Jobban megismertük egy­mást, a tegyek» fe más. őszintén mondom, hogy so­kat jelent, hogy szocialista címet adnak a kollektívá­nak. Erre adni kell. Ha új tag jön a csapathoz, elmond juk neki, hogy mi itt a szo­kás, mihez tartsa magát, ha maradni akar.. Kocsis egyetértéssel hall­gatja a brigádvezetőjót: — Más ez. A lökhajtásos repülő meg a csiga értéke­lés nem volt valami szeren­csés. így emberségesebb. — Jó érzés, ha egy csapat versenyre hív bennünket, de még jobb érzés, ha győzünk, — kezd „politizálni” Szécsi. Szóba került, hogy a jó eredmény pénzt is jelent, magasabb keresetet. „Igaz, igaz, de más is van a vilá­gon. Nem mindenkire érvé­nyes az, hogy pénz az anyám, pénz az apám, — nálunk legalábbis így van”. Szilágyi újabb fogalmazást keres, szeretné, ha nem frá­zisnak tűnnének szavad, 9 amit mond; őszintének hang zik: öntudatos a brigád, s az ő brigádjában talpig be­csületes emberek dolgoznak. összehajtjuk a verseny­vállalási jegyzőkönyvet. — Jólesett ez a beszélgetés Szilágyi Sándorékkal. Sze­rényen, csendesen .kapcso­lódtak be” a felszabadulási munkaversenybe: csigák és repülőgépek nékül szeretnék teljesíteni azt, amit a tizen­két pontban papírra fektet­tek. Gasdagh István használata? Nagyon egvszenT. Tulaidonkénnen sokkal egy­szerűbb, mint szakszerűen te­írni. Baksa Jenő ötletes kis szer­kezetének a jövőjét megjósol­ni természetesen nehéz, mert a legjobb kezdeményezések is kicsorbulhatnak egy bürokra­tikus ponton. Egy viszont biz­tos: mindenki tanul, nagion sokan idegen nyelveket. Eze­ket a buzgó tanulásokat min­den lehető eszközzel meg kell könnyíteni. Persze nem úgy, hogy elveszünk a tananyag­ból, hanem Ilyen ötletes ids mechanizmusokkal, mini pél­dául ez a „korongos gyako’ló nyelvoktató”. (Th’.:ry) Telitalálat a lottón A Sportfogadási és Lottó Igazgatóság tájékoztatása sze­rint Szegeden, a Nemzeti Színházban megtartott lottó­sorsoláson, a 11. játékhéten a következő nyerőszámokat húz­ták ki: 15, 43, 52, 66, 70 A Sportfogadási és Lo'tó Igazgatóság közlése szerint a lottó 11. játékheti szelvényei­nek értékelése közben pénte­ken délután telitalálatos szel­vény akadt. A sokaié ő. 7 063 000 számú szelvényt a pécsi totó-lottó körzeti iroda értékelői fedezték fel. A szelvények értékelése még tart, s így szómba'*»-» d-rü' ki, hogy mit fizet "? ’■’°i máso­dik telitalálat.

Next

/
Thumbnails
Contents