Dunántúli Napló, 1965. március (22. évfolyam, 51-76. szám)
1965-03-12 / 60. szám
VUág proletárjai, egyesüljetek! DunCmlQll napló Az MSZMP Baranya megyei Bizottsága és a Meglel Tanács lapja ________ X XII. ÉVFOLVAM. 60. SZÁM ARA 50 FILLÉR 1965. MÁRCIUS 12., PÉNTEK A kispolgáriság idegen test társadalmunkban Az utóbbi időben mind több szó esik arról, hogy a szocializmus nemcsak új gazdasági és politikai rendet, hanem új erkölcsöt, új gondolkodásmódot és magatartást is jelent. Kádár elvtárs mondotta az országgyűlési vitában: „Folyik a régi és az új küzdelme az emberek gondolkodásában is. van előrehaladás, de az új szocialista közgondolkodás és erkölcs érvényesülése még nem kielégítő.” Egyre többen teszik szóvá, hogy egyetlen területen — sem a munkában. sem a politikában — nem mehetünk előre a szocia- li 'a erkölcs és magatartás e-ősödése nélkül, ami viszont feltételezi, hogy harcoljunk a negatív jelenségek, a szocialista erkölccsel ellenkező szemlélet és magatartás ellen. Vannak kirívó esetek, amikor a közvagyont herdálják, sikkasztják és lopják. Az ilyen esetek joggal váltják ki a becsületes dolgozók felháborodását: az ország közvéleménye egyöntetűen helyesli a tettesek szigorú megbüntetését. De vajon csak ilyen kirívó esetekről van szó, vajon csak akkor okoznak kárt a közösségnek, amikor a bűn- cselekmény kimutatható, csak azok kerülhetnek szembe a szocialista erkölccsel, akik lopnak és csalnak? Sokkal nehezebben tettenérhető, de valójában igen széles körben ható veszély: a közösséget megkárosító individualista kispolgáriság, amely formálisan nem szegi meg ugyan a törvényeket, de megszegi a szocialista erkölcs normáit, A kispolgáriság egyik legszívósabb öröksége a régi, kapitalista világ erkölcsének. Közvetlen társadalmi talaja a múltban a kistulajdonosi — kispolgári rétegek voltak. Ezek maguk is szenvedték a tőkés társadalom embertelenségétől, de a kistulajdon ébren tartotta bennük a reménységet, hogy a kapitalizmus farkastörvényeihez alkalmazkodva kíséreljék meg az érvényesülést. Valójában azonban a kispolgáriság — mint magatartásmód, szemlélet és é’etideál —, sokkal szélesebb körben fertőzött. A kapitalizmus általában kifejlesztette az individualizmust, azt a szemléletet, hogy az egyes ember ne törődjék a közösség gondjaival, csak a saját személyes érvényesülésére és boldogulására törekedjék. Ez a szemlélet a régi világban sok kevésbé öntudatos dolgozónál védekező reflex is volt a kizsákmányoló társadalommal szemben, de már akkor is hamis útra vezetett, mert eltérített az aktív harctól. A mi társadalmunkban a kispolgáriságnak nincs olyan szo-ális talaja, mint régen. A !•: orábbi kistula j donosi-kispol- gári rétegek tagjai túlnyomó többségükben szocialista dolgozók lettek. A szocialista társadalom lényegénél fogva nem az individualizmust, hanem a kollektivizmust táplálja A kispolgáriságot ma elsősorban az évtizedes rossz beidegződés és a szocialista tudat gyengesége élteti. A mai felnőtt nemzedékre még mélyen hatott a régi világ erkölcse és arról sem szabad megfeledkeznünk, hogy sok mai szocialista dolgozó — munkás vagy szövetkezeti paraszt — tegnap még talán kistulajdonos volt. A kispolgári tulajdonságok fennmaradásához kétségtelenül hozzájárultak a szocialista fejlődés cikk-cakk- jai. nehézségei, sokszor a saját hibáink is. A kispolgáriság fő jellemzője ma is az, hogy közömbös a társadalom igazi nagy kérdéseivel szemben és a közösségtől elzárkózva, individualista módon keresi az egyéni érvényesülést. A kispolgáriság tudomásul veszi a szocialista változásokat is, amelyek hazánkban végbementek, látszólag alkalmazkodk hozzájuk. Nem támadja szemtől szembe a szocializmust, csak megpróbálja azt a maga módján értelmezni, saját individualizmusához, egoista önzéséhez formálni. E kispolgári értelmezés szerint az egyénnek csak követelései vannak a közösséggel szemben, de nincsenek kötelességei; az egyéni érvényesüléshez minden eszközt fel lehet használni, de a társadalom nem követelhet meg fegyelmezett munkát a tagjaitól. A mai kispolgáriság azért veszélyes, mert formájában sokszor igyekszik a szocializmushoz idomulni, megtévesztő módon összekeveri a szocializmus magasztos elveit a kispolgári életideállal. A jobb életre való törekvés, az egyén boldogulása anyagi és szellemi tekintetben: a szocialista társadalom célja. Ezért nem érthetünk egyet azzal a felfogással, amely a jobb élettől, az anyagi javak bőségétől félti a szocialista erkölcsöt, és az életszínvonal emelkedésében látja a kispolgáriság forrását. A kérdés azonban az, milyen úton és milyen eszközökkel akarja az egyén elérni a jobb életet: a közösség érdekein átgázolva, másokkal nem törődve, becsületes munka helyett gátlástalan ügyeskedésekkel vagy pedig a közösség erejére támaszkodva és a közösség érdekeit szolgálva, fegyelmezett munkával, az egyéni érdekek és a közösségi érdekek összehangolásával. „A jobb életre törekvés — mondotta az országgyűlésen Kádár elvtárs —, amíg összhangban van a társadalmi haladással, egészséges, azon túl azonban a társadalom érdekeit sértő önzéssé torzul.” A társadalom érdekeit sértő önzés sokféle formában megnyil vánulhat. Némelyeken a minden áron való szerzés vágya uralkodik el, amikor valamilyen, erejüket és lehetőségeiket meghaladó dolognak (például autónak) a megszerzése minden mást háttérbe szorít életükben. Mások apolitikusan a magánélet sündisznóállásai- ba vonulnak vissza és közömbösek a közügyek iránt: intézésükből nem kémek sem részt, sem felelősséget, a közéleti tevékenység tanulságosan „piszkos és veszélyes” munka számukra, végezzék mások. Az ilyen emberek sokszor őszintén úgy gondolják, hogy az ő lelkiismeretük tiszta, hiszen a munkahelyükön elvégzik a rájuk bízott feladatokat és magánéletükön sincs folt. De vajon nem a közösség érdekeit sértő önzés egyik formája az, ha valaki közömbös a közügyek iránt, kényelemszeretetből, félelemből vagy önző számításból kivonja magát a közügyek aktív intézése alól, szó nélkül elmegy a körülötte tapasztalt hibák mellett, és semmit sem tesz azok kijavításáért, vagy beszél ugyan a hibákról, de azok kijavítását már másokra hagyja. Ha semmilyen erőfeszítést nem hajlandó tenni, semmilyen kockázatot nem hajlandó vállalni olyasmiért, ami látszólag nem közvetlenül az ő egyéni érdekeit szolgálja. Az ilyen életforma és életideál velejéig kispolgári még akkor is, ha hiányoznak a kispolgáriság gazdasági kritéEgymilliárd forint fölé emelkedik idén \ Zobák-akna beruházási összege A mecseki szénmedence legfiatalabb üzeme, a komlói Zobák-akna egy éve termel folyamatosan, s ebben az esztendőben 473 100 tonna szenet kell napszintre küldenie. A termeléssel egyidejűleg számos vállalat dolgozik a bánya továbbépítésén. 1965-ben 122 millió 700 ezer forintot használnak fel erre a célra. Az üzem létesítményei, berendezéseinek méretei egyedülállóak bányászatunkban. Nagy munka vár 1965-reaz aknamélyítőkre. Az év végéig többek között 340 méterrel mélyítik a levegőcsere biztosítására szolgáló diagonális légaknát. Ilymódon kb. 700 méterre jutnak a föld színe alá. A csaknem hét méter átmérőjű légakna szükség esetén szállításra is alkalmas lehet. Nagy segítséget jelent továbbá a következő években a feltárás gyorsítása szempontjából, mivel a jelenlegi egy helyett két irányból tudják majd megközelíteni a feltárásMárcius 15 tanítási szünet Az általános és a középiskolákban országszerte szombaton emlékeznek meg az 1848-as forradalom és szabadságharc eseményeiről. Hétfőn, március 15-én tanítási szünet lesz. ra kijelölt területet. Nagy ütemben folytatják a tavaly megkezdett harmadik szinti főkeresztvágat kihajtását, mely a legközelebbi tíz esztendő termelését, 10—12 millió tonna szénvagyon kibányászásáí segíti elő. Az ellipszis alakú, négy és fél kilométer hosszú vágat a legtágasabb lesz hazánkban. Szabad szelvényét 25 npovpetméterre tervezték. A szállítás gvors lebonyolítására egész pályaudvart alakítanak ki a váeatban mint fél ezer méter mélyen a föld színe alatt. Idei program a száraztömedékelő berendezés elkészítése. A föld alatti üregeket, a szén helyét ugyanis tört meddővel töltik maid ki. Ezzel az eljárással elsősorban a tűzvédelmet biz- tosítiák. Az apróra zúzott kő szállítószalagon és zárt csőrendszeren jut a törőbői rendeltetési helvére. Várják a már működő óriásventillátor ikerpárját is, amelyet tartaléknak szánnak. Percenként ez a berendezés is 13 000 köbméter friss levegőt képes a föld alá juttatni. Ilyen teljesítményű szellőzőberendezés sehol a világon nem működik. Terveit a Műszaki Egyetem készítette, kivitelét nedig a budapesti szellőzőművek dolgozói végezték. Az idei beruházási, felújítási munkákkal egymilliárd forint fölé emelkedik a komlói Zobák-akna építésére fordított összeg, amely 87 millió tonna jóminőségű feketeszén kitermelését szolgálja. A Művészeti Gimnázium rajztermében Szokolai felv. — Nagyezsda és a többiek Nadja Jakubovics öt helyen .adtak találkát a pécsieknek: a sörgyárban, a dohánygyárban, a kesztyűgyárban, a gyermekkórházban és a Patyolatnál. Hetvenket- ten, öt csoportban keresték fel a pécsi asszonyokat a gépek, műtőasztalok mellett — valamennyien szovjet nők, akik a nemzetközi nőnapra érkeztek hazánkba és most országjárás alkalmával ismerkednek a magyar városokkal, lakosokkal. A Patyolathoz tizenöten érkeztek. Eredetileg több venriumai: a kistulajdon és a kisárutermelés. Az ilyen életformában is a kispolgári individualizmus, az egyéni érdekelt szűk, egoista felfogása nyilvánul meg. A kispolgári individualizmus és önzés idegen test a szocializmusban. A szocialista kollektivizmus a kispolgári individualizmussal és önzéssel szemben azt a programot hirdeti, hogy az egyén is csak a közösséggel, a közösség erejével, annak részeként boldogulhat. Nyilvánvaló, hogy a legnagyobb csapást a kispolgáriságra, a kispolgári szemléletre éa magadépet vártak a vállalathoz, de hat orvosnő — sebész valamennyi — a gyermekkórházat választotta, ott mégiscsak szakmai dolgokról beszélgethetnek. Ám a Patyolatban is nagy volt az érdeklődés, pedig a csoport tagjainak legtöbbje a minszki autógyárból jött. Az ajtóban rögtönzött tájékoztatót tartott Gáldonyi Bé- láné, az igazgató, le látszott az arcokon, hogy az üzemre nagyon kíváncsiak. — Már indulhatunk is — miután feljegyezték (szinte minden vendég jegyzetet készített), hogy a Patyolat idei terve 8,3 millió forint és már tizenötéves vállalat, és 189 dolgozója közül a fizikai létszám 134 és 36 üzletük van Pécsett és a megyében és ez az új üzem huszonötmillióba került. Négyen fs tolmácsoltak, de ha minden vendég mellett állt volna egy fordító, az lett volna az igazi. Kérdések özöne indult meg az üzemben. Nem veszélyes a trigép, ahol a szárazvegytisztítás közben vegyi gőzök keletkeznek? Mennyit keresnek a vegytisztartásmódra ennek a programnak a gyakorlati megvalósítása méri. Ezért a szocializmus minden gyakorlati sikere: a szocialista gazdaság fejlődése, a jólét növekedése a kispolgáriság további visszaszorításának a lehetőségét rejti magában. A marxista forradalmárok a kispolgáriság elleni harcot mindenekelőtt gyakorlati küzdelemnek fogják fel, amelynek során tettekkel kell igazolni a szocialista életforma és életideál fölényét. Hiba lenne azonban azt képzelni, hogy a gazdasági fejlődés nyomán automatikutitók és mennyi a munkaidejük? S amikor elmondták. hogy a két cseh gyártmányú gép mellett csak hat óra a munkaidő — megnyugodtak. A vasalóban tovább emelkedett az érdeklődés. Itt a két szocialista brigád naplóját tették a vendégek elé, akik kedves szavakkal mondottak köszönetét a fogadtatásért — mindezt bejegyezték a Klara Zetkin és a Tyereskova brigádnaplóba. — Mi is versenyezünk — mondta beszélgetés közben Nagyezsda Jakubovics —. En már húsz éve dolgozom a minszki teherautógyárban és a huszadik év letelte után, a jubileumra kaptam ezt a kitüntetést — és a nagykabátját szétnyitja. Ruháján ott az arany csillag és a kis piros zászló, az egyik legmagasabb szovjet kitüntetés: a Szocialista Munka Hőse. — Nagy a gyár? — Meghiszem azt. Most új gépkocsitípusokkal jövünk ki és öt, sőt, huszonöt tonnás teherautókat is gyártunk — ezt már Laputko meséli, aki ugyancsak a minszki gyár dolgozója. san eltűnik a kispolgáriság. Éppen azért, mert a kispogári- ság gyökere nálunk nagy mértékben az emberek tudatában, hibás szemléletében van, a kispolgáriság megszüntetésében is nagy szerepe van a szocialista tudatformálásnak. A tudat szocialista átalakításának pedig döntő feltétele a tömegek gyakorlati tapasztalata, aktív részvétele a közügyek intézésében és olyan közszellem kialakulása, amely elítéli a kispolgári individualizmust, az egoista önzést. Wirth Ádám — Mennyi a munkaidő 3 gyárban? — Ahol én dolgozom, az szintén egészségre ártalmas munkahely és hétórás munkanapunk van. Az éves szabci- ság 18 nap és háromévenként emelkedik három napot. Egész ki« tapasztalatcsere alakul ki minden egyes üzem. részben és az igazgató, főmérnök, a művezető, a brigád vezetők, a munkások nem gyö zik szóval a válaszokat. Barátok érdeklődése ez a barátok munkája iránt. Lassan esteledik, mire a gyárlátogatásnak vége. Gazdát Valencina Partjonava cseréltek a képeslapok és a jelvények, de a vélemények is kicserélődtek. A vemlégek sietnek, ma még egy program várja őket: Baráti találkozó pécsi asszonyokkal szakszervezeti és nőmogzalmi aktivistákkal a megyei tanács nagytermében. Mozgalmas é« hasznos nap volt..., S b
