Dunántúli Napló, 1965. március (22. évfolyam, 51-76. szám)

1965-03-09 / 57. szám

MÁRCIUS *L napló 3 w Négy ér alatt huszonnyolc százalékkal nőtt Baranyában az áruforgalom A megye teljesítette az ötéves terv előirányzatát Baranya megye négy év alatt túlteljesítette a II. öt­éves terv áruforgalmi elő­irányzatait. E szerint öt év alatt 23 százalékkal kellett volna növelni — Pécs városát is beleértve — a forgalmat. Az 1964-ben elért forgalom azonban már 3326 millió fo­rint volt, 28 százalékkal több, mint az 1960. évi. Egyharmadával nőtt ez é etmiszerfogyasztás Ez az eredmény országos viszonylatban is kiemelkedő, és összefüggésben van azzal, hogy a megye ipari munkásai­nak mintegy fele a bányászat­ban dolgozik, ahol az átlag- keresetek a többi iparághoz képest magasabbak. Az élel­miszer értékesítés Pécsett kö­zel egyharmadával, vidéken több mint egyharmadával nőtt 1960 óta, nagymértékben túl­haladva a II. ötéves tervben előirányzott 19 százalékos emelkedést Az elmúlt évek­ben jelentős helyet kaptak a lakosság élelmezésében a konzervek és készételek. Az 1960. évi 4388 mázsával szem­ben tavaly 7270 mázsa főze- lékkonzerv és a négy év előtti 1250 mázsa készétel helyett S440 mázsa volt az elmúlt évi fogyasztás. Különféle konzer- vekből 31 millió forint he­lyett 57 millió forint értékűt vásároltak a megye lakói. Va­lóságos rekordot értünk el ká­véfogyasztásban is: négy év alatt megnégyszereződött a forgalombakerülő kávé meny- nyisége. Míg 1960-ban 28 600 kiló szemeskávé fedezte Bara­nya szükségletét, tavaly 125 600 kilót vásárolt a megye lakossága. Citromból a négy évvel ezelőtti 2612 mázsával szemben 4970 mázsa, teából 110 mázsa helyett 280 mázsa volt a fogyasztás. A kakaó- fom-asztás is megkétszerező­dött. 108 mHliő forintért bútor A ruházati szakmában a tervezettnél kisebb mértékű volt a forgalom-emelkedés, a vegyesiparcikkek forgalma vi­szont Pécsett és Baranyában több, mint 40 százalékkal volt magasabb, mint 1960-ban és az eladási forgalom növeke­désének aránya már 1963-ban meghaladta az ötéves terv vé­gére országosan előirányzott szintet. Különösen a tartós fogyasztási cikkek körébe tar­tozó áruknál szembetűnő a fejlődés: ezekből 55 százalék­kal nagyobb forgalmat bonyo­lítottak le, mint négy évvel korábban. A vidéki lakosság fokozódó igényeit és a tartós fogyasztási cikkek összforgal­mából való részesedését mu­tatja. hogy 1964-ben a szövet­kezeti bolthálózatban több mosógép, kályha, tűzhely fo­gyott el. mint az állami ke­reskedelemben és rádióból, televíziós készülékekből is je­lentős volt a szövetkezeti for­galom. A megye lakossága há­rom és félszer több porszívót, négyszer annyi televíziót és hűtőgépet és kétszer annyi szeméi vgépkocsit vásárolt, mint 1960-ban. Baranya bútor- forgalma 1964-ben meghaladta a százmillió forintot. Elsősorban a falusi lakos­ság életszínvonalának emelke­désé* mutatja a TÜZÉP-tele- pek forgalomnövekedése. 1960- ban 48 millió forintot költött tüz°'őre a megye lakossága, 1964-ben pedig — túlnyomó- részt a falusiak vásárlásai kö­vetkeztében — 67 millió fo­rintra emelkedett a forgalom. Az előirányzott 22 százalékos növekedéssel szemben ez 39 százalékos forgalom-emelke- désnelk felel meg. A vendéglátásban 30 száza­lékos növekedést ír elő a II. ötéves tervről szóló törvény. Megyénkben 28 százalékos forgalomemelkedést értünk el néffv év alatt. Pécsett a me­gye' átlagnál alacsonyabb a fejlődés, a szövetkezeti ven­déglátóipar eredményei annál szebbek. A szövetkezeti ven- jfég'átás forgalma négy év alatt 37 százalékkal nőtt. A megye területén levő vendég­látó egységek alkalmasak a forgalom lebonyolítására, az üzemi étkeztetés megfelelő le­bonyolítására azonban nincs elég kapacitás. Legsúlyosabb a helyzet Pécs II. kerületében, ahol húsz konyha az engedé­lyezett 3085 adaggal szemben 8080 adag ételt főz és szolgál­tat ki naponta. A MÜV és Bm. Vendéglátó Vállalat ét­termei és konyhái túlterhel­tek. A túlterhelés részbeni megszüntetésére bővítik a bel­városi éttermeket és konyhá­kat. Drága a pécsi és komlói piac A reálbéreiket befolyásolja a piaci árak alakulása. Pécsett a kedvezőtlen piactéri viszo­nyok is hozzájárulnak a piaci árak emelkedéséhez. A pécsi piacokra 1964-ben 61 521 má­zsa árut hoztak fel, nyolc százalékkal kevesebbet, mint az előző évben, ugyanakkor négy százalékkal emelkedett a lakosság piaci kiadása. A termelőszövetkezetek részese­dése a piaci felhozatalból sem Pécsett, sem Komlón nem ki­elégítő. Decemberben — pél­dául az összes piaci áru egy- tizedét szolgáltatták Pécsett a termelőszövetkezetek, Kom­lón egyötödét. Ugyanakkor Dunaújvárosban 42. Szekszár- don 42, Székesfehérváron és Ózdon a piaci nak 36 szá­zalékát biztos tjak a termelő­szövetkezetek. Baranyában ed­dig nem nyújtottak elég ked­vezményt termelőszövetkeze­teknek a felhozatal szélesíté­sére. 163? IcsVereskedelmi, 849 vendégiátóipari egység Baranya lakosságának ellá­tására 1639 kiskereskedelmi és 849 vendéglátóipari egységet tartanak fenn. Ebből 615 bolt és 211 vendéglátóegység bo­nyolítja le Pécsett a megyei forgalomnak közel a felét, a forgalom másik részét vidé­ken 1015 bolt és 638 vendég­látó egység szolgálja. A bol­tok magas száma ellenére sem mondható a lakosság ellátása kifogástalannak. Annak elle­nére, hogy 1960 óta 187 új boltot létesítettek a kereske­delmi vállalatok és a földmű­vesszövetkezetek, Pécs perem­területein — 13 kiskereske­delmi és négy vendéglátóipari egység hiányában — mind na­gyobb gondot okoz a forgalom lebonyolítása. Súlyosbítja a helyzetet, hogy Pécsett 82, vi­déken 189 boltnak egyáltalán nincs raktára. Komlón leg­súlyosabb a helyzet, ahol 1963. december 31-ig az elkészült 5500 lakás után 6740 négyzet- méter üzlettér helyett csak 4150 négyzetméternyit építet­tek. Tavaly újabb 204 lakás épült fel, de egyetlen új bolt sem készült. Komlón csupán az élelmiszerhálózat elfogad­ható, azonban a régi település teljes bolthálózata korszerűt­len. Pécsett az elmúlt négy évben 8177 lakás épült, de a járulékos beruházásokból az előírt kereskedelmi létesítmé­nyeknek csak a fele valósult meg. A két városon kívül sok gondot okoz Szigetvár és Pécs- várad vendéglátóipari ellátat­lansága. A tanács a MESZÖV-vel egyetértésben nyolc kereske­delmi központot és tíz alköz­pontot alakított ki Bara­nyában. Szakosított boltokat csak a több községre vonzást gyakorló kereskedelmi alköz­pontokban, „mélyen” szako­sított üzleteket pedig csak egy vagy több járásra vonzást gyakorló és nagy lélekszámot ellátó településeken hoznak létre. Nem látszik indokolt­nak, hogy amíg — Pécset is beleértve — az állami bolt­hálózatban 17 helven hoznak forgalomba mosógépet, addig ugyanezt a cikket 94 szövet­kezeti bolt árusítsa. Hasonló a helyzet rádió, kerékoár és más cikkek forgalombahozata- lánál Is. Javult az ellátás A január elsején összevont kereskedelmi vállalatok mun­káját vizsgálva megállapítha­tó, hogy éppen az áruterítés- ben korábban megtalálható hi­bák megszüntetésében értek el javulást. A vásárlóik az át­szervezés óriási erőket lekötő munkájából csak az előnyöket élvezhették: az üzletek áruel­látása egyetlen napra sem romlott, sőt, januártól kezdve — bár számok még nem áll­nak rendelkezésre — az ellá­tásban bizonyos javulás fi­gyelhető meg. Annak ellené­re, hogy valamennyi tanácsi kereskedelmi vállalat túltelje­sítette az év első hat hetének tervét, a kínálat fokozódik. Az új vállalatok kapcsolata a nagykereskedelmi vállalatok­kal máris szorossá vált. i A szentlőrinci véres éjszaka I 944 november. Munka- szolgálatos század vo­nul a szentlőrinci országúton erőltetett menetben A háború vége felé jár, mindenki érzi, hogy nem tarthat soká, de őket nyugatra viszik a tankcsapdá­kat építeni. Hetek óta úton vannak, enni alig kapnak, a keret hajtja őket, mellettük visszavonuló német csapatok. A század halálosan fáradt, a sima országúton is egymás után buknak fel. Délután fel­tűnnek Szentlőrinc házai. A csapatot beszállásolják a Rá­kóczi utcába. Egy-egy házba 20—25 ember kerül. Itt végre ledőlhetnek, megmosakodhat­nak és ehetnek. A közeli csendőrlaktanyában közben vidáman folyik az élet, főzik a teát, isszák a ru­mot, kurjongatnak: „Egy csa­pat alföldi csikós akár karikás ostorral is visszaveri az oro­szokat.” Közben megérkezik egy csapat nyilas, a fővezérük egy Nádasdi nevű hentes. A fekete egyenruhás karok a magasba lendülnek- Kitartás! Le sem teszik a puskákat, mennek „rendet teremteni” a „büdös munkaszolgálatosok­nál”. A fáradt emberek alig pihentek, az utcán felhangzik a vezényszó: Sorakozó! Azon­nal kijönni! A nyilasok egyik háztól a másikba rohangáltak A legel­ső embert, aki kilépett az ut­cára a kapun, egy nyilas pus­katussal úgy fejbe vágta, hogy azonnal összeesett. A társai fel támogatták és közben őket is ütötték. A zűrzavarban az egvik menekülni akart, fel­mászott a padlás lépcsőjén, a nyilasok észrevették. lövés durrant és a szerencsétlen em­ber lezuhant az udvarra. Lö­véseket lehetett hallani a szomszéd házak felől is_ Az utcára kihajtott csapatot be­Százliarminc mázsa alma egy műszakban A MÉK Bajcsy Zsilinszky utcai raktárában februárban üzembe helyeztek egy holland ahnaosztályozó gépet. A gép meggyor­sította a válogatást: kézzel mintegy 30 mázsát válogatott ki tíz fő, most ennek több mint a négyszeresét osztályozzák egy műszakban. Nem véletlen elírás, hogy csupa nagybetűvel írom a szót, — BÁL —, ennek most különös jelentősége van. Tessék csak számolni. A Nádor zenekar mind az öt tagja nyolc órát volt a pó­diumon é« összesen 360 per­cet játszott keringőt, tangót, foxot és csárdást. A ill vendég egy része táncolt, miközben éppen a pihenésre kárhoztatottak elfogyasztot­tak 412 duplát, 211 üveg bort — főleg Domoszlói Muskotályt — 127 pár mrs- lit tormával és mustárral, 118 adag kocsonyát, temér­dek casinó-tojást, tortát, ko­nyakot, triple secet és pezs­gőt. Megvásároltak 349 Báli Naplót és 129 szavazócédu­lát a Bál szépe megválasz­tásához és 341 cédulát a tombola-torta kiérdemelésé- hez. És éppen ennél a két utol­sónál volt a legtöbb vita. Mert igaz, hogy a tortákat á ISO forintért készítette * Nádor cukrászüzeme és be­leadtak apait, anyait. Azon­ban mindenki potom két fo­rintért szerette volna meg­szerezni a tortát. Hát ez sehogysem ment. A sorsolás előtt bírálat érte a rendező­séget, hogy elfogult és nem tartja be a tombola-sorsolá- sokra vonatlcozó alkotmá­nyos rendelkezéseket. Nos, a rendezőség megfogadta az alulról érkező kritikát és a lejárigosabban bíráló ven­Ä Í/T déget kérte fél a szerencsés nyertes számának a kihúzá­sára. Így nyerte a tombola-tor­tát a 28-as szám. Utólag, eskü alatt kinyilatkoztatjuk, büntetőjogi felelősségünk tu­datában kijelentjük, hogy a 28-as szám tulajdonosához semmiféle kapcsolat nem fűz. Olyannyira, hogy az asztalnál ülő és lapunkat irányító főszerkesztő protek­ciójával sem tudtunk egy szelet tortát szerezni. Természetesen már mis volt a helyzet a Bál szépe megválasztásánál. Az elfo­gultságnak még az árnyéka sem férhet a rendezőséghez. Itt igazán a férfiak gaval- lérsága és pénztárcája volt a döntő. Végülis « 21-es Madari Antalné, Görcsöny- ben tanító pedagógus vendé­günk nyerte a tortát és • dicsőséget maradandóan iga­zoló selyemszalagot a dísz­felirattal. Az már csakugyan a vé­letlen szüleménye, hogy a Bál szépe, nemcsak szép, csinos, bájos, hanem kelle­mes hangú, iskolázott orgá­numa énekesnő, aki dalai­val elragadtatta a nagyér­demű közönséget. S az sem véletlen, hogy fellépése után a Pécsi Nemzeti Színház há­rom illusztris tagja, Nógrádi Róbert színigazgatóval az élen a pódiumhoz sitett és azonnali szerződést ajánlott fel a művésznőnek. Lapzár­táig még nem érkezett hír a Bál szépe végleges döntésé­ről. Talán elsők között kellett volna említenem a Mecsek Együttes táncosait, akik San Remo-i stílusban, palotással nyitották meg a hagyomá­nyos bált. Az originál kosz­tümök és a kecses mozdu­latok méltán ragadták hosz- szantartó tapsra a vendég­koszorút. Amikor a sorokat Írom, már le csendesültek a családi viták, melyek a világ minden zugában elengedhetetlen kí­sérői az ilyen nagyszabású báloknak, ahol sok a csinos asszony, Umy és még több, de legalább annyi • szépet nézni szerető férfiszem. Mert * hagyományos színész—új­ságíró bálon — mint utólag megtudtuk — jelen volt egy fővárosi divattervező is, aki a nyári—őszi nagyvárosi di­vathoz gyűjtött magának écákat. A Báli Naplónak nagy si­kere volt a vendégsereg kö­rében. Minden asztalon há­rom-négy újság hevert agyonolvasva, sőt, « záróra után is talált a rendezőség elhagyott újságot, s az egyi­ken ilyen megjegyzést olvas­hatott: Csak így tovább, fiúk! A „fiúk” mi vagyunk, vagyis az újságírók és eb­ből a lelkesítő mondatból azt olvastuk ki, hogy csak bíráljuk továbbra is lelke­sen és bátran, nemre és be­osztásra való tekintet nélkül önmagunkat, ezért a kívül­állók, vagyis az olvasók kö­zül senki sem sértődik meg. Elhangzott egy kritikai megjegyzés is a hagyomá­nyos színész—újságíró far­sangi bál megrendezésével kapcsolatban és ígérjük, hogy — a lehetőséghez és az államkasszához mérten — jövőre messzemenően figye­lembe vesszük. A javaslat pedig: állítson fel az OTP (Otthontól Távollévő Pasa­sok segélyezője) egy alkalmi kirendeltséget a főbejáratnál és rövid úton segítse apró­pénzzel a vendégeket. Bár százasokra is szükség lehet majd! Különben a bál véget ért, Tarkanyi Tamara énekesnő már a hajnali vonattal el­utazott, viszont Krizsik Alfonz parodista megvárta a fizetőpincért. Sokan taxit rendeltek, még többen a buszmegállókban dideregtek és udvarias rendőrjárőrök halkan intették a hazafelé sétáló vendégeket: — Csendesebben tessék dicsérni a rendező bizottsá­got és a sajtó bálát! Hát így történt. Gáldonyi Béla lehajtották a sárba a csendőr­laktanya udvarára, ahol fal­hoz állították őket. Ki hiány­zik? Hányán? Azt senki sem tudta. Másnap reggel „a megma­radt” századot tovább hajtot­ták Szigetvár felé. * . A z emberek nem felejxe- nek.~ Szentlőrincen ma is mindenki emlékszik 1944. novemberének véres napjaira. Dr. Muró László körzeti orvoa évtizedek óta a községben él: — A németek már javában menekültek, az orosz csapatok Pécs előtt álltak. A munka­szolgálatosokat egy éjszakára tartották csak itt. A nyilasok megöltek közülük néhányat, az egyiket súlyos veselövéssel hozták hozzám, ón kezeltem. Megmenteni sajnos nem tud­tam néhány nap múlva ő is meghalt. Még a nevüket sem tudtuk. Pozsgai Márton, a Rákóczi út 17 szám alatt lakik. — Ide hozzánk is szállásol­tak be munkaszolgálatotokat. Szalmát terítettem le a szobá­ban. a feleségem vacsorát adott nekik A csendőrök min­den kapura felírták, hány em­ber van a házban. Amikor megkezdődött a lövöldözés és kihajtották az embereket az utcára, odaál’tam a kapuba a hátammal ledörzsöltem a fel­írt számot. Azt mondtam a csendőrnek, itt ugvan nincs senki. Amikor a többieké* el­hajtották. bementem a szobá­ba és azt mondtam: Valamit csinálni kell. a többieket a csemdörlaktanyába vitték. Ha visszaiönnek és itt tálá’iák magukat mindannvhinkat agvonlőnek. A nválások nem sokat teketóriáznak. — Fel bű itattam őket a pad­lásra. aztán a következő éi- szaka a oineébe mentek, mert azt el lehetett takarná. Mind a tizenhatan megmenekültek a háború után néhánvan el is jöttek közülük ide Szent’ő- rincre megköszönni, hogy el- reitettem őket. Kiár Mihály a felszabadulás után a község első párttb-kára volt. Ismerte az eseményeket* meg akarta tudni, mi is tör­tént azon a véres éjszakán. — Kerestük, hogy hánvait haltak meg és kik, de nem tudtuk kideríteni. Még azt sem tudjuk pontosan, hol is vannak eltemetve. Van olmtn a faluban, aki azt mond'a, hogy a döekűtba dobták ’kot, más viszont állítja, hogy a te­mető alsó felében vannak el­földelve. A háború utolsó n?n- ’a'han a temetőnek ezt p ré­szét feldúlták Most már nem lehet tudni, hol vannak elte­metve. Egy volt rmmkaszolgálatos. Garami Ferenc azt mondta: — Nem a magam kálváriá­ját akarom hangoztatni, mert ezen kálváriát sok ezren el­szenvedték. Célom az. hogy legalább egy emléktábla hir­desse Szentlőrincen. hog" a német fasiszták segítői a nvi- las gyilkosok mit műveltek fegyvertelen emberekkel. * A kik meghaltak ártatlanul, '*■ azokat feltámasztani már nem lehet. De emlék »mi valamennyiünk kötelessége. Közeledik felszabadulásunk 20 évfordulóié ez az évfordu­ló egyben figyelmeztető is. A háborús bűnök nem évülhet­nek el. és vele egviitt nem évülhet el a mártírokra váló emlékezés sem. Ha nem i« is­merjük a Szentlőrincen kivég­zett munkaszolgá latosok ne­vét. annyit megérdeme’né-ok, hosv legalább egv emléktábla hirdesse a községben 1944 no­vember 28-a véres éjszakájá­nak történetét. Csata! Erzsébet — Szemléltető eszközöket alkalmaznak Bóly községben a tanácsülések színesítése ér­dekében. A felszabadulás 20. évfordulójával kapcsolatos ün­nepségek előkészítését tárgya­ló tanácsülésen például mag­nófelvételeket, a távlati kóz- ségfejlesztés tárgyalásánál óé­iig diafilmeket mutattak oe. A hasznos kezdeményezést a jövőben rendszeresítik.

Next

/
Thumbnails
Contents