Dunántúli Napló, 1965. március (22. évfolyam, 51-76. szám)
1965-03-09 / 57. szám
MÁRCIUS *L napló 3 w Négy ér alatt huszonnyolc százalékkal nőtt Baranyában az áruforgalom A megye teljesítette az ötéves terv előirányzatát Baranya megye négy év alatt túlteljesítette a II. ötéves terv áruforgalmi előirányzatait. E szerint öt év alatt 23 százalékkal kellett volna növelni — Pécs városát is beleértve — a forgalmat. Az 1964-ben elért forgalom azonban már 3326 millió forint volt, 28 százalékkal több, mint az 1960. évi. Egyharmadával nőtt ez é etmiszerfogyasztás Ez az eredmény országos viszonylatban is kiemelkedő, és összefüggésben van azzal, hogy a megye ipari munkásainak mintegy fele a bányászatban dolgozik, ahol az átlag- keresetek a többi iparághoz képest magasabbak. Az élelmiszer értékesítés Pécsett közel egyharmadával, vidéken több mint egyharmadával nőtt 1960 óta, nagymértékben túlhaladva a II. ötéves tervben előirányzott 19 százalékos emelkedést Az elmúlt években jelentős helyet kaptak a lakosság élelmezésében a konzervek és készételek. Az 1960. évi 4388 mázsával szemben tavaly 7270 mázsa főze- lékkonzerv és a négy év előtti 1250 mázsa készétel helyett S440 mázsa volt az elmúlt évi fogyasztás. Különféle konzer- vekből 31 millió forint helyett 57 millió forint értékűt vásároltak a megye lakói. Valóságos rekordot értünk el kávéfogyasztásban is: négy év alatt megnégyszereződött a forgalombakerülő kávé meny- nyisége. Míg 1960-ban 28 600 kiló szemeskávé fedezte Baranya szükségletét, tavaly 125 600 kilót vásárolt a megye lakossága. Citromból a négy évvel ezelőtti 2612 mázsával szemben 4970 mázsa, teából 110 mázsa helyett 280 mázsa volt a fogyasztás. A kakaó- fom-asztás is megkétszereződött. 108 mHliő forintért bútor A ruházati szakmában a tervezettnél kisebb mértékű volt a forgalom-emelkedés, a vegyesiparcikkek forgalma viszont Pécsett és Baranyában több, mint 40 százalékkal volt magasabb, mint 1960-ban és az eladási forgalom növekedésének aránya már 1963-ban meghaladta az ötéves terv végére országosan előirányzott szintet. Különösen a tartós fogyasztási cikkek körébe tartozó áruknál szembetűnő a fejlődés: ezekből 55 százalékkal nagyobb forgalmat bonyolítottak le, mint négy évvel korábban. A vidéki lakosság fokozódó igényeit és a tartós fogyasztási cikkek összforgalmából való részesedését mutatja. hogy 1964-ben a szövetkezeti bolthálózatban több mosógép, kályha, tűzhely fogyott el. mint az állami kereskedelemben és rádióból, televíziós készülékekből is jelentős volt a szövetkezeti forgalom. A megye lakossága három és félszer több porszívót, négyszer annyi televíziót és hűtőgépet és kétszer annyi szeméi vgépkocsit vásárolt, mint 1960-ban. Baranya bútor- forgalma 1964-ben meghaladta a százmillió forintot. Elsősorban a falusi lakosság életszínvonalának emelkedésé* mutatja a TÜZÉP-tele- pek forgalomnövekedése. 1960- ban 48 millió forintot költött tüz°'őre a megye lakossága, 1964-ben pedig — túlnyomó- részt a falusiak vásárlásai következtében — 67 millió forintra emelkedett a forgalom. Az előirányzott 22 százalékos növekedéssel szemben ez 39 százalékos forgalom-emelke- désnelk felel meg. A vendéglátásban 30 százalékos növekedést ír elő a II. ötéves tervről szóló törvény. Megyénkben 28 százalékos forgalomemelkedést értünk el néffv év alatt. Pécsett a megye' átlagnál alacsonyabb a fejlődés, a szövetkezeti vendéglátóipar eredményei annál szebbek. A szövetkezeti ven- jfég'átás forgalma négy év alatt 37 százalékkal nőtt. A megye területén levő vendéglátó egységek alkalmasak a forgalom lebonyolítására, az üzemi étkeztetés megfelelő lebonyolítására azonban nincs elég kapacitás. Legsúlyosabb a helyzet Pécs II. kerületében, ahol húsz konyha az engedélyezett 3085 adaggal szemben 8080 adag ételt főz és szolgáltat ki naponta. A MÜV és Bm. Vendéglátó Vállalat éttermei és konyhái túlterheltek. A túlterhelés részbeni megszüntetésére bővítik a belvárosi éttermeket és konyhákat. Drága a pécsi és komlói piac A reálbéreiket befolyásolja a piaci árak alakulása. Pécsett a kedvezőtlen piactéri viszonyok is hozzájárulnak a piaci árak emelkedéséhez. A pécsi piacokra 1964-ben 61 521 mázsa árut hoztak fel, nyolc százalékkal kevesebbet, mint az előző évben, ugyanakkor négy százalékkal emelkedett a lakosság piaci kiadása. A termelőszövetkezetek részesedése a piaci felhozatalból sem Pécsett, sem Komlón nem kielégítő. Decemberben — például az összes piaci áru egy- tizedét szolgáltatták Pécsett a termelőszövetkezetek, Komlón egyötödét. Ugyanakkor Dunaújvárosban 42. Szekszár- don 42, Székesfehérváron és Ózdon a piaci nak 36 százalékát biztos tjak a termelőszövetkezetek. Baranyában eddig nem nyújtottak elég kedvezményt termelőszövetkezeteknek a felhozatal szélesítésére. 163? IcsVereskedelmi, 849 vendégiátóipari egység Baranya lakosságának ellátására 1639 kiskereskedelmi és 849 vendéglátóipari egységet tartanak fenn. Ebből 615 bolt és 211 vendéglátóegység bonyolítja le Pécsett a megyei forgalomnak közel a felét, a forgalom másik részét vidéken 1015 bolt és 638 vendéglátó egység szolgálja. A boltok magas száma ellenére sem mondható a lakosság ellátása kifogástalannak. Annak ellenére, hogy 1960 óta 187 új boltot létesítettek a kereskedelmi vállalatok és a földművesszövetkezetek, Pécs peremterületein — 13 kiskereskedelmi és négy vendéglátóipari egység hiányában — mind nagyobb gondot okoz a forgalom lebonyolítása. Súlyosbítja a helyzetet, hogy Pécsett 82, vidéken 189 boltnak egyáltalán nincs raktára. Komlón legsúlyosabb a helyzet, ahol 1963. december 31-ig az elkészült 5500 lakás után 6740 négyzet- méter üzlettér helyett csak 4150 négyzetméternyit építettek. Tavaly újabb 204 lakás épült fel, de egyetlen új bolt sem készült. Komlón csupán az élelmiszerhálózat elfogadható, azonban a régi település teljes bolthálózata korszerűtlen. Pécsett az elmúlt négy évben 8177 lakás épült, de a járulékos beruházásokból az előírt kereskedelmi létesítményeknek csak a fele valósult meg. A két városon kívül sok gondot okoz Szigetvár és Pécs- várad vendéglátóipari ellátatlansága. A tanács a MESZÖV-vel egyetértésben nyolc kereskedelmi központot és tíz alközpontot alakított ki Baranyában. Szakosított boltokat csak a több községre vonzást gyakorló kereskedelmi alközpontokban, „mélyen” szakosított üzleteket pedig csak egy vagy több járásra vonzást gyakorló és nagy lélekszámot ellátó településeken hoznak létre. Nem látszik indokoltnak, hogy amíg — Pécset is beleértve — az állami bolthálózatban 17 helven hoznak forgalomba mosógépet, addig ugyanezt a cikket 94 szövetkezeti bolt árusítsa. Hasonló a helyzet rádió, kerékoár és más cikkek forgalombahozata- lánál Is. Javult az ellátás A január elsején összevont kereskedelmi vállalatok munkáját vizsgálva megállapítható, hogy éppen az áruterítés- ben korábban megtalálható hibák megszüntetésében értek el javulást. A vásárlóik az átszervezés óriási erőket lekötő munkájából csak az előnyöket élvezhették: az üzletek áruellátása egyetlen napra sem romlott, sőt, januártól kezdve — bár számok még nem állnak rendelkezésre — az ellátásban bizonyos javulás figyelhető meg. Annak ellenére, hogy valamennyi tanácsi kereskedelmi vállalat túlteljesítette az év első hat hetének tervét, a kínálat fokozódik. Az új vállalatok kapcsolata a nagykereskedelmi vállalatokkal máris szorossá vált. i A szentlőrinci véres éjszaka I 944 november. Munka- szolgálatos század vonul a szentlőrinci országúton erőltetett menetben A háború vége felé jár, mindenki érzi, hogy nem tarthat soká, de őket nyugatra viszik a tankcsapdákat építeni. Hetek óta úton vannak, enni alig kapnak, a keret hajtja őket, mellettük visszavonuló német csapatok. A század halálosan fáradt, a sima országúton is egymás után buknak fel. Délután feltűnnek Szentlőrinc házai. A csapatot beszállásolják a Rákóczi utcába. Egy-egy házba 20—25 ember kerül. Itt végre ledőlhetnek, megmosakodhatnak és ehetnek. A közeli csendőrlaktanyában közben vidáman folyik az élet, főzik a teát, isszák a rumot, kurjongatnak: „Egy csapat alföldi csikós akár karikás ostorral is visszaveri az oroszokat.” Közben megérkezik egy csapat nyilas, a fővezérük egy Nádasdi nevű hentes. A fekete egyenruhás karok a magasba lendülnek- Kitartás! Le sem teszik a puskákat, mennek „rendet teremteni” a „büdös munkaszolgálatosoknál”. A fáradt emberek alig pihentek, az utcán felhangzik a vezényszó: Sorakozó! Azonnal kijönni! A nyilasok egyik háztól a másikba rohangáltak A legelső embert, aki kilépett az utcára a kapun, egy nyilas puskatussal úgy fejbe vágta, hogy azonnal összeesett. A társai fel támogatták és közben őket is ütötték. A zűrzavarban az egvik menekülni akart, felmászott a padlás lépcsőjén, a nyilasok észrevették. lövés durrant és a szerencsétlen ember lezuhant az udvarra. Lövéseket lehetett hallani a szomszéd házak felől is_ Az utcára kihajtott csapatot beSzázliarminc mázsa alma egy műszakban A MÉK Bajcsy Zsilinszky utcai raktárában februárban üzembe helyeztek egy holland ahnaosztályozó gépet. A gép meggyorsította a válogatást: kézzel mintegy 30 mázsát válogatott ki tíz fő, most ennek több mint a négyszeresét osztályozzák egy műszakban. Nem véletlen elírás, hogy csupa nagybetűvel írom a szót, — BÁL —, ennek most különös jelentősége van. Tessék csak számolni. A Nádor zenekar mind az öt tagja nyolc órát volt a pódiumon é« összesen 360 percet játszott keringőt, tangót, foxot és csárdást. A ill vendég egy része táncolt, miközben éppen a pihenésre kárhoztatottak elfogyasztottak 412 duplát, 211 üveg bort — főleg Domoszlói Muskotályt — 127 pár mrs- lit tormával és mustárral, 118 adag kocsonyát, temérdek casinó-tojást, tortát, konyakot, triple secet és pezsgőt. Megvásároltak 349 Báli Naplót és 129 szavazócédulát a Bál szépe megválasztásához és 341 cédulát a tombola-torta kiérdemelésé- hez. És éppen ennél a két utolsónál volt a legtöbb vita. Mert igaz, hogy a tortákat á ISO forintért készítette * Nádor cukrászüzeme és beleadtak apait, anyait. Azonban mindenki potom két forintért szerette volna megszerezni a tortát. Hát ez sehogysem ment. A sorsolás előtt bírálat érte a rendezőséget, hogy elfogult és nem tartja be a tombola-sorsolá- sokra vonatlcozó alkotmányos rendelkezéseket. Nos, a rendezőség megfogadta az alulról érkező kritikát és a lejárigosabban bíráló venÄ Í/T déget kérte fél a szerencsés nyertes számának a kihúzására. Így nyerte a tombola-tortát a 28-as szám. Utólag, eskü alatt kinyilatkoztatjuk, büntetőjogi felelősségünk tudatában kijelentjük, hogy a 28-as szám tulajdonosához semmiféle kapcsolat nem fűz. Olyannyira, hogy az asztalnál ülő és lapunkat irányító főszerkesztő protekciójával sem tudtunk egy szelet tortát szerezni. Természetesen már mis volt a helyzet a Bál szépe megválasztásánál. Az elfogultságnak még az árnyéka sem férhet a rendezőséghez. Itt igazán a férfiak gaval- lérsága és pénztárcája volt a döntő. Végülis « 21-es Madari Antalné, Görcsöny- ben tanító pedagógus vendégünk nyerte a tortát és • dicsőséget maradandóan igazoló selyemszalagot a díszfelirattal. Az már csakugyan a véletlen szüleménye, hogy a Bál szépe, nemcsak szép, csinos, bájos, hanem kellemes hangú, iskolázott orgánuma énekesnő, aki dalaival elragadtatta a nagyérdemű közönséget. S az sem véletlen, hogy fellépése után a Pécsi Nemzeti Színház három illusztris tagja, Nógrádi Róbert színigazgatóval az élen a pódiumhoz sitett és azonnali szerződést ajánlott fel a művésznőnek. Lapzártáig még nem érkezett hír a Bál szépe végleges döntéséről. Talán elsők között kellett volna említenem a Mecsek Együttes táncosait, akik San Remo-i stílusban, palotással nyitották meg a hagyományos bált. Az originál kosztümök és a kecses mozdulatok méltán ragadták hosz- szantartó tapsra a vendégkoszorút. Amikor a sorokat Írom, már le csendesültek a családi viták, melyek a világ minden zugában elengedhetetlen kísérői az ilyen nagyszabású báloknak, ahol sok a csinos asszony, Umy és még több, de legalább annyi • szépet nézni szerető férfiszem. Mert * hagyományos színész—újságíró bálon — mint utólag megtudtuk — jelen volt egy fővárosi divattervező is, aki a nyári—őszi nagyvárosi divathoz gyűjtött magának écákat. A Báli Naplónak nagy sikere volt a vendégsereg körében. Minden asztalon három-négy újság hevert agyonolvasva, sőt, « záróra után is talált a rendezőség elhagyott újságot, s az egyiken ilyen megjegyzést olvashatott: Csak így tovább, fiúk! A „fiúk” mi vagyunk, vagyis az újságírók és ebből a lelkesítő mondatból azt olvastuk ki, hogy csak bíráljuk továbbra is lelkesen és bátran, nemre és beosztásra való tekintet nélkül önmagunkat, ezért a kívülállók, vagyis az olvasók közül senki sem sértődik meg. Elhangzott egy kritikai megjegyzés is a hagyományos színész—újságíró farsangi bál megrendezésével kapcsolatban és ígérjük, hogy — a lehetőséghez és az államkasszához mérten — jövőre messzemenően figyelembe vesszük. A javaslat pedig: állítson fel az OTP (Otthontól Távollévő Pasasok segélyezője) egy alkalmi kirendeltséget a főbejáratnál és rövid úton segítse aprópénzzel a vendégeket. Bár százasokra is szükség lehet majd! Különben a bál véget ért, Tarkanyi Tamara énekesnő már a hajnali vonattal elutazott, viszont Krizsik Alfonz parodista megvárta a fizetőpincért. Sokan taxit rendeltek, még többen a buszmegállókban dideregtek és udvarias rendőrjárőrök halkan intették a hazafelé sétáló vendégeket: — Csendesebben tessék dicsérni a rendező bizottságot és a sajtó bálát! Hát így történt. Gáldonyi Béla lehajtották a sárba a csendőrlaktanya udvarára, ahol falhoz állították őket. Ki hiányzik? Hányán? Azt senki sem tudta. Másnap reggel „a megmaradt” századot tovább hajtották Szigetvár felé. * . A z emberek nem felejxe- nek.~ Szentlőrincen ma is mindenki emlékszik 1944. novemberének véres napjaira. Dr. Muró László körzeti orvoa évtizedek óta a községben él: — A németek már javában menekültek, az orosz csapatok Pécs előtt álltak. A munkaszolgálatosokat egy éjszakára tartották csak itt. A nyilasok megöltek közülük néhányat, az egyiket súlyos veselövéssel hozták hozzám, ón kezeltem. Megmenteni sajnos nem tudtam néhány nap múlva ő is meghalt. Még a nevüket sem tudtuk. Pozsgai Márton, a Rákóczi út 17 szám alatt lakik. — Ide hozzánk is szállásoltak be munkaszolgálatotokat. Szalmát terítettem le a szobában. a feleségem vacsorát adott nekik A csendőrök minden kapura felírták, hány ember van a házban. Amikor megkezdődött a lövöldözés és kihajtották az embereket az utcára, odaál’tam a kapuba a hátammal ledörzsöltem a felírt számot. Azt mondtam a csendőrnek, itt ugvan nincs senki. Amikor a többieké* elhajtották. bementem a szobába és azt mondtam: Valamit csinálni kell. a többieket a csemdörlaktanyába vitték. Ha visszaiönnek és itt tálá’iák magukat mindannvhinkat agvonlőnek. A nválások nem sokat teketóriáznak. — Fel bű itattam őket a padlásra. aztán a következő éi- szaka a oineébe mentek, mert azt el lehetett takarná. Mind a tizenhatan megmenekültek a háború után néhánvan el is jöttek közülük ide Szent’ő- rincre megköszönni, hogy el- reitettem őket. Kiár Mihály a felszabadulás után a község első párttb-kára volt. Ismerte az eseményeket* meg akarta tudni, mi is történt azon a véres éjszakán. — Kerestük, hogy hánvait haltak meg és kik, de nem tudtuk kideríteni. Még azt sem tudjuk pontosan, hol is vannak eltemetve. Van olmtn a faluban, aki azt mond'a, hogy a döekűtba dobták ’kot, más viszont állítja, hogy a temető alsó felében vannak elföldelve. A háború utolsó n?n- ’a'han a temetőnek ezt p részét feldúlták Most már nem lehet tudni, hol vannak eltemetve. Egy volt rmmkaszolgálatos. Garami Ferenc azt mondta: — Nem a magam kálváriáját akarom hangoztatni, mert ezen kálváriát sok ezren elszenvedték. Célom az. hogy legalább egy emléktábla hirdesse Szentlőrincen. hog" a német fasiszták segítői a nvi- las gyilkosok mit műveltek fegyvertelen emberekkel. * A kik meghaltak ártatlanul, '*■ azokat feltámasztani már nem lehet. De emlék »mi valamennyiünk kötelessége. Közeledik felszabadulásunk 20 évfordulóié ez az évforduló egyben figyelmeztető is. A háborús bűnök nem évülhetnek el. és vele egviitt nem évülhet el a mártírokra váló emlékezés sem. Ha nem i« ismerjük a Szentlőrincen kivégzett munkaszolgá latosok nevét. annyit megérdeme’né-ok, hosv legalább egv emléktábla hirdesse a községben 1944 november 28-a véres éjszakájának történetét. Csata! Erzsébet — Szemléltető eszközöket alkalmaznak Bóly községben a tanácsülések színesítése érdekében. A felszabadulás 20. évfordulójával kapcsolatos ünnepségek előkészítését tárgyaló tanácsülésen például magnófelvételeket, a távlati kóz- ségfejlesztés tárgyalásánál óéiig diafilmeket mutattak oe. A hasznos kezdeményezést a jövőben rendszeresítik.
