Dunántúli Napló, 1965. március (22. évfolyam, 51-76. szám)
1965-03-05 / 54. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek» DunCmiQii napló Az MSZMP Baranya megyei Bizottsága és a Megyei Tanács lapja _______ X XII. ÉVFOLYAM, 54. SZÁM ÁRA 50 FILLÉR 1965, MÁRCIUS 5.. PÉNTEK Gazdálkodjunk, s közben számoljunk Mezőgazdaságunk — ez eléggé közismert — nagyon fontos- helyet foglal el népgazdaságunk életében. A lakosság élelmiszer-szükségleteinek kielégítése egymagában is nagy feladat, hiszen ha a szántót tekintjük, nem egészen egy holdnyi terület jut az ország egy-egy lakosára. Emellett aránylag nagymennyiségű ipari nyersanyagot is várnak gyáraink a szövetkezetektől és állami gazdaságoktól. A hazai igények kielégítése mellett jelentős a mezőgazdaság szerepe a külkereskedelemben is. Továbbfejlődésünknek változatlanul egyik kulcskérdése a mezőgazdasági termelés növelése. Rendkívül fontos, hogy az idei termelési tervet — amely a tavalyinál 1,5—2 százalékkal nagyobb bruttó ter- mehísi értékkel számol — mezőgazdaságunk teljesítse. Fz látszólag nem is olyan sok. Valójában azonban nem ilyen egyszerű a kérdés. A termelés fejlődésének ez az üteme megfelel az elmúlt esztendőkben tapasztalt előrehaladásnak. így tehát nem vágyálmot takar, hanem elérhető, teljesíthető valóságot. Ugyanakkor a másfél-két százalék egymilliárdon felüli értéknövekedést követel országosan. A mezőgazdasági beruházások Értéke az idén — ez minden mezőgazdasági jellegű beruházást tartalmaz — 9,8 milliárd forint. Ez az összeg ugyan valamivel kevesebb a tavalyi beruházási előirányzatnál, ennek ellenére megteremti az anyagi alapját a tervezett termelésnövekedésnek. Megteremti, de csak akkor, ha a korábbi évek több tízmilliárdos beruházásaival együtt a lehető leghatékonyabban szolgálhatja a termelést, ha a rendelkezésre álló összes termelési lehetőségeket az eddiginél jobban kihasználják. Hazánk mezőgazdaságában csaknem hatvanezer traktor, nyolcvanezer gabonakombájn, több százezer gépi vontatású munkagép segíti a termelést. Az öntözött terület immár fél millió hold körül alakul. Keveréktakarmányból jóval százezer vagonon felüli mennyiséget használunk fel. A vegyszeres gyomirtásban részesülő terület felül van az egymilliókétszázezer holdon. A műtrágya mennyisége 1938-hoz mérten csaknem megharmincszo- rozódott. Hosszan lehetne sorolni azokat az anyagi-műsza- k' tényezőket, amelyek lehetőséget teremtenek a korszerűbb termelés számára, amelyeknek ésszerű felhasználása számottevően növelheti a termelést, eredményesebbé teheti az ember fáradságos munkáját. A termelés szolgálatába ál- lí ható anyagi-műszaki eszközöket, s más adottságokat — köztük a természeti adottságokat — még nem használják ki eléggé a legtöbb községben, gezdr-ágban. Szinte mindenütt — még a legszebb eredményeket felmutató szövetkezetekben, falvakban is — találni olyan termelési tartalékot, amely jelentősebb új ráfordítás nélkül számottevően növelhetné az esztendőnként e állított értéket. Nagyobb hozzáértéssel, körültekintéssel eredményesebbé tehető a gazdálkodás. Vonatkozik ez a tervezéstől, a szakmunkásképzésen át mindenre, amihez az embernek köz? ven. Az embereken múlik legfőképpen, hogy a növényvédőszerek, a műtrágya, a gyomirtó vegyszer, az öntözés milyen eredményt hoz. Gyakran nem is a hanyagságon múlik a dolog hanem a hozzáértés hiányán. A jólképzett szakember — a főagronómus — sokat tehet, de mindig, mindenütt nem lehet ott. A szövetkezetekben ma még nagyon kevés a szakmunkásképzettséggel rendelkező tag, s gyakran a szakmunkások sem a szakképzettségüknek megfelelő poszton dolgoznak. Ilyen körülmények között fokozottabb jelentősége van annak, hogy a szövetkezet vezetői — mindenekelőtt a szakvezetői — ne csak a termelési folyamatok meghatározásával, szervezésével foglalkozzanak, hanem a munkában részvevő emberekkel is. Érdemes, s szükséges a munkának ilyen részleteivel is foglalkozni. Ma egy-egy a termelésben részvevő emberen sokkal több múlik, mint az egyéni gazdálkodás idején. Akkor egy pár lóval hat-hét katasztrális hold talajmunkáját, növényápolását végezte el egy ember. Most egy traktoros olykor 100—140 hold termelésének a sorsát befolyásolja. A termelés szolgálatába állítható berendezések egy része a háztáji gazdaságokban található. Ezeket csak kis mértékben kapcsolták be eddig a termelésbe. Az elmúlt esztendőkben — a tavalyi kivételével — évről évre csökkent a háztáji termelés; 1964-ben sikerült elérni, hogy megálljon a csökkenő tendencia. Az idén legalább tartani kell a tavalyi színvonalat. Hogy az egész mező- gazdaság másfél-két százalékkal több értéket adjon, mint tavaly, ahhoz a szocialista szektorban — tehát a szövetkezetekben és állami gazdaságokban — még akkor is három és fél, négy százalékkal kell növelni a termelést, ha a háztáji gazdaságokban marad a tavalyi szint. Magától értetődik, hogy a nagyüzemben minden meglévő lehetőséget gondosan ki kell használni. Ha tehát a szövetkezetben megvan a hús- csibenevelés feltétele, mert rendelkezésre áll a megfelelő épület, akkor ott neveljenek annyi csibét, amennyit lehetséges. De ha nincs, akkor nem biztos, hogy a termelés fejlesztése ilyen épület elkészítését írja elő, mint, a legfontosabb teendőt. Lehetséges, hogy a háztáji adottságok kihasználásával minden újabb beruházás nélkül a község jelentős mennyiségű baromfit adhat a népgazdaságnak. S ennek az ország is, a szövetkezet tagsága is hasznát látja. A termelés fejlesztése, a termelési költségek csökkentése, a meglévő eszközök gazdaságos kihasználása nemcsak országos szükséglet, hanem a lehető legközvetlenebb érdeke a szövetkezeti tagságnak is. Ha az öntözés termelést növelő hatását nem hasznosítják jól, akkor még az öntözésre fordított beruházások is többszörösen terhelik a gazdálkodást. S ebben az esetben a termés nem, vagy alig lesz valamivel nagyobb, mint a száraz gazdálkodás viszonyai között, viszont a kiadások tetemesen terhelik az esztendőt. Ilyen körülmények között nemcsak az ország nem kapja meg azt a többletet, amit az öntözés révén megkaphatna, hanem a szövetkezeti tagsag jövedelme sem éri el azt, amit egyébként joggal várhatna. Gazdálkodjunk mindenütt úgy, hogy közben számoljunk. Moszkva. Vasedcsenko, a TASZSZ tudósítója jelenti Washingtonból: Szerdán több mint 30 F—100 és F—105 mintájú amerikai sugárhajtású vadász bombázógép intézett bandita támadást a Dél-Vietnammal szomszédos terület ellen. Az amerikai hírügynökségek „befolyásos vietnami körökre” való hivatkozással közlik, hogy Laosz keleti részét bombázták és folytatják, rendszeresítik ezeket a támadásokat A háború tüze, amelyet az Egyesült Államok szít Dél- kelet-Ázsiában, már három országra kiterjedt: az amerikai légierők bombázzák és rakétával lövik Dél-Vietnamot, a Vietnami Demokratikus Köztársaságot és Laoszt. Amerika, amely jelentős tengerészeti és légirőket vont össze e területen, és több, mint 23 500 katonát irányított ide, sutba dobott minden, a független államok kapcsolataira vonatkozó általánosan elismert nemzetközi normát és fékevesztett agresz szór módjára viselkedik. A Pentagon bejelentette, hogy Harold Johnson tábornok, az amerikai hadsereg ! vezérkari főnöke’ és több más magasrangú katonai személyiség Dél-Vietnamba repült. Utazásuk kétségtelenül összefügg a vietnami háború ki- terjesztésének terveivel. Az amerikai imperializmus szennyes háborújának új fázisa — amelyben az ag- resszor már nem leplezi a „visszacsapásra” való hivatkozással hadműveleteit és tervszerűen bombázza Dél- Vietnammal szomszédos országokat — arra vall. hogy most már csupán az erőszakra alapozza számításait. A Vietnami Demokratikus Köztársaság ellen intézett légitámadások — mutat rá a New York Times — tükrözik „a vietnami háború kiszélesítésének taktikájában és formájában végrehajtott alapvető változást”. Az amerikai sajtó jelenti, hogy újfajta bombákat szórnak Vietnam lakott területeire és egyéb új fegyverfajtákat is ki akarnak próbálni a vietnami népen. Nincs kizárva, hogy a bombázásokban hamarosan részt veznek majd a Csendesóceáni támaszpontokon állomásozó korszerűbb amerikai bombázógépek is. A Megyei Minőségvizsgáló Intézett en taventa ;.8M» unni 13«^ vizsgálatot végeznek. Többek köz;:U S W v r Konzervgyár készítményeit, a vendéglátóipar; été1 és süteményféleségeit, va’amint a piac-ell-nőrzí -ei: -o:á; nj ntermelök- től összegyűjtött tejmin iákat ellenőrzik. íz EAK-ban le'ep’ezelt kémszervezetről A felszabadulás 20. évfordulóénak ünnepségei Kórusparádé - Képzőművészeti kiállítás a siklósi várban Az A1 Ahram csütörtöki számában beszámol arról, hogy az EAK kémelhárító szervei lelepleztek egy kémszervezetet, amelynek tagjai legnagyobb részt nyugatnémetek. A szervezet, amely — mint a tudósítás közli — az izraeli titkosszolgálat irányítása alatt áll, robbanóanyagot tartalmazó csomagokat, illetve leveleket küldött az EAK-ban dolgozó német ra- kétaitoutatók címére. Tegnap este Pécsett, a Vasutas Kultúrotthonban ünnepélyes taggyűlést tartottak a MÁV Igazgatóságának és a 3437-es tüzér ezred KlSZ-bd- zottságának képviselői. A gyűlésen Lukács János elvtárs, a KISZ Baranya megyei Bizottságának a napi külpolitikai helyzet ismertetése után a KISZ előtt álló feladatokról, a párthatározatról, a IX. VIT- ról beszélt. A megye 74 ezer fiataljából 34 ezer tagja a KISZ-nek, s ez a szám biztosítók arra, hogy a munkafegyelem megszilárdításában, a veszteségidő 20 százalékkal való csökkentésében sikerrel megállják helyüket. Szólt a KISZ érdek- védelmi lehetőségeiről is, de felhívta a figyelmet, hogy ezzel a lehetőséggel nem lehet visszaélni. Nekünk KISZ-tagok nak is nagyobb fegyelmet kell tartanunk, hogy újabb becsületet szerezzünk a KISZ-nek. Lukács elvtárs a IX. VIT jelentőségéről szólva elmondta, hogy az idén Algírban, július 28.—augusztus 7. között tartják meg a világ ifjúságának seregszemléjét, melyen a magyar fiatalokat körülbelül Már csak egy hónap választ el bennünket a felszabadulás huszadik évfordulójától. Az idei „kerek” évfordulón azonban a takarékosságból következő szerénység mellett is gazdagabb, tartalmasabb ünnepségeket szerveznek. Pécsett megyei, Komlón és a járási székhelyeken 400-an képviselik. A VIT új jelszava: Szolidaritás, béke, barátság! — s ennek szellemében rendezik meg ezután a KISZ-szervezetak rendezvényeiket. A vitában először Kiss Béla szólt hozzá: alapszervezetének 4 brigádja csatlakozott a mun ka versenyekhez. Felajánlásaik a következők: balesetmentesség, takarékosság, szakmai és politikai oktatásban való rész vétel, a személyvonatok me- n etrendszerűségén ék 98 százalékra való teljesítése, a személyszállítás kultúráltsága. Petrik Miklós őrvezető a tüzéreknek arról a tervéről szólt, mely szerint harmadszor szeretnék efayemi a KISZ KB vándorzászlaját, s ezzel örökre náluk is maradna. Brém Erzsébet két brigád nevében a termelékenység növelését és önköltség csökkentését, valamint az igazolatlan mulasztások beszüntetését ígérte. Böszörményi László honvéd a Kiváló Katona, Raj és Szakasz mozgalomról, mint versenymozgalomról számolt be, majd Remeczki Mihály, a fűtőház fiataljai nevében olvasta fel a felajánlásokat járási, illetőleg városi jellegű ünnepségeket tartanak. A vállalatok, intézmények és a köz ségek pedig helyi jelleggel ünnepük meg ezt a napot. A huszadik évfordulóra való készülődés során rendkívül fellendült a megyében a honismereti szakkörök tevékenysége. Ezek a szakkörök szűkebb hazájuk húszesztendős eredményeit, küzdelmeit kutatták fel, illetőleg rögzítették, írásban vagy fotóval, esetleg tárgyi emlékek gyűjtésével. Munkájukból számos kiállítást rendeznek. A pécsi járásban például tizenkét, a siklósiban húsz, a sás- di járásban pedig hatvan ilyen kiállítás lesz. Többek között Komlón várostörténeti, azonkívül „20 év képekben” című kiállítást láthat majd a közönség. Pécsett üzemekben, munkásszállásokon és a köz- igazgatási területeken rendeznek hasonló kiállításokat. összeállították a jelentősebb rendezvények sorrendjét is. Eszerint március 21-én délelőtt tíz órakor Pap János, az MSZMP Baranya megyei bizottságának titkára megnyitja a Baranya megyei termékbemutatót mégpedig a Pannónia szálló nagytermében. Március 28-án délelőtt tíz órakor pedig Ambrus Jenő, az MSZMP Pécs városi bizottságának első titkára a Fegyveres Erők Klubjában átadja a közönségnek a pécs-baranyai fotóművészeti kiállítást, melyet a városi tanács rendez. A szovjet hősi emlékmű koszorúzása április negyedikén délelőtt tíz órakor lesz a központi temetőben. Palkó Sándor, a Baranya megyei tanács vb-elnöke nyitja meg délelőtt féltizenkettőkor a „Baranya és Pécs húsz esztendeje” című kiállítást a pécsi járási tanács nagele’ á- ben. A díszünnepség este oat órakor kezdődik a Pécsi N m- zeti Színházban, s ezen Papai Gyula, az MSZMP Báránya megyei bizottságának eiső titkára elnököl. A protokolláris ünnepség után két kuKu- rális részre oszlik a díszünnepség programja. Az első részben a Pécsi Nemzeti Színház ének- és zenekara ad részleteket Farkas Ferenc: Csínom Palkó című daljátékából, vezényel Paulus Elemér, szólót énekel Bárdos Anna, Bolla Tibor és Csányi János. A Mecsek Együttes tánckara pedig Magyar táncszvit címmel ad műsort. A kulturális program második részében nagyszabású kórusparádét rendeznek. Először az Alkotmány utcai, a Mátyás király, valamint az Egyetem utcai általános iskola egyesített énekkara szerepel Pillenger Béla vezényletével. Utána a Janus Pannonius, a Leöwey Klára és a Nagy Lajos Gimnázium egyesített leánykara lép fel, vezényel Ivasivka Mátyás. Ezt követően a Pécsi Tanárképző Főiskola, a Pécsi Orvostudományi Egyetem és a Nagy Lajos Gimnázium egyesített vegyeskara énekel, Tillai Aurél vezényletével. Majd a 12. AKÖV Bartók Béla férfikara és a pécsbányatelepi bányász férfi kar lép fel, s őket Ligeti Andor vezényli. Végül a Liszt Ferenc Kórus és a Mecsek Együttes énekkara szerepel Antal György vezényletével. Rendkívüli érdeklődésre tart számot a megyei képzőművészeti kiállítás is, melyet a Képzőművészeti Szövetség Déldunántúli Szervezete rendez. A tárlatot Csendes Lajos, az MSZMP Baranya megyei bizottságának titkára nyitja meg április 11-én a siklósi várban. •• Ünnepélyes taggyűlés A MÁV fiataljainak felajánlásai \ A Az amerikai szoldateszka délkelet-ázsiai provokációiról
