Dunántúli Napló, 1965. március (22. évfolyam, 51-76. szám)
1965-03-28 / 74. szám
KFKI: a tudományos kutatás fellegvára A FELSZABADULÁS ELŐTT általános jelenség volt, hogy a legtehetségesebb magyar kutatók és tudósok — rendszerint még pályájuk kezdetén >— külföldre távoztak, mert it.' ;:n nem voltak megfelelően felszerelt tudományos létesítmények, amelyek lehetővé tették volna számukra a korszerű kutatómunkát és enneti eredményeként a tudományos érvényesülést. Megváltozott a helyzet a felszabadulás után' a háborús károk helyreállításának befejezésével hozzáfogtak a tudományok korszerűen felszerelt hazai műhelyeinek felállításához. Követelte ezt az a felismerés is. hogy a tudományok rohamos fejlődése következtében az alapvető tudományos kutatás szinte a szemünk láttára vált a szűk. laboratóriumi érdekű tevékeny ségből termelőerővé, a műszaki haladás egyik motorjává. Ez a felismerés öltött testet abban a kormányhatározat ban, amely 1950-ben óletre-- hívta a fizikai kutatások legnagyobb haza» központját: a Magyar Tudományos Akadémia Központi Fizikai Kutató intézetét (KFKI). Az intézet ezres létszámú i udományos, műszaki és adminisztratív személyzetével es agyszabású kísérleti berendezései vei ma az ország legnagyobb kuta+óinlézete. Tizenöt évvel ezelőtt azonban a A Magyar Tudományos Akadémia Központi Fizikai Kuta- ti Intézete atomfizikai osztá lyának dolgozói a hatszázezer voltos kaszkád-generátor szelepcsöveinek működését figyelik. munka még igen kezdetleges körülmények között indult meg. Hiányzott a megfelelően képzett és a „nagyüzemi” kutatásban járatos tudományos gárda, de hiányzott a korszerű felszerelés, sőt a hely is, ahol a kutatás megindul hasson. A KFKI első részlegei az egyetemek fizikai tanszékéin dolgozó kutatócsoportok voltak, amelyeket csak évek alatt sikerült egy helyre összpontosítani: a csillebérci erdőben fokozatosan kiépült laboratóriumi épületekbe Ma mór több mint húsz épület szolgálja a kutatás céljait, köztük a kísérleti atomreaktort magába foglaló reprezentatív külsejű, nagy csarnoképület, — amelynek B0 méter magas szellőzőkéménye Budapest számos helyéről jól látható. Az intézet — és a magyar természettudományos kutatás — fejlődése szempontjábó: igen jelentős esemény volt az atomreaktor üzembehelyezése 1959 tavaszán. Ezt a fontos lépést több éves felkészülés előzte meg. hiszen nemcsak n reaktorhoz kapcsolódó technikai létesítmények megépítéséről volt szó, hanem az üzern- bentartásához szükséges műszaki gárda megfelelő kiképzéséről is. Elmondható: * KFKI ezt a feladatát is jól oldotta meg, amit igazol az a tény. hogy a reaktor immár hat esztendeje fennakadás nélr kül. úgyszólván üzemzavar- mentesen látja el feladatait mint a speciális fizikai és kémiai kísérletekhez szükséges radioaktív sugárforrás, mint a hazai izotópgyártás termelőbázisa, és végül mint a szakemberképzés együk álaplétesít- ménye. AZ El,MŰI,T TIZENÖT ÉV alatt a KFKI néhány kísérleti fizikai ágazat — kozmikus sugárzási kutatás, spektroszkópia, fizikai optika stb. tudományos műhelyéből korszerűen felszerelt, komplex kutatóközponttá fejlődött, amelyben a fizikai, kémiai, matematikai és műszaki kutatások egymást segítve valósítják meg a célt: a magya” tudományos kutatás világszintre emelését. Carmelo Scialato balladája Elek István Új iutdomáMifOS kufatóinfczei épül Szófiában A lendületesen fejlődő szilikátipar szükségleteinek kielégítésére rövidesen felépül a szilikátipari és építőanyagokat kutató új tudományos intézet. A néhány épületből álló komplexumot a legmodernebb laboratóriumokkal és berendezésekkel látják el, az iparágban eddig világviszonylatban szerzett legjobb tapasztalatok alapján. Az aluminiummal, üveggel és kerámiával burkolt új épület harmonikusan illeszkedik környezetébe.-0- FiJmhírek -<> Filmhírek <>- Filmhírek ■<>A március 5-én megtartott sajtóértekezleten a moszkvai fesztivé 1 szervezőbizottságának elnöke Romanov miniszter tájékoztatta az újságírókat. A IV. Mi --zkvai Nemzetközi Fesz tiválra minden ország egy játék- es egy rövidfilmet nevezhet be. A versenyen kívül bemüh. Iható filmek száma nincs korlátozva. A fesztiválon a 17 legjobb filmet tüntetik ki. A játékfilmek zsűrijének elnöke Szergej Geraszi- mov, a rövidfilmeké Roman Karmen lesz. iV Szovjet—angol koprodukcióban ter vezik Csajkovszkij Dió törő-jének filmre vitelét. A főszeredre Shirley MacLaine-t szerződ tették, aki korábban táncosnő volt. A film forgatókönyvét Terence Rattigan írta, rendezője Anthony As cyjit. Ernest Hemingway műve alapján készült a The Killers (Gyilkosok) című amerikai film egy hivatásos bérgyilkosról, aki saját vesztébe rohan, amikor meg akarja tudni, hogy egyik áldozata miért nem fél a haláltól. A filmet Donald Siegel rendezte, főbb szerepeit Lee Marvin, Angie Dickinson és a New York árnyai ismert rendezője, John Cassavetes játssza. Párizsban bemutatták Vlagyimir Dászov Hóvihar című alkotását, Puskis kisregényének filmváltozatát. „Gyengéd, komoly, szemérmes és szép film” — írja a lap kritikusa. A film két főszerepét Valentyina Tyitova és Ge- orgij Martinjuk játssza.' A Szelfem-ló titka Az Alitáj hegységben van egy tengerszem, amelyet a helybeliek így neveznek: A hegyi szellemek tava. A tóhoz nehéz, csaknem járhatatlan ás veszélyes út vezet. Azok a kevesek, akik mégis eljutottak a partjához, csodálatos látványról számoltak be. A tengerszem víztükre fölött gombaalakú felhő lebegett, s a párafelhőn át kékeszöld oszlopok látszottak, amelyek emberi alakokra hasonlítottak. A tópart,i látogatókat hamarosan rosszullét kerítette hatalmába, volt aki egész életére megbetegedett. Elterjedt a nép körében, hogy „a tavat rossz szellemek lakják.” A kevés számú szemtanú k;' "tt volt egy aitáji festőművész, Grigorij Csarosz is, aki Gurkin művésznéven alkotott. A tóparton színes vázlatot készített, s bár a rosszullét őt is utolérte, sikerült a képpel együtt haza- vergődmie. Később meg is festette „A hegyi szellemek tavát” A kép fél évszázada készült, mégis ez a festmény segítette hozzá a tudósokat hogy a ritka hűségű színek elemzése alapján megfejtsék a Szellem-tó tátikát A víztükör fölötti párafelhő színskáláját megfigyelve a tudósok megállapították, hogy a helyszínen valószínűleg higany található. Ennek alapján expedíciót küldtek a tóhoz, amely valóban higanyt fedezett fel ott. (A P N) Carmelo a pályaudvaron, indulás előtt. A Szicíliából való Carmelo Scialato egyike azoknak az évekig Svájcban dolgozott olasz munkásoknak, akiket az elmúlt hetekben kiutasítottak Svájcból és akikről a nagy olasz polgári • hetilap, a L’ Europeo egyik száma képes riportot közölt. „Dolgozni akarok, nekem dolgozni kell. mi lesz a családdal, ha akár egy napig is nem dolgozom?” A L’ Europeo tudósítója szerint ezeket a kérdéseket százszor is megismételte — mint egy ősi szomorú balladát — Carmelo Scialato Chiassoban, a határállomáson, ahová a svájciak, számos társával együtt, őt Is visszaküldték. 1— Mi lesz a családdal? — Szicília és Dél-Olaszország népének súlyos, vádló kérdése ez, amelyre az állítólagos „olasz csoda” nem tudott választ adm, Svájcban — amelynek öt és fél millió lakosa van — nyolcszázezer külföldi munkás dolgozik (vagy legalábbis dolgozott a legutóbbi időkig), ebből hatszázötvenezer olasiz állampolgár. Svájc megijedt „a szegényeknek ettől az invázió”-jától — az olasz polgári lap kifejezése ez. Egyre bonyolultabb igazolványokat, több évi egyhelyben való mun kát stb. követeltek meg a Svájoban dolgozó olaszoktól, mert időközben zavarok támadtak konjunktúrájukban. Voltak, akik lemondtak olasz állampolgárságukról, ám akinek csalája van, az nem tehette meg ezt, mert a családtagok nem kaptak beutazási engedélyt, s a svájci hatóságok nem egyeztek bele a félig svájci, félig olasz családok létezésébe. De ugyanakkor az olasz szegényekben is él a szeretet, ha nem is a tőkés állam, de a haza iránt és sok olasz — még ha ez anyagi haszonnal járna — sem tudná eldobná magától az olasz mivoltát, mégis csak jelképező államipolgárságot. A tt állt Carmelo Scialato, töprengve és kétségbeesve, balladás hangon ismételt kérdésével a Chiasso-i állomáson. Kis motyójával, a többiek között. Várta, hogy jöjjön egy másik vonat és elvigye őt Milánóba, ahol egy irodában — Nyugat-Németor- szágba és Franciaországba jelentkező olasz munkásokat lajstromozzák. Hazatért — ha nem is a maga akaratából — Olaszországba, és arra sincs módja, hogy meglátogassa saját családját Tovább ’1 mennie, dolgoznia kell, mert délen nincs munka, nincs kenyér. Tovább kell mennie, ahová lehet, és ameddig lehet. A balladás hangú kérdések mögött olasz munkások ballada története, nyugtalanító drá. mája feszül. A. G. A „tőkés paradicsomból” száműzöttek egy csoportja a pályaudvar peronjára indul... Hasai robbanásbistos tv-képcső A jelenleg használt hazai képcsövek ütés, karcolás, vagy gondatlan kezelés hatására tel robbanhatnak. A szertehulló szilánkok veszélyeztethetik a nézőt, és kárt okoznak a készülék alkatrészeiben. Ezért kénytelenek a készülékgyártó vállalatok óvintézkedéseket tenni: plexi védőüveget helyeznek a képcső elé, s vászon védőburkolattal látják el többnyire a képcső hátsó részét A plexiüveg azonban költséges importcikk, továbbá növeli a készülék méreteit, kihasználatlan holt tér keletkezik a védőüveg és a képcső között nagyobb az anyag- szükséglet, és — nem utolsósorban — esztétikailag sein lehet a legszebb formát kialakítani. Mindezek kiküszöbölésére ha lározták el az Egyesült Izzóban, hogy — számos külföldi tapasztalat figyelembevételével — elkészítik az első hazai robbanásbiztos képcsőtípust A fejlesztési kísérleteket négy hónappal ezelőtt sikeresen befejezték. Az ily módon kifejlesztett A 59—12 W/2 típusú tv-képcső elektromos adatai teljesen megegyeznek a most használatos AW 59—91 típuséval, de az új képcső robbanás- biztos. Mivel ez előtt nincs védő plexilemez, amely nemcsak a nézőket védi, hanem a külső zavaró fényeket is elnyeli, a robbanásbiztos képcső ernyőjét az eddigiekhez viszonyítva kétszeres fényelnyelő képességű szürke üvegből készítik. így az ernyőn megjelenő kép kontrasztosab- bá és elsötétítés nélkül is élvezhetővé válik. Székely Miklós CIO PASQUALE TITKA Olaszországban nemrég meg halt 87 éves korában Cio Pasquale, akinek nevéhez érdekes titok fűződik. Pasquale 40 évvel ezelőtt nagy égési sebeket szenvedett a kezén. A sebeket valamilyen fűfélével bedörzsölte, mire a fájdalmak tüstént elmúltak és a sebek nyomtalanul begyógyultak. Később Pasquale kenőcsöt készített a fűfélékből. Mindenkinek segített, aki csak felkereste. A „csodafű” szinte pillanatok alatt g^-Wított. Pasquale semmit sem fogadott el a segítségért, de kenőcsének titkát makacsul megőrizte. Egyszer felkereste tahijában az egyik nagy nyugatnémet gyógyszergyár képviselője és 300 000 márkát kínait, ha elmondja, hogyan készíti a kenőcsét. Pasquale azonban megtagadta. Most halálával a titok megfejtésének utolsó reménye is szertefoszlott. (A „Komszmnolszkaja Pravda”-ból). I t
