Dunántúli Napló, 1965. március (22. évfolyam, 51-76. szám)
1965-03-28 / 74. szám
4 napló 1965. MÁRCTt* Ki látta a forrást? Ez a felvétel körülbelül 37 éve készült Sikondán, az egykori szénsavas víz forrását ábrázolja. A film a közelmúltban a pécsi püspöki hagyatékból egész váratlanul bukkant elő. Aki a képen látható személyek közül valakit esetleg felismer... Köztudomású, hogy Sikon- da tulajdonképpen a véletlennek köszönhette a felfedezéséi. a volt Salgótarjáni Kőszén bánya Rt. geológusai 028-ban szemet kerestek Si- konda környékén, közel voltak már az ötszázadik méterhez, amikor körülbelül 42—45 fokos szénsavas víz fakadt fel a mélyből, percenként mintegy 1500 literes mennyiségben, a vízoszlop körülbelül 20 méter magasra tört fel, a szemtanúk szerint gyönyörű látvány volt. Eddig a véletlen. Ami ezután következett, annak nem sok köze volt a véletlenhez. A kémiai vizsgálat során kiderült, hogy a sikomdai víz rendkívül szénsavdús, szárazanyag tartalma egy liter vízben alig egy gramm, Emszt Kálmán dr. megállapítása szerint: „E szabad szénsav, fartő1Malmánál fogva hazánkban a szénsavtartalmú meleg források egyedüli képviselője...” A forrás az egyház birtokán takadt fel, az akkori pécsi püspök, dr. Vigh Gyulától, a Geológiai Intézet adjunktusától, az intézet későbbi igazgatójától kért szakvéleményt, majd mint a tuberkulózis ellen küzdő egyesület helyi tiszteletbeli elnöke azt javasolta, hogy létesítsenek a forrás mellett egy tüdőszanatóriu- mot. Dr. Ángyán János egyetemi tanár, aki ugyanannak a tuberkulózis ellen küzdő egyesületnek az irányító elnöke volt, azt mondta: egy szénsavas forrás nem képezheti alapját egy tbc-szanatórium- ::ak, más egészségügyi intézményt kellene ide létesíteni. Azt mondták: rendben van, tegyen javaslatot. Dr. Ángyán ■ anos első javaslata az volt, >gy az országban egyedüli szénsavas üdítő italt palac- >zni kell, s kibocsátani a for- , dómba. Közben egy bánya- érnök lelkesen cikkezett az t található szilikátokról és • sy üveggyár telepítésének íhetőségeit fejtegette. A má- odik javaslat az volt, hogy gy 100 ágyas gyógyüdülőt :ell itt létesíteni gyomor és peköves betegek részére. Jécsett és Baranyában abban z. időben körülbelül 36—40 zer tagja volt az OTI-nak, nint társadalombiztosítási in- ézménynek, s az akkor egyet- ér. pécsi belklinikán a helyhiány miatt a legjobb esetben is csak 10—15 gyomorbeteget tudtak szakszerűen ellátni. szemben a többszörös igénnyel. A népjóléti minisztérium nagyjából elfogadhatónak találta a javaslatot, de arra volt szükség, hogy a székeskáptalan részben kérje ezt a gyógyintézményt, részben pedig önként adja át a kérdéses területet. Ugyanakkor a Salgótarjáni Kőszénbánya Rt. időkökben abbahagyta a kőszén utáni kutatást Sikonda térségében és közölték a püspökséggel, hogy a mintegy 500 méter mélységig terjedő acélcső-rendszert a fúrási költségekkel 60 ezer pengőért hajlandók átadni. A kanonokok testületé összeült Pécsett a nagypréposti palotánéhány évvel ezelőtt kísérletképpen fúratott a régi forrás feltételezett környékén, messze mélyre lejutottak, de vizet nem találtak, a fúrást bizonyos kutatási rendeletek miatt egyébként is abba kellett hagyni. A Sikondáról készült prospektusok és más jellegű ismertetések szinte kivétel nélkül így végződnek: sajnos, Sikonda jövőjét veszély fenyegeti, a csövezéskor a feltörő melegvíz mennyisége még 2000 percliter volt, 1950-ben 200 percliter, 1957- ben már csak 100 percliter. A többi nem éri el a föld színét, vízcserénél a medence feltöltése napokig tart. Reméljük, hogy az illetékesek felfigyelnek a veszélyre ... Az illetékesek, mindenek előtt a megyei tanács vezetői nemcsak felfigyeltek a veszélyre, hanem áldozatra is készek, s a szakemberek képzeletét is állandóan mozgásban tartja a sikondai forrás „rejtélye”. A föld belseje rendkívül titokzatos, a legkorszerűbb geológiai módszerek és mechanizmusok segítségével is csak egyes részletek sikeres feltárásáról beszélhetünk, éppen ezért nagyon nehéz még csak feltételezni is, hogy mi lett a sikondai szénsavas' forrás sorsa. Egyáltalán: hová lett az országban egyedülálló kémiai összetételű víz? Lehetséges, hogy a bányaművelések következtében máshová szökött, egyszerűen eltűnt. Pillanatnyilag mindenesetre az is érdekes volna, — ha elsősorban nem is a további kutatások, de a körülmények esetleges tisztázása szempontjából — ha az akkori szemtanúk közül valaki meg tudná jelölni azt a pontot, ahol az eredeti szénsavas forrás feltört. Talán az itt közölt fénykép valamit segíthet ebben ... T. A. KORUNK KAMARAZENÉJE címmel hirdetett két estéből álló bérleti sorozatot az Országos Filharmónia, mintegy folytatva az elmúlt evekben megindult hasznos hely kezdemény ezést. F. ..igazolódott, hogy e műfajnak is van közönsége, akiket az új megismerésének vágya vagy egyszerűen csak a vendégszerep- ló művészek meghallgatásának élménye vitt el szerdáin este a Lisz-terembe. Túlnyomórészt Bartók-művek alkották a meglepően nagy közönségsikert aratott első koncert műsorát. A hegedű-duók, ezen apró gyöngyszemek (Tátrai Vilmos és Szűcs Mihály tolmácsolásában) mintegy belépőt nyújtottak a Falun dalciklushoz, melyben Török Erzsébet művészetét ismerhette meg a pécsi közönség. A minden felesleges toldaléktól, ékítéstöl mentes bartóki népdal-feldolgo zások Török Erzsébet egyenes, a falusi nótafák vibráto nélküli daloiását élményszerű művészi magasságokba emelő tolmácsolásában egy külön világot nyitottak meg előttünk. A szövegével összefonódó és azonosuló népdalok természetes és tökéletes életrékeltését olyan nagy taps követte, amit Török Erzsébet gazdag ráadással viszonzott: elődta Szo- kolay Sándornak Weöres Sándor verseire komponált Vízimesék c. ciklusát, mely megkapó bájával, könnyed lírájával talán még átütőbb sikert aratott. A zongorakíséretet alkalmazkodó stílusban dr. Arató Pál látta esL A világhírű Tátrai vonósnégyes előbb Milhaud négytételes, a lassú harmadik tételt kivéve könnyed hangvételű, de különösebb élményt néni jelentő VII. vonósnégyesét mutatta be, majd Bartók V. vonósnégyesének előadására került sor. A négy muzsikus kiváló stílusénzékkel, hitelesen szólaltatta meg e művet, mely a formaalkotásnak szinte egyedülálló remeke. Különösen a második, a híres bartóki „éjszaka-zenék” végtelenül személyes, megkapó vallomás-hangját idéző lassú tétel (Adagio molto) és a híd- forma érteiméiben erre felelő negyedik (Andante) tétel megformálása érzékeltette a játékosok tónusának szépségét, a szólamok arányának helyes egyensúlyát és az együtt- muzsikálás nélkülözhetetlen fegyelmét. A Bartók-mű előadásánál szinte páratlanul kitartó tetszésnyilvánításra végül is a művészek újból kezükbe vették hangszereiket, hogy a III. tétel megismétlésével köszönjék meg a modem zene pécsi rajongóinak lelkes tapsát. A Don Juan másik szerep- osztása is bemutatkozott a Pécsi Nemzeti Színházban. Az előadást Kardos György vezényelte, akinek számára észrevehetően jó előtanulmányt jelentett az előző Mozart-opera, a Szöktetés betanítása és vezénylése. A Don Juan betanítását is 6 végezte, és bár Mozartnak ez a sokkál nehezebb, zeneileg és a drámai cselekmény szempontjából bo- j nyolultabb operája még jelentett is problémákat, a wrB alapos ismeretében vezénylése felszabadultabbá vált. EX tudott szakadni a partitúra lapjaitól, eleven és folyamatos kontaktust tudott teremteni a színpaddal és még arra is futotta erejéből, hogy a mozarti hősök érzéseinek, szenvedélyeinek tolmácsolását is felszínre hozza. Élvezetes előadásnak lehettünk így tanúi, melynek során már leeresztett függöny mögött zajlottak le a színváltozások. Az énekesek közül az eddig főként operettszínpadról ismert Pataki Ottilia kellemes meglepetést nyújtott Zerlina szerepében. Mint opera-szub- rett is jól megállta helyét: játéka kedves és árnyalt volt; hangjának némi csiszolásával és énektechnikad javításával még hitelesebb Zerlina lehet. Partnere, Bonnet Kálmán is rendelkezik azokkal a hangi adottságokkal, melyek alkalmassá tehetnék Don Ottavio szerepének tolmácsolására. A fiatal énekes a meglehetősen nehéz légzéstechnikái és tra- zeálási problémákat aaonban még nem mindig tudja megoldani. BerezeU Tibor söté- tebb tónusú hangja, darabosabb egyénisége, rusztöcusabb ereje folytán Masetto figurájának életrekeltésében jó úton halad. Fodor Pál Kontúrja méltóságteljes és illúziótkeltő. A színházat megtöltő hálás közönség nem is maradt adós a tapsokkal Nemzetközi tudományos ankét, hangverseny, kiállításek, szerzői est a Tanárképző Főiskola felszabadulási programjában Április másodikén háromhónapos nagyszabású felszabadulási program kezdődik a Pécsi Tanárképző Főiskolán. Ezen a napon díszünnepséget rendeznek a főiskola dísztermében, ahol Dómján Károly főiskolád adjunktus, a főiskola pártbizottságának titkára mond ünnepi beszédet. Ezzel egyidőban kiállítások is nyílnak. Horváth Olivér főiskolai adjunktus a „Húszéves építő- munkánk eredményei képekben és grafikonokban” című kiállítást nyitja meg, Platthy György tanszékvezető főiskolai docens a rajz szakos hallgatók kiállítását, Pál József, a főiskolai könyvtár vezetője pedig a könyvkiállítást adja át a közönségnek. Későbbi időpontban két újabb kiállítás nyílik a főiskolán. Az egyiken a rajz tanszék és a gyakorló iskola tanárainak képeit mutatják be, s ezúttal Martyn Ferenc Munkácsy-díjas festőművész mondja a megnyitó beszédet. A másik immár hagyományos kiállítást Szentist- ványi Gyula, a gyakorló iskola igazgatója nyitja meg és a gyakorló iskola is rendezi. Címe: „Húsz év óta szabad hazánk”. A zenei és irodalmi program keretében szavalóversenyt rendeznek mai költők műveiből, azonkívül Brecht- estet tartanak, ahol a főiskola irodalmi színpadának tagjai működnek közre. Megrendezik a főiskola tanárainak és hallgatóinak szerzői estjét is. A zenei programot külföldi vendégekkel együtt rendezik, mégpedig a lipcsei tanárképző főiskola hallgatóival. A vendégek és a pécsi főiskola ének-zene szakos hallgatóinak hangversenye a Liszt Ferencié rémben lesz. Május 28-án nemzetközi tudományos ankétet rendeznek a főiskola dísztermében a kommunista szakemberképzés pedagógiai és lélektani problémáiról. A hozzászólásra a Budapesti Műszaki Egyetem, a Debreceni felsőfokú Tanítóképző Intézet és a Szegedi József Attila Tudományegyetem képviselőit, valamint annak a négy külföldi felsőfokú intézménynek az oktatóit, amelyekkel a főiskola baráti kapcsolatot tart így a lipcsei, a nagyszombati, az Ukrajnában levő drogokicsi és az újvidéki egyetem, illetőleg főiskola képviselői teszik nemzetközivé a tudományos ankétet \ i ban. A gyomorbetegek számára létesülő szanatórium ügye egyelőre annyiban jó kezekben volt hogy a püspöknek tetszett a javaslat, s valószínűnek látszott, hogy a testületi ülésen személyes tekintélyével eldöntheti az esetleges vitát. Ekkor egy ostoba és nevetséges dolog történt. A tanácskozás előtt a püspök egy pohár bor helyett egy nagy pohár konyakot hajtott le, rosszul lett és a tanácskozáson nem is tudott részt venni, felszólalt viszont a jószágigazgató, hogy a bányától nem kell átvenni a csőrendszert, az is lehet, hogy a bánya. bennt- hagyja a csöveket, és egyébként is: ezen a helyen egy virágkertészetet kell létesíteni, nem pedig gyomorszanatóriumot. A sors iróniája, hogy a jószágigazgatót, aki lényegében megbuktatta a szanatórium tervét, egy év múlva súlyos gyomorvérzéssel szállították be a pécsi klinikára. A Salgótarjáni Kőszénbánya Rt. persze kiszedette a körülbelül 40 centiméter átmérőjű acélcső rendszert. A felszín alatt 40 méterre már bőséges hideg források vannak, a csőrendszer kiszerelése után ezek a kis hidegforrások megtámadták a meleg szénsavas főforrást és a viz fokozatosan kezdett kihűlni. A káptalani birtok jószágigazgatója akkor olcsóbb minőségű vascsöveket építtetett be, a szénsav viszont megtámadta a vasat, a csövekből rozsdás víz jött, ekkor kísérletképpen fenyőfabélést alkalmaztak, azután lassan eliszaposodott, eltömődött a valamikor erős, dúsvízű szénsavas forrás. A Baranya megyei Tanács Disszertáció a barátságról eredményeivel támasztotta alá. . — A fegyverbarátság és az internacionalizmus, a magyar nép. közelebbről pedig a baranyai lakosság ellenállása, fasizmus-gyűlölete, a boigár hadsereg katonai tevékenységének politikai támogatása érdekelt, amikor kutatni kezdtem a tények után. A disz- szertációm címe is ez: Szolidaritás és internacionalizmus. Azt máir sokan megírták, feldolgozták, hogy a 3. Ukrán Front, az 1. Bolgár Hadsereg és a 3. Jugoszláv Hadsereg egységei milyen manőverekkel szabadították fel Magyar- ország déli részét, a Duna— Dráva háromszöget. Ezek azonban csak szigorúan katonai események. Ennél sokkal szélesebb a lakosság és a katonai egységek baráti kapcsolata, az internacionalizmus. Aztán még egy: kerestem a proletárdiktatúra első fegyveres osztagait Magyarországon, Baranyában. Felkutattam őket és nemcsak a Petőfl-brtgád tagjai jelentettek fegyveres ellenállást. Mások is ée más formában ja A nevét így írja: dr. Alek- szander Karasztojanov ezredes. Harcolt Magyarország felszabadításáért, több éven át a Bolgár Népköztársaság budapesti nagykövetségének volt katonai attaséja és közben az Eötvös Loránd Tudományegyetemen doktorátust szerzett. Disszertációja olyan témát ölel fel, amit sem előtte, sem azóta senki sem kv- tatatt fel. Tulajdonképpen szerkesztőségünket is ezért kereste fel a napokban és beszélgetésünket eredeti fénykép felvételekkel, kutatásainak Például a Magyarország déli határainak felszabadítása során a Horthy-hadsereg 15 ezer tisztje és katonája állt át a bolgár hadsereghez, amelyik Baranyában már forradalmi- népi hadsereg volt, hiszen 1944 november 17-án alakult meg. Közülük került ki az a kétszáz magyar agitátor, aki lelkesítette, átállásra szólította fel a katonákat Nem egy közülük beállt a bolgár hadseregbe, felöltötte a bolgár egyenruhát és fegyverrel harcolt a németek kiűzéséért. — Mintegy négyszáz magyar katona az aknamezők felszedésében segítkezett és közel háromszász azoknak a száma, akik gépkocsivezetőként szolgáltak az 1. Bolgár Hadsereg Baranyát felszabadító alakulatainál. A 1« ezer magyar ttot és katona 1945 márciusában és áprilisában fordított hátat a németeknek egy hadosztály, egy ezred és három zászlóalj teljes fegyverzetével. — Ezeket az adatokat Szófiában levéltári okmányok őrzik — mondja dr. Karasztojanov ezredes, majd így folytatja: — Két irányban kutattam. Egyrészt BulgáriáDan a katonai anyagot néztem át, másrészt felkerestem Baranya, Somogy és Zala megyék déli részét, azokat a községellet, amelyeket a bolgár hadsereg szabadított fel- Értékes adatokat gyűjtöttem dr. Boros Istvántól, az első kommunista főispántól, beszéltem Krancz Pállal, az egyik első párttitkárral, számos élményt mesélték el a drávaszabolcsiak, harkányiak. így készült el a disszertációm A disszertációban feldolgozott tények bizonyítják: a magyar lakosság nemcsak várta, de elő is segítette a felszabadulást Baranyában, Pécsett is. S hogy az írott szón kívül fényképes dokumentuma is maradjon ennék a barátságnak, filmet készítettek róla. — Sellyén mutattuk be a húszperces dokumentumfilmet. Ez volt az ősbemutató. Normálfilm, ezért nem tudják mindenütt levetíteni. Hamarosan elkészül a keskeny változata is, akkor körbeviszik a megyében. Erre ígéretet kaptam Sztergár elvtárstólMert dr. Karasztojanov ezredes kutatásai során újabb barátokat szerzett, akik tovább segítik a munkáját. Most az a célja, hogy Pr>--I Vezsi- nov forgatóköiö véből Hűmen G eresen rendezésében, Szasá Vlcsanov operatőr felvételei alapján 1963-ban készült filmet minél többen láthassák. — Megismerkedjenek önmagukkal, mert a film róluk szól, a magyar emberekről, akik húsz évvel ezelőtt barátságot kötöttek a bolgár katonákkal, mégpedig a felszabadítása harcokban. Igen, valóban jó lenne minél szélesebb körben bemutatni a filmet, amelyik eredeti dokumentum-felvételek alapján hozza a néző elé a történteket. Kiváló alkalom lenne erre a Kossuth Híradómozi, ahol egy hónapon át — éppen áprilisban — vetíthet-"' nék a dokumentumfilmet. A Bolgár Kultúra részéről ennek nincs akadálya. Az is igen értékes anyag, amit dr. Karasztojanov ezredes a Janus Pannonius Múzeumnak hozott. Valamennyi dokumentum a bolgár és a magyar nép barátságáról. S ha az egész disszertációt nem is, de egyes szemelvényeket szerkesztőségünknek is átadott, néhány eredeti fénykép felvétellel együtt, hogy ezekben a hetekben kutatásai alapján, részletesebben bemutathassuk a húsz év előtti Dráva menti eseményeket. Gáldonyi Béla
