Dunántúli Napló, 1965. március (22. évfolyam, 51-76. szám)

1965-03-25 / 71. szám

3908. MÁRCIUS 25. napló 5 Bacher Mihály és Paulusz Elemér hangversenye BACHER MIHÁLY és PAU­LUSZ ELEMÉR neve fémje­lezte az Országos Filharmónia vasárnapi és hétfői, kissé hosszúra nyúlt, de nagy sikert aratott bérleti koncertjét. A Pécsi Filharmonikus Zenekart ezúttal Paulusz Elemér ve­zényelte, akinek nevéhez oly -sok operabemutató sikere fű­ződik. Szimfonikus műsorán három, Pécsett ritkán hallott, nagyterjedelmű alkotás szere­pelt, a századforduló három neves komponistájának egy- egy remekműve: Reger—Mo­zart: Variációk, Brahms: B- dúr zongoraverseny Bacher Mihály tolmácsolásában, vala­mint Dvorzsák: Uj világ szim­fóniája. Max Reger zeneszerzői munkásságát, mely főleg or­gonára írott művekben és kantátákban dominált, eddig alig ismerte a pécsi közönség. Ezúttal, mint a variációs for­ma egyik legnevesebb mes­terével találkozhattunk, aki­nek e variációs műfajban is sikerült jelentősét alkotnia. Mozart A-dúr szonátájának témáját dolgozta fel Reger terjedelmes, de ugyanakkor a zenekari lehetőségek rendkí­vül színes skáláját, kiaknázó művében. A zenekari színek­nek ezt a ragyogását, a kü­lönböző hangulatú és stílusú változatok egymástól eltérő, egymást kiegészítő és egymás­nak felelgető szépségét dom­borította ki Paulusz Elemér igényes vezénylése. A vasár­nap délelőtti hangversenyen úgy éreztük, hogy még to­vábbi érésre, csiszolásra van szükség ahhoz, hogy teljessé­gében kibontakozzék Regemek e rendkívül nehéz feladatot jelentő alkotása. • Közismert, hogy Paulusz Ele­mér művészi egyéniségéhez milyen közel áll Brahms. Ezért csak örülni tudtunk an­nak, hogy a szimfóniák után most négytételes B-dúr zon­goraversenyével ismertetett meg bennünket. Brahms itá­liai útjai hatására komponálta e hol álmodozó hangulatú, hol pedig derűsen játékos művét, melynek ősbemutatója Pesten zajlott le 188.1. novem­berében, a zeneszerző szemé­lyes közreműködésével. Hangversehyünkön Bacher Mihály, ' tehetséges,, fiatal pianistánk tolmácsolta a zon­gora hangszíneit öncélú vir­tuozitás nélkül remekül alkal­mazó művet. A kezdeti elfo­gódottság után néhány remek­be sikerült részletszépséggel ajándékozott meg bennünket. Különösen a- negyedik tétel­ben szabadult fel, ahol Brahms is mintha megfeled­kezett volna szigorú szimfo­nikus magatartásáról és a zon­gora szólamát ragyogó szí­nekben tobzódva helyezte elő­térbe. Itt valóban megcsodál­hattuk Bácher Mihály nagy­szerű képességeit. A zenekar mék kissé küszködve látta el feladatát. Játékát olyankor éreztük kiegyensúlyozottabb­nak, amikor önálló szerephez jutott, mint pl. az elégikus hangulatú harmadik tételben, ahol a zongora csupán hang­füzéreivel díszíti és fonja kö­rül a zenekari dallamot. A hangverseny leghatáso­sabb száma Dvorzsák népsze­rű alkotása, az V. (Uj világ) szimfónia volt. Amerikai tar­tózkodása alatt komponálta a cseh nemzeti zene egyik leg­erőteljesebb egyénisége, An­tonin Dvorzsák e művét, melyből az elnyomottak jaj­szava és a zeneköltő olthatat- lan honvágya csendül ki. A szaggatott ritmusú, drámai hevületű Adagio, a bennszü­löttek csupa-kín életét az an­golkürt hangján elénk vará­zsoló Largo, a szilaj néptán­cok sorozatát tükröző Scherzo, a minden eddigi témát izga­tott, indulatos kavargásban megszólaltató zárótétel, vala­mint a minduntalan felbukka­nó „új-világ-motívum” olyan remek és hálás zenei anyagot nyújtott a zenekarnak és a betanító-vezénylő, a szimfo­nikus művek világában is ott­hon levő Paulusz Elemérnek, ami e valóban élvezetes és magas színvonalú tolmácsolás­ban a közönség megérdemel­ten nagy tetszését váltatta ki. A tudomínyus ülésszak harmadik napja Tegnap, szerdán délelőtt az állam és jogtudományi szek­ció keretében dr. Papp Tibor tanszékvezető egyetemi tanár „A házasságon kívül született gyermek a felszabadult tár­sadalomban” címmel tartott előadást,- majd dr. Földvári József egyetemi docens „A büntető jogi gondolkodás át- alakulásá”-ról beszélt Délután az orvos szekció ke­retében dr. Kerpel-Fronius Ödön tanszékvezető egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja a csecsemőkori tömegbetegségek aktuális kérdéseit ismertette. — A pécsi Gyermekklinika kutató munkájának irányát az elmúlt 20 évben a magas halálozással járó tömegbeteg­ségek gyakorisága szabta meg. A háborús pusztításokat köve­tően sok sorvadt és bélhuru- tos csecsemőt kellett kezelni és az utóbbi években mind nagyobb terhet jelent a kora­szülöttek szaporodása.-r- Kerestük a súlyos sorva­dás, a csecsemők nagymérvű soványodásának okait és ku­tattuk a sorvadt szervezet nagy törékenységének kórélet­tani alapjait. 1951-ben a betegek 23 szá­zaléka meghalt, ami,a csecse­mők összlétszámának 3,27 szá­zaléka. 1958-ra a coli-kérdés felmérésével és az atnibioti- kus therapia használatával a csecsemőknek csak 0,5 száza­léka halt meg. — A bélhurut kérdésben a két évtized alatt különösen a súlyos, életveszélyes formák keletkezési feltételeit tanul­mányoztuk. E betegségek gyó­gyítása a kórélettani alapok jobb megismerésével lényege­sen javult, s ezzel sokat csök­kent félelmetességük. A kli­Székeiy Mihály halálának évfordulóján második alkalommal adták át a" Óperaházban a Székely Mihály-emlékérmet, ez évben Uázy Erzsébet operaénekesnek. nikára felvett csecsemők 1/3-a azonban még mindig ebben a betegségben szenved. Éppen ezért a megelőzés terén még sok a tennivaló. Nagy felvilá­gosító és szociális munka kell ahhoz, hogy a higiénés is­meretek fejlődésével a sorva­dás és a bélhurut ritka beteg­séggé váljon. Dr. Kerpel-Fronius Ödön nagysikerű előadása után dr. Fa,rkas Gyula egyetemi ad­junktus „Az orvosszakértői bi­zonyítás fejlődése a felszaba­dulás óta” címmel tartott elő­adást, majd dr. Salamon, An­tal egyetemi adjunktus „A baleseti sérülések korszerű el­látásának kérdései”-1 ismer­tette. Ma, csütörtökön délelőtt dr. Szabó Pál Zoltán, az MTA Du­nántúli Tudományos Intézeté­nek igazgatója az intézet fej­lődéséről számol be, majd ár. Sinkovich Márton levéltar- igazgató és Szőlőssy Kálmán, a Városi Könyvtár igazgatója tart előadást. Délután orvos- szekció-előadásra kerül sor. Egyenletes fejlődés jellemzi földműves- szövetkezeteink elmúlt négyévi munkáját Több mint 60 millió forint nyereség — 11 ezer új tag A földművesszövetkezetek rendkívül sokoldalú tevékeny­séget végeznek Baranyában. Ellátják áruval a falusi la­kosságot, egyre kulturáltabb létesitményekkel és rendezvé­nyekkel emelik a falusi ven­déglátás színvonalát. Felvá­sárolják a háztáji gazdaságok terményeit, s a takarékszövet­kezetek kölcsönt folyósítanak a tagságnak. A MÉSZÖV felügyelete alá tartozó 22 körzeti földműves­szövetkezet mellett egy fo­gyasztási, egy méhész-, vala­mint egy szőlő- és gyümölcs- termelő szövetkezet működik megyénkben. Mint a MÉ­SZÖV választmányának leg­utóbbi ülésén megállapítot­ták, a nagyarányú központo­sítás után sem gyengült a szövetkezetpolitikai munka. Az elmúlt négy év alatt több mint 11 ezer új tag kérte felvételét a földművesszövet­kezetekbe. Ezzel a taglétszám 61 ezerre emelkedett A földművesszövetkezetek egyik fontos alaptevékenysé­güket, a falusi lakosság áru­val történő ellátását, jól vég­zik. Népgazdaságunk a má­sodik ötéves terv áruforgalmi növekedését 23 százalékban határozta meg. Baranya me­gye ezt a feladatot már az eltelt négy év alatt túltelje­sítette, mert áruforgalmát 27,9 százalékkal növelte. A föld­művesszövetkezeti kereskede­lem forgalomnövekedése meg­haladta a megyei átlagot. A kiskereskedelemben 32,2, a vendéglátóiparban 36 száza­lékkal emelte forgalmát. Kü­lönösképpen nőtt a kereslet az élelmiszerek és a vegyes iparcikkek iránt. Egyre töb­bet költenek falun korszerű háztartási gépekre, rádióra, televízióra és a bútorforgalom is mind magasabbra ível: az 1960. évi 13,3 millió forinttal szemben 1964-ben több mint 16 millió forint értékű bútort hoztak forgalomba. A keres­lettel azonban még így sem tud lépést tartani a kereske­delem, A földművesszövetkezeti vendéglátóipar fejlődését a következő adatok tükrözik: 1960-ban 125 millió forint volt az éves forgalom, 1964- ben 171 millió forint. 1961- től a szövetkezeti vendéglátás italválasztéka saját termelésű bambival bővült, amelyet az fmsz-ek négy üzeme folya­matosan biztosít. A falusi la­kosság megváltozott életkörül­ményei szinte követelték, hogy a földművesszövetkezeti ven­déglátóipar növelje a saját termelésű ételek készítését. A saját termelésű áruk forgal­ma az eltelt négy év alatt 89 százalékkal emelkedett, része­sedése az összforgalomból a négy év előtti 5,7 százalékról tavaly 7,7 százalékra nőtt. A Vállalatok figyelem! Elfekvő, felesleges készleteik értékesítéséhez és ezek átvételéhez segítséget nyújtunk! HIRDESSE a Cím: Budapest, V., Kossuth Lajos tér 11. szám. Telefon: 312-553. második ötéves terv eddig el­telt időszakában fokozatosan kialakították a vendéglátóipa­ri ellátási körzeteket, amelyek 64 községet rendszeresen, 85-öi pedig alkalmanként, a rende léstől függően látnak el saját készítésű hidegételekkel és cukrászsüteményekkel. A mezőgazdaság szocialista átszervezése változást hozott a földművesszövetkezetek fel- vásárlási tevékenységében. A korábbi évektől eltérően 1964- ben már a termelőszövetkeze­tek termelték meg a megye lakosságának ellátásához szük­séges burgonya és zöldség többségét. A MÉK 2636 vagon árut vásárolt fel a megyében, az értékesí­tett mennyiség pedig 3515 va­gon volt. A többletet más me­gyéből és külföldről szerezte be a MÉK apparátusa. A baromfi- és tojásfelvásár­lási tervet évről évre túltel­jesítik a földművesszövetkeze­tek. 1964-ben tojásfelvásáriá- si tervüket 148, baromfifelvá­sárlási tervüket 185 százalék­ra teljesítették. Megyénkben a földműves­szövetkezetek különféle köl­csönzést, szaküzleti szolgálta tást, valamint a kisipari szö­vetkezetek részére közvetítő tevékenységet folytatnak. A cél a lakosság szolgáltatási igényeinek kielégítése. Míg régebben csak a megyei vagy járási székhelyen juthatott a lakosság bizonyos cikkekhez, és egy golyóstolltöltésért pél­dául kilométereket kelleti utazni, ma a közvetítő tevé­kenység segítségével gyorsan és helyben vehetik igénybe a GELKA, a Patyolat és a kü­lönféle kisipari szövetkezetek szolgáltatásait. A földműves­szövetkezeti kölcsönző boltok­ban pedig különféle ipar- és kultúrcikkeket vehet kölcsön a lakosság. Fontos szövetkezetpolitikai tevékenység a takarékszövet­kezetek szervezése és működ­tetése. A megye 46 takarék- szövetkezetének taglétszáma meghaladja a 20 ezret, a be­tétállomány pedig megköze­líti a 100 millió forintot. A takarékszövetkezetek az el­múlt négy év alatt több mint 110 millió forint kölcsönt fo­lyósítottak tagjaiknak. A szövetkezetek beruházási terveiket minden évben telje­sítették és az elmúlt 4 évben több mint 75 millió forintot fordítottak a hálózat fejlesz­tésére. A tagság 2 millió 900 ezer forinttal járult hozzá a beruházásokhoz. 1960--*'* "en 130 egységben végeztek beru­házási és felújítási munka1 js 2510 egységet tataroztak. A beruházások közül a legje­lentősebb a MÉK-tárház és -irodaház megépítése volt \ beruházások említésre méltó változást jelentettek a teher­szállítás technikai feltételei­ben: öt év alatt 14 tehergép­kocsit és vontatót szereztek be. A földművesszövetkezetc k gazdálkodását vizsgálva meg­állapítható. hogy túlteljesítet­ték terveiket és az elmúlt 4 év alatt 60,2 millió forint nyereséget értek el a terve­zett 58 millió forinttal szem­ben. Ennek megfelelően a szövetkezetek saját vagyona összesen 153,4 millió forintra növekedett. Évente jelentős összegeket fordít a MÉSZÖV a kulturá­lis munka segítésére. Az e1- múlt négy év alatt mintegy 700 ezer forintot költöttek különböző művészeti csopor­tok támogatására, fenntartá­sára. 1961-től a földműves­szövetkezetek 250 ezer forint­tal járultak hozzá a falusi könyvtárak fejlesztéséhez, a sportköröket pedig 240 ezer forinttal támogatták ez idő­szak alatt. Az 1965. évi tervek végrehajtását a felszabadulási versenymozgalom szellemében kezdték meg a földművesszö­vetkezetek. A tervek szerint a földművesszövetkezeti kis­kereskedelem 781 millió, a vendéglátóipar pedig 180 mil­lió forint forgalmat bonyolít le ebben az évben. Fontos fel­adat a falvakban a helyi el­látás, az önfogyasztásra való termesztés megszervezése. Ha a felszabadulási versenyvália- lásokat maradéktalanul telje­sítik a falvakban, 1200 föld- művesszövetkezeti egység kö­szönti kicsinosítva április 4-ét és közel 6 ezer taggal, 1 mil­lió 320 ezer forint értékű rész­jeggyel lesz gazdagabb a föld­művesszövetkezeti mozgalom. A szövetkezeti tagság társa­dalmi munka-vállalását máris teljesítette és több mint fél­millió forint értékű társadal­mi munkával növelte a szö­vetkezeti vagyont. <Mä4Cf\ SZÍNHÁZ I íMjC%Í Vasas n.: 101 kiskutya (szi., 7). Mohács: Kár a benzinért (szv., 5, 7). Szigetvár: Az aranyfej (szv., szí., 8). Siklós: Vadul vagy enge­dékenyen (szv., 7). * A Moziüzemi Vállalat értesíti a közönséget, hogy a pécsi Petőfi. A MAGYAR RÁDIÓ PÉCSI STÚDIÓJÁNAK 1965. márc. 25-i, csütörtöki műsora a 223,8 m középhullámon: 17.30: Szerb-horvát nyelvű műsor: Rádió híradó. Népzenei album. 18.00: Német nyelvű műsor: T Egy régi óra elbeszélései. I. rész Kossuth, Park filmszínházak mu­tism.). sora március 25—31-ig terjedő 18.30: Magyar nyelvű műsor: időben az alábbiak szerint vál­Mit tettek a takarékosságért? — tozott: Riportműsor. Petőfi és Park mozi 25 31-ig t 18.45: Zenélő levelezőlap. A Saint Tropez-i csendőr című 19.05: Dél-dunántúli híradó. színes, szélesvásznú francia film­19.20: Zenéről zenére. vígjátékot vetíti Douis de -'üres Közben: 1. A Történelmi Társu- és Genevieve Grad főszere pl ésé- lat dél-dunántúli csoportjának vei. A Park mozi 4, 6, 8 órakor, előadás-sorozata. Hubai Józsefi a Petőfi mozi fél 5, fél 7, fé! 9 A Pécsi Kesztyűgyár 20 éve. 2. órakor. Vasárnap,^28-án a Park A normák rend ben tartásáról. 11 " “ 1 19.58: Műsorismertetés. 20.00: Műsorzárás. SZÍNHÁZ: Nemzeti Színház: Irma, te édes (este 7 órakor). Odry bérlet. Tájszínház: Nyár és füst (este fél 8 órakor). Szekszárd. ZENE: Ságvári Művelődési Ház: Bánki Donát úti Gimnázium 4. bérleti hangversenye (3 órakor). MOZI Park: A Saint Tropezr-i csendőr (szv., szi., 4, 6, 8). Petőfi: A Saint Tropez-i csendőr (szv., szi., fél 5, fél 7, fél 9). Kossuth: Éjféli kaland (4, 6, 8). Híradó Mozi (a Park filmszínház­ban): Magyar híradó, Romantikus történet, Mese a tavaszkáról, 65/5. sz. világhíradó, ősz a Tiszán, Az első műszertől. (Előadások 11 órá­tól 3 óráig folytatólagosan). Építők: A világ minden aranya (4, 6). Pécsszabolcs: Az életbe tán­coltatott leány (szv., szi., 5, 7). Mecsekalja: A kém nyomában (7). moziban 2, a Petőfi moziban fél 3 órakor is lesz előadás. A Kossuth moziban 25—28-ie az Éjféli kaland című izgalmas bol­gár bűnügyi film. 29—31-ig az F.gv fiatal tiszt naplója című ma ava­rul beszélő szovjet film kerül be­mutatásra. DUNANTÜLJ NAPLÓ ő Magyar Szocialista Mun«^ Baranya megyei Bizottságí- és a megyei tanács apia Főszerkesztő Vasvári Ferenc Szerkesztőség- Pécs. Hun vad* út m Tel.: 15-32 15-33. 21-60 26-22 «0-11 Belpolitikai rovat: 31-68 Kiadja: a Baranya megvet Lapkiadó váiia-at Felelős kiadó Braun Károly Kiadóhivatal- Pécs. Hunyadi út ft. Tel. r |5-32 15-33 21-«0 ?6-22 «ő-.i. PÉCSI SZIKRA MYOMD/> Décs Munkácsy VTIhálv u ■(. <z* Felelős vorofA Melles Terjeszti a Magyar Posta Előfizethető a helyi oostahivatalok- nál és kézbesítőknél. Előfizetési díj i hónapra 18.— FA Indexszám: 25 0M. I

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents