Dunántúli Napló, 1965. március (22. évfolyam, 51-76. szám)
1965-03-24 / 70. szám
MARCTüS 24. napló 3 Ismét nyereséggel zárta az évet a Baranya megyei Mezőgazdasági Vállalat Három év óta minden évben nyereséggel zárja gazdálkodását az igen sokirányú tevékenységet folytató Baranya megyei Mezőgazdasági Vállalat. A vállalat fő profilja a baromfikeltetés, kisebb volument jelent a baromfihizlalás és -tenyésztés, melyet a pécsi, boldogasszonyfai és ma- gyarhertelendi üzemekben végeznek. Mezőgazdasági tevékenységet (kukoricatermelést) a magyarhartelendi, boldogasszonyfai és molványl területeken folytat a vállalat. A vállalathoz tartozó több mint 100 holdas kölkedi nádasból évente 40 000 négyzetméter nádpallót készítenek. S végül három év óta (a több mint 1000 darab tenyészkost fenntartó magyarhertelendi kostelep átvételével) ez a vállalat látja el tenyészkosokkal a megye termelőszövetkezeteit. A köztudatban mégiscsak mint keltető szerpel ez a vállalat, s nem véletlenül, hiszen három nagy keltető üzeme — a pécsi Xavér utcai keltető, a sellyei és a boldogasszonyfai keltető — látja el naposcsibével, kacsával, libával és pulykával a megye termelő- szövetkezeteit és háztáji gazdaságait A napokban Jóváhagyott mérlegbeszámoló alapján 1964- ben I vállalat valamennyi ágazata ■yereséges volt, s így a tervezett 704 000 forintos nyereséget 1 640 000 forintra teljesítették. A többletnyereség mindenekelőtt annak köszönhető, hogy a vártnál lényegesen több naposcsibét keltettek ki a három üzemben. Az elmúlt évben a vállalat összesen 4,6 millió tojást vásárolt fel elsősorban Baranya termelőszövetkezeteiből — 40.5 százalékot — és mintaközségeiből 31,5 százalékot—, valamint állami gazdaságaiból és más megyékből. A felvásárolt tojásból — szemben a 3,4 milliós tervvel — összesen több mint 3,7 millió naposcsibét keltettek ki, s keltetés! tervüket 109,5 százalékra teljesítették. A keltető üzemekben az előző évhez képest javították a kelési százalékot Is. Míg 1963-ban 100 tojásból 76,6 esibeegységet keltettek ki, addig 1964-ben a berakott tojások 78,8 százaléka kikelt, — már a 75 százalékos arány is jó eredménynek számít. — Ezzel párhuzamosan csökkentették a naposcsibe előállításé nak költségét is. Kereken hat fillérrel csökkent a naposcsibe költsége — most 3,51 forint —, melyet a keltetőgépek jobb kihasználásával — 10 ezres gépbe 12 ezer tojást helyeznek — és az ipariáramfogyasztás csökkentésével értek el. Jelentősen csökkentette a vállalat költségeit az Is, hogy a naposcsibék lvarmegállapítását — szekszálás — ma már nem japán specialistákkal végeztetik, hanem a vállalat saját dolgozóival, akik a keszthelyi továbbképzőn sajátították el ezt az Igen jó megfigyelőképességet és nagy gyakorlatot kívánó mesterséget. A keltetés egyszerűségét és a higiéniai viszonyok javítását idézte elő az az intézkedés is, hogy múlt év novemberében bevezették a bujtatáaos vagy utókeltetést. Azelőtt a pécsi keltető mind a négy emeletén keltettek, most a gépbe történt berakás utáni 18-ik napon a tojásokat a felső szintről liften lehozzák a földszintre, s valamennyi naposcsibe — naponta 25—80 ezer darab — itt jön a világra. Ezzel a három felső szinten igen jó higiéniai viszonyokat teremtettek, mert a keltesd járó szennyeződés csak a földszintet érinti. Növelte az eredményességet az is, hogy az elmúlt három év során liialakítolták a keltetői törzsgárdát. A februárban megtartott szakvizsgán 30 dolgozó szerezte meg a baromfitenyésztő, Illetve -keltető szakmunkási oklevelet hároméves komoly elméleti és gyakorlati képzés után. A dolgozók nagyobb hozzáértése tette lehetővé, hogy ma a korábbinál lényegesen kevesebb munkaerővel végzik el a keltetési munkát, de ezeknek a képesített szakmunkásoknak a vállalat 5—lő százalékkal emelte meg a fizetését. A kézi munkaerő további csökkentése és a gazdaságosság növelése érdekében tervbe vették egy központi vezérlőasztal beállítását, mely a keltetőgép-ellenőrók munkáját tenné feleslegessé. A napos korban történő ivar- megállapítás az azzal járó hibaforrás és többletköltség kiküszöbölésére a vállalat szakemberei a Pécsi Orvostudományi Egyetem segítségével beállítottak egy kísérletet j bioárammal történő ivarmeg- állapitásra, melynek segítségével már a tojásban meg tudják állapítani, hogy jérce lesz vagy kakas. A kísérlet még kezdeti stádiumban van, a ezzel egyidejűleg az ország más részein, sőt a világ különböző tájain végeznek hasonló kísérleteket. A keltetés mellett a vállalat baromfihizlalással is foglalkozik közellátásra. Az elmúlt évben 19 ezer darab húscsibét értékesítettek a lakosság részére, 5 ezerrel többet a tervezettnél. Ennek előállítására a tervezett 36 6C0 munkaórával szemben 29 63G munkaórát fordítottak, összesen 66000 kilogramm baromfihúst állítottak elő, s ebben is túlteljesítették tervüket mintegy 8 ezer kilóval. Saját tojóüzemeikben 152-re növelték az egy tyúk évi tojástermelését, s összesen több mint félmillió tojást termeltek keltetési célokra. A magyarhertelendi kostelepen első ízben sikerült a kosok gyapjúhozamát 6 kiló fölé emelni. A tervezett 5,5 kilóval szemben átlag 6,8 kiló gyapjút nyírtak le a kosokról darabonként. A kölkedi nádgazdaságban 45 485 négyzetméter nádpallót készítettek, 5 ezer négyzetméterrel többet az előírtnál. Jó munkájáért a Baranya megyei Mezőgazdasági Vállalatot élüzem címre terjesztették fel. A jó munka eredményeként a következő napokban 225 580 forint nyereség részesedést fizet ki dolgozóinak a vállalat. — Rné — Ma zárol a tanácsi vállalatok háromnapos termelési tanácskozása Pécsett Március 22., 23. és 24-én, háromnapos termelési tanácskozást tartottak Pécsett a megyei tanács nagytermében a tanácsi vállalatok részére. A tanácskozást Palkó Sándor élvtárs, a megyei tanács elnöke nyitotta meg, aki mindhárom napon részt vett a megbeszélésen. Az első napon „A termelés és a költség alakulása, a vezetők ezzel kapcsolatos feladatai’’ címmel Csendes László, a pártiskola üzemgazdasági tanszékének tanára tartott előadást. A tanácskozás második napján — erre a napra a vállalati párttitkárokat és szak- szervezeti titkárokat is meghívták — Bogár József, az SZMT titkára tartott előadást a termelési tanácskozások gaz dasági és politikai jelentőségéről. Szerdán, a tanácskozás zárónapján a lakosság ipari és kommunális igényeinek tervszerű kielégítéséről és ennek jegyében a vállalati kooperáció helyes kialakításáról tanácskoznak a résztvevők. Tájékoztatás művészeti kérdésekről A Magyar írók Szövetsége pécsi csoportja és a TIT magyar irodalom-nyelvi szakosztályának közös rendezésében március 23-án délután a megyei tanács v. b. termében ankétot tartottak a szocialista realizmus kérdéseiről. Az ankét előadója Köpeczi Béla elvtárs, a Magyar Szocialista munkáspárt Kulturális Osztályának vezetője volt. Az ankéten részt vett Csendes Lajos elvtárs, a megyei pártbizottság titkára is. A szocialista realizmusról szóló tájékoztató után a megjelent írók és művészek a Társadalmi Szemle februári számában megjelent azonos témájú cikk alapján kérdéseket tettek fel, majd az irodalompolitika időszerű kérdéseiről esett szó. Sorompó A z elmúlt hét péntekje óta rendkívüli látványban van része annak, aki a Siklósi úti vasúti sorompó mellett várakozik a sorompó kinyitását várva. Mindennap, de főleg szombaton, a piaci nagyforgalomkor 20—30 perces sorompó- leengedések követik egymást, melynek következtében a Siklósi úton, Bajcsy Zsilinszky utcában és a Vasút utcában több száz gépkocsi, autóbusz, tehergépkocsi cs egyéb jármű várako: i!t terhelten, hogy a sorompót előtte megnyissák. Mind többen és többen fordulnak hozzánk, kérdezzük meg az illetékeseket, mi történt a vasúti sorompó lezárásának meghosszabbítása ügyében. Nem csodálkoznánk azon, ha a lezárt sorompó mögött a vonatok közlekednének. Azonban megfigyeltük, kedden reggel is, hogy több mint 35 percig volt a sorompó leengedve, vonat azonban mindössze egy és két m /- dony húzott át a vasúti pályatesten. Miért kell újabban in— 15 percet várni arra, hogy egy mozdony vagy egy bárom' '?v; szerelvény áthúzzon a több°záz várakozó közúti génjármű előtt. Nem tudiuk megmondani azok számát, kik ez új rendszer miatt elkéstek munkahelyükről, a Bőrgyárból, Váró1' ’, ról. Honvéd kórházból. AKÖV-től. vagy a Cementiparitól \ fél órás várakozás rendszeressé vált. a gyalogosok, de az a" - buszok utasai részére is. Szinte elképesztő beszélni arró' ú történik akkor, hogy ha a nagy torlódás miatt egyszer órás leeresztés után a két vasúti sorompó közé leér”1 autóbusz vagy egy más gépkocsi. Kérjük az illetékesek- magyarázzák meg, ml az oka annak, hoev az elmúlt napibb n így megváltozott a sorompó lezárásának rendszere. (—) Űj szocialista brigád a Villány—Siklósi Állami Gazdaságban j Három év jó munkája után megalakult egy új szocialista brigád a Villány-Siklósi Állami Gazdaság göntéri üzemegységében. A brigád, — amelynek vezetője Rigacz Józsefné és valamennyi tagja nő, — három éve alakult meg és három éven keresztül küzdött a szocialista brigád megtisztelő elmert. Az asszonyok valameny- nyi szőlőmunkából becsületesen kivették részüket, szinte a „nyitástól” a „fedésig” dolgoztak, kapáltak, telepítettek, kötöztek, szüreteltek. Hús/ hold szőlőterület gondja van a vállukon és a telep vezetője szerint még soha nem volt kifogás a munkájuk ellen. A brigád tagjai nemcsak a munkában állják meg a helyüket, hanem tanulnak is, négyen szakmunkás-vizsgát tettek, hár man elvégezték a szőlészeti technikumot. A szocialista brigád cím elnyerése után is együtt maradinak és bebizonyítják, hogy megérdemeltél, a szocialista brigád elnevezést Az ő példájukat követve újabb brigádok alakultak, amelyek szintén szeretnék elnyerni a szocialista brigád címet. Az úgynevezett Komlóbrigádnak harminc tagja van, a Rákóczi űf sarkán Tegnap délelőtt a Rákóczi út és a Felsőmalom utca sarkán hatalmas vízoszlop tört fel az aszfaltról. A 80 milliméteres vezetékben áramló 4—5 atmoszférás víz felnyomta a tű c ap fedelét cs az aknából magasra felszökött a víz. A Pécsi Víz- a városhegyen dolgozó brigádj művek dolgozói elzárták a vizet és a lehető leggyorsabban I tizennyolc taggal alakult meg. | kijavítják a hibát. A képen: visszavonulóban a „gejzír”. Hl Ilii IWiiBMIl InW HiHilHanTn'lTM I -[ttwaiwattrtwB Izgalmas verseny a falakon van a géppel, a fiúk állnak, kiabálnak le az emeletekről: „Mi lesz az anyaggal?!” A lakatosok gyorsan rendbehozzák a műszaki hibát, a habarcsellátás ismét megindul. A harmadik emeleten Haris József és Balogh Béla falat vakolnak. — Furcsa nekünk ez az anyag — mondja Józsi. — Miért? — A pécsi homok nagyon szemcsés, nem lehet vele olyan A kőművestanulók egy része a Budai vámnál épülő 8 emeleteseknél vizsgázik falazásból. Foto: Erb János nők, az sikerült, hanem. mit lehet még tudni? Mo: három napig tart a gyakorta utána szombaton délelőtt i értékelés és ott elválik, 1 hogyan állta a sarat? — Szívesen jöttetek Péci re? — De még mennyire! Izga más ez a verseny és sz< retnénk jó helyezést elém Meg aztán a város is szél Az MTH-intézet vezetői és KISZ-bizottság minden tám< gatást megadott erre a néhán napra. Jó szállást kaptunk, i étkezést, szóval... nincs itt baj, csak... sikerüljön! — sóhajt fel Haris József. — A segédlevél miatt főleg, igaz? — Persze. Képzelje el. milyen jó lenne ha három hónappal előbb felszabadulhat-" nánk ...! Az ötödik emeleten egy csoport a közfalakat húzza. Ketten két és fél óra alatt emelték fel a válaszfalat. Ez szép eredmény, körülbelül 80—85 százalékos teljesítmény, azaz hogy a felnőtt norma 75 százalékát kell elérnie egy tanulónak, tehát ez már túlteljesítésnek felel meg. Papp Lászlóval, a Bm. Építőipari Vállalat KlSZ-titkárá- val találkozom. A fiúk tevékenységéről ez a véleménye: — Nagyon ügyesek és sokan közülük tehetségesebbek az átlagnál. Ez persze két napi tapasztalat csupán, és azt is figyelembe kell venni, hogy ezek a gyerekek az intézetek legjobb tanulói. De annvi biztos, hogy eddigi szép munkájuk a fejlettebb szakmai nevelést bizonyítják. Hab szépen dolgozni, mint nálunk, otthon. — Hol otthon? — Komáromban. Onnét jöttünk ketten, Bélával, miután Tatabányán elsők lettünk a megyei versenyben. — Tegnap hogyan zajlott le az elméleti? Balogh Béla mondja: — Én kihúztam egy kérdést, a téglagyártást. — És te, Józsi? — Én meg a panel alkalmazásának előnyeiről feleltem. — Sikerült? összenéznek, bizonytalanul. Nem a feleletben bizonytalaa nagy hajtás, némelyik a csuklóját fájdította. Nem csoda, hiszen a jó eredmény érdekében valóban igyekeznek, korábbi munkahelyüktől eltérően itt most gyorsabb a tempó. Egy kis izomlázzal azért megússzák. Az új-mecsekaljai építkezésen hatvan kőművestanuló és tizenkét ácstanuló hasonló munkát végez a hétemeletes lakóházon. Schatzl József építésvezető a habarcselosztóban türelmetlenkedik, valami baj A budai vám előtt áll már a két nyolc emeletes lakóház, a harmadik most épül. A betonvázak között fiatal fiúk hordják az anyagot, húzzák a falat, eresztik a függő-ónt, habarcsot terítenek. Tulajdonképpen versenyben állanak: huszonnyolc kőművestanulo, párosával egy-egy brigádot alkotnak. A betonoszlopokra számokat festettek mésszel. — A hetes állványozásra kész! — jelentik Egréder József MTH szakoktatónak, aki aztán feljegyzi az időpontot. Állványozásra kész, vagyis jó mellmagasságig már felhúzták a falat, ide már állvány kell, fölállítják, ez nem számít bele a normaidőbe. Hétfőn volt az elméleti versengés, a következő három napban pedig gyakorlati. Az ország különböző városaiból jöttek össze a megyék legjobb építőipari tanulói. Valamennyien harmadévesek. A versengés tulajdonképpen a Szakma kiváló tanulója címér* folyik. Akik sikeresen „vizsgáznak”, jutalomban, részesülnek, ami lehet kéthetes külföldi utazás, emlékplakett, oklevél, néhány ajándéktárgy, de amá talán a leglényegesebb: a legjobbak még ezen a héten felszabadulnak, azaz, — kezükbe kapják a segédlevelet Ez három hónapi előny! — hiszen június elején telne le a három esztendős tanulóév. Dobek János szakoktató a toronydaru mellett áll és nézi a homlokzaton dolgozó fiúkat. — Kicsit szokatlan nekik es
