Dunántúli Napló, 1965. február (22. évfolyam, 27-50. szám)

1965-02-18 / 41. szám

1965. FEBRUAR 1%

2

rraplö

I

Felú Kották a mohácsi járási könyvtárat

Devizamentes tanulmányutak

Nemrégiben nyitotta meg újra kapuit a mohács! járási könyvtár átalakított helyisége. A könyvtár olvasótermébe és a többi helységekbe új bútorokat vásároltak. A járási könyvtárban 23161 kötet könyv és 72 féle folvóirat között válogathatnak az olvasók.

Megjelent a Művelődési Tájékoztató

Gazdag és változatos tartalommal megjelent a Művelődési Tájékoztatónak

1965. évi, legújabb száma, amely hazánk felszabadulásának 20. évfordulója jegyében készült. Lemle Géza, a megyei tanács népművelési csoportvezetője: „Hogyan készüljünk hazánk felszabadulásának 20. évfordulójára?” címmel írt cikket.

Déri Antal szentlőrinci álla1 énos iskolai igazgató arról írt hogy az iskola pedagógusai és úttörői felszabadulásunk évfordulójára csapatmúzeumot létesítenek, amelvben helyet kapnak az újságok, pénzek, rönlapok. felkutatják a volt Földosztó Bizottság vezetőit és tagjait, albumot készítenek községük és környékének 20 éves fejlődéséről, feldolgozzák községük üzemeinek múltját, leírják jelenüket és a jövőben tervezett fejlesztésüket, felkutatják a község veteránjait, köszöntik őket. elbeszélgetnek5 velük, adatokat gvűite- nek. Felkutatják a legrégibb párttagokat és feljegyzik a párt megalakulásának körül- ípZnvpit és harcait.

\ folyóiratban Gvüdl Eán- dorné pécsi óvodai előadó be- rr>u+at1a óvodáink 20 éves fej. lődését. Ballá István pedig megemlékezik Pécs város Doktor Sándor Művelődési Háza társadalmi vezetőségének 10 éves jubileumáról. Tanulságos írást olvashatunk az Iskolai munkavédelemről, valamint az 1964. évi pécs-baianyaá múzeumi hónap eredményeiről.

Az „Ismerd meg Baranyát” rovatban Bischoff Vilmos és Tóka József felveti a kérdést: ki tárta fel tudományos szempontból az abaligeti barlangot, Mattenhelm József avagy Kölesy Vincze. Bácskai B. Sándor az 1918—19-ben földosztást sürgető Ádám Imre volt kölkedi lelkészről emlékezik meg halálának huszadik évfordulója alkalmából, míg Bankó Imre dr. múzeumi igazgató Gereeze Péter életét és munkásságát ismerteti. Kopasz Gábor dr. levéltáros „Baranya megye első összeírása a török hódoltság után”, Mándoki László muzeológus pedig ,.A népi műemlékek és védelmükről” címmel írt érdekes tanulmányt a folyóiratba.

Tdo;ór?ís:e!enté9

Várható időjárás csütörtök estig: túlnyomóan felhős Idő. többfelé, főként keleten havazás. Elénk, nyugaton helyenként átmenetileg erős északi szél. A hőmérséklet alakulásában lényeges változás nem lesz. Várható legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet mínusz 3, mínusz 8, legmagasabb nappali hőmérséklet mínusz 2. plusz 1 fok között.

A napokban egyezményt

írtak alá Moszkvában a ma- ! gyár—szovjet mezőgazdasági tudományos együttműködésről. Az egyezmény kiterjed a I két ország kétoldalú mező- gazdasági tudományos-műszaki együttműködésének vala- j mennyi formájára. Ezek kö- I zül az egyik legfontosabb a kutatási tervek és a kutatási 1 eredmények rendszeres cseréje. Ez lehetővé teszi bizonyos felesleges párhuzamosságok elkerülését.

Igen hasznosnak ígérkezik a mezőgazdaságra vonatkozó műszaki-tudományos dokumentációk és más tájékoztató anyagok kölcsönös, gyors cseréje. Az illetékes intézmények kutatási célokra mag- és más szaporítóanyag-mintákat Is küldenek egymásnak, a fertőző állatbetegségek elleni védekezés érdekében pedig kicserélik a szérum- és vac- cinagyártáshoz szükséges anyagokat és műszereket.

A magyar és szovjet kutatók. szakemberek közül már eddig is igen sokan jártak hosszabb-rövidebb tanulmányúton a Szovjetunióban, Illetve hazánkban, a mostani meg állapodás azonban ezen a téren Is további lépést jelent. Kimondja ugyanis, hogy a

I két ország — meghatározott

I keretben — kölcsönösen és devizamentes alapon fogadja egymás tudományos kutatóit és oktatóit. A szakembercserére már az idei részletes program is elkészült.

Az egyezmény a kölcsönös cserelátogatásokat az egyetemistákra is kiterjeszti. A magyar agráregyetemi és főiskolai hallgatók egy-egy csoportja nyári üzemi gyakorlatát a Szovjetunió legjobb szov- hozaiban és kolhozaiban végzi majd. s ennek megfelelően a magyar mezőgazdasági üzemek szovjet diákokat fogadnak. Az egyhónapos csere- gyakorlaton az idén 20—20 fiatal vesz részt.

A televízió mfísora

február 18-átt, csütörtökön:

15.45: Iskola tv. 17.10: Isko- Ia-tv. 17.43: Hírek. 17.50: Export — import és a vegyipar. 18.15: A jövö hét műsora. — 18.30: Mezőtrazdasáei szakfilmsorozat. 18.55: Telesnort. 19.20: Esti mese. 19.30: Tv-híradó. 19.50: Napló. 19.55: Földön járó csillagok. Közben 20.55: Parabola. 22.00: Tv-híradó — 2. kiadás.

Az első magyar nagy teljesítményű analóg számológép

Az 50 erősítős berendezés segítségével olyan bonyolult differenciál egyenletek és egyenletrendszerek oldhatók meg, amelyeknek levezetése hagyományos módszerrel rendkívül hosz- szadalmas, vágj' egyáltalán nem is lehetséges. Az új elektronikus számológép négy év munkájának eredménye, ötszázhatvan elektroncsővel működik, kb. tizezer ellenállást tartalmaz. A berendezést az egyetemen fogják használni, többek között a villamos energiarendszerekben bekövetkező átmeneti jelenségek vizsgálatára.

HÍREK

FEBRUAR

IN

Simon napja.

A Nap kél: 6.45, nyugszik: 17.12 órakor. A Hold kél: 20.19,

CSÜTÖRTÖK

nyugszik: 8.19 órakor.

S

íSzáznegyven éve, 1825. február 18-án szű- ■e letett Jókai Mór, a múlt század legnagyobb magyar regényíró-elbeszélője. Diák. korában került jóbaráteágba Petőfivel, majd egyik vezető tagja lett a Petőfi körül csoportosuló fiatal költő és politikus tábornak. Már ismert író, amikor egyik vezéralakja az 1848- as márciusi eseményeknek. Világos után —• bújdosás közben — álnévvel irt cikkeivel tiltakozott az önkényuralom ellen. 1863-oan egy vezércikk miatt bebörtönözték. Később azonban ingadozóvá vált. Ez különösen egyes kései müvein tükröződik. Rendkívüli termékenységgel alkotott. Mintegy 110 kötetnyi regény, elbeszélés mellett lapokat szerkesztett, jelentékeny közírói működést folytatott. Humoristaként is az élvonalba számított. A magyar elbeszélő stílust igazi művészi magaslatra emelte és megteremtette az egyik leggazdagabb magyar írói nyelvet. A nagy képzelőerőrfil tanúskodó müvei az élő beszéd szellemes alkalmazása révén mindmáig közvetlen kapcsolatot tudtak teremteni az olvasókkal.

«— Orvosi tanácsadó-helyiséget és várótermet építenek Személyben az idei községfejlesztési alapból és a lakosság társadalmi összefogásával

— Bánvavédelml célokat szolgáló úifaita zárt lámpa- tgrtókat készít a Pécsi Bádogos és Szerelő Ktsz. Az első 40 kísérleti példányt már átadták használatra.

— Idén Is megrendezik április hónapban az országos kamarazene fesztivált. A terö! leti selejtezők után a Pécsett sorrakerülő, sorrendben a nyolcadik fesztiválon mintegv 400 fő vesz részt. Az elöké- : szüleieket már megkezdték.

I — Hatvankét négyzetméterrel bővítik az újpetrei bölcsődét. amire 150 ezer forintot biztosított a községi tan ács és a helyi termelőszövetkezet.

! — Fúvószenekarok verse

nyét március 7-én rendezik meg Mázán, a bánvász művelődési otthonban. Fellépnek a környék ismert fúvószenekarai.

! — Befejeződött a 80 férőhelyes tehénistálló építése a szentlőrinci tsz-ben. Az állatokat a közeljövőben költöztetik be.

j — Az iskolafürdők kezelésére egynapos tanfolyamot és : gyakorlati bemutatót rendeztek Szentlőrincen. Ezen a járás valamennyi iskolafürdőjének kezelője részt vett. Az oktatást orvosok és mérnökök tartották.

— Nagyszabású eseménynek

ígérkezik az énekkarok fel- szabadulási kulturális bemu tatója, amelyet március 20-án rendeznek meg Pécsett.

— Toplak Ferenc, a Postavezérigazgatóság hírtanosztá- 'vának vezetője tartotta szerdán este a postás akadémia 5. előadását. Előadásának témája a hírlanszolgálatról szólt s mintegy száz postás dolgozó hallgatta végig az előadást.

— A Műszaki és Természettud ománvl Egyesületek Szövetségének Baranya mecvel Intézőbizottsága február 19-én délután 5 órakor tartja küldöttértekezletét a Pécsi városi Tanács II. emeleti nagytermében.

— Húszezer forint értékű berendezést kapott a bár! községi könyvtár.

— Háromszáz hársfasnhángot ültetnek el Nagydobszán kora tavasszal társadalmi mun kában.

— Huszonegy községben indult meg felnőtt szakmunkás- képző tanfolyam a siklósi járásban. Különösen a villányi szőlész-borász. valamint a csánvoszrói és drávafoki növénytermelő és kertész tanfolyam működik eredményesem

— A Szakszervezetek Baranya megvei Tanácsa értesíti a szülőket, hogy az ormándi és kőszegi gyermeküdülőből február 20-án 11.33 órakor érkeznek a gyerekek a pécsi vasútállomásra. Kérik a szülőket. hogy a gyermekeket a főpályaudvaron vegyék át.

— A Magyar Állami Ónéra- ház április 2-án bemutatja Maros Rudolf „Bányászbal’a- da” és Bartók „Zene húros, ütőhangszerekre és cselesztára” című baletteket. Az előadást Eck Imre pécsi balettigazgató rendezi.

'TDinódi vitézei

A címbeli társítás valóban megfelel a valóságnak. A presszót Tinódinak hívják Szigetváron és a 15 asz- ezony, lány vitézül dolgozik Bors Sándor üzletvezető irányítása alatt. A Tinódi presszóhoz tartozik még egy cukrászda is a szomszédban, ezen kívül a két zenész, egy zongorista és egy dohos, ők viszont kívül állnak a kollektíván, merthogy nem tagjai a szo- ciobsta brigádnak.

Ugyanis a presz- szós asszonyok és lámrok mind bri(íí rPneok. F Zt kÜ,wv'«n pTv tábla is trrfbil ad1a a ven- fjéonoV miszerint a V-'«-m1<*íl!S<s szocialista módon és Vul- ■hmíHan történik.

Fe- tr-5tleltél*- g preSZ g—A -J/-Ur*U7ÓÍ,

T ,a+7Vrvvlts Ovulá- né a v»rícfíítveeető.

— Két óve alakultunk és plbntúj-n-'U’V bőm' tűltel- jPcfi5-’U. d tervet.

_ CUVeWm?

—- A ter-ve-rett 1.8 j-pUKA fpirlntrvt 2.1 jpilUA—a teljesítet- tftv A,—f-u-"téve1 hollandi kockával, krémessel, sörrel és konyakkal.

— Szép, de hogy- is mondjam csak, kevés egy szocialista brigádnak. A tervteljesítés egyben kötelessége is minden dolgozónak. Mit tettek még töb bet ennél?

— Sokat, nagyon sokat. Ha valaki beteg közülünk, meglátogatjuk. Mi a baja, mit kell segíteni, mit tehetünk érte? Nincs kivétel, mindenkihez eljutunk. Ha valaki férjhez megy ajándékkal kedveskedünk. Kollektíván vásároljuk meg.

— Volt már rá példa?

— A Nagy Erzsi egy mosógépet kapott. Rohr Mária tv-részletét fizettük be, Bukta Teréznek hétszáz forintot adtunk össze. Fenyvesiné hat személyes abroszt kapott. Soroljam még?

— Hallom, hogy ketten is készülnek az iskolába. Pécsen tanulnak és hamarabb váltják ókét a szokottnál, hogy elérjék a vonatot

— A váltás mindig megjön időben. Mert kisegítik egymást, ez már így van nálunk, összeszoktak már...

A 16 dolgozó fele a törzsgárdához tartozik, évek óta együtt dolgoznak, együtt szolgálják ki a napi száz vendéget, akik főleg este és szombat-vasárnap rohanják meg a Tinódit. Megisznak 3—400 duplát, elfogyasztanak más félezer forint ára sört, szeszt és táncolnak.

A tábla pedig már két év óta ott függ a falon és jelentősége van ebben az üzletben. Lám, a kis Cson- kics Emília, a tanulólány köszön a távozó vendégeknek, aztán zsinórba állítja a széthúzott székeket, asztalokat. A felszolgáló pedig hangtalanul, de frissen dolgozik, rendel.

— Gina, két duplát kérek!

És a fekete sötét

barnára festi a mokkacukrot. Kávéval főzték, erős, szívdobogtató...

Ki miért hiányzik?

A munka Itt nagyon nehéz. Főképpen nők számára. Márpedig a Pécsi Beton- árugyár dolgozóinak vagy nyolcvan százaléka nő1. S ez érthetően sajátos gondokkal jár. Az igazgató, László Imre, elmondotta, hogy az éves tervbe 10 százalékos hiányzást is belekalkuláltak, de mindjárt az esztendő első hónapjában 30 százalékos volt a hiányzás: ez 477 munkanap-kiesést jelent, február első hetében pedig 144 munkanap esett ki a termelésből. Miért hiányoznak? A valódi és az álbetegek között mi az arány? Vannak, akik nem szívesen jönnek be az üzembe? És ha vannak, m i t nem szeretnek? A rájuk bízott munkát vagy a munkakörülményeket? Esetleg a kereset nem elég?

Domsits János üzemvezető elmondotta:

— A csarnok kapacitása naponként 1300 négyzetméter mozaiklap. Ezt a meny- nyiséget a gépeken dolgozó 146 nőnek keli előállítania.

Egy műszakban tehát egy nőnek — például a préselésnél — 1172 mozaiklapot kell készítenie, ez a norma. A mozaiklap-gyártásnak négy fázisa van: préselés, korongozás, tömítés és végül a flnomcslszolás. Ez a négy fázis foglalkoztat 146 nőt. Ha csak kettő-három is hiányzik alig néhány napot, azonnal szükség van az átcsoportosításra, amikor pedig a felgyógyultak munkába állnak, vissza kell csoportosítani. Pedig nem két- három hiányzóról, hanem harmincöt-negyvenről van szó.

Ezeknek az ismeretében beszéltem három asszonnyal. Hajdú Lajosné a csiszológép alól szedi ki a mozaiklapokat, egy vizes medencében nagyon gyors mozdulattal lemossa a lapokat es felrakja a kontinerekre. Kezén gumikesztyű, nyakában bokáig érő gumikötény, lábán gumicsizma. Mozdulatai beidegződöttek, a géppel azonos ritmusban dolgozik. Három esztendeje dolgozik az üzemben, keres ezerötszáz forintot (ez itt az átlag) Férje bányász, havi háromezer forintos átlagkeresettel. Amikor itt munkát vállalt, kezdetben alig kapott ezer forintot, ebből kettőszázötvenet fizetett annak az asz- szonynak, aki kisgyerekére vigyázott. Megéri-e neki férje jó fizetése mellett?

— Házat akarunk építeni, kell a pénz.

— És ha felépül a ház?

Gondolkodás nélkül válaszol:

— Már megváltozott a szándékom: azután is itt maradok az tízemben. Megszerettem ezt a munkát.

— Hiányzott ön valamikor a munkából?

— Nem. Legalábbis nem emlékszem rá. Pedig tudja, hogy az első hónapokban húsz kilót soványodtam, orvosnál is voltam, de megnyugtatott. hogy súlytöbbletem volt. Egészséges vagyok, hálistennek.

— Egész nap hideg vízben nyúlkál... — jegyzem meg

— Csak én. A többiét: meleg vizet kapnak, én nem kértem, mert igy jobbnak találom. Ugyanis a gépből hideg víz folyik a lapokra és legalábbis nekem kellemetlen, ha szinte fél percenként kell ellentétes hőmérsékletű vízben dolgoznom.

— Hallott arról, hogy elóg sok a hiányzás?

— Igen. Nőknél számítani kell ilyesmire.

— Ez természetes, de ezeket az eseteket leszámítva.

Megvonja a vállát:

— Nem tudom, mások miért hiányoznak olyan gyakran. Én mindenesetre nem maradtam el a munkahelyről. csak magamról beszélhetek.

Milos Mlhályné. Keresete 1400—1500 forint. Férje az Épületanyagfuvarozó Vállalatnál dolgozik, többet keret

a feleségénél néhány száz forinttal. Hat esztendeje, hogy belépett az üzembe, ez idő alatt egyszer volt táppénzen talán egy hónapig.

— ön szerint mi az oka a sok hiányzásnak?

— Nézze kérem, a víztói hamar kaphat az ember egy kis bőrbetegséget. Én is kaptam. Meg aztán csak körül kell itt nézni. A villástargoncák egész nap ki-be-iár- nak a csarnok kapuin. ^an olyan kapu, amelyik ',;;tt már van gumifüggöny "éd a hidegtől. De ahol nincs, például ott ni!

Most fordul be két targonca. leállnak, váriák a kontinereket. a kaput senki sem csukja be. Nincs err'- idő. mert akár perr-'-'V^nt futhatna valamelyik asszony az ajtóhoz, s akk >r sem lenne értelme. A csarnok huzatos, de tavaly mér rosszabb volt a helyzb*;, mert az ablakszemek is hiányoztak. A csarnok alapzatát tavaly lebetonozták ■-’» a munkát nem fejezték V így a vízelvezető csatr,,r peremén megáll a génekK' kiömlő víz. Bokáig ér. némely helven még magasabb is. Seprővel pedig hiába terelgetnék a vizet, nyomában úira peitöltődnek a mélyedések. Nem szükséopc ha-o. súlyozni, ez mennyire egészségtelen.

A harmadik asszony Nagy Révész Dezsőné. Fut a csapI