Dunántúli Napló, 1965. február (22. évfolyam, 27-50. szám)
1965-02-16 / 39. szám
FEBRUÁR 1«. naplő 3 Mi épült a nyolcvanmillióból? Beszélgetés Szemlédi Gézával, a Baranya megyei Beruházási Iroda főmérnökével Tavaly 80,5 millió forint beruházási hitelt kaptak a megye termelőszövetkezetei. Ennek a jelentős összegnek a felhasználásáról, a kivitelezéseknél tapasztalható nehézségekről beszélgettünk Szemlédi Tehénistálló: 20 darab 1 568 férőhely Borjúnevelő: 6 darab 606 férőhely Csibenevelő: 3 darab 60 000 férőhely Sertésfiaztató: 9 darab 270 férőhely Sertéshizlalda: 9 darab 2 400 férőhely Növendékistálló: 5 darab 500 férőhely Tojóház: 4 darab 20 000 férőhely Magtár: 7 darab 224 vagon os Juhhodály: 4 darab 1 200 férőhely Gőré: 11 darab 110 vagonos — Ezenkívül több építkezést megkezdték, de ezek befejezése áthúzódik 1965-re. így épülőben van 11 tehén- istálló, négy borjúnevelö, egy csibénevelő, nyolc sertésfiaz- tató, három hizlalda és három tojóház. A 80,5 millió forintos tavalyi beruházási hitelt csak B5 százalékban sikerült elkölteni. t — m mének as okát — Elsősorban az áthúzódó beruházások alacsony készültségi foka, de közrejátszik az is, hogy néhány épületet már ít kellett volna adni, azonban mind a mai napig nem készültek el. Különösen a Tolna megyei Állami Építőipari Vállalatnál nagy a lemaradás. Már ismert a hidasi te- hénlntálló két éve húzódó építése, de hasonló a helyzet Vasason is. A vasasi tehén- istállót már be kellett volna fejezni, de még mindig csak félig készültek el vele, pedig nagy szükség lenne itt is a 102 férőhelyes létesítményre. — Mennyi az idei tsz-be- ruházási összeg? — Egyelőre még csak keretszámot tudok mondani, mert a részletes terveken most dolgoznak. Ebben az évben 76 millió forintot kapnak különféle beruházásokra a megve tsz-ei. örvendetes, hogy valamennyi beruházáshoz rendelkezünk kivitelezővel és az összes tervek elkészültek. — Sorra alakulnak a tsz- közl társulások és sok munkát elvégeznek a saját rezsi s brigádok. Mi erről a tapasztalata? — Általában elmondható, hogy ezeknél a brigádoknál rugalmasabb a terv teljesítése. A tsz gyorsabban elvégzi a sürgős munkát, hiszen saját embereit kell bíztatnia. A nagyobb termelőszövetkezeteknél. vagy több tsz összefogásával feltétlenül szükséges az Gézával, a Baranya megyei Beruházási Iroda főmérnökével. — Kezdjük talán azzal, ami megvalósult a 80,5 millió forint beruházási hitelből. Erről pontos adataink vannak: ilyen megoldás, hiszen az üzemeknél is vannak karbantartó brigádok a sürgős feladatok megoldására. A baj az, hogy nagy az eltérés a Földművelésügyi Minisztérium és az Építésügyi Minisztérium által kiadott normák között, az előbbi javára. Ez magával hozza, hogy a szakiparosok szívesebben vállalnak munkát a tsz-ekben, a tsz-közi társulásokban, mert ott könnyebben és többet kereshetnek. Másrészt a szövetkezet sok előnyt tud biztosítani számukra és végül az sem közömbös, saját falujukban, vagy ahhoz közel foglalkoztatják őket —> A tsz-közi társulásoknál bizonyára nagyobb a felelősség a munka iránt? — Ezt is mondhatjuk, hiszen a tsz elnöke jobban ma. gáénak érzi a szakmunkásokat, könnyebben szót ért velük és rendszeresebben ellenőrzi őket, mivel nemcsak szerződésileg függnek tőle, hanem anyagilag is, mert tőle kapják az építő szakmunkások a fizetésüket. — Az állami vállalattal szemben csak kötbérigényt támaszthat a szövetkezet. Milyen tapasztalatai vannak erre vonatkozóan? — Még most készülnek el a múlt év végleges adatai. De már előre látható, hogy 2—300 ezer forint körül lesz az éves kötbér. így egyösszegben nem sok, de ha nagyobb lenne, akkor sem sok a hatása. A köt- j bér nem serkenti a vállala- tokát. Általában azt nézik, i honnan származhat nagyobb kötbér, és oda összpontosítják a munkaerő zömét, míg a kisebb összegű beruházásokat elhanyagolják. Természetesen ez elsősorban a szövetkezete, két ériniti érzékenyen. Hasonló a helyzet a célprémiummal is. Csak azt érjük el vele, hogy a célprémiumos feladatokat minden áram, más beruházások rovására is megoldják. — Tudna erre példát i* említeni? — Mohács mellett épül a nagy baromfitelep. Mivel ennek befejezésére célprémiumot tűztek Id, a vállalat elhanyagolja a környező kisebb beruházásokat. Az összes dolgozót a baromfitelephez vonták ösz- sze, ezért van lemaradás Homorúdon, Bolyban és másutt. — Milyen megoldásokat javasol a tsz-beruházások megjavítása érdekében? — Addig, amíg az állami vállalatok nem képesek ellátni a termelőszövetkezetek beruházásait, a kisebb építkezések megvalósítására Igen alkalmasak a tsz-közi társulások, brigádok. Erre már több jó példa van. A pécsváradi járásban, a mohácsi járásban és Mohácson, a szigetvári járásban már megalakultak a brigádok. A brigádokat olyan mértékben szükséges megerősíteni, sőt, bizonyos mértékig gépesíteni is, hogy termelékenységük elfogadható legyen. Jelenleg viszont nem éri el az állami építőipar termelékenységét. Hasznos kezdeményezések az iskolai gyermekétkeztetésben Évről évre növekszik az iskolai gyermekétkeztetésben résztvevők száma. Több éves tapasztalat bizonyítja, hogy ennek létrehozása, fejlesztése nemcsak a dolgozó szülök helyzetét könnyíti meg, hanem gyermekegészségűgyi szempontból is jelentős. A korcsoportonként} étkeztetés ugyanis szem előtt tartja a különböző korú gyermekek eltérő szükségleteit. Az étlapterveket, kalórianormákat, re- cepturákat gondos körültekintéssel állapították meg. Beváliak a gyermekélelmezési központok A Baranya megyei NEB 35 iskolai, óvodai, napközi otthon konyháit, tálalóit, éttermeit ellenőrizte, hogy megállapítsa: megfelel-e az élelmezés a normativáknak, továbbá a főzés, az élelmiszerek tárolása, feldolgozása megfelel-e a higiénia követelményeinek. Betartják-e mindenütt a recep- turákat, az élelmezés menetének bizonylatolását, a társadalmi tulajdon védelmét, stb. Általános megállapítás, hogy helyes kezdeményezés volt Pécsett a II. és a III. kerület gyermekélelmezési központjáKcpcsík-generáfort szerkesztett az Állami Áruház műszaki osztályának kollektívája. A generátor által kibocsátott jelek segítségével tv-készülckek olyankor is kipróbálhatók, amikor a tv-adó nem sugároz. nak létrehozása, amely óvodák, általános iskolák, napközi otthonok élelmezését biztosítja. (Megyei viszonylatban Komlón és Mohácson történik még központi ellátás. A külór böző diákotthonok, menzák önálló apparátussal rendelkeznek, de sok óvodában, iskolában, napköziben is önállóar oldják meg a gyermekétkeztetést.) E központokból az egy hétre előre elkészített étrenden kívül ugyancsak egy hétre biztosítják a konyhák legszükségesebb ételalapanyagait A heti étrendet a „Tanulók iskolai étkeztetése” című kiadvány recepturái alapján készítik. Figyelemre méltó, hogy az alapanyagot cikkelemenként szorozzák a főzési lét számmal, majd formanyomtatványokon mutatják ki a heti szükségletet. Ez nagymértékben megkönnyíti az irányításuk alá tartozó egységek munkáját, miután jóval nagyobb gondot tudnak fordítani az ételek szakszerű elkészítésére, az általános higiéniára, következésképp az étkezők megfelelő ellátására. KözfyisWésolüial! kevés a 11 forintos norma Korántsem Ilyen a kép a város és a megye önellátó egységeinél. Az élelmezési központokon kívül csak néhány helyen használnak szakkönyveket az étrend összeállításához, s legtöbb helyen nein is ismerik e szakkönyveket Az étrendet az anyagbeszerzés lehetőségeihez igazítva ötletszerűen állítják össze. Példa erre a siklósi gimnázium konyhája, ahol a rendszertelen étrendösszeállítás folytán a szénhidrát van túlsúlyban a zöldfőzelékek rovására. Nagyjából ugyanez jellemző a komló-dávidföldl iskola nap- köziotthon-konyhájára. ami annál is inkább érthetetlen mert a szomszédos kenderfcl- di napköziben változatos az étlap. Ugyanis a konyha vezetője rendszeresen kikéri az egészségügyi hatóság véleményét az étlap összeállításához Vigasztalan képet mutat a mohácsi külvárosi iskola étkeztetése. A 60 főre tervezett ebédlőt 260 fő étkeztetésére használják, s a helyiség egyben tornaterme is az iskolának. Ilyen eseteket tucatjával lehetne felsorolni, de maradjunk az étrend szakszerűségének, változatosságának problémáinál. A vizsgált pécsi kollégiumokban az étlapok tervezését általában gondosan végzik, de a 14—18 éves tanulók étkeztetéséhez szükséges kalóriamennyiséget a jelenlegi 11 forintos napi norma mellett nem tudják biztosítani. A forintkeret lehetetlenné teszi a változatosságot Is. Ez elsősorban akkor mutatkozik ha a hűsszükségietet baromfival kell megoldani. Ilyenkor ütközik ki a beszerzési ár és a forintnorma közötti aránytalanság, amely mindenképpen veszélyezteti a heti fehérjeszükséglet norma szerinti biztosítását. Két gyermeknél! egy fe’ndtt adag A pécsi óvodákban általában a korcsoportoknak megfelelően főznek, ott azonban, ahol az óvodások iskolai konyháról kapják az élelmet, elkerülhetetlenül valamelyik korcsoport rovására történik az étlap összeállítása. Az életkori sajátosságok figyelmen kívül hagyása ismét a komlo- dávidföldi iskolára jellemző Az étlap menetközbem változtatása folytán a vizsgált napon például tízóraira a tervezett sajt, tojás helyett vegyesízt adtak a gyermekeknek. De más napokon is hasonló helytelenséggel találkozott az ellenőrzés. A legsürgetőbb problémával olyan intézményeknél találkoztak, amelyeknél az üzemi étkezéssel összekapcsolva oldják meg a középiskolások étkeztetését, A pécsi Báijki Donát úti gimnazisták az Építők tálalóhelyiségében ebédelnek. Itt a „rend” kedvéért két menüről készítenek nyersanyagkivetést, a gyakorlatban viszont azonos a két menü. Aa ebből adódó problémát úgy próbálják áthidalni, hogy az építőipari dolgozók 5, a diákok 4 deciliter levest kapnak ebédre. Az új-mecsekaljai Iskolában csak tálalókonyhákat építettek, ezért mind a két iskola napköziseit az Üzemi Vendéglátó Vállalat látja el élelemmel. Az étrend nem veszi figyelembe a gyermeké'el- mezés kalorikus, illetve biológiai igényeit. A való he'vzet az, hogy két gyermek kap egy felnőtt adagot. KŐFA-a’apból keli megoldar A NEB-vizsgálat nyomán felkerestük a Pécsi városi Tanács Művelődésügyi Osztálváí is, hogy ezekre a problémákra választ kapjunk. Ugyanis a vizsgálatot követő NEB-ülé- sen az is felvetődött, hogy a tanácsi községfellesztési alapból csak igen kevés jut a gyermekétkeztetési intézmények bővítésére, korszerűsítésére. A tájékoztatás megtehet ősén lehangoló volt. Az egymás után épülő korszerű iskolák távolról sem biztosítják még a megfelelő férőhelyet, a szociális rendeltet-5^ helyiségeket tanterem céljaira használják fel. Az új iskolák tervezésével kapcsolatos országos normatívák nem veszik figyelembe egyes gyorsan növekvő ipari városok saiátos problémáit. így a pécsiekét sem, ahol mint a fenti példák mutatták. egyelőre nem sok hasznát látták a különben korszerű iskolák szociális létesítményeinek. Persze, hiába hivatkozunk olyan problémákra, melvek megoldása pénzügyileg is csak a következő évek feladata. Ilyenformán egyelőre csak a saját házunktálán söprögethe- tünk. E saját házunktája nődig a városi tanács község- fejlesztési alanja. A NEB ugyanis megállapította, hogy a KÖFA-alaoból tekintélyes összegek kerülnek a legkülönbözőbb felújításra, korszerűsítésre. csak igen kis hányada jut a fentebb felsorolt problémák megoldására. Ezt a megállapítást alátámasztotta a művelődésügyi osztály csoportvezetőinek nyilatkozata. Az idei évre szóló teljes KO- FA-alaonak mindössze 4 és fé! százalékát, 270 ezer forintot irányoztak elő a pécsi iskolák, illetve oktatási intézmények felújítására, korszerűsítésére. Az előirányzat szerénységét bizonyítja, hogy a művelődés- ügyi osztály ötéves korszerűsítési terve kimondottan a gyermekélelmezés helyzetének enyhítésére három és fél millió forintot irányzott elő. Későbbi tervükben szerepel még a város II. és III. kerületében egy-egy gyermekélelmezési előkészítő üzem létesítése, amely a konyhákat félkészételekkel látná el. Ez újabb négymillió forintnyi beruházást igényelne. Márpedig nincs mód arra, hogy mindezeket állami beruházásból vagy városi költségvetésből oldják meg, egyedül csak a KÖFA- alapból lehetséges a megvalósításuk, Égető problémák Éppen ezért helyénvaló a NEB javaslata, hogy a pécsi és megyei vonatkozásban a tanácsi keretlehetőségeken belül, az eddigieknél körültekintőbben vegyék figyelembe a nagyon Is égető problémák fo- kozc *os megoldását. S ezzei egy időben a felettes szervek is rendszeresen, gondosan ellenőrizzék az étkeztetéssel kapcsolatos nyersanvaebeszerzés. az adagmennyiség és -minőség, a korcsoportok szerinti étkeztetés követelményeinek szigorú betartását, — s. gy. i A azélni, a politikai rendezvényeken, tanácskozásokon, munkatársak között. Ha egyáltalán szokott ezekről az időkről beszélni. Azt mondja: azóta nagyon nehezein, megfontoltan dönt az embereik ügyében. — Abban az időben tanultam meg igazán bizakodni. — Valami bosszúérzés? Megütközve réz rám. — Nem lennék kommunista, ha bosszút éreznék. Kiegyensúlyozott, fáradhatatlan, s van benne egy sajátságos, nem is szomorú, inkább töprengő vonás, amit nem lehet utánozni, s amit nem lehet kitörölni belőle. — Szenvedély? Nevet — Fiatal koromban baTösz- szekötőt játszottam a DPAC- ban. A nagyobbik fiam is ballábas, balkötőt játszik Zalaegerszegen. Sakkozni is szeretek, és persze: ultizni ... Negyvenötben azt mondta az embereknek: majd meglátjátok, hogy mi lesz itt tíz év múlva. Húsz évet el se tudott pontosan képzelni, húsz év abban a helyzetben, negyvenötben, negyvenhatban, negyvenhétben, még merészen távoli volt. Mosolyog. — Negyvenhét, Hotel Kikelet... Látja, ezt például megírhatná ... «— Ti bányászok vagytok? — Miért? Eltűritek, hogy a Hotel Kikeletben a feketézők meg a spekulánsok dőzsöljenek! Ahelyett, hogy rendet csinálnátok! ... Stier felhúzta a szemöldökét, ez a teljes bizonytalanság jele volt, tulajdonképpen csak hallott arról, hogy a Mecseken van egy Hotel Kikelet. — Merre kell odamenni? — kérdezte. Aszmann Jenővel, az újhegyi pártszervezet titkárával még aznap megbeszélték a haditervet, majd közölték az újhegyi RG tagjaival, a bányászok gumicsöveket vagdostak, óvatosan „kipróbálták” egymás hátán, közben nagyokat nevettek, körülbelül negyvenen voltak, és az újhegyi párt- szervezetben találkoztak. Te nem jöhetsz velünk, mondták Stiemek, neked magas funkciód van, majd mi elintézzük. Az alkalmi gumibotokat a kabátok alá dugták, azután Aszmann Jenő vezetésével elindultak, és egész úton munkásindulókat énekeltek. Szabályosan körülfogták a Hotel Kikeletet. Egy ideig tanakodtak. — Én olvastam, hogy foglalták el a Téli Palotát tizenhétben — mondta valaki. — Na és, ez nem a Téli Palota. — Mégis először a telefon- központot kell elfoglalni — Majd a Pipás elfoglalja. Kiss István „megszállta” a telefonközpontot, a többiek benyomultak az üdülőbe, az egész feketéző-spekuláns társaságot beterelték az étterembe, az ergárdisták elállták a kijáratokat, Aszmann pedig leült egy asztal mögé, szemben a feketézőkkel. — Most pedig elbeszélgetünk — kezdte. — Egy kicsit politikailag. Nagyon ráfér magukra, mert amíg a bányászok kenyéren meg üres krumplin dolgoznak a föld alatt, addig maguk... Megtartotta az előadást, azután leült. — Most pedig kérem a hozzászólásokat — mondta. A feketézők sápadtan hallgattak, egymásra nézni se mertek. Az ergárdisták közül többen felszólaltak, leszidták a szálló lakóit, azután Aszmann szabályosan megköszönte a hozzászólásokat, mint egy pártnapon, azután elénekelték az Internacionálét. A feketézők az ergárdisták kettős sorfala között vonultak ki az étteremből... Aszmann végigjárta az egész üdülőt, az alagsorban egy mosónőre bukkant. Felnézett a mennyezetre. — Hányas ez a villanykörte? — kérdezte dühösen. — Hatvanas. Aszmann káromkodott, majd azonnal kiadta az utasítást •— Hozzátok le az étteremből a huszonnégy ágú csillárt! Itt egy hatvanas égő mellett most ez a szegény asszony, azok meg a huszonnégy ágú csillár mellett dőzsölnek ... Másnapra kiürült a Hotel Kikelet Az esemény heves koalíciós viharokat váltott ki, egymásután jöttek le Pestről a veze tő instruktorok, viták a koalíciós pártokkal, szabad, nem szabad, helyes volt, nem volt helyes, a vasasi és a pécsbá- nyai bányászok mindenesetre megsértődtek. — Nekünk miért nem szóltatok? Ha még egyszer lesz ilyen... Teljesen besötétedett. Elfelejtettünk villanyt gyújtani, .< az ember csak most érzi, hogy igazságtalan volt ezzel a párt- bizottsági irodával szemben. Kimehettünk volna az aknák meg a szigorú fák közé, kö- szöntgettük volna a havas nagykabátokat. így is csak ezt tettük, azt hiszem. — Ne legyenek szomorú emberek — mondja, hallom. Egy ideig csend van, hosz- szú, megnyugtató csend, mint amikor szabaddá teszik az ember előtt az utakat. — És magunk is legyünk emberek. Ez nagyon fontos — mondja, mielőtt villanyt gyújt. Thlerjr Árpád
