Dunántúli Napló, 1965. február (22. évfolyam, 27-50. szám)
1965-02-14 / 38. szám
Elkészült — 98 milliárd forintos előirányzattal — és törvény lett az 1965. évi állami költségvetés. Három napon át tárgyalta az országgyűlés, betöltötte az újságok első oldalait, a rádiók hangszóróit és a televízió képernyőjét. Az országgyűlés nem volt kizárólag szűk pénzügyi és gazdasági szakkérdések vitafóruma. Igaz, a költségvetés annyira felöleli a népgazdaság minden munkaterületét, hogy tárgyalásánál akarva, akaratlanul szélesebb mezőkre tér ki a figyelem. Ez a „szélesebb mező” gyakorlatilag — egész közéletünk. Jó és örvendetes, hogy a népgazdaság évi háztartási gondjai közepette az országgyűlés nem vonatkoztatta el munkáját általános közéleti feladataitól, hiszen a nemzeti vagyont, a közösség létének gazdasági alapjait megtermelve lehet csak'felépíteni a mi társadalmunkat. Ha pedig így van — akkor az első számú közösségi probléma, minden egyéb megoldani való és megoldásra váró kérdés alapja: a termelés. A munka. Mert ahhoz, hogy 45 és fél mil'iárdot beruházzunk (belőle 9.8 milliárdot a mezőgazdaságba!), vagy hogy évi kiadásaink között csupán a kultúra li« intézmények fenntartására „háztartására” 9 és fél milliárdot el tudjunk költeni, ahhoz meg is kell teremteni ezeknek az összegeknek a fedezetét: elegendő és jó gépet, áramot, gabonát, olajat, élelmiszert kell termelni. Ez az élet ábécéje. Sokan mégis megfeledkeznek erről, amikor annak meggondolása nélkül szeretnének több. részesedést a javakból, adtak-e hozzájuk többet, vagy akárcsak eleget is. Nagy hangsúlyt kapott a miniszteri expozéban, valamennyi felszólalásban és különösen éles fénybe került a kormány elnökének beszédében. hogy ezúttal nem egyszerűen a munkáról való általános megállapításokra van szűk ség. hanem igen elhatározó áodolt és nemcsak értelmünkkel, de szívünkkel is munkált lépésekre „lent, kö- z$p°n és fent” egyaránt. Minder szinten, minden poszton. ir:: lennap. A munka hatásfokának maginvításáról van szó — é3 ez"-’ mindenki egyetért, aki — m közben örömmel és jogos büszkeséggel szemléli építőn" inkánk sok szép eredmé- nvét sokat javult körülményünket, életünk gazdagodását és kulturáltabbá válását — felfigyel az elmulasztott lehetőségekre is. Mert hatékonyabban lehet — és ezért kell is dolgoznunk. Ha azt akarjuk, hogy például egy művelődési otthon építési költségei ne emelkedjenek menetközben csaknem a kétszeresükre; ha azt akarjuk, hogy a munkahelyek sok tízezer becsületes munkása, műszakija, tisztviselője ne tartson el egy töredéknyi, de mégis a közösség nyakán élő lógóst, „ráérőst”, a munkát csak imitálót — ahogyan Kádár elvtárs róluk beszélt —, akkor sokféle módon, sokíé’e területen, de egyforma akarattal és javító szándékkal cselekednünk kell. A fejlődés és az igények növekedése előrehaladt, gazdasági mechanizmusunk, az emberek gondolkodásmódja nem tudta követni mindenütt. Elmaradt a kialakuló társadalom igényeitől vagy helyenként — a miniszterelnök beszédében is megbélyegzett herdálás, sikkasztás, bűnözés kirívó eseteiben — szembe is fordult vele. Nemcsak beruházási és technológiai, hanem bizonyos értelemben emberi elmaradást is pótolni kell hát ahol lehet, a jó szó és a nevelés, ahol más út nincs, határozott eréllyel. Ez nemcsak közérdek, de a közösség — a tízmilliós ország dolgozó népének óriás többsége ez a közösség — kívánsága, óhaja, sőt parancsa is az állam politikai és gazdasági vezetői számára. A költségvetési vita képviselői hozzászólásai is sok elemet adtak a munka megjavításának, sokkal magasabb hatásfokának előtérbe állításához. A különböző megyékből — Tolnától Vasig és Borsodig — jelentkező gondok, panaszok, észrevételek spontán, di ugyanakkor szinte az összeilleszkedő fogaskerekek pontosságával támogatták s mozdították elő a fő mondanivalót: jobban, felelősebben, szet- vezettebben minden munkahelyen, minden irányító poszton. A közösség gondjai, építő- munkánk problémái izgalmasan, érdekesen, szenvedélyesen hangzottak el a parlament háromnapos ülésszaka n és rendkívüli mértékben felkeltették a közvélemény érdeklődését legfontosabb tennivalóink iránt. Az érdeklődéstől pedig csak egy lépés a tett. Meg kell tennünk ezt a lépést is. Baktai Ferenc fl ír'á'i az 196?. évre szóló magyar—román áíKsereforge'mi és fizelési jegyzőkönyvet Budapesten aláírták a Magyar- Népköztársaság és a Román Népköztársaság közötti 1965. évre szóló árucserefor- ga'mi és fizetési jegyzőkönyvet. A' jegyzőkönyv értelmében a Magyar Népköztársaság hőerőmű berendezéseket, építőipari gépeket, szerszámgépeket különféle gépeket és berendezéseket, híradástechnikai berendezéseket és alkatrészeket aiirdőcsapágyakat, különféle műszereket, kohászati termékeket. alumín’umtömböt és -lemezt, timföldet, tűzálló téglát gvóavszert és gyógyszer- alarmnyagnkat. valamint különféle közszükséglett cikke- « két szállít. A Román Népköz- társaság a Magyar Népköz- társaságnak olajipari gépeket és berendezéseket, traktorokat és traktoralkatrészeket, billenő traktor-pótkocsikat, exkavátorokat. szerszámgépeket, vasúti tehervagonokat, gördú- lőcsapágyakat, színesfémeket, : kohászati termékeket, faféle ségeket. szódatermékeket és egyéb vegyi anyagokat, piri- tet. építési anyagokat, sót és más közszükségleti cikkeket szállít. A két ország közötti tárgyalások a kölcsönös barátság és megértés szellemében folytak, | 3 ezer vagon tüzelőt raktároznak a baranyai TSZÉP-telepeken 150 millió forintos építőanyag-forgalomra számítanak II főváros! tanács ünnepi ülése A fővárosi tanács szombaton ünnepi ülésen emlékezett meg Budapest felszabadulásának 20. évfordulójáról. Az ünnepi tanácsülést Sarlós István, a fővárosi tanács végrehajtó bizottságának elnöke nyitotta meg, majd Gáspár Sándor, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a budapesti pártbizottság első titkára mondott ünnepi beszédet. Az ünnepi tanácsülés ezután határozati javaslatot fogadott el, amely Budapest felszabadulásának 20. évfordulójáról, az elmúlt két évtized alatt a fővárosban végzett építőmunkáról, a hitleri fasizmus elleni harc hőseiről és mártírjairól emlékezik meg. Ugyancsak szombaton a fővárosi szervezetek koszorúzá- si ünnepséget rendeztek a Szabadság téri hősi emlékműnél. Több mint negyvenezer háztáji gazdaság termelési és értékes! lési tervét összesítették az elmúlt hetekben a megye földművesszovetkezetei. Ezekből az derült ki, hogy 1965- ben miniden eddiginél több áru kerül piacra a háztáji gazdaságokból. A tervek szerint — egyebek között — 238 vagon különféle zöldséget, 332 vagon vegyesgyümölcsöt, 26 és fél millió tojást, 220 ezer kilogramm baromfit és 375 ezer kilogramm mézet vásárolnak majd fel a földművesszovet- kezetek. A háztáji termelés jelentős mérvű fejlődése nagyrészt annak köszönhető, hogy sokoldalú támogatásban részesülnek a földm ű vés szőve1 'kezelek részéről. így például a következő hetek, hónapok során 784 ezer tasak zöldség-vetőmagot juttatnak a falusi és a városi termelőknek. A palán taszük- séglet egy részének biztosítására húsz termelőszövetkezettel állapodtak meg, amelynek értelmében több mint négy- százezer paprika-, paradicsom- és káposztapalántát nevelnek a háztáji gazdaságok számára. Fokozottan támogatják a híres primőr‘ermő körzetek fejlesztését: így elsősorban a mohácsi ádventi kelkáposzta, az ol- di újburgonya és a Siklós-környéki korai zöldborsó termesztését. A megye gyümölcsfa- állomé,,ának körülbelül 80 százaléka még ma is a ház áji kertekben van. Az előző években innen került ki a felvásárolt gyümölcsmennyiség majdnem kétharmad része. Ezért is tartják szívügyüknek a földművesszövetkezetek a háztáji keitek szervezett növényvédelmén valamint újabb gyümölcsösök telepítését, illetve a kiöregedett fák pótlását. Erre a céira 27 ezer gyümölcsfa-csemetéi kaptak, illetve kapnak a gaz- .dák. Ezen kívül többfelé ültet nek bogyósgyümölcsöket: így pl. negyven holdon málnát, tizenöt holdon szamócát és hét holdon feketeribizkét. A háztáji baromfitenyésztés fellendítését szolgálja. hogy negyven községben teljesen kicserélik az állományt: a gyenge tojóképességű parlagi fajták helyébe nagyhozamú Hampshire-tyúkokat adnak. Ebből a kitűnő fajtából <fcoMost is van tüzelőprobléma, de fordítottja a tavalyinak. Akkor még a sorban állók kielégítése volt a gond, idén a raktározás. Naponta ugyanis tíz százalékkal kevesebb tüzelőt adnak el, mint amennyit a terv előírna. 1965-ben 23 000 vagonra szól a baranyai állami és földművesszövetkezeti TÜZÉP-te- lepek ez évi tüzelőanyagértékesítési terve, négy százalékkal több tüzelőt hoznak forgalomba, mint tavaly, annyival többet, amennyi az új lakások ellátásához kell. Ebből a mennyiségből pillanatnyilag 3000 vagon van ralitáron. Ilyen nagy mennyiségű tüzelő tárolására még ném Spesen 342 ezer csibe kerül majd a kijelölt falvakba. Egyidejűleg tovább szorgalmazzák a földművesszövetkezetek I a megüresedett istállóknak és más mezőgazdasági épületeknek megfelelő átalakítását és baromfiakkal való betelepítését. Az idén összesen 2,3 millió i naposcsibét adnak ki a háztáji gazdaságoknak — hatszázezerrel többet, mint a múlt évben. Ä méztermelés fokozása érdekében tavasszal és ősszel .,gyógykezelés”-ben részesítik a megye húszezer méhcsaládját, hogy megelőzzék az enyhe költésrothadás nevű betegség kitörését. A külföldön is kevolt példa a megyében. Kapható szinte minden hazai szénfajta. A Mecseki Szénbányászati Tröszt újhegyi iszap- brikettüzeme január közepén megkezdte a termelést, azóta napi tíz vagonnyit szállítanak el közvetlenül az üzemből a TEFU gépkocsijai. Fából is folyamatos ellátást- biztosítanak a TÜZÉP-tele- pek. Általában az eladott szénmennyiség súlyának tíz százalékát adják a vásárlóknak. Ezen kívül Pécsett nyolc TÜZÉP-telepen, tíz-tíz kilós tételekben juthatnak aprított tűzifához a vásárlóin A téli hónapok holtidényi jelentettek a korábbi években az építőanyag-vásárlásresett házinyulak további szaporítása végett öt helyen — törzskönyvezett tenyésznyulak beállításával — szaporítótelepet állítanak feL Az idén ugyanis negyvenezer nyulat fognak felvásárolni és ezek nagyobb részét exportálják. Selyem gubóból, a terv szerint, 268 mázsát vásárolnak fel. Ezért több mint másfél ezer doboz petét helyeznek lei és segítenek a selyemhernyók „legelő”-jének — az epreskerteknek — a bővítésében, felújításában. Növelik a háztáji gyógynövénytermelést is. Az idén 120 féle gyógynövényt vá súrolnak fel a megyében: 650 ezer forint értékben. ban. Az idei építtetőknek azonban az OTP mór az el« múlt év utolsó hónapjaiban megadta a szükséges kölcsönöket, s ennek eredményeképpen 50 százalékkal emelkedett a TüZÉP januári építőanyagforgalma. Az építőanyagellátás lényegesen jobbnak ígérkezik a tavalyinál. Egy évvel ezelőtt 12 milliós építőanyagkészlettel rendelkeztek a TÜZÉP-tele- pek, jelenleg pedig 17 millió forint értékű építőanyagot tárolnak. 1965-ben nem lesz cement- és cseréphiány* ugyanakkor azonban — nagyobb ipari felhasználás folytán — csökken a forgalomba* kenj 15 mész mennyisége. Téglából 25 százalékkal többet adnak el mint tavaly. A for- galombakerülő 58 millió forint éri ék ű téglából mintegy 1400 —1500 új ház és lakás épül. * 5—600 lakásra való téglát javításokhoz, toldalékok épít é* séhez lehet felhasználni. Hasonló arányokban lesz felhasználható a mintegy kétezer új lakás építéséhez elegendő cserépmennyiség is. így bővert jut belőle a régi épületek tetőzetének javítására, az elhasználódott cserepek pótlására. A TÜZÉP 151 milliós anyagforgalmából 131 milliót tesz ki a lakosság számára biztosított építőanyagok értéke. Annak érdekében hogy időben és folyamatosan eljuttathassák a szükséges építőanyagodat a vásárlókhoz, természetesen a termelő üzemeknek is rendszeresem kell szállítaniuk. Megkezdőitek a Dunínlúli *!ap'6 Xma lakÉiüp-kiizdelniei A nemzetközi Dunántúli Nap tó labdarúgó Kupa mérkőzés ei szombaton Pécsett és Komlón is közönségsikert aratlak. Komlón ünnepélyes külsőségek között kezdődött a mérkőzés; a Bányász és a Vojvodina csapatkapitányai: Nikolic és Komlói zászlót cserélt. CTudósítás a 8. oldalon) Negyvenezer háztáji gazdaság terve 238 vagon zöldség, 332 vagon gyümölcs, 26 cs fél millió tojás i. ▲ Minden szinten — minden poszton
