Dunántúli Napló, 1965. február (22. évfolyam, 27-50. szám)
1965-02-13 / 37. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! Folytatták az állami költségvetés törvényjavaslatának tárgyalását Az országgyűlés pénteki ülése Az országgyűlés pénteki ülésén folytatódott az 1965. évi állami költségvetésről szóló törvényjavaslat tárgyalása. Az ülésen részt vett Dobi István, a Népköztársaság Elnöki lanácsának elnöke, Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, a Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány elnöke, Apró Antal, Biszku Béla, Fehér Lajos, Kállai Gyula, Komócsin Zoltán, Rónai Sándor, Somogyi Miklós, Szirmai István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, s a Politikai Bizottság póttagjai, a Központi Bizottság titkárai, valamint a kormány tagjai. A diplomáciai páholyokban helyet foglalt a budapesti diplomáciai képviseletek több vezetője és tagja. Az ülést Pólyák János, az országgyűlés alelnöke nyitotta meg. A pénteki ülés első felszólalója Berkes István Fejér megyei képviselő volt. Rámutatott, hogy az 1965. évi költségvetési törvényjavaslat alapvető feladatként tűzi ki a gazdálkodás hatékonyságának javítását. Ennek elősegítésére tett néhány javaslatot, elsősorban a tárolási és szállítási problémák enyhítésére. Brutyó János beszéde Ezután Brutyó János Nógrád megyei képviselő, — a Szakszervezetek Országos Tanácsának főtitkára emelkedett szólásra. Bevezetőben közölte, hogy a költségvetést elfogadja és az országgyűlésnek elfogadásra javasolta. Hangsúlyozta, hogy a szakszervezetek magukénak vallják, segítik, támogatják az 1965. évi terv feladatainak valóraváltsát és tevékenyen részt is vesznek a végrehajtás sokoldalú felelősségteljes munkájában. Idei feladataink sikeres megoldása mind a gazdasági, mind a mozgalmi szervektől és vezetőktől egyaránt szervezettebb, átgondoltabb és felelősségteljesebb munkát igényel. Azonban kizárólag gazdasági intézkedésekkel, tervutasításokkal és az anyagi ösztönzéssel — bár ezeknek elsőrendű jelentősége van —, nem oldhatjuk meg feladatainkat Ehhez az eddiginél jobban kell a dolgozók öntudatára, alkotó kezdeményezéseikben rejlő tartalékokra, a szocialista munkaversenyre, ezen belül is elsősorban a szocialista brigádmozgalomra támaszkodni. A párt és a kormány céljainak helyeslését bizonyítja a hazánk felszabadulásának 20. évfordulójára kibontakozó szocialista munkaverseny-mozga- lom is. A nemes versenyben élenjárnak a szocialista brigádok, amelyeknek száma már sok-sok ezer — mondotta, majd néhány brigád vállalását megemlítve hangsúlyozta: tisztelet és elismerés illeti a kezdeményezőket, a szocialista munkaverseny valamennyi résztvevőjét; A szakszervezeti mozgalom szívügyének tekinti a dolgozók kezdeményezéseinek felkarolását és terjesztését. Szükségesnek tartja, hogy a vezetők minden vállalatnál, üzemben, munkahelyen bátran forduljanak a dolgozókhoz, megosztva velük gondjaikat, igényelve véleményüket, javaslataikat. Beszéljék meg a dolgozókkal a helyi tennivalókat, azt, hogy mit várnak tőlük, és a vezetők feladatait. Brutyó János ezután a takarékossággal foglalkozva hangsúlyozta: az 1965. évi terv megvalósítása rendet, fegyelmet követel mindenkitől. Nemcsak a fizikai dolgozóktól, hanem a vezetőktől is. Különösen sok múlik a vezetőkön. annál is inkább, mert a fizikai dolgozók fegyelme zett, tervszerű munkájának, a zavartalan munkafeltételek megteremtése, a folyamatos munka biztosítása az alapja. Csak aa a vezető követelheti meg a munkástól, hogy a törvényes munkaidő minden percét kihasználja, aki maga is fegyelmezett és gondoskodik arról, hogy as üzemben, a munkahelyen meglegyen minden, ami az egyenletes, folyamatos és biztonságos termeléshez szükséges. Nehéz annak a vezetőnek fegyelmet tartani, aki az egyik héten mértéktelen „fekete” túlórát rendel el, a másik héten viszont nem tud munkát biztosítani a dolgozóknak. Az öntudatos, becsületes munkások sürgetik, hogy mindenütt rend és fegyelem legyen a termelésben. Eleinte voltak, akik, mat nem ismerték teljes egészében a rendelkezéseket, aggodalmukat fejezték ki. Felhívták a figyelmünket, hogy a gazdasági vezetők nagyobb hatásköre esetleges önkényes- kedésre is lehetőséget ad. A szakszervezetek minden üzemben, minden munkahelyen ott vannak és fokozott kötelességüknek tartják, hogy az önkényeskedőkkel szemben is fellépjenek, de ugyanolyan határozottsággal támogatnak minden olyan gazdasági vezetőt, aki helyesen alkalmazza a munkafegyelem megszilárdítását szolgáló kormányhatározatot. Azért hangsúlyozom r rendelkezések helyes alkalmazásának fontosságát, mert az elkövetett kisebb hibák is kedvezőtlen hatást válthatnak ki, gátolják a helyes elvek megfelelő érvényesülését Uj intézkedéseink lehetőséget biztosítanak gazdasági vezetőinknek, hogy megszilárdítsák a munkafegyelmet, s csökkentsék a munkaerővándorlást Ezt szolgálja a munka- vizonyban töltött évek kedvezményes beszámításának lehetősége is. Mégis előfordult, hogy a vállalatok nem szívesen élnek ezzel. Valamiféle terhes munkának tekintik. Ezért felkérem az illetékes minisztereket hogy határozottabban kísérjék figyelemmel a kiadott utasítások végrehajtását. Ismeretes, hogy röviddel a szakszervezeti bizottságok meg választása után létrehozzák a munkaügyi vitákban illetékes döntőbizottságokat. Feltétlenül szükséges, hogy a gazdasági vezetők e szervek törvényes működéséhez a megfelelő segítséget megadják, s a feltételeket biztosítsák. Felemelik a kétgyermekesek családi pótlékát Örömmel üdvözöljük a pénzügyminiszter bejelentését, hogy még az idén felemelik a kétgyermekesek család: pótlékát és rendezik az 1959 előtt megállapított 1000 forinton aluli saját jogú nyugdíjakat. Ez az intézkedés egész népünk egyetértésével találkozik, hiszen elsősorban azoken segítünk — lehetőségeinkhez mérten —, akiknek leginkább szükségük van rá — mondotta, majd kijelentette: növekszik a kórházi ágyak, a ból csődék, az óvodák férőhelyeinek száma, s több lesz az iskolai tanterem. Az elmúlt években tovább javultak az üzemi dolgozók munkakörülményei is. A technika fejlődése, az új munkás- védelmi törvény életbeléptetése hozzájárult ahhoz, hogy az iparban és a mezőgazdaságban is valamit csökkent a balesetek száma. De mégsem lehetünk elégedettek a helyzettel. Irányító szerveink és üzemeink nem használják ki azokat a lehetőségeket, amelyeket társadalmi rendszerünk nyújt a munkakörülmények Javítására. Brutyó János ezután arról szólt, hogy az utóbbi időben a foglalkozási betegségek megelőzésében is jelentősen előrehaladtunk. Sikernek könyvelhetjük el, hogy a bányászatban az utóbbi három évben egyötödére, az egész iparban pedig felére csökkent a szilikózisban megbetegedettek száma. Államunk nagy összegeket fordít a dolgozók szociális ellátására. A költségvetés jó és megalapozott. Minden részlete & nép, a dolgozók érdekeit szo>- gálja, teljesítése tehát kötelesség — mondotta. Szakszervezeteink mindent megtesznek azért, hogy becsülettel megfeleljenek ezeknek, s hogy minden szervezett dolgozó tevékeny részvevője legyen a szocialista építésnek, a népünk jólétét, felemelkedését szolgáló célok megvalósi tásának. Egri Gyula felszólalása A következő felszólaló E g- r i Gyula, Heves megyei képviselő arról beszélt, hogy 1965-ben is jelentékeny őszszeggel támogatja a testnevelési és sportmozgalmat. Elmondta, hogy jelenleg hazánk lakosságának körülbelül 16 százaléka — mintegy másfélmillió ember — sportol többé-ke- vésbé rendszeresen, s több tízezerre tehető azoknak a társadalmi munkásoknak, aktivistáknak, vezetőknek a száma, akik a sport- mozgalom szervezeteiben tevékenykednek. A továbbiakban rámutatott, hogy a magyar sportmozgalom vezetői — a tömegsport alapjainak szélesítésén kívül — nagy jelentőséget tulajdonítanak az élsport fejlesztésének, a nemzetközi találkozókon való helytállásnak, legjobbjaink eredményes szereplésének is. Mint mondotta, anélkül, hogy versenyzőink szereplését túlbecsülnénk, megállapíthatjuk, hogy sportolóink több sportágban ott vannak a világ legjobbjai között. A nagy nemzetközi versenyeken csapataink sok barátot szereznek a magyar sportnak és hozzájárulnak ahhoz, hogy hazánk sportkultúráját a világ legtávolabbi részein is megismerjék — mondotta, majd kérte, ha lehet, az ed diginél is jobban készüljünk fel a nagy versenyekre, az olimpiákra. Egri Gyula ezután az élvonalbeli sportolókkal szemben támasztott követelményekről beszélt. A szerénység, a szorgalom, a mindennapi munkában való helytállás elengedhetetlen feltétel ahhoz, hogy a legjobb sportolók megbecsüli tagjai legyenek szocialista társadalmunknak, követésre méltó példaképei fiataljainknak. Nem tarthat számot az igazi sportember elnevezésre az, aki kerüli a munkát, a semmittevésből akar hasznot húzni. A képviselő beszámolt arról, hogy az MTS Országos Tanácsa megtárgyalta a tömegsport fejlesztésének további lehetőségeit és megjelölte azokat a feladatokat, amelyeknek megoldásával növelhetik a rendszeresen sportolók számát. Hogyan lehetne e célt megvalósítani, ha elfogadnánk azt a vélekedést, hogy aki sportol* az természetszerűleg kevesebbet dolgozik? Ilyesfajta fel-« fogás pedig nem ritka nálunk. Szép számmal akadnak olyanok, akik ha nígni kezdik a labdát, már kedvezményt kér nek érte. Sokan vannak, akik akkor hajlandók sportolni, ha az egyesület ingyen ad felszerelést, pályát, oktatót stbH s néha úgy fest a dolog, mintha csak az államnak, a közösségnek lenne érdeke, hogy sportoljanak a fiatalok, nem pedig azoknak, akik élvezik a testnevelés előnyeit. Ez a szemlélet akadályozza a sport- mozgalom fejlődését, s kárt okoz a fiatalok gondolkodásában is. Egri Gyula felszólalása befejező részében az idei év sportbeid feladatai,ról szólt, majd bejelentette, hogy az 1965. évi költségvetési javaslatot elfogadja. (Folytatás a 3. oldalon.) Kádár János elvtárs dr. Csanádi György közlekedés- és po'tafigyi miniszterrel és Barcs Sándorral, az MTI vezérigazgatójával beszélget az ülés szünetében * ( l