Dunántúli Napló, 1965. február (22. évfolyam, 27-50. szám)
1965-02-11 / 35. szám
rtmnvAn n. napló 5 Életem legszebb pillanata Á kutatómunka és a tanítványok Dr. Rauts Károly profes»Bzort, a Mikrobiológiai Intézet igazgatóját 1953-ban Kossuth-díjjal tüntették ki. Ráüss professzor egyike azoknak az embereknek, akik a tudományos kutató, munkának szentelték egész életüket. Irodájának falairól ax elődök, a régi tanítómesterek fényképe tekint ránk. ök indították el a profesz- szort életpályáján, s ők voltak azok is. akik a baktériumok rejtélyes világát megszerettették vele. Dr. Ráüss Károly már szigorló orvos korában is sokat foglalkozott a baktériumokkal, ■ hogy miért, azt a következőkkel magyarázza: — A baktériumvilág egyike volt azoknak a területeknek, ahol sok kérdőjel me- redezett elénk. Az ismeretlen mindig felcsigázza ax emberek képzeletét, mégin- kább akkor, ha az ismeretlenség olyan veszedelmeket rejt magában, amelyek ellen nem, vagy csak kevésbé tudunk védekezni. A bélbaktériumokra, illetve ez azok által kiváltott betegségekre, a tífuszra, parati- fuszra. vérhasra, fertőzései hasmenésre gondolok, melyek néhány évtizeddel ezelőtt sok halálos áldozatot szedtek Magyarországon Is. — Milyen eredményeket ért el a bélbaktériumok okozta betegségek kutatásában? — Mielőtt az eredményekre térnék, hangsúlyozni szeretném, hogy nem magam értem el azokat. A tudomány fejlődése annyira felgyorsult és szerteágazóvá vált, hogy egyetlen kutató képtelen maga területét áttekinteni és kísérleti úton művelni. Ehhez munkaközösségekre van szükség, s ilyen munkaközösség tww nálunk is, nyolc orvossal és hat asszisztenssel. Mindert eredményünk • közösség összefogásának köszönhető. Az első sikert egyébként még az ötvenes évek elején értük el, amikor felismertük, hogy a csecsemőkori fertőző bélhurutot milyen kóli-bacilus törzsek okozzák. — Milyen kutatásokat foly tattak a kórokozó felismerése után? — Kidolgoztuk, hogy m vérhast előidéző, baktériumok termékeit miként lehet a szervezetbe juttatni anélkül, hogy súlyos megrázkódtatásokat okoznának. Célunk volt, hogy a szervezet védettséget szerezzen a be- tegség ellen. Ezért megfelelő oltóanyagot állítottunk elő az intézetben. — Az oltóanyagot már az Ipar gyártja? — Igen. — Eszerint az egész országban használják. — Válóban. Most azonban más készítményekkel kísérletezünk. Ez a készítmény vérhas-baktériumok- ból lett előállítva, tabletta formájában. Azt tapasztaltuk ugyanis, hogy a vérhas elleni védettséget e tabletta felhasználásával is elérhetjük. Mivel az eddigi kísérletek sikerrel kecsegtettek, a szert több ezer emberen fogjuk kipróbálni. — Milyen kutatásokat fóly tattak a tífuszt előidéző ba ktéri u moknál ? — Különbözőket. Eredményük az lett. hogy a hagyományos tífusz elleni oltóanyagot más anyaggal egirütt is a szervezetbe futtathatjuk. Előnyős Így, mert a korábbi három oltás helyett egy oltás is elegendő. Mivel az emberek nem szeretik' az oltásokat, valószínű mindenki örömmel fogadta a hírt. Azok az anyák is hálásak ennek az intézetnek, akik gyermeke a fertőző hasmenés, tífusz és más betegségek veszedelmeitől megmenekült A professzor nagyon szűkszavúan nyilatkozott kutatási eredményeikről. Jellemző, hogy mindig a felismerés szóval helyettesítette a felfedezést, oedig nem volna túlzás Időnként felfedezésről beszélni. Befejezésül, amikor megkérdeztem a professzort, hogy mit tart élete legszebb pillanatának. így válaszolt: — Számomra, azok a percek a legszebbek, amikor egy-egy munkatársam, tanítványom valamilyen önálló kutatási felismeréssel .jön hozzám. A kutató a tudományért él, és higgye el, a mesternek ennél szebb pillanata nem lehet, mert tudománya jövőjét, utánpótlását látja ezekben az emberekben. Magyar László Januárban egyötödével csökkent a telefonbeszélgetések száma Csak tizennégyen mondták le a telefonjukat kapcsolják Budapestet tél óra alatt A posta távbeszélő központ-' jában tulajdonképpen semmi sem változott. Az automaták állandóan búgnak, s a helyközi beszélgetések központja is zajos. „Halló, itt Pécs. Igen, kapcsolom. Halló, 32-14. Tessék beszélni.” Délelőtt tíz óra van, ■ az apró Jelzőlámpák százainak türelmetlen villogása csúcs- forgalmat jelez. így van ez mindennap délelőtt 9—12-ig és délután 1—4-ig. Gazda Fe- rencné, a helyközi távbeszélő- központ csoportvezetője azonban nemcsak ezt látja, hanem azt a változást is, amely január 3-a óta bekövetkezett. — Január harmadikén módosították a telefondíjszabást Az első napokban még nem volt jelentős változás, az emberek százával hívtak fel minket és érdeklődtek, mit is jelent ez valójában. Pécsett közel ötezer állomás működik, s jelentős részük magánjellegű. Általános volt a panasz, hogy nehéz vonalat kapni. Ennek alapján most azt mondhatom, hogy máris érezteti hatását az új díjrendelet — Meggyorsult a kért városok kapcsolása? — Igen. Pécsről leggyakrabban a fővárost hívják. Két hónappal ezelőtt például, hivatali időben, általában 2— 2,5 óra volt a várakozási idő. Ma a legtöbbször félórán belül behozzuk. — Tehát kevesebbet beszélnek az emberek? — Kevesebbet is és megfontoltabban — s talán ez a lényegesebb. A hónap elején több vállalat főkönyvelője érdeklődött nálunk egy-egy vidéki beszélgetés ára után, s különböző ésszerű intézkedésekkel korlátozták a telefon- használatot. — És a magánbeszélgetések? — Ugyanezt mondhatom. Néha félórákat kellett vonalra várni egy-egy fontos hivatali ügy elintézése érdekében, ugyanakkor százával vették igénybe a vonalakat olyanok, akiknek nem volt semmi dolguk. „Szervusz, édes. Hogy van, drágám... ?” Szinte sport lett a telefonálás. Az előfizetők számát nézve, az új díjszabás szinte egyáltalán nem okozott változást. Az év első hónapjában csak 14 előfizető kérte telefonállomásának megszüntetését. A hívások száma azonban jelentősen csökkent — előzetes adatok szerint 18—20 százalékkal. — Melyik állomást hívják változatlanul sokan? — A lottó-eredmények Iránt nem csökkent az érdeklődés. Havonta 2500 ember hívja fel. A telefonelőfizetők többsége bevezette a „strigularendszert”. Egy hívás — egy strigula. Mindez persze feleslege' dolog, mert a posta beszélge- tést-számláló automatája tévedhetetlen. — Van olyan előfizető, aki például a pontos időt a 08-tól kérdezi meg — mondja Gazda Ferencné —. Úgy vélik ugvanis. hogy a kétjegyű számok esetén nem jelzi a beszél eetést az automata. A többi ilyen számnál valóban így is van, de a 08 felhívása után érdemes behúzni a strigulát, hogy hónap végén egyezzen a két kimutatás ... Villognak a lámpák. A központosok éppen annyit dolgoznak mint máskor, de hogy mégis van változás, azt éppen az előfizetők tapasztalják nap nap után. hisz egyre gyakrabban hangzik el a központból a válasz: „Igen, azonnal kapcsolom” ,. • Bss MŰSOR-SZÍNHÁZ-MOZI A MAGYAR RADIO PÉCSI STÚDIÓJA VAK 1888. febr. II-l, csütörtöki műsor» a 223,8 m középhullámon: 17.38: Szerb-horvát nyelvű műsor: Rádió híradó. Népszerű énekesek, népszerű melódiák. 18.00: Német nyelvű műsor: A honismereti szakkörök jubileumi felkészülése. — Jegyzet. Kívánsáehangverseny. 18.30: Magyar nyelvű műsor: Zenéről zenére . . . Közben: 1. Uí módszer a ievél- trágyázás. 2. A Történelmi Társulat dél-dunántúli csoportjának előadás-sorozata. Királv rstván: Somogy megye’ipara a felszabadulás után. 3. A talajerő visz- sza pótlásáról. *9.20: Dél-dunántúli híradó. t9.3S: Béres- és katonanóták 19.50: A sásdi járás mezőr'izőe-á- gának átalakulásáról. — Interjú. 19.58: Műsorismertetés. 20.00: Műsorzárás. SZÍNHÁZ: Nemzeti Színház: Viktória (este 7 órakor). Odry-bérlet. MOZI: Rövidítések: szv. = szélesvásznú, szí. = színes. Park: Éjszakára hajnal (4. 6. 8). Petőfi: Vadul vagy engedékenyen (szv., 4, 6, 8). Kossuth: Álmodozások kora (szv.. 4. 6, 8). Híradó Mozi: Magyar híradó. Szomlas világ, 64/4. sz. Ifjúsági híradó, Ottó a világűrben. fi*/iO. sz. sporthíradó. (Előadások U órától 3 óráig folytatólagosan). Építők: A szerelem kora (4. fi). Pécsszabolcs: Háborús bűnösök (5, 7). Mecsekalja: A matador (szv., 7). Vasas n.: Fekete szárnyak (szv.. 7). Mohács: Füst (szv.. 5, 7). Csak 18 éven felőlieknek! Szigetvár: Az életbe táncoltatott leány (szv., szi.. 8). Siklós: Az édes élet (szv., 5. dupla helyárral). Csak 18 éven felülieknek! Komló lakossága 33 000 fő A második ötéves terv időszakában 1334 lakást építettek Komlón, s így a városnak összesen 7217 lakása van. A következő ötéves tervben 1400 lakás felépítését irányozták elő. A lakosság száma megközelítette a 33 000 főt. Érdekes a megoszlás: a gyermekek száma (16 éven aluliaké) 8676 fő, a felnőtteké pedig 17 951, a .hiányzó” 6.5 ezer ember csak ideiglenesen lakik a városban. Tehát így összesen 33 000 ember lakik állandó vagy ideiglenes bejelentés alapján Komlón. Í1 Zeneművészeti Szakiskola hangversenyén hétfőn este a Liszt-teremben Haydn-, Mozart- és Beetho- ven-müvek hangzottak fel. Az Országos Filharmónia gazdag, sokféle igényt kielégítő, elsősorban mégis a legkiválófcb hazai és külföldi vendégművészek szerepeltetését biztosító koncertjei mellett fennáll az igény a helyi művészek fokozottabb koncertlehetőségének megteremtésére. A Zene- művészeti Szakiskola igazgatója, Antal György enneik a jogos igénynek a kielégítésére indította el azt a koncertsorozatot. melynek első estjén a szakiskola két művésztanárát: Bánky Józsefet és Né- gyesy Jánost hallhattuk. Bánky Haydn D-dúr zongoraversenyét adta elő. Tolmácsolásán ezúttal is érződött, hogy rendkívül képzett, tudatos és gondolkodó pianista, A tanítómestereiről beszél. A munkásmozgalomban különös és bensőséges jelentősége van a tanítómesternek, a közös kockázatok, a bizalmas összenézések, a politikai vállalkozások közös felelőssége. — írja csak le. hogy Mátyás Marci Bencze József, Bozsa János, Berki Fülöp. „Nehezítette a munkát — mondta azon a megbeszélésen két hónapja —, hogy a munkásosztály abban az időben nem volt egységes, ez a két párt hallatlanul megnehezítette a dolgokat. Az egymás elleni intrika, a harc lefoglalta az ember idejét. A vad- sz*rájkoknál mi kiálltunk: dolrwzni kell. szén kell! Ha lesz szén, akkor lesz ennivaló... Egy élményt még elmondok. ami a munkások elő*t nagy tekintélyt szerzett a kommunistáknak. A szervezés volt az első feladat. Hosz- szú hnenyben összejöttünk, az embereket akkor mindenféle érdekelte, mindig gyűlé- seztünk. minden szóba került, az élelem, a munka, a bakancs, felszólalt ott egy falusi ember. és azt kérdezte, hogy ez mind nagyon szép, de azt mov'Hák meg. mi lesz. ha vissza főnnek a németek ? Erre rwqv rsönd lett. Negyvenöt január eleje volt. a Dráva men**n még ágyúztak, a Balaton felől meg jött az ellenséges nrovaganda. Berki Fülöp -7, 7,ot q pórttitkár, neki a n.ankásmozyalomban már nagy tapasztalata volt, felállt, legalább háromszáz ember volt azon a gyűlésen, és azt mondta: elvtársak, jönnek vagy nem jönnek, senki sem menekül,, hanem puskát fogunk, és ütjük őket. Tűzbe jöttek az emberek. Másnap vagy ötvenen kérjék a felvételüket a kommunista vártba. Később, amikor kialakult a helyzet, akkor már sokkal könnyebb volt a munkánk. Ez egy személyes élmény volt... Ott voltak a rohammüszakok. Vasas adott normális napokon 27 vagont, akkor Miska bácsi már megdicsért bennünket, hogy ez jó. De amikor bementünk vasárnap, még olyan is jött, akit nem hívtunk, 60— 6S vagont adtunk, Pálkuti hét kapuit vett ki egymaga. Azt mondta az üzemvezető, hogy ezt csak maguk tudják megcsinálni, kommunisták. Kiszámították, hogy az akna kapacitása. csak hatvan vagon, és hatvannyolcat is kihoztunk... Ma már elég nehéz a részleteket kinyomozni, s tulajdonképpen hálátlan feladat is. Azt szokták mondani, hogy lényegében minden ember élete egy regény. Persze, azon az alapon, hogy a regényekben az életről van szó. Az elején azt írtam, hogy a történelmi sorsfordulókról mindent tudni kel. Tulajdonképpen ezek is nagy szavak. Az ember a szép kis sztorikat, meg az eredeti részleteket hajszolja, azután egy ponton aikinek zongorajátékéit m világos formálás, a magasfókú intelligencia és a tehetség avatta valóban művészi produkcióvá. Az est másik szólistájával, a tehetséges, fiatal Négyesy Jánossal a nagyközönség most találkozott először. Beethoven Hegedűversenyének előadását hallgatva úgy éreztük, hogy máris sok tetei ntetben kiforrott művészszel gazdagodott városunk, akinek játékát hajlékony, szép hegedűhangzás, gyakorlott játéktechnika és muzikalitás jellemzik:. Mindkét művész osztatlan sikert aratott: a tapsokat ráadásokkal viszonozták. Az esten közreműködő szakiskola zenekarát Antal György vezényelte, öröm volt ennyi kiválóan és lelkesen muzsikáló szakiskolás leányt és fiút látni a kottaállványok mögött Ksmarabérleti koncerten lépett pódiumra szerdán est* a Liszt-teremben Kovács Endre és Le hot ka Gábor orgona- művész, valamint a Zeneművészeti Szakiskola leánykára Agócsy László vezényletével. Ennek az estnek a műsora már arra az örvendetes tényre épült, hogy hangverseny- orgonával gazdagodtunk. így a zeneirodalom olyan alkotásai is megszól altath átokká váltak, melyeket eddig — hangszer hiányában — nélkülözni voltunk kénytelenek. Kovács Endre és Lehotka Gábor tehetséges fiatal orgonaművészek e nemes hangszer XX. századi reneszánszáról adtak igen kedvező képet. Kovács Endre, aki bevallása szerint Albert Schweitzer hatására választotta hangszeréül az orgonát, 1960-bam fejezte be tanulmányait. Tavaly nyáron részt vett a hollandiai Haarlemben rendezett nyári orgonista akadémián és Bach- versenyen, mélyen kitüntető diplomát nyert és ösztöndíjban részesült. A hangversenyt 6 kezdte él Bach elődjének, Buxtehude-nak A-dúr prelúdium és fugájával. E vidám, derűs hangulatú mű nagyméretű északnémet orgonát- igényel, ezt a hangzást próbálta megvalósítani Kovács Endre sikerrel. A Buxtehude- mű kiválóan készítette eló a bachi muzsika élményeit, melyet Bach legnagyobb variációs alkotása, egyben a leg- monumentálisabb orgonaművek közé tartozó c-moll Passacaglia és fuga, valamint Lehotka Gábor megszólaltatásában Bach Három kis prelúdium és fugája, valamint a g-móll fantázia és fuga képviselt. A Zeneművészeti Szakiskola koncertpódiumon ritkán hallható leánykára is ebhői a korból választotta stílusosan műsorának első felét. A késői I reneszánsz és a korai Tta.-nJr-.ir nagy mesteréneik, Heinrich Schützmek 1647-ben komponált szikrázóan szellemes kompozíciójával kezdték. A hangszerekkel (Vass Agnes. Raffal- szky Zsuzsa — hegedű, Sebő Ildikó — gordonka), valamint, orgonával (Hollay Keresztelni megszólaló kis remekmű mindjárt ragyogó hangulatot teremtett. Majd két Bach-mű következett (részlet a 4. kantátából és tercett a Magnificat- ból), melyeket a leánykar előadásában a nemes és tiszta hangzás, a kiegyenlített tónus példamutató fokán élvezhettünk. Az Agócsy László alapította, jelenleg negyven tagú leánykórus sem mentes az iskolai énekkarok problémájától, a tagok évenkénti cserélődésével járó állandó újrakezdéstől. Ennek ellenére a zenegimnazista lányoknál a hangzásszépség, a technikai feltételek biztosítottak. Szünet után a kórus Kodály Zoltán öt tan tűm ergói át szólaltatta meg a legapróbb részletekig kidolgozott finomsággal. 1928-ban ielent meg e női kanra és részben orgonakísérettel komponált, a magyar dallamiságot a nyugati liturgikus hagyományokkal vegyítő kompozíció, melyet h'-om évvel később — Kodály személyes ajánlatára — Pécsett is megszólaltatott az Agócsy-ve- zette akkori városi polgári fiúiskola énekkara. A mostani előadást a dallamformálás finomsága, a pontosságra való törekvés jellemezte. Méltán érdemelte ki a hallgatóság tetszésnyilvánítását az együtt- éneklés örömét tükröző kórus, annak lelkes és szakavatott vezetője, Agócsy László, valamint Kovács Endre és Lehotka Gábor, akik két Cesar Franck-műnek nagyhatású előadásával zárták e sikeres hangversenyt. at megakad, hősies megoldásokra vadászik, azután megérti, hogy csak egyszerű kis dokumentumai vannak, amiket esetleg megőrzött az emlékezet, a magnetofonszalag, vagy a jegyzetfüzet. — Szeretném megírni, hogy telik egy napja — mondom. — Ez nehéz. — Mit szokott esténként csinálni? — Van egy televíziónk. A fiamnak a dzsessz tetszik, nekem nem tetszik, de kénytelen vagyok végighallgatni, mert ki nem kapcsolja. Meg olvasok. Az embert könnyen tönkre tehetik a fárasztó értekezletek, egy fegyelmi referens a papírok, a jelentések és a kihallgatások között szokott mozogni, azután az embernek ilyesmi jut eszébe: humánum, lelkiismeret, meg igazság, meg a felfogások. Egy ideig szemügyre veszem, mintha én lennék a fegyelmis. Kiegyensúlyozott. Inkább gyanútlan, mint • gyanakvó. Még egyszer leírom: családiasán egyszerű. Nem lehet mindenki tábornok. Nem lehet mindenki sebész. Nem lehet mindenki pilóta. Azt hiszem: nem lehet mindenki fegyelmi referens. 1949-ben behívatták a megyei pártbizottságra. A párt- bizottság egyik munkatársa átkísérte a megyeházához, felvitte egy szűk, rossz szagú szobába, a szoba tele volt aktákkal és vastag könyvekkel. — Itt fogsz dolgozni — mondta. Benkő János körüljárta az 'róasztalt, szemügyre vette a szobát. — Belügyi személyügyi előadó vagy — mondta a pártbizottsági. — Mit kell itt csinálni? — Majd megtudod. Benkő János három napon át minden reggel nyolc órakor megjelent a megyeházán a hivatala szobájában, leült az íróasztal mellé és várta, hogy valaki majd rányitja az ajtóts Senki. Az első nap közömbös volt. A második nap unatkozott. A harmadik nap ideges lett. A negyedik reggel nem ment be a megyeházára. A bányától tulajdonképpen el sem búcsúzott, a negyedik reggel visszament a bányába, a többieknek fel sem tűnt, mintha semmi sem történt volna. Néhány nap múlva keresték a megyeházán. A pártbizottságon csodálkoztak, nem értették, hogy mi van, azután valakinek eszébe jutott, hogy meg kell nézni: hátha visszament a bányába. Azután minden elrendeződött. Húsz éve harminchárom éves volt. Most ötvenhárom. Húsz év múlva hetvenhárom lesz. Az egész olyan, mintha nem lenne széle, és nem lenne hossza. Vagyis végtelen volna így megnyugtató. Thiery Árpád
