Dunántúli Napló, 1965. február (22. évfolyam, 27-50. szám)
1965-02-11 / 35. szám
PEBBüAR It napló 3 Megkezdődött az országgyűlés ülésszaka tTolytat&a az 1. oldalról) A terv a mezőgazdasági termelés 1,5—2 százalékos emelésével számol. Az előirányzat teljesítése feltételezi a földek (rondos és Időben! megmunkálását. a rendelkezésre álló eszközök és prének hatékony felhasználását. a betakarítás és értékesítés jól előkészített és szervezett elvégzését. A termelés mérsékeltébe melésének megfelelően mint- gv 3 százalék a nemzeti j">- e-lelem emelkedésének elő- •ányzata. Ezzel arányos a felasznál ás is. Bár a beruházá- rtk volumene 1965-ben az elé- 5 évihez mérten nem nő, a lásndik ötéves terv időszaké - an még így Is lényegesen ibbet fordítunk beruházás- i, mint amennyit az ötéves írvben előirányoztunk. A la- osság fogyasztása tekinteté- en a feladat az eddig elért •edmények megszilárdítása. A népgazdasági terven aln- ulnak az államháztartás elő- ■ányzatai is. Az előterjesztett 165. érvi állami költségvetés iadásai meközelítik a 08 íilllárd forintot és mintegy 8 százalékkal haladlák meg z előző évit. A többlet kö- Slbelöl háromnegyed része a övekvő vállalati és termelő- sövetkezeti pénzellátást és a rlhalmozási célokat szolgálja, örölbelül egymllliárd forint- >1 több jut a szociális, az gészségOgyi és a kulturális ítézménvek szükségleteinek ielégítésére. A védelmi kadá- >k csökkennek. A közületek iadásai az előző évek 7—9 rázalékos növekedési ütemé- el szemben most csak 3 szá- s'ékkal nőnek. A kiadások- ak ez a megoszlása megítélésünk szerint megalapozza az előrehaladás pénzügyi feltételeit Az előirányzat szerint elsősorban a vállalatoktól származó bevételek növekednek — összességükben 5,2 milliárd forinttal. A népgazdasági mérlegek és az államháztartás egyensúlyának biztosítására több fontos intézkedés született A vállalatok jövedelmezőségének növelésére új rendelkezéseket adtunk ki a munkaerő-, a bérgazdálkodásra, az anyag- és készletgazdálkodásra vonatkozólag. Ezek ismertetésére még visz- szatérek. Ezenkívül a költségvetés bevételeit növelő és a takarékosabb gazdálkodást biztosító egyéb határozatok is születtek. így Intézkedtek az égetett szeszesitalok árának és a telefon díjtételének emelésére, a másodállások és mellékfoglalkozások adóinak bizonyos mértékű emelésére, valamint az utazási okmány-illetékek és más adónemek növelésére is. Csökkentettük a reprezentációval kapcsolatos kiadásokat, a bel- és külföldi kiküldetések előirányzatait, takarékossági Intézkedéseket Irtunk elő az állományon kívüli béralappal való gazdálkodásra Ezek az Intézkedések elsősorban a magasabb jövedelmeket és a nem alapvető fogyasztási cikkeket érintik. A hozott ármódosítások egy ben a fogyasztási árarányok javítását Is célozzák. Ilyen irányú további intézkedéseket a terv és a költségvetés nem tartalmaz. Jobb mnnlsaerogazdálhodáni Tisztelt Országgyűlés! A kö- etkezókben az előttünk álló ■^fontosabb feladatokról szednék beszélni. Elsőnek az ál- imi vállalataink tevékenységei kapcsolatos követeltné- vekkel kell foglalkozni, mert Isősorban a termelés terűiéin mutatkozó problémákat éli megoldanunk, abhoz. hogv további években gyorsabban aladiunk előre. A költségvetés előirányzatai serint állami vállalataink 165. évben 38.1 milliárd fo- ínt nvereséget (az összes ál- imi bevételek 38.9 százalé- átV forgalmi adó címén 17.9 liTMárd forintot (a bevételek 1.2 százalékát), eszközleköté- járulékként pedig több mini 1 milliárd forintot (10.2 szá ilék) kell beflzetniök. A köll- igvetési kötelezettségek telítése jelentős erőfeszítés' övetel váhalatalnk vezető írdájától és dolgoz.óitől. A nyereség növelésének ívik fontos előfeltétele a termelékenység emelése, a mun- aerő- és bérgazdá’kodás meg- ívftása. Olvan periódusba Ju ittunk, amikor a munkaerőelláfás eddi»! forrásai falun és városon egvaránt klmerfilőfélbcn vannak. Tűrhetetlen, hogv tt'" egyes területeden állandósult mnnkaerőhtánnva! liS»dünk, vállalataink nagy részénél Jelentős belső tartalékok vannak. )5t-ben az állami Iparban ?rven felül mintegy 11 ezerrel nőtt a létszám. A sokhelyütt fellelhető belső munka- nélküliség demoralizáló hatással van azokra, akik munká jukat rendesen elvégzik. A Munka Törvénykönyvének közelmúltban történt módosítása lehetőséget nyújt a meg nem felelő, vagy az adoH munkahelyen feleslegessé vált munkaerők elbocsátására. Vállalatainknak élni kell ezzel a lehetőséggel. Az átcsoportosítás szervezett lebonyolítása lehetséges és szükséges. Ezt támasztja alá az a rendelkezés is. amely lehetővé teszi a létszámcsökkentésből eredő bérmegtakarítás egy részének az átlagbérek emelésére fordítását. A népgazdaság egészében nem csökken a munkaalkalom, hiszen az ösz- szes foglalkoztatottak száma ebben az évben Is a terv szerint körülbelül 43 ezerrel nó. A termelékenység emelésére másik tennivaló a munkanormák felülvizsgálata. Ahol ez indokolt, még az év első felében módosítani kell a normákat. A létszám- és normafelülvlzs- gálat természetesen nem helyettesíti a termelékenység növelésének alapvető módszereit: a műszaki fejlesztést, az üzemszervezési munka, belső szállítások, a technológiai fegyelem javítását oft a feleslegesen felhalmozott hészlel A másak nagy tartalék vál- latainknál a jobb készlet- szdá’kodág. A költségvetés a időalapok növelésére hitel ■deret; alap címén 2,3 mil- árd forintot biztosít. Ennek ; a hitelrendszer más forrá- íinak figyelembevételével az múlt évek 7—8 milliárd fontos készletnövekedésével -erőHon — csak 4—4,5 mil- árd forint értékben számolni? a készletek á'lománvá- ~k emelkedésével. Ez gando- ’bh készletgazdálkodásit, s inét? érdekében számos in- izkedést igényel. Készleteink az elmúlt években nagyobb mértékben nőttek, mint a termelés. holott korszerű szervezettség mellett a készletfelhalmozódás nak általában lassúbbnak kell lennie, mint a termelésemel- kedés ütemének. Ebben milliárdos tartalékok rejlenek. A Központi Statisztikai Hivatal és a Magyar Nemzeti Bank vizsgálatai alapján egyértelműen megállapítható, hogy a készletek, ezen belül különösen az anyagkészlet összetétele, sok esetben nem felel meg a szükségleteknek. A vizsgálatok megállapításai szerint a vállat a toknál — és ezek közül is elsősorban a Kohó- és Gépipari Minisztérium felügyelete alá tartozó üzemeiknél — jelentős meny- ayisésű felesleges készlöt halmozódott fel az eHmüH évek során. Egyes vállalatok rendeléseik feladásakor nem veszik eléggé figyelembe a meglévő készleteket Nem minden esetben gondoskodnak egyes termékek gyártásának megszüntetése után a fennmaradt anyagok hasznosításáról. Előfordul, hogy biztonsági okokból — a belföldi beszerzési lehetőség ellenére — külföldről is megrendelik az anyagokat. A készletfelhalmozódásban nagy szerepe van a nem megrendelésre történő tér melésnek is. Ilyen megállapításokat tettek a vizsgálatok során a Csepel Vas- és Fémművek több gyárában, a Ganz Elektromos Készülékek és Mérőműszerek Gyárában, az Orromnál, a Telefongyárban, a Remix Rádió-Technikai Vállalatnál és sóik más Iparág üzemeiben is. A készletgazdálkodás területén 1965-ben kettős feladat előtt állunk. A kormány gazdasági bizottsága a közelmúltban határozatot hozott a feleslegesnek minősíthető készletek felmérésére és gyors, bürokrá- ciamcntes értékesítésére. Lehetőség nyílik arra. hogy ilyen készleteket árengedmény nyel értékesítsenek és az árban a vevő és eladó vállalat közvetlenül állapodjon meg. Az eladó vállalatnak az így keletkező eredménykiesését megtérítik, a vállalat megszabadul a felesleges készletek kamatterhet öl, a vevő vállalat viszont az olcsóbb beszerzéssel javíthatja eredményét A termelést irányító minisztériumoknak és a bankoknak az így lebonyolításra kerülő ügyleteket ellenőriznie kell. A fenti intézkedés csak az 1965- ös évre vonatkozik. Itt tehát koncentrált intézkedésekre van szükség. Nem kisebb feladat az új felesleges készletek képződésének megakadályozása sem. A tapasztalat ugyanis azt mutatja, hogy olyan időszakban, amikor a termelés egyes területein lassúbb mennyiségi növekedést tervezünk, a tájékozatlanság és a rossz irányítás többlettermelést eredményez, jóllehet arra nincs szükség. 1965-ben tehát különös gonddal kell — a beruházások és közületi megrendelések korlátozása miatt előálló — rende- lésmódosításokait átvezetni a terven, hogy ne legyen felesleges termelés s ez ne vonja el a rendelkezésre álló nyersanyagot, munkaerőt stb. a fontos szükségletek kielégítésétől. A jövőt illetően a termelés és a szükségletek fokozott összhangját a szállítási szerződési rendszer megreformálásával is elő kell mozdítani. Az ezzel kapcsolatos munka folyamatban van. A cél az, hogy a vállalatok ne csak a terv mennyiségi teljesítéséért, ha nem elsősorban a vevő Igényeinek kielégítéséért érez- zenek felelősséget. Meg kell említeni, hogy a készletek nyilvántartása sem kielégítő. Gyakori, hogy a vállalatok nem ismerik pontosan, mi is áll tulajdonképpen rendelkezésükre. Az íiéevi tel gépesítés és szervezés egyik fontos feladata, hogy biztosítsa a készletek nyilvántartását, a gyors és állandó adatszolgáltatást. Mind a belföldre, mind a kivitelre gyártott termékeknél nagy gondot kell fordítani a szállítások ésszerű, gazdaságos megszervezésére. Még min dig sok a kereszt beszállítás, a vasúti kapacitások felesleges lekötése. A Közlekedés- és Rostaügyi Minisztériumnak, a Központi Szállítást Tanácsnak nagyobb gondot kell arra fordítania. hogy az ittlévő tartalékokat feltárja. Nyersanyaghelyzetünk, a modem ipari és mezőgazdasági objektumok létesítésére vonatkozó igényeik és az e tényezőkből eredő nagyarányú külkereskedelmi forgalom szükségessé teszáik, hogy fokozzuk erőfeszítéseinket az export területén. Nagy jelentősége van annak, hogy az iparvállalatok és külkereskedelmi szerveink együttműködése szorosabbá váljék. A vállalatok anyagi érdekeltségét úgy fejlesztjük, hogy az arra ösztönözzön: a megrendeléseknek növekvő mennyiségben és mind jobb minőségben tegyenek eleget. Nagy gondot kell fordítani arra, hogy kivitelünk gazdaságos legyen. Gépiparunk terű- le'én a helvzet e tekintetben nem kielégítő, s hasonló problémák vannak más iparágban, például a könnyűiparban is. Biztosítani kell a termelés ütemességét mind export, i mind belföldi vonatkozásban, kiküszöbölve a negyedévvégi, az éwégi hajrákat, aminek a minőség és gazdaságosság látja kárát. A felsorolt intézkedéseiknek végső soron a vállalatok pénz ügyi eredményeit kell javíta- niok. Azzal számolunk, hogy az Iparban az előállítási költ ségeket 100 forintonként átlag több mint 50 fillérrel fogják csökkenteni. Minden vállalatnál, üzemben, arra kell törekedni, hogy a költségszintcsökkentés valamennyi lehetőségét kihasználják, s az ésszerű takarékosság a vállalatok egész tevékenységét áthassa. 44,5 milliárd forint beruházósohra Tímár Mátyás ezután Így folytatta: — Vállalataink munkájában, de az egész népgazdaság fejlesztésében is megkülönböztetett szerepe van a beruházásoknak. Ez az az elem, amely újat hoz a gazdaságban, amelynek hatékony megvalósításával a termelés szerkezetét kedvező irányba lehet változtatná. 1965. évi tervünk beruházásokra 45,5 milliárd forintot irányoz elő. Ebből a költségvetés közvetlenül 25 milliárd forintot fedez, a többit az amortizációs befizetések és egyéb források. Idei tervünk a magas készültségi fokú, befejezés elett álló beruházásokra összpontosítja az erőt Az előző évekhez mérten kevesebb új beruházás kezdődik, s az év végéig több- milliárd forinttal kell csökkennie a befejezetlen állománynak. így az év végén mintegy S0 százalékkal kevesebb lesz a folyamatban lévő, értékhatár feletti beruházások száma, mint tavaly. A rendelkezésre álló lehetőségei? korlátái miatt és a beruházási eszközök összpontosítása érdekében átmenetileg szükségessé vált egyes vállalati és tanácsi alapok pénzeszközei egy részének zárolása. Az elmúlt Időszakban sok esetben tapasztalhattuk, hogy beruházásaink előkészítésénél a műszaki számítások mellett a gazdaságosság és a külkereskedelmi forgalommal való összefüggések elemzése háttérbe szorult. EH kell érni, hogy már a beruházási programok kidolgozásaikor az eddigieknél sokkal pontosabban tudjuk, hogy a létesítmény milyen importszükségletet támaszt, milyen exportot fog eredményezni. A beruházások tervezésében, a gazdaságossági számítások ban a műszakiak mellett a közgazdászoknak, közöttük a pénzügyi szakembereknek nagyobb szerepet kell kap- niok. Nagyon fontos az ésszerű takarékosság érvényesítése. A Budapesti Bútoripari Vállalat és a Cardó Bútorgyár példái olyan gépeket szerzett b* Nyugat-Németországból 26 millió forint értékben, amelyeknek kapacitását csak 35 százalékban tudják kihasználni. A soroksári vasöntöde bővítésénél többször módosítani kellett a programot. A költségek közben állandóan emelkedtek, a befejezés késik. Balmazújvároson 1964-ben fejezték be a művelődési ház építését, melynek nézőtere nagyobb befogadóképességű, mint a debreceni Csokonai színházé, a beruházási költségek pedig a norma szerinti 6,4 millióról 11,7 millióra emelkedtek. Az állami gazdaságok lakásépítkezéseinél 24 féle típustervet használtak fel. Nem valószínű, hogy erre szükség volt. Az érdekelt szerveknek és a bankoknak az előzetes kontroll mellett fokozni kell a beruházások utólagos vizsgálatát is. Az eddigi vizsgálatok ts Igazolták, hogy az elmúlt években az építkezések elhúzódása, a szervezetlenség milyen kedvezőtlen hatással volt nemzeti jövedelmünk, külkereskedelmünk alakulására. Három nagy papíripari beruházás, a csepeli hullámvertikum, a dunaújvárosi író-nyomó papírgyár és a szolnoki IV. számú papírgyártóeép üzembehelyezésének késedelme 180 000 tonna papírterme- lés-klesést okoz, ami jelentős importtöbblettel jár. A Kohó- és Gépipari Minisztérium vállalatai nem készültek fel kellő időben a fölgáz fogadására, s emiatt ez év első felében 12 millió köbméter földgáz fel- használása marad el. így 15 200 tonna szén igénybevétele és 4000 tonna fűtőolaj importja válik szükségessé. E példák is mutatják, hogy a beruházások tervezésénél és bonyolításánál van mit javítani. Az illetékes szervek ez évben javaslatokat dolgoznak ki arra, hogy növeljük a beruházási eszközök felhasználásának hatékonyságát, beruházási gyakorlatunkat jobban alárendel Mik a né«- gazdaság köznonti érd-k-i- nek. hogv szőkítsük a helyi érdekek hatását. A beruházási tevékenység gazdasági fejlődésünk eevik legfontosabb eszköze, ezért a vezetésnek minden szinten következetesebben kell törekednie a munka meei a vitására. a tervezés színvonalának növelésére, a kivitelezés szervezettségének fokozására. Megnövekedőit követelménv^-rnj? kell eleget tennie az énítő- iparnak is. Éoítőioarurknak lehetősége nyílik arra, hogv az ez évi kisebb mennyiségi fejlesztési feladatok mellett iobb minőségű, szervezettebb munkát végezzen Ezt szolgálja az építőipar részlegesen bevezetett új finanszírozási rendszere te, amely szerint az építőipari vállalat részére csak az építmény rend éltetés szerű átadását követően fizetnek a megrendelők. Intenzívebb munkával növelni hell az egy holdról betakarítható termékek mennyiségét A pénzügyminiszter ezután hangoztatta: — Az 1965. évi költségvetés jelentős összegeket Irányoz elő a mezőgazdaság, a termelőszövetkezeti gazdálkodás fejlesztésére. A termelőszövetkezetek hosszúlejáratú hitel-előirányzata 3327 millió forint, a középlejáratú hiteleké 2158 millió forint, összesen 6.3 százalékkal haladják meg az előző évit Ezen felül az állami támogatások és kedvezmények összege csaknem 4 milliárd forint, 530 millió forinttal több, mint 1964-ben. A hitelek, kedvezmények és támogatások tehát ebben az évben is jelentős pótlólagos forrást biztosítanak a termelőszövetkezetek gazdasági fejlődéséhez. Tovább nő a közös állatállomány elhelyezésére szolgáló férőhelyek száma, bővül a termelőszövetkezetek saját erő- és munkagépparkja. Jelentős összegek szolgálják a talajjavítást és a talajvédelmet. A kedvezőtlen természeti adottságú területek komplex talajjavítására több mint 500 millió forint állami támogatás áll rendelkezésre. 570 millió forint hitelt vehetnek igénybe a szövetkezetek állatállományuk gyarapítására. Állami támogatásként biztosítja a költségvetés a gyenge szövetkezetek jövedelem kiegészítésének, a rét- és legelőgazdálkodás támogatásának fedezetét Is. A hitelek és állami támogatások azonban csak akkor lesznek eredményesek, ha párosulnak a munka jobb megszervezésével. A vetésterület lényegében nem bővíthető. Intenzivebb munkával növelni kell az egy holdról betakarítható termékek mennyiségét és értekét. Az állattenyésztésben az 1 kg súlygyarapodáshoz felhasznált takarmány mennyiségét és a hizlalás) időtartamot csökkenteni kell. Ezek alapozhatják meg elsősorban a tagság jövedelmének növekedését is. A mezőgazdaságot irányító szerveknél? és a bankhálózatnak fokoznia kell ellenőrző munkáját, hogy a jövedelemnövekedés összhangban álljon a termelés emelésével és a ráfordításokkal. Állami gazdaságaink eredményei azokhoz a beruházásokhoz képest, amelyeket u elmúlt évek során eszközöltünk, 1964-ben nem voltak kielégítőek. Lazaságok mutatkoztak a társadalmi tulajdon kezelésében és a bérgazdálkodásban is. Az irányító munkát e területen lényegesen javítani kelL Mezőgazdasági termelésünk és küll?ereskedelnriünk között szoros az összefüggés. A feladat az, hogy a mezőgazdasági, főleg takarmányt mportot a minimumra csökkentsük és fokozzuk a termelést azokon a területeken, ahol előnyös exportértékesítési lehetőségek kínálkoznak. A magyar mezőgazdaság adottságai kedvezőek az export tekintetében. Sok esetben azonban a tárolás, a feldolgozás fogyatékosságai következtében esünk el kiviteltől, vagy csomagolási és más hiányosságok miatt nem tudunk megfelelő árakat elérni.- A járulékos beruházások megoldása éppen ezért elsőrendű feladat. Az elmúlt évben már jelentős eszközök szolgálták ezt a célt. így gabonatermésünk tárolási lehetőségének biztosítására 82 millió forintos költséggel 18 ezer vagon kapacitású ideiglenes tárolóteret létesítettünk. 1965-ben a gazdaságok közművesítésére, tej házak, takarmánvelökészítők, stb. létesítésére több mint 225 millió forintot fordítunk. H2. millió forint költséggel 400 ezer hektoliter bor tárolását oldjuk meg. Már 1965-ben és a további években is a rendelkezésre ái'ó kereteken belül fokozott mértékben kell biztosítani járulékos beruházások anyagi fedezetét. Nagyobb onnáló- ságotkapnak a színházak Tímár Mátyás a továbbiakban a közületek gazdálkodásáról szólt. Rámutatott: — A szociális és egészségügyi kiadások 4,4 százaléksai, a kulturális kiadások 3.4 százalékkal emelkednek. Az igazgatási költségek lényegében az elmúlt évivel azonosak, a v1 delml előirányzatok pedig a,h- csonyabbak annál. A kormány számos takarékossági (Folytatás a 4. oldalon.»
