Dunántúli Napló, 1965. február (22. évfolyam, 27-50. szám)

1965-02-11 / 35. szám

PEBBüAR It napló 3 Megkezdődött az országgyűlés ülésszaka tTolytat&a az 1. oldalról) A terv a mezőgazdasági ter­melés 1,5—2 százalékos emelésével számol. Az elő­irányzat teljesítése feltétele­zi a földek (rondos és Idő­ben! megmunkálását. a ren­delkezésre álló eszközök és prének hatékony felhaszná­lását. a betakarítás és érté­kesítés jól előkészített és szervezett elvégzését. A termelés mérsékeltébe melésének megfelelően mint- gv 3 százalék a nemzeti j">- e-lelem emelkedésének elő- •ányzata. Ezzel arányos a fel­asznál ás is. Bár a beruházá- rtk volumene 1965-ben az elé- 5 évihez mérten nem nő, a lásndik ötéves terv időszaké - an még így Is lényegesen ibbet fordítunk beruházás- i, mint amennyit az ötéves írvben előirányoztunk. A la- osság fogyasztása tekinteté- en a feladat az eddig elért •edmények megszilárdítása. A népgazdasági terven aln- ulnak az államháztartás elő- ■ányzatai is. Az előterjesztett 165. érvi állami költségvetés iadásai meközelítik a 08 íilllárd forintot és mintegy 8 százalékkal haladlák meg z előző évit. A többlet kö- Slbelöl háromnegyed része a övekvő vállalati és termelő- sövetkezeti pénzellátást és a rlhalmozási célokat szolgálja, örölbelül egymllliárd forint- >1 több jut a szociális, az gészségOgyi és a kulturális ítézménvek szükségleteinek ielégítésére. A védelmi kadá- >k csökkennek. A közületek iadásai az előző évek 7—9 rázalékos növekedési ütemé- el szemben most csak 3 szá- s'ékkal nőnek. A kiadások- ak ez a megoszlása megítélé­sünk szerint megalapozza az előrehaladás pénzügyi feltéte­leit Az előirányzat szerint elsősorban a vállalatoktól szár­mazó bevételek növekednek — összességükben 5,2 milliárd forinttal. A népgazdasági mérlegek és az államháztartás egyensúlyá­nak biztosítására több fontos intézkedés született A vállalatok jövedelmezősé­gének növelésére új rendel­kezéseket adtunk ki a mun­kaerő-, a bérgazdálkodásra, az anyag- és készletgazdál­kodásra vonatkozólag. Ezek ismertetésére még visz- szatérek. Ezenkívül a költség­vetés bevételeit növelő és a takarékosabb gazdálkodást biztosító egyéb határozatok is születtek. így Intézkedtek az égetett szeszesitalok árának és a telefon díjtételének emelé­sére, a másodállások és mel­lékfoglalkozások adóinak bi­zonyos mértékű emelésére, va­lamint az utazási okmány-il­letékek és más adónemek nö­velésére is. Csökkentettük a reprezen­tációval kapcsolatos kiadá­sokat, a bel- és külföldi ki­küldetések előirányzatait, ta­karékossági Intézkedéseket Irtunk elő az állományon kívüli béralappal való gaz­dálkodásra Ezek az Intézkedések első­sorban a magasabb jövedel­meket és a nem alapvető fo­gyasztási cikkeket érintik. A hozott ármódosítások egy ben a fogyasztási árarányok javítását Is célozzák. Ilyen irányú további intézkedéseket a terv és a költségvetés nem tartalmaz. Jobb mnnlsaerogazdálhodáni Tisztelt Országgyűlés! A kö- etkezókben az előttünk álló ■^fontosabb feladatokról sze­dnék beszélni. Elsőnek az ál- imi vállalataink tevékenysé­gei kapcsolatos követeltné- vekkel kell foglalkozni, mert Isősorban a termelés terűié­in mutatkozó problémákat éli megoldanunk, abhoz. hogv további években gyorsabban aladiunk előre. A költségvetés előirányzatai serint állami vállalataink 165. évben 38.1 milliárd fo- ínt nvereséget (az összes ál- imi bevételek 38.9 százalé- átV forgalmi adó címén 17.9 liTMárd forintot (a bevételek 1.2 százalékát), eszközleköté- járulékként pedig több mini 1 milliárd forintot (10.2 szá ilék) kell beflzetniök. A köll- igvetési kötelezettségek tel­ítése jelentős erőfeszítés' övetel váhalatalnk vezető írdájától és dolgoz.óitől. A nyereség növelésének ívik fontos előfeltétele a ter­melékenység emelése, a mun- aerő- és bérgazdá’kodás meg- ívftása. Olvan periódusba Ju ittunk, amikor a munkaerőelláfás eddi»! forrásai falun és városon egvaránt klmerfilőfélbcn vannak. Tűrhetetlen, hogv tt'" egyes területeden állan­dósult mnnkaerőhtánnva! liS»dünk, vállalataink nagy részénél Jelentős belső tar­talékok vannak. )5t-ben az állami Iparban ?rven felül mintegy 11 ezer­rel nőtt a létszám. A sokhe­lyütt fellelhető belső munka- nélküliség demoralizáló hatás­sal van azokra, akik munká jukat rendesen elvégzik. A Munka Törvénykönyvének kö­zelmúltban történt módosítá­sa lehetőséget nyújt a meg nem felelő, vagy az adoH munkahelyen feleslegessé vált munkaerők elbocsátására. Vál­lalatainknak élni kell ezzel a lehetőséggel. Az átcsoportosítás szerve­zett lebonyolítása lehetséges és szükséges. Ezt támasztja alá az a ren­delkezés is. amely lehetővé te­szi a létszámcsökkentésből eredő bérmegtakarítás egy ré­szének az átlagbérek emelésé­re fordítását. A népgazdaság egészében nem csökken a munkaalkalom, hiszen az ösz- szes foglalkoztatottak száma ebben az évben Is a terv sze­rint körülbelül 43 ezerrel nó. A termelékenység emelésé­re másik tennivaló a munka­normák felülvizsgálata. Ahol ez indokolt, még az év első felében módosítani kell a normákat. A létszám- és normafelülvlzs- gálat természetesen nem he­lyettesíti a termelékenység növelésének alapvető módsze­reit: a műszaki fejlesztést, az üzemszervezési munka, belső szállítások, a technológiai fe­gyelem javítását oft a feleslegesen felhalmozott hészlel A másak nagy tartalék vál- latainknál a jobb készlet- szdá’kodág. A költségvetés a időalapok növelésére hitel ■deret; alap címén 2,3 mil- árd forintot biztosít. Ennek ; a hitelrendszer más forrá- íinak figyelembevételével az múlt évek 7—8 milliárd fo­ntos készletnövekedésével -erőHon — csak 4—4,5 mil- árd forint értékben számo­lni? a készletek á'lománvá- ~k emelkedésével. Ez gando- ’bh készletgazdálkodásit, s inét? érdekében számos in- izkedést igényel. Készleteink az elmúlt évek­ben nagyobb mértékben nőt­tek, mint a termelés. holott korszerű szervezettség mellett a készletfelhalmozódás nak általában lassúbbnak kell lennie, mint a termelésemel- kedés ütemének. Ebben mil­liárdos tartalékok rejlenek. A Központi Statisztikai Hivatal és a Magyar Nemzeti Bank vizsgálatai alapján egyértel­műen megállapítható, hogy a készletek, ezen belül különö­sen az anyagkészlet összeté­tele, sok esetben nem felel meg a szükségleteknek. A vizsgálatok megállapítá­sai szerint a vállat a toknál — és ezek közül is elsősorban a Kohó- és Gépipari Miniszté­rium felügyelete alá tartozó üzemeiknél — jelentős meny- ayisésű felesleges készlöt hal­mozódott fel az eHmüH évek során. Egyes vállalatok ren­deléseik feladásakor nem ve­szik eléggé figyelembe a meg­lévő készleteket Nem minden esetben gon­doskodnak egyes termékek gyártásának megszüntetése után a fennmaradt anyagok hasznosításáról. Előfordul, hogy biztonsági okokból — a belföldi beszer­zési lehetőség ellenére — kül­földről is megrendelik az anyagokat. A készletfelhalmo­zódásban nagy szerepe van a nem megrendelésre történő tér melésnek is. Ilyen megállapí­tásokat tettek a vizsgálatok során a Csepel Vas- és Fém­művek több gyárában, a Ganz Elektromos Készülékek és Mé­rőműszerek Gyárában, az Orromnál, a Telefongyárban, a Remix Rádió-Technikai Vál­lalatnál és sóik más Iparág üzemeiben is. A készletgazdálkodás terü­letén 1965-ben kettős feladat előtt állunk. A kormány gazdasági bizott­sága a közelmúltban hatá­rozatot hozott a felesleges­nek minősíthető készletek felmérésére és gyors, bürokrá- ciamcntes értékesítésére. Lehetőség nyílik arra. hogy ilyen készleteket árengedmény nyel értékesítsenek és az ár­ban a vevő és eladó vállalat közvetlenül állapodjon meg. Az eladó vállalatnak az így keletkező eredménykiesését megtérítik, a vállalat megsza­badul a felesleges készletek kamatterhet öl, a vevő vállalat viszont az olcsóbb beszerzés­sel javíthatja eredményét A termelést irányító miniszté­riumoknak és a bankoknak az így lebonyolításra kerülő ügy­leteket ellenőriznie kell. A fenti intézkedés csak az 1965- ös évre vonatkozik. Itt tehát koncentrált intézkedésekre van szükség. Nem kisebb feladat az új felesleges készletek képződé­sének megakadályozása sem. A tapasztalat ugyanis azt mu­tatja, hogy olyan időszakban, amikor a termelés egyes terü­letein lassúbb mennyiségi nö­vekedést tervezünk, a tájéko­zatlanság és a rossz irányítás többlettermelést eredményez, jóllehet arra nincs szükség. 1965-ben tehát különös gond­dal kell — a beruházások és közületi megrendelések korlá­tozása miatt előálló — rende- lésmódosításokait átvezetni a terven, hogy ne legyen feles­leges termelés s ez ne vonja el a rendelkezésre álló nyers­anyagot, munkaerőt stb. a fontos szükségletek kielégíté­sétől. A jövőt illetően a termelés és a szükségle­tek fokozott összhangját a szállítási szerződési rendszer megreformálásával is elő kell mozdítani. Az ezzel kapcsolatos munka folyamatban van. A cél az, hogy a vállalatok ne csak a terv mennyiségi teljesítéséért, ha nem elsősorban a vevő Igé­nyeinek kielégítéséért érez- zenek felelősséget. Meg kell említeni, hogy a készletek nyilvántartása sem kielégítő. Gyakori, hogy a vál­lalatok nem ismerik pontosan, mi is áll tulajdonképpen ren­delkezésükre. Az íiéevi tel gé­pesítés és szervezés egyik fon­tos feladata, hogy biztosítsa a készletek nyilvántartását, a gyors és állandó adatszolgál­tatást. Mind a belföldre, mind a kivitelre gyártott termékeknél nagy gondot kell fordítani a szállítások ésszerű, gazdasá­gos megszervezésére. Még min dig sok a kereszt beszállítás, a vasúti kapacitások felesleges lekötése. A Közlekedés- és Rostaügyi Minisztériumnak, a Központi Szállítást Tanácsnak nagyobb gondot kell arra for­dítania. hogy az ittlévő tarta­lékokat feltárja. Nyersanyaghelyzetünk, a modem ipari és mezőgazdasá­gi objektumok létesítésére vo­natkozó igényeik és az e ténye­zőkből eredő nagyarányú kül­kereskedelmi forgalom szüksé­gessé teszáik, hogy fokozzuk erőfeszítéseinket az export te­rületén. Nagy jelentősége van annak, hogy az iparvállalatok és külkereskedelmi szerveink együttműködése szorosabbá váljék. A vállalatok anyagi érdekeltségét úgy fejlesztjük, hogy az arra ösztönözzön: a megrendeléseknek növekvő mennyiségben és mind jobb minőségben tegyenek eleget. Nagy gondot kell fordítani ar­ra, hogy kivitelünk gazdasá­gos legyen. Gépiparunk terű- le'én a helvzet e tekintetben nem kielégítő, s hasonló prob­lémák vannak más iparágban, például a könnyűiparban is. Biztosítani kell a termelés ütemességét mind export, i mind belföldi vonatkozás­ban, kiküszöbölve a negyed­évvégi, az éwégi hajrákat, aminek a minőség és gaz­daságosság látja kárát. A felsorolt intézkedéseiknek végső soron a vállalatok pénz ügyi eredményeit kell javíta- niok. Azzal számolunk, hogy az Iparban az előállítási költ ségeket 100 forintonként átlag több mint 50 fillérrel fogják csökkenteni. Minden vállalatnál, üzemben, arra kell törekedni, hogy a költségszintcsökkentés vala­mennyi lehetőségét kihasznál­ják, s az ésszerű takarékosság a vállalatok egész tevékenysé­gét áthassa. 44,5 milliárd forint beruházósohra Tímár Mátyás ezután Így folytatta: — Vállalataink munkájában, de az egész népgazdaság fej­lesztésében is megkülönböz­tetett szerepe van a beruhá­zásoknak. Ez az az elem, amely újat hoz a gazdaságban, amelynek hatékony megvaló­sításával a termelés szerkeze­tét kedvező irányba lehet vál­toztatná. 1965. évi tervünk beruházá­sokra 45,5 milliárd forintot irányoz elő. Ebből a költségvetés közvet­lenül 25 milliárd forintot fe­dez, a többit az amortizációs befizetések és egyéb források. Idei tervünk a magas készült­ségi fokú, befejezés elett álló beruházásokra összpontosítja az erőt Az előző évekhez mérten kevesebb új beruházás kez­dődik, s az év végéig több- milliárd forinttal kell csök­kennie a befejezetlen állo­mánynak. így az év végén mintegy S0 százalékkal kevesebb lesz a folyamatban lévő, értékhatár feletti beruházások száma, mint tavaly. A rendelkezésre álló lehető­ségei? korlátái miatt és a be­ruházási eszközök összponto­sítása érdekében átmenetileg szükségessé vált egyes válla­lati és tanácsi alapok pénz­eszközei egy részének záro­lása. Az elmúlt Időszakban sok esetben tapasztalhattuk, hogy beruházásaink előkészítésénél a műszaki számítások mellett a gazdaságosság és a külke­reskedelmi forgalommal való összefüggések elemzése háttér­be szorult. EH kell érni, hogy már a beruházási programok kidolgozásaikor az eddigieknél sokkal pontosabban tudjuk, hogy a létesítmény milyen importszükségletet támaszt, milyen exportot fog eredmé­nyezni. A beruházások tervezésében, a gazdaságossági számítások ban a műszakiak mellett a közgazdászoknak, közöttük a pénzügyi szakembereknek nagyobb szerepet kell kap- niok. Nagyon fontos az ésszerű ta­karékosság érvényesítése. A Budapesti Bútoripari Vál­lalat és a Cardó Bútorgyár példái olyan gépeket szerzett b* Nyugat-Németországból 26 millió forint értékben, ame­lyeknek kapacitását csak 35 százalékban tudják kihasznál­ni. A soroksári vasöntöde bő­vítésénél többször módosítani kellett a programot. A költ­ségek közben állandóan emel­kedtek, a befejezés késik. Bal­mazújvároson 1964-ben fejez­ték be a művelődési ház épí­tését, melynek nézőtere na­gyobb befogadóképességű, mint a debreceni Csokonai színházé, a beruházási költ­ségek pedig a norma szerin­ti 6,4 millióról 11,7 millióra emelkedtek. Az állami gazda­ságok lakásépítkezéseinél 24 féle típustervet használtak fel. Nem valószínű, hogy erre szükség volt. Az érdekelt szerveknek és a bankoknak az előzetes kont­roll mellett fokozni kell a beruházások utólagos vizsgálatát is. Az eddigi vizsgálatok ts Iga­zolták, hogy az elmúlt évek­ben az építkezések elhúzódá­sa, a szervezetlenség milyen kedvezőtlen hatással volt nemzeti jövedelmünk, külke­reskedelmünk alakulására. Három nagy papíripari beru­házás, a csepeli hullámverti­kum, a dunaújvárosi író-nyo­mó papírgyár és a szolnoki IV. számú papírgyártóeép üzembehelyezésének késedel­me 180 000 tonna papírterme- lés-klesést okoz, ami jelentős importtöbblettel jár. A Kohó- és Gépipari Minisztérium vál­lalatai nem készültek fel kel­lő időben a fölgáz fogadására, s emiatt ez év első felében 12 millió köbméter földgáz fel- használása marad el. így 15 200 tonna szén igénybevé­tele és 4000 tonna fűtőolaj importja válik szükségessé. E példák is mutatják, hogy a beruházások tervezésénél és bonyolításánál van mit ja­vítani. Az illetékes szervek ez évben javaslatokat dolgoznak ki arra, hogy növeljük a be­ruházási eszközök felhaszná­lásának hatékonyságát, beruházási gyakorlatunkat jobban alárendel Mik a né«- gazdaság köznonti érd-k-i- nek. hogv szőkítsük a helyi érdekek hatását. A beruházási tevékenység gazdasági fejlődésünk eevik legfontosabb eszköze, ezért a vezetésnek minden szinten kö­vetkezetesebben kell töreked­nie a munka meei a vitására. a tervezés színvonalának növe­lésére, a kivitelezés szerve­zettségének fokozására. Meg­növekedőit követelménv^-rnj? kell eleget tennie az énítő- iparnak is. Éoítőioarurknak lehetősége nyílik arra, hogv az ez évi kisebb mennyiségi fejlesztési feladatok mellett iobb minőségű, szervezettebb munkát végezzen Ezt szolgál­ja az építőipar részlegesen be­vezetett új finanszírozási rendszere te, amely szerint az építőipari vállalat részé­re csak az építmény rend él­tetés szerű átadását követően fizetnek a megrendelők. Intenzívebb munkával növelni hell az egy holdról betakarítható termékek mennyiségét A pénzügyminiszter ezután hangoztatta: — Az 1965. évi költségvetés jelentős összegeket Irányoz elő a mezőgazdaság, a termelőszö­vetkezeti gazdálkodás fejlesz­tésére. A termelőszövetkeze­tek hosszúlejáratú hitel-elő­irányzata 3327 millió forint, a középlejáratú hiteleké 2158 millió forint, összesen 6.3 százalékkal haladják meg az előző évit Ezen felül az állami támogatások és kedvezmények összege csak­nem 4 milliárd forint, 530 millió forinttal több, mint 1964-ben. A hitelek, kedvezmények és támogatások tehát ebben az évben is jelentős pótlólagos forrást biztosítanak a terme­lőszövetkezetek gazdasági fej­lődéséhez. Tovább nő a közös állatállomány elhelyezésére szolgáló férőhelyek száma, bő­vül a termelőszövetkezetek sa­ját erő- és munkagépparkja. Jelentős összegek szolgálják a talajjavítást és a talajvédel­met. A kedvezőtlen természeti adottságú területek komplex talajjavítására több mint 500 millió forint állami tá­mogatás áll rendelkezésre. 570 millió forint hitelt vehet­nek igénybe a szövetkezetek állatállományuk gyarapításá­ra. Állami támogatásként biz­tosítja a költségvetés a gyen­ge szövetkezetek jövedelem ki­egészítésének, a rét- és lege­lőgazdálkodás támogatásának fedezetét Is. A hitelek és állami támo­gatások azonban csak akkor lesznek eredményesek, ha pá­rosulnak a munka jobb meg­szervezésével. A vetésterület lényegében nem bővíthető. Intenzivebb munkával nö­velni kell az egy holdról betakarítható termékek mennyiségét és értekét. Az állattenyésztésben az 1 kg súlygyarapodáshoz felhasz­nált takarmány mennyiségét és a hizlalás) időtartamot csökkenteni kell. Ezek alapozhatják meg első­sorban a tagság jövedelmének növekedését is. A mezőgazda­ságot irányító szerveknél? és a bankhálózatnak fokoznia kell ellenőrző munkáját, hogy a jövedelemnövekedés összhang­ban álljon a termelés emelé­sével és a ráfordításokkal. Állami gazdaságaink ered­ményei azokhoz a beruházá­sokhoz képest, amelyeket u elmúlt évek során eszközöl­tünk, 1964-ben nem voltak kielégítőek. Lazaságok mutat­koztak a társadalmi tulajdon kezelésében és a bérgazdál­kodásban is. Az irányító mun­kát e területen lényegesen javítani kelL Mezőgazdasági termelésünk és küll?ereskedelnriünk között szoros az összefüggés. A fel­adat az, hogy a mezőgazdasági, főleg ta­karmányt mportot a mini­mumra csökkentsük és fo­kozzuk a termelést azokon a területeken, ahol előnyös exportértékesítési lehetősé­gek kínálkoznak. A magyar mezőgazdaság adottságai kedvezőek az ex­port tekintetében. Sok eset­ben azonban a tárolás, a fel­dolgozás fogyatékosságai kö­vetkeztében esünk el kivitel­től, vagy csomagolási és más hiányosságok miatt nem tu­dunk megfelelő árakat elérni.- A járulékos beruházások meg­oldása éppen ezért elsőrendű feladat. Az elmúlt évben már jelentős eszközök szolgálták ezt a célt. így gabonatermé­sünk tárolási lehetőségének biztosítására 82 millió forintos költséggel 18 ezer vagon ka­pacitású ideiglenes tárolóteret létesítettünk. 1965-ben a gaz­daságok közművesítésére, tej házak, takarmánvelökészítők, stb. létesítésére több mint 225 millió forintot fordítunk. H2. millió forint költséggel 400 ezer hektoliter bor tárolását oldjuk meg. Már 1965-ben és a további évek­ben is a rendelkezésre ái'ó kereteken belül fokozott mértékben kell biztosítani járulékos beruházások anya­gi fedezetét. Nagyobb onnáló- ságotkapnak a színházak Tímár Mátyás a továbbiak­ban a közületek gazdálkodá­sáról szólt. Rámutatott: — A szociális és egészség­ügyi kiadások 4,4 százaléksai, a kulturális kiadások 3.4 szá­zalékkal emelkednek. Az igaz­gatási költségek lényegében az elmúlt évivel azonosak, a v1 delml előirányzatok pedig a,h- csonyabbak annál. A kor­mány számos takarékossági (Folytatás a 4. oldalon.»

Next

/
Thumbnails
Contents