Dunántúli Napló, 1965. február (22. évfolyam, 27-50. szám)
1965-02-11 / 35. szám
Vtläq proletárjai, egyesüljelek s Dunámon napló Az MSZMP Baranya meggei Bizottsága és a Megyei Tanács lapja ______ X XII. ÉVFOLYAM, SS. SZÄM Ara 50 FILLÉR 1965. FEBRUAR 11., CSÜTÖR^ílK Szerdán délelőtt 11 órakor összeült az országgyűlés Az ülésen részt vett Dobi István, m Nép* köztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, a Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány elnöke, Apró Antal, Biszku Béla, Fehér Lajos, Fock Jenő, Gáspár Sándor, Kállai Gyula, Komócsin Zoltán, Rónai Sándor, Somogyi Miklós, Szirmai István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, s a Politikai Bizottság póttagjai, a Központi Bizottság titkárai, valamint a kormány tagjai. A diplomáciai páholyokban helyet foglalt a budapesti diplomáciai képviseletek sok vezetője és tagja. Az ülést Vass Istvánná, az országgyűlés elnöke nyitotta meg. Az országgyűlés elnöke kegyelete« szavakkal emlékezett meg az országgyűlés legutóbbi ülésszaka után elhalálozott Boros Antal, Bács- Kiskún megyei képviselő munkásságáról. Boros Antal emlékét az országgyűlés jegyzőkönyvében megörökítette. Az elnök ezután bejelentette, hogy a Báes- Kiskún megyei választókerületben megüresedett képviselői helyre dr. Veréb János soron következő pótképviselőt behívta. Vass Istvánné ezután bejelentette, bogy a Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány megbízásából dr. Tímár Mátyás pénzügyminiszter benyújtotta az 1965. évi állami költségvetésűr. Tímár MúiytIs: ről szóló törvényjavaslatot. Az elnök a benyújtott törvényjavaslatot előzetes tárgyalás céljából az országgyűlés állandó bizottságainak kiadta, s a képviselők között szétosztotta. Az elnök a továbbiakban arról tájékoztatta az országgyűlést, hogy a Népköztársaság Elnöki Tanácsának az országgyűlés 1964. november 20-án berekesztett ülésszaka óta alkotott törvényerejű rendeletekről szóló jelentését az alkotmány rendelkezésének megfelelően a képviselők között szétosztotta. Az országgyűlés jóváhagyólag tudomásul vette a Népköztársaság Elnöki Tanácsának jelentését. Az elnök ezután bejelentette, hogy Sárosi György képviselőnek a szőlő feldolgozása és tárolása tárgyában a legutóbbi ülésszakon előterjesztett interpellációjára Kovács Imre élelmezésügyi miniszter az ügyrend 48. paragrafusának 2. bekezdése értelmében a választ írásban adta meg. Dr. Pesta László jegyző felolvasta a válaszlevelet. Az élelmezésügyi miniszter válaszát az interpelláló képviselő és az országgyűlés tudomásul vette. Az országgyűlés ezután — az elnök javaslatára — az 1965. évi állami költségvetésről szóló törvényjavaslatot tűzte napirendre.' Ezután dr. Tímár Mátyás pénzügyminiszter emelkedett szólásra, s megtartotta költség- vetési expozéját. I tervünk és költségvetésünk végrehajtását is. A termelés és a forgalom mennyiségi növelésének előirányzatait a legtöbb területen teljesítettük, de nem a kívánt hatásfokkal. A gazdálkodás minőségi fejlőNemzeti jövedelmünk négy év alatt 22-23 százalékkal emelkedett Tisztelt Országgyűlés! Második ötéves tervünk utolsó évébe léptünk. Az elmúlt négy esztendőre visszatekintve megállapíthatjuk, hogy népgazdaságunk fejlődése jelentős. Nemzeti jövedelmünk a négy év alatt 22—23 százalékkal emelkedett. Az állami ipar termelése 40 százalékkal, ezen belül a vegyiparé 70 százalékkal nőtt. Sikeresen haladt előre a mezőgazdaság szocialista átalakítása, a szövetkezeti nagyüzemek megszilárdítása és közben a mezőgazdasági termelés mintegy 10 százalékkal növekedett. Hatalmas összegeket fordítottunk beruházásokra. Működésbe léptek olyan nagy létesítmények, mint a Beren- tei Vegyiművek PVC-üzeme, a Szőnyi Kőolajfinomftó egymillió tonna kapacitású új üzemrésze, a Dunai Vasmű melephengerműve, az Egyesült Izzó Váci Képcsőgyára, a _ Dunai Cement és Mcszmű, a Dunai Szalmacellulóz Gyár, s Békéscsabai Hűtőház. Munkások és alkalmazottak reáljövedelme 18 százalékkal volt magasabb 1964-ben, mint 1960-ban, a parasztság fogyasztásának reálértéke pedig ugyanezen idő alatt 12—13 százalékkal emelkedett. Megváltozott a lakosság kiadásainak összetétele. A tartó® fogyasztási cikkek forgalma 4 év alatt csaknem 50 százalékkal emelkedett A magyar állampolgárok külföldi utazásainak száma az 1960. évi mintegy 300 000-rel szemben 1964-ben megközelítette a másfél milliót. A takarékbetétállomány a négy év alatt 5,5 milliárd forintról 16,8 milliárd forintra nőtt. Szociális és kulturális Intézményeink költségvetése J961-ben 34 százalékkal haladta meg az 1960. évit. Jelentős eszközöket fordítottunk ezekben az években honvédelmünk korszerűsítésére. Eredményeinket népünk gyümölcsöző munkája, a párt helyes politikája tette lehetővé. E sikerek a szocialista és a tőkés országokban is erősítették hazánk nemzetközi tekintélyét. Mégis megállapítható, hogy fejlődésünk nagyobb is lehetett volna, ha a termelő munkában a gazdaságosság, a hatékonyság, a szükségletek Jobb kielégítése, általában a termelés minőségi követelményei következetesen érvényre jutnak, ha irányítási rendszerűnkben kevesebb lett volna a fogyatékosság, ha beruházásainkat nagyobb koncentráltsággal, és hatásfokkal hajtottuk volna végre, ha a részérdekek sokhelyütt nem előzték volna meg a népgazdaság egészének érdekeit. Az elmúlt négy év fejlődésének pozitív vonásai és hiányosságai jellemzik 1964. évi désére jellemző mutatók — a termelékenység, az önköltség stb. — ugyanis nem alakultak kielégítően. Ennek következményei az állami költségvetésben és külkereskedelmünkben is tükröződnek. Elmaradds a% önköltségcsökkentés terén A ban vállalatok gazdálkodásá- elmaradás tapasztalható az önköltségcsökkentés terén. Az iparban a termelékenység emelkedése — az ötéves tervben átlagosan előírt 70 százalék helyett — csak valamivel több mint fele részben volt forrása a többlettermelésnek. Számos vállalat túllépte létszám- és béralapját, terven felül sok túlórát vettek igénybe, ami a termelés ütemének egyenetlenségét is mutatja. Túllépések mutatkoztak az anyagfelhasználásban, ami külkereskedelmi mérlegünket is terhelte. A vállalati gazdálkodásban fellelhető hiányosságok következtében az elért nyereség alacsonyabb volt az előirányzottnál. A készletek alakulásában — 1963-hoz hasonlóan — némi javulás mutatkozik, ezt azonban nem lehet kielégítőnek nevezni. Az elmúlt évek során készleteink az Iparban gyorsabban nőttek, mint a termelés, holott ez a tendencia nem indokolt. Beruházásokra nagyjából a tervezett összeget fordítottuk, számos létesítmény azonban a tervezettnél drágábban és később valósult meg. Az eszközök koncentrálásában, az építkezések meggyorsításában nem értük el a kívánt előrehaladást. A mezőgazdasági termelésben a fő figyelem 1964-ben a kenyérgabona-szükséglet biztosítására összpontosult és az erőfeszítések eredményesnek bizonyultak. A mezőgazdaság termelése körülbelül 2 százalékkal volt magasabb 1964-ben az előző évinél, összességében azonban nem érte el a tervezettet. Külkereskedelmi forgalmunk mind a szocialista, mind a gazdasági fejlődés útjára lépett országokkal és a fejlett tőkés országokkal is erőteljesen bővült. A mezőgazdasági termelés 1963. évi elmaradása miatt jelentős volt a rendkívüli kenyérgabona- és takarmányimport devizakihatása. Az ipar, a mezőgazdaság és a közlekedés igényeinek kielégítésére gépekből és nyersanyagokból is terven felüli importra került sor. A többletimporttal szemben a kiviteli tervek túlteljesítése nem érte el a kívánt szintet. Az 1964. évi állami költségvetés bevételei és kiadásai lényegében a tervnek megfelelően alakultak: a teljesítés aránya egyaránt 99.8 százalék volt, a tervezetthez képest azonban a költségvetés belső arányaiban eltolódások következtek be A termelés és az árui' - 'a- lom tervet meghaladó r . a- kedése miatt emelkedtek a költségvetés forgalmiadó-be- vételei. Ugyanakkor főleg az ipari és építőipari vállalatok — a nem kielégítő költséggazdálkodás következtében — kevesebb nyereséget fizettek be az előirányzatnál. Mindent összevetve, a költségvetés vállalatoktól származó bevételei nem érték el a tervezettet. A költségvetésből finanszírozott beruházásokra az előirányzott összegnél valamivel kevesebbet használtak fel: A termelőszövetkezetek által igénybevett eszközök is valamelyest alacsonyabbak voltak a tervezettnél. A külkereskedelmi áruforgalom alakulása és egyéb tényezők következtében a költségvetés vállalati kiadásai és ezen belül az árkiegyenlítések meghaladták az előirányzatot. A közületi szervek kiadásainak alakulása lényegében megfelelt a tervnek. Az 1964. évi költségvetés az elmondottak eredményeként némi bevételi többlettel zárult« Főcélt a gazdálkodás minőségi mutatóinak javítása Tisztelt Országgyűlés! Az említett eredmények és problémák meghatározzák további munkánkat, az 1965. évi népgazdasági terv és állam- háztartás előirányzatait is. Az elmúlt évek tapasztalatai alap ján következetesebben, határozottabban kell fellépnünk a fogyatékosságok ellen, amelyek a termelés és felhasználás területén jellegzetesek. A fő cél most a gazdálkodás minőségi mutatóinak javítása. Nyilvánvaló, hogy az állam kiadásait csak olyan arányban növelhetjük, amilyen mértékben biztosítjuk hozzá a szükséges hazai bevételi forrásokat. A bevételek megfelelő alakulásának pedig az a kulcsa, hogy nagyobb energiát fordítsunk a termelékenységre, a munkaszervezettségre, az önköltségcsökkentésre, a termékek minőségére, a jobb készletgazdálkodásra, az export- feladatok teljesítésére. Az 1965. évi népgazdasági terv ennek jegyében készült. A terv az ipari termelésnek az előző éveknél kisebb mértékű, 4,2 százalékos növelését irányozza elő. Ezenbelül sz egyes ágazatok eltérő módon ' fejlődnek. A leggyorsabban. 9,3 százalékkal a Nehézipari Minisztérium vegyiparán.>k termelése bővül. A korábbiaknál lényegesen kisebb a növekedés a gépiparban és az építőiparban. E két területen különösen fontos a műszaki színvonal és hatékonyság növelése, mert ez a továbbiakban a helyesebb összetételű, gazdaságosabb, ugyanakkor nagy óbb ütemű termelés kiinduló Donija lehet. A tervben °lőirí mérsékeltebb célok elérése épp ezért nem könnyebb az előző évek feladatainál. Nagy körültekintést igényel a mezőgazdasági tervek összeállítása. A biztonságos tervezésre való törekvés itt Különösen helyénvaló. (Folytatás a 3. oldalon.) i t 4 Megkezdődött az országgyűlés ülésszaka
