Dunántúli Napló, 1965. február (22. évfolyam, 27-50. szám)
1965-02-09 / 33. szám
Vtläg proletárja!, egyesüljetek! Az MSZMP Baranya megyei Bizottsága és a Meggei Tanács lapja XXII. ÉVFOLYAM, 33. SZÁM ARA 50 FILLÉR 1965. FEBRUÁR 9 KEDD Takarékosság Tejet ittam az egyik tej- boltban. A sarokban kis polc, rajta egy telefonkészülék. Belép a postás és valamit javít a készüléken. A pult sarkán a vállalat ellenére jegyezget és a telefon csengetésének apropójára megjegyzi: „Csínján bánni a telefonnal, mert drágább lett a tarifa. Mi is megkaptuk az ukázt, hogy ne telefonon át üzengessünk a boltokba, hanem gyalog menjünk, legalábbis a környező üzletekbe. Elvégre takarékos- sági esztendőben vagyunk!” A jelenlevők jót mosolyogtak a dolgon. Amíg ittam a tejet, számolgattam magamban. Tegyük fel, hogy az ellenőrnek 2100 forint a havi fizetése, vagyis óránként tíz forint. Egy telefonbeszélgetés díja, — az új tarifa értelmében — 1 forint. A vállalat megbízottja sorra járja a környező négy boltot egy szimpla üzenettel, s eltelik fele munkaideje. Megtakarítottak négy forintot és elveszítettek negyvenet. Az ilyen eredmény csak „pürrhoszi győzelem”. Igaz, a hó, vagy az esztendő végén szépen fest majd a kimutatás: íme ennyit takarítottunk meg azzal, hogy kevesebbet használtuk a telefont. Mi lenne, ha valaki melléje írná azt is, hogy ezáltal mennyi munkaidő ment veszendőbe? Igen, meghirdettük a takarékosságot. Fontos jelszavunk az idei esztendőben: Legyünk takarékossabbak! A társadalom legkisebb közössége, a család is „meghirdeti” a maga takarékossági esztendejét. Számvetést készítenek, tervezgetnek, s hogy nagyobb és szebb céljaikat tényleg valóra is váltsák, takaréko&kod n ak. De „alaposan megrágják” a hogyant és a mibent. A felesleges kiadásokat húzzák át a listán, valahogy úgy, hogy amit a réven nyernek, ne veszítsék el a vámon, mert akkor semmi értelme az egésznek. A nagy család, a nemzet takarékossága semmiben sem különbözhet a kis család takarékosságától. Megjelentek már a karikatúrák is: egy-egy elfuserált dolognál ott az új védőpajzs: „Ja, kérem, taika- rékossági évben vagyunk”. Telefon helyett tamtam dóbot vernek a háztetőkön, vagy zászló jelekkel üzennek egymásnak az emberek. Ez az, am-kor egy-egy nagyon helyes és fontos mozgalom útjára indul. s megjelenik a „másik oldala”, amely idővel lejáratja a nemes mozgalmat, s jelszavait frázissá alacsonyítja. Tjj élelmiszerüzletet nyitottak a nyugati városnegyedben. Úgy kellett már ez a bolt az ottani lakóknak, mint a sivatagi vándornak egy kulacs víz. A lakók túlnyomó többsége estefelé tér haza munkahelyéről, következésképpen csak este tudnak bevásárolni is. Azonban ^ az új üzletnek már meghatározták a záróráját: este hétkor húzzák a rolót. Ebben az időben lenne a legtöbb vásárló. Megkérdezték, miért nem zárnak valamivel később? A válasz lakonikus: s talán gunyo- ros is „Takarékossági esztendőben vagyunk!” Nem így kell takarékoskodni Amit el lehet intézni telefonon és levélben is, helyette ne küldjünk kiszállásra «OT alkalmazottat. Persze, a telefonnál egy pillanatra álljunk meg: lássunk egy adatot. Komló városában 1350 telefonelőfizető van. A múlt évben 239.5 ezer helyi és 116 ezer távolsági beszélgetést bonyolítottak le, ezért a postának befizettek 5.5 millió forintot. Mennyi volt ebből a hivatalos és mennyi a maszek beszélgetés? Nehéz lenne megállapítani, s nem is lehetne, de hogy sok volt, azt még csak tagadni sem próbáljuk. Itt lehet takarékoskodni: a magánbeszélgetések árát meg kell fizetni. A Sopiana Gépgyárban tavaly Igen sok túlórát használtak fel azért, mert az anyag- ellátásban állandó késedelmek voltak. A hónap eleién „lezseren dolgoztak”, mert nem is volt nagyon mit tenniük, s amikor a hó második felében megérkezett az anyag, akkor hajráztak, túlóráztak. Jobb munkaszervezéssel, jobb anyagellátással segíthettek volna a dolgon, jelentős összeget takaríthattak volna meg. A szénbányászatban három műszakban dolgoztak a bányászok. A műszakok ideje hét óra. De a földalatti munkahelyekre le is kellett jutni és onnan visszatérni. Egy újabb műszak ideje maradt parlagon a szénfalaknál. S minden járulékos költség, — ami igen nagy a bányászatban! — erre a három műszakra, a három műszak termelési értékére esett. TJj munkaszervezést honosították meg: négynegved- ben járnak dolgozni a bányászok, vagyis a szénfal a nap huszonnégy óráján át „foglalt”. Az fgv megtakarított összeget miTHókban kéül kifejezni. A Meesekvidékl üzemi Vendéglátó Vállalat nemrégiben „leadott” egy kis teherautót, s helyette beszerzett egy motoros kulit. Valószínű az is elegendő, sőt, még jobb is a sütemények szállítására. így a vállalat egy év alatt 300 ezer forintot takarít meg. Náluk pazarlásnak számított a teherkocsi. Egyszer játszadoztunk a számokkal: a mecseki szénmedence üzemeiben körülbelül 20 ezer ember dolgozik. Mi lenne, ha minden dolgozó mindennap tíz kilogrammal, azaz egy jó lapáttal több szenet küldene a felszínre. Naponta 200 ezer kilogramm szénnel gazdagabbak lennénk. Körülbelül így kellene a takarékosságot elkezdeni. A jobb munkaszervezéssel, újabb, termelékenyebb technológia alkalmazásával, a munkafegyelem javításával, a pazarlás és a túlméretezések nyesegetésé- vel hihetetlen összegeket lehetne megtakarítani. Persze, a takarékosságnak rengeteg útja-módja lehetséges, kár Is lenne „elveszni” boncolgatásában. Valahogy érezni és látni kell; Hol? Hogyan? Miben? Miképpen? Milyen módon érdemes és lehet takarékoskodni. A takarékossági mozgalom, nem valami ünnepi felajánlás, vagy kampány. A takarékosság a gazdálkodás ábécéje, amely elősegíti társadalmunk fejlődését, hogy valóban elérjük nagyobb és szebb céljainkat. A felesleges kiadásokat húzzuk ki a listáról, valahogy úgy, hogy a vám és a rév egyenlege pozitív legyen. (gazdagh) A haladó emberiség szolidaritási vállal a vietnami néppel Baráti légkörben folynak a szovjet—vietnami tárgyalások Vasárnap Hanoiban az A N. Koszigin, az SZKP Központi Bizottságának elnökségi tagja, a szovjet minisztertanács elnöke vezetése alatt álló szovjet küldöttség tárgyalásokat folytatott a vietnami küldöttséggel, amelyet Ho Si Minh, a Vietnami Dolgozók Pártja Központi Bizottsága elnöke vezetett. A két küldöttség vélemény- cserét folytatott a két ország kapcsolatairól és a feleket érdeklő nemzetközi kérdésekről A tárgyalások szívélyes, baráti légkörben folytak. Versinyin, a szovjet légierők főmarsallja, honvédelmi miniszterhelyettes és Szidoro- vics vezérezredes, a Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Állami Bizottságának elnök- helyettese, a Hanoiban tartózkodó szovjet kormányküldöttség két tagja vasárnap találkozott Vo Nguyen Clap had- seregtábomokkal, a Vietnami Demokratikus Köztársaság nemzetvédelmi miniszterével. Hanoiban hétfőn délelőtt folytatódtak a szovjet és a vietnami küldöttség tárgyalásai. Ugyancsak hétfőn I; Sz. Scserbakov, a Szovjetunió hanoi nagykövete fogadást adott a Koszigin vezette szovjet küldöttség tiszteletére. A fogadáson megjelentek: Ho Si Minh, a Vietnami Dolgozók Pártja Központi Bizottságának elnöke, a Vietnami Demokratikus Köztársaság elnöke, Le Duan, a Vietnami Dolgozók Pártja Központi Bizottságának első titkára, Pham Van Dong miniszterelnök, a párt és a VDK kormányának vezetői; A fogadáson ATekszej Koszigin és Pham Van Dong mondott beszédet. Alakszej Koszigin elöljáróban köszönetét fejezte ki a szívélyes fogadtatásért és vendégszeretetért, majd az SZKP Központi Bizottsága és a szovjet kormány nevében sikereket kívánt a Vietnámi Demokratikus Köztársaság dolgozóinak a modem ipar és a sokágú mezőgazdaság megteremtésében, az ország védelmének megerősítésében; Koszigin ezután rátért az amerikaiak provokációs agresszív cselekményeire és így folytatta: — Az Egyesült Államok fegyveres erői arcátlan támadást követtek el a Vietnami Demokratikus Köztársaság területe ellen. Az önök földjén ismét robbannak az imperialisták bombái, ismét az önök állampolgárainak vérét ontották. — Mindez újból alátámasztja, hogy az amerikai szolda- teszka, miután zsákutcába jutott és erőtlennek érzi magát az egyre terebélyesedő felszabadító mozgalommal szemben, katonai kalandokkal, az indokínai hadműveletek színterének kiszélesítésével próbál kiutat találni. Rendkívül komoly bonyodalmakkal terhes helyzet alakult ki, amiért a felelősség teljes egészében az Amerikai Egyesült Államokat terheli. — A Szovjetunió, a szocialista országok, az egész haladó emberiség szolidaritást Több mint nyolcvanezren vettek részt a Ba Dinh téren február 7-én azon a nagygyűlé- 5 sen, amelyet a szovjet küldöttség tiszteletére rendeztek. A képen: Ho Si Minh elnök (balról) és A. N. Koszigin szovjet miniszterelnök a nagygyűlés részvevőinek üdvözlését fogadják. vállalnak a baráti vietnami néppel, amely fegyverrel a kézben határozottan visszaveri az imperialista intervenciósokat. — A Szovjetunió és a Vietnami Demokratikus Köztársaság egyaránt úgy vélekedik, hogy a dél-vietnami és az egész délkelet-ázsiai helyzet rendezésének útján a fő akadályt az amerikai imperialisták reakciós gyarmati politikája jelenti. Erélyesen követeljük, vonják ki az amerikai csapatokat és az amerikai fegyverzetet Dél-Vietnamiból, hagyjanak fel a Vietnami Demokratikus Köztársaság ellen irányuló fegyveres provokációkkal, tegyenek le az indokínai országok belügyeibe való minden beavatkozásról. Indokina népeinek csakúgy, mint a világ minden népének, joguk van arra, hogy önállóan rendezzék a maguk ügyeit — ez a délkelet-ázsiai helyzet normalizálásának elvi alapja. Koszi gin a továbbiakban hangoztatta: sem a Vietnami Demokratikus Köztársaság, sem a Szovjetunió, sem a népi Kína, és általában egyetlen szocialista ország sem akar háborút. Ugyanakkor azonban ébereknek kell lennünk. Amíg az imperialistá veszélyeztetik a népeket, internacionalista kötelességünk, hogy fokozzuk a szocialista közösség erejét és védelmi képességét, tömörít- sük sorainkat, segítséget nyújtsunk az elnyomott és harcoló népeknek. A. N. Koszigin végezetül a szovjet és a vietnami nép meg bonthatatlan testvéri barátságára, a sizocialista országok nagy közössége egységére és összefogására, a kommunizmus győzelmére, a vietnami dolgozók sikereire emelte poharát. Három új bolt Űj-Mecsekalján Ünnepség, ceremónia, tót csaknem minden előzetes bejelentés nélkül nyíltak meg tegnap reggel az új-mecsekal- jai „öntött ház" szaküzletei. Hírverésre, beharangozásra nem is volt szükség. Tavaly szeptember óta — ez volt az üzletek átadásának „előrehozott” határideje — vártak ezekre a boltokra a környéken lakók. Épp ezért tegnap reggel csak ki kellett nyitni az ajtókat, bekapcsolni a világítást és odaállni a pultok mögé és máris jöttek egymásután a vásárlók. A tejbolt, akárcsak egy mintaüzlet: van palackos és kannatej, sokféle sajt, többféle péksütemény. A húsbolt ugyancsak: van hús és bőségesen van az üzletben és a raktárban is hurka, virsli, szafa- ládé, szalámi meg egyéb töltelékáru, amit eddig jórészt a városban szerzett be az itt lakók nagy része. Többen meg is jegyzik: több töltelékárura van szüksége Uj-Mecsekaljá- nak, mint amennyit eddig kapott. S miért M lehetne? Hiszen ugyanabból a „keretből" árusítanak a városi boltok is. Az önkiszolgáló élelmiszerbolt lesz Uj-Mecsekalján az ötödik hely, ahol a jövőben felvágottakat, hentesárukat lehet kapni. A megnyitás első óráiban itt is a választékbőség tűnik fel leginkább: a hűtővitrinben a töltelékáruk mellett sokféle hidegkonyhai készítmény, franciasaláta, orosz hússaláta, lengyel tojássaláta, kaszinótojás, imbisz vár a vásárlókra. Az elismerés mellett már az első órákban elhangzik sok vásárló jogos kívánsága: bárcsak minőig így lennel Nyolc óra tájban érkezik meg az üzletekbe a Baranya megyei Élelmiszerkereskedelmi Vállalat vezetősége, a tanácsok, a pártbizottság, a szak- szervezetek képviselői, hogy szemrevételezzék az új létesítményeket. A vásárlók csak a szépen berendezett, dús áru- készletű eladóteret látják, de ők benéznek a raktárakba, öltözőkbe, irodákba is. És észre- vesznek néhány bosszantó hibát. Ilyen például, hogy a zuhanyozó fülkék távol esnek az öltözőktől, hogy az alagsori raktárba vezető lépcsők ktala- • kításánál nem tartották be a munkásvédelmi előírásokat, vagy hogy az egyik repedt csatornából a raktárba csorog a szennyvíz. Szerencsére non- ban, a hibák elenyészőek. íz építők mégiscsak korszerű, szép üzleteket készítettek.. — Szeretnénk mint' kifo- gástalanabbul ellátni éi-lmi- szerekkel a városrész lakóit — mondta a megnyitás után Bácskai Frigyes elvtárs, t Baranya megi/ei Élelmiszer kereskedelmi Vállalat igazgatója. — Vállalatunk — az országban egyedülállóan! — öt és fél százalékos forgalomemelkedést tervezett. Ez azt jelenti, hogy Vj-Mecsekaljára is több áru jut, mint eddig. Tudjuk, hogy egyre többen laknak itt, és ezek az új boltok sem oldják meg véglegesen Uj-Mec,ekolja ellátását. Ezért szorgalmazzuk a bolgárkerti ABC-áruház mielőbbi felépítését. Megnyitására 1966-ban számítunk. A bizottság és az új boltot avató vásárlók tehát a bolgárkertben találkozhatnak Ui- Mecsekalján legközelebb: 1966- ban, az ABC-áruházban.
