Dunántúli Napló, 1965. február (22. évfolyam, 27-50. szám)
1965-02-06 / 31. szám
FEBRUAR t napló 3 As első gyümölcsök Szabadalom a fluorkenőcs — Külföldi betegek az új harkányi kórházban Tizenöt éves a MTESZ Baranya megyei intéző Bizottsága 1 íz éve jelent meg a Pécsi Műszaki Szemle Amikor új gyógyintézetekről tudósítunk, majd minden esetben a „férőhely”, illetve a kórházi, klinikai „ágylétszám” növekedésével kezdjük a rangsorolást. Emellett csa lógató téma még a beruházás milliókban kifejezett értéke, amit nyomon követ a modern gyógyászati eszközök felsorolása. A harkányi új reumakórház esetében felborul ez a sorrend, s csak egyetlen impozáns szám kívánkozik a jegyzetfüzetbe: a tízmillió forintos beruházás. Ugyanis az ágylétszám, a műszerezettség tekintetében különösebb változás vagy növekedés nem történt. Valóságos szanatórium Maradt hát a tízmillió forintos beruházás részletezése, ami ha nem is feledtette a „régi férőhely” változatlanságát, a gyógyászati segédeszközök szerény felújítását, de adott olyan új benyomásokat, adatokat, amelyekkel kevés hasonló rendeltetésű kórház dicsekedhet az országban. Kezdem a „lényegtelenebbekkel”. Ha rajtam múlna, elsőnek a „kórház” címet cserélném át szanatóriumi rangra. A délszaki növényekkel, télikerttel, modem oútorokkal felszerelt társalgók, a három- négyágyas napfényes betegszobák, a műanyaggal borított folyosópadlók, a márványoszlopos lépcsőházak, a választékos büfé, a könyvtár, is a legkülönbözőbb szórakozási lehetőségek, mind magukon viselik a legigényesebb szanatóriumok jegyeit. A lényegesebbre dr. Barla Szabó Sándor, az intézet igazgatója hívta fel a figyelmemet. — A tízmillió forintos beruházás sem fejezi ki híven az új intézmény igazi értékét, sokoldalúságát... Valóban. Hiszen két évvel ezelőtt még inkább a nevében, mint jellegében nevez hették reumakórháznak. A két részlegre szakadt intézmény rengeteg gyógyászati problémát okozott. A túlnyomórészt mozgásszervi bajokkal küszködő betegek kezelésébe sok külső probléma beleszólt. Főként a megfázás veszélye. Az egymástól elkülönített épületek, pontosabban a fektetés és a gyógykezelés kényszerű széttagoltsága megnehezítette a legkisebb megfázásra is érzékeny reumatikus betegek eredményes gyógyítását Természetesen nemcsak a betegek, hanem az ápoló, a kiszolgáló személyzet is megsínylette a dupla fáradsággal járó munkát. Az új kórház szinte egy csapásra megoldott minden régebbi problémát. A betegszobák, a gyógyhelyiségek, laboratóriumok, a társalgók radiátor nélküli, úgynevezett Kry- tál-fűtéssel szolgálják a reumagyógyászatot. Azonban tervezői, építészeti értéke sem kevésbé jelentős. A födém- zetbe szerelt fűtőhálózatával szinte teljes mértékben kiküszöböli a hó, a csapadék okozta beázásokat, rongálódásokat. Noha a harkányi reumakórház esetében ezt a megoldást rendkívül gazdaságossá tette a hőforrásból adódó „ingyenes” fűtőenergia, építészeti körök ben mégis nagy érdeklődést váltott ki a leendő tervezések szempontjából. Talán nem is annyira a távoli jövőé, hogy kiszámítsák, eldöntsék: gazdaságos-e az építkezés más, nem ingyenes fűtőenergiák felhasználásával. Miért gyógyhatású a harkányi víz? A speciális röntgen kimutatja a legrejtettebb mozgás- szervi elváltozásokat is, s ezek felderítésével kerül sor az ugyancsak speciális gyógykezelésekre. Ugyanis a betegek alapadottságaik szerint egymástól eltérően reagálnak a különböző gyógymódokra. — Többek között ez tette szükségessé az intézeten belüli kutatómunka kiszélesítését, amihez nem kis mértékben járult hozzá a korszerű laboratórium is. Kutatási témáik közül egyik legeredményesebb kísérlet a harkányi víz gyógyító hatásának részletes analizálása volt. Eddig ugyanis a fürdővíz gyógyhatásút, a benne oldott brómnak, jódnak, kénnek tulajdonították. Ezen az általános megállapításon lényegesen túljutottak, amikor vizsgálat közben megállapították, hogy a harkányi vízben igen jelentős százalékban található fluor, kiválasztása, elkülönítése meglepően kedvező hatást vált ki a mozgásszervi betegségek gyógyításában. Természetesen előzőleg is jól ismerték a fluor gyógyító hatását, amely különösen a fogszuvasodás gátlója, ellenszere volt. s ezen jutottak túl jelentősen, amikor kenőcs formájában használták fel a reumatikus betegségek gyógykezelésében. Harkányi szabadalom A szabadalomnak számító fluorkenőcs országos viszonylatban is nagy érdeklődést váltott ki. amiről elismerő levelek százait hozta fel tanúságnak a harkányi reumakórház igazgató-főorvosa. Közismert, hogy az intézet ma már orszáeos jellegű feladatokat lát el a gyógyításban. A baranyaiakon kívül szinte nincs olyan sarka az országnak, ahol ne ismernék, ne méltányolnák a harkánvt kórház elsőrendű gyógykezelését, betegellátását. S legújabban már külföldi betegek keresik fel az intézetet. Igaz. egyelőre csak nyolcan-kilen- cen, s azok is csak az NDK- ból. De ebben az évben már közvetlen minisztériumi hoz- záiárulással nyugati államokból is fogadhatnak betegeket. Más szóval, ha lassan is, de érik az a gyümölcs, amit eddig a külföldiek csak hírnévből ismertek, s amely végre nemzetközi viszonylatban is, méltó rangot ad a viruló, de még mindig a teljes beérés előtt álló harkányi gyógyintézetnek, —*—gy— Az IBUSZ és a TIT ország- és világjáró köre nagyszabású bált rendez ma este a Pannónia összes termeiben. A hagyományos tombolán ezúttal három külföldi utazást sorsolnak ki, köztük egy hétnapos utat Német-Svájcba. A MTESZ Baranya megyei Intézőbizottsága az idén ünnepli tizenöt éves fennállását és a Pécsi Műszaki Szemle megjelenésének 10. évfordulóját. Az ünnepség szervezésével külön bizottság foglalkozik, s úgy szeretnék, ha a megemlékezést egybeköthetnék a Technika Házának felavatásával. A jubileumi esztendőhöz méltó gazdag, sokrétű munkatervet állított össze 1965-re az Intézőbizottság és a keretében működő tizenkilenc tudományos egyesület. Több mint hatvan oldalra terjed az a füzet, amelyben az idei feladatokat összefoglalták. A munkabizottsági teendők, előadások, vitadélutánok, ankétok, tapasztalatcserék, hazai és külföldi tanulmányutak a megye legfontosabb, legidőszerűbb műszaki, gazdasági problémáival foglalkoznak. Tizenkilenc tuifományos egyesület Az Intézőbizottság például külön munkacsoportot szervez, amely előkészíti Pécs víz- eflüátósával foglalkozó nagyszabású ankétanyagát. Javaslat készül az állandósul ó munkaerőhiány kiküszöbölésére. Az egyesületek munkatér- véből csak Ízelítőt adnak a kiragadott példák. A Bóhiai János Matematikai Társulat pécsi tagozata például a matematika iránt émdiektődő fis talok részére „Bólyai-délutá- nok”-at szervez a közénisko- tókban. A műszaki dolgozóknak, tanároknak pedig előadá Megválasztják a bálon az „IBUSZ szépét” is. A bált a Mecsek Együttes tánckara nyitja meg. A műsorban a Pécsi Nemzeti Színház művészei, Koós Olga, Pécsi Ildikó, Mester István és Papp István szerepelnek. sokat tartanak aktuális témákról. A Bőripari Tudományos Egyesület helyi csoportja munkabizottságok alakíta sával nyűjt segítséget a Pécs' Bőrgyár műszaki fejlesztése hez. Az egyik csoport pé'.dáu. kiértékeli a felsőbőrök fagyállóságának növelésére irányuló kísérleteket, egy másik pedig új gyorscserzési kísér lettel foglalkozik. Fontos feladatul tűzték ki a fiatal boripari technikusok bekapcsolását az egyesületbe s így a tudományos munkába. Az Energiagazdálkodási Tudományos Egyesület pécsi csoportja tervbe vette a nyár folyamán egy távfűtési konferencia, ősszel pedi g műszerki állítás rendezését. Ezenkívül pályázatot hirdet Pécs távlati energiaellátásának legkedvezőbb megoldására. Az Eötvös Loránd Fizikai Társulat célkitűzései között szerepel a tanulóifjúság fizikai műveltségének növelése. A főiskolásokat szakdolgozatuk készítésében támogatja és a legjobb munkát végző fiatalokat megjutalmazza. Az Építőipari Tudományos Egyesület előadásokon, klubnapokon, szemléltető kiállításon, üzemlátogatáson ismerteti az iparág új módszereit. A Faipari Tudományos Egyesület előadásait magnetofonszalagra kívánja rögzíteni, Így azokat a vidéki csoportok tagjai is megismerhetik. A h’tfro'ógától az e'eklroteclinikáig A közlekedés területén ja vaslat készül az orfűi üdülőközpont — Mecseki parkerdő —Pécs közti üdülőforgalom problémáinak megoldására, ezenkívül Pécs területén korszerű városi tömegközlekedés feltételeinek biztosítására. A Hidrológiai Társaság foglalkozik Komló vízellátásának prob lámáival, Pécs körül víztároló rendszer kiépítésének lehetőségeivel, a bányavizek hasznosításával, a hőerőmű zagytárolási kérdéseivel. A Kémikusok Egyesületének helyi csoportja a fiatal műszakiak aktivitásának növelése és a kutatómunkához szükséges jártasságuk megszerzése -éliából pályázatot hirde' Jt évnél nem régebber végzett vegyészek részére. Ugyancsak sz évben ana’itikai szakosztályt szerveznek, s ennek Keretében tanácsadó szolgálatot hoznak létre. Ennek az lesz a feladata, hogy a kisebb ízeinek szakembereinek ~-ví«*í- get adjon különleges analitikai problémákban, továbbá módszertani támogatást nyű >t- son a rosszul felszerelt ana’itikai laboratóriumo’-nak. Felállítanak ez évbe’- még egy gyógyszerész- és biokémikus, valamint kérni?'— technológiai szakosztályt is. Az Erdészeti Egyesület Baranya megyei csoportja kiállítást rendez a 10 éves Mecseki Állami Erdőgazdaság fejlődéséről, eredményeiről, s az évforduló alkalmából képes kiadvány lát napvilágot. A Bá- nyászati és Kohászati Egyesület mecseki csoportjának tervében első helyen áill a nagyüzemi koncentrációk kialakításával kapcsolatos kérdések vizsgálata, s ebben a témában országos méretű konferenciát is rendeznek. Idei program a bányaipari technikum tananyag, tanrend, valamint tankönyveik felülvizsgálata is. Széles témakört ölel fel az Elektrotechnikai Egyesület pécsi csoportjának munkája. Egy bizottság például felméri a villamosenergia-kiesés által okozott termelési károkat. Az Agrártudományi Egyesület Ba tanya megyei szervezete és a TIT agrártudományi szakosztályának közös munkatervében közel félszáz előadás szerepel. A nyár közepén pedig megrendezik a III. Pannónia mezőgazdasági napokat. A Magyarhoni Földtani Társulat mecseki csoportja kétnapos tanfolyamot rendez a geológus technikusok részére. ,ni 2200 szakember A MTESZ Baranya megyei Szervezete, amely mintegy 2200 műszaki és gazdasági szakembert tömörít, eddigi munkájával s idei programjával is bizonyságot szolgáltat arra, kiérdemelte már, hogy mielőbb otthonhoz jusson a Pécsi Technika Házában. Az IBUSZ és a TIT bálja EMBERKÖZELBEN f ómacht János, a mohácsi Í * Űj Barázda tsz párttitkára nyugodt természetű, megfontolt szavú ember. Alig múlt ötven éves, de arcának mély redői küzdelmes, gondokkal teli életről árulkodnak. Cselédember volt, aztán a bányába került, később a vasúton krampá- csolt, majd 1951-ben a Mohácsi Járási Pártbizottság munkatársa lett. A tsz párttitkári szobájában hűvös van, magunkon hagyjuk a télikabátot, s — Kihűlt a szoba, már < napok óta nem érek rá az l „irodai munkára” — mond- } ja. j Amikor még a járási párt- - bizottságon dolgozott 1961- ; ben, sokat került szóba az ; Üj Barázda. Baj volt a ve- j zetéssel, a munkafegyelem- '/ mel, meg mindazzal, ami í ezekből következett. A tag- ; ság — magyarok, németek, j sokacok — nem tudott < „nagyban” gondolkodni, túl- í nőtte még a látóhatárukat } az 5500 holdas gazdaság. 1 Messzebb látó emberekre < volt szükség, akik a közel ezer főnyi tagságnak jövőt ! tudtak teremteni. Jöttek ! ilyen emberek. Az év végén Józsa István személyében új elnök állt az élre, megérkezett Vitek Pál főagro- nómus is. De ki legyen a párttitkár? Kit javasoljon a járás, aki ismeri a magyaI rok, németek, sokacok nyelvét, még akkor is, ha csak magyarul tud. Mert igaz az, hogy az őszinte, becsületes azó egyformán érthető minden nyelven... — Részt vettem a tsz szervezésében, sok emberrel beszéltem akkoriban. Ügy éreztem, hogy ha az indításnál segíteni kell, ott a helyem. Amikor 1962 telén zárszámadó közgyűlésre jöttek össze a Bartók Béla Művelődési Otthonban, ott ült ő is az emelvényen a vezetőség között. A tsz-ta- gok érdeklődve várták a beszámolót. — Tagtársak, ha összefogunk, akkor a következő években milliókról beszélhetünk — mondotta végül a tsz elnöke. Nevetés csattant végig a termen. Gyenge volt a világítás, nem láthatták a tagok, hogy miként szaladt a vér a párt- titkár arcába. Ügy ment haza, mint akit arcul csaptak. Nem tudott elaludni, ott csengett fülében a nevetés. Kinek van hát igaza: nekik-e, akik jöttek őszinte szóval, tettvággyal, hozták akarásukat, tudásukat, tapasztalatukat, vagy a nevetőknek? Másnap összeültek az elnök szobájában. Gondolkodtak, vitatkoztak. Aztán összehívta a pártszervezetet. Kicsi volt a létszám, mindössze hét ember, hét kommunista. — Szót kell érteni az emberekkel — így összegeztük a sokrétű tennivalókat. Aztán elindultak házról házra. Volt, ahol hangos jónapottal tárták szélesre előttük az ajtót, másutt csak a fogak közül szaladt ki a halk köszöntés. Beszéltek, magyaráztak, vitatkoztak. Aztán nap mint nap járták a földet, a brigádokat. A déli szünetben az árokpartra ültek ők is. S mind gyakrabban szólították meg: „Titkár elvtárs, megvert az uram .. — „Gázpalack kellene.” — „... Titkár elvtárs, a kislányomat nem akarják felvenni a bölcsődébe.. — Bekopogott egy fiatalember hozzám. „Titkár elvtárs, nagyon szeretnék egy szép piros Pannóniát venni, de nincsen elég pénzem, csak tízezer forintom. Részletre pedig nekem nem adnak.” Ismertem: dolgos, szorgalmas. Ügy beszélt arról a motorról, mint egyetlen álmáról. Én akkor még nem tartoztam a tsz „státusába”. Vett egy Pannóniát — az én nevemre. Tudta mór a tagság, merre van a párttitkár szobája. Félbeszakad a beszéd, kopognak az ajtón. Idősebb férfi lép be. Panaszkodni kezd: nem tetszik neki a munkahelye, szeretne elmenni a fakitermelőkhöz. A párttitkár kis noteszt vesz elő, ír bele néhány sort. „Jól van, majd megnézzük, mit tudunk tenni.” Kö- szönömmel megy ki a 'szobából. — Hány embert ismer? — kérdem. — Mindenkit. — Névről? — Névről legalább kétszázat ... Hol is hagytuk abba?... Abban az esztendőben Ti értekezletet tartottak. Azaz beszélgetést. Munkacsapatokkal, brigádokkal ládákon ülve, vagy „röpgyűlés- szerűen” csak úgy állva, cigarettázva, néha évődve az asszonyokkal jóízű nevetés közben. Szóba került a párt is; kit ajánlanának tagjelöltnek: Fejkendős asszonyok kapára támaszkodva mondtak neveket: „Az jól dolgozik, megérdemelné.” — „Miért, a Márkó talán rosz- szabb nála?” ... Feljegyezte a neveket, aztán amikor összeült a pártvezetőség, elmondotta: kiket javasolnak az emberek. Felosztották maguk között eat a munkát is. Minden vezetőségi tagra jutott két-három név, kísérjék figyelemmel a munkáját, beszélgessenek vele... Ismét kopognak az ajtón, Idősebb asszony nyitja ránk az ajtót. Megigazítja a fejkendőjét, aztán kis táskájából egy rózsaszínű papírt tesz az íróasztalra. Tagfelvételi kérvény. Rápillantok a papírra: Szabó Józsefné, tsz-tag, brigádvezető. — Hány éves, Szabó néni? Elmosolyodik. — Már két unokám is van... — Nem idős még maga, Szabó néni, a munkaegysége is ezt bizonyítja. Igaz? — mondja a párttitkár. — Igaz... igaz ... 72® munkaegységem volt az elmúlt évben. Dolgozok én, meg tanulok is. Délután is megyek a szakmunkásképző tanfolyamra. Jó az, sok okos dolgot hallani ott. Szőlészet, növénytermesztés ... Ismerjük mi azt a gyakorlatból, csak a szóban, a beszédben megy egy kicsit nehezen... Átolvassa a párttitkár a kérvényt. — Rendben van, Szabó néni, a legközelebbi taggyűlésen megbeszéljük — mondja. — Hát a Szovjetunióba mikor utazik? — Áprilisban — mondja határozottan Szabó néni. A megyei nőtanács szervezi az utat, meghívtak engem is... Amikor ismét kettesben maradunk, a párttitkár egy kis füzetet vesz elő. — A múlt évben az 551 tagunkból — a többi nyugdíjas — 441 teljesített 150- nél több munkaegységet. Az új párttagok közül Gajer János 928-at, Heller János 896-ot, Kern József 737-et. A párttagok példát mutattak: kiszámítottuk, az átlagnál 15 százalékkal dolgoztak többet. — Kezdetben 7 párttaguk ▼olt. Most? — Negyven. Eszembe jut a beszélgetésünk kezdete, amikor az elnök milliókról beszélt, akkor, amikor a tsz jövedelméből egy munkaegységre mindössze 9 forintot fizettek. 1963-ban 36 forintot terveztek, prémiummal együtt 41,60 forintot fizettek, 1964-re 38 forint volt a terv, prémiummal és föld járadékkal együtt több mint 50 forint jut egy munkaegységre. S amikor milliókat ígértek? A szövetkezet közös vagyona 1964-ben csaknem 34 millió forint! j Közel 7 millióval több, mint í 1963-ban! Nem is mulaszt- ! ja el az elnök azóta egy > zárszámadó közgyűlésen í sem megemlíteni azt a bízó- i nyos nevetést. — Az eredmény persze í nemcsak a tagoktól, meg a > vezetéstől függ — mondja i a párttitkár. — Növeli vagy ( csökkenti az időjárás, az- ? tán mint a múlt évben az S egér tett sok kárt... De a | vezetőség, a pártszervezet j menetközben is figyeli a í „számokat”. Tavaly június- ? ban már láttuk: nem fizet > úgy a gabona mint tervez- 5 tűk. Pótolni kell valamivel | a veszteséget. Zöldbabot ve- ' tettünk vagy 25 holdon. ) Megértette a tagság, miért ) kell elvetni a 25 holdat. \ Hogy megértsék, mozgósí- \ tottuk a pártszervezet 70 < tagú aktfvacsoportját is. j Nem volt hiába a szó: több ' mint félmilliót hozott a l zöldbab a tagság konyhá- í jára. Az Oj Barázda tsz nem > rendezett nagy eszem-iszom- í ot a zárszámadó közgyűlés >. után. Az áldomás azért nem l marad el. Brigádonként jön- > nek össze a klubban — va- > csorára. egy kis borra, be- i szélgetésre. — Mindegyik brigád meghívja a vezetőséget is —- mondja. — Na, hiszen, csak egyetlen brigádnál ne len- I nénk ott, nagy sértődés \ lenne belőle. Meg aztán > miért ne mennénk el? Sok > munkát lehet egy-két no- í hár bor mellett is me«1’«. 1 szólni... Ott is emberközelben vagyunk egymás- > sál. Garay Ferenc *
