Dunántúli Napló, 1965. február (22. évfolyam, 27-50. szám)
1965-02-28 / 50. szám
\ Világ proletárjai, egyesöljetek! Dunántúli napló _________Az MSZMP Baranya megyei Bizottsága és a Megyei Tanács lapja X XII. ÉVFOLYAM, 50. SZÁM ARA 80 FILLÉR 1965. FEBRUÁR 28., VASÄRNAF Teljes értékű munkaidőt! Tudósítás a határról Mindenki tudja, hogy nálunk általában nyolc órát kell egy nap dólgozni. Kivételes munkakörök, szakmák természetesen vannak. A kötetlen munkaidőben dolgozók — legalábbis elméletben — több órát is eltöltenek munkahelyükön, mások viszont mum- kaidőkedvezményt kapnak, de a'ért az emberek nagy többsége a nyolcórás beosztást szokta meg. Azt is tudjuk, hogy ez a nyolc óra történelmi kategória. Korábban harcolná kellett érte, fejlődésünk későbbi szakaszaiban pedig fokozatosan csökkenni fog. Talán nincs is olyan messze — legfeljebb emberöltőnyi távolságban van, — az az idő, amikor a mai nyolcórás munkanap negyedével, sőt felével megrövidül. No, de maradjunk csak a mai dolgoknál. Nézzük meg kicsit közelebbről, hogy var lóban nyolc órát dolgozunk-e naponta? Mennyi a ténylegesen megdolgozott és mennyi az átbliccelt munkaidő? Mert, hogy van ilyen, arról azt hiszem, nem kell egymást különösebben meggyőznünk. Még ott is van, ahol a munka természete valóban íolyar matosságot követel a szalagban, brigádban dolgozóktól. Most már, — hogy a mecseki bányaüzemekben áttértek a négy négyedes műszakváltásra, — látjuk, hogy a korábbi munkaszervezés folytán hány értékes óra esett ki a tényleges termelésből. Az építőiparban még ma is sok ezer munka nélkül töltött óra drágítja a termelést, csak azért, mert egyes munkahelyeken hiányzik a folyamatos anyagellátás, a munkások nem tudják előre, hogy mit kell dolgozniuk. Á Sopianában és más olyan munkahelyeken, ahol anyag- utalványozással dolgoznak, bizony elég gyakran hallani, hogy túlzottan lassú az anyagkiadás, sokat kell várni, sokféle papírt kell kitölteni és mindez a drága munkaidőből megy él A vonatok, autóbuszaik késései ugyancsak summás munka'dő-ki esést okoztak — és ez sajnos, nemcsak téli jelenség. Bőséges tényanyag áll tehát rendelkezésünkre ahhoz, hogy jogos kétségeink támadjanak a nyolcórás munkaidő tényleges tartalma iránt. Pedig a tulajdonképpeni kiesések nem is az üzemekben, a munkapadok mellett, a föld alatt — tehát nem a fizikai dolgozóknál jelentkeznek, hanem a híva' alok, intézmények munkájában. Száz és száz olyan tiszt viselőt, funkcionáriust ismerek. aki ha lehetne, huszan- négy órázna, mert annyi a rábízott munka, mert olyan lelkiismeretes. De éppen erre a becsületes, szorgalmas többség támaszkodva, hadd emeljünk szót a hivatalokban tapasztalható nem is annyira káros, mint inkább bosszantó jelenség, kisebb-nagyobb fegyelmezetlenség ellen Kezdjük mindjárt az elején, a reggeli munkakezdéssel A jelenléti ívek szerint persze nincs semmi probléma, de azért, aki bentről figyeli egy hivatal reggeli életét, az tudja, hogy a nyolc vagy fél kilences munkakezdési idő az esetek többségében illuzórikus. Mert ügye meg kell beszélni a tv tegnap esti műsorát* a Dózsa várható esélyeit, a tegnap esti kiruccanás részleteit. Azzal a jelszóval, hogy nem jó korán reggel enni — igazán jut idő a reggeli elfogyasztására, a vállalati büfé meglátogatására is. Amióta a kávé országa leltünk, valóságos kávézó szertartás alakult ki egyes helyeken-; pontosan be van osztva, hogy a nap melyik szakában melyik osztály, melyik adminisztrátor vagy vállalkozó szel lemű előadó főzi a feketét. A feketéző« öt percének ürügyén sok helyen egy sereg órát csípnek el a munkaidőből. A félórás ebédidők is szinte mindenütt tovább tartanak Szombaton délelőttönként hovatovább nem is érdemes hivatali,' vállalati ügyekben eljárni. Az illetékes tisztviselők ugyanis ezt a napot szinte szervezett alapon különféle hétvégi ko- missáók beszerzésére fordítják. Időnként persze el kell menni a borbélyhoz is, no és csak nem lesz bolond valaki csupán azért szabadságot kivenni, mert próbálnia kell menni szabójához, vagy mert az épülő harkányi nyaraló anyagbeszerzési ügyeit le akarja a TÜZÉP-nél bonyolítani. — „Bayateül dolgok”, — mondhatják most sokan, — a ..verkli” ezektől még mehet Mikor intézze el utánjárást igénylő ügyeit az ember, ha nem a munkítdőhen? Máskor hiába megy. A lectöbb hivatalban délután már nincs fogadási idő. A hivatali munka nem favágás, nem lehet hasábbal mérni. Az a lén vég, hogy ki-ki elvégezze a rábízott munkát. Elvégre, amikor kiszállásra megy, úgysem nyolc órát dolgozik”. Ez az utolsó érv elfogadhatónak tűnik, és az esetek nagy részében ténylegesen fgy van. Azokat az értékes félórákat, amelveket az ügyintézés, félfogadás, a munkával kapcsolatos elvi kérdések tanulmányozására kellene fordítani, a külszolgálatban elföltött munkatöbblet nem pótolja. Ha már a külszolgálatnál tartunk, sajnos azt kell mondanunk, hogy az útiszámlákon feltüntetett tizenkét órák sem mindig tényleges munkát takarnak. A fegyelmi jegyzőkönyvek tanúsága szerint sajnos elég sok vidéki ellenőrző út végződik kocám ázással, pin- ceszereaéssel és botránnyal. És, hogy ez nemcsak a pesti külszolgáJ atosok sajátossága, arról a budapesti Jereván, a Mátyás pince, meg a többiek legalább annyit tudnának mesélni, mint a szezonjellegű ellenőrzések színhelyei: nyáron a Balaton, a fürdőhelyek, őszszel a borvidékek, — mert ugyebár sohasem árt a kellemest összekötni a hasznossal... A Munka Törvénykönyve alapján a nyolcórás munkaidőt mindenkitől joggal meg keil követelni, mindenkinek kedves kötelessége azt be is tartani. Az üzemekben, bányákban már csak a munka jellege, szervezettsége miatt kevesebb az effajta gond, — annál több kiesést okoznak viszont az irodaiak, a közintézményekben dolgozók apró- cseprő „kihagyásai”. Pedig a Munka Törvénykönyve egyformán érvényes mindenkire, akár fizikai, akár szellemi munkakörben dolgozik. Vasvári Ferenc A rokonok, barátok százai várták a villányi állomáson a délelőtti különvonattal érkező hozzátartozókat, ismerősöket. (Riport a 3. oldalon) 1 szovjet kormányküldöttség megérkezett Lipcsébe Táviralváltás Bernal professzor és Koszigin kozott — A szovjet kormány véleménye szerint minden békeszerető állam, elsősorban a genfi egyezmények aláírói kötelesek hatékony intézkedéseket tenni abból a célból, hogy rákényszerítsék az Egyesült Államokat a szóbanforgó egyezmények betartására és a vietnami nép ügyeibe való beavatkozásának beszüntetésére — mondja Koszigin távirata. Több mint kétmilliárdos összvagyon Hz eddigi legnagyobb arányú közös vagyongyarapodást értek el 1964-ben a baranyai tsz-ek EgyöílüíBködés' szerződés! írt alá a Jugoszláv és Magyar írószövetség Belgádban együttműködési szerződést írtak alá a Magyar és a Jugoszláv írószövetség képviselői. A Magyar írószövetség nevében Darvas József elnök, a Jugoszláv írószövetség nevében Szlavko Mihalics főtitkár írta alá az egyezményt Az igen gazdag és sokoldalú program a többi között előirányozza, hogy a Budapesten rendezendő nemzetközi költészeti szemlére két jugoszláv költőt is meghívnak. Ezenkívül két jugoszláv író magyar országi körútra indul, hogy tanulmányozza a két szocialista ország íróinak együttműködési lehetőségét. Az Ohridban sorra kerülő augusztusi költészeti fesztiválon két magyar költő is részt vesz. Az egyezmény értelmében két magyar író huzamosabb időt tölt Jugoszláviában, hogy megismerkedjenek a legújabb kulturális vívmányokkal és a kiadóvállalatok tevékenységével. E két magyar író részt vesz az európai irodalmi folyóiratok szerkesztőinek nemzetközi értekezletén, amelyet szintén Jugoszláviában rendeznek. A mecseki szénbányáik dolgozóinak újításai csaknem 12 millió forint gazdasági hasznot eredményeztek az elmúlt esztendőben. Közülük kettő volt olyan, amelynek értéke a milliót is meghaladta. A széntermelés növekedése, a korszerű gépek, berendezések alkalmazása fejlettebb technológiát kívám s a tapasztalat szerint az újítási feladatok is mind komolyabbakká válnak. A napokban könyvecskébén jelentette meg a tröszt az egyes üzemek életében jelentkező és megoldásra váró problémákat. összesen 140 témában kérik az újítók segítségét Közte szerepel például a portelkötés hatásosságának íoAlekszej Koszigin, a Szovjetunió ' Minisztertanácsának elnöke, szombaton este megérkezett Lipcsébe, hogy részt vegyen a jubileumi lipcsei vásáron. Koszigin repülőgépe az eredeti tervektől eltérően a rossz időjárás miatt, Erfurtban szállt le és a miniszter- elnök onnan gépkocsin tette meg az utat Lipcsébe. Bemal professzor, a Béke Világtanács elnöke táviratot küldött Koszi ginnek, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökének. A táviratban a Béke! Világtanócs nevében tiltakozását fejezte ki amiatt, hogy az amerikai kormány kérésére dél-koreai csapatok érkeztek Dél-Vietnamba. Ez a genfi egyezmények kirívó megsértését jelenti. A távirat sürgeti a genfi egyezmények szigorú betartását. Választáviratában Koszigin kifejtette, hogy a szovjet kormány támogatja a Béke Világtanács tiltakozását és az 1954- ben Indoltínára nézve létrejött genfi egyezmények igen súlyos megszegésének tekinti_ hogy az Egyesült Államok bevonja dél-koreai bábjait is a délvietnami nép ellen viselt agresszív háborújába. kozása, a kötélpálya vonókötél élettartamának meghosz- szabbítása, az akna befagyásának megakadályozása, föld alatti gumiszála gok és páncel- kaparók működésének távjelzése, a TH-vógat kirablásának meggyorsítása, a nagy csillék fékezésének megoldása, előregyártóit léghajtó tervezése, a szénvizsgálati idő csökkentése, a szénbunkerek telítettségének jelzése, biztos távhőméré- si rendszer megvalósítása stb. Egyúttal megnevezik minden témánál, hogy az újitó kihez fordulhat műszaki segítségért, s siker esetén milyen pálya- díjban részesül. Az újítási feladatterv négyezer példányban került a dolgozók kezéhez. Nehéz, küzdelmes esztendő zárszámadásait fejezték be e hét végén megyénk termelő- szövetkezetei. A természeti csapások, a növényi és állati betegségek, illetve kártételek olyan sorozata sújtotta a gazdaságokat tavaly, amire aligha volt példa a vidék történetében. Az év végi mérlegek — a gazdálkodás hű tükrei — mégis azt mutatják, hogy termelőszövetkezeteink általában sikerrel állták meg ezt a nagy erőpróbát is. A megyei tanács mezőgazdasági osztályán most elkészült előzetes összesítés szerint a szövetkezeti gazdaságok közös vagyona a múlt évben 395 millió forinttal nőtt. Ez volt a termelőszövetkezetek fennállása óta az eddigi legnagyobb arányú vagyongyarapodás. (Az 1962-es össz- vagyon-növekedés 332 millió, az 1963-as pedig 325 millió forint volt.) A termelőszövetkezeti tagság közös vagyona ma már jóval meghaladja a kétmilliárd forintot és ennek közel a fele tehermentes tiszta vagyon. A múlt évben tovább csökkent a dolgozó tagok száma: az előző évhez képest kereken másfél ezerrel, 1961-hez képest pedig több mint ötezerrel. Ez egyrészt természetes folyamat, amennyiben — mint szerte a világon — csökken a mezőgazdaságban foglalkoztatottak száma, másrészt azonban gondot okoz, hiszen a csökkenés jórészt a tagság rohamos elöregedése révén megy végbe. Gépekkel és vegyszerekkel, valamint korszerű technológiai módszerekkel általában sikerült pótolni a hiányzó munkaerőt, s így a felhasznált munkaegységek száma is körülbelül hasonló volt az előző évekéhez. Ez a magyarázata annak, hogy bár a munkaegységek átlagos értéke, ami megyei szinten 33 forint 73 fillér — vagyis mindössze 63 fillérrel maradt el a múlt évitől, viszont 93 fillérrel magasabb az 1962. évinél — a tagok átlagjövedelme mégis emelkedett. Tavaly 9571 forintot keresett egy-egy baranyai szövetkezeti gazda — ebbe az átlagba beleszámítják azokat a tagokat is, akik csak egy munkaegységet teljesítettek — s ez ötven forinttal több, mint az előző évi és 754 forinttal haladja meg az 1962-es átlagrészesedést. A tagok jövedelmét gyarapítja, egyebek között, még a földjáradékra kifizetett összeg is, ami megyei viszonylatban majdnem eléri a 25 millió forintot. A tapasztalaté* azt mutatják, hogy azok a szövetkezeti gazdaságok tudták leginkább pótolni a természeti csapásom okozta és más körülmények következtében előállt kieséseiket, amelyek termelésüket az állattartásra alapozták és belterjesen gazdálkodtak. Ezek közül huszonhármán a mostani zárszámadáskor is negyven forint feletti részesedést fizettek munkaegységenként, négy helyen — Boksán, Csertőn, Kővágószöllősön és Szörény- ben pedig ötven forintot, iU letve annál többet oszüttak; 140 újítási téma megoldására kaptak megbízást a mecseki szénbányászok