Dunántúli Napló, 1965. február (22. évfolyam, 27-50. szám)
1965-02-26 / 48. szám
IMS. FEBRUAR 28. napló 3 A pályaválasztás gondjait Tanulók az iparban Kezdjük mindjárt a számokkal! Pécsett és Baranyában az idén 5890 gyermek fejezd be az általános iskolát. A város és a megye középiskolái 2450 diákot, vehetnek fel. Ezt a számot csökkenteni kell azonban azzal a mintegy kétszáz főnyi tanulóval, aki más megyéből jön Pécsre, mert otthonában nincs olyan középiskola, amilyenben tovább szeretne tanulni. Tehát az idén 3640 fiatalnak kell szakmát tanulnia, esetleg otthon maradnia segítő családtagnak. Nyolcvannrolc féle szakma ta milható Pécsett és a megyében az idé-n összesen 2440 ipari tanulóra van szükség. Az 500-as pécsi ipari tanulóintézet 940 fiatalt szeretne növendéké nek tudni, mégpedig műszaki és könnyű szolgáltatóipari szakmára. Az építőipari munkásokat kiképző pécsi 506-O* intézet 200. a pécsbányaielepi 508-as váiárisknla 150, a pécsi kereskedelmi és vendéglátó- ipari Iskola pedig 250 Jelentkezőt szeretne. Ugyancsak 250 az igénye a vájárokat és a helyi iparhoz szükséges szakembereket képző komlói iskolának. Az 500-ae intézet hét — Mohácson, Siklóson, Sellyén. Szigetváron. Pécsváradon. Komlón és Mágocson lévő — „fiók- iskolája” is szeretne összesen 650 tanulót, szintén helyiipan szakma elsajátítása cél iából. Ezek az intézetek valóban csak „szeretnének" ennyi tanulót kapni, de a Jelentkezők évek óta meg sem közelítik a kívánt számokat Ez azonban csak az egyik baj. A másik: a kevés jelentkező sem a szükségletnek meg felelő szakmában választja ki szakmáját, hanem bizonyos foglalkozásokra aránytalanul sok másokra aránytalanul kevés tanuló jut. Az országos jegyzék — a mezőgazdaságot is beleértve — több mint háromszáz szakmát ismertet, köztük persze olyan ritkaságokat is, mint a cslpkeverő vagy a láz- és hőmérőkészítő. Ebből — a mezőgazdaságot leszámítva — Pécsett és a me gyében 88 féle ipari és kereskedelmi szakma tanulható. Ez a választék tökéletesen kielégíti a megye és a város igényest, s minden olyan szakma benne van. amiben Pécsett és Baranyában el lehet helyezkedni. Igény és érdeklődés A köztudatban mégis mindössze 15—20 szakma él, s a jelentkezők ebből is úgyszólván fél tucat foglalkozás köré csoportosulnak. Ezek: autószerelő. géplakatos, esztergályos, villanyszerelő, asztalos, kereskedő. aztán tv- és rádiószerelő kozmetikus és női fodrász. Ugyanakkor a megyében mind össze négy cipésztanuló van, s alig akad férfifodrász vagy szabó. Sőt, fel kell sorolni több szakmái, amitől egyenesen ..fáznak”, pedig országos viszonylatban rendkívül keresik a benne járatos munkásokat. Ezek között nemcsak a vájár foglalkozás szerepel, hanem például a bádogos vagy mázoló és fényező is. Azt sem lehet rájuk fogni, hogy rosszul fizető vagy korszerűtlen szakmák. hiszen ezek közé az elhanyagolt foglalkozások közé tartozik a gázvezetékszereló, a karosszérialakatos, a fűtésszerelő is. Sajnos ide kell sorok ni úgyszólván valamennyi építői nari szakmát. Az egész megyében például jó, ha van 4 tetőfedő-tanuló. Mindezek után érthető, hogy a munkaerőgazdálkodás nehéz helyzetben van, mert a munkaerő utánpótlásában hiányzik a társadalmi igény és az egyéni érdeklődés közötti egészséges egyensúly. Ez számokban kifejezve például úgy fest. hogy az 500-as pécsi intézetnek 940 főnyi igénye van. A városban Idén végző 1700 általános iskolásból — a baranyaiak és az idegen megyeiek mellett — mintegy 880-at vesznek fe4 középiskolába. Marad körülbelül 800. Ennek több mint fele lány, akik nagy részt a kereskedelemben és a helyiipar könnyű ágaiban helyezkednek el. A számba jöhető 400 pécsi fiúból még a másik két tanulóiskola is akar, hiszen az ő igényüket sem elé gíti ki a falusi fiatalság. Elképzelhető, hogy az 500-as ta- nulóiskolába, ahol zömében férfinek való szakmát oktatnak, hány gyerek jut! Sőt, ez az intézet a vidékre sem számíthat, mert ott van a hét fiókisikolája. Miért hiányzik az egyensúly? Először is a tanulóiskolákban ma komoly természettudományos elméletet tanulnak, bonyolult szakrajzokat rónak papírra, kémiai előképzettséget kívánó anyagismeretekről beszélnek. Tehát, tanulni kell! De, ha már tanul valaki, miért ne legyen meg akkor az érettségije is, ami esetleg majd szellemi munkabeosztással, „íróasztallal" jár. Ehhez a gon. dolatmenethez a falu óriási fejlődési igénye is hozzájárult A falusi fiatalok soha nem látott mértékben szomjazzák a kultúrát, a várost a vagyon helyetti biztos állást tehát — özönlenek a középiskolákba. Ma már kialakult egy olyan helyzet, hogy ipari tanulónak csak kettes tanulmányi átlag- eredménnyel jelentkeznek. Akadályozza a fizikai munkaerő utánpótlását a marad is ág is. Mert kizárólag maradiság- gal lehet megmagyarázni, hogy a régen is oktalanul lenézett cipész szakmát ma is „rangon alulinak" tartják szülők és gyermekeik. A húsz évvel ezelőtti időkre emlékeztető hasonló előítélettel vannak az építőipari szakmákkal szemben is. Sokan azt hiszik, hogy a kőművesség lenézett foglalkozás, lsedig egy kőműves vagy «igy parket tázó fizetés- borítékjában például mindig több van, mint egy „hivatalos" ember, mondjuk postás, vasutas, esetleg könyvelő borítékjában. Persze nem szabad elhallgatni azt sem, hogy az ipari tanulók számára nagyon kevés a diákotthon. Egyedül az építőipar áll jól ezen a térén, náluk 500 tanulóra van egy 400 fős kollégium. A megye többi 2164 ipari tanulójának mindössze 80 férőhelyes kollégium áll rendelkezésére. Azon ! kívül vannak olyan vállaló- j tok, ahol az egészségügyi óvó- < rendszabályok nem engedik meg a tanulóképzést. Ezek aztán jó pénzért azonnal felveszik a frissen végzett tanulókat, s a többi vállalat igényét még reménytelenebbé teszik. Divatos szakmák Nagyarányú tájékozatlanság ra vall az úgynevezett „divatos szakmák’’ utáni lelkesedé» is. Elgondolkoztató, hogy a legtöbben azzal magyarázzák a „divatot”, hogy „jó pénz van benne”. Ugyanakkor tv. és rádiószerelőből már lassan telve lesz a pálya, úgyszintén autószerelőből is. A hűtőgép- szerelő vagy a karosszéria- lakatos viszont valóban dagadtra keresi erszényét egyszerűen azért, mert nincs konkurrense. Hasonlóképpen jól lehet keresni az elöregedő foglalkozásokkal is, mint a bádogos, a cipész, a szabó, éppen mert sokan lenézik ezt a szakmát. A szakmák közötti válogatásnak nincs túl nagy értelme. Egyrészt, mert ma már elképzelhetetlen, hogy egész életen át ugyanolyan jól fizető foglalkozás legyen például az autószerelés, mint a tanulóévek idején. Hiszen ki tudja előre megmondani, vajon negyven év múlva milyen lesz a gépi- kocsi, s arra a fajta járműre jó lesz-e az 1965-ben tanult mesterség? Az is nyilvánvaló, hogy a jól fizető szakmákat el óbb-utóbb felfedezik, ■ akkor elözönlik. Ismertessék a fizikai foglalkozásokat Mindezek alapján az a szülő „tesz a legjobb lapra”, aki szakmára tanittatja közepes vagy gyengébb képességű fiát, s nem erőlködik, hogy gyermeke mindenáron rossz techni kus legyen. vagy érettségivel a zsebében 800 forintos íróasztal mellé üljön, esetleg két év múlva kiderüljön, hogy el sem tudja végezni a középiskolát, és késve kezdjen szakmát tanulni. Ipari képesítéssel a kezében viszont azonnal 1300—1800 forint közötti havi keresetű munkahelyet kap, hiszen általában 6 forint 50 ÖL léres órabérrel veszik fel a frissen végzett szakmunkásokat A szakmákat illető szülői és gyermeki tájékozatlanság azt kívánja, hogy már az általános iskola felső tagozatában szervezettebben, alaposabban ismertessék a fizikai foglalkozásokat. Ne csak a gyerek szellemi értékeit, középiskolára való alkalmasságát figyeljék, hanem a fizikád szakmára való alkalmasságát is. Ennek meg- valósítsához országos érvényű intézkedésre volna szükség. Ugyancsak hasonló szervezéssel kellene megoldani, hogy legalább a közepes rendűtekről lemondjanak a középiskolák, s ipari tanulónak ne csak elégséges tanulmányi átlaggal men jenek. És az érettségizettek? Végül fontos kérdés, hogy mennyi hely van az Ipari tanulóiskolákban az érettségizetteknek? A helyzet megnyugtató: az 500-as intézetben 30— 30 főt vesznek fel híradástechnikai hálózatszerelőnek, Illetőleg műszerésznek, azonkívül autóvillamossági szerelőnek, valamint tv- és rádió- szerelőnek mást nem is képeznek, mint érettségizett diákot. Föld«!ssy Dénes n Ülésezik Baranya megye Tanácsa Napirenden a megye mezőgazdasága (Folytatás az 1. oldalról.) délyt kértek a földművelési minisztertől, hogy ezeken a hegyoldalakon erdőt telepítsenek. Mintegy 10 000 hold dombvidék erdősítéséről lenne szó, de ugyanennyi területet kel! másutt szántóföldi művelésre befogni. Erre is lehetőség van, mert a jó szántóterületen levő kisebb erdőket, ha azok kivágásra megértek, felszámolják. A felvásárlásról szólva elmondotta, hogy az idén 5805 vagon kenyérgabonát, 108 ezer hízottsertést, 25 000 szarvas- marhát kell felvásárolnunk a tervek szerint. A terv igen szoros. Korábban például 50— 70 000 hízottsertést adott a megye, s Ilyen magas szarvasmarha-tervünk még nem volt, de helyes gazdálkodással a tervet teljesíthetjük. A zöldségtermesztésről elmondotta, hogy tavaly még mindig idegen megyéből kellett árut szállítanunk Baranyába. Ezért fokozni kell az öntözést, javítani a kertészkedést, a felvásárlási szervek munkáját, de a termelőszövetkezetek is Jó minőségű árut és időben bo- csássanak a vállalat rendelkezésére. Több szakmunkásra van szükség Elsőnek Varga Sándor tanácstag szólt hozzá, aki elmondotta, hogy a siklósnagy- falusi tsz-ben tavaly csak 13,9 mázsás kukoricatermést értek el, és emiatt közel egymillió forint volt a kiesésük, a takarmányt úgy kell megvásá- rolniok. Jó akarattal és helyes talajműveléssel náluk is meg lehetne a 18—20 mázsás kukoricatermés májusi morzsolt- ban. Ugyanezt mondta el a napraforgóról, majd megemlítette a 8,9 mázsás burgonya- termést, ami egyenesen elszomorító. Dr. Diófási Lajos a szakemberképzésről beszélt, véleménye szerint fokozni kell a szakmunkásképzést a következő években, hiszen öt év alatt 9700-ra kell növelni a szakmunkások számát. A gyakorlati oktatás nem kellően szervezett, nem elég színvonalas. A gyakorlati oktatásra kijelölt gazdaságoknak továbbra is elsőrendű feladatuk a termelés. Ezért nem tudnak kellő figyelmet fordítani a szakmunkások képzésére. Hegyi László a határ mentén elhagyott műveletlen földekről beszélt, (gy réldául Kölked határában 80 hold hevert parlagon. Majd arról szólt, hogy a mérleghiány miatt Siklóson igen rossz a hangulat a tagság körében. A mérleghiányt nem december 31-én vették észre a felettes szervek, hanem már jóval korábban, és jó lett volna, ha ennek csökkentése érdekében intézkednek. Sztergár János javasolta, hogy a megyei versenybizottság dolgozzon ki versenyfeladatokat a mező- gazdasági feladatok jobb végrehajtása érdekében. L ő - rlncz János a gyenge termelőszövetkezetek vezetőinek felelősségéről és felelősségre vonásáról beszélt. Legfontosabb a takarékos gazdálkodás Felszólalt a tanácsülésen Novics János elvtárs, a megyei pártbizottság titkára. — Az elmúlt négy évből három kedvezőtlen volt a mezőgazdaság számára. Mégis kukoricában és cukorrépában jelentősen előreléptünk. Tavaly kezdetben kedvező termésre volt kilátás. A munkát is általában becsületesen elvégezték a mezőgazdasági dolgozók. Aztán a nyár derekán jött a 10 napos aszály, amely helyenként 4—5 mázsával is csökkentette a hozamot. Végül jöttek a pockok és különösen a megye déli részében tettek kárt. Októberben 18 esős napunk volt, ami viszont a betakarítást akadályozta. Mennyi a kár? Közel 15Ó millió forint. Nagyon nehéz ilyen Baranyában 67,4 százalékkal emelkedett a közúti balesetek száma A kritikus napok: péntek, szombat és hétfő—Balesetveszélyes órák . 14 és 19 óra között Sajtótájékoztatón Ismertette a Belügyminisztérium közlekedési csoportfőnöksége az elmúlt év közlekedési baleseti statisztikáját, a baleseti okokat és az ezekből levont tanulságokat Tavaly tovább emelkedett a közúti balesetek száma. Míg 1963-ban 16 569. addig tavaly már 20 259 balesetet jegyeztek fel és 1023 ember vesztette életét Elmondották, hogy közútjainkon emelkedett a forgalom. Egy év alatt 13,4 százalékkal több árutonnát és 8,8 százalékkal több személyt szállítottak, az idén pedig az emelkedés 16,6, illetve 11,5 százalékos lesz. Hazai gépjárműparkunk is 12 százalékkal nőtt, több, mint 160 000 külföldi gépkocsi járt Magyarországon 1964 ben és százezret is meghaladja a forgalomban résztvevő segédmotorok száma. Ugyanennyi lovasfogat is közlekedik és 2,5 millió taposókerékpár sűríti a közúti forgalmat. Hazánkban jelenleg a vizsgázott gépjárművezetők száma eléri a 800 ezret és egy év alatt 160 ezer személy szerezte meg a jogosítványt. Az összes gépkocsivezetők 16,7 százaléka alig egy éve vesz részt a közúti forgalomban. Az elmúlt évben a közúti balesetek kimenetele a köny- nyű sérülés és a sérülés nélküli, csupán anyagi káros balesetek felé tolódott. Mindössze 3,8 százalék a halálos és 5,5 százalék a súlyos sérülés. Legnagyobb számban a 7—14 és a 70 óven felüliek esnek áldozatul a közúti baleseteknek. Ez fokozott figyelemre és óvatosságra inti a gépjárművezetőket a gyermekekkel és az idősebbekkel szemben. A statisztikából az is kitűszempontjából a legveszedelmesebb a délután 2—7 óra közötti időszak. Ekkor már fáradtak az emberek és fi- welmetlenek a gyalogosok. Kritikus napok: a péntek, szombat és a hétfő. Vasárnap csökken a balesetek száma, mert a vállalati gépkocsik nem vesznek részt a forgalomban. A hónapok megoszlása is érdekes: tavaly március, április és június volt a kritikus. A főútvonalakon minden 850 méterre Jut egy közlekedési baleset, míg az egvéb országutakon csak 6.8 kilométerenként fordul elő. Ugyanakkor az ittas vezetés bői eredő balesetek zöme a mellékútvonalakra jut. ahol a gépiárművezetők kevesebb el lenőrzésre számítanak és könv nyebben felemelik a borospoharat. A közúti balesetek száma 1961-ben Budapesten 22,8 százalékkal, vidéken 21.9 százalékkal emelkedett. A legna- gypbb az emelkedés Békés megyében — 94.1 százalék, Szabolcs-Szatmár megyében — 68.1 százalék és Baranya megyében — 67,4 százalék. Ugyanakkor több megyében — mint például Szolnok — a balesetek száma csökkent. A közúti balesetek okait vizsgálva kitűnik, hogy figyelmetlenségből 3610, elsőbbségi jog meg nem adása miatt 3288, gyorshajtás miatt 2117, szabálytalan előzés és fordulás miatt 2639 baleset fordult elő 1964-ben. Elmondották a sajtótájékoztatón, hogy a korábbinál sokkal nagyobb szigorral járnak el a hatóságok az ittas vezetőkkel szemben. Az év folyamán rendszeresen ellenőrzik a megyéket és a megyei székhelyeket és sürgős esetekben azonnal intézkednek a köziélük, hogy a közúti balesetek I kedési rend megváltoztatasáre, a közúti közlekedés biztonsága érdekében. Jövőre pedig országszerte általános ellenőrzést és intézkedést tartanak, illetve valósítanak meg. Már eddig is tartottak két-kétnapos akció-ellenőrzéseket és 140 ezer gépjármű került a „szórásba” Enn jk következtében 18 ezer intézkedés történt. A hatóságok 386 ezer gépkocsi műszaki állapotát is felülvizsgálták és a nem megfelelő kocsika' azonnal leállították. Az intézkedésekről szólva elmondották, hogy szilárdítani kívánják a ma még elég laza közúti fegyelmet, mert a közlekedés. a szállítás népgazda sági érdeket szolgál. Szigorúan ellenőrzik és megoldták a jobbkéz-szabály betartását, arra törekednek, hogy a gyalogosok, keréknárosok és a fo- gatos járművet vezetők is megismerjék a KRESZ paragrafusait. Fokozottabban ok- tatiák, neve'ik a 14 éven aluliakat és a 60 éven fe'ülieket. Javítják a gépiárművezetők kiképzésének módszerét. Ezenkívül tudományosan megvizsgálnak ezer balesetet okozó gépjárművezetőt, hogy megtelelő következtetések levonásával intézkedhessenek a közúti közlekedés javítása érdekében. kiesést bepótolni. Ez egyrészt a tagok jövedelmében, más* részt a mérleghiányban jelentkezett. — Ugyanakkor azt is el kell mondani, hogy 1963-hoz viszonyítva 8,4 százalékkal több terméket vásároltunk fel, az országos átlag pedig csak 4 százalékos emelkedést mutat, Feladatainkról szólva Novics elvtárs a következőket mondotta: — Legfontosabb a takarékosabb gazdálkodás. Hogy minél olcsóbban termeljünk, minél kevesebb takarmányból állítsunk elő 1 kg húst. Ha mindent betakarítanánk, amit a föld megtermett, és szakszerűen tárolnánk, a magyar nép jobban élne. Ezt kell megértetni az emberekkel. A társadalmi tulajdon védelme s fontos feladat. Azt mondják, drágák a mezőgazdasági vit-~ pek. Igaz! Sok pénzbe kér üln.i nek. mégsem vigyáznak rá'uk kellőképpen. A napokban is öt ekét számoltam meg a barázdában. A vetőgépekben ki- csfrázik a mag, az elevátoruk a határban rozsdásodnak. Végül kiemelte Novics elvtárs a háztáii gazdaságok fontosságát. a lakosság ellátásának biztosítása szempontjából. Elismerés a mezőgazdaság dolgozóinak Takács József ismertette a mohácsi járás termelőszövetkezeteinek elmúlrt évi eredményeit, a járásban nincs mérleghiányos, gyenge tsz. — Szabó Mátyás a meggyőzés fontosságát hangsúlyozta, — majd beszélt a különféle .e;e- sítmények sorsáról. Hatvan százalékos a malacelhullás. áe miért? Mert a szerfas fiaz- tatókat erőltették. Két évig építenek egy istállót. Mo' is télen dolgoznak a bólyi Kossuth Termelőszövetkezetben, nyáron egy munkást sem látni. Dr. Pilaszanovich Imrené felszólalásában felajánlotta az asszonyok segítségét a burgonyatermesztés megjavítása érdekében. Földvári János elvtárs zárszavában többek között elmondotta, hogy bármilyen szépek is legyenek a gazdaság: erd- rnények, egymagukban nem elegendők a fejlődéshez, ha nem párosulnak a tagság öntudatának, szorgalmának gyarapodásával. Végül javasolta, hogy a tanácsülés elismerését fejezze ki a mezőgazdasági dolgozóknak elmúlt évi áldozatos munkájukért. A megyei tanács ma folytatja tanácskozását. A MECSEKI SZÉNI! A NY ASZ ATI TRÖSZT vájártanulókat felvesz. Korhatár 14 évtől 17 éves korig, 8 általános iskolát végzettséggel. Jelentkezni lehet a tröszt személyzeti osztályán Pécs Déryné utca 9., vagy level ben az 501-es Vájártanuló Intézetnél, Komlón.
