Dunántúli Napló, 1965. február (22. évfolyam, 27-50. szám)
1965-02-23 / 45. szám
FEBRUAR B. napló 3 A KB határozatának szenemében Szervezetten, takarékosan, fegyelmezetten Műszaki tanácskozás a Pécsi Fémipari Vállalatnál A Pécsi Fémipari Vállalat vezetői és műszaki dolgozói tanácskoztak szombaton délelőtt. A megbeszélés fő témája: a takarékosság. A vállalat dolgozói előtt már korábban ismertették a 85-ös terv- év feladatait, illetve a taka- róVr.csásffal kapcsolatos ron- d'»1 Vo^seket. Az özem munkásainak erre vonatkozó ja- va-Wait most gvűltik össze. Mvek részben alapiául szol- gá’iak ennek a megbeszélésnek F’etve a körülbelül két hét múlva lezajló tanácskozásnak. \ vállalatvezetőség, illetve a műszaki gárda elképzeléseit ezen a szombat dél- e’ntti megbeszélésen egyeztették. 1! !a’ arftüssáo négy fi területe B a g y a 1 István főmérnök elmondotta, hogy az elmúlt esztendőben milven területen tudott a vállalat komoly értékű megtakarításokat elérni. N"bény példa: a műgvanta alkalmazásánál az előzetesen kn’ktdált 9800 forint helyett 3458 forintot használtak fel. A nagy volumenű gyártmányok felszerszámozása 44 453 forint megtakarítást erdmé- nyezett. de a legszebb ered- ménvt akkor érték el, amikor bizonyos gyártmányoknál használható hulladékanyagot dolgoztak fel és az így jelentkező megtakarított összeg 332 ezor forint. A főmérnök felhívta a műszakiak flgvelmét arra a négy lehetőségre, amely a takarékosság tekintetében figyelemreméltó lehet az 1985-ős esztendőben. Ezek: 1. hu’tadékanyag ésszerű fel- haszpá'ása. 2. a sorozatgyártásra kijelölt termékek fel szorszSmozása, 3. nagyon gondos munkaszervezés. 4. a re- zsimiinltésok (TMK, villany- szerelő stb y vagvis a nem darabbérben dolgozók munkájának pontos meghatározása és szigorú ellenőrzése. le Jegyen Vesleges eszköz! Horváth János főkönyvelő ugyancsak rámutatott több elvan területre, ahol nagyon komoly pénzösszegeket lebet rnajd megtakarítani. így felhívta a műszakiak — de fő’eg az anyag- és áruforgalmi csonort vezetőiének — figyelmét arra. hogy lehetőleg a vasúton történő szállítást vewék íeénvbe. ami olcsóbb a teberVoesi-szállftásnál. Elmondotta, hogy ebben az esztendőben raksúlynvtlvántar- tás* végeznek a teherkocsí- szá'’i+ásnál. s így figyelemmel t'.Hi ik kísérni a génkocsik hatékony kihasználását. Utalt arra is bogy a korábbi időszakban előfordult: bizonyos termékeknél magasabb volt a beszerzési ár, mint az eladási ár. A jövőben ilyen esetben feltétlenül a könyvelőség ellenőrzésére lesz szükség. Fontos teendőként jelölte meg azt is. hogy felülvizsgálják a vállalat központi és egyéb telepeinek szerszám- és fogyóeszköz állományát, és így csökkenteni tudják majd a Magyar Nemzeti Bank részére kifizetendő — szabály szerint megállapított — járulékot. Ez azért is fontos, mert a telepeken bizonyos anyagok felhalmozása tapasztalható. Megszigorítják a szerszámok vásárlását is; ezentúl minden y- 'sári ást vállalatvezetőségi engedélyhez kötnek. A jövőben már nemcsak a vállalat vezetőségének, hanem a telepvezetőknek is érdeke, hogy az anyag- és készletnormák szintje ne haladja túl az engedélyezett mennyiséget. Részletesen ismertette az energiaköltség helyzetét és elmondotta, hogy ebben az esztendőben 5 százalékkal kívánják csökkenteni az erre vonatkozó kiadásokat. Szigorításokat alkalmaznak a telefon- használatnál. Megtiltják a magánbeszélgetéseket, illetve, amennyire adott esetben szükség van rá, a tedfonálónak kötelessége kifizetni a dijat, A távolsági beszélgetéseket — különösen az anyag- és áruforgalmi csoportnál — minden esetben engedélyhez kötik. Januárban 8 ezer forint volt a vállalat telefonköltsége és csak körülbelül kétezer forinttal emelkedett, bár a telefondíjszabás megduplázódott, tehát az intézkedéseknek márts van kedvező hatása. A dolgozók tehát megértették a takarékosság jelentőségét, még ilyen „kis” ügyekben is, mint a telefon, de részben annak is köszönhető, hogy amennyiben erre lehetőség van — a hivatalos üzeneteket nem távolsági beszélgetések, hanem a sokkal olcsóbb levelezések révén oldják meg. Létszám- csökkentésről is szó volt, például az anyagraktárban. Megfontol manfraszervezés Marosvári László anyag- és áruforgalmi csoportvezető viszont elmondotta, hogy beszélgetést folytatott a raktár dolgozóival, elmondotta nekik, ha egy fős csökkentéssel négy dolgozó elvégzi a megadott munkát, akkor a fennmaradott bér ötven százalékával kiegészíthetnék keresetüket. A dolgozók azonban nem vállalták, mert éves viszonylatban több ezer tonna anyagot mozgatnak s Itt minden emberre szükség van. Ez volt Marosvári László véleménye is, ezért Itt kérte a vállalatvezetőséget, hogy a raktári létszámcsökkentés-tervezettől tekintsenek eL Stern Károly igazgató ugyancsaK ezen az állásponton volt, mert kijelentette: „Nem az a célunk, hogy a takarékosság jegyében pluszmunkát kívánjunk a dolgozóktól. Ha lesz mód rá, villás targoncákat szerzünk be a raktár részére, ami a munkát megkönnyíti és meggyorsítja. Abban az esetben majd lehet szó a létszámcsökkentésről”. Bagjral István főmérnök a munkaszervezésről beszélt. Vannak olyan termékek, amelyeknek előállításához nincs szükség teljes szakmunkásgárdára. Egy jóképességű szakmunkás mellé osszanak be gyengébb képességű dolgozókat, vagy betanított munká sokat és így a hasznosabb munkaerőt más. fontosabb munkára csoportosíthatják Ilyen kísérleteket folytatnak — eredményeden — a vállalat Szigeti úti telepén ts. Me^e'e'í nurotofeWe’eli Stern Károly igazgató néhány példával bizonyította, hogy a nagv gonddal kidolgozott műszaki feltétetek és előírások bevezetése miiven megtakarítást eredményezhet az üzemnek. A zablakaríkákat korábban eev öreg esztergapadon gyártották meglehetősen lassan és közel sem kifizetődőén. Most azonban egy öttetes készüléken állítják elő ezt a gyártmányt: egy sor munkafogást kiiktattak egyszerűsítettek és a karikák előállítása most «okkal gazdaságosabb a régebbi médszemél A lényeg tehát az. hogy különböző áruk vagy alkatrészek sorozatgyártását tökéletesíteni, automatizálni kell, az adott viszonyok határain belül. Elmondotta azt Is, hogy felülvizsgálok a bérezést Is. amely ről a tanácskozáson Griff János szólt. Az új bérezési rendszer egvik figyelemreméltó motívuma az újszerű premizálás. Fődig a dolgozók zöme nem részesült premizálásban. Most annyira felbontották a tervet, hogy a vállalat minden egyes dolgozóia tudja. szinte napokra meghatározva. mi a teendőié, a termelés folyamatában hol az a határ, amelyen túl mimkáiát már premizálták negyedévenként. Természetesen ehhez meg kell teremteni majd a kellő műszaki feltételeket és a lehető leghatékonyabb munkaszervezést. amelyért a műszakiak a felelősek. A dolgozók részéről viszont továbbra is elvárják a minőségileg kifogástalan munkát és a fegyelmet Jubileumi műsor tíz év bemutatóiból Vasárnap este hat órakor a meszes! művelődési. házban került sor a Szocialista kultúráért és a Kiváló együttes jelvénnyel kitüntetett tízévet fennállását ünneplő Mecsek táncegyüttes jubileumi díszelőadására. Dr. Borsos József, a városi tanács népművelési csoporti* nak vezetője köszöntőiében értékelte az eltelt tíz munká1 esztendőt. Kiemelte, hogy a? együttes a megye, sőt az or szág határain túl is ló hfmév nek örvend, maid köszöntőt te a volt tagokat, a ielenle Pieket s az együttestől e fellépéssel búcsúzókat. Végül a városi tanács ajándékait adta át Simon Antal művészeti vezetőnek és Dörömböző Géze vezető prímásnak tízéves munkájuk elismeréséül. Az ünnepi műsor az elmúlt tíz év bemutatóiból adott keresztmetszetet. A baranyai táncok és dalok feldolgozásé tói a balett felé hajló Ura táncjátékig az együttes minden arcát egyszerre mutatták meg. Külön műsorszámmal köszöntötte a tánckart az együttes énekkara, illetve a zenekar. A kórus Hegyi Baranyai aratás című összeállítását énekelte, míg a zenekar ver- bunk szvitet mutatott be. A nézőteret zsúfolásig megtöltő közönség elsősorban Simon Antal koreográfiáit fogadta nagy tetszéssel. Tilled zenéiére készült ..Arra alá Baranyában”, valamint a Kincses József zenéiére született, Húzd meg — ereszd meg” a tánc- kar kiforrottságát, szakmai tudását bizonyították. A Laj- tha-Tenére írt „Vágyódás” a népi tánc-motívumok feldolgozásának olyan termetét mutatta be. mellyel aránylag keveset találkozunk. A tánc s a népi tánc fogalma elsődlegesen lendületet, virtust leien! a köztudatban. Ebben a tánc- kettősben Simon Antal mindennek az ellenkezőiét bizo- nvfria. A Tamási Tibor zenéiére készült Találkozás a pusztán már a hagyományos felfogásban kidolgozott látványos, népszerű produkció. A Sarkantyúzó, a Tetemre- hívás, a Cigányok s a műsor záró, fergetegesből pajkos játékba váltó Farkas Ferenc zenéjére írt lakodalmas mind Simon művészi arculatának sokszínűségét mutatták be. A szólisták közül Jankocich Erzsébet. Aller Erzsébet. Schvoy Györgyi, Gil Imre Benkő Antal, Bcnfcő József. Gerner István és a Budapest táncegyüttestől nemrég átjöt^ Bodrmyi István tánca aratott nagy közönség' ért Az ének-« kar és a zenekar a megszokott jó színvonalon szerepeit. Újjáválasztották a postásszakszervezet pécsi járási vezetőségét — Az érdekvédelmi harc is korszerű módszereket kíván ma, nemcsak a termelő, alkotó munka — mondották a postások Szentlőrincen vasárnap a szakszervezeti küldött- közgyűlésen. A pécsi járási csoport új vezetőséget választott, ezért jöttek össze a küldöttek a szentlőrinci kultúrházban. Gulyás Endréné, a járási csoport vezetőségének elnöke megnyitójában azt mondta, hogy a szakszervezeti érdekvédelmi munka korszerű módszerei alatt nem azt kell érteni, hogy mindent másképpen csináljunk, mint elődeink, hanem azt, hogy az új helyzeteknek megfelelően dolgozzunk. Péter Ferenc megyei titkár is utalt erre, amikor a vitában felszólalt, de 6 egy másik oldaláról világította meg a szakszervezet érdekvédelmi tevékenységét. Azt hangoztatta, hogy a magyar posta jó hírneve külföldön is köztudott — és ez hazai megítélésben Is kézzelfogható eredményeket hozott. Kapcsolatba hozta ezt az üdüléssel, a szociális és egészségügyi szolgáltatásokkal épp úgy, mint a Szakma ifjú mestere címért folyó verseny erkölcsi és anyagi elismerést hozó eszközeivel. A mélységes felelősségtudat a posta szolgáltatásainak job- bátétetéért szinte minden felszólalásban megcsillant. Szó esett a vitában, hogy vannak még sokgyermekes családok, akiknek az életkörülményei nem jók. őszinteség és felelősségérzet volt minden szóban, amikor azt keresték a felszólalásokban, hogy miként lehetne a még jobb postai szolgáltatási eredményeket elérni 1965-ben, hogy mind a bérezésben, mind pedig a szociális juttatásokban előbbre tudjanak haladni. Czakó Andrásné Pécsbányá- ról, Kocsis József Pécs 3-as hivatalból, dr. Szűcs József Bükköséről, mind-mind erre utaltak, amikor Péter Ferenc megyei titkárral és a beszámolót előterjesztő Horváth Péter járási titkárral vitatkoztak ugyan, de az alapvető kérdésekben egyetértettek. Konkrét eredményekről Is számot adtak a járási küldött- értekezleten. Elmondták, hogy a postások munkamozgalmaiban, termelési versenyeiben tavaly a pécsi járás hivatalainak 90 százaléka részt vett, mégpedig eredményesen. A hírlapárusításban, a napilapok terjesztésében a megyei hivatalok sorában a pécsi járás hivatalai majdnem mindig élen jártak. A sorsjegyárusításban ők érték el a legjobb eredményeket. A pécsi járás betétállománya 120 millió forint fölött van és az egyes célfeladatokat Is kitűnően oldották meg. A beszámolóban is és a vitában is többször elhangzott Pántya Ferenc nagykozári hivatalvezető és munkatársainak rendkívül szorgalmas és kiváló eredményeket eredményező munkája és jó munkamódszere. Legnagyobb erénye a nagykozári hivatalnak, hogy közvetlen, baráti kapcsolatai vannak úgyszólván minden ügyfelével és ez jó eredményeket hoz a munkában. Igaz, hogy nagyon hideg volt a kultúrterem, igaz, hogy fáztak a küldöttek, de a vita őszinte, szenvedélyes hangú és eredményes volt. A pécsi járási küldöttértekezleten öttagú vezetőséget választottak. A járási csoport elnöke újból Gulyás Endréné, titkára pedig Horváth Péter elvtárs lett. Gy. K. | Arra ala Baranyában ... Találkozás a pusztán A háromugrós — Szokolal felv. — Nem favágó többé a favágó 135 szakmunkás dolgozik már a Mecseki Erdőgazdaságban A Mecseki Erdőgazdaságban „kihaltak” a favágók. Egyidejűleg megszűnt ez a fogalom is: favágás — mégpedig mind az eredeti, mind az átvitt értelemben, ami a köznyelvben máig is a szakértelem nélküli, durva munkát jelenti. A favágók helyét jól képzett erdei szakmunkások foglalták el, akik munkájukat szinte kizárólag gépekkel végzik. A fakitermelés — a legnehezebb erdei munka — például ma már teljes egészében korszerű gépekkel történik. A mintegy sráz nagy teljesítményű motorosfűrész kezelői valamennyien szakmunkások. Éppen az erdei munkák magasszínvonalú gépesítése tette szükségessé a favágók szakmunkásokká való átképzését. Ezért az erdőgazdaság szakmunkás-iskolát állított fel Mecseknádnsdon, ahol az idősebb dolgozók sajátítják el a szükséges ismereteket. Az általános iskolát végzett fiatalokat, akik erdei munkára vállalkoznak, egy évi gyakorlat után ugyancsak szakmunkásokká képezik ki. A mecseki erdészetekben összesen 135 szakmunkás dolgozik már és jelenleg újabb negyven fiatal vagy idős ember tanulja ezt a szakmát. Túlnyomó részük fakitermeléssel, kisebb részük erdőműveléssel foglalkozik. A szakmunkások természetesen nagyobb fizetést is kapnak: órabérük átlag 15—20 százalékkal magasabb, mint képzetlen társaiké. Az alsókövesdi, a bólyi és a vajszlól erdészet már úgyszólván teljes létszámban kialakította a maga szakmunkás-gárdáját. A többi erdészet az idén és a következő évek során még legalább száz régi vagy új dolgozójának segít megszerezni a szakmunkás-bizonyítványt Gondot fordítanak arra Is, hogv az erdőkben élő és az erdőgazdaságban dolgozó cigánvok is minél nagvobb számban tanuljanak tovább. A jó oélda megszületett: az árpádtetői er- désze*^°n már dolgoznak is az első szakmunkás cigán^k.
