Dunántúli Napló, 1965. február (22. évfolyam, 27-50. szám)
1965-02-20 / 43. szám
FEBRUÁR m. napló 3 Ahr ah helyett harhamid Karbamiddal dúsított szilázst etetnek a mágocsi tsz* ben As évek hosszú sorún út bizonyos rangsor alakult ki a »negye legjobb termelőszövetkezetei között, s a listán az egyik legelőkelőbb helyet kétségtelenül a mágocsl Béke Tsz foglalja el. Mágocs egyetlen szépséghibájaként túlméretezett állatállományát szokták felhozni, s ez annál szembetűnőbb, mivel Mágocs évről évre abrakot kényszerül vásárolni, 10—20 vagonnal egy szezonban. Borjak ii növendékeit kivételével A problémát természetesen a mágocsiak maguk is ismerik. s dicséretes, hogy igyekeznek rá megoldást találni. Abból a helye« meggondolásból indultak ki hogy abrakot megtakarítani leginkább a kérődzőkön lehet a sertés és baromfi javára, s így jutottak el a karbamidhoz. Másfél évvel ezelőtt Tóth Szilveszter, a gazdaság fiatal állattenyésztőié megkezdte a karbamid kísérleti etetését a másocsi tsz tehenészetében. Kezdeti eredményeiről így ad számot: — Mivel semmiféle tapasztalatom nem volt. tel lesen tanáraimra támaszkodtam, akik Somogybán már kiterjedt kafbamidos kísérleteket folytattak akkor. A közönséges karhamldot — ugyanaz, amit műtrágyázásra is használnak. csak mi etetési célokra olcsóbban kaoluk —, elő«-mr a ráchoz kevertük. Az első két hétben csak napi S deka karbamldot adagoltunk egy tehénre, majd fokozatosan felmentünk 12 dekára, egy 600 kilós tehén esetében ez a maximum. Néhány hónap múlva észrevettük, hogy a kazhamidos oáeot kaoott tehenek kb. 3 hónanpal tovább tartották a nani termelésüket, mint a kontroli-csoport. De a karbamid általános elterjesztésére csak akkor határoztuk e’ magunkat, miután kiderült mennyivel olcsóbb mindé" más takarmánynál. Jelenleg közel B00 szarvasmarhája van a mágocsi tsz- nek s a szopós boriak, valamint a hat hőnannál fiatalabb rön»"dékek kivételével minden marhával etetnek valamiive" formában karhamidot. A fél évnél fiatalabb állatoknak még gyenge és fejletlen a ben— Doktor úr. kehetlek. AUg ’átok olyan náthás va- gvek a fejem meg majd szé^mranik.. i A fiatal orvos a lázmérőért nyúl. Lerázza a higanyszálat: — Tíz nerc múlva jöjjön vissza, Adám bácsi! * A rendelő mellett van dr. Fodor Miklós lakása. Négyéves fiúcska vágtat felém ^raVátnhiciklivel” és indián esa+akiáitással. Kisvártatva pástéi éves forma kislány kandikál ki az aitó mögül. — Csak tizenegy óra. fél tizenkettő körül végez a férjem — fogad édesanyjuk. — So'ran vannak a rendelőben Ha én addig tájékoztudnám ... Barátságos, mosolygós arccal vária a választ, mely ké-d^s lesz. Az újságírók mind’v kérdeznek. — Mióta élnek Somogy- hársívvon? — Két éve. — Kérje falusi? — Nem. nagykanizsai. De megszerette a vidéket. Amikor meglátta a tájat, azt mondta, hogv ezek a dombok éppen olyanok. mint Kanizsa körül. Neki tetszik a falu. — E« önnek? — Nekem kevésbé. Hozzászoktam Szigetvárhoz, meg az önálló munkához ... Nem mondom, nyáron itt is szép. Rengeteg gyümölcsfa van a kertben, s alig száz méterre kezdődik az erdő. Oda szoktam járni gombáz- ai. Már ismerem a gombás dőjük, ezért a vegyszer ártalmukra lehet, hasonlóképpen nem szabad karbamidot etetni beteg vagy igen leromlott kondíciójú állatokkal sem. A feSérieszü''*ég'et 30 százaléka A karbamidos takarmányozás csaknem valamennyi módját kipróbálták a mágocsi tsz- ben. A karbamidos abrakdúsítást azért nem vezették be, mert a módszer túl kisüzemi, salát takarmánykeverő kellene ahhoz, hogy ez a megoldás célszerű legyen. Annái nagyobb sikereket értek el a silótakarmányok karbamidos dúsításával. Az ősszel 33 940 mázsa karbamidos szilázst készítettek oly módon, hogy már a sllókombátn után akasztott pótkocsiban bekeverték a karbamldot Pótkocsinként — általában 30 mázsa fér egyre — 18 kiló karbamidot kevertek a szilázsba. ami a tárolás alatt egyenletesen oldódott. A silókukoricához, amely a szüázs 75 százaléka. 12.5—12.5 százalékban répakoronát és zöld napraforgót is kevertek. Az így dúsított szilázsból tehenenként vagy hfzómar- hánként napi 15—20 kilót etetnek fel, természetesen megfeleló szoktatás után. A kezdeti adag napi 0 kiló s csak fokozatosan lehet emelni az említett 20 kilogrammig. A külső üzemegységekben. Alsómorsoiádon és a távoleső majorokban zsákokban hordják ki a karbamidot S ott he'vszínen készítik el a pácot, melyhez megfelelő mennyiségű melaszt Is adagolnak. A juhászaiban a karbamidot közvetett úton használ iák fel takarmányozásra, ésoedig úgy, hogy kora tavasszal holdanként 50—80 kilogrammos kar- bam’d-adaggal feitr*—'4z7äk a iuhlegelőt. mely a 40 százalékos nitrogéntartalmú karbamid hatására dús füvet nevei s egész nyáron át biztosítja a nyáj takarmányszükségletét A lego'csóbb „abrak” A mágocsi tsz-ben a szarvasmarhák emészthető fehérjeszükségletének jelenleg 30 százalékát fedezik karbamiddal. a fennmaradó 70 százalékot pedig pillangós szénával. Abrakként csak árpa és kuko rica kerül a marhák takarmányába, magas fehérjetartalmú abrakot — korpát, extrahált napraforgódarát, olajos magvakat — nem is etetnek. Amit így nyernek, azt a sertések és baromfiak takarmányozására használiák fel. ügy ki’ó karbamid 4—5 kiló extrahált napraforgódara vagy 14—15 kiló korpa emészthető fehérie értékével azonos. S mivel egv k;ló karbamid csak 2 00 forintiába. ugyanakkor 5 kiló extrabált dara 15 forintba és 15 kiló korpa 22 4ü forintiába kerül a tsz-nek. a karbamidos etetés jelentősen csökkentette a takarmánvozasi költségeket csökkentette az egv liter tej, az egy kiló hús költségét. A mágocsi tsz szakemberei azonban arra is felhívták a figyelmet. hogy vannak a kar- bam'detetésnek buktatói Is. Mint már említettük, a tsz- ben az állatok fehérieszükség- letönek 30 százalékát fedezik karbamiddal. ezzel kihasználták a mavi-náiis lehetőségeket. Mert karbamidot etetni 10—30 százalék között érdemes. 10 százalékon alul nincs jelentősége. 30 százalékon felül pedig mérgezés léphet fel, ami izomremegésben. görcsökben nyilvánul meg s ha ideiében nem közömbösítik valamilyen savval, az állat el is pusztul. A mágocsi tsz-ben még egyetlen állat sem betegedett meg karbamidmérge- zésben. Ha i’ven eset mégis előfordulna állatonként 2 liter ételecet mindig kéznél van. ez szálon át bejuttatva azonnal segít. Magas tenorom A karbamiddal. mint láthat tűk. a kérődzők fehérieszük- ségietét tejesen fedezni nem lehet, de ahraknótló jelentősége óriási. Nem csodaszer, s S7crane nem feltétlenül abban áll, hogy magasabb hozamok plírécőre sárként, hanem egyszerűen nőtoHa azt. ami nincs vagy nagvon kevés van: a komát, az extrahált napra- forgódarát, a magas fehérie- tartalmú ahrakfél°ket. S fgv közvetve mégiscsak beleszól a hozamok emelésébe hisz a mágocsi tsz-ben a karbamidos etetés mellett a törzstehené- szethen 4150 liter az egv tehénre eső éves teitermeiés és a nem törzskönwezett állománynál is eléri a 3*00 litert, amivel nem sok tsz dicsekedhet a megyében. — Rné — Érdeme« íakaroko^kodni? Néhány hete örömmel adtunk fényképes hírt arról, hogy a Széchenyi tér szép neonnal gazdagodott. Az OTP reklám án eredetileg az áll, „Érdem s takarékoskodni OTP” Pa napra rá sajnos kialudt az O-Tetű, egy A-beiű cs a fénycsíkok több mint fele. Érdeme * takarékoskodni! — No de nem a betűkön és vonalakon! Közösségi érdek magánérdek Pécs város beépítésre alkalmas területekben szegény. Az elmúlt másfél évtized hatalmas épí'kezésed eredményeképpen új városrészek születtek. ugyanakkor beénítették a régi utcák foghíjainak egy részét is. Az állami építkezések mellett jelentős méreteket öltött a magánépítkezés, mely szántén hatalmas területeket foglalt le családi házak részére. A gyors növekedés, a nagy lakásépítési igénv és a gazdaságos közművesítés és szociális ellátás miatt is korlátozott terjeszkedési lehetőség bizonyos feszültséget teremt, amely első fokon a kisajátítása eljárásokban jelentkezik. Az énftési hatóságok az érin tett belterületi telkekre éníté- si, illetve értékesítési kötelezettséget rónak ki. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a tulajdonos két éven belül köteles merrkez/deni az építkezést vagy olyan valakinek átadni, akinek építési szándéka van. A türelmi idő lejárta után a telket kisajátítják. Emellett minden évben több«záz kisaiá- títási eljárást kénytelenek lefolytatni régi. korszerűtlen, a városképbe nem illő épületekkel kapcsolatban, hogy azokat a városrendezési tervnek megfelelően lebonthassák. A kisajá‘ítási eljárások minden esetben közérdekből történnek, húsz egy-egy új utca megnyitása, új középületek és szociális létesítmények elhelve. zése a lakók ezreinek kívánságával találkozik. A kisajátítási eljárás lefolytatásának részletkérdéseiben a 25/1957. P. M. sz. ren delet intézkedik Ez a 8 évvel ez előtt kelt intézkedés kimond ja. hogy megyeszékhelyeken illetve megyei jogú városokban négvszögölenként 15 és 75 forint között mozoghat a kifi zetésre kerülő telekár. A 75 focim például azt jelenti, hogy a telek a város központjában van és teljesen közművesített Ez az irányszám ma már irreális. A tényleges telekárak ugyanis már messze meghalad iák a 75 forintot. Mit tesz ilyenkor a telektulajdonos? A kisaiátító szerv határozatát fellebbezi és a bírósághoz fordul Egv telek. iTletve ingatlan értékét a forgalmi és műszaki érték ha'ározza meg. A forgalmi értéket befolvá'olia az utak állapota, a közművesítés, '*M TETSZIK A FALU helyeket: rövid idő alatt egész kosárra valót szedek össze. Télen egészen a házunkig merészkednek az őzek meg a szarvasok. Egyszer egy szarvasbika-viadalt is megfigyeltünk Szén. holdvilágos este volt. odaültünk az ablakhoz, mintha tévét néznénk. — Mivel foglalkozik a házimunkán kívül? — A férjem írnoka vagyok. Most is csak azért jöttem be, hogy a gyereket tisztába tegyem. Ezenkívül faliújságot szerkesztek, természetesen egészségügyi témával. A cikkeket is mi írjuk: a gyógyszerfogyasztásról, ételmérgezésről, megbetegedésekről — mikor mi időszerű. Még egy közvéleménykutató dobozkát is készítettem. Olyan, mint egy levelesláda, odaszögeltem a rendelő falára. írtam fölé egy rövid felhívást, mely arról szól, hogy minden embernek lehet olyan betegsége vagy mindenkinek szüksége lehet olyan egészség- ügyi tanácsra, amit szégyell az orvostól megkérdezni. Arra buzdítottam az embereket, hogy írják le röviden a kívánságukat, és dobják be a ládába névtelenül. Azt hiszi, találtam benne valamit? Először egy tízfilléres volt benne, aztán meg egy húszas. Pedig mindennap megnézem, — Nagyon elfoglalt a férje? — Nagyon. Szinte mindig egyedül vagvok. Három falut és hat pusztát kell bejárnia. Ha ió út kötné őket össze, korábban végezhetne, de így, a szűgyig érő sárban ... — Miőrt éppen szűgyig? — Mert többnyire lóháton Jár. ősztől tavaszig még a Zetor is nehezen boldogul ezen a vidéken. — Tudott lovagolni a férje? — Nem, azelőtt sohasem ült lovon. De azt hiszem nincs még a világon olyan lóimádő, mint ő. Amikor megkapta a tsz-től Filkót, Ide akarta hozni a házhoz. Ha a városba megyünk, Miklós mindig teletömi a zsebét mokkacukorral. Ha Pestre utazunk a nagybátyjához, órákon át vitatkoznak a lovaglásról. — Mivel jár még férje a falvakba? — Ha nyáron szép száraz az idő, a motor is elbukdácsol. Ha többen mennek, akkor Zetorra ülnek. De a latyakban csak a ló boldogul. — Akkor autót sem Tehetnek. — Azért veszünk. Moszkvics lesz. De képzelje: meg sincs az autónk, már megmondták, hogy elviszik Miklós útiáltalányának felét. Hát igazságos ez? — Miért tartja igazságtalannak? — Mert az autót csak kanosvári, pécsi útra használhatjuk. A körzetben csak egy pusztát közelíthet meg vele. de abban a pusztában csak tizenöt ház található. A többibe változatlanul lóháton. motoron meg Zeto- ron kell kijárnia. Kőnvelem tehát nincs, az űtié'talánv fele pedig elolvad. Hát mondja, igazságos ez? Amikor visszatértem Pécsre, megkérdeztem a megvei tanács egészségű wi osztályát. Ott is azt válaszolták, hogy igazságtalan, mert a kocsit a körzetben nem tudja használni. A többi már a járási tanácson múlik. Éppen háromnegyed tizenkettő volt, amikor dr. Fodor Miklós belépett. Felesége magunkra hagyott bennünket és elment kávét fős.ni. — Meddig akar falun élni? — kérdeztem az orvostól. — Egyelőre feltétlenül, mert szeretem az önállóságot. A többi már a körülményektől függ. Ha az útviszonyok javulnak és a lakást is rendbehoznák!.. i Nézzen csak oda! — mutatott a padlóra, mely sok helyen fel töredezett, kigödrö- flödött, — Az ablakok is nagyon rosszak, télen beffltyül a szél. Valósággal eszi a lakás a tüzelőt. Ezenkívül oti a tető, melv szintén rozoga már —, szóval ráférne a házra egy kis renoválás .. — És a betegek? Voltak-e olyan sürgős és komplikált esetek, melyek különös nehézség elé állították? — Azok mindig vannak — válaszolja sóhajtva. — Egyszer egv végtagtrombó- zisos embóliával találtam magam szemben. Kisebb verőeret zárt el a rög, de még így sem tréfadolog. Nem lehetett a beteget kórházba vinni, öt hónapig kellett kijárnom hozzá. — öt hónapig? — tiltakozik a felesége, aki éppen akkor lépett be a feketével — Azután is kimentéi, amikor a katonaságtól hazajöttél, a rövid szabadságidőben. — Hja, igen! — Talán nem ártana megemlíteni a cigányokat — folytatja felesége. — Hátha az újság nyilvánossága kissé előmozdítja az ügyet. Tetszik tudni, Miklós hozzájuk is kijár. Munkát és lakást akar szerezni nekik. Holnap jön a járás, hogy szemlét tartson náluk ... Aztán a törpevfzmű, arról is jó lenne, ha írnának. — A törpevízműről? Hat ha megkérhetem, arról feltétlenül írjon. Nagyon kell. Csak három jóvízű kút van a faluban, örökösek a has- menéses betegségek. Ezéit akarjuk megépíteni, a belterülettől való távol«*?, a közlekedési lehetőség és az ingatlan nagysága. A bíróság minden esetben szakértőket von be a helyszíni felmérő munkába. Mezőgazdasági fel- használás esetén az illetékes tanácsok mezőgazdasági osztályai is képviseltetik magukat a zöldkár pontos megállapítása érdekében. Az ítélet meghozatala mindezek figyelembe vételével történik, tehát alapos és sok időt igénylő munka előzi meg.A bírói eljárás teljesen díjtalan, így gyakori a fellebbezés. Egy-egy kisajátítási ügy egész a Legfelsőbb Bíróságig juthat, elpocsékolva sokszáz munkaórát, és nem egyszer hosszú hónapokig, sőt évekig fékezve a beruházások megkezdését. pú A bíróság az esetek nagyi? többségében a mai árviszonyokat is figyelembe véve emeli a 25/1957. sz. rendeletben elő. írt 75 forintos megváltási díjat. Bíróilag erre az idevonatkozó jogszabályok értelmében van lehetőség. A tulajdonos tehát, akinek telke vagy ingatlana kisajátításra kerül, minden esetben megfelelő árat kap. Mindezek alapján úgy tűnik, hogy mindenki jól jár. A tulajdonos is, hisz — ha nem is rögtön —, de méltányos árat kap, és a közösség is, hisz lesz lakás és lesz napközi. A látszat mögött azonban sok bo«z- szú«ág és sok elrabolt ór- a- pul. Bosszúság az érintet «- ember részéről, aki bír '■»- hoz kénytelen fordulni. s bosszúság a közösséget viselő hivatali szerv rés«..'TI, hisz az építkezés az ügy ' ég- leges bírósági lezárásáig nem kezdődhet meg. A feleknek természetesen nem könnyű megmagyarázni, hogy mennyire más feltét*"'"k és jogszabályok alapján fénytelenek az államigazgatási ««er vek ha’ározni, mint a bí—'•«'«. E kettősség okot adhat ■'~r% hogy egyesek a teljesen ö:> vényszerűen eljáró tanácsi szerveket hibáztassák. A közérdek és magánérdek egységének zökkenőmentesebben kellene érvényre jutnia. Az államigazgatási szervek megfelelő intézkedések bir o- kában minden esetben 131P0- nyugtatóan le tudnál' ' ti ezeket az ügyeket. Ké- V- vő: ezekre az új intézke-' > re sürgősen szükség van. Békés Sándor CSALÄDI HAZAK, ÖRÖKLAKÁSOK. leválasztható r RÉSZEK, HÁZRÉSZEK. házhelyek és egyéb ingatlané adás-vétel ét, laka«csfréket közvetítünk, f ő b é leti lakásokat <■? s á r o I u n k közérA"’ eé!ol;ra. INKÖZ. Pécs. Pakócz, 39/b — és kirendeltségünk Mohács. A
