Dunántúli Napló, 1965. február (22. évfolyam, 27-50. szám)

1965-02-19 / 42. szám

Világ proletárjai« egyesüljetek! Dunámon napio _________Az MSZMP Baranya megyei Bizottsága és a Megyei Tanács lapja_________ X XIL ÉVFOLYAM, 42.SZÄM ARA 50 FILLÉR 1965. FEBRUAR 19.. PÉNTEK Helyet az újnak! Általános igazság, hogy a régi nem adja át helyét harc nélkül az újnak, mégis a kor­szerű és elavult gyártmányok néha „békésen élnek” egy- ’"■'s mellett üzemeinkben. Ez ? erőforrások szétforgácsolá- *-'■ -a vezet, megnehezítve az ” í és a valóban korszerű tér­hódítását. Az a jó fejlesztési terv, -■--elv nemcsak szorgalmazza az úiat. zöld pályát jelez a ’ "fczerűnek. hanem idejében tn'*sra állítja a szemafort az pl avult termékek gvártása e’ntt, A gépipari gyártmány- feiiesztési tervek összeállítá- • Snál az illetékes irányító ha­«eok konkrétan megszab­ok az új termékek bevezetési határidejével együtt a meg­szüntetésre ítélt régi és gaz­daságtalan cikkek körét és •ívártásuk beszüntetésének ter­minusát. így például 23 el­avult eszterga- és marógép- tó »ist felváltják a KGST ke­retéhen hazánkra szakosított 16 féle progresszív, nagypon­tosságú szerszámgéppel. A korszerűtlen meteorológiai, se­bességmérő műszerek, távcsö­vek. fényképezőgének stb. he­lyibe a termelési folyamato­kat szabályozó — gyógyászati, az elektronikus, a geodéziai — műszerek gyártása kerül. Egymagukban még a jó ter­vek sem mindig célravezetó- ek. Az a tanasztalat, hogy a vállalatok olykor ma is anya­gilag inkább érdekeltek a megszokott és kiforrott gyárt- m.'tnvok előállításában, mint az új feladatokkal járó koc­kázatok. szerszámozási és egvéb többletköltségek válla­lásában. Ezért újabban nem­csak ösztönző árkiegészítéssel serkentik üzemeinket a kor­szerű és népgazdasági szinten jövedelmező gyártmányok ter­melésére, hanem rendkívüli forgalmi adóval sújtják, féke­zik az elavult cikkek gyártá­sát. Megemlíthetjük például. hogy az elavult csepeli ház­tartási varrógépekre is ilyen külön forgalmi adót róttak, hogy a gyártó vállalat ne le­gyen érdekelt a korszerűtlen és nehezen értékesíthető ter­mék előállításában. Helyes elv, amelynek minél általáno­sabban gyakorlattá kell vál­nia, hogy ami káros a nép­gazdaságnak. abból ne legyen haszna a vállalatnak sem, el­lenkezőleg a régi termelése járjon együtt a nyereségrésze­sedés csökkentésével, figyel­meztetve ezzel is az egész termelő kollektívát az adott visszásságra. Az ilyen negatív irányú anyagi érdekeltség — főleg ha bátrabban és széle­sebb körben alkalmazzák —, fontos eszköz lehet a korsze­rűtlen termékek számának csökkentésében. Helyet az újnak a gyártás­ban! Persze többről van szó, mint a fejlesztés és visszafej­lesztés mechanikus számtani arányainak biztosításáról. Ha a gyártás módszereiben is na­gyobb teret kívánunk biztosí­tani az újnak, a korszerűnek, akkor szükséges növelni a so­rozatnagyságot és csökkenteni a gyártott cikkek választéká­nak körét. Vagyis a beveze­tésre kerülő új, korszerű típu­sok számát meg kell haladnia a kihaló gyártmánvféleségek arányának. A második ötéves terv utolsó esztendejének ak­tuális jelszava: a kevesebbet, de jobban, tehát nemcsak a szerény és megalapozott ter­melési felfutásban, hanem a műszaki fejlesztés irányában, jellegében is kell, hogy tük­röződjék. Arról van szó, hogy ne fejlesszük valamennyi ter­méket egyidejűleg, hanem koncentráljuk az erőket né­hány gyártmányra, amelyet majd az eddiginél nagyobb sorozatban és gazdaságosab­ban lehet gyártani és értéke­síteni is. Fogadás a szovjet nagykövetségen G. A. Gyenyiszov, a Szov­jetunió budapesti nagykövete csütörtök este fogadást adott a magyar—szovjet barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződés alá­írásának 17. évfordulója al­kalmából. A fogadáson meg­jelent Gáspár Sándor, Nemes Dezső, Rónai Sándor, az MSZ­MP Politikai Bizottságának tagjai, Voss Istvánná, az or­szággyűlés elnöke, Péter János külügyminiszter, valamint po­litikai, társadalmi és kulturá­lis életünk számos ismert sze­mélyisége. Termékbemutató kiállítás nyílik Pécsett Hazánk felszabadulása 20. évfordulója tiszteletére a MTESZ, az SZMT és a TIT rendezésében termékbemutató kiállítás nyílik március 21-én Pécsett a szakszervezetek me­gyei székháza Színház téri nagytermében. A kiállítást elő készítő bizottság az üzemek és különbőzé vállalatok jelent­kezése alapján elkészítette a rendezési tervet A termékbemutató kiállítás résztvevőd bemutatják hazai és külföldi hírnevet szerzett cikkeiket, dokumentálják az az elmúlt két évtizedben el­ért fejlődésüket, távlati ter­veiket A Pécsi Hőerőmű Vállalat az eddigi beruházások ered­ményeit, jelenlegi kiépítettsé­gét, valamint a további bő­vítési terveket kívánja bemu­tatni Az egyre bővülő vá­rosi távfűtésszolgálat eddigi eredményei mellett az 1975-ig tervezett további szélesítési elképzeléssel is megismerked­hetnek az érdeklődők. A Sopiana Gépgyár fényké­peken mutatja be a gyár fej­lődését 1900-tól napjainkig. Több kép ismerteti majd meg a látogatókkal a gyár termé­keit és kiállítják legújabb gyártmányú gépeik kicsinyí­tett makettjeit is. Grafikono­kon szemléltetik a gyár ter­melésének és beruházási fel­adatainak alakulását. A Pannónia Sörgyár az új főzőház kicsinyített mását, különböző sörféleségeit mu­tatja be, a Pécsi Porcelángyár termékei közül a hosszúrúd­szigetelőket állítja ki, a leg­újabb porcelán-dísztárgyaival együtt. A pécsi üzemek közül a Kesztyűgyár, a Dohánygyár és a Bőripari Vállalat pécsi gyára jelezte részvételét még a kiállításon. Elsősorban a fej­lődést ábrázoló fényképekkel, grafikonokkal, különböző újí­tások modelljeivel szerepel a Mecseki Szénbányászati Tröszt is. A vidéki üzemek közül a Szigetvári Minőségi Cipőgyár elsősorban az exportra gyár­tott cipőivel, a Szigetvári Kon zervgyár a forgalomba hozott különböző befőttjeivel, gyü­1 mölcskonzerveivei és főzelék­féleségeivel vesz részt a ter­mékbemutatón. Megyénk egyik legfiatalabb üzeme a Mohácsi Farostlemezgyár a már híres színes farostlemezeivel és a gyártási folyamat bemutatásá­val képviselteti majd magát. Részt vesznek a kiállításom a kisipari szövetkezetek is, textil, bőr és ruházati cikkei­ket, vegyesipari termékeiket mutatják be. Jelezte részvéte­lét a ki állításra a MÉSZÖV is. Az Állami Gazdaságok Megyei Igazgatósága a gazdaságok leg híresebb termékeinek fényké­peivel, hazánkban és külföl­dön egyaránt kedvelt minőségi boraival mutatkozik be. —m. —e. A Minisztertanács ülése A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács csütörtö­kön ülést tartott. Meghallgat­ta és jóváhagyólag tudomásul vette Apró Antalnak, a kor­mány elnökhelyettesének tá jékoztatóját a Kölcsönös Gaz­dasági Segítség Tanácsának 19. ülésszakáról és a végre­hajtó bizottság 16. üléséről. A külügyminiszter és a kül kereskedelmi miniszter beszá­molt dr. Bruno P i 11 e itt m a n n, osztrák alkancellár magyarországi látogatásáról és a vele folytatott tárgyalások­ról. A művelődésügyi minisz­ter az Egyesült Arab Köztár­saságban tett hivatalos útjáról tett jelentést. A kormány a beszámolókat tudomásul vette A Minisztertanács határoza­tot hozott arra, hogy az or­szággyűlés legutóbbi üléssza­kán elhangzott javaslatokat az érintett állami szervek veze­tői megvizsgálják, a szüksé­ges intézkedéseket megtegyék, illetve a saját hatáskörükben nem rendezhető kérdésekben a kormányhoz előterjesztést tegyenek. A Minisztertanács megvitat­ta és tudomásul vette a föld­művelésügyi miniszternek a tavaszi mezőgazdasági mun­kákra való felkészülésről es a szükséges intézkedésekről szóló előterjesztését. Az építésügyi miniszter je­lentést tett a Balaton környék fejlesztésére hozott kormány­határozatok végrehajtásának eddigi eredményeiről és a to­vábbi feladatokról. A Minisz­tertanács a jelentést elfogadta. A kormány ezután egyéb ügyeket tárgyalt Szocialista kutatóbrigád a mecseki szénbányáknál A Mecseki Szánbányászati Tröszt kutatási osztályának több mint félszáz dolgozója a múlt év elején elhatározta, a fizikai dolgozókhoz hasonlóan bekapcsolódnak a szocialista brigádmozgalomba. A műsza­kiak közül elsőnek ismerték fel annak lehetőségét és szük­ségét, hogy belépjenek abba a táborba, amelynek keretében 260 brigád ötezer tagja vetél­kedik a jobb eredményekért, a művelt, szocialista embertí­pus kialakításáért a mecseki szénmedencében. A „szocialista kutató bri­gád” vezetőjévé dr. Szirtes Lajos bányamérnököt, az osz­tály vezetőjét választották. Tagjai mérnökök, technikusok, laboránsok, van köztük orvos, műszerész és a kutatómunkát segítő fizikai, valamint admi­nisztratív dolgozó. A brigád munkáját a közel­múltban értékelték először, s a felajánlások teljesítése, az elért eredmények alapján mél­tónak találták a megtisztelő cím viselésére, az oklevél oda­ítélésére. A brigád munkájá­ról, a brigádélet jelentősebb mozzanatairól, eseményeiről fényképes napló ad számot 1965-re azt a célt tűzte ki a csoport, hogy az oklevél mellé megszerzi a szocialista brigádot megillető jelvényt is. Újabb vállalásaik a takaré­kosságot, a termelékenység növelését, az önköltség javí­tását, a nagyobb biztonságot segítik elő. Felajánlották töb­bek között, hogy szeptember helyett április 4-re elkészítik egy porgyűjtőgép szerkeszté­sét. Az automata csilleperme­tezők tökéletesítését, üzembiz­tonságuk növelését az erede­tileg tervezettnél öt hónappal korábban megoldják. Terven felül elkészítik a biztonsági benzinlámpák és lámpaüvegek műszaki átvé­teli vizsgálatához szükséges mérőkészüléket. Ugyancsak terven felül meghatároz­zák, hogy a bányamfivele­tek okozta földmozgások vizsgálatára, nagyság—iU megállapítására me!- • eo- fizikai kutatómódszerek len­nének alkalmasak, A felajánlások között szere­pel a porszűrő álarcok sza­bályszerű alkalmazásának ki­terjesztése, ellenőrzése, a por- vizsgálatok terén új műszeiós analízis bevezetése, az elekt­romos műszerek karbantartá­sa, gyors megjavítása, szak­cikkek fordítása, írása. A kí­sérletek, kutatási eredmények gyakorlati alkalmazásának elő­segítése érdekében szocialista szerződést kötöttek négy Kos- suth-bányai brigáddal a köl­csönös segítségnyújtás alap­ján. Q-fáú ifartHjóU inonícsi szOIíÖiikgy Erb János felvétele A faragókés nyomán apró forgácsdarabkák hullanak a földre, háromszögek, levelek, virágok alakulnak ki. Elmé­lyült figyelem az arcokon, az alkotás izgalma összefűzi a gyermekeket, amint körülülik a nagy asztalt és faragják a mintákat a lapocskákra. Né­melyiknek alig ér le a lába a földig, egyik-másik kézben megcsúszik a kés, elferdül a minta, de ez az önérzetüket egyáltalán nem zavarja, büsz­kén állítják: „a régi faragó juhászok mesterségét folytat­juk”. A szigetvári faragó szak­körbe nem könnyű bekerülni, de ha valaki már tag lett, az komolyan veszi a „mestersé­get”, nem szabadul a faragó- kés varázsától, hétről hétre ! rendszeresen megjelenik a művelődési házban. A vezetés jó kezekbe került, a „mester”, Kapoli Ilonka, valóban fara­gó juhászok unokája. Ö ve­zeti be a gyerekeket a fara­gás titkaiba. — Nehezen megy? — Néha a kezdés elég ne- ’ héz, görcsösen szorongatják a kést, nem sikerül a minta. ! Elkedvetlenednek, kigurul egy­két könnycsepp is. Ilyenkor megkérdezem: tényleg faragó akarsz lenni? Akkor légy tü­relmes és kezdd élőiről, fa­ragni gyorsan sohasem lehet. Kis lapok, dobozok sora­koznak az asztalon, mind­egyiken más-más minta. És szigorúan rajta vannak a ne- ; vek. Faragta: Petes Elek, Tö­rök Jóska, Czettler Gyula. És ez nagyon fontos, hogy min­denki tudja, hogy ez valóban az 6 „müvük”. — Szeretnek faragni a gye­rekek? — Nagyon. Sokszor órákig elüldögélnek itt, alig lehet hazaküldeni őket. A nagy fa­ragószenvedélynek pedig néha a kés nyele látja kárát. r>-rrt bizony sokszor azt is összefa­rigcsálják. — Otthon nem szoktak fa­ragni? — Dehogynem. Elkönyörgik a kést, keresnek valamilyen fadarabot és arra a saját fan­táziájuk szerint faragnak. Sok­szor így „komoly” tájkép is kialakul. Ilyenkor behozzák megmutatni. Én pedig meg­dicsérem őket, hogy még több kedvük legyen. — A minták honnan van­nak? — Régi juhász faragásokról, de időnként a szakkör is ter­vez egy-egy mintát, s az ke­rül a dobozok tetejére, meg az oldalára. Van úgy, hogy a gyerekek hoznak egy-egy könyvet, ahol a képeken fa­ragások láthatók, s onnan má­solnak le egy-egy mintát. Közben egy pöttöm kis le­gény szépen csengő hangon népballadát olvas fel, vala­mennyien feszülten figyelik, mi történt a régi betyárral. Később színes ábrákat néze­getnek népművészeti köny­vekben. Aztán megint o ke­zekbe kerülnek a kései or- málódik a fa. alakulnak a minták. (Csatai)

Next

/
Thumbnails
Contents