Dunántúli Napló, 1965. február (22. évfolyam, 27-50. szám)
1965-02-19 / 42. szám
Világ proletárjai« egyesüljetek! Dunámon napio _________Az MSZMP Baranya megyei Bizottsága és a Megyei Tanács lapja_________ X XIL ÉVFOLYAM, 42.SZÄM ARA 50 FILLÉR 1965. FEBRUAR 19.. PÉNTEK Helyet az újnak! Általános igazság, hogy a régi nem adja át helyét harc nélkül az újnak, mégis a korszerű és elavult gyártmányok néha „békésen élnek” egy- ’"■'s mellett üzemeinkben. Ez ? erőforrások szétforgácsolá- *-'■ -a vezet, megnehezítve az ” í és a valóban korszerű térhódítását. Az a jó fejlesztési terv, -■--elv nemcsak szorgalmazza az úiat. zöld pályát jelez a ’ "fczerűnek. hanem idejében tn'*sra állítja a szemafort az pl avult termékek gvártása e’ntt, A gépipari gyártmány- feiiesztési tervek összeállítá- • Snál az illetékes irányító ha«eok konkrétan megszabok az új termékek bevezetési határidejével együtt a megszüntetésre ítélt régi és gazdaságtalan cikkek körét és •ívártásuk beszüntetésének terminusát. így például 23 elavult eszterga- és marógép- tó »ist felváltják a KGST keretéhen hazánkra szakosított 16 féle progresszív, nagypontosságú szerszámgéppel. A korszerűtlen meteorológiai, sebességmérő műszerek, távcsövek. fényképezőgének stb. helyibe a termelési folyamatokat szabályozó — gyógyászati, az elektronikus, a geodéziai — műszerek gyártása kerül. Egymagukban még a jó tervek sem mindig célravezetó- ek. Az a tanasztalat, hogy a vállalatok olykor ma is anyagilag inkább érdekeltek a megszokott és kiforrott gyárt- m.'tnvok előállításában, mint az új feladatokkal járó kockázatok. szerszámozási és egvéb többletköltségek vállalásában. Ezért újabban nemcsak ösztönző árkiegészítéssel serkentik üzemeinket a korszerű és népgazdasági szinten jövedelmező gyártmányok termelésére, hanem rendkívüli forgalmi adóval sújtják, fékezik az elavult cikkek gyártását. Megemlíthetjük például. hogy az elavult csepeli háztartási varrógépekre is ilyen külön forgalmi adót róttak, hogy a gyártó vállalat ne legyen érdekelt a korszerűtlen és nehezen értékesíthető termék előállításában. Helyes elv, amelynek minél általánosabban gyakorlattá kell válnia, hogy ami káros a népgazdaságnak. abból ne legyen haszna a vállalatnak sem, ellenkezőleg a régi termelése járjon együtt a nyereségrészesedés csökkentésével, figyelmeztetve ezzel is az egész termelő kollektívát az adott visszásságra. Az ilyen negatív irányú anyagi érdekeltség — főleg ha bátrabban és szélesebb körben alkalmazzák —, fontos eszköz lehet a korszerűtlen termékek számának csökkentésében. Helyet az újnak a gyártásban! Persze többről van szó, mint a fejlesztés és visszafejlesztés mechanikus számtani arányainak biztosításáról. Ha a gyártás módszereiben is nagyobb teret kívánunk biztosítani az újnak, a korszerűnek, akkor szükséges növelni a sorozatnagyságot és csökkenteni a gyártott cikkek választékának körét. Vagyis a bevezetésre kerülő új, korszerű típusok számát meg kell haladnia a kihaló gyártmánvféleségek arányának. A második ötéves terv utolsó esztendejének aktuális jelszava: a kevesebbet, de jobban, tehát nemcsak a szerény és megalapozott termelési felfutásban, hanem a műszaki fejlesztés irányában, jellegében is kell, hogy tükröződjék. Arról van szó, hogy ne fejlesszük valamennyi terméket egyidejűleg, hanem koncentráljuk az erőket néhány gyártmányra, amelyet majd az eddiginél nagyobb sorozatban és gazdaságosabban lehet gyártani és értékesíteni is. Fogadás a szovjet nagykövetségen G. A. Gyenyiszov, a Szovjetunió budapesti nagykövete csütörtök este fogadást adott a magyar—szovjet barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződés aláírásának 17. évfordulója alkalmából. A fogadáson megjelent Gáspár Sándor, Nemes Dezső, Rónai Sándor, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, Voss Istvánná, az országgyűlés elnöke, Péter János külügyminiszter, valamint politikai, társadalmi és kulturális életünk számos ismert személyisége. Termékbemutató kiállítás nyílik Pécsett Hazánk felszabadulása 20. évfordulója tiszteletére a MTESZ, az SZMT és a TIT rendezésében termékbemutató kiállítás nyílik március 21-én Pécsett a szakszervezetek megyei székháza Színház téri nagytermében. A kiállítást elő készítő bizottság az üzemek és különbőzé vállalatok jelentkezése alapján elkészítette a rendezési tervet A termékbemutató kiállítás résztvevőd bemutatják hazai és külföldi hírnevet szerzett cikkeiket, dokumentálják az az elmúlt két évtizedben elért fejlődésüket, távlati terveiket A Pécsi Hőerőmű Vállalat az eddigi beruházások eredményeit, jelenlegi kiépítettségét, valamint a további bővítési terveket kívánja bemutatni Az egyre bővülő városi távfűtésszolgálat eddigi eredményei mellett az 1975-ig tervezett további szélesítési elképzeléssel is megismerkedhetnek az érdeklődők. A Sopiana Gépgyár fényképeken mutatja be a gyár fejlődését 1900-tól napjainkig. Több kép ismerteti majd meg a látogatókkal a gyár termékeit és kiállítják legújabb gyártmányú gépeik kicsinyített makettjeit is. Grafikonokon szemléltetik a gyár termelésének és beruházási feladatainak alakulását. A Pannónia Sörgyár az új főzőház kicsinyített mását, különböző sörféleségeit mutatja be, a Pécsi Porcelángyár termékei közül a hosszúrúdszigetelőket állítja ki, a legújabb porcelán-dísztárgyaival együtt. A pécsi üzemek közül a Kesztyűgyár, a Dohánygyár és a Bőripari Vállalat pécsi gyára jelezte részvételét még a kiállításon. Elsősorban a fejlődést ábrázoló fényképekkel, grafikonokkal, különböző újítások modelljeivel szerepel a Mecseki Szénbányászati Tröszt is. A vidéki üzemek közül a Szigetvári Minőségi Cipőgyár elsősorban az exportra gyártott cipőivel, a Szigetvári Kon zervgyár a forgalomba hozott különböző befőttjeivel, gyü1 mölcskonzerveivei és főzelékféleségeivel vesz részt a termékbemutatón. Megyénk egyik legfiatalabb üzeme a Mohácsi Farostlemezgyár a már híres színes farostlemezeivel és a gyártási folyamat bemutatásával képviselteti majd magát. Részt vesznek a kiállításom a kisipari szövetkezetek is, textil, bőr és ruházati cikkeiket, vegyesipari termékeiket mutatják be. Jelezte részvételét a ki állításra a MÉSZÖV is. Az Állami Gazdaságok Megyei Igazgatósága a gazdaságok leg híresebb termékeinek fényképeivel, hazánkban és külföldön egyaránt kedvelt minőségi boraival mutatkozik be. —m. —e. A Minisztertanács ülése A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács csütörtökön ülést tartott. Meghallgatta és jóváhagyólag tudomásul vette Apró Antalnak, a kormány elnökhelyettesének tá jékoztatóját a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának 19. ülésszakáról és a végrehajtó bizottság 16. üléséről. A külügyminiszter és a kül kereskedelmi miniszter beszámolt dr. Bruno P i 11 e itt m a n n, osztrák alkancellár magyarországi látogatásáról és a vele folytatott tárgyalásokról. A művelődésügyi miniszter az Egyesült Arab Köztársaságban tett hivatalos útjáról tett jelentést. A kormány a beszámolókat tudomásul vette A Minisztertanács határozatot hozott arra, hogy az országgyűlés legutóbbi ülésszakán elhangzott javaslatokat az érintett állami szervek vezetői megvizsgálják, a szükséges intézkedéseket megtegyék, illetve a saját hatáskörükben nem rendezhető kérdésekben a kormányhoz előterjesztést tegyenek. A Minisztertanács megvitatta és tudomásul vette a földművelésügyi miniszternek a tavaszi mezőgazdasági munkákra való felkészülésről es a szükséges intézkedésekről szóló előterjesztését. Az építésügyi miniszter jelentést tett a Balaton környék fejlesztésére hozott kormányhatározatok végrehajtásának eddigi eredményeiről és a további feladatokról. A Minisztertanács a jelentést elfogadta. A kormány ezután egyéb ügyeket tárgyalt Szocialista kutatóbrigád a mecseki szénbányáknál A Mecseki Szánbányászati Tröszt kutatási osztályának több mint félszáz dolgozója a múlt év elején elhatározta, a fizikai dolgozókhoz hasonlóan bekapcsolódnak a szocialista brigádmozgalomba. A műszakiak közül elsőnek ismerték fel annak lehetőségét és szükségét, hogy belépjenek abba a táborba, amelynek keretében 260 brigád ötezer tagja vetélkedik a jobb eredményekért, a művelt, szocialista embertípus kialakításáért a mecseki szénmedencében. A „szocialista kutató brigád” vezetőjévé dr. Szirtes Lajos bányamérnököt, az osztály vezetőjét választották. Tagjai mérnökök, technikusok, laboránsok, van köztük orvos, műszerész és a kutatómunkát segítő fizikai, valamint adminisztratív dolgozó. A brigád munkáját a közelmúltban értékelték először, s a felajánlások teljesítése, az elért eredmények alapján méltónak találták a megtisztelő cím viselésére, az oklevél odaítélésére. A brigád munkájáról, a brigádélet jelentősebb mozzanatairól, eseményeiről fényképes napló ad számot 1965-re azt a célt tűzte ki a csoport, hogy az oklevél mellé megszerzi a szocialista brigádot megillető jelvényt is. Újabb vállalásaik a takarékosságot, a termelékenység növelését, az önköltség javítását, a nagyobb biztonságot segítik elő. Felajánlották többek között, hogy szeptember helyett április 4-re elkészítik egy porgyűjtőgép szerkesztését. Az automata csillepermetezők tökéletesítését, üzembiztonságuk növelését az eredetileg tervezettnél öt hónappal korábban megoldják. Terven felül elkészítik a biztonsági benzinlámpák és lámpaüvegek műszaki átvételi vizsgálatához szükséges mérőkészüléket. Ugyancsak terven felül meghatározzák, hogy a bányamfiveletek okozta földmozgások vizsgálatára, nagyság—iU megállapítására me!- • eo- fizikai kutatómódszerek lennének alkalmasak, A felajánlások között szerepel a porszűrő álarcok szabályszerű alkalmazásának kiterjesztése, ellenőrzése, a por- vizsgálatok terén új műszeiós analízis bevezetése, az elektromos műszerek karbantartása, gyors megjavítása, szakcikkek fordítása, írása. A kísérletek, kutatási eredmények gyakorlati alkalmazásának elősegítése érdekében szocialista szerződést kötöttek négy Kos- suth-bányai brigáddal a kölcsönös segítségnyújtás alapján. Q-fáú ifartHjóU inonícsi szOIíÖiikgy Erb János felvétele A faragókés nyomán apró forgácsdarabkák hullanak a földre, háromszögek, levelek, virágok alakulnak ki. Elmélyült figyelem az arcokon, az alkotás izgalma összefűzi a gyermekeket, amint körülülik a nagy asztalt és faragják a mintákat a lapocskákra. Némelyiknek alig ér le a lába a földig, egyik-másik kézben megcsúszik a kés, elferdül a minta, de ez az önérzetüket egyáltalán nem zavarja, büszkén állítják: „a régi faragó juhászok mesterségét folytatjuk”. A szigetvári faragó szakkörbe nem könnyű bekerülni, de ha valaki már tag lett, az komolyan veszi a „mesterséget”, nem szabadul a faragó- kés varázsától, hétről hétre ! rendszeresen megjelenik a művelődési házban. A vezetés jó kezekbe került, a „mester”, Kapoli Ilonka, valóban faragó juhászok unokája. Ö vezeti be a gyerekeket a faragás titkaiba. — Nehezen megy? — Néha a kezdés elég ne- ’ héz, görcsösen szorongatják a kést, nem sikerül a minta. ! Elkedvetlenednek, kigurul egykét könnycsepp is. Ilyenkor megkérdezem: tényleg faragó akarsz lenni? Akkor légy türelmes és kezdd élőiről, faragni gyorsan sohasem lehet. Kis lapok, dobozok sorakoznak az asztalon, mindegyiken más-más minta. És szigorúan rajta vannak a ne- ; vek. Faragta: Petes Elek, Török Jóska, Czettler Gyula. És ez nagyon fontos, hogy mindenki tudja, hogy ez valóban az 6 „müvük”. — Szeretnek faragni a gyerekek? — Nagyon. Sokszor órákig elüldögélnek itt, alig lehet hazaküldeni őket. A nagy faragószenvedélynek pedig néha a kés nyele látja kárát. r>-rrt bizony sokszor azt is összefarigcsálják. — Otthon nem szoktak faragni? — Dehogynem. Elkönyörgik a kést, keresnek valamilyen fadarabot és arra a saját fantáziájuk szerint faragnak. Sokszor így „komoly” tájkép is kialakul. Ilyenkor behozzák megmutatni. Én pedig megdicsérem őket, hogy még több kedvük legyen. — A minták honnan vannak? — Régi juhász faragásokról, de időnként a szakkör is tervez egy-egy mintát, s az kerül a dobozok tetejére, meg az oldalára. Van úgy, hogy a gyerekek hoznak egy-egy könyvet, ahol a képeken faragások láthatók, s onnan másolnak le egy-egy mintát. Közben egy pöttöm kis legény szépen csengő hangon népballadát olvas fel, valamennyien feszülten figyelik, mi történt a régi betyárral. Később színes ábrákat nézegetnek népművészeti könyvekben. Aztán megint o kezekbe kerülnek a kései or- málódik a fa. alakulnak a minták. (Csatai)
