Dunántúli Napló, 1965. január (22. évfolyam, 1-26. szám)
1965-01-16 / 13. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! XXII. ÉVFOLYAM, 13. SZÁM Ara 50 FILLÉR 1965. JANUÁR 16. SZOMBAT ló terv, jó munka Ilyenkor, év elején rendre készülnek a tervek, összehajolnak a családtagok, megbeszélik, ki mit szeretne, s mit kellene tennie ahhoz, hogy a tervek, a vágyak teljesüljenek. Tervez a nagyobb család, a gyár, az üzem, a termelőszövetkezet is. Leszűrik a múlt év tapasztalatait, s eldöntik, mit kell jobban csi- nálniok, mint a múltban, mennyi befektetés milyen erőfeszítés szükséges ahhoz, hogy a tervek valóra váljanak. S a kisebb és a nagyobb családok terveinek összességeként kialakult, elénk rajzolódik a nagy családnak, az ország népének a terve, a népgazdasági terv. Az 1965. évi népgazdasági terv megmutatja eredményeinket is. Jóleső érzéssel vehetjük tudomásul, hogy a szorgalomban töltött múlt esztendő meghozta gyümölcseit. De a komoly felelősség hangja is megszólal a tervben: még nem tettünk meg mindent, amire boldogulásunk érdekében szükségünk lett volna! Nem termeltünk eléggé gazdaságosan, több helyen baj van a termékek minőségével, van ahol döcög a munkaszervezés, fegyelmezetlenségek törik meg a munka ütemét. Nem minden tekintetben dolgoztunk úgy, ahogyan szocialista létünk, fejlődésünk és rangunk megköveteli. Márpedig a jó terv is csak akkor éri el célját, ha megvalósul. Az új esztendőben nagyobb fegyelemben kell dolgoznunk mint eddig. Szilárd fegyelem nélkül nem lehet jó eredményt elérni. Ez vonatkozik a munkásra, a termelőszövetkezeti parasztra, az értelmiségi dolgozóra, mindenkire. De különösen azokra, akik megszokták, hogy munkaidő alatt sétálnak, beszélgetnek, értékes perceket töltenek el semmittevéssel. Vonatkozik a vezető beosztásúakra is, akiknek kötelessége állandó rendet tartani, de ugyancsak kötelességük megteremteni a munka jó feltételeit egyes ü zömökben. Hiszen többször abból származik a fegyelmezetlenség, hogy a munkás dolgozna. de nincs anyaga, vagy megfelelő szerszáma. A termelőszövetkezeti gazda ácsorog, mert a szövetkezet vezetője nem biztosította időben a vetőmagot, a műtrágyát, nem gondoskodott a gépek kijavításáról. Egyesek szerint a demokrácia valami olyat jelent: „mindenki azt tesz, amit akar”. Minden a miénk, s „a miénkben úgy dolgozunk, ahogyan kedvünk tartja”. Az ilyen nézetek csak a demokrácia félreértésén alapulhatnak. Mert az a tény, hogy ez az ország valóban a miénk, roppant felelősséget jelent. Hiszen nem azért a miénk, hogy elherdáljuk javainkat. A demokrácia tehát számunkra a jogok bősége mellett a felelősségvállalást, a fegyelem kötelezettségét is jelenti. A mi társadalmi rendünkben az önkéntes munkafegyelem a jól-végzett munka alapja. Csakhogy tudatos fegyelem magától soha nem valósulna meg. Nevelni kell rá az embereket, mégpedig a tudat állandó formálásával, tanulással, művelődéssel, a szakmai tudás megbecsülésével. S ösztönözni is kell a fegyelemre. Úgy, hogy a szorgalmas munkás mindig megtalálja számítását: tettei és buzgalma anyagi boldogulásában is kifejezésre jusson. S ahol ezt megértik a vezetők, ott arra is törekszenek, hogy például a prémiumok és jutalmak az erkölcsi ösztönzést is szolgálják. Ott a juttatások a legjobbak szorgalmát dicsérik, akik a legtöbbet tették, akik valóban példaként állnak mások előtt. A mi társadalmunk az önkéntes munkafegyelem, a jó munkaszellem kialakítását elsősorban nevelési kérdésnek tekinti. De a notórius lógósokat, a kallódó vándormadarakat, a társadalmi tulajdon rangálóit, ha nem fog rajtuk a szép szó, erélyesen kell rendre utasítani. S ne azt tartsuk humanistának, aki az ilyen emberek siránkozásán elérzékenyül, hanem azt, aki mindannyi unk boldogulása érdekében szilárdan áll a rend és a fegyelem pártján. Jó munka nélkül a terv csak elképzelés marad. A szorgalom, a fürge munkáskéz, a ritmus, fegyelmezett munka teremt csak boldogabb jövőt, szebb életet. Péter János Külügyminiszter necsben Péter János külügyminiszter Párizsból hazatérőben csütörtökön a késő esti órákb; n Bécsbe érkezett. Pénteken délelőtt hivatalában meglátogatta dr. Bruno Kreisky osztrák külügyminisztert. Pénteken délben Sebes István, hazánk bécsi nagykövete ebéde1 adott a két külügyminiszter tiszteletére. A kézi lámpák helyett ma már általánosan a fejlámpákat használják a bányákban. A lámpakamrákban műszak végétől újabb műszak kezdetéig töltőállványokon (öltik fel a lengyel gyártmányú lámpákat. A képen: a Széchenyi-aknai lámpakamrában Krács La- josné, Dcrdák Ernő és Tátrai Ottó letisztítják és töltésre akasztják be a fejlámpákat. Kenyatta összehívta a kongói békéltető bizottságot Jomo Kenyatta kenyai elnök, az Afrikai Egység Szervezete által létrehozott kongói békéltető bizottság elnöke pénteken, január 29-re összehívta az „ad hoc” bizottság rendkívüli ülését. * Az AP hírügynökség értesülése szerint az elmúlt napokban bizalmas tanácskozásokra került sor Soumialot, a kongói felkelő-kormány hadügyminisztere és Olenga, a kongói felszabadító hadsereg főparancsnoka, valamint Nasz- szer elnök és Bumedien algériai elnökhelyettes között Kairóban. Naponta egy családi ház árát tették takarékba a baranyai falusi dolgozók 1964-ben A baranyai takarékszövetkezetek rekordösszeggel — kereken 84 millió forintos betétállománnyal — zárták az elmúlt évet. Ebből 34 millió tavaly került a falusi bankokba. Azt jelenti ez, hogy naponta átlag százezer forintot, vagyis egy-egy családi ház árát tették félre a szövetkezeti gazdák. A tavalyi megtakarításból tehát egy 340 házas falu kerekedne ki, ami baranyai viszonylatban nagy községnek számít. A megyében jelenleg 46 takarékszövetkezeti egység — szövetkezet, kirendeltség, 11Naponta 2—300 vendég keresi fel télen is a harkányi melegvlzfl strandot. Az üdülők, kirándulók és a helyi lakosok is szívesen fürödnek a jó meleg vízben. A képen: budapestiek csoportja vív nagy labdacsatát a párával borított medencében. letve kifizető pénztár — működik. A legnagyobb közöttük a bólyi, amelynek betét- állománya megközelíti a 13 millió forintot. Minden bizonnyal az idén is ez marad az ország legnagyobb falusi bankja. A betétállomány nagyságát tekintve a bólyi után a mágocsi és a nagydobszai takarékszövetkezetek következnek, amelyek a közeljövőben ugyancsak elérik, illetve túlhaladják a tízmillió forintos szintet. Jelentősen nőtt a tagok létszáma is: 1964-ben összesen ötezer falusi dolgozó lépett be a takarékszövetkezetekbe. A szövetkezeti gazdálkodás a baranyai parasztemberek helyzetét is alapvetően megváltoztatta. A múltban olyan kedvezőtlen időjárású évek után, mint amilyenek mostanában követték egymást, nemhogy félretenni tudtak volna a gazdák, hanem sokuknak földje, háza, ingósága is dobra került volna. Ezzel szemben 1961 óta évről évre jelen- ! tósen nőtt a megtakarított pénzük összege. 1961-ben még „csak” hatmillió forintot tettek bankba, 1962-ben már tízmilliót, 1963-ban 23 milliót és 1964-ben 34 milliót. A szakemberek számítása szerint márciusban — a zárszámadási kifizetések után — a falusi bankok betétállománya eléri a százmillió forintot. Ám nemcsak takarékoskodnak a falusi emberek, hanem vásárolnak, beruháznak is. — 1964-ben összesen negyven- : millió forint kölcsönt vettek fel a takarékszövetkezetektől bútorok és háztartási kisgépek ! vásárlására, házuk tatarozására vagy bővítésére, s egyéb célokra. Ebből két és fél millió forintot kifejezetten építkezésre fordítottak* Közlekedési kombinát építését kezdték meg Pécsett Pécs egykori vásártéréin új AKÖV komplextelep építését kezdték meg. Ez lesz az országban az első, ahol a Közlekedési és az Autójavító Vállalat egy helyen dolgozik. Előnye többek között abban várható, hogy a járművek használói és javítói közelebb kerülnek egymáshoz, a hibaelhárítás a hely színen, rövidebb idő alatt meg történhet. A hét hektárnyi területet elfoglaló .telep 800 gépjármű befogadására, illetve javítására lesz alkalmas, de az Igények növekedése esetén bármikor lehetséges a bővítése. A teherkocsik, autóbuszok, taxik részére fogas beállású, óriás betonszőnyeget készítenek, ami nagy segítséget jelent a város tisztántartása szempontjából. Jelenleg ugyan, is megfelelő parkolóhely hiányában a járművek ősztől— tavaszig telehordják sárral az utcákat. Az „autóklinika” speciális javítóműhelyeket, a legkorszerűbb technológiára berendezett gépműhelyeket kap, ahol a munkát szalagrendszerben végzik a szerelők. A távfűtéssel melegített csarnokok hossza 20 és 80 méter között váltaikozik. Az automata töltőállomáson egyszerre hat kocsit tudnak üzem anyaggal kiszolgálni. Magas- nyomású mosó, zsírozó berendezés segíti a járműkezelők munkáját. A kocsikat Duna- vízzel tisztítják. A távvezetéket most kötik be a telepre, így az új szervizben az év minden szakában korlátlanul tudják majd mosni a kocsikat. A közlekedési kombináthoz négyszintes irodaház, mosdó, öltöző, étkezde, orvosi rendelő, éjszakai szálláshely, pihenőszobák tartoznak. A csaknem 70 millió forint költséggel megvalósuló komplexumot a tervek szerint 1967-ben adják át rendeltetésének. Indonézia a malaysiai kérdés békés rendezésére törekszik Djakarta: — Indonézia a malaysiai kérdés békés rendezésére törekszik, s hajlandó vele és Angliával haladéktalanul megkezdeni a tanácskozásokat — jelentette ki pénteken Súban- drio indonéz külügyminiszter a Djakartában akkreditált külföldi újságírók bankettjén elhangzott beszédében. Indonézia nem készül háborúra, mert tudja — mondotta egyebek között —, hogy a malaysiai kérdést ezzel nem lehet megoldani. Az egyik külföldi tudósító kérdésére válaszul Subandrio kijelentette, hogy országa „hivatalosan mindaddig tagja marad az ENSZ-nek, amíg a djakartai kormány nem jelenti be kilépését hivatalos formában”. Mint az Antara indonéz hírügynökség közli, N.vuga.- Jáva kormányzója rendel?!; úton a kormány felügyelete alá helyezte a bandungi ÉNSZ- szervek kirendeltségeinek épületeit és minden vagyontárgyát. A más közigazgatási körzetbe tartozó Djakartában ilyen intézkedésre még nem került sor. 4 k
