Dunántúli Napló, 1965. január (22. évfolyam, 1-26. szám)

1965-01-15 / 12. szám

ms. JANUAR 15. napló 3 Baranyában csaknem minden családnak van biztosítása 1964-ben tovább javultak megyénkben az életkörülmé­nyek, és ez kedvezően hatott a biztosítás fejlődésére is. Az Állami Biztosító Baranya me­gyei Igazgatóságának nyolc fiókjánál és két kirendeltsé­gén 130 000 biztosítást kezel­nek. Ez azt jelenti, hogy Ba­ranvában csaknem minden családnak van biztosítása. 1064-ben újabb hatezerrel nö­vekedett a biztosítottak tá­bora. A biztosítás közügy lett A megye termelőszövetkeze­tei közül 158 rendelkezik ösz- szevont vagyonbiztosítással. Ezen felül 3800 gépkocsi és 16 500 motorkerékpár kötele­ző szavatossági biztosítását in­tézi az Állami Biztosító. Több ezerre tehető azoknak a bizto­sításoknak a száma, amelye­ket a lakosság alkalomszerűen vesz igénybe. Ilyen például a tanuló- és utasbaleset-biztosí- tás, az állatoltási, ivartalaní- tási és a legeltetési biztosítás. Ezek a tényék bizonyítják, hogy a biztosítás közüggyé vált. Az Állami Biztosító abból a célból. hogy minél inkább szolgálhassa ezt az igényt, széles hálózatot épített ki a megyében: 161 dolgozóján kí­vül több százra tehető azoknak a száma, akik megbízottként részt vesznek a szervezőiben, a díjbeszedésben és a kárbe­jelentésben. Az új-mecsekaljai házfelügyelők közreműködése például lehetővé teszi, hogy a háztartási biztosítás megköté­se, a díjfizetés és a kárbeje­lentés minden utánjárás nél­kül megtörténhessék. A falusi lakosság biztosítási ügyeinek gyorsabb intézése érdekében 1965-től kezdődően a takarék- szövetkezetek is bekapcsolód­nak a biztosítási munkába. Eddig 46 takarékszövetkezettel sikerült megállapodást kötni. 31 milliós kártérítés Az Állami Biztosító Bara­nya megyei fiókjai 31 millió forintot kitevő kártérítési ösz- szeget fizettek ki 1964-ben. Ebből 20 millió forintot a ter­melőszövetkezetek stb. kap­tak, 11 millió forintot pedig a lakosság vagyoni kárainak megtérítésére fordítottak. Az Állami Biztosító dolgozói 24 ezer kárt rendeztek 1964-ben. A legsúlyosabb elemi csapás, a jégverés 10.7 millió forint kárt okozott a baranyai ter­melőszövetkezeteknek. Tetemes károkat okozott a tűz is. Különösen a szerfás- istállók és a juhhodályok ká­rosodtak. A tűz oka leginkább a gondatlanság: Görcsönyben csaknem 300 ezer. Nagykozár- bam 295 ezer forint értékű szarvasmarha pusztult el, ki­csinynek tűnő gondatlanság következtében. A tűzesetek okozta kár a baranyai terme­lőszövetkezetekben tavaly el­érte az egymillió forintot. Annak ellenére, hogy sok tsz-ben jelentékenyen megja­vultak az állattartási körül­mények, a közös állatállo­mányban bekövetkezett káro­kért 6.5 millió forint kártérí­tést fizetett a biztosító, egy­millió forinttal többet, mint 1963- ban. A kényszervágások­hoz viszonyítva aránytalanul sok az elhullás, s ez különö­sen a sertéseknél mutatkozik súlyosnak. Állatkárokért 45 termelőszövetkezet részesült százezer forintnál magasabb összegű kártérítésben. Az árvíz mintegy 800 hold- nyi területen okozott az el­múlt évben károsodást. Mint ismeretes, az Állami Biztosító az árvízkároknak csak 50 szá­zalékát téríti meg azért, hogy a termelőszövetkezetek az ár- vízvédelmi intézkedések vég­rehajtásában érdekeltek ma­radjanak. 14 új kocsi óra — gépjárműk árokra Tizennégy új Wartburg autó — szép látvány volna ezek fel vonulása a pécsi utcákon. 1964- ben tizennégy új Wart­burg árának megfelelő össze­get térített meg az Állami Biztosító a gépjárműbiztosí­tások alapján. A kötelező gép­járműszavatossági biztosítás alapján az üzembentartó kár­térítési kötelezettségét vállal­ja át a biztosító. A szavatos­sági biztosítás alapján a má­sik autóban okozott kárt is megtérítik. 1964-ben 180-nal emelkedett a casco-biztosítá­sok száma. A statisztika sze­rint minden második casco- biztosítással rendelkező ügy­felüknek fizettek ki 1964-ben kisebb-nagyobb összegű kár­térítést. A tapasztalatok azt bizonyítják, hogy a kiskere­setű autótulajdonosok közül egyre többen jönnek rá: ér­demes megkötni ezt a biztosí­tást, hiszen a havi 80-tól 160 forintig terjedő biztosítási díj ellenében teljes anyagi bizton­ságot élveznek. Komoly prob­lémát jelent Baranyában is, hogy a javítóműhelyek nehe­zen győzik az autók javítását. Az Állami Biztosító tárgyalá­sokat folytat az ajtójavítások­kal foglalkozó tanácsi válla­latokkal, szövetkezetekkel, meg felélő javítási kapacitás és a javítási idő lerövidítésének biztosítása érdekében. Legfontosabb a kármegelőzés Az Állami Biztosító kevés­bé ismert munkaterülete a kármegelőzés. Az általános társadalmi és népgazdasági érdekekkel összhangban a Biztosító számára is fontos, hogy minél kevesebb kár for­duljon elő, illetve a már be­következett károk anyagi ki­hatásai csökkenjenek. A kár­megelőzési intézkedések te­kintélyes része a szocialista mezőgazdaság fejlődését cé­lozza. A termelőszövetkezetek dolgozóit anyagilag is érde­keltté kívánják tenni abban, hogy a sertéstenyésztés fejlő­dését gátló hibákat minél előbb kijavítsák. Ezért a leg­eredményesebben dolgozók számára 30 000 forint jutalmat tűztek ki, melynek átadása a közeli napokban megtörténik. Társasházak épülnek Mohácson A Mohácsi városi Tanács Végrehajtó Bizottsága a tár- sasház-építés tapasztalatait és feladatait tárgyalta meg a na­pokban. A város fejlesztése, az új városkép kialakítása, az egyre növekvő lélekszám igé­nyeinek kielégítése ugyanis egyre több gondot okoz a vá­ros vezetőinek. A lakásépítések ütemét te­kintve elmaradtak az orszá­gos átlagtól. Az utóbbi négy év alatt az állami erőből 84, magánerőből pedig 254 lakást építettek. Ezek többsége csa­ládi ház. A város képének kialakítása, a gazdaságosabb telekfelhasználás, a lakások kulturális szintje viszont azt követeli, hogy a jövőben egy­re több társasházat, többszin­tű sorházakat építsenek. En­nek érdekében a vásártéren kijelöltek eddig egy 24 lakás építésére alkalmas telket, amelyre kétszintes sorháza­kat építenek. Az első épület befejezés előtt áll, a követ­kezőt még idén megkezdik és valószínűleg be is fejezik. A társasház-építkezésnek te­hát van már némi tapasztala­ta és ezek megvitatása idő­szerű, ugyanis az építkezést több körülmény akadályozza. Az egyik a közművesítés, s főként a vízszolgáltatás elma­radottsága. A vezeték építé­sét még az idén megkezdik ugyan, de ebből csak jövőre tudnak vizet adni. Addig azonban még több társas- és sorház épül, amelyek szintén közművesített telket igényel­nek. A telkek vízellátását ideiglenesen csak fúrt kutak­ból hidrofor-berendezéssel tud ják megoldani. Még nagyobb probléma a csatornázás. Át­menetileg csatorna szakaszo­kat alakítanak ki, s ezeket a harmadik ötéves tervben meg­valósuló csatornahálózatba kapcsolják. Nemzetiségi gyűlés Szalánián Innen is, onnan is hallani: kiveszőben a népviselet. Aki ezt állítja, keresse fel Szalán- tát. Az asszonyok, még a fia­talabbak is, a lányok mind népviseletben járnak, nem­csak az új, nemzetiségi kul- túrház szerdai avató ünnep­ségén, hanem máskor is. Szé­les, hullámos ráncokba sze­dett szoknyát viselnek, kis- ködmönt ebben a fagyos hi­degben és piros-mintás ken­dőt a vaskos tincsbe formá­zott haj felett. Még az ünnep­séget követő táncmulatságra is így maradtak, így táncol­tak tangót és kólót, valcert és csárdást. Ez már így szokás. De kezdjük az elején, ott, hogy szerdán estére népgyű­lést, kulturális estet, kultúr- ház-avatót hirdetett a községi Elfogták a Borbála-telepi gyilkost 1964. december 29-én a Bor­bálatelepi lakosok értesítették a Baranya megyei Rendőrfő­kapitányság illetékes osztá­lyát, hogy második napja nem látják, illetve nem talál­ják özv. Hervai Pálné 67 éves Borbála-telepi lakost. A rendőrség kiszállt a hely­színre, átvizsgálta Hervainé lakását és az udvart. A cisz­ternában megtalálták holttes­tét. Az igazságügyi orvos­szakértő megállapította, hogy özv. Hprvai Pálné bűncselek­mény áldozata lett, mert a tüdőben vizet nem találtak. A nyomozás azonnal meg­indult, több gyanúsítottat hallgattak ki. A szomszédban lakott Hegedűs János 32 éves, többszörösen büntetett előéle­tű. aki beszélő viszonyban volt özv. Hervai Pálnéval, rendszeresen látogatást tett lakásában. Az áldozattól vá­sárol t» a bort, de azt nem fi­zette ki. s így összesen 600 forint adóssága volt. Özv. Her­vainé többször is felszólította Hegedűst tartozásának ki- egyenlítésére, de mindig arra hivatkozott, hogy keveset ke­res. December 27-én este is­mét eszébe jutott a tartozás és elhatározta, hogy megöli özv. Hervai Pálnét, mert a te­hertől csak úgy tud szabadul­ni. Az esti órákban felzörget­te azzal az indokkal, hogy gyufát kér tőle. Behatolt a konyhába és a 67 éves asz- szonyt megfojtotta. Hogy a gyanút elterelje, a holttestet a ciszternába dobta. Hegedűs János rendőrségen tett vallomásában elmondot­ta, hogy a bűncselekmény el­követése akkor fogamzott meg benne, amikor az idős asz- szonynál lakó rokonfiú elköl­tözött, mert különböző csalá­di okok miatt szóváltás kelet­kezett özv. Hervai Pálné és Hervai Antal között. Hegedűs János biztosra vette, hogy a gyilkossággal Hervai Antalt fogják gyanúsítani. A nyomo­zati eljárás során Hegedűs János beismerte tettét, a rendőrség a vizsgálatot né­hány nap múlva befejezi és az ügyet átadja az ügyészség­nek. A lakások tervezése is szol­gáltatott néhány tapasztala­tot. A tervek jók voltak, de a költségvetés már vitára adott okot. A kivitelező, a já­rási Építő Ktsz, „ellenköltség- vetéssel” élt, s két hónapig húzódott a vita, míg \regúl is megegyeztek. Ennek elkerülé­sére jó elgondolás az, hogy a költségvetést előzetes közös megbeszélések alaoián készít­sék el, s vegyék igénybe az építtetők megbízása alapján — a műszaki ellenőri segítsé­get. Sok szó esett a vb-ü'ésen a kivitelezésről. A Mohácsi já­rási Építő Ktsz eddig főleg családi házakat épített. El­ső szervezett formájú építke­zésre csak 1962-ben került sor a típusházak építésénél. Ennél és a tavaly megkezdett munkánál nyilvánvaló lett, hogy a ktsz részére is gazda­ságos ez az építkezési forrna mert egy helyen termeléke­nyebb munkát végezhet. De ugyanakkor a többszintes épü­letek kivitelezése nagyobb mű­szaki felkészültséget is meg­kíván. Jelenleg a ktsz kapaci­tása évi 27 millió forint. Tár­sas- és sorház-építésre körül­belül 8 millió forintot fordí­tanak, ami 50—60 lakásnak felel meg. Hogy ezt a mun­kát megfelelően elvégezhes­sék, elengedhetetlen a mű­szaki fejlesztés. A KISZÖV vezetősége figye lembe véve a ktsz munkájá­val kapcsolatos igényeket, már eddig is segítséget adott alapvető °nítőgéuek be izerzé- séhez. 1963-ban gépekre .50 ezer forintot, 1964-ben 350 ezer, idén pedig 500 ezer fo­rintot fordíthat a ktsz. A jelenlegi tervek szerint a harmadik ötéves terv során Mohács-Újváros területén 362 lakás épül. Idén ebből OTP- kölcsönnel egy sávház 36 la­kással, jövőre négy sorház 20 4- 18 lakással, 1967-ben egy sávház 36 lakással készül. —■ Ezeknek a lakásoknak közmű- vesítési előkészítését még ez év elején megkezdik. A vég­rehajtó bizottság ülésén elfo­gadott határozati javaslat alapján az építési és közle­kedési osztály december 31-ig biztosítani fogja a Liszt Fe­renc utca, a Liget és a Kos­suth Lajos utcák által hatá­rolt területek vízvezetékkel, csatornával, villannyal való ellátását, megkezdik és jövő­re fejezik be az útépítési mun­kákat. A tanács vezetői gondoskod­nak arról is, hogy a társas­házak környékét parkkal és gyermekjátszó térrel lássák élj Nő az érdeklődés a zöldségtermesztés iránt Kedvezőbbek a felvásárlási árak — A teljes termésre kötnek szerződést a tsz-ek tanács. Mindegy hogyan ne­vezzük, de szépen megszer­vezett este volt. Előtte a köz­ségi tanácson Ognyenovics Milán, a Magyarországi Dél­szlávok Demokratikus Szövet­ségének főtitkára, egyben ba­ranyai országgyűlési képvise­lő fogadóórát tartott. Ám pa­naszos egy sem érkezett. Elé­gedett — úgy látszik — a falu a közössel, a tanáccsal, az életével. Erről beszélt a főtitkár az ünnepségen. Az országban több mint száz faluban lak­nak szerb-horvát nemzetisé­gűek, szlovénok, akik ... — Élnek az alkotmányban biztosított jogaikkal, szaba­don és egyenlő jogokkal ren­delkeznek, testvéri együttmű­ködésben dolgoznak a magyar néppel. Bizalommal tekinte­nek a jövő felé és őket is át­hatja a békevágy. Aztán beszélt arról is, hogy pártunk és kormányunk nem­zetiségi politikáját áthatja a szilárd együttműködés a ha­zánkban élő valamennyi nem­zetiséggel. Ezt a politikát tá­mogatja a munkások, a pa­rasztok és az értelmiségiek nagy tömege. A cél: az em­berek még jobban, még kul­turáltabban éljenek! A nemzetiségiek aktívan bekapcsolódnak az ország éle­tébe. Képviselőik vannak a parlamentben, tanácsokban, termelőszövetkezetekben ve­zető szerepet játszanak. Ba­ranyában harminc községben élnek és az ország mintegy 120 ezer szerb-horvát lakosa közül itt találunk legtöbbet. A művelődés, oktatás is szol­gálja a nemzetiségi politikát. Mutatja ezt éppen a szalántai példa, ahol délszláv művelő­dési otthont építettek. Másutt a szerb-horvát tsz- tagok folytatják tanulásukat, elvégzik a 7—8 osztályt és közben szakmunkás bizonyít­ványt is szereznek — anya­nyelvükön. Aztán ha a tanács és a szövetség a szerdaihoz hasonló gyűlést hirdet, min­dig megtelnek a kultúrházak. Még az előadás előtt beszél­gettünk Ognyenovics elvtárs­sal, aki a műfordítókat emlí­tette. Ok hozzák közelebb a szerb-horvát nemzetiséghez a ■ mai irodalmat. Mások verse- ' két, novellákat írnak életük­ről, a faluról, a nemzetisé- j giekről és közük azokat a Na- ; rodne Novine-ben, a szövet- : ség lapjában. Amikor az elnökség levő- j nult a színpadról, hogy átad- j ja a helyét a battonyai mű- : vész,együttesnek a várakozás 1 zsivaja futott végig a zsúfo- : lásig megtelt nézőtéren. Le- ■ hettek vagy ötszázan, talán többen is. A battonyaiak szé­pen illusztrálták kétórás mű­sorukkal a népek összefogá­sát. Volt itt szerb tánc, ma- eyarnőta és román népi tánc. Együtt ropta a kólót a batto­nyai magyar, szerb-horvát és román fiú és leány. A csoportnak 28 tagja van, nyolc fiú és kilenc lány tán­col. Tizenegyen szerb-horvé- tok, öten románok és a többi magyar anyanyelvű. Már nyolcadik éve, hogy együtt táncolnak, énekelnek és jár­ják az országot. Műsorukban nyolc tánc, magyar és szerb népdalok, zenekari számok és szavalatok szerepelnek. Különösen jól sikerült mű­sorszámok a szerb és a ro­mán népi táncok. Nagy össze­szokottságra és rutinra valla­nak. Pedig a battonyai együt­tes tagjai úgy verbuválódtak össze a termelőszövetkezetből, vállalatoktól, a cukorgyár! dolgozókból és pedagógusok közül. Méltó avatása volt ez a sza­lántai új, nemzetiségi műve­lődési háznak, amit rövid idő alatt felépítettek. S ha ilyen ünnepi alkalomkor va­lami kritikát megengedünk, az csak egy lehet: sűrítsék a programot a battonyaiak. Túl sokat markolnak és közben bizony alaposan elfáradnak. Pergőbb lenne a műsoruk a szavalatok nélkül, hiszen a fárasztó táncok után szavalni szinte lehetetlen. A művészegyüttes még több szerb-horvát lakta községben bemutatja műsorát, négy fa­luban hallgatják meg Ognye­novics Milán elvtárs beszámo­lóját Baranyában. GumIwuj'I Béla Csütörtökön délelőtt a Szö­vetkezetek Baranya megyei Értékesítő Központjának és a vidéki kirendeltségek dolgozói nak részvételével kibővített termelési tanácskozáson tár­gyalták meg a MÉK elmúlt évi munkáját és az 1965. évi felvásárlási és értékesítési fel­adatokat. Az elmúlt évben 13 száza­lékkal csökkent a megye zöld­ségtermő területe, ezért a MÉK megyei felvásárlási ter­vét zöldségből csak 74,8 szá­zalékra, burgonyából 57,2, bábból 39 százalékra, export­tervét pedig csak 66 száza­lékra teljesítette. Ugyanakkor jelentősen túlteljesítette fel- vásárlási tervét gyümölcsből, szalmából, baromfiból, tojás­ból. Gyümölcsből a több, mint 40 százalékos túlteljesítés fő­leg az igen jó szilvatermés- nék köszönhető. A tervezett 80 vagon helyett 304 vagon szilvát vásároltak fel. Szalmá­ból 83, baromfiból 80. tojásból 43 százalékkal teljesítették túl tervüket. A kiesés főleg burgonyából szembetűnő, ennek oka, hogy igen sok termelőszövetkezet nem teljesítette szerződéses kötelezettségét Nem tudták ezt ellensúlyozni viszont azok a tsz-ek, amelyek terven felül szállítottak burgonyát. Zöld­ségfélékből a tervezett 1408 vagon helyett csak 900 vagon árut adtak a tsz-ek. A legtöbb zöldárut a dunaszekcsői, sza­badszentkirályi, mohácsi, bó- lyi, kémesi és villányi tsz-ek számították. A lakosság folyamatos ellá­tása érdekében a MÉK 1011 vagon árut hozott más me­gyékből. Végeredményben er­re a télre több zöldséget tá­roltak, mint eddig bármikor. A MÉK az őszi hónapokban 814 vagon zöldségfélét tárolt és 132 vagon savanyúságot készített fcéUre. Az idén fellendülés várható a zöldségtermesztésben. Ez egyrészt a felvásárlási árak kedvezőbb alakulásának kö­szönhető. A zöldség felvásár­lása ára 1964-ben 34,8 száza­lékkal emelkedett, a zöldség, burgonya és gyümölcs átlag felvásárlási ára pedig 32 szá­zalékkal, ugyanakkor a fo­gyasztói áremelkedés nem érte el a 9 százalékot. A szerződés- kötések jól haladnak, 1965-ben a MÉK felvásárlási terve ösz- szesen 2624 vagon zöldáru a megyében. Ebből a zöldségterv 1526 vagon, s 300 vagon kivé­telével már mind le is szerződ tek a tsz-ek. A burgonya-terv 1105 vagon, ebből már csak 200 vagon nincs leszerződve. Különösen a korai és a nyári burgonya iránt nagy az érdek­lődés. A bólyi Kossuth Tsz két napja jelentette be, hogy zöld­ségterületét a töttösi üzem­egységben 50 holddal növelte. A mohácsi Uj Barázda Tsz 259 holdon, a felsőszentmár- toni tsz 125 holdon, a mágocsi Béke Tsz 103 holdon, a sze­derkényi tsz 92 holdon, a du~ naszekcsői tsz 77 holdon fog­lalkozik zöldségtermesz éssel. Egyre több tsz veszi igénybe a szerződéskötésnek azt a for­máját, amely nem részter­mésre, hanem teljes termésre szól, mert így dömping eseté­ben is köteles a MÉK a teljes termést átvenni. Az új Megyeri úti központ kiépítésiével, a tároló kapaci­tás bővítésével a korábbi évek hez képest jelentősen javultak a MÉK működési feltételei, s megvan a lehetősége annak, hogy mindez a lakosság tób áruellátásában kamatozok jók. A Mecseki szénmedence bányászai új üdülőhöz jutot­tak a közeli Harkányfürdőn. A 10 millió forintért megvá­sárolt régi szanatóriumi épü­letet felújították, s február 2-án már utazhatnak az első turnus vendégei. Az üdülő­ben úgy alakították ki a szo­bákat, hogy a bányamunkások családjukkal együtt tölthetik el a két hetet Harkányfür­dőn. Egy-egy turnus alkalmá­val 121 felnőtt és a gyerme­kek elhelyezését tudják-bizto­sítani. A beutaltak térítési díja megegyezik az általában is­mert SZOT üdülési díjakkal, tehát a dolgozó két hétre forintot fizet, míg a hozzátar­tozók 364 forintot. A tröszt vezetősége gondoskodott arról is, hogy a harkányi termál­víz az üdütőhen is a beutal­tak rendelkezésére álljon. 1 i Elkészült a bányászok barkámfürdői üdülője

Next

/
Thumbnails
Contents