Dunántúli Napló, 1965. január (22. évfolyam, 1-26. szám)
1965-01-14 / 11. szám
Wíl JANUÄR 14. napló 3 Befejezés előli az újhegyi szénmosó 120 millió forintos beruházás — Hetvenmillió forint az évi megtakarítás Itt az ideje a tavaszi vetőmagvak Február 20-ig leszállítják a korai vetőmagvakat— A kipusztult lucernások pótlására egynyári takarmányokat vetnek a issek Ami azonnal szembetűtik: nincs látványos nyoma a befektetett 120 millió forintnak. Legalábbis nem láthatunk új, hatalmas épületeket, transz- íarmátorházakat vagy másfajtaobjektumokat. Közgazdasági szemmel nézve ez nagyonis örvendetes jelenség: bárcsak egyre több ipari beruházásunk így nézne ki, mint az újhegyi szénmosó. Építkezésre mindössze 6,5 millió forintot költöttek, a többit gépekre, berendezésekre, szerelésre. Miért volt tzSkség az új mosóműre? Azért, mert a régi, — negyven esztendős mosómű — elavult, nem felelt meg a mai követelményeknek sem technikailag, sem gazdaságos- sági szempontból. Köztudott, hogy a pécsi medence feketeszenét a dunaújvárosi nehézipar használja fel, mivel csakis az itt bányászott szenek alkalmasak kokszolásra. De mi volt eddig a helyzet? A pécsi mosóműben 18—19 százalékos hamutartalmú szenet állítottak elő, amelyet Dunaújvárosban újból mostak, hogy a kokszkemencékre alkalmas 12—13 százalékosra csökkentsék a hamutartalmat. Ha itt Újhegyen „első kézből” 12 százalékos hamutartalmú szenet állítanak elő, akkor minden rendben lesz, megszűnik a kétszeri munka, az utaztatás: a mellékterméket pedig egy szalag továbbítja a szomszédságban felépített új hőerőműbe. Ezért vált szükségessé az új mosómű felépítése. Mágneses vaspor és víz A nehézszuszpenziós szénmosómű nem éppen a legújabb konstrukció, de ma is az első színvonalban áll, sokkal jobbat nem tudtak volna beszerezni: európai színvonalat jelent. Holland találmány és szabadalom, amelyet a csehszlovákok megvásároltak és gyártanak. Nekünk is a csehek szállították és szerelték a mosómű berendezéseit. A nehézszuszpenziós mosás lényege a következő: a mágneses vasércet igen finomra megőrlik és azt vízzel keverik össze, olyan arányban, hogy a folyadék fajsúlya 1,5 legyen. Valójában ez a nehézszuszpenziós folyadék. A folyadékba juttatott szén aztán fajsúlya szerint folytatja útját. A könnyebb fajsúlyú szemek a folyadék felszínén úsznak, míg a nehezebb, a palás részecskék lesüllyednek és más útra térnék. Évi 70 millió forintos megtakarítás Nagy látványosság nincsen az üzemben. Csövek, csövek, tartályok, motorok, mérlegek és kapcsolótáblák. Egy igaz: nem hittem volna, hogy egy szénosztályozóban — legyen az mosómű is — ilyen tisztaság és rend uralkodjék, mint az újhegyi üzemben. Kárpáti Ferenc elvtárs, a mosómű vezetője kalauzolt végig, s válaszolt kérdéseimre. Először azt kérdeztem, hogy több lesz-e a kokszolásra alkalmas szenünk, ha üzembe lép az új beruházás? — Nem lesz több, — mondta Kárpáti Ferenc —, de minőségileg itt jobbat adunk ezután, hiszen 18 százalék helyett 12-re mossuk a szenet, s nem kell majd újra mosni a dunaújvárosiaknak. — Elégedett-e a beruházással? — A határidők sajnos többször eltolódtak, már véglesei sen üzembe kellett volna állnia, de csak a jövő hónap közepe táján indul majd a szenes próba. — Mit jelent ez a beruházás a népgazdaság számára forintban kifejezve: például évente mennyit takarítunk meg? — Évente 70 millió forint megtakarítást jelent a népgazdaság számára. Csehek és magyarok A mosó labirintusában serényen halad a szerelés. A vizet most eresztik a vezetékekbe, itt-ott folynak a csövek. A szerelők azt javítják. Magyar és cseh szavakat hallani a berendezések között. Az egyik csehszlovák szerelő, — aki félig-meddig magyar ember — János Zvanó technikus egy irányító tábla mellett dolgozik. Egy prágai gyárból jött ide irányítani a szereléseket. — Mi a véleménye erről a mosóműről? — kérdem tőle. A technika néha csúnyán elbánik a fogalmakkal. Itt van ez a romantikus szó: garabonciás diák. Ükanyáink, ha hallottak felőle, még bő felleghajtóba öltözött, titokzatos képű „deákot” képzeltek el. S ma? Az egyik garabonciás „deák”, furcsa frizurában, amilyet körülbelül a beremendi beattlcsek viselhetnek, magyarázza a másik kettőnek: Azt hiszed, a Dózsa mindig menő csapat lesz? A következő ötéves terv végén nyugodtan kifelejtik a költség- vetésből. A többiek felnéznek a Beattles-fejűre, mivel kell egy kis kikapcsolódás a trigonometriából. — Így megy ez mindig? — kérdem Kiefer Herrnan- nét, az újkori garabonciások „őrangyalát”. Így — feleli az „őrangyal”. — általában szorgalmasan tanulnak, aztán időnként heccelik egymást. Azért jól viselkednek. A színhely a pécsi vasútállomás kultúrváróterme, s az asztalok körül ott ülnek a huszadik század ifjai, akiket a technika, vagyis a gőzmoz- dony és a motorvonat tett garabonciássá. Mert hogy is tartja a régi magyar népme— Csehszlovákiában bevált, s az a véleményem, hogy itt is jól beválik majd. — A magyar szerelők hogyan dolgoznak? — Prímául, minden elismerésem az övék. — Van-e valami probléma a szerelésben? — Semmi, minden a legnagyobb rendben folyik. A beszélgetés végére mellénk lép Glück Dezső gépkezelő, aki 12 éve dolgozik itt, az újhegyi mosóban. Tűkének számít, hiszen az üzem szomszédságában lakik, nagyapja is itt dolgozott, most pedig ő és felesége dolgozik az üzemben. A múlt évek során Glück Dezső egy hónapot töltött Csehszlovákiában, az osztravai szénmosóban. — Tanulmányoztuk ezt a tehcnológiát — mondja — Ott már négy éve üzemel a nehézszuszpenziós mosó. — Itt mi lesz majd a beosztása? — Ennél az automatikánál fogok majd dolgozni. — S mit fog itt csinálni? — A szuscspenzió fajsúlyút ellenőrzőm és a műszerek útján irányítom. — Lát-e valami különbséget az ostravai és az itteni mosómű között? — Ez szebb. Tisztaság és rend van, főleg a magnetit előkészítő nagyon rendes nálunk. se? „A garabonciás deák hétéves korában elmegy tanulni, hét iskolát kijár, messzire barangol... fekete köpenyben, könyvet hord magával, s ahová betér, tejet kér és ha nem adnak neki, vihart kever!” Ez eddig többé-kevés- bé egybevág. Igaz, a köpenyből öves ragián lelt és nem is fekete, azért a kultúrváró- terem diákjai bizony könyveket bújnak és messziről is jönnek, méghozzá naponta. Ki Mohácsról, ki Bercmend, Siklós vonaláról, ki pedig a bátaszéki vasútvonal falvaibái jár be naponta Pécsre. Aztán amíg nem indul vissza a vonat, itt „garabonciáskodnak" a kultúrváróteremben. Eme tevékenységük a következőkből áll: tanulás, újság, néha egy-egy verseskötet, vagy regény, sakk, és ha az ”őrangyal” nem néz oda, akkor jól esik az ördög bibliája és a huszonegy! Cigarettázni, hangoskodni, iszogatni valamint kutyát behozni tilos! — A könyvet és a sakkot KISZ igazolvány, vagy más okiratért cserébe adjuk ki, aztán ha már nem kell, visz- szacseréljük — mondja Kie- femé. — Hol esznek a diákok? — Az iskolában, vagy még otthon. De ha megéhezik valamelyik. akkor kimegy az Utasellátó Vállalat büféjébe, Február vége felé megkezdik a korai tavaszi nóv ínyek vetését a termeiöozö vetkezetek. A vetőmagvak előkészítéséről, napraforgó, borsó tisztításáról, szokvány kukorica becseréléséről hibrid kukoricára és a közös gazdaságokban a rendelkezésre nem álló vetőmagok beszerzéséről most kell gondoskodni. Különös figyelmei kell fordítani az idén az egynyári takarmánynövények magjainak beszerzésére, mivel a szokásos elöregedés, de főleg a nagyfokú egérkár miatt 12 000 hold j lucernát és vörösherét kellett ! kiszántani az idén Baranya ' megyében s ezt egynyári ta- i karmánynövényekkcl lehel i pótolni leginkább. j Mivél a központi vetőmag- | készlet korlátozott, a szövetkezetek igyekezzenek a saját vetőmagkészletüket megtartani és vetésre előkészíteni. Az áham csak annak a tsz-nek ad segítséget, amelynek saját termelésű vetőmagja nincs. A központi keretből juttatott vetőmagot ebben az évben a dombóvári Vetőmagtermeltető és Ellátó Vállalat szállítja a | gazdaságoknak. A kora tava- • szí magvakat — borsó, árpa. zab, lucerna, vöröahere stb. — február 20-ig, a középkorai magvakat — napraforgó, ta- karmánj'répa, kender stb. — március 5-ig, míg az összes többi kései magvat március 20-ig számítja le a vállalat a megrendelőnek. A pillangó« kiesés pótlására mintegy 6 vagon lucerna- magot és kb. ugyanennyi vö- rőshere-magot ad az áilam központi keretből a tsz-eknek. A Pécsi Közlekedési Vállalat I960-ban megszüntette a villamosjáratokat a városban, s ettől kezdve au tóbuszokon bonyolítja le a személyszállítást. A sínfelszedési munkák bérének elszámolásával kapcsolatban és egyéb módokon sorozatos visszaéléseket követett el Szabó Béla, a Pécsi Közlekedési Vállalat igazgatója, és a vállalat több más dőlvagy a hazait kicsomagolja és kint megeszi! Ez a „kint” persze kissé kellemetlen, de hát a kultúrváróteremben is vigyázni kell a tisztaságra, azonkívül ez a terem nemcsak a bejáró diákoknak készült, hanem a csend és a nyugalom után vágyakozó utasok részére is. De hát a bejáró diákok any- nyira elszaporodtak, hogy úgyszólván ők töltik meg a „kul túrvárót.” Könyvvel a hónuk alatt, messzi kilométerekkel a hátuk megett, — ezek tehát a modem garabonciások. Igaz, tejet nem kémek és vihart nem kevernek. Azazhogy... Szóval egyszer már volt rá példa. Valamelyik nyurga legény algebra közben megkívánta a tejet — ilyen is van! — és átment kérni az utasellátóba. De ott annyira megmosolyogták, és nem is árulnak tejet, hogy férfiasságát bizonyítandó sürgősen felhajtott három cent rumot. Persze az elmaradt tej miatt mégsem kevert vihart, akármennyire is ezt Írja elő a klasszikus garabonciás hagyomány. Arra mindenesetre megkért, hogy a nevét ne írjam ki, mert a papa is olvas újságot és nincs humorérzéke. Földessy Dcnes Ez a mennyiség 3200 hold új lucernás és 3700 hold .őrös- here újratelepítésére elegendő. A lucernamag odaítélésének feltétele az, hogy ahány hold új telepítésre kap a tsz vetőmagot., annyi hold magfo- gást köteles — az öreg lucernásából — leszerződni a vállalattal. Az aprómagvak elosztásánál figyelembe veszik az egérkáros és a nagy állatállománnyal rendelkező tsz-ek igényeit A pillangós takarmány-kiesés pótlása végett nagyobb figyelmet kell szentelni az egy nyári takarmányok termesztő sere. is. Ezeknek a növényeknek a magvaival — árpa, zab, borsó, napraforgó, köles, mo- har stb. — Általában rendelkeznek a tsz-ék. Mód van ezenkívül az egvmás közötti vctőmagcserére és vásárlásra is A fontos az, hogy ezeket a magvakat kitisztítsák és vetésre előkészítsék. Az egynyári takarmányok vetését az állam is segíti, központi készletből nagyobb mennyiségű szóját, édes szudáni círokfü- vet és egyéb magvakat — borsó, napraforgó, takarmányrépa, tarlórépa, köles stb. — juttat a tsz-eknek. Ezek közül kevéssé ismert és ezert nem is keresett cikk a szója és az édes szudáni cirokfű Baranyában. Mint azit az elmúl* évi példák is igazolták, mindkét takarmámTKvény igen nagy zöldtömeeet ad. Édes szudáni cirokfűből tavaly a kémesi, felsőszentmártoni, szederkényi és szentilőrinci termelőszövetkezetek elérték a holdankénti 60—70 mázsás zöldtermést. Magas cukortargozója: Wedmann István műszaki osztályvezető, Barinkai Ervin TMK-előadó, Farkas József anyag-csoportvezető és Zay László művezető. Amikor a síneket felszedték, az ezzel kapcsolatos munkáknál Szabó Béla több társa segítségével hamis bérjegyzéket készített: részben fiktív nevekre számfejtettek munkadíjat, részben a ténylegesnél nagyobb teljesítményeket számoltak el. A hulladék vasanyagot szerződés alapján a Kohászati Alapanyagellátó Vállalatnak kellett átadni. Szabó Béla viszont, társai közreműködésével nagyobb meny- nyiségű vasanyagot — lényegesen olcsóbban — a MÉH- nél értékesített, s az így szerzett pénzt meg nem engedett célokra használták fel. Az igazgató ezenkívül ellenszolgáltatás nélkül vette igénybe a vállalat gépkocsiját, amikor lakást építtetett, s oda különböző anyagokat szállított. Az építkezéshez vállalati anyagból készíttetett ajtókat, ablakokat, s más visszaéléseket is elkövetett. Zay László engedély nélkül jelentős mennyiségű vasanyagot vitt el a vállalat telepéről, s lakása építésénél használta fel. A sorozatos visszaélésekkel mintegy 170 000 forint kárt okoztak. Az ügy másodfokon a Legfelsőbb Bíróság elé került. Szabó Bélát négy évi, Welmarni Istvánt egy évi és két hónapi. Zay Lászlót négy hónapi szabadságvesztésre ítélte. Farkas József egy évi, Barinkai Ervin tíz hónapi szabadságvesztés büntetésit kapott, amelynek végrehajtását próbaidőre felfüggesztette a bíróság. Több vádlottal szemben pénz- büntetést is kiszabott a bíróság. Szabó Bélát és Zay Lászlót kötelezte az egyedül elkövetett bűncselekményükkel előidézett kár megtérítésére. Annak megállapítására, hogy a közösen okozott kár milyen arányban terheli az elkövetőket, a vállalatot polgári perre utasította a bíróság. talmú növény, s mivel íze i deskés, az állatok igen Kedvelik. A szóját kukoricával keverve ér'~ termeszteni vagy együtt vetve vagy sávosan. A ..mohácsi Barázda ”"sz-ben az elmúlt évben 30 holdon termeltek szójás kukoricát. Az öntözött tend’ rie'rep. holdanként 240 mázsa, az ön- ízetlen részeken holdanként 1R0 mázsa termést vágtak le. Az iregszemcsei kísérleti intézet bicsérdi televén száraz viszonyok között holdanként 170 mázsát adott a szólás kukorica. A borsó mellett aszója pótolja a legjobban a lu- cmát. mivel fehérieta.riama 32 gramm, szemben a virágzásban lévő lucerna 31 gramm Iával. Ezekkel az egynyári zö^dla- k ármányokkal a termelőszövetkezetek megoldhatnák a zöldtakarmányozást s a lucernát, vörösherét és a rétek »érmését telies egészében meghagyhatnák szénának. má«kü- 1 önben az állatok jövő téli szénaszükségletét nem lehet biztosítani. A ma már igen széles körben — még a háztájiban is — használt hibrid kukoricáknak köszönhető jórészt, hogv Baranya megyében a kukoricatermés átlaga 1964-ben elérte a 19 mázsát májusi mor- zsoltban. A bólyi hibrid"'7»nn ezen a télen is több mint 100 vagon Martonvásári 1-es hibridkukoricát szállít ki a tsz- eknek. Ez a fajta vált be leginkább Baranyában. Aki azonban késlekedik a cseretermény átadásával, az már csak a rövidébb tenyészidehl egyéb hibridek között választhat — JVÍo-5. Mv-4Ü. Mv-40 — melyek iők búzaelővetemánir- nek. de hozamban nem érik °l n Mv-l-et. Tavaszi árpa-vetőmagból az előzetes igényeknek megfe’elő mennyiséget biztosit az állam központi készletéből a szövetkezeteknek. Először Ítéli dámvadat Baranyában A dél-baranyai Szentegát közelében — a sellyed rezervátum területén — a napokban különös vadat pillantottak meg a vadászok. Aránylag kis testű volt. szőre meglehetősein sötét színű és a farka lompos — úgy vélték tehát, hogy farkas lehet, amely a jugoszláv hegvekből vándorolt át. Kasza Ferencnek, a Mecseki Állami Erdőgazdaság igazgatójának sikerült puska- végre kapnia a vadat. Akkor derült ki, hogy egy magánvos dárnünő amely körülbelül két éves lehetett és a súlya hatvan kilő. A megye területén most először lőttek dámvadat. Baranya a híres gímszarvasok „hazája”, ezért is jelent különleges vadászeseményt itt egy dámvadnak az elejtése. A gímszarvasok és a dámvadak ugyanis nem fémek meg egy területen. Természetük szerint egyikük nappal, másikuk éjszaka legel és így állandóan zavarnák egymást a pihenésben. Az utóbbi időben néhány baranyai erdőben mégis feltűntek, ezek a jellegzetes agan csú állatok. Alsókövesd és Gyód környékén például egy- egy egész dámcsaládot figyeltek meg. Minden bizonnyal a szomszédos Somogy, illetve Tolna megye rezervátumaiból vándoroltak el valami ok miatt és telepedtek meg Baranyában. A gímszarvas trófeája értékesebb mint a dámvadé, ezért nem is akarják meghonosítani a baranyai erdőkben. Méeis a vadászok, ha felismerik a „vendégek”-et, nem bán iák. Mindazonáltal nem sok remény van arra, hogy a idetévedt dámvadak sokáig fennmaradnak a gímszarvasok között. Gazdagh István n—rarrifirT {jiaiabö neiásű k II Legfelsőbb Bíróság ítélete a PK V-nál elkövetett visszaélések ügyében
