Dunántúli Napló, 1965. január (22. évfolyam, 1-26. szám)

1965-01-09 / 7. szám

ms. janija* a,

Száz százalék

napló

3

A fejtésekben megszűnik a kézicsillézés — Cseh-rendsserű fejtések Zobák-aknán — 4 millió 410 ezer tonna szenet termelnek a mecseki szénmedencében

A Mecseki Szénbányászati rüszt ebben az esztendőben millió és 410 ezer tonna tenet termel. Ez közel tíz ázalékkal magasabb a múlt /inéi. A kérdés az: vajén a énmedence dolgozói képek-e ezt a növekedést úgy Ijesíteni, hogy abban több tint 70 százalékot a termelé- mység emelkedése biztosít- «1, ahogy azt a népgazdasaga rv előírja. Erről beszélgetők Szabó Rezső bányamér- ikkel, a tröszt műszaki osz- Jyának vezetőjével.

— Közel 400 ezer tonnával >bbet termelünk, mint tavaly ezt a többletet nem 70 szállókban kívánjuk a termelé- mység útján adni, hanem W százalékban..,

— Hogyan kívánják ezt « meglepő eélt elérni?

— Rengeteg összetevője van termelékenység emelésének technológiai változtatások>1, a munkaszervezéstől egé- len a kanyaiképes szállító- alagiakig. Például a fejtések irmelését a múlt esztendőéi csak 85 százalékban szál- tottuk el gépi úton, a többit tég kési csillézéssel kellett »vábbítatnurik. Ez évben je- rntős változás történik, ame- ;eki medence bányaüzemei- 51 eltűnik a kézzel tolt csdl- t, persze ezt a fejtésekre érán, a fejtési alapvágatokban lindenütt gépi úton szállítok majd a szenet

— A föld alatti munkahelyeken igen sok az éles kanyar. Sikerült-e valamilyen új konstrukciót találniuk a kanyarok leküzdésére?

— Eddig sok problémát je- sntett, hogy nem rendelkeztek megfelelő kanyarképes tál 1 í tóberendezésekkel. A zónán ez a gond r-te a múlté, lert sikerült és bevált ama- yar ipar által készített le- íeztagos kanyarképes szállt- iszalag A múlt években hart kísérletképpen beépítettek a pécsbányatelepi Szé- nenyi-aknán, azok beváltot- ík a hozzájuk fűzött remé- yeket. Ez évben újabb öt yen szalagot helyezünk üzem e. Végeredményben ilyen lódon sikerül a kézi csillé- ist kiszorítanunk bányaüze- íeinkből, és természetesen er- ; csak úgy kerülhetett sor, osv a fejtések számát igen agymértekben csökkentet- ük, koncentrált nagy mun- ahelyeket alakítottunk ki.

— Ebben az évben is tovább csökkentik a fejtések számát?

— Igen. Az üzemelő fejté- ek száma körülbelül 14 szá- alékkal csökken az idén.

— Mi ennek a jelentősége és milyen kihatása van a termelékenységre ?

— Több következménye is /an. sőt egész láncolatot érint. ia kevesebb fejtésből ugyan- nnyi mennyiséget termelünk, t maradék fejtések napi termelése mintegy 20 százalékai nö, a fejtések előrehala- lási sebessége pedig 8—10 számlákkal. Mindezek következ- nénye, hogy a fejtési teljesítmények (az egy főre eső napi termelés mennyisége) 5—ö

százalékkal emelkednek.

— Nyilvánvaló, hogy a kevesebb számú fejtés kevesebb vágatot kíván a föld alatti mezőben, e téren hogyan alakul majd a helyzet?

— A műszaki és más üzemszervezési intézkedések a vágathajtásoknál éppúgy érvényre jutnak, mint egyéb területeken. Megemlítek néhány konkrét számot: az ezer tonnára eső mintegy 23 folyóméter vágat helyett az idén csak 20 folyóméterre lesz szükségünk, tehát kevesebb vágatot kell kihajtanunk annak ellenére, hogy a termelés mennyiségiét növeljük. Ezt annak köszönhetjük, hogy az üzemelő fejtések hossza nagyobb lesz a réginél és a mezőbe haladó fejtések száma pedig a minimálisra csökken. (Jelenleg csak a Béta-aknán van ilyen fejtés.) Mivel kevesebb vágatra lesz szükség, a vágathajtási sebességet is növelni tudjuk majd bizonyos technológiai változtatásokkal, aminek eredményeként a fajlagos biztosítási igény mérséklődik.

— Az előbbi kérdésemnél

« nyitott vágathosszra is gondoltam, amely köztudottan igen jelentős költséget jelent egy bányaüzem számára, s mivel a munkahelyek száma állandóan csökken, a nyitott vágatok hosz- sza is csökkent a múlt évek során, de csökken-e ezután is?

— A mecseki medence bányaüzemeiben állandó feladatot jelent, hogy, csökkenjen a nyitott vágathossz. A nyitott vágat tetemes kiadást jelent, hiszen fenntartásáról állandóan gondoskodni kell. A nyitott vágatok hossza egyrészt

azzal is rövidül, hogy a koncentrált fejtéseknek nincs oly nagy igényük vágathosszban, mint az elaprózott munkahelyeknek. Az idén körülbelül tíz kilométerrel rövidül meg a tröszt üzemeiben a nyitott vágathossz.

— Sokat irtunk már a komlói Kossuth-bányaüzem- ben működő cseh-rendszerű fejtési módról, amelynek a termelékenysége igen nagy. Az idén várható-e, hogy újabb ilyen munkahelyeket készítenek elő, s más bányaüzemekben van-e lehetőség erre a fejlett technológiával

— Igaz, hogy a oaek-rend- saerű hálós fejtési mód nagy termelékenységet biztosított, de ennek elterjesztése nem rajtunk múlik, hanem a bányamező geológiai adottságától. Sajnos, a mecseki szénmedencében ritka az erre alkalmas telep. A Kcssuth-ak- nai hálós fejtésünk is lassan kimerül, talán még egy hónap és befejezik a munkát. Újabbat Kossuth-aknán nem sikerült előkészítenünk, de a zobáki bányaüzemben van már hálós fejtésünk. Igaz, nenj olyan nagy teljesítményű, mint a Kossuth bányai, ahol naponta 2000 tonna szenet termeltek, itt csak napi 100 tonna a teljesítés.

— Tehát Írhatjuk a 100 százalékot?

— Igen, bér hangsúlyozni szeretném, hogy nem lesz könnyű a feladatunk. Az elmondottak révén, s több más intézkedéssel biztosítani fogjuk, hogy az idei termelésnövekedésnek ne 70 százalékát, hanem mind a 100 százalékát a termelékenység emelkedése biztosítsa.

Gazdagh István

Január 22-én új műsorral lép a közönség elé a Pécsi Nemzeti Színház balettegyüttese.

A gyenge termelőszövetkezetek megerősítése

a Megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága pénteki ülésén

A Megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága pénteki ülésén megtárgyalta a gyenge termelőszövetkezetek helyzetét és határozatot hozott olyan intézkedések foganatosítására, melyekkel ezek a gyenge termelőszövetkezetek közepes színvonalra emelhetők.

Az előzetes felmérések alapján a végrehajtó bizottság 46 gyenge termelőszövetkezetet jelölt meg a megyében, melyek zöme már évek óta gyengén gazdálkodik. Gyengeségüknek két alapvető oka van: az egyik a rendkívül rossz természeti adottságok, a meredek, lejtős, erősen erodált földterületek. A másik ok a gyenge vezetés. Ezt a két fő okot csak kiegészítik az egyéb tényezők mint például a rossz munkaerőhelyzet, a bányák közelsége és elszívó hatása, a

A szajki hozomány

A HANGULAT NAGYON

VIDÁM, de egyben nagyonis paprikás volt, A szajki mozihelyiségben azt latolgatták az emberek, hogy tulajdonképpen ki is most a menyasszony? Ki viszi a hozományt és főleg, hogy menynyit? Aztán, hogy a szajki tsz megy-e vőnek a habáréihoz, vagy pedig babarc! „menyecskét” hoznak Szajk- ra. Mert egyáltalán nem mindegy, s ha tréfálkoztak is, mögötte ott volt a kételkedés: vajon jobb lesz-e így?

A kételkedés hullámai már túljutottak a falu határán. Legelőször a bólyi gépállomáson hallottam szajki meg babarci szerelőktől a menyasszony-hozomány kombinációt, s aztán a moziban újra meg újra előhozakodtak vele az emberek.

Ahogy a sok beszélgetésből kivettem, a szajkiak a munkaegységüket féltik, jobbnak tartják magukat a babarciak- nál, másrészt meg a múltbeli másodrendűséget szeretnék most korrigálni azzal, hogy Szajkón legyen az egyesült termelőszövetkezet közHárom évvel ezelőtt alakult i ma már 600 tagú Pécsi Gyü- nölcstermelő Társulás. 1965. ar.uár elsejével a társulás zakszövetkezetté alakult. Az ij szövetkezet a szövetkezés nagasabb formája tervszerűbb termelést és jobb érté- cesüési lehetőséget biztosít. A gyümölcstermelő Szakszövetkezet tagjai a jövőben fokozták a szőlő- és bortermelést, ímelyet a gyümölcshöz ha- onlóan szerződése* úton ér- ékesitenék,

Elhatározták, hogy nagy gondot fordítanak a szórvány- gyümölcsösök és szőlők rend- behozatalára, a hiánypótlásra és növényvédelemre. A híres Pécs környéki barackkultúrák ápolása, fejlesztése érdekében még az elmúlt évben hat hold földet vásároltak, ahol csemetekertet létesítettek. A legjobb termést hozó fajtáikból állítanak élő gyümölcsfa- és szőlőszaporító anyagot, amelyből önköltségi áron adnak él a

pontja Hallom még azt is

kikutatták valahonnan, hogy mikor melyik községben volt jegyzőség, melyik faluban volt előbb iskola, posta, kántor! Amikor együtt volt minden adat, összehasonlították és kitűnt, hogy Szajk kapott a legkevesebbet a fenti „ja; vakból” a múltban és máris kész volt a javaslat: legyen most a központ Szajkón.

A dolog nem ilyen egyszerű.

Az is mutatja ezt, hogy Versenden, Babarcon hamarabb végeztek az egyesülést kimondó taggyűléssel, mint Szajkón. A járási vezetők, a versendiek, babarciak így végighallgathatták a szajki vitát. Miről is volt szó? Az indítékok ténylegesen olyan mélyeit, hogy érthető volt a szajkiak kezdeti bizalmatlansága. Egyszerűen nincs elegendő munka, elég föld a szajki tsz-ben. Versenden 4,7, Babarcon 3,8, Szajkón pedig csak 2,9 hold jut egy tagra. A munkaegység viszonylag jobb, többet ér, mint a szomszéd községekben, de mit lehet tenni, ha egyszer csak 164 egységet szerezhet a tsz- tag, a versend! 223 és a babarci 200 munkaegység átlaggal szemben.

A falut szorgalmas nép lakja. Szeretik a munkát, bárhová kerülnek, átlagon felül megállják a helyüket. A tsz-ben is dolgozni szeretnének, és főleg még többet keresni. Bemáth Béla, a járási tanács elnökhelyettese számokkal mutatta meg, mit jelent az egyesülés a három falunak, de főleg Szajknak. És a számok nemcsak bizonyítottak, hanem meg is győzték a tagságot.

A fejlődés megállt Szajkón. Tovább menni egy ezer holdas termelőszövetkezetben nagyon nehéz. Ha építkezni akarnak — hitel kell. Azt pedig törleszteni keli — és

egy kis gazdaságot jobban megnyomorítja a hitel, jobban érzi a tagság. Nagyobb egységben megoszlanak a terhek és a szajki ezer hold négyezer fölé emelkedik. A 3 millió forintos tiszta vagyon is 15 millió lesz ezentúl. A 184 szarvas jószág hétszáznál is több lesz. A több föld, több jószág nagyobb munkalehetőséget biztosít. A szajki „munkanélküliek” most megtalálják anyagi számításukat a közösben.

Aztán az sem mindegy, hogyan művelik meg a hatalmas nagyüzemi szőlőterületet, amit Szajk, Babarc és Versend határában alakítanak ki. Már 150 hold vár gondozásra, de távlatokban ez tovább fejlődik, hogy szinte Mohácstól Szederkényig egy összefüggő szőlőtábla fogadja az embert. A szőlőt művelni kell, gépekkel, kétkezi munkával, a feldolgozás is nagy beruházást igényel, amit egyik kis tsz sem tud magára vállalni.

Vénül a járási elnökhelyettes kimondta a mindenkit meg nyugtató szót:

— Maguk nem csatlakoznak, hanem munkára egyesülnek a babarci és a versend! tsz-szel.

S ez hatott! A tagok megértették: „hozományként” viszik eddigi jó munkájukat, eredményeiket, szorgalmukat és cserébe kapnak egy nagyobb lehetőségekkel rendelkező gazdaságot, ahol több munkájuk és ennek alapján nagyobb jövedelmük is lesz.

Lényegében három aránylag jól működő gazdaság társul, hogy eredményeiket még fokozhassák és igazi nagyüzemet alakítsanak ki.

— Ezt teszem fel szavazásra. Elfogadják? — kérdezte végül az elnök, és valamennyien elfogadták.

Gáldonyi Béla

pillangós növények termesztésére térnek át. A munkaerővel gyengébben ellátott fezekben a pillangós területet célszerű 30 százalékig növelni, a kukorica zömét pedig Hun- gazi nozni. Az ehhez szükséges segítséget elsősorban a hegyvidéki gyenge tsz-ek kapják meg az államtól.

Fokozott támogatás a gyengéknek

A nem hegyvidéki, tehát egyéb gyenge tsz-ek — ezek száma 22 a megyében — egy része igen jó természeti adottságokkal rendelkezik, (pl. Homorúd, Lány csók Diósviszló, Pellérd stb.), s közgazdasági adottságaik is megfelelőek. Ezeknek több, mint fele nagy tsz, s legfőbb jellemzőjük, hogy nem objektív, hanem szubjektív okok miatt gyengék, mert mind ez ideig nem alakult ki olyan színvonalú vezetés, mely a jó adottságokat kihasználva tudna gazdálkodni.

Igen szembetűnő, hogy ezek közül az egyéb gyenge tsz-ek közül tíz a siklósi járásban van, s az évről évre jelentkező mérleghiányok összege is ebben a járásban a legnagyobb. Ennek oka, hogy éveken keresztül nem a valósáírnak megfelelően mutatták ki a tsz-eík vagyoni helyzetét, s ez a rossz 1963-as gazdasági évben robbanásszerűen visszaütött. Ekkor csúsztak le a korábban jól gazdálkodó tsz ek is — Diósviszló, Drávaszabolcs, Kovácshida — a gyengék színvonalára. Másik ok a túlzott méretű háztáji gazdálkodás a közös rovására. Harmadik ok a tez-vezetők nagymértékű vándorlása, ami ebben a járásban a legnagyobb, s itt terjedt el legjobban az úgynevezett alkalmazottak foglalkoztatása nemcsak az adminisztrációban, de az állattenyésztésben, kertészetben, s a traktorosoknál is.

Van ezek között az egyéb gyenge tsz-ek között olyan is, amelynél 1964-ben már komoly javulás mutatkozott, es tapasztalható Homorúdon, Drávátokon, Pellérden, Pécs- udvardon. Pogányban. Ezek kikerülnek a maguk ért 4ből a gyengék közül, a többit viszont megfelelő intézkedésekkel segíteni kell.

Itt a jövedelmezőbb gazdálkodás megvalósítása érdekében egyszerűsíteni kell a termelés szerkezetét, növelni kell a takarmánytermesztést — pillangósok — és a szarvasmarha-tenyésztést. 1965-től kezdve előnyben részesítik ezeket a tsz-eket a víztelen - tésben és legelőiavításban. A munkaerőhiány miatt e kategóriába tartozó nagy tsz-ek gépesítését fejezik be legelőbb. A gyenge tsz-ekei továbbra is a gépállomások szo'- eálják ki gépi munkával segíteni kell ezeket a fez-e'" a beruházások, a pénzgazdálkodás, valamint a vagyonvédelem megjavításában.

beruházott vagyon alacsony szintje stb. Ezek alapján a végrehajtó bizottság két csoportba osztja a gyenge tsz- sket, másképp bírálja el a Hegyvidéki és másképp az ;gyéb gyenge szövetkezeteket.

Á hegyvidéki tsz-ek

A hegyvidéki gyenge tsz-ek Eőleg objektív okokból gyengék. összesen 24 ilyen tsz van i megyében, s ebből 14 a sás- äi járásiban. Ezek a korábbi egyesülések folytán 61 kis községet foglalnák magukba. Tellemzőjük, hogy földjeiknek több, mint fele 25 százalékosnál magasabb lejtőn van, ahol a szántáson kívül más munka nem gépesíthető. Ugyanakkor i bányaipar közelsége miatt munkaerővel is gvengén vannak ellátva, területük szétszórt, a 61 községből 24-nek nincs bekötőútja. Egy részük, pl. Mecsekrákos, Bános, Kán, rí orváthertelend. Ibafa stb. ■ovid idő alatt elnéptelenedik. Emiatt az átlagos éledkor is igen magas. Mecsekrákoson, Abaliffeten és Magyarszéken meghaladja a 60 évet, másutt 57 és 60 év között van. Ezért még az az ág 'em fejleszthető, amire meg volna az adottság, például szarvasmarha-tenyésztés. Általában gyenge a vezetés is ezekben a tsz-ekben, s mindezt ffvemge eredményeik is tükrözik. Egy katasztrális holdra kivetített gazdálkodási eredményük 682 forint, szemben az 1436 forintos megyei átlaggal. 100 holdanként csak fele annyi értékű árut ériékesítenek. mint a megyei átlag.

A megyei végrehajtó bizottság állásfoglalása szerint a hegyvidéki gyenge tsz-ek megerősödésének alapvető feltétele hogy a meredek, erodált, gazdaságos művelésre nem alkalmas területek kikerüljenek gazdaságukból, a megmaradó ‘erőieteken pedig a lejtős viszonyoknak megfelelő smeeiális gazdálkodást folytassanak. Ennek érdekében a tsz-ek használatában lévő állami tartalékföldeket. ahogy az észszerűség megkívánja, át kell adni az Állami Erdőgazdaság, nők. Ez több. mint 5000 holdat tesz ki és sok termelőszövetkezetet érint, többek között az ibafai, boldogasz- szonvfai, almamelléki, bük- kösdi, hosszúhetényi. mecsek- nádasdi, hetvehelyi, sásdi. magyarhertelendi, kishajmási, magyarszéki és magyanegre- gyi termelőszövetkezeteket, de érdekeltek ebben a mecsek- jánosi, abaligeti. meesekrákosi, kovácsszénád termel őszövetek is.

A 25 százaléknál merede- kebb lejtőkön vagy maga a termelőszövetkezet, vagy ha az nem bírja, az Erdőgazdaság végzi el az erdősítést. A megmaradó területeken a termelőszövetkezetek jó szakvezetés mellett elsősorban a szarvasmarha-tenyésztésre és természetesen a takarmány- termesztésre, ezen belül is i

Szövetkezetté alakult a Pécsi Gyümölcstermelő Társulás