Dunántúli Napló, 1965. január (22. évfolyam, 1-26. szám)
1965-01-08 / 6. szám
S985. JANUAR S, napló 3 Felújítják a Kossuth mozit A Baranya megyei Mood- öaemi Vállalat 1964-ben a Petőfi mozi felújításával megkezdte a pécsi filmszínházak korszerűsítését. Az idén a Kossuth mozi átépítésével tovább folytatja ezt a programot. A Kossuth filmszínház 1911-ben épült. Két esetben újították fel, ami az épület belső elrendezésében is változást jelentett. A mostani felújítás után a ve* *ítővászon öt méterrel távolabb kerül, ami egy újabb székkor elhelyezését teszi lehetővé. Ugyan akkor a régi zártpáholyok megszűnnek, mert a távolabb helvezett képernyő onnan csak részben láthaté. Az átalakítás során megöl diák a terem akusiztikai problémáit is. A régi meny- nyezete* álmennyezet borítja maid, és a terem ennek segítségével részben rejtett világítást kap. Az oldalfalak színes műanvaigiburkolaitot kapnak, a hátsó falak pedig textilbur- kólást. A csővázas székeket világoskék műbőrrel párnázott székekkel cserélik fel. A felújítási munkálatok előreláthatólag két hónapot igényelnek, ez alatt a Híradó Mozi a Park filmszínházban üzemel. Innven kaptár az ltja méhészeknek Az elmúlt évben a falusi általános iskolákban ifjúsági méhészszakkörök alakultak. Az induláskor ingyen kaptárt biztosított az Országos Méhészeti Szövetkezeti Központ. A szakmai oktatást és aiz üres kaptáraik benépesítését az iskolákhoz legközelebb lévő méhészszakcsoport tagjai vállalták. A jelenleg megyénkben működő tíz ifjúsági méhészszakikör szakmai fejlődésének segítésére értékes szakkönvvaket küld a napokban a Baranya megvei Méhész Szakbizottság. Baksán, Homorúdon, Mozsgón és Villányban vannak a legjobban működő szakkörök, de me- gyeszerte érdeklődnek a fiatalok a méhészkedés iránt Vályogputrikat döntögetnek i cigánytelepen, hogy hírmondója se maradjon a korábbi nyomorúságnak. Víg nóta repdes az omladék fö- ött, s közben — mintha izáz meg száz siratóasszony ladakozna mások boldogsá- iával — a hívatlan nézők Hátborzongató jajveszékeléssel kísérik a faldöntögetök ialát. Nehéz elszakadni a régi élettől. De annak, aki megszokta a munkát, ugyan- ilyan nehéz lenne tovább élni a régit * Két házsor épült a falutól igy kilométerre, a cigányte- ep és a község közé. Egy iehér ház, egy sárga, egy nalatetős, egy cserépfedclú, ;gyszobás meg szoba-kony- lás. A konyhák aprók, a szólókban legfeljebb három ágy ér el, a helyiségek földelek. De az ablakokat ki lelet tárni, a döngölt agyag ilatt kátránypapír tartja ásszá a föld nedvességét és i bejáratot faajtó fedi. Szó- 'al nem putrik ezek már. — Tessék, ez a szobánk! Két vaságy, egy fapriccs, neg lóca. Szekrény mégnem sérült de a tiszta ruhákat nár vasalják, hajtogatják s így rakják el az ágy lábá- lál. A falon fényképek. — Ez az anyánk, ő most ppen Sellyén van. Ez meg n vagyok, amint krumplit ucoltam a főzőtanfolyamon, ígye mutat rajtam a fehér endő? Jolán most is azt viseli zzal a fehér köténnyel a pi" os szövetruha fölött, amiben ózni tanult. — Nem azért hogy dicsérem a lányomat, mert férjez auuim ám már! — szóHáromszázmillió forintos terv Negyven új szolgáltatóhelyiséget létesítenek idén a ktsz-ek Meglesz a fodrászbusz Baranyában húsz kisipari szövetkezet 440 egységben végez árutermelő és javító-szol gáltató tevékenységet. Az elmúlt esztendőben eredményes munkát végeztek. Termelési tervüket 102,3 százalékra teljesítették. Ipari javítás terén 10, személyi szolgáltatás terén 11, méretes tevékenységgel 6,5, építő tevékenységgel pedig 17 százalékkal többet nyújtottak a lakosságnak, mint 1963- ban. A belkereskedelem és a külkereskedelem részére végzett árutermelési tervüknek is eleget tettek. Korszerűsítették a munkalielyeVet Jelentősen bővült a vidéki felvevő és begyűjtő hálózat is és mintegy 2 millió forintos beruházással a munkahelyek 40 százalékát korszerűsítették. Ezek a boltok színvonalban elérik a városi szintet, mint például a sellyei tv-szer- víz, a mohácsi férfi és női ruhaszalon, a pécsváradi, a sellyei női és férfi fodrászrészlegek. A tavaly létrehozott 41 új részlegből 31-et vidéken nyitottak meg. A MÉSZÖV segítségével bővíteni tudták a földművesszövetkezeti begyűjtő helyek számát is. Ennek alapján a cipők javítását már 273, a háztartási és a különböző elektromos kisgépek javítását pedig 203 községre terjeszthették ki. A földművesszövetkezetek begyűjtése révén a Villamosipari és Gépjavító Ktsz 1964- ben 9 hónap alatt 6159 különböző háztartási gépet javított, vagyis 1351 darabbal többet mint 1963 egészében. A cipőjavítás ugyancsak 9 hónap alatt az előző évi 4000 párról 6973 párra szaporodott. Az Iparpolitikai tervet helyesen a vidék jobb ellátásának szempontjából valósították meg. Amíg Pécsett 13, addig a megye területén 23,9 százalékkal nőtt a javítószolgáltató tevékenység. Gépedet vásárolnak Ezek az eredmények alkotják a megnövekedett idei tervek alapját. A ktsz-ek ez évi feladatai elkészültek, már folynak a tervmegbeszélések. Idén a teljes termelés 3,7 százalékkal lesz magasabb a tavalyinál, ami azt jelenti, hogy a megye kisipari szövetkezeteinek közel 300 millió forintos tervet kell megvalósítanak. A helyiipari tervek idén a tavalyi várható eredményhez képest 14 millió forinttal lesznek magasabbak, s ezen belül az ipari javítás 17 százalékkal, a személyi szolgáltatás 3, a méretes tevékenység 16 százalékkal, az építőipari tevékenység pedig 17 százalékkal növekszik. Idén már a megye szövetkezeteinek export-termelését növeli a Faipari Ktsz is, ami azt jelenti, hogy körülbelül 3,5 millió forinttal több árut szállítanak külföldre, mint tavaly. Öj Íev8vshe?yek A KISZÖV vezetősége tervbe vette a szövetkezetek to« vábbi korszerűsítését. Előreláthatóan mintegy 4,5 millió forintot fordítanak beruházásokra, felújításokra. A termelékenység növelése érdekében új gépeket helyeznek üzembe 1,7 millió forint értékben és sor kerül 800 ezer forint értékű importgépek üzembeállítására is. A gépeket elsősorban a helyiipari terveket megvalósító ktsz-ek kapják. Többek között az Építő Ktsz az anyag- mozgatás megkönnyítése érdekében darus kocsit kap az idén. Felújítják a fodrász szövetkezetek berendezéseit is, s idén végre sikerül üzembehelyezni a fodrászbuszt, mely több község igényét kielégíti. 1964-ben 35—40 új felvevő, illetve szogáltató helyiséggel szolgálják a lakosság jobb ellátását. A szövetkezetek felkészültek az idei tervek megvalósítására és a KISZÖV szeptemberi határozatának szellemében már a negyedik negyedévben megkezdték az idei év előkészítését. Megállapodásokat kötöttek a kereskedelmi szervekkel, s az év elejei induláshoz a szükséges alapanyagokat beszerezték. Kiállítás a Meccek állatvilágából VARGA-TELEP lalt meg a fapriccsen, kalapját felpeckelve az idősebb Orsós —, de ennek a főztjit megkóstolhatná a király is. Pörköltet, paprikáskrumplit, töltött paprikát, zsíros tésztát, olyat csinál ám! * — Szóval, egészségesebben táplálkoznak? — Talán túlzásba is viszik a húsevést — véli a tanácselnök. — Nincs olyan ház, ahol ne hizlalnának legalább egy disznót, de sok helyen kettő, három is van. És a libákat, kacsákat, tyúkokat nem eladásra nevelik, ők fogyasztják el valamennyit. A tojást sem adják el. Sütve, főzve, tésztába gyúrva tán többet fogyasztanak, mint a falusiak. A tanácselnök állítását Bogdánná igazolja. — Majd minden családnak volt harmados kukoricája. Mi is azon neveltük a hízónkat. De ebben az évben sajnos kicsit vágunk. Nem nagyobb százötven kilónál. — Hé Laci! Elütöd azokat a ludakat! Két fiú tapossa a sáros pedált. Tulajdonképpen iskolát kerülnek. — Ha agyonverem, akkor sem akar az iskolába menni — mondja Sanyi anyja — öt éve már, de még mindig az elsősök között van. A kopott biciklik hirtelen fékezve, Bogdánnét megrémítve állnak meg az útszé- len. Látszik, élvezik a srá" cok az önkényesen vett szabadságot, Sanyi udvariasan köszön és a feltépett celofánzacskóból minden felnőttet savanyú cukorral kínál. — Inkább tanulnál, mint biciklizel! Ceruzát adunk Lacinak. Ö tizennégy éves, ötödször ismétli az elsőt. Leírja a nevét. De hogyan! — Nem akarom menteni a tanítót, de igen nehéz a cigánygyerekeket megtanítani a betűvetésre. Amikor hatévesen iskolába kerülnek, még magyarul sem tudnak, és afig vannak tárgyi ismereteik. Napközit szeretnénk ezért nekik, amolyan előkészítőt az iskolába. A házat már kiszemeltük hozzá, de a megyének kell megvásárolnia. A berendezéshez van már pénzünk.. ; A tanácselnöknek igaza van. Gyorsan meg kellene csinálni azt a napközit, * A közkút tavaly készültei. Utána járdát kértek a Varga-telepiek és akkor a villany is sürgős volt már. De csak az utcára. Hosszú fény- fűzér világít esténként a házak között, de a lakásokban petróleumlámpa meg gyertya mellett ülnek az emberek. — Hosszú ennek a története. A lényege az, hogy az itt lakók az államra várnak. Mert egyszer felelőtlenül ígérgetett nekik valaki. — Igen, azt mondták, hogy aa állam majd olcsón behúzza a lakásokba is a vezetékeket. Aztán most senki sem akar a zsebébe nyúlni, inkább vaksiskodnak, Az anyagellátás gondjainak enyhítésére létrehoztak egy szakemberekből álló együttműködési bizottságot, amely hétről hétre megvizsgálja, melyik szövetkezetnek milyen alapanyagra van szüksége, s ennek beszerzéséhez segítséget ad. Eredményes mun^verseny Az elmúlt évben jelentősen segítette a szövetkezetek munkáját a szocialista munkaver- ; seny. A dolgozók 70 százaié- í ka tett vállalást, s ez mint- I egy ötmillió forint értékben járult hozzá a tervek túltel- j jesítéséhez. Ugyanakkor hu-! szonhat brigád versenyzett a szocialista címért, s ez a munkaverseny azt eredményezte, j hogy több szövetkezet a ki-j váló szövetkezet szinten dől- j gozott. A jelenlegi tervtárgya- 1 ásókkal egy időben határozzák meg az idei munkaverseny feladatait, amelyek ré-, szét képezik a termelési ter- I vek teljesítésének a gazdasá- A Janus Pannonius Múzeum természettudományi osztálya új gosabb termelés, a termeié- ! kiállítást rendez a közeljövőben a Mecsek állatvilágából. T kenységnövelés megvalósításé- I kiállítási anyag nagy részét már elkészítette Szalafai Isl'v r, nak. I preparátor: mintegy 50 darabot, melyek közül 11 nagy vad. Szocialista brigád az íróasztalok mögött SZOCIALISTA munkabrigád, melynek minden tagja más-más beosztásban dolgozik, s a brigádvezető ráadásul doktori címet visel, bizony ma még elég ritka. A Pannónia Sörgyárban is csodálkozva fogadták a hírt 1962. augusztusában, hogy a vállalat gazdasági vezetőiből és adminisztratív dolgozóiból brigád alakult, mely el akarja nyerni a szocialista címet. — A söriparban a mi brigádunk volt az első ilyen jellegű brigád — emlékezik dr. Kovács Imre brigádvezető —, bár sokan azt mondják, hogy az egész élelmiszer iparban mi voltunk a kezdeményezők. Azóta eltelt két év, elnyerték a kitüntető szocialista címet, s mindenki megszokta, Néhány tetőn antenna ágaskodik: telepesrádióhoz tartozik valamennyi. Televízió még nem került a Varga-telepre, pedig pénz — ha nem is a takarékbetétkönyvben — volna már rá. — De miért venne televíziót akárki itt? Éppen elég irigyük akad azoknak is, akik újságot olvasnak. Úgy gúnyolják őket, hogy elsőrendű emberek. Itt van a Keré- nyiné. Elvégezte tavaly a nyolc általánost, most ő a legtanultabb asszony a cigánytelepen. De mennyi szomorúsága van az irigykedők miatt! * Nehéz hát boldogan élni a falu és a cigánytelep között. Nem csődéi, ha sokan beljebb kívánkoznak és megpróbálnak elvegyülni a falusiak között. A tanácselnök az ujján számolgatja a „bennlakókat”: — Egy, három, hét, nyolc.» Igen, a Gyurka bácsi volt a hetedik, Jancsi jött nyolcadiknak és Tera a kilencedik, aki házat vett a faluban. — Nem tiltakozik ellenük a falu? — Kérem, akik eddig jöttek, mind rendes emberek. Dolgoznak, pénzt keresnek és jól megférnek a szomszédaikkal. Hogy csak a nyolcgyermekes Kiss Sándort említsem, nem volt még soha baja senkivel. • Négyszáz cigány él Gllván- fán. Élnek putriban, téglaházban és rendes lakásban, de még mindenképpen elmaradottságban. Lépegetnek a falu. felé, a falu is nyúl értük. Csak mindezt gyorsabban kellene. Harsányt Márta hogy „íróasztalos” brigád is van. Visi Vendel igazgató, aki maga is tagja a brigádnak, sőt alapító tagja, ma már el sem tudná képzelni a gyár üzemgazdasági osztályának munkáját a brigád segítsége nélkül. — Az Országos Söripari Vállalat létrehozása teremtette meg az objektív feltételét annak, hogy brigáddá szervezzük a könyvelés, munkaügy, bérelszámolás, statisztika és egyéb, az üzemgazdálkodással kapcsolatos munkahelyek dolgozóit. Régebben ezek mind-mind különálló kis egységek voltak. Az átszervezés után létrejött az üzemgazdasági osztály. A másik, s talán még ennél is fontosabb tényező az a hangulat volt, melyet az üzem különböző helyein dolgozó munkások szervezkedése, lelkesedése teremtett meg. Egymásután alakultak a brigádok... Jöttek az emberek, kopogtattak az irodaajtón. Egyik panaszkodott, a másik tanácsot kért. — Tulajdonképpen ennek a bizalomnak köszönhetjük, hogy létrejött a mi brigádunk is — mondja dr. kovács Imre. — Kötelességünknek éreztük a segítést. Részt vettünk a brigádértekezleteken, beszélgettünk a gondokról, ellenőriztük az eredményeiket, s egyszercsak azt vettük észre, hogy annyira összeszoktunk, annyira magunkévá tettük a szocialista brigádmozgalom ügyeit, hogy már csak az kell, hogy hivatalosan is brigádnak nyilvánítsuk magunkat. Dr. Kovács Imre elém teszi a gondosan vezetett brigádnaplót — A vállalásaink. Az első oldalon nevek: normások, munkaügyesek, adminisztrátorok, könyvelők. Utána a vállalások, melyeket egyetlen mondatba sűrítve így lehetne összefoglalni: „A szocialista brigádoknak nyújtott segítséggel, gyors és lelkiismeretes ügyintézéssel biztosítjuk a zavartalan termelés feltételeit” A SZOCIALISTA CÍMÉRT küzdő üzemgazdasági brigád után rövidesen megalakult a műszakiak brigádja is. Első közös tevékenységük eredményeképpen gyáron belül is megindult a párosverseny. Az előző versenyek során ugyanis csak gyárak, például Pécs és Nagykanizsa, vagy Pécs és Budapest versenyeztek egymással. Az új versenyprogram megoldotta a különböző munkahelyeken dolgozók ered ményeinek igazságos egybevetését, ami lehetővé tette, hogy versenyre hívja gyáron Ö belül két üzemrész egymást, annak ellenére, hogy mindkettő különböző munkát végez. „Az üzemgazdasági brigád vállalja a gyárban politechnikai oktatásban részesülő közgazdasági technikumi diákok patronálását” — olvasom a naplóban. — Mit jelent ez? — Harmadik és negyedik osztályos tanulók járnak hozzánk. Brigádgyülésen megbeszéltük, hogy kapcsolatot teremtünk az iskolával. Rendszeresen érdeklődünk a tanulók problémái iránt és ezeket igyekszünk megmagyarázni ... Természetesen a brigádtagok maguk is tanulnak. „Kövér Lászlóné sikeres érettségi vizsgát tett a köz- gazdasági technikumban” — olvasom a napló bejegyzését. De szinte minden oldalon szó van a tanulásról. A munkabrigád minden tag ja vállalta, hogy részt vesz az olvasómozgalomban. — Erről talán a könyvtárosunk tudna beszélni — mo- solyodik el dr. Kovács Imre. — Ő tudja legjobban, hogy megszaporodott a könyvtárban a munka... — Hány olvasó van agyárban? — Százharminc beiratkozott olvasó — mondja Kerekes Róbertné — s mindjárt hozza is a kartonokat. — Ezek a piros B-betük azt jelentik, hogy brigádtag... Hetven szocialista brigádtag olvas rendszeresen. A BRIGÁDNAPLÓ erről is tanúskodik, a jelentősebb könyvekről ugyanis ismertetőket tartanak. — Beszélgetés Passuth László műveiről.. Határozat a hatékonyabb műszaki irányításról... Előadás Munkácsyról — Vita az adminisztrációs folyamatok gyorsításáról ... — sorakoznak egymás alatt a bejegyzések, s ez a sokszínűség talán mindennél jobban jellemzi az üzemgazdasági szocialista brigádot. — Azt szeretnénk — mondja dr. Kovács Imre —, ha minél kevesebben tartanának minket „hivatalnokoknak”. Rendszeresen megbeszéljük & termelés roblémáit a technológiai folyamatokat irány tó műszakiakkal, tanácsokat kérünk és tanácsokat adunk; egyszóval azt akarjuk, hogy az akták, melyekkel dolgozunk, ne holt betűk és számok halmazai legyenek, hanem olyan tükörfélék, melyek híven adják vissza a gondokat — s a szocialista brigádforma elsősorban ebben segít nekünk. Békés Sáudur t i
