Dunántúli Napló, 1965. január (22. évfolyam, 1-26. szám)

1965-01-07 / 5. szám

IMS. JANUAR I napló 5 Tallózás a bűnügyek között A bíróságom még nem ké­szült el az elmúlt esztendő bűnügyeinek statisztikája, a teljesség igényével még korai felmérni az 1964-es esztendő kriminalisztikai területét —, de bizonyos megállapításokat már tehetünk. Sok a rágalmazás Az elmúlt évben a bűnese­tek között a becsületsértés és a rágalmazás vitte el a pál­mát. Különösen Pécsett ad ez nagyon sok munkát a bírósá­goknak. Szó van arról, hogy a üzemi társadalmi bírósagok mintájára létre lehetne hozni a területi társadalmi bíróságo­kat is, ahol az utcák vag> la­kótömbök lakóiból alakult bí­róságok tárgyalnák ezeket az ügyeiket. Valószínű nagy visz- szatartó erővel bírnának ezek a tanácsok, nem kevés plety­kás asszonynak „fognák be a száját”, mert hiszen kétszer is meggondolnák, ha sokszor fel- indultságukban tett felelőtlen kijelentéseiket a nyilvánosság előtt kellene megvédeniök. A második helyen a vagyon elleni bűncselekményeket em­líthetnénk. Egy-egy garázdál­kodó banda tevékenysége eb­ben a kategóriában néha ala­posan megnöveli a statisztika számát. Példáid az elmúlt na­pokban lebukott Raczkó Jó­zsef és társai az elmúlt esz­tendőre nem kevesebb mint 62 betöréses lopást és „egy­szerű” lopást ismertek be. Ag­gasztó, hogy például a magán- személyek ebien elkövetett lo­pásokat páratlan vakmerőség­gel hajtják végre. Az egyik sértett példáid elpanaszolta, hogy munkatársát megkérte, menjen haza, fűtsön be, ő is megy néhány perc múlva. A munkatárs elment — és mert tudta, hogy hol tartja kollé­gája a pénzt, hozzálátott fe­szegetni a szekrényt. Már ala­posan izzadt a „munkában”, amikor megérkezett a lakás­tulajdonos. A bűnözőt nem riasztotta vissza az, hogy tud­ta: munkatársa néhány perc múlva megérkezik. De az em­lített Raczkó-banda is nappal törte fal lakott területek kam­ráit és szedte össze az udvar­ban, függőfolyosókon száradó ruhákat. íté'et a Szabó és Dobokai bűnügyben örvendetes viszont, hogy a bíróságok statisztikája szerint csökken a társadalmi tulajdon sérelmére elkövetett bűnese­tek száma. A társadalmi tu­lajdon sérelmére elkövetett bűnesetek közül az elmúlt év­ben talán a legjelentősebb volt Szabó Béla, a PKV volt igazgatójának bűnügye. A na­pokban érkezett meg ebben az ügyben a Legfelsőbb Bíróság jogerős ítélete, amely Szabó Bélát 4 évi szabadságvesztés­re ítélte. A Legfelsőbb Bíró­ság 1 évvel emelte fel a já­rásbíróság ítéletét. Határozott javulás tapasztalható a föld­művesszövetkezetek területén. Ehhez kétségeién hozzájárult, hogy a bűnüldöző szervek munkája „finomodott” — ala­posabb a megelőzés. Ugyan­akkor a társadalmi tulajdon elleni bűntetteknél is jelent­kezik a „finomodás”. Mond­hatni nagyon „ravaszul” kö­vetik el a bűntetteket. Jel­lemző erre például a napok­ban elítélt Dobokai Márton­nak. a Pécsi Állami Áruház gondnokának bűntette. „Mód­szeréből” csak egyet: leltár­hiányát úgy „tüntette fel”, hogy önmaga leltározott, az egyenleget a könyvelés ada­taiból „leste ki” és ezt írta a leltárjába. így az adatok min­dig egyeztek. „Finom” mód­szerével közel 6 éven keresz­tül élt, s az így elkövetett FIGYELEM! Ne tartsa otthon feles­leges könyveit, HOZZA BE JANUÄR 8 ÄN a sásdi könyvesboltba. Magas áron megvásárol­juk, azonnal készpénz­zel fizetünk! csalás összege megközelítette a 37 000 forintot. Dobokai Már tont a pécsi járásbíróság 2 év és 6 hónapi szabadságvesztés­re ítélte. Csökkent a brutalitással el­követett garázdálkodások szá­ma. Ehhez nagymértékben hozzájárult az, hogy a bíró­ságok éltek a törvény szigo­rával és ítéleteikben több évi szabadságvesztéssel sújtották a magukról megfeledkezette- ket. Jó példa volt erre Kalu- ber Imre és két társa bűn­ügyében hozott ítélet. Ezek a bűnösök egy Wartburg autó­val szinte nap mint nap les­ben álltak a Széchenyi téren és mint nyomozók mutatkoz­tak be és így szólítgatták le a nőket. Számos nő beült au ójukba, aztán Kaluberék a Mecseknek vették az irányt Kalubert a pécsi járásbíróság 14 évi, társait pedig 12, illet­ve 8 évi szabadságvesztésre ítélte. A kemény ítélet meg­gondolásra késztetett nem egy verbuválódó galerit. Kisebb bűneseteket tárgyalva a bíró­ságon a tettesek el is mond­ták: „Amikor tudomást sze­reztünk arról, hogy mennyire ítélték Kaluberéket, ismerő­seink lassan megszüntették a haverkodást, ritkábban talál­koztunk egymással, közösen nem is követtünk el bűncse­lekményt”. 13 évet kapott a magyarhertelendi gyilkos Megyénkben az utóbbi hó­napokban megnövekedett az élet elleni bűncselekmények száma. Kezdődött pedig ez a kategória Beke József ma- gyarhertelendi Lakos bűncse­lekményével, aki szőlőhegyi présház-lakásában megölte, majd elásta élettársát. Bekét 13 évi szabadságvesztésre ítél­te a bíróság. Nemrég Cserkú- ton történt rablógyilkosság — a tettesek, Páhi és Karácso­nyi, minden valószínűség sze­rint még januárban bíróság elé kerülnek. Embert öltek a görcsönyí italboltban is. A na­pokban Borbála-telepen öltek meg egy 66 éves asszonyt és holttestét a ciszternába tette az eddig még ismeretlen tet­tes. A bűnüldöző szervek — az utóbbi eset kivételével — (még kivételével!) — a tet­teseket mind bíróság elé ámították, ahol elnyerték és elnyerik büntetésüket. Az elmúlt évben 1963-hoz képest több mint kétszázzal emelkedett a közlekedési bal­esetek száma. Ezek közül is sok kerül a bíróság elé hi­szen az ittas vagy gondatlan vezetést is mint bűnügyet tár­gyalja a bíróság. Az ilyen bűncselekmények emelkedésé­Kivülrői szerény kis épület, belül az udvarban valóságos „gyár”. Méghozzá olyan gyár, amelynek „munkásai” nem az üzemben, hanem otthon dol­goznak. A kapu mellett a táb­la: Baranya megyei Háziipari Termelőszövetkezet. Bedolgozókkal szeretnék be­szélni. A titkárnő szívélyes, ked­ves. • — Sajnos, mindenki házon j kívül van! Címeket azonban szívesen adok. i Találomra kiválasztottunk hármat.. * József utca 9. V. Józsefné í kesztyűhorgoló. A csengetésre | idősébb asszony nyit ajtót, [ meglepetten tessékel be. — Mit csinálok? Kesztyű­horgoló vagyak. Illetve csak volnék, mert jelenleg nincs horgolnivaló. Azt pedig na­gyon szerettem csinálni, mert csak a felsőrészt kellett meg­horgolni jó vastag fonálból. Így nagyon gyorsan ment. — Mióta bedolgozó? — 1958 óta. Először a fa­részlegben dolgoztam, a férő vállfák nadrágtartó részére ragasztottam a „plecsniket”, azaz vékony ruhadarabkákat, meg fényeztem. Azzal elég jól lehetett keresni. — Mégis „átváltott”. — Mit csináljak? Télen, amikor zárt ablaknál dolgoz­tam, nem bírtam a lakk sza­re jellemző, hogy míg koráb­ban a bíróságon egy tanács tárgyalta ezeket, az elmúlt esztendőtől már két büntető tanács foglalkozik közlekedési ügyekkel. Az ítéletekben a törvény szigorát itt is alkal­mazzák. Sok esetben vonták meg a jogosítványt, a tette­seket súlyos pénzbüntetésre is ítélték. Nem egy esetben, amikor ítélettel megvonták a jogosítványt egy, kettő vagy három évre, újabb jogosít­vány kiadását csak akkor en­gedélyezik, ha az illető újabb vizsgát tesz. Súlyosabb büntetések könnyű testi sértésnél A bíróságok nagyon helye­sen teszik — s ehhez módjuk és lehetőségük is van —, hogy amelyik területen időszakosan vagy huzamosabban elszapo­rodott valamelyik bűncselek­mény, emelik a büntetés nagyságát. Mind kevesebb ítélet végrehajtását függesztik fel például a könnyű testi sértések elkövetésénél, mert ez a bűncselekmény-kategória is sokat foglalkoztatja a bűn­üldöző és Igazságszolgáltató szerveket. Garay Ferene Életem legszebb pillanata Ismerkedés az új lakással Mától kezdve új riportsoro­zatot indítunk lapunkban. Különböző korú és foglalko­zású embereknek tesszük fel a következő kérdést: Mit tart ön élete legszebb pillanatá­nak? Milyen sorsfordulók, ese­mények okoztak a legnagyobb örömet életében? — M! volt a legnagyobb öröm életében? — Ildi születése. — És a következő? .— A lakás. Tíz éve vá­runk rá... Lakást kapni valóban öröm, de még mekkora! Mégis mi történik? Amikor az asz- szony fülébe jut a hír, gyo­moridegessége támad és csak táblából a gépe körül. El­vágja az ujját, a műszak vé­gén bosszankodik, mert évek óta nem volt ilyen pocsék a teljesítménye. A férje nem tud aludni, éjjel is másnap­ra gondol, a kislány pedig nem reggelizik. Képtelen rá. Végül mégiscsak elérkezik a nagy pillanat. A Varga házaspár a négy emelettől el­fúlva lépi át a küszöböt, Il­dikó, a kislányuk pedig mint a kiscsikó, keresztülvágtat a két szobán. Egyszerre akarja birtokába venni az egész la­kást. A MAGYAR RADIO PÉCSI stúdiójának 1365. jan. 7-i, csütörtöki műsora a 223,8 m középhullámon) 17.30: Szerb-horvát nyelvű műsor: Rádió híradó. Hallgatóink hanglemezeiről. 18.00: Német nyelvű műsor: Bács-Kiskún megyei tudósítások: Csátalja. Svájci jódlidalok. Olvastuk, elmondjuk. Kívánsághangverseny. 18.30:“ Magyar nyelvű műsor: Zenéről zenére. Közben: 1. A téli gépjavítások­ról. 2. Elmondjuk, hogy . . . 19.15: Dél-dunántúli híradó. 19.30: Zenélő levelezőlap. 19.50: Koós Olga és Koppány Miklós verseket mond. 19.58: Műsorismertetés. 20.00: Műsorzárás. SZÍNHÁZ: Nemzeti Színház: Viktória (este 7 órakor). Jászai-bérlet. MOZI: Rövidítések: szv. = szélesvásznú, szí. = színes. Park: Elcsábítva és elhagyatva (szv., fél 4, 6, fél 9). Petőfi: Elcsábítva és elhagyatva (szv., 4, fél 7, 9). Kossuth: Doni elbeszélés (4, 6, 8). Híradó Mozi (a Park filmszín­házban): Magyar híradó, Nyári felhők, 26... sZl.„ . viláshíra.cjQ• Kaland a világűrben, Találkozás a tánc­cal, Róka és a holló. (Előadások 11 órától 3" óráig folytatólagosan). Építők: Bírósági ügy (4, 6). Pécsszabolcs: Egy ember ára (szv., 5, 7). Mecsekalja: Karbid és sóska (7). Vasas II.: Hajnali találkozás (5). Mohács: Háborús bűnösök (5, 7) . Szigetvár: Vasszűz (szv., szi., 8) . Siklós: Nemó kapitány (szv., szi., 7). dunántúli napló az MSZMP Baranya megyei Bizottsága és a megyei tanács lapja. Főszerkesztő: Vasvárt Ferenc Szerkesztőség: Pécs. Hunyadi János út II. Telefon: 15-32, 15-33 , 21-60, 26-22, 60-11. — Belpolitikai rovat: 31-68. Kiadja: a Baranya megyei Lapkiadó Vállalat. Felelős kiadó: Braun Károlv Kladóhivatal: Pécs, Hunyadi út 11. Telefon: 15-32. 15-33 . 21-60, 26-22. WH11. Pécsi Szikra Nyomda, Pécs, Munkácsy Mihály utca 10. szám. Felelős vezető: Melles Rezső. Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető a helyt postahivataloknál és kézbesítőknél. Előfizetési díj 1 hónapra 12.— Ft, — Indexszám: 25 054. Követik a szülők is. Aztán a falhoz támaszkodnak, mert még a lábukban érzik a négy emeletet, a délelőtti mászkálásokat. Amikor kicsit kifújják magukat, újra meg­indul a menet, die most már nem sietnek. Lassan, mód­szeresen járják végig a la­kás minden zegét-zúgát, úgy ízlelgetik az új otthon örö­mét. Ildikó az erkélyre megy és bekiált: — Anyu, szagold meg, mi­lyen jó levegő van! Nevetve mennek a kislány után. Körülnéznek, pillantá­suk megpihen a cikk-cakkba épített panelházakon, a na­rancssárga függönyökön, az­tán az Olimpiát keresik, ame­lyet innen nem látni, mert eltakarja a legényszállás épü­lete. Az erkély nem sokkal ki­sebb, mint régi szobájuk volt. Mosolyogva méricskélik, az­tán otthagyják, mintha elfe­lejtették volna, hogy egy sö­tét lyukban éltek tíz éven át. Olyan lyukban, amelynek csak két méter volt a szé­lessége. Ildi a fehér fűtőtestre teszi a tenyerét, aztán felszisszen­ve visszarántja. Még az uj­ját is a szájába veszi: — Forró! Aztán a kisebb szobába lépnek. Megígérik Ildinek, hogy az övé lesz. Egyedül az övé. A fürdőszobában megeresz­tik a csapokat, és alá tartják az ujjúkat. Ildi találgatni kezd, hogy melyikből folyik melegvíz: a pirosból vagy a kékből. Aztán felágaskodik és a gázboilert nézi. — Beülünk majd a kádba — mondja édesanyja Ildinek. — Apád majd mérgelődhet, mert nem fogunk kijönni! Már a konyhában járnak, a gáztűzhely tepsijeit húzo­gatják. Ildi megkérdezi: — Anyu, ezen főzni is le­het? — Persze, hogy lehet! A régi lakásba csal: egy rezsó fért be. Volt még két ágy, két szekrény meg egy olajkályha. Asztalnak, tűz­helynek már nem jutott hely. Nyáron a gázkályhán ebédeltek, asztalbontás után pedig leült Ildi tanulni. Megszólal a csengő, Var- gáék összerezzennek. Ugyan ki az ördög keresheti őket ilyen hamar? Aztán felderül az arcuk, mert Ildi nevető képe néz be az ajtón. Újra megnyomja a csengőt, ismét bekukkant, majd az apjához fut: — Apu ne menjünk haza! — Hát mit csináljunk? — Maradjunk itt... A férfi megnyugtatja a kislányt, és a kezébe veszi a kulcsot. Műértő szemmel pil­lant a sűrű fogakra, maid megszólal: — Egyszerűnek látszik. Csi­nálok belőle néhány nél­dányt, jó? Bezárják az ajtót, zsebre- vágják a kulcsot. A levél- szekrény nyílása fölé kéznek, mintha összebeszéltek volna. Névtábla lesz ott, a ' övet- kező felírással: Varg; "”’bor porcelángyári lakatos. Magyar László Közleményei* — A Pécsi Fodrászipari Vállalat értesíti a város lakosságát, hogy az l-es részleg (Kossuth L. u.ü— 8. sz.) kivételével, részlegeinket 1965. március 1-ig reggel fél 7-t.ől 21.30 óráig tartjuk nyitva. (x) — Áramszünet lesz január l -én 7—15 óráig karbantartás miatt az alább behatárolt területen: Tavasz u., Édesanyák u., KlSTÓkus u., Zólya u., Kiskereszt u., Alkot­mány u. vége, Nyár u. által be­zárt területen. (x) gát, kénytelen voltam a kézi­munka részlegbe menni. Elő­ször horgoltam, most kötök. Közben elővesz egy kis kézi­munka kosarat, benne norvég mintás kötött kesztyű. — Tetszik? A szövetkezet­ben most nagyon „ráálltak” a norvégre, állítólag ezt minden mennyiségben átveszik tőlünk külföldön. Ezek a kesztyűk ugyanis exportra mennek. A kesztyűk szépek, fehér, piros és mustársárga színű fonálból készülnek. — Mennyit keres? — A kéz. rr"" fizették meg igazán. De azt hiszem, nem is lehet. Egy pár­ért kapok 23.50-et. így egy hó­napban 500 forint körül kere­sek. Nem sok, igaz, de közben elvégzem a háztartási munká­kat, ennyivel segítek a lá­nyomnak. S az is sokat jelent, hogy itthon vagyok. * Czipó Józsefné, Anna Ri­ca 7. — A férjemmel együtt mű­anyag vállfákat csinálunk. Zöld műanyagdrótból készül a vállfa, alig van rajta fa. Sziebb és mutatósabb, mint a régi. — Nem nehéz hajtogatni? — Nem. Darabokra vágva kapjuk meg a drótot, utána sablonra tekerjük. Nyolc féle műveletet kell elvégezni, amíg egy darab elkészül. — Hány darabot készítenek egy hónapban?-— Most semmit sem csinál­tunk, múlt hónapban viszont lesizállítottunik 1100 darabot Szépen kerestünk vele, 1240 forintot. Havonta átlagban 400 darabot tudunk megcs - nálni. — Naponta szállítanak a szövetkezetbe? — Négy hetenként Egész hónapra való anyagit hozunk el, a kész darabok lekerülnek a mosókonyhába, s iioa... zepén visszük át a szövetkezet­be. * Petőfi Kálmánná, Kossuth utca 59. Műanyag ruhacsípte- tőket és úgynevezett mesecu- mit rak össze. Ágyhoz köti a betegség 17 esztendeje ... — Nekem életszükséglet a munka. Nagyon örülök a be­dolgozásnak. Már tíz éve csi­nálom, enélkül egyszerűen nem is léteznék. — Nem megerőltető? — Egyáltalán. Eljátszogatok ezekkel a kis műanyag dolgok­kal. Olyan, mintha manikű­röznék. Kisollóval levágom a széleket és ússz*rakosgatom. — Mennyit tud megcsi­nálni? — A múlt hónapban 7000 csipeszt állítottam össze. Eb­ben a hónapban viszont sem­mi munkát nem kaptam. Pe­dig már régebb óta export- munkás vagyok, nálam soha nincs selejt. Tavaly volt olyan hónap, hogy 7—800 fo­rintot is megkerestem. A keze most is fürgén mo­zog Horgol. Később szép kézimunkákat mutat: — Ezeket csak a saját kedvtelésemre csinálom, amíg nem akad újra munka. Re­mélem, hogy januárban újra kapok, már alig várom. * A beszélgetés a szövetkezet irodájában folytatódik. Dr. Léhner Dezső, műsza­ki vezető helyettes: — Szövetkezetünk szinte teljesen a bedolgozó rend­szerre épült. A tagok létszá­ma 600, ezek közül a köz­ponti üzemben 140-nek biz­tosítunk munkát, a többi be­dolgozó. Természetesen a be­dolgozók is egyenlő jogú tag­jai a szövetkezetnek. — Hányféle cikk készül be­dolgozással? — Tizenhat. Ilyen a kesz­tyűhorgolás és kötés, szövő- rámás sálkészítés, művirág alaplevélnél drótsodrás, ülő­párna varrás és tömés, mű­anyag hajkefe és játékössze­állítás, felmosóruha-szegés. párnavarrás. A bedolgozásnak — bár elég keveset lehet vele keresni — mégis meg­vannak a maga előnyei. Bár­mikor lehet csinálni otthon. Ez főleg a többgyerekes édesanyáknak és a csökkent munkaképességűeknek jelent segítséget. Emiatt aztán szí­vesen jönnek hozzánk, sok esetben nem is tudunk ele­get tenni a felvételi kérel­meknek. Persze előnyben ré­szesülnek a szakmával ren­delkezők, az elmúlt félévben például 8 szövőnőt vettünk fel. — A bedolgozók egy része megjegyezte, hogy nincs munkája. Gyakran előfordul, hogy a bedolgozóknak nem tudnak munkát adni? — Előfordul, bár mi min­dent elkövetünk, hogy bizto­sítsuk a folyamatos munka­lehetőséget, de hát nekünk is figyelembe kell vennünk a megrendeléseket. Azt min­denesetre elmondhatom, hogy a műnyag-részlegben nagv fejlesztésre van kilátás, és így januártól kezdve több lesz a munkaalkalom. Cs. E.

Next

/
Thumbnails
Contents