Dunántúli Napló, 1965. január (22. évfolyam, 1-26. szám)

1965-01-31 / 26. szám

ms. JAXT'ÄR TL napló 3 Lépést tartani a tudománnyal! Főagronómusok tanfolyama Komlón Egy héten át Baranya me­gye termelőszövetkezeteinek 110 főagronómusa szakmai to­vábbképzésen vett részt a bőm lói városi tanács nagytermé­ben. A továbbképzést idén először rendezték meg, s célja volt: elterjeszteni a legjobb termelési módszereket. Erről beszélgettünk Baracs Józseffel, a Baranya megyei Tanács fö- agromómusával. — Ezen a héten 11 előadás hangzott el megyei és orszá­gos előadóktól. Ellátogatott a továbbképzésre Szabó József, a Földművelésügyi Miniszté­rium növénytermesztési fő­igazgató-helyettese, Járányi György öntözési osztályveze­tő, dr. Nehay Olivér, a nö­vényvédelmi szolgálat helyet, tes vezetője, dr. Gruber Fe­renc, a Szarvasi Kutató Intézet tudományos munkatársa, dr. Kumik Ernő, az Iregszamcsed Kutató Intézet igazgatója, dr. Jjimmer Kálmán, a Kertészeti Főiskola gépészeti tanszékének vezetője. Hogy kisebbek legyenek az eltérések! — Milyen témák köré cso­portosultak a szakmai előadá­sok? — FogJaDcoatum#: tö növé­nyei nk; a búza és a kukorica termesztésével. Hasznos gya­korlati tanácsokkal láttuk el a főagronómusokat a takar- mánytermesztéről, ezen belől a rét- és legelőgazdálkodásról. • Foglalkoztunk az öntözéssel, a növényvédelemmel és az állat­tenyésztéssel. De egyik célunk az is volt, hogy a megye ter­melőszövetkezeteinek főagro- nómüsai egy hetet együtt tölt. senek el, megismerkedjenek egymással, problémáikkal, munkamódszereikkel. Másrészt olyan témákat választottunk az egyes fő témakörökön be­lül, amélyek fontosak az öt­éves terv utolsó évében, és amélyek megyénkben egy ki­csit problémát is jelentenek, így például a két fő növé­nyünk, a búza és a kukorica termesztésével igen részlete­sen foglalkoztunk. A termés- ’ átlagok és. természetesen a térmesztési módszerek között is nagyok az eltérések. Búzá- ' bői például a bólyi Kossuth és a mohácsi Uj Barázda Tsz kimagasló eredményt ért eb Kovácsszénáján viszont hol­danként csak három és fél mázsa volt az átlag. Kukori­cából is hasonló a helyzet. Felsőszentmártonban 28,5 má­zsás átlagtermést takarítottak be, másutt ennek a felét is alig érték el. Általános tapasz tálát, hogy 18—20 közös gaz­daság gyenge átlaga vissza­húzza a megyét Bemutattuk, hogy az azonos körülmények között dolgozó termelőszövet­kezetek termésátlagai között 2—300 százalékot is eléri a különbség. Szóltunk arról, hogy téves az a hiedelem, mi­szerint Baranya nem krumpli- termő megye. Hiszen, vannak 100 mázsán felüli krumpliter­méseink. Érdekes, hogy a tíz legjobb krumplitermő tsz-ből öt a sásdi járásban van. A továbbképzésen végigmentünk a hibákon annak érdekében, hogy ne legyenek akkora el­térések a gazdaságok között A krumplinál például rámu­tattunk a vetőgumó-felújítás és szelekció fontosságára, hol­danként több vetőgumót hasz­náljanak fel, ami később a terméshozamban megtérül, job ban védekezzenek a kártevők ellen. Mivel pótolliató a lucerna? — Miről beszéltek a rét- és legelőgazdálkodás megjavítá­sával kapcsolatban? — A megyénkben lévő iránt egy 100 ezer hold rét és legelő sorsa nagy kihatással van a ta­karmánytermesztésre. Tavaly például 21 termelőszövetke­zetben mintalegelőt létesítet­tünk, ahol 20—21 mázsás hol­danként! szálastakarmény- termést értünk eL Ugyakkar a megyei átlag csak 6 mázsa volt. Ha egy év alatt csak két mázsával növeljük a rétek és jegelők hozamát, akkor ez 200 ezer mázsa többlettermést je­lent, vagyis fedezi a jelenlegi szálastakarmány-hiányt. — Javasoltuk, hogy a rét- és legelőgazdálkodást ne sza­kítsák el a tsz éves gazdasági tervétől, hanem annak egyik fő láncszeme legyen. Minden legelőre készítsenek javítási tervet, erre a gazdasági erő­források is lehetőséget nyúj­tanak. Államunk ebben az évben 6 millió forintot ad Baranya megyének és a ta­valyi 1500 holdat 6000 holdra lehet növelni, ami azt jelenti, hogy 5—6 éven belül minden- rétet és legelőt jó közepes ál­lapotba hozhatunk Dr. Gru­ber Ferenc elmondta tanács­kozásunkon, hogy 17 holdas kísérleti táblájukról 100 nö­vendékbikát neveltek fel úgy, hogy naponta csak két kilo­gramm abrakot adtak. — Miről beszélt as Ireg- szemcsei Kutató Intézet igaz­gatója a főagronómusök előtt? — Dr, Kumik Ernő pro­fesszor vetített képekkel il­lusztrált előadásában gyakor­lati tanácsokait adott, hogyan lehetne pótolni a lucerná­id esést. Mfegyénkben csak az egérkár miatt 13 ezer hold lucernát kellett felszántaná. A professzor ajánlotta a zöld- takarmány-keveréket, és ahol a talajerő ezt megengedi, a kétszer, illetve háromszor is vethető takarmányokat, a napraforgó-borsós, napraforgó- csalamádés és a napraforgó- szudáná füves keveréket — Milyen tapasztalatokról számoltak be a szénaszárítási módszerekkel kapcsolatban? — Javasultuk a tsz-fóagro- námusoknak, hogy fokozzák az állványos és hideglevegős szénaszárításd módszereket. Egy ventillátanos szénaszárító­berendezésre 12—15 vagonos kazlait lehet ráhelyezni. Ugyan akkor 40 mázsa plusz fehér­jét érhetnek eL A szárítás költsége 7200 forint, viszont a fehérjehozam forintértékben ennek tízszerese. Jobban kell kihasználni a gépeket! — Sokféle növényvédőszer van forgalomban. Milyen ta­pasztalatokat ismertettek er­ről a főagronómusok előtt? — Valóban h sok növény­védőszer útvesztője lehet a mezőgazdaságban dolgozónak, ha n«m tudományosan foglal­kozik velük. Viszont növény­védőszer nélkül nem lehet me­zőgazdasági termelést folytat­ni. Azt javasoltuk, hogy fo­kozzák a gabonák vegyszere­zését, a tavalyi 23 hold he­lyett az idén már 50 000 hol­don végezzék el az őszi gabo­nák gyomtalanítását, ehhez ele gendő vegyszer és gép áll rendelkezésükre. Abban, hogy kukoricából átlagosan 19,4 mázsás termést értünk eL nagy szerepe van a vegyszeres gyomirtásnak, amit a tavalyi 48 százalékról az idén 55—60 százalékra növelünk. Javasol­tuk, hogy a tsz-ek növényvé­delmi tervet készítsenek, és a növényvédőállomással együtt gondoskodjanak a gépek fo­kozottabb kihasználásáról. A tsz-ekben 129, a növényvédő állomáson 16 gép van. Ugyan­akkor a tsz-gépek 1200, a nö­vényvédő állomás gépei 2400 hold munkát végeztek átlago­san. A feladat a tsz-gépek fo­kozottabb kihasználása. — A Karbamid levéltrágyá­zás szóba került-e az egyhetes tanácskozáson? — A növényvédőszerekkél kapcsolatban szóltunk a Kar­bamid levéltrágyázásról. Ja­vasoltuk, hogy egy munkafo­lyamattal juttassák a növény­hez a vegyszert és a Karba- mádot. Például a burgonya- bogár eHeni védekezőszert és a levéltrágyát egyetlen mun­kafolyamattal ki permetezhetik. Ezzel időt, költséget takaríta­nak meg Szeretném még el­mondani, hogy az egyhetes továbbképzésen külön foglak- koztunk az öntözéssel Érde­kességként megemlítem!, hogy felkérésünkre a mohácsi, a baksai, a bólyi és a baranya- hidvégi termelőszövetkezetek főagronómusai elmondották Ve­zetési módszereiket, a munka­szervezést annak érdekében, hogy tapasztalataikat másutt is hasznosítsák. Az elmúlt években egyre gyakrabban keresték fel a TIT Munkácsy Mihály Sza­badegyetem nyelviskoláját. — Mérnökök, technikusok és más műszaki szakemberek se­gítséget kértek orosz nyelvű szakszövegek, gépleírások for­dításában, ugyanis a műszaki szövegek legnagyobb része orosz nyelvű. Ezért a TIT Munkácsy Mihály Szabadegye­tem nyelviskolája a Magyar— Szovjet Baráti Társaság, va­lamint az MTESZ Pécsi Inté­ző Bizottsága közösen elhatá­rozta, hogy ez év februárjától orosz nyelvtanfolyamokat in­dít műszakiak részére azzal a céllal, hogy a tanfolyamok hallgatói jártasságot szerezze­nek szótárkezelésben, fordí­tásban, olvasásban és a mű­szaki szakszövegek megisme­résében. A nyelvtanfolyamo­kat a szakmérnökök és orosz szakos tanárok tartják, mód van arra, hogy a hallgatók differenciált szaknyelvtanfo­lyamon vegyenek részt, külön a gépészek, építészek stb. Segítséget kívánnak nyújta­ni azoknak is, akik tudomá­nyos fokozat megszerzése ér­dekében aspiranturára ké­szülnek és alapfokon kell oroszból nyelvvizsgát tenniük. Ezek részére aspiranturára előkészítő tanfolyamok indul­nak. ugyancsak februárban* Ötös a lőttén A Sportfogadási és Lottó Igazgatóság tájékoztatása sze­rint az 5. játékhéten nem végleges megállapítás szerint öt találatot egyetlen fogadó ért el, nyereménye 2 369 979 forint. Négy találatot 61 fo­gadó ért el, nyereményük egyenként 38 853 forint. Há­rom találatot 6306 fogadó ért el, nyereményük egyenként 375 forint. Két találatot 162 426 fogadó ért el, nyere­ményük egyenként 14 forint 67 fillér. Űj üzemrész a Mágocsi Gépállomáson Ebben az évben tovább bő­vítik a Mágocsi Gépállomás javító kapacitását A gépállo­más központjában a közel­múltban kezdték meg egy kor­szerű kompresszor javító mű­hely építését melyet ez év augusztusában adnak át ren­deltetésének. A gazdaságosság szem előtt tartásával a Föld­művelésügyi Minisztérium szakosította az ország gépja­! vító állomásait illetve gépál- ' lomásait a traktorok és gép­járművek egyes fő szerkezeti elemeinek javítására. Mágo- csot a traktorok és egyéb gép­járművek sűrített levegővel működő berendezéseinek javí­tására jelölték ki. A most épülő korszerű üzemben au­gusztustól kezdve négy megye, Baranya, Tolna, Somoly és Fejér kompresszor berendezé­seit javítják majd. Csillagászok szoknyában Az asztronómia meghódí­totta a mohácsi lányokat. Holdfényes éjszakán odaáll- tak a távcső elé, megnézni, mitől van a Holdnak az a szívbolondítá fényessége. Aztán csillagászati szakkör­be tömörültek, éppen tizen­egyen. Biztos ami biztos, egy fiú is belépett mellé­jük, névszerint Bartus Mi­hály. A 12 gimnazista szep­tember óta minden hétfőn este tudományos okokból várja a sötétedést. A dolog tudományos természetét pe­dig Kispál Károly tanár, a mohácsi Bartók Béla Műve­lődési Ház csillagászati szakkörének vezetője bizto­sítja. Segítségére szolgál három neves szakember, névszerint Kulin György, Zerinvári Szilárd és Gyenes Lajos. Igaz, hogy nem személye­sen, hanem nagy értékű szakkönyveik segítségével, de mégis csak ott vannak. Ugyannyira, hogy velük már túl is vannak az alap­fogalmakon. Ha pedig fel­soroljuk, hogy mik ezek az alapfogalmak, kiderül, nem is olyan akármliyen gim­nazisták Kispál Károly ta­nítványai. íme: ismerkedés a naptárkeretes Glóbusszal. Hely és időmeghatározás a Glóbuszon, A csillagászat rövid története, A hosszú­ságkülönbség átalakítása időkülönbséggé, A csillagok színe, hője, nagysága. És ha még hozzávesszük a csilla­gok deklinációját és recta ascensióját, valamint az azimut és magasság megha­tározását, akkor be kell lát­ni, hogy Kispál Károly jó munkát végzett. Ebben bi­zonyára része van a Pécsi Tanárképző Főiskola föld­rajz tanszékének, ahol Kis­pál Károly a diplomáját sze­rezte és komoly asztronó­miai tudást is kapott. Aztán dr. Tóth Lászlónak és Mozs- gai Gyulának is, akik a Ba­ranya megyei TIT csillagá­szati szakosztálya nevében tanácsokkal látták el a szakkört. De ha már érde­mekről van szó, akkor nem szabad kihagyni Nagy Mik­lóst sem, a Bartók Béla Művelődési Ház csaposát, aki a Mohácsra érkező táv­csövet barátaival és törzs­vendégeivel elsőnek felállí­totta és népszerűvé tette. Kispál Károly tulajdon­képpen nem kis feladatot vállalt, amikor a szakkört megindította. Hiszen a tan­anyag jóval nagyobb annál, amit a középiskolában tud­ni kell Azonkívül a szakkö­ri tagok között elsős gimna­zista csakúgy található, mint harmadik osztályos. — Mégis megtanulták — mondja Kispál tanár —•. Eb­ben pedig nagy szerepe volt annak, hogy a csillagászat számukra szórakozás is. — Biztosan földrajz taná­rok vagy hasonló szakembe­rek akarnak lenni? — Épp az a meglepő, hogy a szakkör tizenliét tag­ja közül csak egynek van ilyen terve. — A többi miért csinál­ja? sr-r Szereti Lehet, hogy emiatt sokan túl modernek, túlzottan ter­mészettudományosnak tart­ják a mohácsi lányokat. Azt hiszem, mindez tévedés. Mert ezek a mai szoknyás asztronómus növendékek bi­zony nem lesznek szakbar­bárok. Azt mondja Kispál Károly: — Van egy *terven felüli” programom is. A csillagá­szatot kapcsolatba hozom a görög mithológiával, s ez nem is nehéz dolog, a múlt­kor például Perseus és And­romeda történetét mondtam el nekik, sőt, bevittem és magyaráztam az erről a legendáról festett Rubens képet is. Ez a tíz-tizenöt perces képzőművészeti mithológiai kikapcsolódás alkalmas arra, hogy a csilla­gászattal együtt a humán műveltséget is terjessze. Azt hiszem, ettől még jobban szeretik az asztronómiát. Földessy Dénes Az élet védelmében kJ emcsak megyénkben, ha- nem a megye határain túl is mélységes felháboro­dást keltett az utóbbi évek egyik legbestiálisabb gyilkos­sága, amelyet Páhi Károly és Karácsonyi Jenő követett el. Beszélgetés közben nemegy­szer felmerült: mi az oka an­nak, hogy Baranyában az el­múlt esztendőben emelkedett az emberélet elleni bűncselek mények száma? Megyénkben az élet ellen elkövetett és ha­lállal végződött bűncselekmé­nyek száma ugyanis 1964-ben 1963-hoz viszonyítva több mint 40 százalékkal emelkedett. Az emberölési kísérletek száma nagyjából azonos az 1963-as évivel. Mindjárt a legelején szögez­zük le: több mint egy évtize­de nincs a megyében olyan emberöléses bűncselekmény, ahol a tettes vagy a tettesek kézre ne kerültek volna. Kik hát azok az emberek, akik semmibe veszik ember­társuk életét, milyen az élet­módjuk, milyen szellemi ké­pességekkel rendelkeznek? — Páhi és Karácsonyi köztudo­másúan csavargó, munkake­rülő, züllött ember. Páhinak például 10 éve nem volt be­jelentett állandó lakása, a Magaslati úton lakott egy ideig egy víkendházban, majd egy bódéban talált szállásra, ahol harmad- és negyedma­gával lakott, Karácsonyi — 1956 óta 17 munkahelye volt — miután elhagyta szüleinek tisztességes otthont nyújtó há­zát, Páhi társaságába került. Kétségtelen, hogy ez az élet­mód hozzájárult tettük elkö­vetéséhez. De bármennyire is kézenfekvő volna ennek alap­ján, hogy az emberölést és emberölés kísérletét elkövető­ket a munkakerülők és csa­vargók között keressük, a té­nyek mást mondanak. A tet­teseknek a bűn elkövetésekor általában állandó munkahe­lyük volt. Feltűnő azonban, hogy 1964-ben a halállal vég­ződő emberölések tetteseinek 15.4 százaléka ittas volt, az emberölés kísérletében bűnö­söknek pedig 50 százaléka az ital hatására rántott bicskát vagy nyúlt a baltáért Ami a szellemi képességet illeti: a tettesek között 1963-ban egy sem volt akinek közép- vagy felsőfokú iskolai végzettsége lett volna. Az adatok teljes­ségéért meg kell jegyezni, hogy 1964-ben volt egy közép- és egy felsőfokú iskolai vég­zettséggel rendelkező leány­anya, aki újszülöttjét megöl­te. 1964-ben a halállal végző­dő emberölések tetteseinek 21.4 százaléka 1—4 általános iskolát 35,7 százaléka 5—6, 28.5 százaléka pedig 6—8 osz­tályt végzett Elgondolkoztató számokat mutat az emberölés kísérletét elkövetők iskolai végzettsége is. Az 1—4 osz­tályt 7, az 5—6 osztályt 50, a 7—8 osztályt 21 százalékuk végezte el. A tettesek 21 szá­zaléka analfabéta volt! Mind­ez világosan mutatja, hogy át­lagon aluli műveltséggel ren­delkeztek* A statisztikai adatok után ** vizsgáljuk meg azokat az okokat, amelyek az ember­ölés bűncselekményét közvet­lenül kiváltották. Az említett csecsemőgyilkosság okait most figyelmen kívül hagyva meg­állapítható, hogy nyereség- vágyból az elmúlt esztendő­ben a cserkúti, illetve a pécs- borbálatelepi gyilkosságot kö­vették el. A nyereségvágy mint emberölést kiváltó ok nem haladja meg az egyéb okokat. A csavargók, munka­kerülők kétségtelenül zavar­ják a közbiztonságot, lopnak, betörnek, de emberölésre kö­zülük is már csak a legelve­temültebbek vállalkoznak. A bosszúvágy mint ok az elmúlt év bűncselekményeiben szin­tén kétszer szerepelt, s mind­két esetben megállapítható az ittasság, a „kocsmai” hangulat is. Ez váltotta ki a görcsönyi italboltban a verekedést kő­vető emberölést, a bosszú ol­tott emberéletet Hirden is. A bosszúvágy kapcsolódva a szesz hatásával és annak egyik következményével, a hirtelen felindulással — számos eset­ben meggondolatlan cseleke­detre ragad. A tettesek közül alig van, aki ne az ittasságá­val védekezne. Pedig az ittas­ság — bizonyos ritka körül­ményektől eltekintve — nem enyhítő, hanem súlyosbító kö­rülmény. Az okok között még megemlíthető a féltékenység, aminek legutóbbi példája a Komlón történt gyilkosság. Egy 15 éves lányt 20 év kö­rüli udvarlója pisztollyal agyonlőtt, majd a pisztolyt maga ellen fordítva öngyilkos lett. A rossz családi élet, mint az emberölés oka az elmúlt év statisztikájában egyszer je­lentkezett, Magyarhertelenden a férfi agyonütötte, majd el­ásta élettársát. n egisztráln: az elmúlt év, " az elmúlt évek ember­öléseinek és emberölési kísér­leteinek számát, körülményeit, okait érdemes, azonban sokkal lényegesebb annak vizsgálata: mit tehetünk, milyen intézke­dések szükségesek ahhoz, hogy ez a legsúlyosabb bűn- cselekmény ne forduljon elő. Nem vitás, hogy többet, ala­posabban kell foglalkozni a bűncselekmények megelőzésé­vel. Ezzel kapcsolatban emlí­tésre méltó, hogy az ember­öléses vagy különösen az em­berölést megkísérlő bűncse­lekmények többsége falun for­dul elő, elkövetőik részeges* kötekedő emberek. Meggon­dolandó javaslat: nem lehet­ne-e a közismert kötekedők ellen a rendőri felügyelet alá helyezést az eddigieknél is fokozottabb mértékben alkal­mazni? A tanácsok kezdemé­nyezhetik a rendszeres ittas és „fenegyerekeskedő” embe­rek elvonókúrára küldését. Az idejében és hatékonyan alkal­mazott elvonókúra emberéle­tet menthet meg —, nagy hi­ba nem élni ezzel a lehető- séggeL De a lakosság bejelen­tése, figyelmeztetése nyomási fogant intézkedések is csök­kenthetik az emberölések, em­berölési kísérletek, a súlyos vagy könnyű testi sértések számát. Emlékezetes még Sá­rika ügye, a kislány milyen kegyetlenségnek esett áldoza­tul. A bűntett után szinte ug­rásszerűen megnőtt a rendőr­ségre és egyéb hivatalos szer­vekhez érkezett bejelentések száma, hasonló vagy kevésbé hasonló ügyeket fedtek fel. és a bejelentések nyomán a ha­tóságok, illetve társadalmi szervek intézkedtek* Az elmúlt év emberölései illetve kísérletei közül két tet­tesnél elmebajt állapított meg az orvosi vizsgálat Ez figyel­meztető: a tanácsoknak, a tár­sadalmi szerveknek fokozot­tabban kell ellenőrizniük eze­ket az embereket s ha szük­séges, zártintézeti kezelést ja­vasolni. A napokban szerkesz­tőségünkbe érkezett levél is figyelmeztet Bohacsek Ru- dolfné, a beremendi egészség- ügyi bizottság elnöke írta: „Beremenden a 98-as ház­szám alatt igen szomorú ese­mények zajlanak. Itt lakik, illetve csak lakott a 62 éves, nyugdíjas, beteges Gerner Ko­los bácsi. Azért írom, hogy lakott, mert a 35 éves szelle­mi fogyatékos fia — akinek ereje nagy, de soha nem dol­gozott —■, megverte idős ap­ját, elzavarta, alig tudott el­menekülni. Az idős ember most az állami gazdaság egyik barakjában fekszik. A szeren­csétlen idegbeteg most már a szomszédokra támad. A szom­szédok és környékbeli lakók kérésére a tanács megtette a feljelentést, érdemi intézkedés ■ zóta sincs”. A megelőzést szolgálja a közveszélyes munkakerülők fokozottabb ellenőrzése. íel kell szólítani őket állandó munka vállalására, s ha nem tesznek eleget a kérésnek, a figyelmeztetésnek, van más le­hetőség is, élni lehet vele! A megelőzés fokozásával el lehet érni, hogy száz ké? fogja le azt a kézét, ameiv emberéletet altar kioltani és addig fogja, amíg a törvénv gúzsba nem köti. A kocsmai verekedéseknek, bicskázások­nak senki se legyen „csendes szemlélője”, hanem a józan gondolkodású, becsületes em­berek üssék le azt a kezet, amely ökölbe szorul vagy bics­kát markol más élete ellen. Garay Ferene , í I Műszaki nyelv­tanfolyamokat indít a TIT

Next

/
Thumbnails
Contents