Dunántúli Napló, 1965. január (22. évfolyam, 1-26. szám)
1965-01-31 / 26. szám
fvtlög proletárjai, egyesQljetek! XXII. ÉVFOLYAM. 36. SZÁM ÁRA 80 FILLÉR 1965. JANUÁR 31., VASÁRNAP Igényesebben szervezettebben f smeretes, hogy második *- ötéves tervünk befejező esztendejének kulcsfeladata a termelékenység emelése: a termelésnövekedésnek 70 százalékát kell ilymódon biztosítani. Hogyan lehet ilyen magas termelékenységi arányt elemi? — kérdezték az egyik üzemben —. Hiszen nem kapunk beruházást, sőt, a felújítási összeget is megnyirbálták. Kétségtelen, a beruházása összegeiének a félig kész nagylétesítményekre történő koncentrálásával átmenetileg a szükségesnél kevesebb pénz jut az üzemek korszerűsítésére, a termelékenység-emelés technikai megalapozására: a gépesítés, a kernizálás, az au- .omatizálás fejlesztésére. Ezért idei termelékenységi eredményeink nem származhatnak a műszaki színvonal ugrásszerű emelkedéséből. Elsősorban a meglevő technika jobb hasznosításában, a munka- és üzemszervezés javításában rejlő nagy tartalékok feltárására van szükség. Az idei terv a gépiparban 21 millió normaóra megtakarítását írja elő. Nem kisebbek a feladatok más iparágakban sem. A sok milliós normaóra- megtakarítás — tekintettel a ,'étszámhelyzetre — nélkülözhetetlen. De a lehetőség is megvan hozzá, hiszen üzemeink tekintélyes részében a napi 480 perces munkaidőnek 20—35 százaléka, vagyis másfél-két öra veszendőbe megy. Az állásidők nagyobb hánya- őr a munkástól független té- pyezőkből adódik. Szerszámra, rajzra, anvagra, TMK-lakatos- .ro és beállítóra vár a dolgozó. A vesztetegidők másik, kisebb részét okozza csupán a munkás hibája, fegyelmezetlensége A fegyelmezetlenséget és a szervezetlenséget egyébként nehéz élésen szétválasztani. A raíz-. az anyag-, s a szerszám- hiányt nemegyszer a raktáros, az anyagbeszerző, a diszpécser s b fegyelmezetlensége okozza. Nyilvánvaló, a szervezetlenség is fegyelmezetlenséget szül a termelőműhelyekben. Szinte lehetetlen pontos munkakezdést megkövetelni ott, ahol például a dolgozó eleve tudja, hogy délfelé elfogy a munkája. Ahol viszont a dolgozóra és a gépre előre lebontják a havi programot, s megfelelően előkészítve, időben biztosítják a rajzot, a szerszámot stb. — ott a fegyelemmel aligha van baj, a munka serkenti az embert. A legfontosabb tehát, hogy a vállalatok konkrét veszteségidő tanulmányok alapján javítsák meg a szervezettséget, gondoskodjanak a zavartalan munkafeltételekről. A normák felülvizsgálása ét kiigazítása is csak akkor párosulhat tényleges, tartós termelékenység-emelkedéssel ha azt hatékony mű- erfw és szervezési intézkedési o megalapozzák. » z elemző és a műszaki 1*• szervező munka persze nem szorítkozhat csupán a munkás állásidejére. Hiszen nála is többet áll a gép. Amíg a munkás szerszámot élez gépet állít be, anyagot fog fel és így tovább, —■ a gép „türelmesen vár”. A műszaki vezetők viszont nem lehetnek türelmesek a nagy előkészítési és egyéb mellék- időkkel szemben. Kisgépesítés- sel, kéziemelőkkel, pneumatikus befogókkal, a központi szerszámélezés megteremtésével helyenként 10—15 százalékkal is növelhető a gépek üzemideje. És minden befektetés nélül a töredékére szorítható a mellékidő jó szervezéssel: a műszakon belüli munkaátállások csökkentésével és a szérianagyság növelésével. Kiszámították például, hogy egy marógépen ha ugyanazt az alkatrészt hat-tíz darabos tételekben munkálják meg, akkor az egy munkadarabra jutó átlagos időráfordítás 84 perc. Ha viszont a 300 darabos éves szükségletet egyetlen sorozatban legyártják, akkor egy darab megmunkálási ideje három percre csökken. Megtörténik, hogy a magas termelékenységű, korszerű gépet nem használják ki megfelelően. Főleg azért, mert fiem győzik kiszolgálni a berendezést és időnként leállítják, hogy a korszerű gép nagy étvágyát és az elavult anyag- mozgatási módszereket összehangolják. Máskor meg, a korszerű szerszámok és a meglevő technológiai előírások hiányában úgy használják, mint valami régi, elavult masinát. A régi és az új termelőberendezések szinte minden üzemben egymás mellett dolgoznak. Pedig a régitől esetleg megszabadulhatnának, ha két vagy három műszakban használnák az újat. A műszakok ilyen racionális növelése nem kíván többletlétszámot, ellenkezőleg, munfea- prSmegtakarítást jelenthet. T me csupán néhány lehető- ség, példa a munka-termelékenység emelésére, ami nagyobb beruházások és technikai rekonstrukció nélkül rövid idő alatt eredményt hozhat. Ilyen tartalékok kiaknázásával egyidőben nélkülözhetetlen, hogy a normákat mindenütt a ténylegesen kialakult műszaki és szervezési színvonalhoz igazítsák. A norma nem öncél, hanem eszköz. Csakis a reális teljesítmény-előírások ösztönzik a dolgozóikat arra, hogy hasznosítsák a termelékenység-emelés adott eszközeit és felszámolják a saját hibáikból származó veszteségeket. A termelékenység emelkedésével a népgazdaság gyarapszik, aminek közvetve a munkás is haszonélvezője. A normakarbantartások és kiigazítások nem érintik a vállalat béralapját, s így a termelékenység emelkedésével a dolgozók keresete is rövid idő alatt elérheti az előző szintet. A szigorú gazdálkodási fegyelem, a normaügyekben is rendet, tervszerűséget igényel. Az utóbbi időben sok vállalatnál elhanyagolták a normák folyamatos karbantartását Még azokban az üzemekben is, ahol a technológiai és műszaki változásokat rendszeresen követte a normák módosítása, az apróbb szervezeti intézkedések, — a begyakorlottság növekedésével idővel lazultak a teljesítménykövetelmények. S mivel a dolgozók tevékeny részvételét a termelékenységi feladatok végrehajtásában csak az ösztönző normák biztosíthatják, mindenütt reális követelményekre van szükség. Nélkülözhetetlen, hogy a technológiai és munkaügyi szervek igen megfontoltan, körültekintően, a dolgozókkal és a szakszervezeti tisztségviselőkkel egyetértésben végezzék a normák módosítását. Nem árt újból és újból hangsúlyozni: a bérezés alapja csak olyan norma lehet, amit az adott munkakör ellátására szakmailag alkalmas és a szükséges begyakorlottsággal Szombaton hajnalra sikerült megfékezni a Zohák-aknai bányatüset Mint már korábban hírt adtunk róla, a hét elején öngyulladásból származó bányatűz keletkezett a komlói Zobák-aknán, több mint hatszáz méter mélységben. A műszaki és fizikai dolgozók aztőta éjt nappallá téve munkálkodtak a tűz megfékezésén, lokalizálásán. Több mint száz órai megfeszített munkájuk szombaton hajnalra eredménnyel járt: a veszélyeztetett bányatérséget gátak közé fogták, a tüzet a levegőtől elzárták, így a veszélyt elhárították. A Mecseki Szénbányászati Tröszt és az üzem vezetősége máris megtette a szükséges intézkedéseket új munkaterület kialakítására, s ennek érdekében a feltárás és elővájás gyorsítására. Addig is, amíg újból valameny- nyi dolgozónak termelőterületet tudnak adni, a zobáki bányászok egy részét átmenetileg társüzemükbe helyezik át, elsősorban a komlói Kossuth-bányára és a pécsi István-aknára. A mecseki bányaüzemek saját kötelezettségeik túlteljesítésével igyekeznek Zobáls-akna termelés-kiesését csökkenteni, pótolni. Hazánkban készülnek az NDK teherautóinak villamos berendezései Magyarországra szakosították a 700 wattnál nagyobb teljesítményű váltóáramú generátorok gyártását A szocialista országok gazdasági együttműködése máraz idén igen előnyösen megváltoztatja az autóvillamossági felszerelések gyárának munkáját. Az NDK-val kötött megállapodás szerint ugyanis a magyar ipar elvállalta az NDK-ban készülő teherautók valamennyi önindító motorjának, dinamójának és feszültségszabálvozójának gyártását, ebből a dinamók és az indítómotorok az AUTOVILL-ben készülnek. Az NDK-dinamőkat már az idén több tízezres sorozatban gyártja az üzem, ami egymagában is igen kifizetődő feladat. Munkájuk gazdaságosságát azonban tovább növelik azzal, hogy a Csepel Autógyár dinamóit is az NDK dokumentációi szerint alakították át, így a két ország autóipara részére ugyanazt a típust gyárthatják minden eddiginél nagyobb sorozatban, szám szerint az idén körülbelül 80 ezret, s ennek megfelelően csökken az önköltség is. Más szocialista országok is szoros kapcsolatokat építenek ki a magyar autóvillamossági iparral. A KGST 7-es számú szekciója például hazánkra bízta a 700 wattnál nagyobb teljesítményű váltóáramú generátorok gyártását, s az AUTOVILL ennek a gyártmánynak a bevezetésénél is nagy sikereket ért el. Az 1500 wattos generátor mintapéldánya már korábban elkészült, egy autóbuszba szerelve már 100 000 kilométer utat tett meg, üzemzavar azonban még egyszer sem volt. Legújabban az 1200 wattos generátor mintapéldányát adták ki. A generátor percenkénti 1500-as fordulatszámmal éri el azt a teljesítményt, amihez az előírások szerint 2600 fordulatszámot is igénybe vehettek volna, ilymódon a generátor súlyát a tervezett 18 kilóról 14,2 kilóra csökkenthették, a berendezés hossza pedig a megen-edett 280 milliméter helyett alig éri el a 237 millimétert. A generátor szilíciumdiódával működik és ugyancsak félvezetőkkel működő feszültség- szabályozóval is kiegészítik. A sorozatgyártást megfelelő próbák után kezdik el. Az Autóvillamossági Felszerelések Gyára jelentős beruházásokat kap új feladatainak Eltemették Winston Churchillt végrehajtásához. Az idén 52 automata és félautomata gépet helyeznek üzembe, és a több tízezernyi dinamó szinte emberi kéz érintése nélkül készül az automata sorokon. Néhány hagyományos cikkét kisebb vállalatoknak adja át az AUTOVILL. Az izzitógyer- tvák gyártását például a Veszprémi Fémfeldolgozó Vállalat veszi át ez év közepén. Az automatizálással és a nagysorozatú gyártással a termelékenység olyan nagy mértékben növekszik, hogy újabb munkaerők alkalmazása nélkül a tavalvihoz képest 14 százalékkal emelkedik a gyár termelése. Az üzem fejlődése az ország fizetési mérlegének alakulása szempontjából sem lebecsülendő, mert az AUTOVILL idei exportja több mint 80 százalékkal lesz magasabb a tavalyinál Indonézia március 1-ig ax EMSZ tngju murud Az AP jelentése szerint Stevenson amerikai fődelégá- í tus közölte az ENSZ köztöltéének elnökével, hogy z 'amerikai küldöttség az esed eg sorra kerülő szavazások dóit' ! követelni fogja, hogy a Szovjetunió, Franciaország és más i államok ne gyakorolhassák szavazati jogukat. Stevenson kijelentését a latin-amerikai államok ENSZ-képviselőinek zárt ajtók mögötti értekezletén tette, ahol az alapokmány I 19. cikkelyének alkalmazását vitatták meg. Az értekezleten kiderült, hogy az amerikai kül döttség továbbra is makacsul ragaszkodik álláspontjához* amely szerint a Szovjetunió* Franciaország és sok más állam nem tett eleget a világ- szervezet irányában fennálló fizetési kötelezettségének, minthogy nem volt hajlandó hozájárulni az ENSZ kongói és közép-keleti akcióihoz. Mint ismeretes, a Szovjetunió álláspontja az, hogy ezeket az akciókat a Biztonsági Tanács megkerülésével fogadtatták el* s így azoknak törvényes jogalapjuk nincsen. ENSZ-körök szerint a 19. cikkely alkalmazásával kapcsolatos viták miatt egyre v>bb tagállam szeretné, ha a közgyűlés üléseit májusig elnapolnák, de az Egyesült államok a javaslat ellen van. U Thant ENSZ-főtitkár a Biztonsági Tanács tagjaival pénteken folytatott nem hivatalos megbeszélései után közölte, hogy Indonézia „technikailag” március 1-ig marad a világszervezet tagja. A főtitkár szerint a világszervezethez intézett indonéz levél szerint az ország január elsejével vonult ki az ENSZ- ből, de az indonéz kormány kérte, hogy ÉNSZ-kiri'^ttsé- gének hivatalos státusa' március 1-ig tartsák fenn. A mi munkánk gyümölcse Komló Szombaton Londonban ünnepélyes gyászszertartáson búcsúztak el Winston Churchili- től, a nagy angol államférfitól Ilyen nagyszabású gyász- szertartás még nem volt az angol fővárosban az elmúlt száz évben: 110 nemzet képviselői jöttek el, hogy búcsút vegyenek a halott Churchilltől A Szent Pál székesegyházban a gyászszertartáson ott volt Erzsébet királynő és családja, a többi között Eisenhower, De Gaulle, Erhard kancellár, a ] norvég, a dán, a görög, a belga király, a holland király- ! nő. A Szovjetuniót Rudnyev i | miniszterelnökhelyettcs, Ko- ! nyev marsall és Soldatov londoni nagykövet képviselte. A Szent Pál székesegyházban lefolyt gyászszertartás után a koporsót a Towcrhez i vitték, majd a Themsén keresztül a Waterloo pályaud- j varra. Churchill holttestét a j pályaudvarról különvonat vit- i te Bladon-ba. és a családi sírboltban temették el szülei • mellé. rendelkező átlagos képességű dolgozó tartósan teljesíthet, az előírásoknak megfelelően biztosított műszáki, szervezési és egyéb feltételek mellett. ITa a norma reális, nem vezethet sem a technológiai fegyelem megsértésére, és a minőség romlására, sem a dolgozótól nem követel lehetetlent. A reális normák mellett a helyes tendenciák érvényesülését egyéb intézkedésekkel is (minőségi és technológiai ellenőrzés megszigorításával, bérszorzók és teljesítményplafonok alkalmazásé- val) segíteni kpll, A torm^lr kenység emelését nem a nor- mák mechanikus rendezése, I hanem a tartalékokat feltáró ■ érdemi, műszaki, szervezési | intézkedések biztosíthatják. A j teljesítmény-követelmények '• helyes megszabása feltételezi ; tehát a technológusok és a \ programozók, az üzemvezetők és az anyagbeszerzők „normájának” módosítását is. Ilyen módon az egyetértő, összefogásra épülő közös cselekvés válik általánossá és a teljesítmények és követelmények újraértékelése találkozik majd mindenütt a dolgozók egyetértésével . v,,. k i i
