Dunántúli Napló, 1965. január (22. évfolyam, 1-26. szám)

1965-01-29 / 24. szám

„Jelentés“ a jelentésekről

TTedves Barátom, átko9 ■ v zott hangulatban vagyok, most derült ki, hogy a vállalatom egyik osztályán négy ember évek óta teljesen felesleges dolgokkal foglalkozik. Ennek az osztálynak minden héten el kell készíteni egy 33 oldalas kimerítő jelentést a felettes hatóság számára, gondolhatod, hogy ez a munka az osztály teljes kapacitását igénybe veszi. Tegnap tudtam meg, hogy a felettes hatóságnál ugyan hallottak valamit arról, hogy hetenként szoktunk ilyen jelentéseket küldözgetni, de ezeket a jelentéseket eddig még soha senki sem olvasta el, bele se lapoztak. Most egész egyszerűen, nem tudom, hogy mihez kezdjek..."

Persze, nem kaptam ilyen levelet, de kaphattam volna, egyrészt, mert van olyan barátom, aki jelenleg igazgató, másrészt a vállalatoknak, alsóbb intézményeknek szinte tömegével kell gyártaniok a különböző és gyakran felesleges jelentéseket a társszervek és felettes hatóságok számára.

Mint egyik gazdasági lapunkban olvasom: a Magyar Szabványügyi Hivatal 1952 és 1962 között 71 országos nyomtatvány-szabványt dolgozott ki, ebben 412 nyomtatványt egységesítettek. A PM Szervezési és Ügyvitelgépesítési Intézet az utóbbi két év alatt 16 szabványt dolgozott ki, 35 szabványt vizsgált felül, illetve korszerűsített. Azt persze egyszerűen nem lehet megállapítani, hogy az ügyviteli nyomtatványokhoz mennyi papírt használnak fel, mert ilyen jellegű nyilvántartást nem vezetnek a népgazdasági papírfelhasználásról. Mindenesetre a Nyomdaipari Tröszt évente körülbelül 9000 tonna papírt használ fel ilyen célokra, de ehhez oda kell még számítani a tröszthöz nem tartozó nyomdák ilyen jellegű papírfelhasználásait. S még egy jellemző adat: a szabványosított és egységesített nyomtatványokból a múlt évben 10 millió forint értékű nyomtatvánnyal többet igényeltek, mint amennyit a Nyomtatványellátó Vállalat egyáltalában ki tudott elégíteni.

Megedzik az ember idegeit az ilyen adatok, s ha az előbbiekhez hozzászámítjuk azt az óriási mennyiségű jelentéshalmazt, amit nem szabványnyomtatványokon, hanem

egyszerű fehér irodai papírokon készítenek el és küldözgetnek, valószínű a 100 millió forintok többszörösére kell gondolni. Volt idő, amikor a jelentéseket lóháton és élőszóval továbbították, a hadijelentések is többnyire egyszerűek és szűkszavúak voltak, a háborúban egyébként is kevés idő jut a jelentésekre. A gazdasági élet mai mechanizmusa természetesen bonyolult, az áttekintéshez —- ami nélkül egy korszerű, egységes gazdasági berendezkedést el sem lehet képzelni — kétségtelenül szerteágazó jelentés- rendszerre van szükség. Csakhogy a tapasztalatok szerint ezt az egészséges bonyolultságot a jelentések helyenként bürokratikus rendszerével együtt bizonyos intézkedések

és íróasztal-kívánságok egészségtelenül megbonyolítják. Arról nem is beszélve, hogy különböző szervezetlenségek miatt az esetek egy részében jóhiszeműen nem is azt jelentik, amit kellene, ami nép- gazdaságilag fontos.

A szocialista gazdálkodás, egyáltalán az ésszerű gazdálkodás alapos, anyagra és minden munkára kiterjedő takarékosságra épül.

A takarékosság nemcsak egyszerű mechanikai kérdés, nem arról van szó, hogy csak az államháztartási kiadások terén és a költségvetési irányzatokban kell meghonosítani egy szerény és takarékos szemléletet, nemcsak arról van szó, hogy egy tsz-elnök számára kissé túlzott az évi 12—14 000 forintos reprezentációs költség, nemcsak arról van szó, hogy egy bizonyos gyár azt gyárt-e, amire egyáltalán szükség van, de arról is, hogy szüntessük meg a teljesen felesleges adminisztratív munkákat. A jelentés jelentést szül, az újabb jelentés íróasztalt, az íróasztal újabb jelentéseket és újabb íróasztalokat. Az utóbbi években állandóan és egyenletesen emelkedett az adminisztratív munkakörök száma. Biztos, hogy nagyon sok olyan jelentés, feljegyzés és egyéb ügyirat készül, amelyekbe bele sem néznek, nagyon sok olyan részletes és hosszadalmas kimutatás készül, aminek legjobb esetben is csak a végösszegét nézik meg.

frontos takarékossági ak- ciókba kezdtünk, de nem szabad, hogy ezekből az akciókból csak jelentéktelen aprópénzek következzenek, harmadrendű vagy nyolcad- rendű takarékosságok, viszont ugyancsak nem szabad, hogy a takarékossági ambíció megrekedjen a nagy beruházások, a költségvetés, az államháztartás szintjén. Természetesen szükség van az alapvető jelentésrendszerekre, de a vállalatoknál, legfőképpen pedig a felsőbb hatóságoknál, intézményeknél meg kell érteni, hogy gazdaságpolitikánkban a hatékonyság és a gazdaságosság elemei kerülnek előtérbe, a szemlélet és a gyakorlat együttesen változik. A gazdasági fejlődés jelenleg is egy magasabbrendű és mindig magasabb és magasabbrendű mechanizmust igényel. Arról beszélünk, hogy a vezetőknek, az igazgatóktól a művezetőkig nagyon fontos lépéseket kell tenni a munkarend, a fegyelem, a takarékos munka védelmében, fel kell lépni a rendbontók, a hanyagok és a pazarlók ellen, de ugyanakkor fel kell lépni minden ésszerűtlen jelentéshalmozás ellen is. A felesleges jelentgetés a bürokrácia szü leménye, fontos munkaköröket és munkaerőket köthet le, s az ilyen felesleges jelentések és kimutatások rendszerint eléggé távol vannak a konkrét és használható valóságtól. Van ennek a dolognak persze egy egyéni oldala is, mert azt hiszem, nagyon elszomorító, ha egy osztály, vagy akár csak egyetlen ember is rádöbben arra, hogy felesleges dolgokon töri a fejét. Hétről hétre. Esetleg évek óta.

<T.)

Megnyílt a KGST 19. ülésszaka

Prága: Csütörtökön Prágában a Hotel International- ban a kül- és belföldi sajtó képviselőinek jelenlétében ünnepélyes külsőségek között j megnyílt a KOST 19. üléssza- 1

ka. Megnyitó beszédet a vendéglátó csehszlovák kormány nevében Otakar Slmunek miniszterelnök-helyettes mondott.

Csikóbőrös kulacsok a lipcsei vásárra

Marosszéki István pécsi szíjgyártó, aki húsz évi kihagyás ntán 14 éve foglalkozik ismét szakmájával, művészi kivitelben készíti a magyaros csikóbőrös kulacsokat. Tegnap egy 12 darabból álló félliterestől kétliteresig terjedő kollekciót vitt Budapestre, ahol az illetékes zsűri kiválasztja azokat, amelyek részt vesznek majd a lipcsei nemzetközi kiállításon és vásáron.

Erősödtek a szigetvári járás termelőszövetkezetei

A szigetvári járásban is készülnek a zárszámadó közgyűlésekre. Ma kezdik meg a pettendi termelőszövetkezet zárszámadásának megerősítését és közben végzik a többi tsz felülvizsgálatát, majd folyamatosan készülnek el a további megerősítésekkel is. így az első zárszámadó közgyűlésre Pettenden kerül sor.

Mint a járási tanács mező- gazdasági osztályán elmondó i- ták, a nem éppen kedvező gazdasági év ellenére is erősödtek a szigetvári járás termelőszövetkezetei. Tavaly még hat mérleghiányos szövetkezetük volt, az idén már csak 3 zár hiánnyal: az ibafai, a hoboli és az almamellék!.

Boldogasszonyfa, Vásárosbéc és Pettend felszámolta a mérleghiányt és egyre jobban megerősödve a közepes tsz-ek közé verekszik magukat. A tavalyi 2,2 millió forint helyett az idén kétmillió forint lesz a mérleghiány összege, de ehhez nagymértékben hozzájárul Ibafa rossz gazdálkodása a maga egymillió forintos mérleghiányával.

Ugyanakkor a járás 27 termelőszövetkezete között jól működik a csertői, nagypeter- di, rózsafal, somogyapáti, Szörényi és a mozsgói. Tavaly a járásban átlagosan 32 forintot fizettek egy munkaegységre. Az idén a járási átlag 28—30 forint lesz.

Úgy is erősödtek a szigetvári járás közös gazdaságai, hogy

többet tartalékoltak, biztosabb alapokkal kezdik az idei gazdasági évet. Különösen megnyugtató az abrak- takarmány-helyzet, ami jobb a tavalyinál, míg szálastakarmányból a tavalyival azonos mennyiséggel rendelkeznek.

Az idén több új gépet is kapnak a járás termelőszövetkezetei. Gépparkjukat nyolc darab UE—28-as és 26 darab Super Zetorral gyarapítják. Remélik, hogy az idén pontosan és teljes mennyiségben,

még a nagy munkák előtt szállítja az ipar a tervezett erőgépeket. Tavaly ugyanis előfordult, hogy a rózsafái termelőszövetkezet nem kapta meg a gépet, így 250 ezer forint felhasználatlanul maradt. Pedig a gépre nagy szüksége lett volna a közös gazdaságnak.

Jó hír érkezett a somogyapáti termelőszövetkezetből is, ahol a tervezett 30 forintos munkaegységet elérték, sőt túl is teljesítették, amit elsősorban kiváló állatállományuknak köszönhetnek.

A szövetkezetnél például egy tehén éves tejtermelés! átlaga 2800 liter, ami a járásban az első helyet biztosítja számukra. Ezenkívül jó sertésállománnyal is rendelkeznek.

Szép jövedelmet biztosít a somogyapáti termelőszövetkezetnek a lótenyésztés. Az elmúlt évben csak négy csikó után 32 ezer forintot könyvelhettek el. A csikókat exportra szállították. Ebben az évben már tíz lovat exportált a somogyapáti szövetkezet,

Télen a menedékházakban

I

A városi harang szót inkább sejteni lehet, mint hallani, de a Fehérkuti Turistaházban már ebédhez készülődnek az emberek: a terített asztalokhoz ülnek, miután síléceiket és ródlijaikat kint hagyták o ház falának döntve.

A vastag, erős bakancsok akaratlanul is zajt csapnak, de ez a zaj belevegyül a kis asztaltársaságok jókedvébe. Aztán aránylag csend lesz, az evőeszközök hangja dominál.

— örülök, hogy ennyien jöttek, mert azt hittem, hogy a szél miatt nem keresi fel ezt a menedékházat senki. Igen, két forralt bor... Három adag sülthús, egy málna... — ismétli a vendégek kívánságát Kormos Sándor üzletvezető. ■ Melege van, eddig 180 embert ' juttatott ételhez, italhoz.

; A nap további részében va- ; lamelyest csökkent a forgalom, de délután és este újra ; betoppannak vagy százan.

! Hétköznap más a kép: kora

I reggel és késő este a favágók a vendégek, s csak elvétve látogat ide 10—20 sportoló.

— Már a tavaszra és a nyár ra gondolunk — mondja. — Karácsonyra elkészült a pince 50 ezer forintért. Ezután

nyáron is hütött italt tudunk

felszolgálni. Néhány hét múlva megkezdik a födémjavítást, csatornáznak. Megérkeztek a lábon álló szanetlik, s így az ide járók védve lesznek az esetleges esőtől és erős naptól kint a szabadban.

*

Misina-tetőre hétköznap látogatunk. Nem nagy a forgalom, de Kormos Sándoménak még így is elég helytállnia; egyedül van.

— Nem is tudom, mi lett volna velem vasárnap, ha az öregek turistacsoportjának tag jai nem segítettek volna. Én Fehérkútról jöttem, s ők odajártak. Mikor megtudták, hogy idekerültem, s egyedül vagyok, felajánlották segítségüket. Hó. lás vagyok nekik, hiszen így sokkal gyorsabban ki tudtam szolgálni a látogatókat.

Mert ünnepnap legalább másfélszázan felmennek a kilátóba, s a híres pogácsának, meg a halászlének és -kocsonyának csak kevesen tudnak ellenállni. Fogy a forralt bor is, s lehet kapni mindig még frissen sülteket és egytálételeket. Természetesen, vasárnap komplett ebéddel várják a vendégeket.

Toronyházak • Komló főterén

j

Gyorsforgalma út Sihondára

Komlón, a mécsé! énmedence fiatal ipái öz- pontjában számotter jlő- dést hoz az 1965-ös sütendő. Az új otthonok száma — amely már jelenleg is meghaladja az ötezret — további 274-gyel szaporodik.- A számítások szerint a beköltözőkkel együtt az állandó lakók száma 30 000 fölé emelkedik. Jelentős esemény lesz Komló legmagasabb épületeinek, a főtéren álló két toronyháznak az átadása. Mindegyik tíz szintes, s a városban az első olyan lakóházak, amelyekben távfűtés* központi melegvízszolgáltatás és személyfelvonó biztosítja a teljes kényelmet. A magas házak mellett másfélezer négyzetméter alapterületű* korszerű üzletház építéséhez fognak hozzá. Helyiségeiben több mint tíz különféle szakboltot rendeznek be. E három új létesítménnyel — a már meglevő párt-, tanács és postaszékházzal, valamint szállodával együtt — végleg kialakul a főtér képe.

Javulást hoz ez az év Gesztenyésnek, a kertes családi házak negyedének ellátásában is. Itt kenyérüzletet* tejboltot, fodrászatot nyitnak. A kórház bővítésével az eddigi 120-szal szemben 200 ágy áll majd a betegek rendelkezésére. Régi igényt elégít ki a véradóállomás berendezése és a rendelőintézet bővítése. Elkészül idén a 12 tantermes gimnázium és 80 személyes diákotthona. A kis diákok részére két 8 tantermes általános iskola építése, továbbá egy óvoda és bölcsőde építése kezdődik meg. Idén készül el a város fölé emelkedő, óriás víztorony. Ez az egyenletesebb vízellátást segíti ha üzembe kerül. Előreláthatólag a nyár elején már közlekedhetnek a komlóiak a bányászvárosból a festői Sikondára vezető új úton, amely az eddig 14 km helyett mindössze 4 km hosz- szú lesz,

“ Pénteken veszem át az üzletet, s utána már a férjem is itt lesz — mondja. — Akkor aztán még nagyobb választékkal fogadhatjuk a kirándulókat, üdülőket.

*

A legnagyobb forgalmú talán a dömörkapui turistaház, hiszen ott télen is vannak üdülők. Most is ötvennél többen lakják, s a városból fel- rándulókkál együtt mind:g élettel töltik meg a termek -t.

Naponta 20—40 liter bor fogy el forralton s annyi pogácsa, amennyit sütnek. Télen is ugyanúgy kedvelik izt a helyet a pécsiek és a Pécsre látogatók, mint az év többi időszakában. Az üzletvezető azonban elégedetlen:

— Már tavaly szó volt arról, hogy megépítik az utat az autóbusz-végállomástól le idáig, hogy személygépkocsival is meg lehessen közelíteni bennünket sárban, hóban egyaránt. A pénz már akkor is megvolt, de kivitelezőt nem találtunk. Ugyanígy állunk most is, segítséget nem kapunk sehonnan.

Érthető Szűcs Géza elkeseredése. amit még az is tetéz, hogy a külső tatarozás is húzódik kapacitás hiányában. Pedig megérdemelné ez a nagy ház, hogy új köntösbe bújtassák, hiszen méc kedveltebb lenne felújítva.