Dunántúli Napló, 1965. január (22. évfolyam, 1-26. szám)

1965-01-27 / 22. szám

fANVAS n. napló 5 SZERKESZTOSEG fan-e mezelegír Magyarországon? UimJA’si/Ii/iI) llííik f il/i/t vl/j\AJj Ki K> A napilapokban többször lehetett olvasni úgynevezett mezei egerekről. Nem mehe­tünk el szó nélkül e mellett Ezzel a névvel ugyanis jog­talanul illetnek bizonyos egér- féle rágcsálókat, hol az álta­luk okozott kártétellel kap­csolatosan, hol más miatt. Példaként hozható fel az úgynevezett „mezei egérkár”, melyek semmiképpen nem mezei egerek, hanem általá­ban mezei pockok gradiációja szokott előidézni. A napokban azt olvastuk a Dunántúli Naplóban, hogy fehér mezei egereket találtak a Tenkes- hegyen. Kívánatos kissé körültekin­teni a „mezei egér” kérdés­ben, tekintettél a tévedések­re. Hazánkban Bt egérforma található. Ezek: erdei egér, pirók egér, sárganyakú erdei egér. törpe egér, güzü egér. A korábbi iskolai tankönyvek­ben tévedésből bekerült házi esér Nyugat-Európában él, így házi egerünk nincs. Az ennek megfelelő forma nálunk a güzü egér, amely legszíveseb­ben keresi fel épületeinket. Fentiek szerint mezei egér nem él Magyarországon. A cikkel kapcsolatosan még az alábbiak említhetők meg: mint egyéb, vadonélő állatok között, az egerek esetében is előfordul a fehér szín. Ez kü­lönösen a güzü egérnél tapasz­talható. Egyes környezeti ha­tások miatt (mint pl. eltérő hőmérséklet) előfordulhat, hogv a sötét színű állat utó­dai között átmenetileg fehéres vaw fehér egyedek születnek, mf’,d ezek ismét sötét színű utódokat hoznak a világra. Ilyen esetben az úgynevezett „albínó” Jelleg nem teljes, nem öröklődik. Csak átmeneti festékhiány okozza a fehér­séget. A teljesen albínó állatok fehér színe azonban olyan al­kalommal fordul elő, amikor több nagyerejű környezeti ha­tás vagy az örökítő anyag kü­lönleges kombinációja magát a színörökítést változtatja fe­hérre Ez az eset tartósan természetellenes állapotok vagy különleges tenyésztődés alkalmával keletkezik. Ez ge­nerációkon keresztül öröklő­dik és teljes festékanyag­hiánnyal jár. A szervezet örökletesen elveszti a festék­anyag előállító képességét. Ilyenkor az orr csupasz része is világos és a szem piros. Ha mindkét szülő ilyen, akkor az utódok mind ilyen albínók lesznek. Ez az eset a természetben rinkán fordul elő és nem is marad fenn. Részben a keve­redés, részben a fokozott ra­gadozóveszély és a kevésbé életképes szervezeti adottsá­gok miatt. A természetben ezért aránylag ritkák a fehér színű állatok. Dely Mátyás éllatkertvezető Szerkesztői Szenetek HEGEDŰS JÓZSEF, Villány. Panaszára kapott ületékes választ pénteki számunkban teljes terje­delmében közöljük. * SZABÓ LAJOS, Szőkéd. T*t­juttatássa! kapcsolatos panaszára a tsz-nél megkapja • végleges választ. A panaszt a pécsi Járási tanács mezőgazdasági osztálya ki­vizsgálta és megállapította, hogy a tsz vezetői nem Jártak el ön­hatalmúlag. Köszönet a becsületes megtalálónak A közelmúltban elvesztet­tem 1300 forint készpénzt tar­talmazó pénztárcámat, melyet Burits Ernő Alkotmány u. 32. szám alatti lakos megtalált és hiánytalanul visszaszolgálta­tott. A becsületes megtaláló­nak ezúton is hálás köszönetét mondok. Nemeskéri Gyula igazgató — Díszítőművészeti szakkör kez­di meg munkáját február 3-án. szerdán délután 5 órakor Pécs vá­ros Doktor Sándor Művelődési Házában (Déryné u. 18.). Vezeti: Cser Ferenené. Részvételi díj ne­gyedévre 30.— forint. (x) A premier után A város utcai világításának korszerűsítését mindenki csak örömmel üdvözölheti. Ez tör­tént most is, amikor a Me­gye és a József utcai öreg lámpákat modem higanygőz világítására cserélték ki. Az Mintha gzánttfföldön járnánk Már több hete munkálatok folynak a vásárién mellett, bővítik a kanálist, illetőleg a lefolyócsatomát. A gépek a földet két oldalra dobálják és az útban levő fákat is kité­pik. Nem az a baj, hogy a gén két oldalra dobálja a föl­det, hanem az, hogy a bőr- gvári autóbuszmegállónál eb­ből kifolyólag bokáig érő sár­ban kell állniok a dolgozók­nak, amíg az autóbuszok megérkeznek, s bizony úgy réznek ki, mintha szántóföl­dön jártak volna. — Három. — s milyen terveid van­nak? — Jó eredménnyel szeret­ném elvégezni az iparitauuló iskolát, utána a gépipari tech­nikumban tanulni. Semsi Pista magasabb ter­metű fiú. Oktatója elmonüta, hogy tavaly sok baj volt ve­le: huligánkodni kezdett, s romlott a tanulmányi előme­netele is. A mester elém teszi ellen­őrző könyvecskéjét: minden osztályzata négyes és otcs. — Szorgalmas, helytálló gyerek lett belőle — dicséri Turner mester. — Mi is volt tavaly a prob­léma? — nézek a fiúra. — A hajam miatt, meg ki­törtem egy ablakot. — Mi volt azzal a frizurá­val? — Hosszú volt, nagyon hosz- szú .. így felgöndörödött — mutat a kabát gallérja alá. A fiú igen értelmes, s min­den vágya az, hogy a szak­munkás-vizsga után gépipari technikumba iratkozzon. — Imádom a gépeket — csillan rám a szeme. Tőle is megkérdem, hogy olvasni szokott-e? — Vernét. — Ki Magyarország minisz­terelnöke? — Kádár János. — Ki a külügyminiszte­rünk? — Péter János. — Hol járt legutóbb a kül­ügyminiszter? — Az ENSZ ülésén és Pá­rizsban. Mi, bőrgyári dolgozók, kér­jük az illetékeseket, hogy in­tézkedjenek és a megállónál tisztítsák el a sarat, salakkal szórják fel a megálló helyét. Salakot a Bőrgyárban is kap­hatnak, nem kell messziről fuvarozni. Várjuk az Intézkedést, mert mi, bőrgyári dolgozók is sze­retünk szépen és tisztán be­jutni a városba. Klbédi Béla Pécsi Bőrgyár örömbe azonban üröm Is ve­gyült, ugyanis mindjárt a premier napján nem minden lámpában égett a beépített két égő, hanem nyilván takaré­kossági okokból, több lámpa csak 50 százalékos kihaszná­lással üzemelt. Az utcák la­kói még ezt is megértették, annak azonban már egyáltalán nem örültek, hogy alig egy­két heti használat után több lámpa egyáltalán nem világít és így vannak részek, ahol je­lenleg kevesebb a fény,, mint a korszerűsítés előtt. Nyilván a DÉDÁSZ sem azért szerelte fel a lámpákat, hogy abban csak nappal gyönyör­ködhessünk. hanem hogy azok nagyobb fénnyel járuljanak hozzá a belvárosi utcák esz­tétikai szépségéhez. Ebben az esetben pedig jó lenne a rossz lámpákat mielőbb megjavíta­ni. ToH Iván Pécs, Megye u. 19. — Sorold fel hazánk hatá­rait: északon kezdd és az óra­mutató járásának irányában folytasd. — Csehszlovákia, Szovjet­unió, Románia, Jugoszlávia és Ausztria. * Perényl József és Marton József lakatosok a Sopiana Gépgyár 2-es telepén dolgoz­nak. Frazon József szakokta­tójuk vezet el a műhelybe és útközben már dicséri fiait. A fiúk egy fedélszámozógép ki­csinyített mását készítik. — S ez is működőképes? — Tökéletesen — mondják egyszerre a fiúk — ugyanaz, mint a nagy, csak kicsinyben. Marton Jóskával beszélge­tek arról, hogyan lett lakato« és milyen a tanulmányi átla­ga. A fiú mondja, hogy köze­pesrend űen végzett a Kővágó- 6zöllősi Általános Iskolában. — Mit szeretsz a szakmád­ban? — kérdem a fiútól. — Azt, amikor kész egy munkadarab és egy-két percig gyönyörködhetem benne. — Szabad idődben mivel foglalkozol? — Mindig akad fuserálni való. — Például? — A barátaimnak gyűrűt készítek, a szomszédoknak meg az edényeket forrasztom. De most egy nagyobb mun­kában vagyok: a haveromnak táskarádió-tokot gyártok. — Az is lakatos munka? — Bőrből készül, de a ke­rete az lemez. — Van valami műhelyed odahaza? Egymiüiárd forint a Budapesti Műszaki Egyetem fejlesztésére A harmlncemeletes toronyháx távlati rajza. — Apámnak sok szerszáma van, ő is lakatos. Alagsorban lakunk, mert édesanyám ház­mester és közel a pince, ott van az én birodalmam, ott dolgozgatok. — Hol lesz a legközelebbi olimpia? — Mexikó Cityben. — Ki volt Hemingway? — író. — Sportolsz? Marton József és Perényl József A Duna partján új épületek emelkednek. Óriási toronydarú cipeli terhét, a szállingózó hó­ban fehér takarót kapnak a téglahalmok, a szállítószala­gok. Népgazdaságunk húsz­éves, távlati tervének egyik nagyjelentőségű beruházása készül itt: a Budapesti Műsza­ki Egyetem fejlesztése. 1958-ban a tervek elkészíté­sévé] az ÉM Középülettervező Vállalatát bízták meg, Perczel Dénes és Kisdi Pál tervező- mérnökök vezetésével több mint száztagú kollektíva látott munkához. A beruházás nagy­ságát talán egy hozzávetőleges szám is mutatja: több mint egymilliárd forint! A tervek szerint a nagy be­ruházási program 1965 végére készül el. Az egyetem azon­ban — népgazdasági érdekből — nem várhat odáig. Ezt vet­te figyelembe az Országos Tervhivatal, amikor engedélyt adott arra, hogy a beruházási program egyes részeit előre­hozzák, folyamatosan tervezze­nek, gazdálkodjanak, s elkez­dődhessék az építkezés. Készen á!i a Dune-parti épület A nagy beruházási program egy része máris megvalósult Két éve vették birtokukba a tanszékek és a hallgatók az elsőként felépült villamoskari épületet. A második új épüle­tet pedig december 31-én ad­ták át. 66 és fél millió forint­ba került. Hatszíntes, s hozzá­— Nem. Cselgáncsoznl sze­rettem volna, de gyenge va­gyok hozzá. Perényi Jóska családi mes­terséget folytat, az apja gé­pész. Úgy volt, hogy gimná­ziumban tanul majd tovább: — De meggondoltam ma­gam. Először szakmát akarok a kezembe, s utána érettségiz­ni vagy technikumban okleve­let szerezni. Jóskával is villámkérdése­ket „játszunk”. — Portugália fővárosa? — Lisszabon. — Az ENSZ főtitkára? — U Thant. — Ki a kohó- és gépipari miniszterünk? — Azt nem tudom. — Olvasol-e könyveket? — Igen, most a „Gono- szok”-at olvasom éppen. — Az élő magyar íróktól szoktál-e valamit olvasni? — Nemigen. Tersánszky Jó­zsi Jenőtől olvastam már. — Zenét szereted-e? Milyen zenét? — A Beattles-muzsikát sze­retem s ezért a luxemburgi rádió zenei adásait hallgatom. * öt tizenhatéves fiatalembert kerestem fel. Nyolc általánost végeztek és ipari tanulónak mentek. A szakmájukat máris szeretik és értik is. Első- és másodéves tanulók, de külön­munkájuk komoly szakmun­kásnak is becsületére válna Úgy érzem: örülhetünk annak, hogy ilyenek ezek a tizenhat­éves fiúk, Gazdagh István tartozik egy műhely és egy laboratóriumi rész. Úgy mond­ják: az egyetem legvilágosabb, legmodernebb épülete! Tizen­egy tanszék — vegyipari, gép­ipari, energia-gazdálkodási, audió-vizuális, folyama (szabá­lyozási és így tovább. — fog­lalták el benne helyeiket Melyek a kővetkező lépések? A 3-as számú tanulmányi épület mellett még dolgozik a hatalmas daru: egyéves mun­ka van bátra. Itt is tanszékek, rajztermek, laboratóriumok kapnak majd helyet Átadá­sának határideje 1965. decem­ber 31. Épül az ezerszcmélyes fiú­kollégium, amely 1966 közepé­re készül el, s a kezdeti stá­diumon már túljutott a 400 személyes leánykollégium épí­tése is. A KÖZTI tervező kollektí­vája most készíti a további terveket. A villamoskari II-es épület alapjait az idén rakják le._ Tanszékek, laboratóriumok, előaótermek kapnak itt helyet, a földszinten pedig kísérleti csarnokok. tek kibernetikus rendszerrel működnek. A toronyépületben a köz­ponti igazgatóság és az eme­leti tanszékei? helyezkednek majd eL Ezek munkájához nem kell sem laboratórium, sem a rajzterem. Jelenlegi helyüket azonban nagyszerűen át lehet alakítani nagyobb lég­teret igénylő, speciális kísér­letező helyiségekké. A 4-es számú tanulmányi épület üveghíddal kapcsolódik majd a toronyházhoz. Itt épül fel az 1500 személyes nagy kongresszusi terem, amelyet filmvetítésre, színházi előadá­sokra éppen úgy alkalmassá tesznek, mint ünnepélyek, kongresszusok megtartására. A két épület között teret ké­peznek ki. A lágymányosi vásárváros mögött húzódik majd a kollé­giumi városrész. Városrendezés is A Budapesti Műszak; Egye­tem nagyarányú fejlesése nem csupán felnövekvő mű­szaki értelmiségi gárdánk szempontjából hasznos. Ezek a modern, célszerű és esztéti­A hatszíntes Dana-parti épület már készen áll Talán az egész építkező*. koplexum legérdekesebb része a harminc emelet magas to­rony ház lesz. Építési költsége hozzávetőlegesen 140 millió fo­rint. Az előzetes tervek sze­rint nyolc sebeslift szállítja majd fel—le a dolgozókat. A liftek csúcsidőben zónázott rendszerrel működnek majd, ami annyit jelent, hogy ilyen­kor az egyik csak a tizedik és tizenharmadik emeleten áll meg, a másik a huszadik és a huszonötödik között és így to­vább. A többi órákban a lif­kus épöletek városrendezési feladatot is betöltenek. A vá­sárvárossal együtt a hídfő kö­rüli terület kiépítésének is részeseivé válnak. Egymilliárd forint: hatal­mas összeg. A pénz hasznát, az építők és a tervezők mun­kájának igazi eredményét majd akkor mérhetjük le. ha elfoglalják helyüket az élet­ben, az iparban, a kutatóinté­zetekben azok a fiatal műszaki szakemberek, akik már e fa­lak k-'wytt szerezték meg dip­lomájukat. I I

Next

/
Thumbnails
Contents