Dunántúli Napló, 1965. január (22. évfolyam, 1-26. szám)
1965-01-26 / 21. szám
SAJ9VÄK napló 3 A közlekedés idei terveiről, az idegenforgalomról, a távlati fejlesztésről Beszélgetés dr. Csanádi György közlekedés- és postaügyi miniszterrel Találtó hasonlat, a közlekedés az ország vérkeringése. S mint ahogyan az élő szervezetnék sem közömbös, hogy milyen a vérellátása, az ország, az egész népgazdaság szempontjából is rendkívüli jelentősége van annak, milyen — és hogyan fejlődik — közlekedésünk. Ezzel kapcsolatos kérdésekkel kerestük fel dr. Csanádi György elvtársat, közlekedés- és postaügyi minisztert. Az alábbiakban közöljük a kérdéseinkre adott válaszait. — Uj esztendő lévén, elsősorban azt szeretnénk megtudni miniszter elvtárstól: mit várhatunk a közlekedéstől 1965-ben? — Az elmúlt év közlekedési eredményei — 8,5 millió utassal és 10 millió tonna áruval szállítottunk többet a tervezettnél — azzal a reménnyel biztatnak, hogy elegei tudunk tenni idei feladatainknak is. Ezek pedig óriásiak; hogy mást ne említsünk, a MÁV-nak 410—420 millió utas és 115 millió tonna áru szállítására kell felkészülnie. Ennek objektív előfeltételeit is igyekeztünk biztosítani: a vasút 1955-ben több ezer teherkocsit, jelentős számú Diesel- és vilianymozdonyt kap. Villamosítjuk a Miskolc —Szerencs—Nyíregyháza vona lat és Szerencsig bevezetjük a villamos vontatást. \ személyszállítás lebonyolításának zöme a vasútra és az autóbuszközlekedésre hárul. De olyan gyorsan nőnek ezen a területen az igények, hogy azokkal egyelőre nehezen tudunk lépést tartani. A távolsági autóbusdközilekedés kocsiparkját felfrissítjük: az új autóbuszok megjelenésével a kényelmetlen bódés gépkocsik, az elavult autóbuszok lassan eltűnnek a járatokról, az utazási idő megrövidül, utasaink hamarabb jutnak be munkahelyükre, Illetve haza. Útjaink korszerűsítésével ki ncsnflatban megemlítem, hogy úthálózatunk 41 százaléka már portalan burkolatú. A" idén a főúthálózat fejlesztése mellett folytatjuk az al- s'-’-brendű utak portalanítását. T- ”ábbi bekötőutak építésévé1 újabb községek kapcso- lé 'r'ak be az ország gazdasági V* ’'yerégésébe. — Hogyan fejlődik a telefonhálózat, a rádió és a tv? — tehetőségeinkhez mérten gondot fordítunk a vidéki városok távbeszélő központjainak fejlesztésére. A vidéki autornataközpontoík közül Szeged. Szekszárd, Hatvan és Tatabánya központját 400—400 állomással, a kézi kapcsolású központokat 500 állomással bővítjük. Balatonfüred és Veszprém között korszerű kábelt fektetnék le az idén, s így a két város előfizetői közvetlen tárcsázással hívhatják majd egymást. A múlt esztendőben helyezték üzembe a gépesített budapesti távgépíró központot, amely 77 hazai távíróhivatal között létesít automatikus távírókapcsolatot. Ebben az évben elkészül a miskolci és a debreceni főközpont, rajtuk keresztül kapcsolódnak az automatikus hálózatba a körzetükbe tartozó távíróhivatalok is. Az országos előfizetői távgépíróhálózat (telex) központjai az idén 500 új előfizető jelentkezését fogják kielégíteni. A Petőfi rádió műsorát sugárzó 8 kilowattos adó helyett a második negyedévben új, 20 kilowattos berendezést helyezünk üzembe. Ez Budapesten és környékén javítja meg a műsor vételét. A napokban kezdi meg rendszeres üzemét a salgótarjáni televíziós átjátszó állomás. Az adó a műsort a kékesi adóitól veszi át, s 20 watt energiával sugározza a városnak és közvetlen környékének. A tokaji nagyadó üzembehelyezését az év második felére tervezzük Még ebben az évben adjuk át rendeltetésének a budapesti tartalékadót is, hogy a tv- nagyadó üzemzavara esetén a közönség megszakítás nélkül élvezhesse a műsort —. Az elmúlt esztendő idegenforgalmunk fellendülésének éve is »olt. Hogyan igyekeznek kielégíteni az idegenforgalomban « közlekedés igényeit? — Valamennyi közlekedési ágazatunk érdekelt az idegenforgalomban. Tudatában vagyunk annak az alapigazságnak, hogy közlekedés nélkül nincs idegenforgalom. Ezért igyekszünk az idegenforgalom közlekedési és szállítási igényeit számon tartani és minél jobb színvonalon kielégíteni. Az idén átadjuk a forgalomnak a magyarországi autópálya 7 kilométeres szakaszát,. Ez része a Balaton felé épülő autópályának, s az elkészült szakasz közvetlen csatlakozást létesít a Tatabánya— Becs felé vezető 1-es úthoz is. Itt alkalmazzuk először az új- rendszerű útbaigazító táblákat, amelyek jelentősen növelik a járművek biztonságos közlekedését. Még ebben az évben befejezzük a 807-es számú út Dunaalmás—Tata közötti szakaszát, hogy az Ausztriából és Csehszlovákiából Budapestre tartó járművek köny- nyebben elérjék a fővárost. Folytatjuk a Sopron—Balaton közötti út korszerűsítését, amely a bécsi — s általában a nyugati — autós turisták közlekedését könnyíti meg Ugyanezt a célt — a Balaton könnyebb megközelítését — szolgálja, az Alföld felől, a 621-es számú út Simcntomya —Igái közötti szakaiszónak korszerűsítése. A magyar légüközlekedés már tavaly is a külföldi járatok fejlesztésére fordította ereje javát. Megindította például a budapest—milánói járatot, s a Budapest—Pozsony, valamint a Budapest—Kassa útvonalakon az idényj áratokat. Ebben az évben újabb járatokat tervez a MALÉV. Megindulnak gépeink a Budapest—Athén—Nicosia—Beirat—Damaszkusz vonalon. Az Adriai-tenger felé irányuló turistaforgalmunk elősegítésére Budapest—Z á gráb—Dubrovnik és Budapest—Belgrad—Dubrovnik; a Fekete-tengerhez Budapest—Konstanca idényjá- rat indul. Más járatokon -— így a Budapest.—Brüsszel— London, illetve a Budapest— Helsinki vonalon sűrítik a járatokat. Mint arról már a sajtó is hírt adott, a nyáron közvetlen vasúti összeköttetést létesítenek az ausztriai Grazból a Balatonhoz, s ha nyugati szomszédunkkal a kívánt ütem ben fejlődnek a baráti kapcsolatok, sor kerülhet a Bécs— Hegyeshalom közötti vasútvonal villamosítására is. — Közvéleményünket nagyon érdekli, milyen lesz a közlekedésünk a jövőben. — 1965 végére elkészül a közlekedés és hírközlés átfogó távlati fejlesztési koncepciója. A legfontosabb célkitűzéseket — mintegy húszéves távlatra — a közlekedéspolitikai irányelvekben már meghatároztuk; megvalósulásuk üteme a nép- gazdasági erőforrásoktól függ majd. A vasút területén a forgalom oroszlánrészét lebonyolí tó mintegy 2500 kilométernyi vasúti törzshálózat átbocsátó képességének növelése érdekében számos állomást korszerűsítünk, s ezeket, valamint vonalainkat modem biztosító berendezésekkel kívánjuk felszerelni. Egyes vonal- szakaszokon új, második vágányokat tervezünk megépíteni. A vonalvillamosítást mintegy 1700 kilométernyi hálózatra kívánjuk kiterjeszteni. A vasúthálózat további részén Diesel-vontatásra térünk át. E korszerűsítési program előreláthatólag 20—25 évet vesz majd igénybe; a tolatás die- selesítését azonban ennél hamarabb befejezzük. A közúti közlekedésben a járműpark — óvatos becslések szerint — 20 év alatt a jelenleginek nyolc-tízszeresére növekszik. Ezzel párhuzamosan természetesen újabb forgalmi telepek létesítése, s a szervízhálózat gyorsütemű fejlesztése is szükséges. A közúthálózat megfelelő fejlesztése mellett gondolnunk kell arra, hogy a nagyforgalmú utak és vasutak szintbeni keresztezését fokozatosan kétszintű keresztezésekké építsük át. A nemzetközi légijáratok várható nagyarányú fejlődése indokolja a Ferihegyi repülőtér további korszerűsítését, bővítését — mondotta befejezésül dr. Csanádi György közlekedés- és postaügyi miniszter. * IT. b. A latyakos hóban gyorsuló cuppogás hallatszik, aztán megjelenik egy piroscsíkos sapka, tetején nagy fekete bojttal. A cup pogóléptű utolér. A sapka a falét is takarja, homlokán le van húzva majdnem a szemöldökéig. A rosszul világító lámpák fé nyében enyhén piros orrot, egy nagy szatyrot és két parázsló, sötét gomb szemet látni. — Pocsék idő — és még valami bizonytalan mor- mogás az enyhén piros orr alatt. — Az, De hová igyekszel? — A könyvtárba. — Muszáj? — Persze. Kiolvastam mind az ötöt. Többet nem adtak. — Nem várhattál volna holnapig? — És addig mit olvassak? — Hát... — Na ugye. Ha nincs olvasnivalóm, rendetlenke dele és anya dühös. — Ha beázik a cipőd, nem dühös? — Ez? Príma bakancs bármit kibír. — Ja persze, erre nem gondoltam. És jók voltak a könyvek? — Jók is, rosszak Is. A Vernéket szeretem, meg mindenféle kalandosat. Azt is, amiben felfedezik a sarkokat és feltalálnak valamit. Én is feltaláló leszek. — Miféle? — Atom meg űrhajózás. Apa ugyan agitál, hogy menjek műszerésznek vagy legalábbis gépészmérnöknek, de én nem tágítok. Készülődés a kuflurális szemlére Szombaton és vasárnap tartotta a KISZ Pécs városi Bizottsága és a városi tanács népművelési csoportja a felszabadulási kulturális szemlére, a Ki mit tud? vetélkedőre és a Helikonünnepségekre készülő énekesek és zenészek előzetes meghallgatását. A 40 táncdal-, opera-, operett-, mű- dal- és népdal-előadóból hatan érték el azt a szintet, amely a február 20-án megrendezendő városi Ki mit fud-döntőn való részvételre iogosít. Csiszár Márta és az őt kísérő Club 11 zenekar, és Meződi Jutka táncdallal jutott tovább. Boros András műdalával, a Pusztai- lányok triója tercettekkel, a Mirkovicsíánvduó dalmát dalokkal és Kovács Kolos operaáriával szerepel maid egy hónán múlva, a Radnóti Miklós Közgazdasági Technikum kamarakórusa szintén szerepel majd a városi döntőn. Vasárnap délután a zenekarok és zeneszólisták mérték össze tudásukat. A 35 indulóból a Baranya megyei Építőipari Vállalat tánczenekara. a Leöwey Gimnázium gitáregyüttese, a Petőfi laktanya gitáregyüttese és ugyancsak a Petőfi laktanya KISZ gitáregyüttese jutott tovább. A bíráló bizottság a hangszerszólisták közül senkit sem javasolt további szereplésre. A kamaraegyüttesek közül a Janus Pannonius Gimnázium kamara- együttese vesz részt a K1 mit tud? városi döntőjén. Január 30-6n Gyöngyösön, ünnepélyes külsőségek között megnyitják az 1965. évi mezőgazdasági könyvhónapot. A mezőgazdasági könyvkiadás az utóbbi években igyekezett lépést tartani az igényekkel, illetve a mező- gazdaság termelési feladataival: arra törekedett, hogy a termelésienesztés ütemét követve, mindig a konkrét feladatok megoldásához szükséges szakkönyveket adja az érdeklődők kezébe. A kiadó tavaly pályázatot hirdetett. A pályázatra érkezett 3 legjobb mű — Alcser Jenő: Aki öntöz, többet termel, Kozma György: Minden napra egy tanács a tojástermeléshez. Molnár László: Hogyan lesz a tehenészből szakmunkás — az idei mezőgazdasági könyvhónap újdonságai közé tartozik. Az 1965. évi mezőgazdasági könyvhónap idején 15 új és több mint 200 újdonságszámba menő mű kerül forgalomba. Baranyában a Könyvbarát- mozgalom kibővített szervező bizottságának irányításával készülődnek a mezőgazdasági könyvhónapra. így a szervezésbe a KISZ, a TIT és az SZMT is bekapcsolódik. A baranyai földművesszövetkezeti könyvesboltokban és könyvbizományosoknál 400 000 forint értékű mezőgazdasági szakkönyv várja a vásárlókat. Mivel ezek a könyvek általában olcsók, a 400 00Ó forint körülbelül 26 000 kötetet jelent. Ebben nincsenek ben- 1 ne a mezőgazdasági könyvhóHegjufalmazzák a legjobb tojás- és baromfi-felvásárlókat Az elmúlt évben Baranyában tojás- és baromfifelvásár lási versenyt indult. A legjobb felvásárlók jutalmazására a SZŐ VOSZ, továbbá a Magyar Nők Országos Tanácsa, valamint az Élelmezésügyi Minisztérium három díjat tűzött ki. Az első egy hatnapos moszkvai utazás, a második kéthetes harkányi üdülés, a harmadik díj pedig háztartási kisgépek. A MÉSZÖV és a Baranya megyei Nőtanács most értékelte az 1964, évi tojás- és baromfifelvásárlási verseny ered menyeit és megkezdte a legjobb felvásárlók jutalmazását A mohácsi járásban a verseny első helyezettje Izméndi Jánosné (Boly) lett. A második helyezett Burján Pétemé (Sárhát), a harmadik pedig Deli Józsefné (Dunafalva). — Jutalmukat szombaton átadták, napra várt újdonságok, me« lyek között több rendkívül fontos mű lesz. Az alma és a csonthéjas gyümölcs telepítésére készülő gazdaságok számára nélkülözhetetlen Raiman József és Tomcsánvi Pál Gyümölcsfajták zsebkönyve című műve. Nélkülözhetetlen köny lesz a tsz-ekben Baintner Károly Takarmányadagok gazdaságos összeállítása cünű munkája. Becze János A gazdasáoosság vizsgálata és a tervezési kalkuláció a termelőszövetkezetekben című könyve is «> rne- zőgazdasáffi könyvhóna- v'- donságai közé tartozik «síposnak ígérkezik Benda Ká1- mán Termelőszöveti- i munkaerőgazdálkodása "S Tóth Mihály Az öntözéf technikája és szervezése című könyve. Mivel az agrotechnika állandóan fejlődik, több font-® szakkönyvet átdolgoztak az új eredményeknek megfelelően. Így ősz Gyula—Szép Iván Gyakori sertésbetegségek című könyvét már ötödik átdolgozott kiadásban kaniák meg az olvasók. Ugyancsak ötödik kiadásban kerül a boltokba Láng Géza Növénu- termesztése. Porpáczv Aladár szerkesztésében A korszerű, giiűm,ölestermelés elméleti kérdései második kiadásban ielenik meg az idei mezőgazdasági könyvhónapra. A baranyai mezőgazdasági könyvhónapnak minden évben egyik érdekessége az úgynevezett szakíró-olvasó találkozó. A MÉSZÖV és a megvei könyvtár az idén ismét több ilyen találkozót szervez a Mezőgazdasági Könyvkiadó Vállalat segítségével. Az idén a megyei tanács mezőgazdasági osztálya szomszéd megyékből is szervez szakközönséCT“t. így a szimentáli tehénállományáról híres Gerdére Báz- ler Béla. a Földművelésügyi Minisztérium vezető beosztás^ munkatársa jön és a szarvas- marha tenyésztéséről tart előadást,. Villányba Kozma Pál szakíró utazik és a szőlészetről beszél, Petrákovics Imre. a Gödöllői Agrártudományi Egyetemről érkezik Felső- szentmártonba és az öntözéses kertészetről tart vitát. Bikáira XVoynárovich F.lek, debreceni egyetemi tanár utazik, előadásának címe: A tógazdálkodás. „A FELTALÁLÓ // — Milyen űrhajót akarsz feltalálni? — Olyat, ami scEdkal nagyobb és gyorsabb és mész- szebb megy, mint amik most vannak. Egy egészen különleges űrhajót. De az is lehet, hogy matematikával fogok foglalkozni és kitárok valamit, mint Einstein. — Te tudod, ki volt Einstein? — Hogyne tudnám. Olvastam róla eleget. Van egy könyvünk is róla, de azt nem bírtam még elolvasni, mert nem tanultunk ilyen dolgokat. — Tulajdonképpen hánya- dikos vagy? — ötödikes. — És a bizonyítvány? Milyen lesz? — Semmi izgalom! — A gombszemek fölényesen csillognak —. Jeles szoktam lenni, most se leszek rosz- szabb. — Sokat tanulsz? — Nem mondhatnám. Anya szerint olvasás helyett inkább tanulnék, mert ő azí szeretné, ha jobban hegedülnék. Apát ez nem izgatja, azt mondja, a bizonyítvány számít. És mindig segítek, ha szerelni kell valamit a lakásban, így aztán anya is megbékül. — Hegedülsz is, meg szerelsz is? — Mondom, hogy a hegedű nem izgat. Nincs tehetségem. Járok, mert muszáj. Ha már anvárak ez a rögeszméje, Mindennap muszáj gyakorolni is, azt ki nem áJühatom. Inkább még egyszer kipucolom a cipőket. — Az is a te dói god? — Nálunk minden meg van szervezve. Apa irtó érti a szervezést. Én cipőt pucolok és boltba megyek, Hugi ágyaz. Sajnos, a rendrakás mindig rám marad, mert Hugi nagyon lusta. — És mikor van időd olvasni? — Hogy-hogy mikor? — a gombszemek szemrehányóan szúrnak, mintha azt mondanák: ezt az értetlenséget! — Hazamegyek az iskolából, megcsinálom a leckét, elmegyek a boltba, aztán játszok a srácokkal vagy szerelünk valamit apával, aztán félórát gyakorolok és aztán olvasok. — Hát azért elég elfoglalt ember vagy. — Ja, Alig várom is ám. hogy befejezzen az iskolát, akkor aztán majd lesz időm, hogy azt csináljam, amit akarok!— Hogyan képzeled a dolgot? — Állandóan olvashatok majd és bezárkózhatok egy szobába, mint Einstein. Szerzek valahol egy szobát, mert a Hugi nagyon idegesít. És akkor abban a szobában sose kell rendet rakni, és lesznek ott mindenféle kísérleti dolgok, meg könyvek. — Művelt ember akarsz te lenni? — Rettentően művelt. — A gombszemek figyelmeztetően megvillannak, — Ne tessék senkinek megmondani, de még a Kálmán bácsinál is műveltebb leszek. És több könyvem lesz, mint neki. — Nem mondám meg senkinek. — Kösz. Mert még megsértődne. Úgyis megsértődött a múltkor, amikor meg mondtam neki, hogy Franciaországnak van nagyobb területe, nem Japánnak. Megnéztük a térképet és persze nekem volt igazam, erre azt mondta, hogy viszont Japánban ötször any- nyian élnek, mint Francia- országban. Mondtam neki, hogy nem igaz, mert csak kétszer annyian. Akkor aztán meg akartam neki mutatni a naptáramban, hogy úgy van, de apa nem engedte. — Honnan tudod te ezeket? — A számok jól megmaradnak a fejemben. Japánnak 92 és fél millió lakosa van és kész. Különben is láttam egy filmet Japánról, mikor volt az olimpia. És az útleírásokat is nagyon szeretem. — Mit gondolsz, Kálmán bácsi miért sértődött meg? — Hát... Talán mert még kicsi vagyok, 5 meg öreg, aztán mégis jobban tudom Japánt. Talán ő már elfelejtette, gondoltam erre is. Remélem én nem felejtek el mindent, mire megöregszem. — Én is remélem. Megálltam, a gombszemű meg sietősen elcuppogott a könyvtár irányába. Hallatna 8. é Január 30-án kezdidik az 1035. évi mezőgazdasági könyvhónap
