Dunántúli Napló, 1965. január (22. évfolyam, 1-26. szám)
1965-01-24 / 20. szám
*985. JANUÁR 21 napló 3 flz üzemi pártszervezetek februári taggyűlése e.é „Bizonyítvány"-t kap a mohácsi tojásgyár Egyetemi tanárok minősítik a „nullszéria s6í épületeket A Központi Bizottság 1964 H decemberi ülésén gondosan megvizsgálta gazdasági életünk fejlődését és kijelölte az 1965-ös év legfőbb feladatait. A Központi Bizottság e határozatának . végrehajtása pártszervezeteink elé helyes gazdaságpohttkai célkitűzéseink következetesebb megvalósításáért indított harcot állítja. Ipari tenmeliésünk további fejlesztése napjainknak is legfőbb feladatai közé tartozik. Ennek egyre inkább nem új üzemek tömeges létesítése, a létszám növelése a fő útja, hanem a műszaki fejlesztés, a költségek csökkentése, az eddiginél jóval termelékenyebb munka megteremtése. Ez pedig belső tartalékok sokkal célszerűbb felhasználását, az ezt elősegítő munka- és üzemszervezést az eddigieknél jobban előtérbe állítja. A belső és külső piac a termékek korszerűsítését, a választék bővülését, az áruk jobb minőségét és olcsóbbá tételét igényli. Vagyis életszínvonalunk további emelésének lehetőségeit, a nemzetközi piaccal való versenyképességünk megalapozását kell megteremtenünk. Pártszervezeteink már a hatalom kivívásával egy időben foglalkoztak a termelés kérdé - so' vei. Mindig a termelés első' vonalában tevékenykedtek. Akkor legfőképpen a termelés pártellenőrzése volt a gyakorié*. A párt VIII. kongresszusa óta történt újaibb minőségi előrelépés a termelés terén végzett pártmunkában, mert a gazdaságszervező munka került előtérbe. Az elmúlt egykét évben a pártszervezetek a fő' figyelmét — az ellenőrzés mellett — egyre jobban a végre Vi itás megszervezésére fordították. Üzemi pártszervezeteink zöme jó úton van a té- retti^bégy egyre mélyrehatóbban befolyásolja a termelést. Ezt á műit év végén megtartott Vezetőségválasztó taggyűlések igen jól mutatták. E ta.ysvű lések helyesen összegezték egy-egy területen a te -melés érdekeit szolgáló legfontosabb tennivalókat, bátran szóltak a hibákról. A felelős gazda szemével mérték meg a kommunisták a helyzetet. A Központi Bizottság útmutatásai mellett párt-alapszer- veze*eink taggyűlései is hangsúlyozták, hogy ahhoz, hogy gazdasági céljaink valósággá vá’ttnak, szükséges a pártvezetés hatékonyságát, a pártmunka színvonalát tovább emelni. Az egyik területen az üzért- ' nártmunka színvonala eme- 1é' a gazdasági tevékeny- sirt és a politikai, ideológiai vv-'-a szorosabb kapcsolatának megteremtése. Egyszóval fc>’ '■'.ni kell a nevelő és szervező munkát, a vezetők és a doVozók körében. A pártszervezetek nem végezhetik a gazda s őgvezetőkkel azonos módon munkájukat. A pártmunka feladata nem elsősorban a „kell” hangsúlyozása, hanem a dolgozók kíváncsiak a „máért re”, a „hogyanra”, a jövőt érintő kérdésekre, s erre szükséges választ adni, ezt magvarázni. így lehet csak megfelelő szemléletet, politikai hangulatot, egészséges munkamorált teremteni, olyant, amely újabb alkotásra, cselekvésre ösztönzi a dolgozókat, különösen szocialista brigádjainkat. A politikai munka eszközeivel lehet elsősorban túljutni a fejlődést Rostkikészítő Vállalat Drávaszabolcsi Lengyára kisegítő m munkásokat felvesz 16—24 éves korig Munkaidő szerződés szerint. Női munkásszállás van. — Ebéd és vacsora üzemi konyhán. — Jelentkezés levélben vagy személyesen határsávengedéllyel. I gátló szemléletbéli hibákon, hogy csak néhányat említsek ezek közül: amikor „csak a vállalat érdekei” kerülnek számításba, a „pillanatnyi” előnyök alapján születnek döntések, a „közömbösség”, „meg- szokottság”, amelyek gátat jelentenek a tartalékok feltárásában, az „érzéketlenség” a munka jobb megszervezése iránt, a .kellő kritikus szemlélet” az eredmények biztosítása érdekében, a „kéz kezet mos” eluralkodása, a „konzervativizmus”, ami az új széleskörű elterjesztését hátráltatja, és sorolhatnánk még tovább a politikai nevelő- munka, az ideológiai harc területén jelentkező vaskos feladatainkat Úgy gondolom, hogy már ez a felsorolás tudja érzékeltetni azt, hogy miért fontos a politikai és gazdasági munka együttes végzésének az eddigieknél is erőteljesebb hangsúlyozása. Elvi-politikai harc nélkül nem lehet a pazarlás, a fegyelmezetlenség, a szervezetlenség ellen eredményesen fellépni. Az 1964-es év során párt” és mozgalmi szervek is valahányszor beszélgetéseket folytattak a kommunisták, a dolgozók egy-egy csoportjával, mindig jelentős helyet foglalt el a munkások mondanivalói között, hogy a vezetés támaszkodjon jobban az üzem dolgozóira, a vezetők és a dolgozók kapcsolatait a napi termelőmunka során erősíteni kellene. Elhangzott elé? gyakran az az igény is, hogy a helyi lehetőségek kihasználása révén is lehetne esetenként többet tenni a dolgozók élet- és munkakörülményeinek további javítása érdekében. Mindez az igazgatóktól, a műszakiaktól, de a kisebb beosztású vezetőktől is többségében jobb politikai hozzáállást, a vezetés olyan új módszereinek meghonosítását igényli,- ahol a dolgok igazgatása mellett az emberek, munkáskollektívák vezetése is megfelelő helyet kap. Mindezek politikai kérdésként történő kezelése papjainkban társadalmi szükségszerűség. Csak mindez biztosíthatja a vezetés számára a kellő támogatást, a dolgozóknál ma még gyakran és elég széles körben tapasztalt lazaságokkal szembeni határozott, következetes fellépéshez. Csak így javulhat tovább a vezetők és dolgozók olyan kapcsolata, amely a szervezettebb, intenzívebb munkát biztosítja. Érdemes volna a párt- szervezeteknek kezdeményezni egy-egy adott üzemben a gazdasági vezetés helyzetének megvitatását — a tapasztalatok, széles körben megfogalmazott igények és a most megjelent ide vonatkozó rendelkezések alapján. Általában a pártszervek legyenek a területen kezdeményezők következetesek. Támogassák esnem utolsósorban ellenőrizzék a vezetők ilyen munkáját. Mindezt úgy végezzék, hogy a vezetés érezze a pártszervek legteljesebb bizalmát, segítő- készségét. A másik fontos terület. ** ahol alapszervezeteinkben a további fejlődés elengedhetetlen: a még konkrétabb, szakszerűbb pártmunka. Ez azt jelenti pl., hogy a pártvezetőségek a jövőben ne csupán a napi munka eredményeit ismerjék meg a befutott jelentések révén, hanem keressék a hibák forrásait. Legyen a termelés pártellenőrzése differenciáltabb és olyan kérdések elemzésére irányuljon, amelyekre a vállalati statisztikák, összesítők nem adnak választ. Az ilyen módon szerzett tapasztalaitoknak ne a hiba keresése legyen elsősorban a célja, hanem a dolgozóknak a végrehajtásra történő mozgósítását szolgálják. A pártszervezetek termeléssel kapcsolatos éves intézkedési terveibe kívánkoznak a következő feladatok: az improduktív költségek alakulásának vizsgálata, az utóbbi 2—3 év| ben elfogadott célszerűen ai- j kalmazható újítások bevezetése, az anyagi ösztönzés érvényesülése az üzemben A takarékosság hogyan jut kifejezésre pl. a gépek, anyagok fel- használásában. a munka szervezettségével, gépek üzemeltetésével stb. kapcsolatos kérdések tanulmányozása. A szakszerű pártmunka legfontosabb követelménye végül is. hogy a pártszervezet képes legyen az adott üzem egész gazdasági tevékenységét áttekinteni, konkrétan bírálni és elsősorban a jobb munkára szüntelenül ösztönözni. Továbbá az üzem életében tapasztalt jelenségeket összefüggéseiben szemlélje, s ne engedje, hogy a népgazdasági érdekek bármikor is háttérbé szoruljanak. Mindehhez fontos feltétel, hogy a pártszervezetek az eddiginél jobban támaszkodjanak a legjobb szakemberekre, szakmunkásokra, a szocialista brigádokra. Általában a párt- szervezetek karolják fel a legtehetségesebb dolgozókat, teremtsenek velük szoros emberi kapcsolatokat is és ösztönözzék őket kezdeményezésre, újításokra. a még a pártéletben sok * helyen hiba, hogy a párt szervezeti erősítését elválasztva kezelik a gazdaság- szervező munkától Márpedig a pártszervezet szervezeti erősítése, a pártépítés, és a termelésszervező munka szoros egységet alkotnak. A termelési eredmények függnek attól, hogy milyen aktívak, tekintélyesek egy-egy területen a kommunisták, hogy egyáltalán van-e olyan párttag egy-egy munkahelyen, aki cselekvésre mozgósít. A szervezeti megerősítés feladatot ad a kommunisták egységének nap mint nap történő megteremtése, — politikai, szakmai fejlődése —, a pártszervezetekben elsősorban az ifjúság élenjárói közül az utánpótlás biztosítása terén. A most sorra kerülő alap- szervezeti taggyűléseken támasszunk pártmunkánkban nagyobb követelményeket és érdemes volna érvényt szerezni e cikkben megfogalmazott és .helyileg is. fontos kérdéseknek. Földes Andrásné, a megyei pártbizottság párt- és tömegszervezetek osztályának vezetője Mohács közelében — a Bó- lyi Állami Gazdaság területén — nemrég új tojásgyár épült, amely jelenleg a legjobb típusnak számít Magyar- országon. A korszerű épületekben egyszerre 23 000 csibét, illetve jércét nevelnek és 40 ezer tojótyúkot tartanak. A teljes üzemelés megindulása után évente nyolcmillió tojás kerül ki innen. Mint minden — hazánkban — új gazdasági épület típustervét, a mohácsi tojásgyárét is nemzetközi adatok alapján készítették el. Az, hogy a külföldön bevált módszerek. megoldások mennyire felelnek meg a mi viszonyainknak, csak üzemelés közben derülnek ki. Ezért a Földművelésügyi Minisztérium építési és beruházási igazgatóságának utasítására a legújabb típusú állattartási épületeken „mull-szériás” vizsgálatot végeznek, ami után minősítik azokat. Csak az így megvizsgált és jóváhagyott típustervek kerülhetnek — esietleges módosításokkal — országos elterjesztésre a jövőben. A baromfitartásd épületek minőségi vizsgálata a mohácsi telepen történik, ahol — a Földművelésügyi Minisztérium véleménye szerint — leginkább biztosítottak a megfelelő tartási feltételek. A vizsgálat I céljára egy 12 000 ' férőhelyes csibenevelőt, egy 5500 férőhelyes jércenevelőt és egy 5000 férőhelyes tojóházat je- j löltek ki. A vizsgálatokat az Agrártudományi Egyetem mezőgazdasági építészeti és állat- I élettani tanszékének közös kutatócsoportja végzi. A szakemberek között építészmérnök, technológus gépész, meteoro- j lógus, állatorvos és mezőgazdász van. Munkájukat sok j műszer és egy laboratórium- j gépkocsi is segíti. Két téli és egy nyári időszakon át folyik a vizsgálat, hogy egyaránt képet kapjanak az épületeknek és a berendezéseiknek a hidegre, illetve a melegre történő reagálásáról. Ellenőrzik, hogy termelés-környezeti, épületszerkezeti és épületgépészeti, technológiai üzemtaní és gépesítési, valamint műszaki gazdaságossági szempontból megfelelnek-e a követelményeknek. A helyi szakemberek a munka egész tartama alatt gyűjtik a különböző adatokat; amelyeket aztán az Agrártudományi Egyetemen feldolgoznak. A mintegy négyszáz napos vizsgálat után minősítik az új baromfitairtási épületeket, meg állapítják előnyeiket és hátrányaikat, esetleges hibáikat, s erről „bdzonyítvány”-t állítanak ki. Ennek figyelembevételével módosítják majd az országszerte építendő csibe-, illetve jércenevelők és tojóházak típusterveit. Kettős farsangi svábból Pécsett 1600 vendéget várnak a bálra Különbussok, vidéki vendégek A hagyományos svábbált ebben az évben „két részletben” rendezik meg Pécsett az Olimpia étterem összes helyiTiszteletben kell tartási a tsz demokráciát! Ha valaki megkérdezne tőlem, hogy mi is az a termelőszövetkezeti demokrácia, tömören ezt a választ adhatnám: — Egy demokratikus rendszer, amely a tsz minden tagjának jogegyenlőséget, azonos lehetőségeket és kötelezettségeket biztosít. E rendszerben a tagok egymás mellé rendeltek, részt vesznek az irányításban, szabadon választják vezetőiket és a többségi akarat érvényesül a kisebbség felett. A tsz tagjainak túlnyomó többsége e közösségi formába jól beilleszkedett, kötelességét végrehajtja és él a jogaival. Vannak mégis számosán — tsz-vezetők, tsz- tagok, állami vezetők, alkalmazottak —, akik tévesen értelmezik vagy lebecsülik a termelőszövetkezeti demokráciát. Kőszegi János elvtársat pár évvel ezelőtt választotta meg elnökéül a vókányi tsz tagsága. Az emberek a korábbi évekből mint a kis- tótfalusi tanács határozott, rendszerető elnökét ismerték. Az akkor rengeteg anyagi gonddal küszködő vókányi tsz tagjai bizalommal fogadták és választották meg elnöknek, azt remélték, hogy Igazságossága, rend- szeretete változást hoz a termelőszövetkezet életébe. Működésének első két évében fokozatosan javult a termelőszövetkezet gazdálkodása és tagjainak jövedelme. A rendbontókat, munkakerülőket nem tűrte meg, ezzel jól szolgálta a közösség akaratát. Ahogy múlt az idő, Kőszegi elvtárs egyre jobban meggyőződött arról, hogy az ő vezetési módszere jó, és ez elbizakodottá tette. A határozott, rendszerető ember rövid időn beiül a jól dolgozó tagokkal szemben is durván, mindenben hibát kereső, bizalmatlanná vált. Egyre gyakrabban jöttek a panaszok a járási szervekhez. A járási vezetők meglátogatták Kőszegi János elvtársat, felhívták figyelmét hibáira. Kőszegi elvtárs megfogadta, hogy változtat azokon. A gyakorlatban azonban nem így történt. Bizalmatlansága csak nőtt, az irányítás kérdéseit nem beszélte meg a tsz-vezetőkkel, lebecsülte azok képességeit, tapasztalatát. Intézkedései kapkodóvá váltak, minek folytán a munka egyre szervezetlenebbé lett, ez őt idegessé tette, és nemegyszer durván bánt a tagokkal. A tsz-tagok figyelmeztették, hogy az erkölcsi károkon túl az ilyen vezetésből gazdasági károk származhatnak Kőszegi elvtárs a bírálatokat nem szívlelte meg, több esetben vezetőségi határozat nélkül intézkedett, olyankor is, amikor a vezetőség állás- foglalására szükség lett volna. Ha valami hiba volt, azt a tsz-tagokra és a szakbeosztottakra hárította. A küldöttgyűlés és a járási szakvezetés véleményét nem kérte ki és új, teljesen gyakorlatlan, tapasztalatlan fő- agronómust állított be, aminek következménye a tsz- tagok munkakedvének csökkenése, a termelésben pedig szervezetlenség lett. A Pécsi járási Pártbizottság vezetői az események után úgy látták, hogy hiába való volt a fáradozás és a türelmi idő Kőszegi elvtárssal kapcsolatban. Ezért vizsgálatot rendeltek el és annak eredménye alapján közgyűlés elé vitték Kőszegi elvtárs vezetési módszerét, egyúttal javasolták a bizalom megvonását. A nép választott vezetőiben a maga gondolat»*, akaratát, vágyait lát.ia kikristályosodott formában. Kineveli vezetőit és bizalommal néz rájuk. Aki e bizalommal visszaél, az menthetetlenül elbukik. RÓNASZÉKI FERENC, a Pécsi járási Pártbizottság politikai munkatársa ségében. Ugyanis tavaly a svábbálra mintegy kétezren jöttek össze és így nagy volt a zsúfoltság, kevés a hely a tánchoz. Ezért a rendező bizottság január 30-án és február 20-án rendezi meg a svábbált, mindegyikre 800 vendéget várnak A pécsi farsangi svábbálra elővételben lehet jegyet biztosítani a Magyar Rádió pécsi stúdiójában (Zetkin Klára utca 1. sz.) A belépőjegy ára a tavalyihoz hasonlóan 20 forint, ehhez jön még 20 forint kötelező vacsorafogyasztás, vagyis a vacsorajegyet csatolják a belépőjegyhez és így az együttesen 40 forint személyenként. A rendező bizottság már most felhívja az érdeklődők figyelmét arra, hogy minél előbb szerezzék be belépőjegyeiket a Magyar Rádió pécsi stúdiójában. mert a tavalyi érdeklődésből arra lehet következtetni, hogy az 1600 jegy kevés lesz. A január 30-i svábbálon a Pécsi Helyőrség zenekarából alakított 12 tagú fűvószeneka, játszik, míg február 20-án a komlói bányász fúvószenekar szolgáltatja a zenét este 7-től reggel 7-ig. A vendégek háromféle vacsora közül választhatnak majd, lesz disznótoros, sertéssült és vegyespörkölt, hozzá tűrósrétes és farsangi fánk. Máris híre érkezett, hogy a vidékiek különautóbuszer jönnek a hagyományos pécsi svábbálra, sőt vendégeket várnak Bács-Kiskun megyéből is. Svábbált rendeznek idén Pécsváradon is. * i , ““ Dél-Dunántúli Aramszolgáltai tó V. komlói üzemvezetősége ér' tesíti fogyasztóit, hogy január 2S„ ! és 26-án reggel 8 órától 16 óráig épitési munkák miatt áramszünetet tart as alábbi helyeken: üj- , telep, Béiketelep, Bajcsy Zs. utca és orvon lakás o k, ■ j.
