Dunántúli Napló, 1965. január (22. évfolyam, 1-26. szám)

1965-01-24 / 20. szám

*985. JANUÁR 21 napló 3 flz üzemi pártszervezetek februári taggyűlése e.é „Bizonyítvány"-t kap a mohácsi tojásgyár Egyetemi tanárok minősítik a „nullszéria s6í épületeket A Központi Bizottság 1964 H decemberi ülésén gon­dosan megvizsgálta gazdasági életünk fejlődését és kijelölte az 1965-ös év legfőbb felada­tait. A Központi Bizottság e határozatának . végrehajtása pártszervezeteink elé helyes gazdaságpohttkai célkitűzése­ink következetesebb megvaló­sításáért indított harcot ál­lítja. Ipari tenmeliésünk további fejlesztése napjainknak is leg­főbb feladatai közé tartozik. Ennek egyre inkább nem új üzemek tömeges létesítése, a létszám növelése a fő útja, hanem a műszaki fejlesztés, a költségek csökkentése, az eddiginél jóval termeléke­nyebb munka megteremtése. Ez pedig belső tartalékok sok­kal célszerűbb felhasználását, az ezt elősegítő munka- és üzemszervezést az eddigieknél jobban előtérbe állítja. A bel­ső és külső piac a termékek korszerűsítését, a választék bővülését, az áruk jobb mi­nőségét és olcsóbbá tételét igényli. Vagyis életszínvona­lunk további emelésének lehe­tőségeit, a nemzetközi piaccal való versenyképességünk meg­alapozását kell megteremte­nünk. Pártszervezeteink már a ha­talom kivívásával egy időben foglalkoztak a termelés kérdé - so' vei. Mindig a termelés el­ső' vonalában tevékenykedtek. Akkor legfőképpen a termelés pártellenőrzése volt a gyakor­ié*. A párt VIII. kongresszusa óta történt újaibb minőségi előrelépés a termelés terén végzett pártmunkában, mert a gazdaságszervező munka ke­rült előtérbe. Az elmúlt egy­két évben a pártszervezetek a fő' figyelmét — az ellenőrzés mellett — egyre jobban a vég­re Vi itás megszervezésére for­dították. Üzemi pártszerveze­teink zöme jó úton van a té- retti^bégy egyre mélyrehatób­ban befolyásolja a termelést. Ezt á műit év végén megtar­tott Vezetőségválasztó taggyű­lések igen jól mutatták. E ta.ysvű lések helyesen össze­gezték egy-egy területen a te -melés érdekeit szolgáló leg­fontosabb tennivalókat, bátran szóltak a hibákról. A felelős gazda szemével mérték meg a kommunisták a helyzetet. A Központi Bizottság útmu­tatásai mellett párt-alapszer- veze*eink taggyűlései is hang­súlyozták, hogy ahhoz, hogy gazdasági céljaink valósággá vá’ttnak, szükséges a pártve­zetés hatékonyságát, a párt­munka színvonalát tovább emelni. Az egyik területen az üzé­rt- ' nártmunka színvonala eme- 1é' a gazdasági tevékeny- sirt és a politikai, ideológiai vv-'-a szorosabb kapcsolatá­nak megteremtése. Egyszóval fc>’ '■'.ni kell a nevelő és szer­vező munkát, a vezetők és a doVozók körében. A pártszer­vezetek nem végezhetik a gaz­da s őgvezetőkkel azonos módon munkájukat. A pártmunka feladata nem elsősorban a „kell” hangsúlyozása, hanem a dolgozók kíváncsiak a „máért re”, a „hogyanra”, a jövőt érintő kérdésekre, s erre szük­séges választ adni, ezt ma­gvarázni. így lehet csak megfelelő szemléletet, politikai hangula­tot, egészséges munkamorált teremteni, olyant, amely újabb alkotásra, cselekvésre ösztön­zi a dolgozókat, különösen szo­cialista brigádjainkat. A poli­tikai munka eszközeivel lehet elsősorban túljutni a fejlődést Rostkikészítő Vállalat Drávaszabolcsi Lengyára kisegítő m munkásokat felvesz 16—24 éves korig Munkaidő szerződés sze­rint. Női munkásszállás van. — Ebéd és vacsora üzemi konyhán. — Je­lentkezés levélben vagy személyesen határsáv­engedéllyel. I gátló szemléletbéli hibákon, hogy csak néhányat említsek ezek közül: amikor „csak a vállalat érdekei” kerülnek szá­mításba, a „pillanatnyi” elő­nyök alapján születnek dönté­sek, a „közömbösség”, „meg- szokottság”, amelyek gátat je­lentenek a tartalékok feltárá­sában, az „érzéketlenség” a munka jobb megszervezése iránt, a .kellő kritikus szem­lélet” az eredmények biztosí­tása érdekében, a „kéz kezet mos” eluralkodása, a „konzer­vativizmus”, ami az új szé­leskörű elterjesztését hátrál­tatja, és sorolhatnánk még tovább a politikai nevelő- munka, az ideológiai harc te­rületén jelentkező vaskos fel­adatainkat Úgy gondolom, hogy már ez a felsorolás tud­ja érzékeltetni azt, hogy miért fontos a politikai és gazdasági munka együttes végzésének az eddigieknél is erőteljesebb hangsúlyozása. Elvi-politikai harc nélkül nem lehet a pa­zarlás, a fegyelmezetlenség, a szervezetlenség ellen eredmé­nyesen fellépni. Az 1964-es év során párt­” és mozgalmi szervek is valahányszor beszélgetéseket folytattak a kommunisták, a dolgozók egy-egy csoportjával, mindig jelentős helyet foglalt el a munkások mondanivalói között, hogy a vezetés támasz­kodjon jobban az üzem dol­gozóira, a vezetők és a dolgo­zók kapcsolatait a napi ter­melőmunka során erősíteni kellene. Elhangzott elé? gyak­ran az az igény is, hogy a he­lyi lehetőségek kihasználása révén is lehetne esetenként többet tenni a dolgozók élet- és munkakörülményeinek to­vábbi javítása érdekében. Mindez az igazgatóktól, a műszakiaktól, de a kisebb be­osztású vezetőktől is többsé­gében jobb politikai hozzáál­lást, a vezetés olyan új mód­szereinek meghonosítását igényli,- ahol a dolgok igazga­tása mellett az emberek, mun­káskollektívák vezetése is megfelelő helyet kap. Mind­ezek politikai kérdésként tör­ténő kezelése papjainkban tár­sadalmi szükségszerűség. Csak mindez biztosíthatja a veze­tés számára a kellő támoga­tást, a dolgozóknál ma még gyakran és elég széles körben tapasztalt lazaságokkal szem­beni határozott, következetes fellépéshez. Csak így javulhat tovább a vezetők és dolgozók olyan kap­csolata, amely a szervezet­tebb, intenzívebb munkát biz­tosítja. Érdemes volna a párt- szervezeteknek kezdeményezni egy-egy adott üzemben a gaz­dasági vezetés helyzetének megvitatását — a tapasztala­tok, széles körben megfogal­mazott igények és a most megjelent ide vonatkozó ren­delkezések alapján. Általában a pártszervek legyenek a te­rületen kezdeményezők követ­kezetesek. Támogassák esnem utolsósorban ellenőrizzék a vezetők ilyen munkáját. Mind­ezt úgy végezzék, hogy a ve­zetés érezze a pártszervek legteljesebb bizalmát, segítő- készségét. A másik fontos terület. ** ahol alapszervezeteink­ben a további fejlődés elen­gedhetetlen: a még konkré­tabb, szakszerűbb pártmunka. Ez azt jelenti pl., hogy a párt­vezetőségek a jövőben ne csu­pán a napi munka eredmé­nyeit ismerjék meg a befutott jelentések révén, hanem ke­ressék a hibák forrásait. Le­gyen a termelés pártellenőr­zése differenciáltabb és olyan kérdések elemzésére irányul­jon, amelyekre a vállalati sta­tisztikák, összesítők nem ad­nak választ. Az ilyen módon szerzett tapasztalaitoknak ne a hiba keresése legyen elsősor­ban a célja, hanem a dolgo­zóknak a végrehajtásra törté­nő mozgósítását szolgálják. A pártszervezetek termeléssel kapcsolatos éves intézkedési terveibe kívánkoznak a kö­vetkező feladatok: az impro­duktív költségek alakulásának vizsgálata, az utóbbi 2—3 év­| ben elfogadott célszerűen ai- j kalmazható újítások bevezeté­se, az anyagi ösztönzés érvé­nyesülése az üzemben A ta­karékosság hogyan jut kifeje­zésre pl. a gépek, anyagok fel- használásában. a munka szer­vezettségével, gépek üzemel­tetésével stb. kapcsolatos kér­dések tanulmányozása. A szak­szerű pártmunka legfontosabb követelménye végül is. hogy a pártszervezet képes legyen az adott üzem egész gazdasá­gi tevékenységét áttekinteni, konkrétan bírálni és elsősor­ban a jobb munkára szünte­lenül ösztönözni. Továbbá az üzem életében tapasztalt je­lenségeket összefüggéseiben szemlélje, s ne engedje, hogy a népgazdasági érdekek bár­mikor is háttérbé szoruljanak. Mindehhez fontos feltétel, hogy a pártszervezetek az ed­diginél jobban támaszkodja­nak a legjobb szakemberekre, szakmunkásokra, a szocialista brigádokra. Általában a párt- szervezetek karolják fel a leg­tehetségesebb dolgozókat, te­remtsenek velük szoros embe­ri kapcsolatokat is és ösztö­nözzék őket kezdeményezésre, újításokra. a még a pártéletben sok * helyen hiba, hogy a párt szervezeti erősítését el­választva kezelik a gazdaság- szervező munkától Márpedig a pártszervezet szervezeti erő­sítése, a pártépítés, és a ter­melésszervező munka szoros egységet alkotnak. A termelési eredmények függnek attól, hogy milyen aktívak, tekintélyesek egy-egy területen a kommunisták, hogy egyáltalán van-e olyan párt­tag egy-egy munkahelyen, aki cselekvésre mozgósít. A szer­vezeti megerősítés feladatot ad a kommunisták egységének nap mint nap történő megte­remtése, — politikai, szakmai fejlődése —, a pártszerveze­tekben elsősorban az ifjúság élenjárói közül az utánpótlás biztosítása terén. A most sorra kerülő alap- szervezeti taggyűléseken tá­masszunk pártmunkánkban nagyobb követelményeket és érdemes volna érvényt szerez­ni e cikkben megfogalmazott és .helyileg is. fontos kérdések­nek. Földes Andrásné, a megyei pártbizottság párt- és tömegszerveze­tek osztályának vezetője Mohács közelében — a Bó- lyi Állami Gazdaság terüle­tén — nemrég új tojásgyár épült, amely jelenleg a leg­jobb típusnak számít Magyar- országon. A korszerű épületek­ben egyszerre 23 000 csibét, illetve jércét nevelnek és 40 ezer tojótyúkot tartanak. A teljes üzemelés megindulása után évente nyolcmillió tojás kerül ki innen. Mint minden — hazánkban — új gazdasági épület típustervét, a mohácsi tojásgyárét is nemzetközi ada­tok alapján készítették el. Az, hogy a külföldön bevált mód­szerek. megoldások mennyire felelnek meg a mi viszo­nyainknak, csak üzemelés köz­ben derülnek ki. Ezért a Föld­művelésügyi Minisztérium épí­tési és beruházási igazgatósá­gának utasítására a legújabb típusú állattartási épületeken „mull-szériás” vizsgálatot vé­geznek, ami után minősítik azokat. Csak az így megvizs­gált és jóváhagyott típuster­vek kerülhetnek — esietleges módosításokkal — országos elterjesztésre a jövőben. A baromfitartásd épületek minőségi vizsgálata a mohácsi telepen történik, ahol — a Földművelésügyi Minisztérium véleménye szerint — legin­kább biztosítottak a megfelelő tartási feltételek. A vizsgálat I céljára egy 12 000 ' férőhelyes csibenevelőt, egy 5500 férő­helyes jércenevelőt és egy 5000 férőhelyes tojóházat je- j löltek ki. A vizsgálatokat az Agrártudományi Egyetem me­zőgazdasági építészeti és állat- I élettani tanszékének közös kutatócsoportja végzi. A szak­emberek között építészmérnök, technológus gépész, meteoro- j lógus, állatorvos és mezőgaz­dász van. Munkájukat sok j műszer és egy laboratórium- j gépkocsi is segíti. Két téli és egy nyári időszakon át folyik a vizsgálat, hogy egyaránt ké­pet kapjanak az épületeknek és a berendezéseiknek a hideg­re, illetve a melegre történő reagálásáról. Ellenőrzik, hogy termelés-környezeti, épület­szerkezeti és épületgépészeti, technológiai üzemtaní és gé­pesítési, valamint műszaki gazdaságossági szempontból megfelelnek-e a követelmé­nyeknek. A helyi szakemberek a munka egész tartama alatt gyűjtik a különböző adatokat; amelyeket aztán az Agrártu­dományi Egyetemen feldolgoz­nak. A mintegy négyszáz napos vizsgálat után minősítik az új baromfitairtási épületeket, meg állapítják előnyeiket és hátrá­nyaikat, esetleges hibáikat, s erről „bdzonyítvány”-t állíta­nak ki. Ennek figyelembevéte­lével módosítják majd az or­szágszerte építendő csibe-, il­letve jércenevelők és tojóhá­zak típusterveit. Kettős farsangi svábból Pécsett 1600 vendéget várnak a bálra Különbussok, vidéki vendégek A hagyományos svábbált ebben az évben „két részlet­ben” rendezik meg Pécsett az Olimpia étterem összes helyi­Tiszteletben kell tartási a tsz demokráciát! Ha valaki megkérdezne tőlem, hogy mi is az a ter­melőszövetkezeti demokrá­cia, tömören ezt a választ adhatnám: — Egy demokratikus rend­szer, amely a tsz minden tagjának jogegyenlőséget, azonos lehetőségeket és kö­telezettségeket biztosít. E rendszerben a tagok egy­más mellé rendeltek, részt vesznek az irányításban, sza­badon választják vezetői­ket és a többségi akarat ér­vényesül a kisebbség felett. A tsz tagjainak túlnyomó többsége e közösségi formá­ba jól beilleszkedett, köte­lességét végrehajtja és él a jogaival. Vannak mégis szá­mosán — tsz-vezetők, tsz- tagok, állami vezetők, alkal­mazottak —, akik tévesen értelmezik vagy lebecsülik a termelőszövetkezeti demok­ráciát. Kőszegi János elvtársat pár évvel ezelőtt választotta meg elnökéül a vókányi tsz tagsága. Az emberek a ko­rábbi évekből mint a kis- tótfalusi tanács határozott, rendszerető elnökét ismer­ték. Az akkor rengeteg anya­gi gonddal küszködő vóká­nyi tsz tagjai bizalommal fogadták és választották meg elnöknek, azt remélték, hogy Igazságossága, rend- szeretete változást hoz a termelőszövetkezet életébe. Működésének első két évé­ben fokozatosan javult a ter­melőszövetkezet gazdálkodá­sa és tagjainak jövedelme. A rendbontókat, munkake­rülőket nem tűrte meg, ez­zel jól szolgálta a közösség akaratát. Ahogy múlt az idő, Kősze­gi elvtárs egyre jobban meg­győződött arról, hogy az ő vezetési módszere jó, és ez elbizakodottá tette. A hatá­rozott, rendszerető ember rövid időn beiül a jól dol­gozó tagokkal szemben is durván, mindenben hibát kereső, bizalmatlanná vált. Egyre gyakrabban jöttek a panaszok a járási szervek­hez. A járási vezetők megláto­gatták Kőszegi János elvtár­sat, felhívták figyelmét hi­báira. Kőszegi elvtárs meg­fogadta, hogy változtat azo­kon. A gyakorlatban azon­ban nem így történt. Bizal­matlansága csak nőtt, az irányítás kérdéseit nem be­szélte meg a tsz-vezetőkkel, lebecsülte azok képességeit, tapasztalatát. Intézkedései kapkodóvá váltak, minek folytán a munka egyre szer­vezetlenebbé lett, ez őt ide­gessé tette, és nemegyszer durván bánt a tagokkal. A tsz-tagok figyelmeztették, hogy az erkölcsi károkon túl az ilyen vezetésből gazdasá­gi károk származhatnak Kő­szegi elvtárs a bírálatokat nem szívlelte meg, több esetben vezetőségi határozat nélkül intézkedett, olyankor is, amikor a vezetőség állás- foglalására szükség lett vol­na. Ha valami hiba volt, azt a tsz-tagokra és a szakbeosz­tottakra hárította. A kül­döttgyűlés és a járási szak­vezetés véleményét nem kérte ki és új, teljesen gya­korlatlan, tapasztalatlan fő- agronómust állított be, ami­nek következménye a tsz- tagok munkakedvének csök­kenése, a termelésben pedig szervezetlenség lett. A Pécsi járási Pártbizott­ság vezetői az események után úgy látták, hogy hiá­ba való volt a fárado­zás és a türelmi idő Kő­szegi elvtárssal kapcsolat­ban. Ezért vizsgálatot ren­deltek el és annak eredmé­nye alapján közgyűlés elé vitték Kőszegi elvtárs veze­tési módszerét, egyúttal ja­vasolták a bizalom megvo­nását. A nép választott vezetői­ben a maga gondolat»*, aka­ratát, vágyait lát.ia kikristá­lyosodott formában. Kine­veli vezetőit és bizalommal néz rájuk. Aki e bizalom­mal visszaél, az menthetet­lenül elbukik. RÓNASZÉKI FERENC, a Pécsi járási Pártbizott­ság politikai munkatársa ségében. Ugyanis tavaly a svábbálra mintegy kétezren jöttek össze és így nagy volt a zsúfoltság, kevés a hely a tánchoz. Ezért a rendező bi­zottság január 30-án és feb­ruár 20-án rendezi meg a sváb­bált, mindegyikre 800 vendé­get várnak A pécsi farsangi svábbálra elővételben lehet jegyet bizto­sítani a Magyar Rádió pécsi stúdiójában (Zetkin Klára ut­ca 1. sz.) A belépőjegy ára a tavalyihoz hasonlóan 20 forint, ehhez jön még 20 forint köte­lező vacsorafogyasztás, vagyis a vacsorajegyet csatolják a be­lépőjegyhez és így az együtte­sen 40 forint személyenként. A rendező bizottság már most felhívja az érdeklődők figyel­mét arra, hogy minél előbb szerezzék be belépőjegyeiket a Magyar Rádió pécsi stúdiójá­ban. mert a tavalyi érdeklő­désből arra lehet következtet­ni, hogy az 1600 jegy kevés lesz. A január 30-i svábbálon a Pécsi Helyőrség zenekarából alakított 12 tagú fűvószeneka, játszik, míg február 20-án a komlói bányász fúvószenekar szolgáltatja a zenét este 7-től reggel 7-ig. A vendégek háromféle va­csora közül választhatnak majd, lesz disznótoros, sertés­sült és vegyespörkölt, hozzá tűrósrétes és farsangi fánk. Máris híre érkezett, hogy a vidékiek különautóbuszer jönnek a hagyományos pécsi svábbálra, sőt vendégeket vár­nak Bács-Kiskun megyéből is. Svábbált rendeznek idén Pécsváradon is. * i , ““ Dél-Dunántúli Aramszolgálta­i tó V. komlói üzemvezetősége ér­' tesíti fogyasztóit, hogy január 2S„ ! és 26-án reggel 8 órától 16 óráig épitési munkák miatt áramszüne­tet tart as alábbi helyeken: üj- , telep, Béiketelep, Bajcsy Zs. utca és orvon lakás o k, ■ j.

Next

/
Thumbnails
Contents