Dunántúli Napló, 1965. január (22. évfolyam, 1-26. szám)

1965-01-23 / 19. szám

Számvetés A Magyar Népköztársaság küldöttsége fiz Elnöki Tanács ülése A Központi Statisztikai Hi­vatal jelentése az 1964. évi népgazdasági terv teljesítésé­ről egy eredményekben gaz­dag esztendő számvetése. Tavaly továbbfejlődött nép­gazdaságunk, a nemzeti jö­vedelem mintegy négy szá­zalékkal növekedett. Az ipar egésze túlteljesítve tervét, mintegy 9 százalékkal ter­melt többet 1963-hoz képest. 25 százalékkal nőtt a ce­ment-, 28-cal a földgázter­melés, a híradástechnikai cikkek és a bútorok gyártá­sa 13 százalékkal emelke­dett, a háztartási hűtőszek­rények gyártása pedig csak­nem megkétszereződött. No­ha a mezőgazdaság összter­melése csak kismértékben növekedett, mégis — hosszú évek óta először — biztosí­tott az ország évi kenyér­gabona-szükséglete és gyara­podott az állatállomány. A közlekedési vállalatok 10 szá­rai ékkai több árut szállítot­tak. s a kiskereskedelmi el­adás a tervezettnél nagyobb mértékben, 1,6 százalékkal haladta meg az előző évi szintet. A második ötéves terv ne­gyedik esztendejében tovább növekedett a lakosság élet­színvonala. Erre atal a bevé­telek és a vásárlások emel­kedése, a mintegy 50 400 új lakás, a külföldre utazó ma­gyar állampolgárok — az 1963 évinél két és félszer naeyobb —, csaknem másfél- milliós statisztikája. Az új üzemek mellett elkészült az Erzsébet-híd, több áruház és újjálépült a Divatcsarnok. ~A kórházi ágyak száma 800-zal gyarapodott- és további hat százalékkal csökkent a cse­csemőhalandóság. A főisko­lákon, az egyetemeken ta­nulók száma 11 százalékkal nőtt és több mint 200 ezer­rel gyarapodott a tv-előfize- tők száma. íme: jobban, egészségesebben és kulturál­tabban élünk, mint akár csak rév évvel ezelőtt. Az idei tervek az elért életszínvonal megtartását és stabilizálását tűzik célul. Ez sem könnyű feladat, hiszen már ismertek a második öt­éves terv utolsó esztendejé­nek bonyolult és nehéz ten­nivalói. A tavalyi év szám­vetése ezekre is utal. Két fontos iparágban mutatko­zott számottevő lemaradás 1964-ben. A gépipar 98,9 szá­zalékra, az építőipari válla­latok 92 százalékra teljesí­tették eredeti terveiket. Az idei év termelési ütemének mérséklése elsősorban e két iparág feladataiban tükröző­di'.-. A gépipar termelése pél­dád a tavalyi 8,5 százalék­kal szemben csak négy szá­(Folytatás a 4. oldalon) hazaérkezett Varsóból Jövedelemadó-mentesek az újtelepítésü gyümölcsösök A Népköztársaság Elnöki Tanácsa pénteken ülést tar­tott. Módosította a mezőgaz­dasági lakosság általános jö­Pén tekeri hazaérkezett Var­sóból a Magyar Népköztársa­ság küldöttsége, amely Kádár Jánosnak, a Magyar Szocialis­ta Munkáspárt Központi Bi­zottsága első titkárának, a kormány elnökének vezetésé­vel részt vett a Varsói Szer­ződés tagállamai politikai ta­nácsadó testületének ülésén. A küldöttség tagja volt Czi- nege Lajos, a Magyar Szocia­lista Munkáspárt Politikai Bi­zottságának , póttagja, vezér- ezredes, honvédelmi minisz­ter, Péter János külügyminisz tér, Erdélyi Károly külügymi­niszter-helyettes. A tanácsko­zásokon a küldöttség tagjaként részt vett Martin Ferenc, ha­zánk lengyelországi nagykö­vete is. A küldöttséget a Nyugati pályaudvaron Apró Antal, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagja, a kormány elnök- helyettese, Nemes Dezső, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagja, a Központi Bizott­ság titkára, dr. Csanádi György közlekedés- és posta- ügyi miniszter, Púja Frigyes, az MSZMP Központi Bizott­sága külügyi osztályának ve­zetője, Köteles Jenő altábor­nagy, a honvédelmi miniszter első helyettese, Szarka Károly külügyminiszter-helyettes és dr. Gál Tivadar, a Miniszter- tanács Titkárságának vezetője fogadta. Ott volt a fogadtatá­son Jan Kiljanczyk, a Len­gyel Népköztársaság budapes­ti nagykövete. Szovjet kereskedelmi küldöttség érkezett Budapestre A. I. Szmimovnak, a Ke­reskedelmi Állami Bizottság elnökhelyettesének vezetésé­vel pénteken négytagú szovjet kereskedelmi küldöttség érke­zett Budapestre. A delegáció tárgyalásokat folytat a Kül- és Belkereskedelmi Minisztérium vezetőivel a két ország közötti árucsereforgalom bővítésének lehetőségeiről, elsősorban a közfogyasztási cikkek cseréjé­nek növeléséről. A küldöttség fogadására a Keleti pályaud­varon megjelent Sebes Sán­dor, a belkereskedelmi mi­niszter első helyettese és Dar­vas László külkereskedelmi miniszterhelyettes. Ott volt B. K. Puskin, a Szovjetunió magyarországi kereskedelmi képviseletének vezetője is. vedelemadójáról szóló tör-! vényerejű rendeletekei: esze­rint az újonnan te' »pített gyümölcsösök 2—10 évig men­tesek a jövedelemadó alól. Az Elnöki Tanács hozzá­járult dr. Zemplén György budapesti hittudományi aka­démiai tanárnak a római pá­pai Magyar Egyházi Intézet igazgatójává történő kineve­zéséhez és e minőségben való működéséhez. Az Elnöki Tanács megerő­sítette az Egyesült Nemzetek alapokmányának az ENSZ közgyűlése 1991/18. számú ha­tározatával elfogadott módo­sítását; megerősítette továbbá a Magyar Népköztársaság kor­mánya és a Luxemburgi Nagy hercegség kormánya között a légiközlekedés tárgyában alá­írt egyezményt. Az Elnöki Tanács ezután egyéb ügyeket tárgyalt, sí Dr. Zemplén György pénte­ken délben Dobi István, az Elnöki Tanács elnöke előtt a Magyar Népköztársaság alkot­mányára letette az esküt. Je­len volt Kiss Károly, az El­nöki Tanács titkára és Prant- ner József, az Állami Egyház­ügyi Hivatal elnöke. , Tís bemutató gazdaság Baranyában készül a mezőgazdasági szakbemutaiók idei programja A mezőgazdaság bemutató üzemei most készítik a ta­pasztalatcserék és a Sizakm ai bemutatók idei programját. Az országban több mint 200 be­mutató gazdaság van. Bara­nyában tíz gazdaság foglalko­zik a különféle szakmai be­mutatókkal. Ezek: a Szent­lőrinci Tangazdaság, a Pécsi Szőlészeti Kutató Intézet, a Bólyi Állami Gazdaság és hét termelőszövetkezet. A külön­böző üzemágakban az újabb termelési eljárásokról tavaly több mint ezer bemutatót tar­tottak országosan. Ezeken ösz­szesen mintegy 1200 megyei szakember vett részt. A bemutató gazdaságok ter­vében az idén 13 főbb téma­kör szerepel. A gépállomások többségének megszűntével, a termelőszövetkezetek saját gépparkjának kialakulásával most előtérbe került a gépe­sítési téma. Több, már régeb­ben gépesített termelőszövet­kezetben mutatják be, hogyan kell a legésszerűbben és gaz­daságosabban létrehozni a sző vetkezeti gépudvart, felszerel­ni és üzemeltetni a gépkar- j banitartó műhelyt. 1 Ülést tartott a képviselők Baranya megyei csoportja Megyénk országgyűlési képviselői a Dunántúli Napló szerk esztőségében HM János felvétele A képviselők Baranya me­gyei csoportja első féléves munkatervét és az ebből adó­dó feladatokat vitatta meg pénteki ülésén. Megyénk kép viselői februárban részt vesz­nek a megyei tanács soron- következő ülésén, melyen a községi tanácsszervek tevé­kenységét, Baranya mezőgaz­dasági helyzetét és 1965. évi feladatait, a megye kereske­delmének helyzetét és felada­tait, valamint a népi ellenőr­ző bizottság ez évi munkater­vét vitatják meg. Februárban, márciusban ke­rül sor a képviselőcsoport tagjainak beszámolóira, mely alkalommal a falvakban és városokban találkoznak vá­lasztóikkal. Ugyancsak már­ciusban kerül az ifjúság hely­zetéről és az ezzel kapcsola­tai tennivalókról készült je­lentéi a képviselőcsoport elé; e kérdés előterjesztésében és megvitatásában részt vesznek Baranya—Pécs ifjúságvédelmi tanácsának vezetői is. De en­nek. előzményeként maguk i képviselőcsoport tagjai is vé> giglátogatják a baranyai ne­velőotthonokat, helyszínen tá­jékozódnak az ott nevelkedí fiatalok problémáiról. Júniusban a takarékos gaz­dálkodás kérdéskomplexumái tűzik napirendre, mely előli tájékozódnak fontosabb ipari mezőgazdasági üzemekben, míg a takarékosabb, racioná­lisabb gazdálkodás eredmé­nyeiről, általános helyzetéről a Nemzeti Bank megyei iro­dájának vezetője számol be a képviselőcsoport előtt. A féléves munkaterv meg­vitatása után a Dunántúli Napló szerkesztőségébe láto­gatott a képviselők megyei csoportjaj i

Next

/
Thumbnails
Contents