Dunántúli Napló, 1965. január (22. évfolyam, 1-26. szám)
1965-01-21 / 17. szám
t f Az MSZMP Baranya me^ei Bizottsága és a Megyei Tanács lapja _______ X XII. ÉVFOLYAM, 11. SZÄM ARA 5« FILLÉR 1965. JANUÁR 31.. CSÜTÖRTÖK Készülődés a lipcsei vásárra Termelési „premier“ István II. aknán Szerdán megkezdte a folyamatos termelést a mecseki szénmedence új aknája Szerdán megkezdte a folyamatos termelést a mecseki szénmedence legfiatalabb létesítménye, a 300 vagon szállító kapacitású pécsi István Il-es akna. Kivitele tíz esztendő munkájába és 610 millió forint költségbe került. Impozáns épületei,"' az 51 méter magas aknatorony, a 3000 személyes fürdő és öltöző, továbbá a távirányítással működő szállítórendszer és föld alatti berendezései európai viszonylatban is a legkorszerűbbek közé emeli az aknát. Január 20-án osztottak először tervet az új aknára. Ezzel megkezdődött a felsőbb szintekben rejtőző, mintegy 4 millió tonna szénvagyon ki- bányászása, amelynek elvégzését 4—5 esztendőre ütemezték. A termelési „premier” napján helyezték üzembe a negyedik szinten, 230 méter mélységben az első koncentrált fejtést, amelyben több mint fél kilométer hosszúságban kaparón, szállítószalagokon kezdi útját a szén. Emberi kéz érintése nélkül jut tovább a külszínre is, ahol a csilleforgalmat, az ürítést és rendezést üvegfalú vezérlőfülkéből, gombnyomással irányítják. A napi termelés 100 tonnával indal, de már március elejére 1800 tonnára szaporodik. Az év közepén pedig teljes egészében átveszi a szállítás teendőit István Il.-akna negyven esztendős ikerpárjától, a rekonstrukció miatt leálló István I.-aknától. Az 1910-ig tervezett újabb nagy korszerűsítési, fejlesztési program napi 100 vagon teljesítményű, nagyüzemi koncentráció kialakítását teszi majd lehetővé a pécsi bánya- területen. J fi nin*lián késiül el az iij lejözem Pécsett is lesz joghurt és kefir Egymást érve rakodnak a teherautók a Tejipari Vállalat pécsi üzemének szűkre szabott kapuja alatt. Egyik kocsi hozza, a másik viszi a tejet, állandó a körforgás. A forgalom óriást. Egy év alatt 2 millió 600 ezer liter tejet ittak meg a pécsiek, 424 ezer kiló vajat, 400 ezer liter tejfölt, 260 ezer kiló túrót szállítottak ki az . üzletekbe. Jelentős az exportszállítás is. A Tejipari Vállalat jó mun- ká’át legjobban az igazolja, hogy az elmúlt évben egyet- lenegv reklamáció sem érkezett! És ez nagy szó, mert az üzemben a munkakörülmények egyelőre elég kedvezőt- le"”k. Sokszor elhangzott már, begy a tejüzem kinőtte magát. Az épületek 80 éve épüllek. bővítésre egyszerűen nincs lehetőség. Az üzem napi öt-tízezer liter tej befogadá- ?■ ra készült, és most naponta 40—öO ezer litert dolgoznak fel. Nincs megfelelő tároló és rakodóhely. Ezen az áldatlan állapoton segít a most épülő új üzem, amely még ebben az evben beinduL ________. A z új épület a nyugati vá rosrészben épül, s minden te kintetben modern üzem lesz Négyszer akkora helyen fék szik, mint a mostani. A tá gas, nagy termek mellett kü lön átvételi csarnokot és ké rakodórampát építenek. A; épület egyik oldalán csak < beérkező tejet fogadják, a ma síkon pedig a kimenő árutii dítják útnak. A tervek szerint június e; sejére teljesen befejeződik a építkezés és megindul a pr< baüzemelés. Naponta százezer liter teje dolgoznak fel, és ezt a menj nyiséget az elkövetkezőn évek során az igényekne megfelelően még növelni i tudják. Jóval nagyobb meny nyiségben állítanak elő pa lackozott tejet,, mint eddig. . múl' évi 800 000 liter pala, kos tej helyett akár kétszc annyit is tudnak szállítar, Lehetővé válik eddig ner gyártott új termékek előáll tása. Az év második felébe Pécsett is kapható lesz ka kaó, joghurt, kefir. Ezenki vül üzembe állítanak két vaj köpülő gépet, nem kell Ka posvárról ideszállítani a vajat, A pécsi Sopiana Gépgyár Il-es telepén sorozatban gyártják a borsótöltő automatákat. A korszerűsített konzervipari gépből az első negyedben 44 darabot készítenek szovjet exportra. A lipcsei kiállításon bemutatandó gépek között a borsótöltő is szerepel. A kiállításon a pécsi gépeknek bemutatója Tóvári János, a Il-es telep brigádvezetője lesz. A képen: Lőrinc Sándor és Tóth János az egyik automatát szereli, Foto: Erb Vogfet ért a warsói értekezlet Szerdán megtartotta záró- ülését a Varsó Szerződés Tagállamainak politikai tanácskozó testületé; A záróülésen a megvitatott kérdésekről közös közleményt írtak alá, amelyet később hoznak nyilvánosságra. Fogadás a varsói tanácskozás részvevőinek tiszteletére Edward Ochab, a Lengyel Népköztársaság Államtanácsának elnöke kedden este fogadást adott a Varsói Szerződés Szervezete politikai tanácskozó testületének ülésén részvevő külföldi küldöttségek tiszteletére. A fogadáson jelen voltak: Todor Zsivkov, Antonin Novotny és Jozef Lenárt, Kádár János, Walter Ulbricht és Willy Stoph, Gheorghe Gheorghiu-Dej és Ion Gheorghe Maurer, Leo- nyid Brezsnyev és Alekszej Koszigin és az általuk vezetett küldöttségek tagjai. Lengyel részről ott volt Wla dyslaw Gomulka és Józef Cyrankiewicz. Edward Ochab pohárköszön- tőjében eredményes munkát kívánt a tanácskozás részvevőinek a szocialista országok együttműködéséért, felvirágzásáért és egységéért kifejtett munkájukban. Minden út járható Baranyában Kedd délelőtt még annak örültünk, hogy nemsokára itt a tavasz, de délután már „lefagyott” a mosoly arcunkról: esni kezdett, először havas eső, majd a hó. Szerdára virradó éjjel pedig összesen 8 cm vastagságú hó hullott a városra, de a hófúvásos helyeken a hó vastagsága elérte a 20—30 centimétert. Éjjel erősen fújt a szél, reggelre el csendesedett. A legalacsonyabb hőmérséklet mínusz 3 fok volt A Pécsi Köztisztasági Vállalatot nem érte váratlanul a hó: á teherautók, hóekék üzemképesen vártak a munkára. így még az éjjel hat eherkocsi, három hóeke és gy homokszóró kocsi járta a város utcáit, és salakkal, só- :ott homokkal járhatóvá tette zokat. Először a 6-os utat, najd a Pécsbányára és Pécsszabolcsra, valamint a kórházakhoz vezető utakat tették szabaddá. A Széchenyi téren még kedd este megkezdték a hólapátolást, s szerda délelőtt már el is szállították onnan. A vállalat húsz rakodómunkását riasztotta az első este, s nyolcat lakási készenlétben tartott Közülük néhányat még éjjel behívtak. Szerda délre az Autóközlekedési Vállalattól csak a nagy-dein- doli járat vezetője szólt hogy fagyos az úttest A hószolgálat vezetője azonnal odairányította az egyik teherkocsit, mely néhány óra múlva rendbehozta ezt az utat is. A hó nem okozott kárt a postának egyik üzemágában sem, sőt az Áramszolgáltató Vállalathoz sem érkeztek jelentések hó vagy szél okozta károkról. A néppzÉsó! valódi érdeke Az igazgatói alap felhasz^ nálására, különösen az egyéni jutalmazásra szánt hányadának szétosztására a vállalati közvélemény mindig érzékeny. Különleges esetek híre még az érintett vállalaton túl is elterjed, bejárja néha az egész iparágat. így volt ez nemrégiben is, amikor az egyik vállalat igazgatója egész tervidőszakon át nem nyúlt az alaphoz, meggyőződéssel állítván: vigyáz a népgazdaság érdekeire, nem bánik könnyen az ország vagyonával. Azóta is emlegetik, hogy a vállalatnál felhasználatlan maradt az alap. Mindenki számára világos ugyanis, aki csak valamennyit is megértett az immár másfél évtizede rendszeresített igazgatói alap valódi céljából, hogy az ilyen álláspont minden, csak nem a népgazdasági érdek képviselete. Az alapot azért bocsátják az igazgató rendelkezésére, hogy — kulturális és szociális célokon túl — a vállalat előtt álló gazdasági feladatok megvalósítását segítse, elsősorban céljutalmazások alkalmazásával. Ez az oka annak, hogy az idén már teljesítményeik, alapjövedelmezőségük alakulásától függetlenül megkapják az egyes gyárak, vállalatok az e célra szánt teljes pénzösszeget. Az összeg tulajdonképpen csak a létszám változása szerint ingadozik. (A gyakorlatban az egyes vállalatok igazgatói alapját úgy határozzák meg, hogy a dolgozók számát beszorozzák az úgynevezett fejkvótával: átlagosan 150 forinttal. Ezer fő esetén a vállalat Igazgatói alapja például 150 ezer forint.) Távolról sem könnyelműség húzódik meg a feltétel ilyen meghatározása mögött. Arról van szó ugyanis, hogy az igazgató számára — függetlenül a vállalati eredménytől — bizonyos ösztönzési, kulturális és szociális kiadásokra mindenképpen lehetőséget kell biztosítani. Különösen érvényes ez az alap kulturális és szociális kiadásokra szolgáló hányadára, a meglévő intézmények fenntartása érdekében. Nem más azonban a helyzet a jutalmazást, ösztönzést szolgáló hányaddal sem. Sőt, éppen azoknál a vállalatoknál kell az ösztönzésre lehetőséget nyújtani a problémák megoldása érdekében, amelyeknek nine 3 teljesen rendben a szénáink. Az igazgatói alap ilyen iePe- gű célfeladatok el ’ ''zésétserkentheti, ha a rendelkezés szellemének megfelelően gazdálkodnak vele. Ha az említett vállalatnál erre vigyáznak, hogy a fonto- pénzforrást ne fecséreljék el sűrűn tartott rendezvényekbe és reprezentációra, lelkesem üdvözölni lehet a törekvést. De az igazgatói alapot megtakarítás címén felhasználatlanul hagyni egyet jelent azzal, hogv lemondunk a vállalati tevékenység hatékony- bá tételéről. Ez pedig valóban sértené a népgazdaság érdekeit. Az elmondottakon túl indokolttá teszi az e témával va’o foglalkozást, az iparirányítás közelmúltban végrehajtott átszervezése, az összevont nagyvállalatok létrejötte is. Az igazgatói alappal most már az összevont vállalat vezérigazgatója rendelkezik. Az új helyzetben az is probléma, hogy szükséges-e felosztani. « ha igen, milyen arányban a gyáregységek között a központi igazgatói alapot; Nem vitás, központi keretre szükség van, hogy azzal a vezér- igazgató a nagyvállalat előtt álló feladatok elvégzését ösztönözze. Az egész alapot tehát semmiképpen sem lenne célszerű felosztani. Az sem vitás azonban, a gyáregységvezetőknek is szükségük van megfelelő pénzügyi hatáskörre, hogy ezzel főbb célkitűzéseik megvalósítását serkenthessék. A hhoz, hogy é hatáskör szélességét meghatározhassák, esetenként figyelembe kell venni az egész vállalat irányítási módszerét. Ahol erősebb a központi irányítás, ott a központilag kezelt hányad nyilván meghaladja majd a gyáregységek között felosztottat; Ahol a vállalati egységek, tevékenységük jellegénél vagy éppen vezetőik rátermettségénél fogva nagyobb önállóságot élveznek, a fordított arány az indokolt; Sommázva az elmondottakat: a népgazdaság valódi érdeke az, hogy az igazgatói alapot valamennyi vállalatnál a rendeltetésének megfelelően használják fel s ez feltételezi az iparátszervezéssel keletkezett új követelmények figyelembevételét ÍSj A képen: az öntözőautókra szerelt hóekék a mecseki szerpentint tisztítják meg a hótakarótóL
