Dunántúli Napló, 1965. január (22. évfolyam, 1-26. szám)
1965-01-19 / 15. szám
tm, január 19. napló 5 Gépek a szalagon Ezekben a napokban csúcsforgalmat bonyolít le a mágocsi gépállomás. A műűt felőli nagykaput bezárni sem érdemes, egymás után érkeznek a sáros, kimerült, „beteg” gépek, némelyiket úgy vontatják. A melegmosó előtt ezen a reggelen is 25 traktor vár bebocsátásra, s ez a rendes napi mennyiség. Minden igyekezet mellett sem tudták a javításokat úgy „széthúzni”, hogy a tél meg ne hozná a maga csúcsszezonját. El kell fogadni a tényt, a mezőgazdaság szezon jellegű. likalrészfelúiíló-részleg Hogy mégis győzik a munkát mindenekelőtt annak köszönhető, hogy a nyáron épült új szerelőcsarnok lényegesen megnövelte a javító kapacitást és annak, hogy a tavaly bevezetett szalagszerű gépjavítást megreformálták. Hogy miben áll ez a reform, azt a főmérnök Zsalezák Ottó röviden és tömören így fogalmazza meg: — Tavaly még a szalagon javítottuk a traktorokat.. Most beiktattunk a szalag elé egy alkatrészfelújító-részüieget és így a szalagon csak szerelés folyik. Meggyorsult a gépek átfutási ideje, rövidebb idő alatt több traktort tudunk kijavítani, mint azelőtt A két mérnök, Zsalezák Ottó és Simonies Alajos különben is arról híresek, hogy mindig valami új megoldáson törik a fejüket, s amibe belefognak, sikerül. Amit a tszrekkel még nem tudtak elérni, azt a saját traktorpark- juknál már megoldották. Ez pedig a folyamatos gépjavítás. Hányszor csapnak az emberek a fejükre egy új találmány láttán, „hogy ez nekem nem jutott eszembe!”. Zsalezáéknak „eszébe jutott” és .az országban elsőként, meg is csinálták a hibaelhárító szervi? .gépkocsit, mely a Me-, zőeazdasági Kiállításon oklevelet nyert. Felfigyelt rá a Gépkísérleti Intézet is. Szó van róla, hogy Mágocs gyártja le az ország összes gépállomásának. Híbseííiérílr-szemz A szervizkocsi a minden gépállomáson működő úgynevezett műhelykocsiktól ab- , ban különbözik, hogy míg ( MŰSOR-SZÍNHÁZ-MOZI A MAGYAR RADIO PÉCSI stúdiójának ISÍ5. január 19-1, keddi műsora a 223,8 m középhullámon s 17.30: Szerb-horvát lyelvű műsor: Fiatalok félórája. — összeállítás. A tartalomból: Hírek a fiatalok életéből. — Ivó Robic énekel. — Félév előtt az Iskolában. — Fiatalok a mikrofon előtt. — Favágók. Prezsihov Voranc elbeszélése. _ Találkozások régi ismer ősökkel. — Tánczene. 18.00: Német nyelvű műsor; A tavaszi munka sikeréért, (Látogatás a Pécsi Állami Gazdaság Üszög-pusztai gépjavító műhelyében). Riport. Hírek, tudósítások. Klvánsághangverseny. 18.30: Magyar nyelvű műsort Válasz a hallgatóknak. 18.35: Zenélő levelezőlap. 18.55: Dél-dunántúli híradó. 19.10: Ernster Dezső énekei. 19.25: Üzemi vese tők az űzetni munkáról. 19.30: Népek dalaiból. 19.15: A mikrofon előtt... Beszélgetés Palkó Sándor elvtárssal, a megyei tanács vb-elnőkével. 19.5S: Műsorismertetés, 20.00: Műsorzárás. SZÍNHÁZ« Nemzeti Színház: Viktória (este 7 órakor). Rátkai-bérlet. MOZIS Rövidítések: szv. szöesváazaú, szí. = színes. Park: Korzikai testvére* (szv„ Szi.. 4. 6, 8). Petőfi) A kém nyomába* (4. 0, 8)- , _ Kossuth: Harakiri (szv., 4, I, 9). Csak 18 éven felülieknek! Híradó Mozi: Magyar híradó. Pásztorművészet. Tífusz,’ Akiknek szurkolni fogunk. Babák és babok. Mese a lopott festékről (Előadások 11 órától 8 óráig folytatólagosan). ... Fekete Gyémánt: A kék öböl rejtélye (szi., 6). Építők: Útban Párizs felé (4, 6). Pécsszabolcs: Kallódó emberek (szv., 5, 7). Mé- csekalja: Az aranyfej (szv., szi., Ti Vasas n.: Másfél millió (szv.. 5). Meszes: Bak fis (8). MoháeSí Volt egy ilyen legény A W- i azok a meghibásodott gépekhez hívásra mennek ki, addig ez minden hívás nélkül rendszeresen meglátogatja a mezőn dolgozó gépeket. Időben felfedezi a hibát, ezzel megelőzi a nagy bajt. Mivel a kocsin mosóberendezés is van, ezenkívül két kompresz- szor, zsírzó berendezés, fúró, köszörülő, hegesztő, satupad, olajcsereberendezés stb., a gépet a lemosás után alaposon átvizsgálják, így a legkisebb hajszálrepedést is észreveszik. A gépkocsi vezetője maga is szerelő, s még egy villamossági szakember jár vele, a kis hibát azonnal helyszínen megjavítják. Ha nagy a baj, beküldik a gépét a központi javítóba. így érték el Mágocson a folyamatos javítást. Jelenleg saját gépük nincs is szalagon. A 104 gépből 60 most is szánt és dolgozik. A szalagon most csak tsz-gépeket szerelnek. A műszaki iroda ajtaján egyre gyakrabban kopogtatnak be fiatalok, munkát keresnek. S jó szakemberekre a gépállomásnak mindig szüksége van. Három év leforgása alatt 28-ról 110 főre nőtt a műhelylétszám, de annyi a javításra váró gép, hogv még ez is kevés. Tavaly 266 gépet javítottak meg a sásdi járás termelőszövetkezeteinek, s ennek értéke 3,6 millió forint volt. Az idén még ennél is nagyobb a tervük s szeretnék a határidőket pontosan betartani. Cseregéprendszer Mit tesznek ennek érdekében a műszakiak? Mindenekelőtt azt tették hogy előtérbe helyezték a tsz-gépeket. Ezekre az idegen gépekre ütemezést készítettek. S hogy a szerelőszalag alkatrészhiány miatt ne álljon egyetlen percet sem, egyes alkatrészeket saját maguk gyártanak. Műhelyeikben maguk maratnak a magyar Dutra traktorhoz fogaskereket, a DT lánctalpashoz kereszttengelyt és még sok apró alkatrészt. Sajnos az alkatrészhiányt még ilyen találékonyság mellett is csak enyhíteni tudják, mert azon a gépállomás már nem segíthet, hogy a magyar UE traktorokhoz három hónapja nem lehet gumit kapni. Gumikerék gyártására mégsem rendezkedhetnek be. Elősegíti a gépjavítás meg- gyorsüását azonban az, hogy a mágocsi gépállomáson ebben az évben bevezetik a cseregép-rendszert. Tehát ahogy a tsz behozza rossz gépét, azonnal kap helyette egy jót, amely mindaddig bérmunkát végez a szövetkezetnek. míg a saját gépe elkészül Ha a gépállomás nem készíti el határidőre a tsz gépét, a határidőn felüli napokon ingyen dolgozik a cseregép a szövetkezetben. Még egy örvendetes hír: ez év elején 25—30 százalékkal csökkentették a mezőgazda- sági génalkatrészek árát. Az egyes cikkek átárazását ezekben a napokban végzik a mágocsi gépállomás raktáraiban. Mindezek azt mutatják, hogy a sásdi járás termelő- szövetkezetei ebben az évben jóval olcsóbban és gyorsabban javíttathatják ki munkában elhasznált, hibás gépeiket. Baranyai díszítőművész-szakkörök sikere Tegnap nyílt meg a Városi Művelődési Házban: „Húsz év legszebb alkotásai” címmel a baranyai díszítőművész szakkörök munkáiból összeválogatott kiállítás. A nőtanács és a Pécs- Baranyai Népművelési Tanácsadó közös rendezésű kiállítását Rameisl Ferencné országgyűlési képviselő, a megyei nőtanács titkára nyitotta meg. Már a megnyitáskor igen sok látogató tekintette meg a kitűnően sikerült kiállítást, amely egy hétig lesz nyitva. • A NAGYTEREMBEN ízléses elrendezésben sorakoznak a szebbnél szebb szőttesek, hímzés.» . A kiállításnak nemcsak egyszerűen az volt a célja, hogy reprezentatív betekintést nyújtson a díszítőművészeti szakkörök munkájába, hanem az is, hogy a népi elemekkel dolgozó kézimunkáknak és a modem lakáskultúrának a harmóniáját érzékeltesse. így aztán a palóc és a bu- zsáki hímzések jellegzetes páros-kék darabjai, a tardi'keresztszemes falvédő, az írásos és a szűr hímzéssel díszített párnák, térítők mellett modem vonalú székek, kisasztalok, heverők, szőnyegek is szerepelnek a kiállításon, bár szerepük alárendelt jellegű, csak a.háttér éreztetése a dolguk. A baranyai öltések félhasználásával készült, változatos darabok a kiállításnak talán legérdekesebb részét jelentik. Néhány eredeti népi kézimunkát — amelyet a szakkörök gyűjtöttek — szintén kiállítottak, mintegy összehasonlításul annak bemutatáséra, hogy milyen sokféleképpen lehet „modernizálni” a régi népi elemeket. Főkötő- mintával készült a zsú rab rósz, továbbá az apróbb-nagyobb térítők, amelyek a modem lakás alacsony asztalkájával, a sötét kerámiavázával és néhány száraz ággal a legszebb harmóniát valósítják meg. Múlnak a hetek... A válasz hivatalos: „A felvetett . állagmegóvási munkákat el fogjuk .készíteni. Az építkezést télies te ni fogjuk, a téli időszakban az épületen belüli munkákat kívánjuk elvégezni, természetesen ezt megelőzően a szükséges födém- és nyílászáró szerkezetet is elkészítjük.” Múltak a hetek, az eső esett és leomlott két vadonat új köefal. Mert az ígéretekből semmi sem lett! Önként felvetődik a kérdés: elfelejtették a vasasi iskola építését Komlón? Mi lesz a sorsa az épületnek? Miért H engedik tönkremenni még azt is, ami már megvan? Miért nem téliesítettek az építkezést, hogy tavasszal minél előbb folytatni lehessen? Ugyanis így félő, hogy. idén szeptemberre sem készül el az épület. A kérdésre feleletet csak a Komlói Építőipari Vállalat adhat. Várjuk a válaszukat, mi is. a vasasiak is. (Csata!) Tanulságos példáját szolgáltatják a népi elemek sikeres felhasználásának a Barnya megyei Háziipari Szövet i zet bútorszövetei is, valamint az a néhány, csak mutatóba kiállított ruhadarab, amelyeket különféle hímzésfajták mértéktartó, rendkívül finom és ízléses alkalmazásával díszítettek. * A KIMUTATÁS szerint éppen 99 díszítőművészeti szakkör működik a megyében. Természetesen nem szerepel valamennyiük munkája ezen a kiállításon, sok olyan van, amely nem is tekinthet még komolyabb múltra vissza, — de nem is számít most, melyik szép darabot ki, s hol készítette. A lényeg az összképen van, úgy is mondhatnánk: ez a kiállítás az „ügy” sikerét mutatja be, nem annak részsikereit. A sikerekről azonban részletesen is boldogan mesélnek a legületékesebbek, akik maguk is a sikerek részesei: a szakkörök vezetői. Hamarjában hármukat kérdeztük meg, olyanokat, akik vagy éppen most kapták kézhez a szakkörvezetői működési engedélyt, vagy mostanában végzik a két éves. alapos tudást nyújtó tanfolvamot, amelynek végén a működési engedélyt megkapják. Nyaranta egyhetes bentlakásos tanfolyam Mohácson, havonta előadások, gyakorlatiak és elméletiek (elsősorban művészettörténetiek) vegyesen. Nagy Ferencné, a berkesdi szakkörvezető, még a továbbképzésben vesz részt. — Két éve alakult a szakkör a községben — momdia. — Most van vagy negyven tagunk. Az első évben még egyszerűbb hímzéseket esináltpnk, most már sokkal előrébb vagyunk:' A :fálúbán ' sokrégi szőttes van, papír között tartják sokan a feég nagyanyjuk idejéből való, nemegyszer kb. százéves szőtteseket, amelyeket keresztelők alkalmával használtak csak. Mosni nem, lehet ezeket, de nagyon szépek, s hamar rájöttek az asz- szörnyök is. hogy jó volna ilyenekét készíteni. Bizonyos mértékig modernizálva, tisztítható formában megoldva ilyen szőt leseket készítünk mostanában, illetve olyan új kézimunkákat, amelyek e szép régi szőttesek technikájára, motívumaira épülnek. Lázár Jőzscfné, az abaligeti szakkör vezetője: — Régebben vezetek díszítőművészeti szakkört, de Aba- ligeten most nemrégiben kezdtük. Jelenleg 27 taggal dolgozunk. Nagy az érdeklődés, a kedv, s amellett, hogy az aszszonyok saját otthonukat szeretnék szebbé tenni sok értékes népi hímzéssel, azt tervezzük, hogy a kultúrház számára is varrunk majd térítőkét. függönyöket, párnákat. Göb Rétemé éppen most kapta kézhez a működési engedélyt, de ő a legrégibb szakkörvezetők közé tartozik. Ba- kócán hét éve működik a mintegy 70 tagú szakkör. Nagyobb távlatból. élesebben látja hát az eredményeket: — Az első évben nehéz volt. összesen valami 15 népi kézimunkát készítettünk, az asz- szonyok között nagy volt a horgolási láz, s mivel az ő , véleményüket akkoriban még nem akartuk befolyásolni; lassan haladtunk csak De már a második évben vagy 100. szép, népi hímzést készítettek. f Azóta tizenhat hímzést tanul- ' tak meg, szebbnél-szebb dol- golcat készítenek. szabad lehetősége van a fantáziának, kombináló készségnek, s itt a. kiállításon is nem egy tagunk munkája szerepel. Most leginkább a matyó, a palóc, a sárközi, kalocsai, to-rockói hímzéseket csináljuk. A lakásokat meg lehet nézni, az asz- szonyok többségének lakása tele van gyönyörű kézimunkával. Hol vagyunk már a 1 selyem-brokát, tüll hármas- párnáktól! Az asszonyok ízlése csalhatatlan, sokszor még idegenekkel is vitába szállnak: miért azt a régi, giccses kézimunkát csinálják. Jellemző a változásokra, hogy tavaly ötös aranylakodalmat ültek a faluban, s az ünnepség színhelyét, a tanácsot, a kézimunkáinkkal, díszítettük fel. Az egyik arany lakodalmas néni, hetven év körül van, azonnal megkeresett, s mondta: ő is ilyen szén kézimunkákat akar csinálni, mint a fiatalabbak. Tanítsuk meg. Azóta is rendszeresen eljár közénk, s egész szép darabokat készített már. Azt . mondhatnám az asszonyaink a maguk szükségleteit már ellátták, -készítenek kézimunkát másoknak- is, rökónokmak, is~& mérősoknek, sőt. a most épülSP* kiiltúrházba már most elkez- ” dünk kézimunkákat tervezni. A díszítőművészeti szakkörök elterjedtek a megyében a húsz esztendő alatt. Hasz- . nuk többszörös: a népművészeti hagyományok ápolása mellett tagjaik ízlésnevelését is egyre sikeresebben oldják meg. Rostkikészítő Vállalat Drávaszabolcsi Lengyára k i se g í tő 116! felvesz 16—24 éves korig Munkaidő szerződés szerint. Női munkásszállás van. — Ebéd és vacsora üzemi konyhán. — Jelentkezés levélben vagy személyesen határsáv- engedéllyel. A Kórház téri csata Azt is írhattam volna, hogy a Kórház téri hidegháború. Mert a harc egyelőre csak szelíd eszközökkel folyik. Igaz már évek óta. szívósan, meg- gátolhatatlanul. Jelenleg a véde lem harcolt ki némi előnyt a támadókkal szemben, de hadállásaik már gyengülnek, szögesdrótjaik szakadoznak. A harc kimenetele még bizonytalan. Arról van szó, hogy a Kórház tér benzinkúttal szembeni részét parkosították. Olymódon képeztek egy félkaréjt, hogy ennek következtében a kényelmes polgár kénytelen állandóan a járdán haladni, bármelyik irányba megy is, nem rövidítheti meg az útját azzal, hogy átvág a jelenlegi parkosított részen. Elméletben természetesen. Mert a gyakorlatban azért átvág. Ennek lélektani elemzésébe nem akarok belemerülni, viszont férfiasán be kell vallanom — egyszer már én is átvágtam. Mégpedig azért, mert gyanűt- I termi haladva a Card utca felé, a. legrövidebb utat választottam. A legrövidebb út pedig a parkosított részen keresztül vezet. Nem úgy, hogy végig füvön megy az ember. Dehogy! A füves rész közepébe ugyanis egy salakozott kört képeztek és ide padokat helyeztek el. De a kör csak a Kórház tér felé nyitott, a másik oldalon méteres fű-sáv választja el a járdától. Ez az, amit a járókelők menthetetlenül eltipornak minden évben. Először a parkosítok szolidan egy vékony drótocskát húztak a járda és a fű közé. A leleményes lakosság ezt átlépte. Következő évben magasabbra húzták a drótot. A leleményes lakosság ugrott. Ezután egy szál szögesdrót következett térdmagasságban. A leleményes lakosság elszakította. Jelenleg két szál szögesdrót feszül a járda és a fű között. Mindazonáltal a fű helyén néhány leleményes polgár cipőjének nyoma máris látszik. Ezek után már csak a harci drótakadály következhet, később aknazár, majd a totális háború. A háború megszüntetésére tudok egy módot. Igaz, opportunistának tűnik, de mégis! Abba a bizonyos méteres fű- sávba csináljanak a parkosítok egy „hivatalos” átjárók Drót, drótozás, másodásás. plusz-fűmag és egy jó adag méreg ezzel megtalcarítható. Emlékezzünk a mesebeli királyra, aki mielőtt megparancsolta volna a Napnak, hogy keljen fel, előbb megnézte a kalendáriumban a „Nav kel” rovatot és megfelelő időben adta ki a parancsot. Ugyanez a király kérdezte: mecmaran- csolhatom-e egy tábornoknak, hogy változzon pingvinné? Világos, hogy nem. Ugranigy megruirancsolhatjuk-e a járókelőnek, hogy ne a legrövidebb úton járjon? Vilános. hogy nem. Tehát a legrövi.- debb utakat jelöljük ki nekik.-A járókelők majd bölcsnek . tartanak bennünket. De mindenképpen a legrövidebb úton járnak! —rEr—» 4 A Vasas Il-i Iskolában 560 gyerek tanul tizenhat normál és három gyógypedagógiai osztályban. De a rendes oktatáson és a gyógypedagógián kívül van napközi otthon, dolgozók esti iskolája, a nyolcadikból kikerült és tovább nem tanuló diákok számára továbbképző iskola és állandó zenei oktatás. És mindehhez rendelkezésükre áll 12 helyiség olyan szűk folyosókkal, hogy a gyerekek alig férnek el egymástól. A délutánokat még félórákra is be kell osztani, hogy mindenkinek jusson hely. fis ha még egy helyen volna minden! De három terem az iskolától messze van, oda járnak az alsótagozatosok. Ráadásul ez a három tanterem két épületben van, régi, több mint kétszáz éves házakban. Belül ugyan minden évben kimeszelték, megpróbálták rendbehozni, már amennyire lehetett. A kicsi ablakokon és a nedves falakon azonban nehéz változtatni. Az Iskola konyhája és ebédlője is annyira kicsi, hogy a gyerekek nap mint nap hosszú sort állnak az ebédért. A legkisebbek — az alsótagozatos napközis csoport — „albérletbe” szorult, a közeli KISZ-helyiségben kaptok ideiglenes menedéket Ez tehát a helyzet mind a mai napig Pécs-Vasas II. általános iskolájában. Pedig korántsem így kellene annak lennie! Vasas Il-n ugyanis űj, teljesen modem általános iskola építését kezdte meg ötmillió forintos beruházással 1983. novemberében a Komlói Építőipari Vállalat. Az új iskola gyönyörű lesz, nagy tantermekkel, zsibongóval, torna teremmel, kényelmes ebédlővel. És “ami a legnagyobb örömet okozta, a befejezési határidő: 1964. szeptember 1. Sietve megrendelték az új bútorokat, hogy majd legyen, ha itt az új tanév. S mire a padok, asztalok, szekrények megérkeztek, nem volt hova tenni őket. Az építkezés ugyanis 1964. augusztusában egyszerűen abbamaradt. A vállalat szedte a sátorfáját és elvonult, otthagyva a felhúzott falakat — tető nélkül! Jött az ősz, a tél, a két emelet úgy átázott, hogy a földszinten még akkor is csurog a víz, ha történetesen nem esik. Az építkezés tehát megakadt és megkezdődött a levelezés az iskola és a vállalat között: „Kérjük, óvják meg az épületet a téli időjárás romboló hatásától, legalább a végleges tető készüljön el!”
