Dunántúli Napló, 1964. december (21. évfolyam, 281-305. szám)

1964-12-13 / 292. szám

eekszArdi tudósítás Három megye legjobb képző­A felsőoktatási intézmények Pécs kulturális életében művészeinek bemutatkozása a szekszárdi múzeumban A Magyar Képzőművészeik Déldunántúli Szervezete most rendezte első közös kiállítását a szekszárdi múzeumban, ahol Baranya, Tolna és Somogy 28 művésze állította ld 70 mun­káját. Az új szervezet nem akar a megyei csoportok he­lyébe lépni, bár munkájukat sok helyem nyilván feleslegessé teszi, s az a célja, hogy a leg­jobbakat fogja össze. Semmi nem indokolja, hogy a me­gyék közigazgatási határa par­cellázza föl a vidék művészi életét, főleg akkor, amikor ez a belterjesség bizony nem egy helyen csak a dilettantizmust táplálta. A Szekszárdim megnyílt ki­állítás élénk bizonyítéka a vi­déki képzőművészeti élet fej­lettségének. A kiállító művé­szek nem jelentenek azonos értéket, felfogásuk, látásmód­juk különböző, de az összkép, amit a Szekszárdon bemutatott kiállítás ad, már az első pilla­natban is kedvező. Számban is, minőségben is a pécsieket illeti az elsőség: a képzőmű­vészetnek itt szép hagyomá­nyai varinak, s bár pécsi is­koláról talán még korai lenne beszélni, kétségtelen, hogy Pécs képzőművészete a sokszor egymással szembenálló törek­vések ellenére is, egységes, magas színvonalú képet mutat. A sort Bizse Jánossal és Kelle Sándorral kell kezdeni: ők reprezentálják legjobban Pécs európai színvonalát. Modern­ségéi: is, hisz Szekszárdon tá­lán először állítottak ki absz­trakt képeket, s Bizse Tánc- szín' vagy Házfalak napsütés­ben című képe jó bizonyság arra, hogy igazi művész előtt nincs lehetetlen. Szerencsés ötlet volt Bizse nagyon szép gobelinjét is kiállítani. Kelle Sándornak elsősorban két képe, a Dalmát város és a Kilátás a tengerre mutatja legjobb kvalitásait, s szívesen időztünk Cseh László kissé Barcsayt idéző Gyártelepe előtt is. Lantos Ferenc egy lendüle­tes, harsány színekkel festett naplementével, s néhány na­gyon érdekes rajzzal hívja fel magára a figyelmet, Platthy Györgytői pedig egy finom aktot és egy pompás szénraj­zot láttunk a szekszárdi kiál­lításon. Martyn Ferenc sajnos mind­össze egyetlen képpel szerepéi, s a Kádárszerszámok című festmény, hibátlan kompozí­ciójával azt bizonyítja, hogy nincs festőieüen téma. Neve mellé Soltra Eleméré kívánko­zik, elsősorban a kitűnő meg­oldású Éjjel című képe miatt. Mindössze két képpel szerepel, pedig tőle is szívesebben vet­tünk volna többet Simon Béla kissé tarka Szőlőhegye helyett szívesebben dicsérjük az Ablakomnál in­tim hangulatát, s ide kívánko­zik Bérces Gábor neve is, aki egyetlen képével, az Esti be­szélgetéssel is felhívja magára a figyelmet. Horváth Olivér öreg Pécse kissé fáradt, annál mozgalmasabb Buday Lajos szellemes Nézőtéri bejárója, vagy a mohácsi Kolbe Mihály dekoratív dáliái Lux Adorján Erdőst András, a fametsző Koós Lajos szerepei még a A Bóbita Bábegyüttes az UNIMA tagjai között A városi művelődési Ház bá' . már mind megcsodál­ták nemrégiben érkezett le­vel’-' imelyben arról értesítik ókéi. hogy ,,a Bóbita Báb- együttest az 1964. évi UNIMA Közgyűlés a Nemzetközi Báb­művész Szövetség sorába fel­vette". A levéllel együtt meg­érkezett a tagsági igazolvány is. aláírásokkal, pecsétekkel. A kitüntető tagsági könyv egyben mindazoknak az ered­ményeknek az elismerése, is, amely a Bóbita Bábegyüttes mögött van. Az első nemzet­közi szereplés szélesebb kör- beit is, a személyes kapcsola­tok pedig szúkebb körben is­mertették meg a pécsiek mun­káját a bábművészet kiváló képviselőivel és szakemberei­vel. A pécsi bábosok december 8-án bemutatott új műsora is az Obrazcovval való személyes kapcsolat révén született meg — és válhatott ilyen alapos, jól kidolgozott előadássá. Go­gol: Karácsony éj című mesé­jét — amelyből A cárnő ci­pője című operát irta Csaj­kovszkij — ugyanis Obrazcov dolgozta át bábszínpadra. Együttese hosszú ideig ját­szotta is a darabot. A pécsi együttes régebb óta foglalko­zott a bábjáték előadásával, átdolgozták és ez évben Kós Lajos, a bábegyüttes vezetője megmutatta Obrazcovnak az átdolgozást, amikor találkoz­tak a Leningrad ban rendezett Szovjet Bábszínházak Feszti­válján és kiállításán. A vi­lághírű bábművész nagy ér­deklődéssel tanulmányozta a szövegkönyvet, amely elsősor­ban ritmusában különbözik az eredetitől. A szláv bábművé­szet ugyanis lassúbb, roman­tikusabb, több szöveggel dol­gozó stílusa miatt a magyar bábszínpadokon szokatlan vol­na. S természetesen azért is át kellett dolgozni az eredeti bábjátékot, mert a pécsiek ka­maraszínpadon sok minden nem lett volna megoldható. A Bóbita Bábegyüttee, ame­lyet immár az UNlMA-ta.gság is kötelez, erre az évadra szín­vonalas. komoly erőfeszítése­ket igénylő műsortervet állí­tott össze — ennek egyik si­került darabja a Karácsony éj. pécsi művészek között, míg Fürtös György modem vonalú kerámiákat állított kL Tolna megyét mindössze három festő képviseli, bár a megyei tárlatokon jóval több névvel szoktunk találkozni, viszont a számbeli csökkenés vitathatatlanul minőségi ja­vulást jelent. A nagyon tehet­séges Lázár Pál elsősorban Dunatükör című képével re­mekel, ami a kiállítás egyik legszebb darabja. Szabó Dezső hangulatos Szüret titánja, és Staub Ferenc szép képe bi­zonyság arra, hogy Tolna me­gyének is vannak jó alkotói. A somogyi művészek közül Ruisz György neve kívánkozik az első helyre, mellette Sze­keres Emil kitűnő sgrafitto- terve hívja fel magára a fi­gyelmet Ungváry Károly el­sősorban szép könyvillusztrá­cióival, Szabados Já'aos (Régi gyár), Lóránt János, Gerő Káz- mér, Borsné Honthy Mária, s a kiállítás egyetlen szobrásza, Sz. Weeber Klára joggal ka­pott helyet a kiállításon. A névsor önmagában is azt mutatja, hogy a három megye sok jó alkotóval rendelkezik, s legalábbis azok, akik helyet kaptak ezen a kiállításon, ré­gen kinőttek egy-egy megye kereteiből. A bemutatkozás tehát sikerült, a dél-dunántúli szervezet örvendetes sikert könyvelhet el, s nyilván riem maradnak majd el a további í közös munka eredményei 3em. j Tegyük hozzá: már korábban J életre kellett volna hívni ezeket a több megyét egybe- j fogó szervezeteket, amélyek- | bői öt alakult az országban. A vidéki képzőművészeti élet csak egyes szerencsés helyeken tudott fejlődni, ahol hagyo­mány és eleven művészeti élet egyaránt segítette. A megyei csoportok a legtöbb helyen stagnáltak: a számszerűség kedvéért fel kellett hígítani őket, s nem egy helyen jó művészek és erőszakos kon­tárok tarka gyülekezetévé vál­tak. A nagyobb nyilvánosság most nagyobb kontrollt is je­lent, ez pedig az állandó fej­lődést hordja magában, s nem egy művész igazi alkotókedvét hozza maid meg. Csányr László Pécsett négy felsőoktatási intézmény működik: az Orvos- tudományi Egyetem, a Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kara, a Tanár­képző Főiskola és a Felsőfokú Vegyipari Gépészeti Techni­kum. Ismert tény, hogy e felső- oktatási intézmények oktatói mind a szakemberképzés te­rén, mind pedig a tudomá­nyos kutatómunka területén kiemelkedő eredményeket ér­tek el. A kibontakozó sikerek nemcsak az egyetemes magyar kultúra gyarapodását segítik, hanem közelebbről Pécs város művelődéstörténetében is je­lentőséggel bírnak. A felső- oktatási intézmények oktatói ezen túlmenően kiterjedt tár­sadalmi tevékenységet is folytatnak. Ennek hatása köz­vetlenül is érzékelhető és ér­tékelhető városunk kulturális életében. Ezen intézmények­nek szerteágazó társadalmi I kultú rmunké ja a népműve­lésben és az ismeretterjesztés- I ben éppúgy megnyilvánul, I mint a város tudományos éle­tében, illetőleg a tömesszerve- zetek kulturális tevékenysé­gében. Első helyen 1 kell említenünk e kultúrintéz­ményeknek a városi tanáccsal való kapcsolatát. Az elmúlt évben tartott tanácsváiasztás során a felsőoktatási intéz­mények oktatói közül többen kerültek a városi vagy a ke­rületi tanácsok tagjai közé. A főiskola igazgatója és a jog- tudományi kar egyik oktatója a Városi Tanács VB tagja, a főiskola irodalmi tanszékének vezetője a városi oktatási és népművelési állandó bizottság elnöke. A II. és III. kerületi oktatási és népművelési állan­dó bizottság elnöki tisztségét is főiskolai oktatók látják el. Ezzel lehetővé vált. hogy a város oktatási és népművelési munkájának irányításában és ellenőrzésében e felsőfokú intézmények közvetlenül is részt vegyenek. Ugyancsak ezeknek az in- i tézményeknek az oktatói nem­csak tagjai a TIT Baranya megyei szervezetének, hanem többségükben a szervezet irá­nyításából is kiveszik a részü­ket. A TIT Baranya megyei szervezete vezetőségének el­nöki és alelnöki tisztségét, a különböző szakosztályok veze­tői megbízatásait a felsőokta­tás oktatói látják el. Ugyan- 1 csak jelentős részt vesznek a > művelődési házak életében is. BÉRCES GÁBOR SALGÖ1 HÁZAK A főiskola irodalmi tanszéké­nek vezetője például 12 éve elnöke a Városi Művelődési Háznak, egyik oktató a Vasas II. „Jószerencsét” művelődési terem vezetője. A rajztanszék látja el a Ságvári Endre Mű­velődési Otthon és a Nevelők Háza képzőművészeti szak­körének vezetését. A szaktanszékek tudomá­nyos és gyakorlati kutató­munkájának egy része a város életével kapcsolatos. Az Or­vostudományi Egyetem na­gyon fontos feladatának tartja az egészségügyi felvilágosítást, a jogi kar oktatói aktívan se­gítik a város és több megye gyakorlati jogászainak, első­sorban az ügyészségeken, bí­róságokon, és tanácsokon dol­gozó jogászok továbbképzé­sét. A főiskolán a matemati­kai tanszék szerződést kötött a Mecseki Szénbányászati Tröszttel egyes alkalmazott matematikai problémák ellá­tására. A földrajzi tanszék a Pécsi Kenderfonógyár szállí­tási, termelési és munkaerő- gazdálkodási problémáihoz nyújtott tudományos vizsgáló­dásaival segítséget. Az állat­tani tanszék dolgozói a Mecsek faunáját kutatják, segítik az állatkert irányítását, és együtt dolgoznak a Meesekvidéki Er­dőgazdasággal, amelytől a tu­dományos kutatómunkához jelentős tárgyi segítséget kap­nak. A növénytani tanszék a Mecsek flóráját vizsgálja, ta­nulmányai alapján a Pécsi Szénbányászati Tröszt meg­kezdte a salakhegy növény­zettel történő megkötését. A tanszék botanikus kertje va­sárnaponként a városi közön­ségnek is nyitva áll. Az iro­dalmi tanszék feldolgozta Pécs és Baranya irodalmi múltjá­nak történetét, dolgozóinak irodalomtörténeti mégemléke- zéseivel és nyelvhelyességi cikkeivel gyakran találkozunk a sajtó hasábjain. Számottevő a „Hagyománykutató Munka- közösség” „Ismerd meg Bara- nyátr című cikksorozata. Nép­szerű a magyar nyelvi tanszék nyelvhelyességi közönségszol­gálata, a titkárnőképző tanfo­lyamon tartott előadássoro­zata, és jelentős a Szénbányá­szati Tröszt kutatóintézetének kiadványaival kapcsolatosan végzett rendszeres nyelvi lek­torálási munkája. A felsőoktatási intézmények oktatód gyakran szerepelnek előadásaikkal, rendezvényeik­kel a pécsi rádióban. A német nyelvű adásban a német lek­tor, a délszláv adásban a dél­szláv tanszék munkatársai gazdagítják a műsort. Az egészségügyi felvilágosítás fon­tosságát hangsúlyozza a pécsi rádió műsorának új program­ja, az egyetem által szerkesz­tett egészségügyi élőadássoro­zat, amely nagy érdeklődést keltett városunk lakossága kö­rében. A Hagyománykutató Munkaközösség tagjai Bara­nya megye múltjának, népei kultúrájának ismertetése és népszerűsítése céljából nyele év óta vezetik a Rádió „Hárc nt megye krónikája” című nép­szerű rovatát. A történelmi tanszék várostörténet: előadá­sai, az ének—zene. valamint az irodalmi tanszék szereplé­sei színesítik a műsort. Van­nak oktatók, akik hangjátéu- kal, saját szerzeményű zene­számokkal, versekkel szereped­nek a pécsi rádió műsorán. A Jelenkor szerkesztésében is jelentős részt vállaltak a főiskola oktatói; a különböző tanszékek tollából gyakran je­lennek meg a folyóiratban cikkek, tanulmányok és raj­zok. A pécsi idegeníozgalrre ki­adványok és útikalauzok szá­mára a szépirodalmi monda- anyagot és néprajzi olvasmá­nyokat a Hagyománykutató Munkaközösség biztosította. A főiskolán az ének- és ze­netanszék minden évben meg­rendezi önálló kórushangver­senyét, amely jelentős esemé­nye Pécs zenei életének. A női kar és a vegyes nat részt vesz a városi Éneklő If­júság mozgalomban és a fel­nőtt kórusok ünnepi hangver­senyén. A két kar alkalom­szerűen sasrepei a tömegszer­vek rendezvényein, a szocia­lista temetéséken és részt ve^z a november 28-tól április . .g tartó, a felszabadulás 20. év­fordulójára rendezendő városi ünnepségeken, valamint a pé­csi kórusok március 20-i közös ünnepi hangversenyén. A Mecsek Együttes énekkarának vezetését, aongorakíséretét; is a főiskolai oktatók látják el. A tanszék négy oktatója kar­vezetői tanfolyamokat vezeti hárman látnak el városi kó­rusoknál karnagy: tisztséget, ketten zongorakísérőként sze­repelnek, többen a kamagyi klubban előadásokat tartanak. Ugyanez a tanszék az irodal­mival együtt gyakran szerepei a zsűrizésben ás a tanácsadás sokon. A rajztan szék tanárai gyakran rendeznék nagy lá­togatottságnak örvendő kiállí­tásokat Az irodalmi tanszék Versmondó Köre és Irodalmi Színpada szolgáltatja a folyó tanévben rendezendő szabad- egyetemi előadásokon a szem­léltető műsort Ebből a korántsem teljes­ségre törekvő beszámolóból látható, hogy- a felsőoktatási intézmények oktatói és hallga­tósága Pécs kulturális életé­ben valóban saéűes skálájú,, hasznos tevékenységét fejt kű A város felsőoktatási intéz­ményei előtt azonos feladat­ként jelentkezik hazánk fel­szabadulása 20. évfordulójá­nak méltó ünneplése. Ez kellő alkalmat nyújthat arra, hogy az együttműködés és a város­sal váló szorosabb kapcsolat megteremtődjön és rendsze­ressé váljon. (-1 É1EKLŐKÖITVEK Minthogy nem lehet az egész világirodalmat a vakok­nak Braille-írásra lefordítani, a kutatók már régóta pró­bálkoznak azzal, hogy a kö­zönséges nyomtatott szöveget hallás útján felfoghatóvá te­gyék, Szovjet mérnökök „Lucs” nevű „polifomikus” készüléket szerkesztettek, amely önálló elemekre bontja a nyomtatott oldalak minden betűjét, s benne az elemek mindegyikének különböző hangkombináció felel meg. Bármilyen könyvet az olva­sószerkezet alá lehet helyez­ni. Az „olvasófej” végigfut a sorokon. A nyomtatott lapot lámpa világítja meg. A to­rok áltál visszavert fénysu­garak nyolc fényérzékeny el­lenállásra esnek A betűk formájának megfelelően a piezo-elemek meghatározott frekvenciával szólrripak meí: hangjukat erősítőn keresz­tül adják vissza. Minden ara- fikus elem meghatározott ak­kordnak felél meg, amely a betű „fonetikus képét” adja. A nyomtatott szöveg dallam­má alakul, amelynek megfej­téséi a vakok néhánv hóna ri alatt megtanulják, s percen­ként 200 betűs sebességgel olvasnak. I» I

Next

/
Thumbnails
Contents