Dunántúli Napló, 1964. december (21. évfolyam, 281-305. szám)
1964-12-29 / 303. szám
' UM. DECEMBER 30t napló Az Elnöki Tanács új rendeletéről A becsületes dolgozók érdekesnek megfelelően A december 20-i lapok már hírül adták, hogy az Elnöki Tanács új rendeletet adott ki, melyben módosított egyes munkaviszonyt érintő kérdéseket. A rendelet 1965. január elsején lép életbe. A napokban felkerestük Vörös Károly elvtársat, a városi tanács munkaügyi osztályának vezetőjét, hogy részletesebben tájékozódhassunk a rendeletről. fl munkaerővándorlás ellen — A rendelet a Munka Törvénykönyve több paragrafusát módosítja. Miért volt szükség a módosításra? — A Munka Törvénykönyvét még 1951-ben, illetve 53- ban adták ki, egyes részei tehát elavultak. Hogy a legfontosabbakról szóljak: a Munka Törvényikönyv elkészítői nem számolhattak a maihoz mérhető munkaerőhiánynyal, mert ilyen hiányok akkor nem voltak. A falu szinte korlátlanul ontotta még a munkaerőt. A Munka Törvénykönyve megalkotói arra | sem gondolhattak, hogy több r mint tíz év múltán a termelés gazdaságossága, a termelékenység növekedése minden korábbit felülmúló népgazdasági jelentőségre tesz szert, és hogy ezt a munkaerővándorlás jelentős mértékben akadályozza. A Munka Törvénykönyve régi előírásai nem biztosítottak hatékony védelmet a munkaerővándorlás ellen. Ennek komoly következménye lett. Jellemzői, hogy a pécsi vállalatok létszámának 30—40 százaléka minden évben kicserélődne, de van olyan üzemünk is, ahol ez a szám 110 százalékot ér éL A munkaerővándorlás azokban a kapitalista országokban is gondot jelent, ahol ma munkaerőhiány van, például Nyugal-Németországban. Ott is különböző intézkedésekkel igyekeznek gátat vetni ennek a folyamatnak. Mi természetesen nem vehetjük át a kapitalista recepteket, nekünk szocialista módon kell eljárnunk, s erre való az új rendelet. Hátránv - magasabb előnyökkel — Tudomásunk szerint az önkényes kilépés, a fegyelmi úton történő elbocsátás korábban is hátrányokkal járt. Mi a magyarázata annak, hogy mégsem sikerült gátját vetni az egészségtelen méretű vándorlásnak? — Valóban, voltak ilyen hátrányok, önkényes kilépés esetén két évig csak az alap- szabadság fele járt; a táppénz összege 65 százalékra csökkent a régi 75 százalék helyett, és így tovább. Az önkényes kilépés azonban nem jelentett hátrányt munkavállalási lehetőségben, sőt, még a nyereségrészeserésben sem. Az új munkahelyen ugyanis fél év múltán már nyereség- részesedést lehetett kapni. Korábban előírás volt az is, hogy a kilépő hat hónapig nem kaphat magasabb keresetet az előbbinél, ezt azonban senki nem tartotta be. A „vándormadarak” nemhogy alacsonyabb, hanem magasabb fizetést kaptak a korábbinál, így kárpótolva érezték magukat azokért a hátrányokért, amivel a kilépés járt. Úgy is mondhatnánk: hátrány volt kilépni akkor is, de a magasabb előnyök fejében. Ilyen körülmények között nem sokat értek azok a fegyelmi rendszabályok sem, amelyeket a lógás, hanyagság, felelőtlenség ellen dolgoztak ki. A fegyelmi büntetés után ugyanis mindig nyitva volt a másik gyár kapuja. Megtörtént az is, méghozzá nem ritkán, hogy a hanyag dolgozó különböző fegyelmezetlenségeket követett el csak azért, hogy elbocsássák. Másképp Ugyanis nem, vagy csak körülményesen tudott volna a vállalattól megszabadulni. Hátrány - előnyök nélkül — Mint olrxistuk, az új rendelet már hatékony intézkedéseket vezet be a munkaerővándorlás ellen. Szeretnénk részletesebben hallani ezekről az intézkedésekről! — Az új rendelet szerint igazgatói hozzájárulás nélkül is kiléphet a dolgozó a vállalat kötelékéből, ám aki kilép, annál megszakad a munka- viszony folyamatossága. Ez a nyugdíjat nem érinti ugyan, mégis komoly hátrányokkal jár. Az ilyen dolgozó újból 12 napnál kezdi a szabadságát, és erre vonatkozó jogát is csak hathónapos munkaviszony után szerezheti meg. Munkaruhát is csak hat hónap múltán kaphat, segélyre pedig csak rendkívüli esetben lesz jogosult. A korábbinál hátrányosabb helyzetbe kerül az üdülés, illetve nyereségrészesedés terén is, egy évig jutalomban sem részesülhet. Még szigorúbbak a szankciók azoknál, akiket fegyelmi úton bocsátottak el. Azok csak 12 hónap múltán kapják meg rendes szabadságukat, a nyereségrészesedésre pedig csak két év után tarthatnak igényt, és így toválbb. A rendelet kimondja azt is, hogy az önkényesen kilépő vagy fegyelmi úton elbocsátott dolgozó fél évig nem kereshet többet, mint előbbi helyén. A jövőben sokkal szigorúbban veszik ezt, mint korábban, s azon vállalatvetők ellen, akik a rendelet fenti előírását megszegik, szabálysértési eljárást fognak indítani. A módosítások nem zárják el a munkahelyéről kilépő dolgozókat a régi kedvezmények visszaszerzése elől. A rendelet szerint ugyanis, az ilyen dolgozó két évi egyhelyben végzett munka után visz- szaszerezheti munkaviszonyának folyamatosságát, s az ezzel járó juttatásokat. Azok, akik egy évben kétszer, vagy többször változtatnak munkahelyet a fenti módon, nehezebb helyzetbe kerülnek, mert ott három évi folyamatos munkaviszony szükséges az előbbiek megszerzéséhez. Ez a rendelkezés régi sérelmet orvosol, mert a Munka Törvénykönyve régebbi előírásai nem tették lehetővé, hogy a dolgozók visszaszerezzék a folyamatosságot Biztosítóit jogok — Gyakori az olyan eset is, amikor a dolgozók áthelyezése, munkaviszonyuk megszüntetése indokolt. Vajon gondolt-e rájuk a rendelet, nem sérti-e érdekeiket? — Nem sérti. A végrehaj-, tási utasítás kimondja, hogy ' a vállalat köteles a dolgozó! áthelyezéséhez hozzájárulni, j ha egészségügyi állapota in- j dokolja, vagy ha magasabb ] szakképzettséget szerez, s a népgazdasági és egyéni érdek egyaránt a munkahely változtatás mellett szól. Minden hátrány nélkül felmondhat a dolgozó akkor is, ha elérte a nyugdíjkorhatárt. Jogos áthelyezési igények vetődhetnek fel házasságkötésnél, illetve akkor is, ha a dolgozó távol lakik a munkahelyétől, s a közlekedési viszonyok, illetve más körülmények nem teszik lehetővé, hogy elegendő szabadideje maradjon. A terhes nő minden hátrányos következmények nélkül felmondhat, gyermeke három éves koráig élvezi a munkaviszony folyamatosságát. Látjuk tehát, hogy az új rendelet nem sérti az egyéni szabadságjogokat. A rendeletnek egyébként sem az volt a célja, hogy a nép- gazdaságilag indokolt, s az egyén számára jogos munkahelyváltoztatásokat megakadályozza, hanem az, hogy gátat vessen a káros mozgások elé. A munklgyi viliről — A módosítások háromtagú döntő bizottságokról beszélnek a régi egyeztető bizottságokkal szemben. Miért háromtagú az a bizottság? — Eddig négytagú egyeztető bizottságok működtek a vállalatoknál, s ebből kettőt a szakszervezet, kettőt pedig a vállalat delegált. A páros szám szavazategyenlőségre adott alkalmat, s a szavazat- egyetlőség miatt sok olyan ügyet kellett a területi egyeztető bizottságok elé terjeszteni, amelyet az üzemen belül is elintézhettek volna. Ez hosszadalmassá és bürokratikussá tette az ügyintézést. A jövőben mindezt elkerülhetjük. S ami nem kevésbé fontos, a vállalati döntő bizottságoknak állandó elnökük lesz. Ez ismét meggyorsítja a panaszok orvoslását. Csak a legfontosabbakat tudtam elmondani az új reu deletrőL A jövőben úgy vállalatoknak, mind a szak' szervezeteknek és dolgozóknak egyaránt közös érdekük, hogy a rendeletet a fent vázoltaknál alaposabban és kimerítőbben megismerjék. Helyes lenne, ha a szakszervezetek és vállalatok már most, a rendelet életbe lépése előtt tájékoztatnák a dolgozókat a rendeletben jelzett módosításokról. Tegnap délelőtt ünnepélyes gyűlést tartott a sásdi járási Dózsa György munkásőr- század. A gyűlésen megjelent Földes Andrásné elvtársnő, a megyei pártbizottság osztály- vezetője, Sziveri Kálmán elvtáns, a mágocsi tsz elnöke, Jerszi István elvtárs, a sásdi járási pártbizottság első titkára, Duga József elvtárs, a munkásőrség Baranya megyei parancsnoka, a fegyveres szervek parancsnokságainak és a járási tömegszervezetek képviselői, valamint számos meghívott vendég. Zsiga Sándor, a járási munkásőrség parancsnoka értékelte az egység ez évi munkáját, ezt követően Jerszi István elvtárs köszöntötte leszerelő és ta rta 1 ék állományba kerülő, valamint az új munkásőröket. Az új munkásőrök eskütétele után kultúrműsorral szórakoztatták á megjelenteket. A század vándorserleget, több munkásőr kitüntetést kapott, és ..Kiváló munkásőr-raj” lett a ezalatnak— köblényi III. szakasz 3 raja. A képen: Jerszki István és Zsiga Sándor köszönti a kitüntetett munkásőr-rajt A tagság véleménye MÄR SOKAT foglalkoztak vele. Még tapasztalatcserét is szerveztek Dunaszekcsőre, az Egyetértés Tsz-be a mohácsi járásból. így mondta Suba Zoltán tsz-párttitkár, és búcsúzáskor nem tudtam a gondolattól szabadulni: Ha mások is jónak tartják, akkor miért nem terjesztik el megye szerte, sőt Baranya határain túl is? Miről is van szó? Arról, hogy a duna&zekcsői tsz-ben megtalálták a módját annak, hogyan foglalkozhat hatékonyan a szövetkezet pártszervezete a gazdasági feladatokkal — A nagyobb munkáik előtt, a aratáskor, betakarításkor vagy most, Így zárszámadás előtt összehivjuk a pártaktívát — mondj a párttitkár. — Nem csak a párttagok jönnek ösz- sze, sőt nem is az a cél, hogy a kommunisták maguk között tanácskozzanak. Hiszen a hatszáz dolgozó tag között, mindössze tizenhat a kommunista. Ebből is öt a vezetésben dolgozik, kettő idősebb ember, Esküdte! a !(öztársacéq téren Vasárnap délelőtt a Köztársaság téren sorakoztak fel a pécsi Petőfi-laktanya ősszel bevonult fiatal katonái, hogy hozzátartozóik jelenlétében ünnepélyes keretek között esküt tegyenek. akire nem igen számíthatunk, így kiszélesítettük az aktívák körét. Olyanokat hívtunk meg, akik másutt nemigen tevékenykednek, hogy ne szaporítsuk a már úgyis elfoglalt emberek dolgát. Meg nem is az a cél, hogy a vezetőkkel, a bizottsági tagokkal tárgyaljunk, mi a tagságot akarjuk megnyerni. — Értekezleten? — Az csak egy közibeeső állomás, ahol kicseréljük a véleményünket AZ AKTÍVA összehívása előtt a pártvezetőség megtárgyalja a legfontosabb napi felad a tői tat és elhatározza, hogy az aktívaülésen közli határozatait, terveit a tagsággal. Kijelölik az előadót, aki alaposan felkészül az ülésre. Tárgyal a vezetőkkel, össze- szeszedi mondanivalójához az adatokat a főagronómustól, a főkönyvelőtől, sőt néha még közvélemény-kutatással is kiegészíti mondanivalóját. Mikor az előadó sokrétűen felkészült, a pártvezlőség meghirdeti az aktívaülést — Kiket hívnak meg erre? — A csapatvezetőket néhány bizottsági tagot meg a brigádokból a legszorgalmasabb tagokat Az a cél, hogy olyan emberek legyenek jelen, aki naponta sok tsz-taggal találkoznak és elmondhatják nekik a hallottakat — Mennyien jönnek össze? — Az attól függ, de ötvenen j csaknem mindig ott vannak... — És milyen hosszú az értekezlet? — Rövid, mert rövidre tervezzük. Legutóbb is másfél órára gondoltunk, úgy szabtuk az előadást is, de a vita miat elhúzódott két és fél óra hosszait, de ez már nem a mi | „hibánk”, ha egyszer vitázni akartak a vezetőséggel... — Ök is ott vannak? — Meghívjuk őket, hallják, mi a véleménye a tagságnak az elmondottakról. Mert amolyan „oda és visz- sza” értekezletek ezek, ahol a pártvezetőség mozgósít a legfontosabb feladatra. Legutóbb például beszámoltak a zárszámadás várható eredményeiről, ismertették a tagokkal, hogy a tavalyi tíz kilóval szemben miért osztanak az idén csak nyolc kilő kukoricát így akarják megelőzni a felesleges és nem mindig észszerű találgatásokat Megmondták az aktíváknak, hogy gyarapodott az állatállomány. Sőt! Jövőre még tovább gyarapítják és azt szeretnék, ha már egyszer elég lenne a kukorica újig. — A tagság megérti, hogy mit akarnak? — Úgy tapasztaljuk, hogy igen. Csak — például — azt nem érti, hogy miért dicsértük annyira az utóbbi időben a sertéstenyésztést amikor ott van a legnagyobb lemaradás. Hízósertés-tervünknek kétharmadát ha teljesítjük. AZTÄN FELSOROLJA, hogy borból 50 százalékkal, hízómarhából 220 000 forinttal, kertészkedésből 400 000 forinttal, a pulykanevelésből 50 000 forinttal túlteljesítették tervüket A tagság jövedelme az idén is meglesz annyi, mint tavaly volt — 32.60 forintot fizetnek egy munkaegységre és átlagosan három forint prémium jön hozzá. Amikor az aktívaülés legutóbbi előadója a vagyonvédelemről beszélt, a tagok — mintegy válaszul — követelték a szigorúbb intézkedéseket a lopások megakadályozására. Valaki közbekiáltott: „Már nagyon elszaporodtak!” Aztán leltározás van a tsz-ben? Akkor vegyék fel a leltárba azokat a gépeket is, amiket kint felejtettek a határban! És így tovább! I — Elgondolhatja, hogy volt mit jegyeznie a vezetőségnek. — Csak jegyeztek? A párttitkár elmosolyodik. — Egyelőre, mert most arra kell törekedni, hogy megfogadják a tagság szavát és kijavítsák a hibákat. VAN TEHAT HASZNA az J aktívaüléseknek, amiket álta- | Iában kéthavonként és mér l harmadik éve tartanak rend- | szeresen Dunaszekcsőn. A kö2~ | gyűléseken ugyanis több száz í tsz-tag gyűlik össze és a legtöbbször hallgat. Az aktívaülé- sen viszont éppen a iegakti- vabakkal tanácskozik a párt- szervezet — gyakorlatiasan és a társaik véleményét is tolmácsolva. Ezért lenne érdemes másutt is megvalósítani a dunaszek- csői példát?.. Gáldonyi Béla
