Dunántúli Napló, 1964. december (21. évfolyam, 281-305. szám)

1964-12-29 / 303. szám

VUäg proletörjai. egyesüljetek! Dundniait napló ______________________________j__. ii--- - - --I— T| - - --- — - ________Az MSZMP Baranya megyei Bizottsága és a Megyei Tanács lapja________ X XI. ÉVFOLYAM, 303. SZÁM ARA 50 FILLÉR 1964., DECEMBER 29., KEDD Itt az igazi tél Karácsony másnapján heves vihar kíséretében nagy mennyi­ségű hó esett. Vastag hótakaró borítja a mezőket, íz utakat és a Mecsek fái is súlyos bótakaró alatt roskadoznak. A pécs—komlói országúton munkában van az autógréder. S„uroíka István és Varga Ferenc már másodszor kotorják a havat az úttestről. A légiókban a gyerekek őrülnek a hónak. A sásdi inróságdh is kihasználnak minden lejtőt a jó rádlizás érdekében. „Takarékos megye" lett Baranya 109 766 család rendelkezik takarékbetét-könyvvel 644 millió forint értékben Baranya ez évben elnyerte a „takarékos megye” kitünte­tő címet Ezt Balatonyi De­zső, az Országos Takarék- pénztár Baranya megyei igaz­gatója a párt, a szakszerve­zet, a megyei tanács, a posta és a társadalmi szervek kép­viselői előtt hétfőn délután jelentette be a megyei tanács ] klubtermében. Visszapillan­tást vetett az elmúlt évekre és ismertette azokat az ered­ményeket, amelyeket a me­gye lakossága a takarékosság területén elért. A felvilágosító munka ered­ményeként 1954 végére a betétállomány már meghaladta a 13 millió forintot. A betét népszerű­sítésében nagy segítséget je­lentett a KST-k megalaku­lása. A betétállomány emelkedését azonban megtörte az 1956-os ellenforradalmi esemény. En­nek hatására a már 25 millió forintot kitevő betétállomány Baranyában 1956 végére 10 millió forintra csökkent és megszűntek a KST-k. Az 1957-es évtől kezdve, a gazdasági helyzet megszilár­dulásával egyidejűleg egymás j után jelentkeztek a KST-k és újjáalakításukat kérték. Ez új lendületet adott a további ; munkához és megkezdték az j „ahány ház, annyi betét- I könyv”-mozgalom szervezését. J Még ugyanebben az évben Du- naszekcsőn megalakult az első takarékszövetkezet, amely a falusi lakosság megtakarításait gyűjtötte takarékbetétbe. Az­óta 44 szövetkezet 80 millió forint betétet gyűjtött 13 829 betétkönyvben. Baranya takarékbetét-állo­mánya, a KST-tagok száma évről évre fokozatosan növe­kedett. 1960. december 31-ig a megyében már közel 214 i millió forintot kezelt az OTP és 148 KST-ben 18 719 fő ta- ; karékoskodott. Ezek év végéig 20 millió forintot gyűjtöttek össze. 1960 tói 1963 ig a megye be­tétállománya több mint a kétszeresére emelkedett. — 1963. december 31-én 475 millió forint volt a taka- ; rékbet ét-állomány, 167 KST-ben közel 30 ezer ember gyűjtötte össze havi I megtakarítását. Közben ered­mények születtek a takarékos községek szervezésében is. — Például 1961-ben összesen 27 község érte el a „takarékos község” címet. Ezek száma to­vább gyarapodott és 1963. vé­gén 3 városunk, 79 közsé­günk — a pécsváradi, a mo­hácsi és a szigetvári járás — elérte a takarékos szintet. Ez évben az OTP azt a célt tűzte ki, hogy Baranya az év végéig elérje a „takaré­kos megye” szintet. Minden szervező munkáját, vala­mint az október 1—20ig tartó takarékossági napokat is ennek a szolgálatába állí­totta. A megyei takarékossági na­pok akcióbizottságának ez évi ülésén valamennyi tanácsi és társadalmi szerv felajánlotta ehhez a maga segítségét. A takarékossági napok alatt, társadalmi összefogással, 2000 új betétes beszervezésével si­került elérni azt, hogy Bara­nya 120 751 családja közül több mint 90 százalék, azaz 109 766 család rendel­kezik jelenleg takarékbetét­könyvvel és ezekben 644 millió forint megtakarítás fekszik. Baranya ezzel érte i el azt, hogy elnyerte a „ta­karékos megye” kitüntető címet. Teljesítette évi tervét a szénbányászat Nehéz esztendő küzdelmes, kitartó munkájával érkeztek el a bányászok a határidő előtti tervteljesítéshez. Év­közben számos természeti csa­pás, Balinkán, Padragon, Do­rogon vízbetörés, Tiribesen szénsavbetörés, Zobákon ptU g az emlékezetes sújtólégrobba­nás vetette vissza a terme­lést. Az emiatt bekövetkezett jelentős termeléskieséseket azonban a dolgozók megfeszí­tett munkával pótolták. A fenntartó brigádok karácsony­kor is lent voltak a bányák­ban, hogy három nap szünet után is jó állapotú, fejtésre alkalmas munkahelyeket ad­janak át a vájároknak. Ilyen módon hétfő délre sikerült felszínre küldeniük az 1964- re előirányzott 31,2 millió ton­na szénből hiányzó utolsó ezer tonnákat is. Sarapf of választották Olaszország köztársasági elnökévé Az olasz köztársasági elnökválasztás 21. menetében Giuseppe Saragatot, az Olasz Szocialista Demokrata Párt főtitkárát, az eddigi olasz kül ügyminisztert választották Olaszország köztársasági elnökévé. A hétfő délutáni 21. forduló előtt Ncnni visszalépett és a szocialisták bejelentették, bogy Saragatra szavaznak. A kommunisták ugyancsak közöltek, hogy a Szocialista Demokraták vezetőjére szavaznak. A 21. fordulóban Saragat 927 érvényes szavazatból 647-et kapott. Ax elmúlt napok rálasxtáni krónikájas Az olasz demokratikus köz­vélemény széles rétegei fi­gyelték felháborodással azt az obstrukciós politikát, amellyel a kereszténydemok­rata jobboldal akadályozta a köztársaság elnökének meg­választását. Hétfőn délutánig immár húsz szavazási menet maradt ered­ménytelen (pedig a szavazá­sok — példa nélkül az olasz elnökválasztások történetében — o karácsonyi ünnepek alatt is folytatódtak). A dorottyások (a keresz­ténydemokrata párt legbefo­lyásosabb csoportja) Leone visszavonulása után sem akarták elismerni kudarcukat. Miután a kereszténydemokra­ta elektorok többsége ta­nácstalanságában — két ízben is tartózkodott a szavazástól — Saragatra szavazott. Saragat jelölésének azonban a dorottyások azt a feltételt szabták, hogy nem fogadhatja el a kommunista szavazatokat. Ez a tény — az újabb kísér­let tehát a baloldali pártok megosztására — nemcsak a változatlanul Nennire szava­zó kommunisták és szocialis­ták körében váltott ki ellen­állást, a kereszténydemokra­ta balszámy (Fanfani és Fes­tőre hívei) soraiban is vissza­tetszést szült. Utóbbiak (szá­zan) fehér lappal szavaztak a huszadik „menet” során is. Ami az előzményeket illeti, a hétfői 20. szavazást megelő­zően a kommunista párt veze­tői — Longo, Ferracini és hétfői vezércikkében élesen bírálta a kereszténydemokra­ta jobboldal módszereit. Végül aláhúzza: „a keresz­ténydemokrata párt válsága nem új, de soha ilyen mér­tékben nem jelentkezett, rriiiít ez alkalommal’’. A kommunista párt lapja, az Unita hétfői vezércikkében hangsúlyozza: „A keresztény- demokraták magatartása mind ez ideig meggátolta Saragat megválasztását, s ezzel az el­nöki válság megoldását". A lap felteszi a kérdést: „Vajon a kereszténydemokra­ták célja a kómmunistaelle- nes vétóval nem az-e, hogy machiavellista módon Saragat megválasztását is megakadá­lyozzák?’’ Hétfő délután — az esti, 21. szavazás előtt — Saragat is­mét találkozott Longóval, az Olasz Kommunista Párt főtit­kárával. Giuseppe Saragat eieirajxa Giuseppe Saragat 1898-ban Hótakarító munkásoktól mozgalmasak a pécsi utcák. Különö­sen a keskeny utcákban sürgős a hó eltakarítása. A Déryné utcában már az utolsó métereket tisztít;ák a hólapátolók. Erb János képriportja Ingrao tárgyalást folytattak Tanassival, az Olasz Szocia­lista Demokrata Párt főtitká­rával. Mint ahogy erről az OKP Titkárságának közlemé­nye beszámol, a szocialista demokraták kérték az OKP- től Saragat jelölésének támo­gatását (az Olasz Szocialista Demokrata Párt a fasiszták kivételével valamennyi párt támogatását kérte különben), a kereszténydemokraták azon­ban nem engedték, hogy az Olasz Szocialista Demokrata Párt e lényt nyilvánosságra hozza. Ilyen módon — pilla- latnyilag — meghiúsították a megegyezést a baloldali pár­tok között. Az Olasz Szocialis­ta Párt vezetőségének hétfőn nyilvánosságra hozott határo­zata szerint a párt csak ak­kor vonja vissza Nenni jelö­lését Saragat javára, ha a í kereszténydemokrata párt is I egységesen támogatja az Olasz Szocialista Demokrata párt vezérét, illetve, ha nem lita­s't ja vissza a kommunista szavazatokat. Az OIpsz Szocialista Párt hivatalos lapja, az Avanti született. Végzettsége: közgaz­dász. 1922-ben lépett a szo­cialista partba és 1925-ben annak vezetőségi tagja lett. i.92Ö-tól 1943-ig emigrációban élt (először Ausztriábau, majd Franciaországban). 1943-uan visszatért Olaszországba, ahol hamarosan letartóztatlak es átadtak a náciknak, sike­rült azonban megszülnie. 1946-ban megválasztották az olasz alkotmányozó gyűlés elnökévé. 1947-ben híveinek egy csoportjával kivált a szo­cialista pártból és megalakí­totta az Olasz Szocialista De­mokrata pártot. 1947-től 1963- ig ennek a pártnak volt a fő­titkára. 1948-tól parlamenti képviselő. 1947—1949-ben és 1954—1957-ben a keresztény- demokraták által vezetett kormánynak volt az elnökhe­lyettese. 1963 decemberétől külügyminiszteri tisztséget töltött be.

Next

/
Thumbnails
Contents