Dunántúli Napló, 1964. december (21. évfolyam, 281-305. szám)
1964-12-24 / 301. szám
19«. DECEMBER VL napló 3 Illen is nyaral varázsolnak Harkányba Harkányban december eleiére elkészült a strand téliesi- .ése. A szabadtéri nagy me- lencét két méter magas, szi- ies műanyag palánkkal övez- 1ék, amely felfogja a szélve- •ést. A víztől pedig zárt üvegfolyosó vezet a fűtött öltözőbe, így a hideg napokban is stan- lolhatnak a gyógyhely kedvelői, hiszen a 24—25 fokos viz felett a legzordabb időben is kellemes a levegő. A hét köz- napjain 300—400 vendég for- iul meg, vasárnaponként pedig megduplázódik számuk. Ebben iz időszakban különösen a falusi lakosok, termelőszövetke- teu dolgozók látogatják a fürdőit. A hideg elleni védekezés jelenlegi megoldása csak ideiglenes. Többmilliós költséggel a maga nemében páratlan szép téliesített fürdőt alakítanak ki Harkányban, amely tovább növeli a fürdőhely hírnevét. Az, épület körvonalai már kibontakoztak. Készül a hetven méter hosszú oszlopos télikert csarnok. A medence felöli oldala üvegfalú lesz. A meleg vízzel, padlón keresztül fűtött helyiségben növények, Ízléses bútorok, pihenóágyak teremtenek majd kellemes, kényelmes környezetet. Nyáron a tetőt napozónak használják. Ezért zuhanyzósort szerelnek rá. A strand-medence fölé is színes műanyagtetőt emelnek, ami nyáron a zivatar ellen nyújt védelmet. Ezenfelül 400 új kabint építenek. Rendezik, szépítik a parkot Az új létesítményeket a jövő év folyamán pdják át rendeltetésének. n pécsi hcSyiiparí vállalatok teljesítették az éves tervet A jól végzett munka tudatával készülnek az ünnepekre a pécsi helyiipari vállalatok dolgozói. A Gázművek kivételével már ezen a héten valamennyien teljesítették éves tervükért. A karácsonyi várható gázigény kielégítésével pedig a Gázmű is eleget tesz éves feladatának. A tanácsi ipar idén 322 millió 685 ezer forint értékű munkát végzett Jól szolgálták a helyi ipar- j politikai tervet, hiszen a helyi j igények kielégítésére 5 millió í forint értékű árut termeltek, { s mintegy 12 millió forint ér- ! téket képvisel a lakosság ré- J szére végzett javító és szolgáltató munka. Ezekről az eredményekről nyilatkozik Körösi Lajos, a városi tanács végrehajtó bizottságának elnöke, Molnár Károly, az ipari osztály vezetője és Puskás Sándor, a Ruhaipari Vállalat igazgatója. Koros! Lajos, a városi tanács vb-elnöke: — Tavafly, amikor a gazdasági irányelveket megkaptuk, osztályvezetői és tanácsi vezetői értekezleten a helyi viszonyoknak megfelelően meghatároztuk az osztályok és a termelő, szolgáltató vállalatok feladatait. Év közben nem egy esetben végrehajtó bizottsági ülésen vizsgáltuk meg az irányító osztályok munkáját és azt, hogy a vállalatok eüvég- zik-e feladataikat. — A vállalat idei tervének teljesítése, a jelenlegi eredmények — biztosíték a jövőre nézve Az, hogy a vállalatok tervüket határidő előtt teljesítik, jó a városnak, a lakosságnak és az országnak is. — Az idén igen jó munkát végeztek a helyiipari vállalatok, s jól vizsgázott az ipari osztály is. De szólnom kell a KlOSZ-ról, a KISZÖV-ről is. Ezek vezetői az ipari osztály intézkedéseihez, határozatainak végrehajtásához mindig segítséget nyújtottak. — Szereném ezúton is kifejezni a pécsi tanácsi vállalatoknak a végrehajtó bizottság elismerését és köszönetét. Kérem őket, hogy az ötéves terv utolsó évében is hasonló munkával még szebb eredmények elérésére törekedjenek. Molnár Károly, az ipari osztály vezetője: — Hármas feladatóit kellett megoldanunk: a szolgáltatást bővíteni, amibe beletartozik a gázellátás és a távfűtés biztosítása is, termelnünk kellett a helyi árualap kiegészítésére és ugyanakkor a Központi árualap növelését is elősegítettük. A gázellátás jó, a távfűtésre I sincs panasz. Javult vállala- ! taink minőségi munkája, kü- ; lönösen a Ruhaipari Vállalat' nál és jelentősen nőtt a termelékenység. Nem kis össze* a 322 millió. És ezt az eredményt nem beruházással, nerr létszámnöveléssel, hanem bel. ső tartalékok ésszerűbb felhasználásával, jobb munka- szervezéssel és a munkaversennyel értük él. Olyan alapot teremtettünk, amelyre a jövőben biztosan építhetünk. Az összes vállalat közül talán a legjobb körülményeit között dolgoznak a Ruhaipari Vállalat dolgozói, hiszen korszerű, egészséges üzemrészt kaptak. De ugyanakkor as éves terv előirányozta, hogy Igen érdekes eseményre került a napokban sor a Me- csekvidéki Üzemi Vendéglátó Vállalatnál. A vállalat 87 nyugalomba vonult dolgozója ún. nyugdíjas csoportot alakított. A csoport a szakszervezeti bizottság égisze alatt tevékenykedik, három tagú intéző bizottságot választottak az ügyek vitelére. Ezzel egyidőben meghatározták a csoport feladatkörét is. A csoport intéző bizottsága közvetít a vállalatvezetés és a nyugdíjasok között. Rendkívüli esetekben* amikor a vállalatnak alkalmi jelleggel munkaerőre van szüksége, a 1 csoport, illetve intéző bizott- ' ság munkaképes nyugdíjasokat biztosít a vállalat számára. A csoport a szakszervezeti bizottsággal karöltve gondoskodik a rászoruló nyugdíjasok segélyezéséről és arról, hogy a nyugdíjasok megfelelő arányban kapjanak helyet a vállalati üdülőkben. A nyugdíjas csoport a vállalat igazgatójának javaslatára elhatározta, hogy évente kétszer megrendezik az öregek és fiatalok tapasztalatcseréjét, a szakmai ismeretek átadása, a nemzedékek közötti barátság elmélyítése céljából. Időjárásielentéa Várható időjárás csütörtök estig: jobbára felhős, párás, helyenként ködös idő, legfeljebb egy-két helyen ködszitá- lás, kisebb hószállingózás. — gyenge szél. A hőmérséklet ahikulásában lényeges változás nem várható. Várható legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet általában mínusz 1, mínusz 6 fok között, helyenként mínusz 6 fok alatt. Legmagasabb nappali hőmérséklet mínusz 3, plusz 2 fok között. a termelékenységet a tavalyihoz képest 23.4 százalékkal növeljék és 38.5 millió forint értékű munkát végezzenek Puskás Sándor Igazgató: — Igyekeztünk feltárni a rejtett tartalékokait. Az év el- jén megfelelő gépekkel szereltük fel a konfekció részleget, különböző appará tokkal láttuk el a gépeket és arra törekedtünk, hogy lehetőleg minden munkafolyamatot géppel végezzünk. Tapasztalatcseréken voltunk és a tapasztaltakat igyekeztünk hasznosítani. — Jó eredményeket hozott a darabbérre való áttérés is. Ugrásszerűen megnőtt a termelés, kiegyenlítődött a munka a különböző szalagok között, s nőtt a dolgozók átlag- keresete. Arra, hogy a dolgozóink milyen jól végezték munkájukat jellemző, hogy 88 730 forintot osztottunk ki jutalom címén. Uj technológiát vezettünk be: megszerveztük az eüőregyártást, a törzsfolyamatot és a befejezést. Ez a három szekciós munka biztosítja a folyamatos termelést, rövidíti az átfutási időt, vagyis tervszerűbb lesz a készárutermelés. S még £ ± is elárulhatom, hogy kétheti fizetésnek megfelelő nyereségre számíthatunk. Építészeti érdekességek A Pécsi Tervező Vállalat mérnökei és munkatársai tíz éve falukutató munkát végeznek, feldolgozzák a népi építészeti érdekességeket és belső berendezési tárgyakat. Eddig mintegy háromszáz dél-dunántúli falut látogattak meg. A gyűjtött dokumentációs anyagból néhány érdekességet kiállításon mutatnak be. A kiállítást kedden a Tervező Vállalat székhazának klubtermében nyitották meg. Karácsony napján ROMAÉKNAL nagykará-1 telep felé, csak előbb csony napján is hajnali négy eteti a tehenet. megórakor csenget az ébresztő óra. Az asszony gyors mozdulattal zárja el a vekkert, nehogy a kisunoka a szomszéd szobában felébredjen. Az ünnepre ugyanis a lányáék is eljöttek Pécsről, megjött a fiú Szigetvárról, Gyöngyi meg, a vakációzó kisdiák a berregésre megszokott moz dulattal fordul a másik oldalára. Hadd pihenjenek a fiatalok! Még alszik az egész ház, amikor Roma József elindul az új telep felé. A falu is alszik, rajta kívül teremtett lélek sem jár az utcán. Az idő csípősre fordult, jó volna ilyenkor a meleg ágyban, de szólítja a kötelesség, menni kell. Pontosan fél óra múlva elindul felesége is a — Az igazgató élvtárssal szeretnék beszélni — mondom a titkárságon. — Az kissé körülményes lesz, de fáradjon be a szobájába — mosolyog rám a Sütőipari Vállalat titkárnője. Kopogok, benyitok és megtorpanok az ajtóban. Az íróasztal mellett a Télapó ül, mellette karácsonyfa, megany- nyi csomaggal. — Már vártam, foglaljon helyet. Ma én helyettesítem az igazgatót. S amint látja, éppen az ajándékokat rendezgetem. Nem nézi meg, hogy kinek mit hoztam? — Ezer örömmel, kedves Télapó — mondom, s közelebb megyék a karácsonyfához. Télapó kávét tölt. én meg nézem a selyempapírba csomagolt ajándékokat. Persze, könnyű a Sütőipari Vállalat Télapójának, van papírja bőven, a kereskedelem egész éven át gyűjti neki, amit a sütemény- né1. kenyérnél megtakarít Egy dobozban alvásbaba fék szik. Mellette egy férfinév: Németh Lászfló főkönyvelő. — ö kapja — mondja a Télapó. — Tetszik tudni, a vállalat 25 nődolgozója közül 5 kisbabát vár. Száz hétig nem dolgoznak majd, hált hadd örüljön a népszaporulatnak már most a főkönyvelő. Di-’es albumot veszek fel. — Naumov Istvánné, a műszaki vezető. Az új kenyérgyár beruházási programja, tervr~'za a teljes dokumentációvá’ Előbbre hoztuk, mert arról 't szó, hogy csak 1973- re k-' 1 el. Most 16 óra alatt 10 tonna kenyeret sutunk MEG LEPETÉS nyolc üzemben. Az új kenyérgyárban pedig ez idő alatt 100 tonnát. Ünnep után megkezdjük az építkezést — hát nem nagyszerű? — Igen, de az OT mdí szól ehhez? — Csupán 35 millióról van szó. Gondolja, hogy nem? ... — Mellékes, hogy mit gondolok, de miért ne legyen boldog karácsonya a műszak- vezetőnek. Nem igaz? — És ez a hintaló? — Bizonyára tudja — de köziben igya meg a kávét, — hogy a kenyérsütéshez más üzemek is hozzásegítenek, például áramot ad a DÉDÁSZ. A hintaló az övék. Jelenleg az áramszolgáltató emberei dolgoznak éjjel nappal, a feszültség pedig ingadozik. Gondoltam, inkább hintázzanak ők maguk, csak a feszültség legyen egyenletes. Na de nézzük, milyen meglepetéseket tartogatnak még a csomagok! Itt van egy kis készülék, mi is ez? — Ez kérem egy berendezés, mellyel gombnyomásra tetszés szerint hosszabbíthatják, egyenesíthetik lakatosaink a lapátnyelet. — Ugyan Télapó, a péfkla- pátok fából vannak, és... — És olyan görbék, hogy azon is gondolkoztam, nem kellene-e horgászbotot adnom a pékeknek, hogy kihalászhassák a kenyeret a kemencéből. Már kibontakoznak az épület fehér falai. Ahogy belép, megcsapja arcát a meleg pára. Megszokott mozdulattal nyúl a villanykapcsoló felé. Huszonöt égő gyullad ki egyszerre s nyolcvan buksi fej fordul feléje, nyolcvan kis- borjú várja a reggeli tejet, szénát és abrakot. Kicsit mindig elszorul a szíve, ha ezekre az apróságokra néz. Azelőtt nem szakították el ilyen hamar az anyjuktól a borjakat. Alig múlt fél éve, hogy ezt a szép tiszta és modern borjúnevelőt felépítette a sellyei tsz, s ő csak most tudja igazán, hogy milyen felelősséget vállalt, amikor elfogadta a borjúnevelői munkakört Két éves operálták, azóta nem bírja a nehéz mun kát s úgy gondolta, ez köny- nyű lesz. Pedig csak azóta könnyű, mióta a feleségét rá- beszelte, hagyja ott a brigádot, segítsen neki. Ide nagy tisztaság kell, s hiába, apró állatokkal csak az asszonyok tudnak bánni igazán. Nyíri Sándor, az elnök is csak azóta nyugodt mióta a Roma házaspár vette át a borjúgondozást. Akárhogy is vesszük, nagy dolog bevezetni a mesterséges borjúnevelést. Kényes munka, nincs meg hozzá a tapasztalat. Elég egy meg nem mosott kéz, egy piszkos edény, s kész a hasmenés, ami aztán tizedel a borjak között. De Romáék keze mindig tiszta, a fehér kötény, a fehér fejfedő soha nem hiányzik róluk, s egyetlen kisborjú sem pusztult el a hét hónap alatt. A múltkor egy járási értekezleten megdicsérték a tsz-t, a járásban a környéken a legelsők a borjúnevelésben. Siker ez a javából. Tavaly még semmi nem volt, most meg ott csillog az Ormánság Tsz karácsonyfáján, talán a legfényesebben ez a siker, a jövő egy kis darabkája PEDIG erre a fára sok mindent tettek tavaly karácsony óta. Másfél millió forint értékű került rá, ennyivel gyarapodott a tsz közös vagyona egy év alatt. A mesterséges borjúnevelő mellé egy modern tej házat építettek, aztán egy 40 férőhelyes elletőt, korszerű gépjavító műhelyt, garázst a saját teherautók szdettek és vettek négyuni- ver?á''S traktort. Sf>1*t erejükből közel fél millióval járultak hozzá ezekhez a beruházásokhoz. Csak annyit, hogy tizedikén a tagok borítékján ne érződjön meg a nagy befektetés. S a borítékokból még egy forint sem hiányzott. Sellyén már készpénz fizetést kapnak a tsa+ tagok, de ha munkaegységbe átszámítanánk, 32—33 forint jönne ki. De nem panaszkodnak a sellyeiek sem. Nehéz, fárasztó év után sikeres zárszámadás elé néznek, békésen és elégedetten ünnepelhetik a karácsonyt. — Ügy érzem — mondja Roma Gábor, — hogy az, amit eddig csináltam életemben, az mind mellékes. Eddig csak azért dolgoztam* hogy fizetést kapjak és felneveljem a három gyereket. Felszabadulás előtt kisbíró voltam, aztán a földosztáskor kaptam öt hold földet, azzal is csak gond és baj volt és sok adó. Soha ilyen nyugodt nem voltam, így nem tudtam örülni a munkámnak, mint most. Vén fejjel még a tanulásra is ráálltam a kedvéért. Fenyősön a szentlőrinci tangazdaságban elvégeztem a tanfolyamot. Jövőre, ha igaz, elküld a tsz Herceghalomra. Csak egy baj van, nincs helyettes, s azt nem akarom, hogy minden a feleségemre szakadjon. Pedig Románé nem az az asszony, aki megijed a munkától. Pontos mint egy óramű, precíz és tiszta. AZ övé a nagyobb gond, hisz ott a család is, a háztartás, az állatok. Romáék most szépen boldogulnak. A borjúgondozásért megkapják a havi 2600 forintot készpénzben, de hozzá jön majdnem ennyi a többiből is. Házat vettek Sellye központjában, férjhez adták a nagy lányt, a kisebbet taníttatják. NAGYKARÄCSONY napján, mikor az emberek ébredeznek, Romáék már megjárták a távoli majort, hátuk mögött hagyva fél napi munkájuk gondját, fáradságát. Az ünnepi ebédhez azonban már ők is tiszta ruhában ülik körül a terített asztalt, szívükben a legnaeyot b és legszebb karácsonyi ajándékkal, a jól végzett munka örömével. Rónaszéki Feren»..c M Nyugdíjas csoport alakult a MUV-né! Mert a bevetés még csak megy valahogy, de a kiszedés... — És ez a csokoládépatkó, talán szerencsét hozzon? — Ez nem csokoládé, hanem mágnes. A 2-es üzemben kapják. Ez szedi össze a szeget, sőt alkalomadtán a madzagot, vagyis az összes hulladékot, amá mindenhová való, csak ép pen a kenyérbe nem. — De itt van mellette egy pumpa és egy szemüveg is. — Tudja, néha kisebbek a zsemlyék. Gondoltam felfújhatják időnként, szemüveggel pedig jobban megállapíthatják, hogy egyenlő nagyok-e. — De erre azt mondják, a liszt sem a legjobb. — Tudom. Éppen ezért ezt a zacskó Bánkút: búzát a malomiparinak küldöm, hogy el ne felejtsék, milyen is az... — S mit gondol Télapó, mit szólnak majd hozzá? — örülnek, mint az AKÖV Igazgatója ennek a fehérhollónak. meg az URH-« teherkocsinak. — Nem értem, hogy jön a holló a kocsihoz? Csak nem?... — Eltalálta. Olyan ritka a tiszta és jó szállítókocsi, mint a fehér holló. — Érdekes a kenyér azért, ha késve is, de mindig eljut a boltokba. — Hát persze, hiszen ha morgunk is néha, azért csak haladunk, meg aztán a szállítóink behozzák az időt a gyors rakodással — Tudom. Tegnap is pállana tök alatt lerakták a rekeszeket a járdán terpeszkedő tócsa közepébe, hogy csak úgy loccsant — No, nem kell ezt olyan tragikusan venni, hiszen vannak még hibák... — ön is ezt mondja? — Megtanultam már, amióta járom a várost Mert nézze csak, itt van a kereskedelem és azt mondja: 1200 mázsa kenyér, 100 000 sütemény, 15 000 nehéz vajas sütemény kell a karácsonyi ünnepekre. Most tegye hozzá azt a sok beiglit, meg azt a sok süteményt, amit a háziasszonyok is sütnek. És adja hozzá, hogy egy vasárnap csaknem egymillió forint értékű ajándéktárgyat, s egyebeket vásároltak a városban. Hát mondja meg őszin tón, rosszul élnek itt e földön? S azt is elmondhatom, hogy 20 000 liter szik vizet és 8000 üveg üdítőitalt is készítünk karácsonyra. Mit gondol, miért ilyen magas a szikvízfogyasztás, talán rossz volt ax idei bortermés? — De Télapó, eltértünk m tárgytól. — Jó, jó — s maguk az újságban még sohasem tértek el a tárgytól? Mégis szívesen sorolnám én, hogy kinek mit ajándékozom, de tudom, úgy sem fér bele a lapba. De megnyugtatom, a vállalat minden 1 dolgozója örülni fog az aján- j' dákoknak. j ‘ C». K. \ ]
