Dunántúli Napló, 1964. december (21. évfolyam, 281-305. szám)
1964-12-20 / 298. szám
tm. DECEMBER 2(1. napló A boldogság X£*ellemes karácsonyt... Boldog új évet... Ez járja most már napok óta. A sokszor elismételt, gyakran gépiesen el mormogott szavak mögött természetesen nem mindig egyforma a szándék és a hangsúly. Az emberek ez esetben nemigen disztíngválnak. A boldogságot egyébként is mindenki másképpen, sajátos, egyéni módján értelmezi. Úgy általában tehát — kívülről — nehéz volna konkrét tartalmat adni az újév közeled tén elmondott megszámlál hatatlan jókívánságnak. — „Hol a boldogság mostanában?” — kérdezte önmagától, embertársaitól a költő, és bizony egész életművének együttes elemzése kell ahhoz, hogy a próza szavára fordíthassuk, mit értett a boldogság lényege, tartalma alatt. A kérdésre adott válasz tulajdonképpen egy ember egész életfilozófiáját jelenti. Ha valakiről tudjuk, hogy miként értelmezi a boldogságot, akkor voltaképpen már mindent tudunk róla, legalábbis minden lényegeset A régi, önzésre és farkaserkölcsökre alapozott világban — amikor hivatalos elvként használták, sőt tanították a „kaparj kurta, neked is jut” jelszót, az egyén és a társadalom közti kapcsolat ellentmondásos volta igen gyakran azt eredményezte, hogy az egye$ ember rendszerint csak a köz rovására, mások becsapása, letiprása, súlyos esetben elpusztítása árán kaparinthatta meg vélt vagy valós boldogságához szükséges anyagi és erkölcsi javakat. Nem állítom, hogy a szegény ember a maga sajátos egyéni szempontjából, teljesen ki volt zárva a megelégedettség, a boldogság világából, de az oly sokat hangoztatott, „becsületes” és „tiszta” szegénység, az „egyszerű”, „természetes” paraszti élet a lehető legjobban leszállított igények mellett sem tudta biztosítaná a boldogsághoz szükséges elemi feltételeket;. Az éhező, nap mint nap létében veszélyeztetett, másokra dolgozó, a tanulás elemi lehetőségeitől is elzárt, majdnemhogy állati sorsra ítéöit nincstelen parasztok, cselédek, de a munkások többsége sem jutott el odáig a múltban, hogy egyáltalán, megfogalmazhassa magánadé: mivégre is él, robotol, küszködik az étebteL A boldogság legfontosabb kritériuma — ez úgy hiszem ma már vitán felül áll,—a sza badság. Csak a szabad ember élhet úgy, ahogy képessége, érdeklődési köre, műveltsége;, egyéni vágyai és elképzelésed szerint szeretne. Csak a szabad emberek társadalma biztosíthatja ehhez a szükséges alanyi és tárgyi feltételeket A mi társadalmunk is állít bizonyos korlátot az egyéni érvényesülés útjába, de hát a rend, a fegyelem, a közérdek, a többi ember érdekeinek figyelembevétele, a társadalom írt és irattan törvényeinek betartása éppen úgy hozzátartozik a kiegyensúlyozott, elégedett, boldog élethez, j mint az, hogy a lehetőségeinkkel bátran élünk. Sanda és ideig- ! óráig tartó az olyan ember vélt boldogsága, aki intrika, rágal- ■ mazás útján szerzi mieg kiszemelt beosztását, magasabb fize- ! lését, aki elveit, önérzetét áldozza a karrier oltárán. A szép lakás, a frizsider, a gyorsan suhanó autó, nem sokat érhet annak, aki becstelen úton, a közvagyon megkárosítása, kor- j rupcip révén jutott hozzá. A leleplezéstől való félelem a legkellemesebb perceket is megkeseríti. Az előbb vagy utóbb, — de törvényszerűen bekövetkező — lebukás réme ott kísért az ilyen ember minden gondolatában, tettében. A boldogsághoz az is hozzátartozik, hogy mindig maradjunk reálisak, és — ha türelmetlenül is, — de szerények. Sohasem az a baj, hogy valaki erején, anyagi lehetőségein túl j szeretne költekezni, teszem azt, gépkocsit venni. A baj ott óén gépjavító állomássá aía- kezdődik, amikor enged a kísértésnek. Manapság sajnos elég- ; kitolták át a villányi, a page gyakori az erején felül költekezett, eladósodott egzisztencia, lotabozsoki és a homorudi akit saját vagy hozzátartozói úrhatnámsága, indokolatlan gépállomást, január elsejével adósságokba kever, aki abban leli örömét, hogy pukkadnak pedig megszűnik a sellyed a barátnők, irigykednek a kollégák; aki a nyilvánosság előtt gépállomás, illetve a sedlyei nagyvonalú, bohém, otthon pedig filléres gondok mérgesítik felsőfokú mezőgazdasági tech- a légkört. A túlkorán vásárolt Felicia robogó kerekein köny- nikum veszd át oktatási cé- nyen tovasuhanhat a családi boldogság, de még a becsület is. j lókra. Az anyagi lót mindennél elsőd'legesebb, kategörikusabb meghatározó erő. Manapság azért elégedettek és boldogok az emberek, mert általában, tömegméretekben, mindenki számára biztosítottuk a megélhetéshez szükséges anyagiakat. Az általában kifejezés természetesen feltételez bizonyos kivételeket is. A szocializmus sem mentes egyéni tragédiáktól. Az adott lehetőség egyes embereknél mindörökre csak lehetőség marad, mert nem tud vagy nem akar élni vele. Nem titok, hogy az idei esztendőben, a nehézségek ellenére is, több ezer lakást építettek Baranyában, mégis ki tagadhatja, hogy — különösen Pécsett és Komlón — a járási székhelyeken, eléggé komoly ma még a lakáshiány. Joggal mondhatjuk — továbbmenve — azt is, hogy a baranyai termelőszövetkezetek ebben az évben már igen komoly szintre emelkedtek, jól gazdálkodnak, magas a gépesítés, a kérni zálás foka, kedvezően — ha nem is optimálisan — alakult a tagok jövedelme. Mindez tökéletesen igaz, de ettől még működhet egy-egy gyenge szövetkezet is, akad még rosz- szul irányító elnök, türelmetlen, kapkodó agronómus, lusta, a munkától húzódó és természetesen éppen ezért gyengén kereső termelőszövetkezeti tag. Közismert az is, hogy a pécsi átlagkereset két-háromszáz forinttal magasabb, mint az ország többi részén. No de ez édes keveset segít azon, akinek itt Pécsett azonos bére van, — autóbuszsofőr, alacsonyabb kategóriába tartozó tisztviselő, pedagógus, postás létére, mint budapesti, debreceni kollégáinak. Az új esztendőiben egy és más talán orvoslásra talál e gondok közül, de a lényegen, — már tudniillik azon. hogy varnak és minden bizonnyal mindig is lesznek szabályt erősítő kivételek, — mit sem változtat. Ez egyébként nemcsak a társadalomtól joggal elvárt dolgokra vonatkozik, hanem arra is, hogy mit adunk vissza a társadalomnak. Az általános helyzet e tekintetben is jó. A munka városon, falun jól halad, a terveket teljesítjük, sőt, amint a mecseki bányászok bizonyították, többet is tudunk tenni, ha kell, no de azért a bumli például ma még nem ismeretlen fogalom. A becsületesen dolgozó zöm mögött mindenütt meghúzódik bizonyos számú hanyag, lusta ember. Jócskán tapasztalható még a lógás, amerifcázás, fusizás. Sokan visszaélnek ma még a Munka Törvénykönyv, a társadalom- biztosítás humánus paragrafusaival. A megoldás kézenfekvő. A népgazdaság nem valami elvont, személytelen és anyagtalan valami. Munkából és nemzeti vagyonúnkból tevődik össze, és csak annyit tud számunkra adni, amennyit munkánkkal megteremtünk. A nyugodt, gondtalan élet, tehát a boldogság feltételezi, hogy élve-“ zője erejéhez és tudásához mérten hozzájárul a köz, tehát saját boldogsága megalapozásához. VASVARI FERENC Üj hidraulikus hőprést szereltek be a Pécsi Faipari Ktsz Felszabadulás úti üzemében, ahol a bútorhoz szükséges lapok mcretrevágását, furnírozását és csiszolását végzik. A próbaüzemben lévő bőprés teljesítménye másfélszerese a réginek. Több villamos energiát kap a belváros A DÉDÁSZ pécsi üzemvezetőségének dolgozói befejezték a belvárosi villamoshálózat korszerűsítését. A Rákóczi út, a Felsőmalom utca, a Kossuth Lajos és a Bem utca által határolt területen megszüntették r. kisfeszültségű légvezetékeket és helyettük nagyobb keresztmetszetű kábelokat fektettek le. A mintegy 6.5 kilométer hosszú vezeték lehetővé teszi, hogy az említett területen az eddiginél sokkal üzembizto- sabb legyen az áramellátás, s : korlátlan mennyiségben kielé- | gíthessék a lakosság villamos- energia igényét. Még az idén befejezik a Rét utca és Köztársaság tér környékének hálózatépítési munkáit is. A köz világítás javítása érdekében pedig körülbelül 40 kandelá- heros égőt szerelnek fel. A kábelfektetési munkákra .öbb mint hatmillió forintot fordítottak idén. Három ütemben, három év alatt elvégzik az egész belváros villanyhálózatának korszerűsítését.-------------3 M egreformálják a mezőgazdasági gépjavítást Bevált a szalagszerű javítás — Traktorfajtánként tipizálják a gépállomásokat A téli gépj avatásokra való I gépállomás működött, a jofelkészülés ebben az évben nem a szokásos módon történt és igen sok változást hozott a gépállomások életében. A termelőszövetkezetek gyors ütemű gépesítésével a gépállomások funkciója fokozatosan átalakul, a mezőgazdasági termelés oldaláról mindinkább a javító jelleg felé tolódik át. Ennek jegyében dolgozták ki a gépállomások 20 éves távlati fejlesztési tervét, melynek egyik első lépéseként már aiz elmúlt évGépjavító állomások A pécsi járásban, ahol eddig három — kozármislenyi, a szentlőrinci és az ócsárdi — vőben egyetlen nagy gép-, illetve gépjavító áldomás működik majd, a cserkúti, melynek építését több mint 12 millió forint«« költséggel rövidesen megkezdik a pellérdi útelágazással szemben a mű- út mellett. Az új, modem cserkúti gépállomást előreláthatólag két év múlva adjak át rendeltetésének, mint a jelenlegi kozármislenyi gépállomás jogutódját. A kozármis- lenyit jelölték ki a termelőszövetkezeti villamos hálózatok javítására és új hálózatok építésére. A gépállomás villamos szerelő brigádját máris mintegy 55—60 főre növelték. A gépállomásoknak azonban nemcsak távlatilag, de már jelenleg is egyik legfontosabb feladatuk a gépjavítás. A gépjavítás meggyorsítására vezették be az elmúlt évben a gépáll om ősökön a szalagszerű javítást. Egyetlen szépséghibája volt ennek a módszernek, éspedig az, hogy Kiosztották az idei borversenyek díjait Kilenc aranyérem jutott a Pécsi Állami Pincegazdaság borainak Két borverseny is volt ebben az évben hazánkban. Az országos versenyt júliusban, a nemzetközit augusztusban rendezték meg Budapesten, a díjakat a „győzteseknek” a hét végén nyújtották át. Mind a kettőn részt vett Kurucsai József, a Pécsi Állami Pincegazdaság igazgatója. Az országos versenyen a bíráló bizottság elnökeként működött, a nemzetközi versenyen tagja volt a zsűrinek. Az országos borverseny 830 díjazott bora közül 279 volt az állami gazdaságoké, 370 az állami pincegazdasagoké, 120 a termelőszövetkezeteké, 61 pedig háztáji gazdaságokban, illetve egyéni gazdaságokban termett. Ezen a versenyen a Pécsi Állami Pince- gazdaság első díjat nyert fehér pécsi rizlingszilvánijával, és két második díjat hozott el a vörös borok versenyében szekszárdi kadarkájával. A nemzetközi borverseny sorrendben a IV. volt és san. A mezőny érvről évre erősödik, hiszen a korábbi 8— 900 borral szemben az idei versenyen 26 ország 1340 borát rangsorolták és összesen 313 aranyérmet osztottak ki. Ebből 110 aranyérem jutott magyar boroknak és a Pécsi Állami Pincegazdaság kilencet hozott el legjobb boraival. Ezenkívül 16 ezüst és egy bronzéremmel jutalmazták a pincegazdaság borait A nemzetközi borversenyről Kurucsi József, a Pécsi Állami Pincegazdaság Igazgatója, a verseny zsűritagja mondotta: — A borászat — az elmúlt nemzetközi verseny óta — az utóbbi két év alatt igen sokat fejlődött, ez többek között a borok állóképességén Is lemérhető. Mutatja a fejlődést a megnövekedett érdeklődés is, éppen ezért a magyar borok elé sokkal nagyobb követelményt állított a IV. Budapesti Nemzetközi Borverseny, így az elért eredvalamennyi gépállomás valamennyi traktortípus javításával foglalkozott, 80—100 féle gép állt a szalagon. S miié a munkás begyakorolt egy bizonyos munkafolyamatot jött egy újfajta gép. A tipizálás előnyei Ennek a kiküszöbölésére dolgozták ki a gépállomások megyei igazgatóságán az új szezonra a tipizált gépjavítást. Lényege az, hogy a főjavítási munkákban egy gépállomás csak egy fajta, illetve típusú traktorral foglalkozik. Ez az intézkedés .természetesen csak a nagy műhellyel rendelkező gépállomásokat érinti, itt a főjavításnál kötelezővé tették a tipizált javítást. A folyó javításoknál az új forma nem kötelező, de a munka meggyofsítása érdekéiben két szomszédos gépállomásnak módjában áll kooperálni egymással úgy, hogy bizonyos típusú gépek folyó javítását csak az egyik, más típusúakét csak a másik végzi. A gépjavítás! munka tipizálása az alábbiak szerint csak egy típusú traktort javít* akkor abból százas szériákra tud beállni. Traktoromként 5—6 órával lerövidül a javítási idő. Az ötödik-hatodik traktor után a munkás már úgy begyakorolta magát, hogy jelentősen meg tudja gyorsítani a traktor átfutási sebességét Nagy előnye, hogy betanított munkásokat is lea hét ily módon a szalagon alkalmazni, tehát a nyáron szántó-vető traktorosok télen is jó kereseti lehetőséghez juthatnak. A villányi, homorudi és palotabozsoki gépjavítóknál, ahol már traktorosok nem dolgoznak, a termelőszövetkezeti traktorosokat kérik ki a téli javítási szezonra. Nagy előnye még a tipizálásnak a koncentráltabb anyagellátás. Tehát az AGRO- KER nem aprózza szét az egész megyében az anyagot és az alkatrészt, hanem a tipizálásnak megfelelően adja ki a készletet a gépállomásnak. Fix árak A tsz-ek továbbra is a körzetükbe tartozó, a hozzájuk történt meg: a Zetor 25tos és r^L „ ™ n.^ t—io __i, adjak le a rossz gépüket. A a Zetor 30 11-es traktorok és kombájnok javításával kizárólag a villányi gépjavító foglalkozik. VajszLó csak Sugépállomás szállítja el a gépet a másik gépállomásra, amely a típussal foglalkozik. _____ .__, . ... ,___.,,___. A szállítási költség a géoálA- lomásokon sem jelentkezik ráfizetésként, hiszen a gyorsabb 1958-tól kétévenként rende- j mény is igen szépnek mond- I zik meg immár hagyományé»- I ható. kát. Az UTOS és MTZ traktorokat Szigetvár javítja és a szabad kapacitását kombájnjavításra használja fél. Palotabozsok ugyancsak UTOS traktort javít, meg kellett osztani ezt a munkát, mert UTOS traktorból van a legtöbb — több mint 800 — a megyében. A pécsváradi gépállomás javítja a lánctalpas traktorokat és a tehergépkocsikat, míg Homorúd az RS traktorokat. A homorudi gépjavító, mivel télen nehéz volna a traktorokat a Dunán keresztül szállítani, ezért a Mohács-szigeten lévő termelő- szövetkezetek valamennyi traktortípusát javítja majd. Végül a mágocsi gépállomás egyelőre kívül maradt a tipizáláson, mivel távol esik mindentől. Mágocg továbbra is minden traktort maga javít s egy év múlva ezen a gépállomáson lehet majd lemérni, hogy milyen hatása volt a megyében a tipizálásnak. A magyar D 4—K és UE—28-as traktorokat jelenleg Kozár- misleny, később pedig a most épülő nagy cserkúti gépállomás fogja javítani. A tipizálásnak számos előnye van. Ha egy gépállomás javítással ez a többletköltség kiegyenlítődik. A traktormotorok garanciális javítása érdekében ezután nem a villányi gépállomással kell tárgyalni, hanem az illetékes helyi gépállomással. A javítás továbbra is utólagos kalkuláció alapján történik, a tsz továbbra is megkapja *z 50 százalékos kedvezményt. Kísérletként azonban a villányi gépjavító állomáson már ezen a télen bevezetik a fix árakat. Egy kis Zetor főjavítása — komplett javítás, beleértve a gép lefejtését is 25 000 forint, egy kombájn főjavítása 50 000 forint. A fix árak előnye, hogy a tsz már élőre betervezheti, számolhat vele. Mindezek az intézkedések a termelőszövetkezetek érdekében történtek, most már csak az a fontos, hogy rossz gépeiket mielőbb vigyék el az illetékes gépállomáshoz, mert jelenleg az a helyzet, hogy bár már december közepén járunk, még minden gépjavító állomáson van szabad kapacitás. — Rné — t
