Dunántúli Napló, 1964. december (21. évfolyam, 281-305. szám)

1964-12-19 / 297. szám

irtldq proletörjai. egyesüljetek! Dunámon napio Az MSZMP Baranya megyei Bizottsága és a Megyei Tanács lapja ________ X XI. ÉVFOLYAM, 291. SZÄM ARA: 50 FILLER 1964. DECEMBER 19. SZOMBAT Ülést tartott a megyei tanács Emlékplaketlet kaplak az ötifdéves orvostanhallgatók Munkásőiök ünnepsége a Fegyveres Erők Klub'ábcm Tegnap, pénteken délelőtt a Baranya megyei Tanács ülést tartott, melyen elsőként a siklósi járási tanács mun­káját, valamint a siklósi és sellyei járás összevonásának tapasztalatait tárgyalta meg. A beszámoló hangsúlyozta, hogy a siklósi járási tanács munkája javult, a tanácsülé­sek színvonala emelkedett. Ez kimutatható a községi ta­nácsoknál is. Idetartozik az a tény is, hogy bár a v. b.-el- nökök nem kötelezhetők isko­lai végzettség megszerzésére, ennek ellenére a 91 vezető közül 38-an általános és kö­zérv skolában, illetve felsőok­tatási intézményben képezik magukat. Az összevont tanácsok ered­ményes működését gátolja, hogy a szakigazgatási szer­vek területi beosztása nem egyezik a közös tanács te­rületével. Ezt különösen az ál'ategészségügyi körzetek kialakításakor kell figye­lembe venni — hangsúlyozta a beszámoló. A járási tanács 8 állandó bizottságot hozott létre, me­lyek mellett 12 albizottság működik. A járási tanács kö­veti azt a módszert, hogy az egyes konkrét feladatok vég-1 rehajtására ideiglenes albizott­ságokat hoz létre. Az állandó bizottságok ebben az évben 465 helyszíni ellenőrzést tar­tottak és 757 javaslatot tet­tek. És még egy érdekesség: a községi tanácstagok a ta­nácstagi beszámolók helyett családlátogatásokat tartanak. Az idén 2959 családhoz men­tek el. A beszámoló kimondta, hogy 1965-től kezdve a megyei ta­nácsnak a siklósi járásra vo­natkozó határozatait a járási tanács v. b. ülése elé viszi. Ugyanezt megköveteli a já­rási tanács által hozott hatá­rozatokkal kapcsolatban a községi tanácsok végrehajtó bizottságaitól Is. A közelmúltban értekezle­tet tartottak a tanács alá nem tartozó szervek vezetői. Ezen született egy megállapo­dás társas házak építésére, illetve az igények felmérésé­re. Ezt segíti a jövőre kétmil­lió 400 ezer forintos költ­séggel megkezdődő szenny­víz elvezető csatorna építé­se, valamint az idén befe­jezett, kétmillió 512 ezer forint ráfordítással készült utak, hidak, illetve azok felújítása. Száműzik az árvizei Folytatják a Fekete-víz és Pécsi-víz szabályozását A Dráva egyik legnagyobb vízfolyása, amelyik Baranya megye területének felét érinti és több száz patak, árok vi­zét befogadja, a Fekete-víz. Többek között felfogja a 46.5 kilométer hosszú Pécsi-víz ál­tal összegyűjtött vízmennyi­séget is. A két nagy vízrend­szer szabályozását tavaly kezd te meg nagyobb ütemben a Dél-Dunántúli Vízügyi Igaz­gatóság. A cél az, hogy a Fe­kete-víz mentén 35 000, a Pécsi-víz mentén 6000 hold veszélyeztetett területet mente sítsenek a jövőben az elöntés­től. A tapasztalatok szerint például a Pécsi-víz évente kétszer, sőt háromszor is ki­lépett a medréből, a felső sza­kaszon és mezőgazdasági mű­velés alatt álló területeket árasztott el. A szabályozás után jelentős javulás várható. A Pécsi-víz alsó 16 kilométe­res szakaszán a kiöntés gya­koriságát 30—50 évre korlá­tozzák, a 12—25 kilométer közötti szakaszon 10 évenként egyszer „engednek meg” ki­öntést, míg a Pécs városi sza­kaszon 100 évre száműzik az árvizet. Az idén a Fekete-víz szabá­lyozására mintegy 3 millió fo­rintot fordított a Dél-Dunán­túli Vízügyi Igazgatóság és el­sősorban Szaporca—Cun—Ba- ranyahidvég térségében ren­dezték a medret. Jövőre is itt folytatják a munkát, ugyan­csak 3 millió forint értékben és előreláthatólag 1970-ig be­fejezik. Ekkor jutnak el az Almás-patak betorkollásához és 38 kilométeres szakaszon új. mélyített, szabályozott me­derben vezeti le a Fekete-víz gyűjtő medencéjéből a csapa­dékot. A 46 és fél kilométer hosz- szú Pécsi-víz szabályozását is tavaly kezdték meg, ott ahol a Fekete-vízbe torkollik. A* idén itt is hárommillió forin­tot költöttek a szabályozásra, jövőre mintegy 2 millió forin­tot fordítanak ugyanerre a cél ra, majd egy-két éves szünet következik, hogy azután egé­szen Pécsig — pontosabban a Mohácsi országúiig — szabá­lyozzák a Pécsi-vizet. Már ké­szül a 12—46 kilométer kö­zötti szakasz rendezési terve, programja, amelynek alapján új, bővebb medret kap a Pécsi-víz is. A két vízgyűjtő meder ren­dezése alkalmával több mint kétmillió köbméter földet moz gatnak meg, számos új hidat építenek, átépítik a régieket és száz zsilip segíti a víz- gyűjtő rendszer szabályozását. Az idegenforgalomról a ta­nácsülés résztvevői megtud­ták, hogy a forgalom növeke­désének most már a létesítmé­nyek elégtelensége szab kor­látokat. Ezért biztosítani kell ezek létrehozását, valamint azt, hogy a Siklósra, Har­kányba és Villányra látogatók megvásárolhassák a táj neve­zetességeit kifejező ajándék- tárgyakat, emlékeket. Mindent egybevetve, a ta­nácsülés megállapította, hogy a siklósi és sellyei járás ősz- j szevonása helyes volt. Iga­zolódott a megye vezetőinek az a megállapítása, hogy Sellye, mint volt járási szék­hely, nem veszít jelentőségé­ből. hiszen megnyílt a Felső­fokú Mezőgazdasági Techni­kum, a 12 osztályos iskola, s ma már az is tényként álla­pítható meg, hogy a kereske­delmi forgalom nem csök­kent, hanem növekedett. A továbbiakban a cigány­kérdésben elért eddigi ered­ményekről dr. Görcs László tartott filmvetítéssel illuszt­rált tájékoztatót. Elmondot­ta, hogy az üzemek, hivata­lok többsége az 1963. de­cember 28-i tanácsülés óta patronálja a munkáért je­lentkező cigányokat. Ilyen például az Ércbánya Vallalat, a Mecseki Szénbá­nyászati Tröszt, a vízügyi ha­tóságok, a téglagyárak, a szi­getvári üzemek és a mohácsi gyarak. A termelőszövetkeze­tek még idegenkednek tőlük. Bérmunkásoknak ugyan fel­fogadják őket, de tagnak nem vesz’ik maguk közé. Az ilyen tsz-vezetők belátását és segít­ségét kéri. Ezután az orvoskari egye­tem KISZ-bizottságának kép­viselői számoltak be arról, hogy az ötödévesek vizsgála­tokat, felméréseket tettek a megye cigánytelepein, s az ott tapasztaltakkal kapcsolat­ban felhívással fordulnak a megye fiatalajaihoz: minden­ki a maga területén igyekez­zék a cigányoknak segíteni, munkát adni. Az orvosjelölte­ket munkájukért a Baranya megyei Tanács emlékplaket­tel ajándékozta meg. ünnepélyes évadzáró ülést tartott tegnap, pénteken délután a pécsi városi és járási mun­kásőr zászlóalj a Fegyveres E tők Klubjának dísztermében. A zászlóalj ülésén részt vett Novics János elvtárs, az MSZ VIP Baranya megyei bizottsá gának titkára, Ambrus Jenő elvtárs, az MSZMP Pécs városi bizottságának első titkára, valamint a fegyveres testü­letek képviselői. Az ünnepi beszéd után kitüntetéseket és emlékplaketteket adtak át a legjobb munkásőröknek. A tar‘alékos állományba vonult munkásőrök helyére lépett új munkásőrök letették az esküt. Ülés után kultúrműsor következett. Ellentámadásba lendültek a kongói felkelők Leopoldville: A kongói felkelők katonai alakulatai, amelyek az utóbbi időben a belgák által támo­gatott kormánycsapatok túl­ereje következtében védeke­zésbe szorultak, a napokban ellentámadást indítottak. Az UPI és a Reuter tudósí­tójának beszámolója szerint a felkelők teljesen körülzárták a Stanleyville-től körülbelül 300 kilométernyire északke­letre fekvő Paulist, s erősein szorongatják a város helyőr­ségét. A kormánycsapatok vesztesége 13 halott és kilenc sebesült A felkelők állítólag két irányból többszáz emberrel és egyes helyeken páncél­gépkocsikkal támadnak. Mint a Reuter megállapítja, Paulis stratégiai szempont­ból rendkívül fontos város, mert mellette épült az or­szág északkeleti vidékének egyetlen repülőtere. Az UPI arról is tudósít, hogy a harcok Stanleyville- től délre is fellángoltak. A felkelők nehézgépfegyverekkel visszatérésre kényszerítetek egy Stanleyville felé tartó, élelmiszert szállító folyami konvojt. A Szentlőrinci Tangazdaság földjén Nagy János és váltótársa, Novák Imre traktorosok, naponta 13 15 katasztrális holdat - •. ■ , - - ' szántanak fel.- ■r — Szokolai felv. — Az NDK külügyminisztériu­ma — mint a TASZSZ jelenti — nyilatkozatot adott ki Csőmbe nyugat-németországi és nyugat-berlini látogatásá­ról. „Csombénak, az imperia­lizmus kongói ügynökének nyugat-németországi fogadta­tása — hangzik a nyilatkozat — azt bizonyítja, hogy a bon­ni kormány egységfrontba lé­pett azokkal, akik elnyomják a népek szabadságát, meg­akadályozzák önrendelkezési joguk érvényesítését”. Az NDK külügyminisztériu­ma tiltakozik amiatt, hogy a nyugatnémet hatóságok Csőmbe nyugat-berlini meg­hívásával ismét tüntetőleg kifejezésre akarják juttatni a Nyugat-Bcrlinrc támasz­tott törvénytelen igényeiket. Róma: Az Espresso című olasz he­tilap legutóbbi számában (rész­letesen beszámol Csőmbe zsol­dosainak egy- bestiális tettéről, és arról a szennyes szerepről, amelyet ebben három olasz filmoperatőr betöltött. Ez év október 24-én Mobutu 200 fejvadásza fehér zsoldo­sokkal együtt a Boene város­hoz vezető úton utolért három tizenkét esztendős kongói gve- reket. A gyerekek énekelve mentek az úton. Mobutu fej­vadászai felkészültek a lövés­re. A csapatot kísérő három olasz filmoperatőr azonban azt kérte, várjanak egy kicsit, hogy elkészíthessék a film.- felvevőgépet. Amikor minden készen volt, a filmoperatőrök intésére leadták a lövéseket. A gyerekek a földre zuhantak és elkészültek a „szenzációs” képek. E szörnyű színjáték olasz „rendezőinek” nevei, amelye­ket az Espresso közöl: Gual- t'ero Jacopetti, Stanislo Nievo, Antonio Climen ti. ■

Next

/
Thumbnails
Contents