Dunántúli Napló, 1964. november (21. évfolyam, 257-280. szám)

1964-11-18 / 269. szám (270. szám)

1964. NOVEMBER 18. napló 3 Hetvenkét millió forint mezőgazdasági gépekre A nagyüzemi mezőgazdaság fejlődésével szinte napról nap ra nő az igény erő- és munka­gépek iránt. A gépellátást a megyei AGROKER bonyolít­ja le. A megye ez évi gépke­rete 72 millió forint volt s eb­ből szeptember 30-ig tehát az első háromnegyed évben 42 millió forintot felhasználtak. Az AGROKER véleménye sze­rint minden jel arra mutat, hogy az év végéig a teljes összeget felhasználják. Ehhez azonban az szükséges, hogy a termelőszövetkezetek az AG­ROKER telepére már beérke­zett és ott elfekvő gépeket valóban el is szállítsák. Vo­natkozik ez mindenekelőtt az öntöző berendezésekre. A du- nafalvi termelőszövetkezet négy. a sárháti Uj Ut Terme­lőszövetkezet két öntözőberen­dezést még nem szállított el. S ezen felül is raktáron van még néhány komoly értéket képviselő berendezés. 301 traktort vásárolnak A megye nagyüzemeinek erőgépparkja az elmúlt két év ben sokat fiatalodott. A régi traktorokat már jórészt ki­selejtezték. Az idén 301 új traktort vásárolnak az állami gazdaságok, gépállomások és termelőszövetkezetek. Ezek a traktorok havonkénti üteme­zésben érkeztek. November el­sejéig úgyszólván minden gyár pontosan szállította az erőgé­peket. Külön ki kell emelni a csehszlovák szállítást, a köz­kedvelt Zetor 30-as traktorok­ból 34 volt a megye kerete s mind a 34 megérkezett, a ter­vezett 99 Szuper Zetor trak­tor is kinn van már a gazda­ságokban. Különösen nagy szükség van az idei csapadé­kos időjárásban a szovjet lánc talpas traktorokra. Az SZ—100- as lánctalpasokból 23 volt a megye kerete s óbból 20 már megérkezett. Ezek a gépek zömmel a gépállomásokra ke­rültek. ahol a mélyforgatási és talaijavítási munkákból ve­szik ki részüket. A DT—54-es szovjet lánctalpas traktorból hatot rendelt az AGROKER s ebből négy meg is érkezett. Legnagyobb lemaradás a ma­gyar traktoroknál tapasztalha­tó. A közkedvelt négykerék- meghajtású UE—28-as ma­gyar traktorból 104 a megye éves kerete, de november 1- ig csak 73 érkezett meg. A Dutra vagy D 4—K gépekből a 34-gyel szemben 25 érke­zett. A 301 traktorból mind­össze 45 traktor szállítása ma­radt vissza az év utolsó két hónapjára, de a legfrisebb ér­tesülések szerint a november­re ütemezett traktorszállít­mány már útban van Pécs fe­lé és rövidesen hozzájuthat­nak a megrendelők. KornyjiHrt, pótkocsik Nem szerepelt a felsorolás­ban az RS—09-es kis trak­tor. más néven eszközhordozó, melyből 51 érkezett Pécsre s ebből 22 el is fogyott. 29 még raktáron van. Ez a kis traktor mely igen sok műveletet ké­pes elvégezni, már szabad gép, tehát korlátlanul vásárol­ható, s bármikor kapható. A gépellátás javulását mu­tatja. hogy az éveken át hiány cikként szereplő, azaz csak ki­sebb mennyiségben rendelke­zésre álló pótkocsiból, az idén jelentős mennyiséget, mintegy 220 pótkocsit vásárolhattak meg a nagyüzemek, s további 18 pótkocsi érkezését várják. A megye gabonakombájn park ja 32 új kombájnnal nőtt az idén a tervnek megfelelően. A kombájnok zöme már az aratás idejére megérkezett. A korábbi években hiány volt sílókombáj nőkből is. Ebben az évben háromféle silókukorica betakarító gép közül is vá­laszthattak a mezőgazdasági üzemek. Az AC—1,8-as siló- kombájnból 50 érkezett, ezen kívül 20 szovjet sílókombájnt és 25 Orkán járvasílózót ka­pott a megye mezőgazdasága. Az öntözéses gazdálkodás fejlődését segítette elő az a 86 öntözőberendezés, mely 1964-Sen a megyébe érkezett. Az öntözőberendezések tekin­tetében a hazai ipar megkezd­te az 1965. évi előszállításokat is. Jelenleg 9 MA—220-as és egy MA—350-es öntöző gépag- regát van raktáron az AGRO­KER pécsi telepén s az ehhez szükséges részben horganyzott részben műanyag csövek fo­lyamatosan érkeznek, még ez év végéig. Ezek a gépek a ter­melőszövetkezetekbe kerülnek. Csökkent a vetőgéphiány A munkagépek közül ebben az évben is a vetőgépek iránt nyilvánult meg a legnagyobb érdeklődés. Nagyteljesítményű vetőgépekből még az elmúlt évben is hiány mutatkozott a termelőszövetkezeteknél. Ezt a hiányt pótolta az a 98 ve­tőgép, melyet a megye ebben az évben kapott. Ezek a nagy kapacitású, 24 és 48 soros Sa­xonia gépek — NDK gyárt­mány — már teljes kapacitás­sal veszik ki részüket az őszi munkából. Az év végéig még további tizennégy UTV ve- lögép érkezését várják az AGROKER pécsi telepére. Ki­sebb az érdeklődés az ekék iránt, ami azt mutatja, hogy ekével már korábban ellátták magukat a tsz-ek. Az 500 új ekéből az őszi szezonban csak 200 fogyott el, s még 300 rak­táron van. Gyűrűshengerből 200 van még raktáron, külön­féle kultivátorokból 80. A kö­zelmúltban Siklóson bemuta­tott új rendfelszedő rakodó gépből már sok gazdára talált, de még 25 van raktáron s még további igényeket is ki tud elégíteni a vállalat. Lea Ivanova Pécsett szerepel November 20-án. pénteken fél 6 és fél 9 órai kezdettel a Liszt teremben szerepel Lea ! Ivanova, a kedvelt énekesnő, • a Sláger párbaj című műsor keretében. Fellép Tasa Tasev és Eddy Kazassian luxemburg combója. Közreműködnek még Németh József és Mikes Éva, ' valamint Vitray Tamás. ZRÍNYI MIKLÓS 300 éve halt meg; a költő és hadvezér Menyét—öz párviadal Dávid és Góliát harcához hasanló párviadal zajlott le a Mecsek egyik keleti erdőségé­ben egy menyét és egy fiatal őz között. A menyét a legap- j róbb ragadozó állat — vékony teste alig arasznyi hosszúságú — viszont a legvérszomjasabb is. Az őz, amelyet megtáma­dott. legalább öt hónapos, jól fejlett gida volt. A menyét rá­ugrott a békésen legelésző ál­latra és éles fogaival feltépte annak nyakán az eret. A gida hasztalanul próbált megsza­badulni tőle, hiába ugrált, fu­tott, dobálta magát, a kis raga­dozó, mint lovas a nyeregben, úgy tapadt az őzre. A menyét! nem hússal táplálkozik, hanem a vérét szívja ki az áldozatai­nak. Most is így történt. Csak akkor hagyta ott a halálosan elgyengült őzet, amikor telje­sen jóllakott a vérével. A hely­színre érkező vadőr már csak a kegyelemdöfést adhatta meg á szerencsétlenül járt gidának. Iskola — albérletben Az évfordulók nemcsak al­kalmat adnak a visszapillan­tásra, de kötelességgé is teszik a számvetést. A pécsi Keres­kedelmi Tanulóiskola tízéves. Nem valószínű, hogy látvá­nyos ünnepségekre kerülne sor ebből az alkalomból, de szó nélkül elmenni az évfor­duló mellett kár lenne. 1954. őszén kezdődött meg a kereskedelmi szakmunkás- képzés. A korábbi években i ilyen oktatás nem volt, az , eladók többsége szakképzett­! ség nélkül állt a pultok mö- I gé. A Belkereskedelmi Minisz­térium utasítása alapján tíz évvel ezelőtt harminc fiatallal megkezdte működését Pécsett az az iskola, amelynek ma felnőtt tanulóival együtt ezerkétszáz növendéke van. Ez a két szám talán önmagában is elég a fejlődés igazolására. Iskola — tanárok nélkül A miniszteri rendelet meg­jelenése után Kiss Miklóst ki­nevezték igazgatónak, szobát kapott a Közgazdasági Tech­nikum épületében, de egyet­len munkatársa sem volt. Az első időben óraadó tanárok­kal működött az iskola, s mi­kor később végre két státuszt kapott, az már az álmok be­teljesülését jelentette. Ma már tizenkét főből áll a tantestü­let, s valamennyien szakkép­zettek. Baranya megyében ez az egyetlen ilyen jellegű iskola. Vaddsz-„inaso k“ A vadászok között új foga­lom terjedt el: a vadász­inas elnevezés. ’Németh Já­nos, a pécsi járási tanács er­dészeti és vadászati felügye­lője, aki 1950-től dolgozik ebben a beosztásban, különö­sen szívügyének tartja fiatal vadászok képzését. Azt alkar­ja, hogy jó vadászok gondjára legyen bízva a vad, s ezért már gyermekkorukban kell kezdeni tanításukat. A jöven­dő vadászokat ne csak a zsákmány izgassa, érdekelje őket a természet, sportot lássanak a vadászatban: ne csak lőjjék a vadat, hanem óviák is. amikor az rászorul. Németh János bácsit már régóta kísérgetik fiatal fiúk általában 15—18 évesek, aki­ket ő vadász-inasoknak neve­zett el. Ezek a fiúk sok régi vadásszal versenyre kelhet­nének szakismeret dolgában, ugyanis mire pusliát kaphat­nak a kezükbe, elméletileg kitűnően ismerik a vadászat minden csínját-bínját. Ami­kor vizsgára kerül egy ilyen fiatal vadász, aki az ő keze alatt nevelkedett, mindig ké­ri a vizsgáztató bizottságot, hogy a szokottnál szigorúb­ban, alaposabban faggassák ki őket, — így is mindegyik kitűnőre vizsgázott. Jelenleg három vadászinas kísérgeti vasárnaponként, amikor por­tyára indul. Ezek vagy hajtő­ként vannak vele, vagy csak egyszerűen kísérik öt: hall­gatják amit mond és figye­lik, mit csinál. A vadász­inasok így idejüket jó társa­ságban és hasznosan töltik el, olyan szenvedélynek hó­dolnak, amely nem káros, hanem kedvezően hat vissza a tanulmányaikra is, hiszen kitűnően megismerik az álla­tok és madarak világát, éle­tét, szokásait Az 1964—65-ös tanévre 612 tanuló iratkozott be, s ehhez jön még hatszáz felnőtt. Az általános iskolai vég­zettséggel rendelkezők részére három év a tanulóidő. Ennek megfelelően 7 első, 6 második és 6 harmadik, valamint egy érettségizett osztályt állítot­tak fel. Baranya megye kereskedel- 1 mi ellátottsága az utóbbi években rohamos fejlődésnek indult, javult az üzlethálózat, szaporodtak a boltok, s ez mindenféle korszerűsítési kí­sérlet ellenére maga után vonta a létszámnövekedést. Kevés az eladó, — s hozzáte­hetjük: még kevesebb a jó eladó. A tanulóiskola tanárai elmondották, hogy volt egy olyan elhatározása a keres­kedelmi szerveknek, mely sze­rint közepesnél rosszabb ered­ményt elért fiatalokat nem vesznek fel bolti eladónak, de erről a nemes megkötöttség­ről hamarosan le kellett mon­dani, mert még úgy is kevés az ember, ha minden jelent­kezőt felvesznek. Ez termé­szetesen azt jelenti, hogy az iskola felelőssége nagyobb lett. Az elmúlt évben például 12 tanulót kellett elbuktatni annak ellenére, hogy a válla­latok, melyek az ipari tanuló­kat szerződtetik, minden se­gítséget megadnak a tanulás­ban. Az egész megyében meg­szervezték az oktatási felelő­sök rendszerét, s a vállalatok­kal is rendszeres, szoros kap­csolatot tartanak fenn. Az ipari tanulókkal foglalkozók részére például pedagógiai elő­adásokat tartottak az iskola tanárai, s minden negyedév­ben közös megbeszéléseken értékelik ki az eredménye­ket. Óra a folyosón Az igazi problémát azon­ban nem a diákok tanulmá­nyi eredménye jelenti, hanem az, hogy a Kereskedelmi Ta­nulóiskolának megalakulása óta még egyetlen percig sem volt saját helyisége. A Bel­kereskedelmi Minisztérium felügyelete alá tartozó intézet a Közgazdasági Technikum épületében kezdte meg műkö­dését délutáni oktatás formá­jában, azonban a technikum növekedésével kiszorultak az épületből. És ezzel megkezdő­dött a kálvária. Az igazgatói szoba a technikumban ma­radt, a tanári a Széchenyi Gimnázium egy politechnikai oktatás céljaira használt ter­mében kapott helyet, míg az osztályok a gimnázium tanter­meiben természetesen este. A Köztársaság téri általános is­kola elkészültével ott kaptak | menedéket. A korszerű iskola,; tágas termeivel, ha kényszer- ; megoldást jelentett is, de biz­tosította az oktatás feltételeit. Az idei évben azonban már itt is sűrűsödnek a gyanús je­lek. Az új tanévben ugyanis a; Köztársaság téri iskola néhány osztálya részére bevezették a \ délutáni oktatást, ami azt je-; | lenti, hogy a szükségesnél ; | kevesebb termet tudnak csak! i átengedni az ipari tanulók- ! nak. Későn kezdődik a tani-; ! tás, zajos, zavart környezet­ben, mint például a folyosón, i s ennek következménye, hogy ! ! későn fejeződnek be az órák, a vidéki tanulók csak j éjszaka érnek haza. Nem rit­ka az olyan gyerek, aki éjfél után ér haza, helyesebben a! vasútállomásra, ahonnan még ; három-négy kilométeres gya- ; logút várja. Ez év augusztusában Kiss! Miklós igazgató levelet kül­dött a városi tanács művelő­désügyi osztályára ismertetve ezeket a problémákat. Megöl- ‘ dást is javasolt, ugyanis a ] Móricz Zsigmond téri iskola < elkészültével a Szabadság ŰR épület felszabadult. A válasz azonban semmi biztatót nem tartalmazott, a teremhiányra emlékeztetett és felhívta a fi­gyelmet arra. hogy a jövő év­ben mindez fokozottabb mér­tékben jelentkezik majd. Hi a megoMós? A helyzet súlyosságát min- \ denki elismeri, aki akárcsak egyszer is járt a Kereskedel­mi Tanulóiskolában. Egy isko­la — amely nincs. Egy iskola I — amelytől sokat várnak. Egy ] iskola — mely becsülettel dől- ! gozik. Az elmúlt években < több alkalommal felkérte a < minisztérium az iskola ta-; nárait tankönyvek írására, be- ; vonta őket az országos tanter­vek és reformok kidolgozá­sába, s a vállalatok is elé- < gedettek, melyek kapcsolatban j vannak vele. A kereskedelmi tanulókép-5 zéssel már a párt központi szervei is foglalkoztak, hang- í súlyozták fontosságát. Olyan f ügyről van szó, mely minden- j kit érint. Tízéves a tanulóig- kola. Ha csendesen is, ha lát- í ványosságok nélkül is múlik [ el ez az ünnep, nem szabad, ] hogy nyomtalanul múljon el...! Békés Sándor­Lelete derekán, 1664. no- vember 18-án, 44 éves korában dőlt ki a küzdők sorából Zrínyi Miklós, a köl­tő és hadvezér, mielőtt még nagy terveit megvalósíthat­ta volna. Hatalmas hadmű­veletek irányítására volt hi­vatott, de sohasem állhatott az ország élére, sohasem kapott politikai és katonai zsenialitásához méltó tél- adatot. Élete ennek ellenére sem volt sikertelen. Mun­kásságának eredményeit megtaláljuk kezdeményezé­seiben, terveiben, elméleti munkáiban. elsősorban a magyar haditudomány meg­teremtésében és a társada­lom lelkiismeretének feléb­resztésében. Tehetsége ott ragyog a függetlenség kiví­vására mozgósító eszméiben és mindenek felett halhatat­lan költői remekműveiben, „A szigeti veszedelem”, „A török áfium ellen való or­vosság”, „Vitéz hadnagy” stb. soraiban. Iskoláit Nagyszombaton, Grúzban és Bécsben végez­te. A mindvégig jeles tanuló tanulmányainak folytatására Itáliába utazott. Az Olaszor­szágban töltött esztendők benyomásai egész életére gazdagon színezték lelkivilá­gát, gondolkodását és kitö­rölhetetlen nyomot hagytak műveltségében. Olaszország­ban tökéletesen megtanult olaszul és franciául, bécsi tanulmányai idején németül és latinul, hazai környezeté­ben pedig horvátul. 1637-ben hazatért Itáliá­ból és hamarosan megírja híres „Török áfiumát”. Eb­ben a művében született meg a magyar nemzeti had­sereg felállításának prog­ramja. Zrínyi a megszerve­zendő nemzeti hadsereget főként parasztokból állítaná össze, s kizárólag azt hang­súlyozza, hogy csak a pa­rasztokban vannak meg az erkölcsi és fizikai adottsá­gok, amelyek feltételei an­nak, hogy valakiből jó ka­tonát lehessen kiképezni. Különös súllyal vetődik fel nála az a kérdés, hogy kik vezetnék és képeznék Ki ezt a hadseregét. A jó hadi népet elő lehet­ne állítani a parasztokból, de ennek vezetésére alkal­mas jó tiszteket nálunk nem találni. Ezért javasolja, hogy fogadjunk rövid időre kül­földi tiszteket, akik majd képeznék ezt a hadsereget s megtanítják a katonai tu­dományokra. Ugyanakkor kimondja azonban: „Mihelyt a magyar megtanul, nem kívánok osztán ilyent má­sutt keresni”. Mátyás király példájára hivatkozik, aki tiszteket a magyar nép fiai között keresett és talált. Nyilvánvaló tehát, hogy Zrí­nyi tervezett új hadserege összetételében és tisztjei nagy részében népi hadse­reg lett volna. Sajnos, az új magyar nemzeti hadsereg felállításának terve a bécsi udvar, valamint egyes ma­gyar főurak ármánykodása és féltékenysége miatt nem valósulhatott meg. Zrínyi teljesen magára ha­gyatva, saját erejéből ösz- szeállított 20 000 főnyi bátor, főleg Zala, Vas megye ma­gyarjaiból és muraközi hor- vátokból álló lovas csapatot is, 1664. január 21-én rajta­üt a török megszállta vára­kon és erősségeken. A téli támadás gondolata teljesen bevált. Rövid három hét le­forgása alatt elfoglalta Ber- zencét, Segesdet, Babócsőt, Barcsot, Sásdot, Pécs külső várát, majd Baranyavárt, Dárdát. Ezután tovább szá­guld Eszék alá, ahol a tö­rök ágyúk tüze közepette fölgyú itatja a híres eszéki Szulejmán-hidat, ezt a há­rom mérföld hosszúságú hadmérnöki remeket, s köz­ben elpusztítja a díirdai hid­főt is. Mivel Pécs belső várának .levételére a fáradtság, a iagy és a hó miatt nincs ehetősége csapatával íeb- uár 19-én visszatér a Mm a közbe. A hadjárat során 5000 fogoly, 50 ágyú, 30 UUU marha, 3000 ló, sok hadi- zászló lesz zsákmányukká. A vakmerő hadjárat híre csakhamar bejárta a világo; és páratlan dicsőséget szer­zett hősének. Vil. Sándor pápa hadvezért .kalappal és arany nyaklánccal ajándé­kozza meg Zrínyit. XIV. La-1 jós francia király 20 000 aranyat küld a további had­járat költségeire, a német és olasz fejedelmek pénzt és hadfelszereléseket külde­nek. Ódák. énekek, magasz­taló prózai írások valóságos özöne árasztja el Európát. Külföldi utazók állítása sze­rint Zrínyi hadjáratának híre még Perzsiába, sőt Kí­nába is eljutott. A nádorhoz intézett február 12-i keletű levelében többek között ezt írja: „Most vagy soha nem döntheti meg őfelsége az ot- tomán hadat, és ha sokáig tanácskosaink, még azt is, amit eddig cselekedtünk, el­veszíthetjük. Bezzeg, ha ne­kem csak egy kis értékem (pénzem) volna most és több katonám lenne, Kanizsát három hét alatt magyarrá tenném (visszafoglalná), de mindenemet, amim volt, er­re az expedícióra költöt­tem”. Zrínyi a hadjárat után Bécsbe sietett, kért, könyör- gött, hogy hádseregét kény­telen szélnek ereszteni, mi­vel sajátjából már nem ké­pes tartani. Közben a török is mozgolódni kezdett. Fű­tötte a bosszúvágy az eszéki csapásért, A nyár folyamán nagyjából már helyrehozatta az eszéki hidat, így táma­dásra is gondolhatott. A császári udvarnak azonban úgy látszik, a legkisebb gondja sem volt, hogy Zrí­nyinek a kért segítséget megadja. Ilyen körülmények között jött el a végzetes november 18-a, Zrínyi a vele rokon­szenvező fiatal főúr — Bétá­ién Miklós — társaságában a kruzseváci erdőlakban ta­nácskozott. Ott meghányták- vetették a haza sorsát, maid vaddisznó-vadászatra indul­tak. A vadászat után mindket­ten kocsira ültek, amikor Paika nevű horvát vadásza jelentette Zrínyinek, hogy az erdőben nem messze megta­lálta a megsebzett vadkant. Zrínyi leszállt kocsijáról, hogy végezzen a kannal. Rövid, idő elteltével Paka vadász lélekszakadva jelen­tette Bethlen grófnak, hogy a nagyurat a megsebzett vadkan fölnyársalta és meg­ölte. A nemzeti igazságérzet nem tudott belenyugodni ebbe. Szinte a halál órájá­ban elkezdődött a vadászat körüli találgatás: Megölték a nagy embert: Paka vadász ölte meg... — Felbérelték? A haragos Nádasdi, a gyű­lölködő Montecuccoli vágj’ a bécsi kormány? Bethlen adatainak hitelességéhez nem fér kétség. A halálos küzdelemnek megbízható szemtanúja nem volt. rZrínyi halálának híre futótűzként terjedt el az országban, sőt egész Eu­rópában és mindenütt nagy és mély részvétet keltett. Miként kilenc hónappal az­előtt a téli hadjárat nagy­szerű hírei, úgy most a gyá­szos esemény visszhangja járta át a hazai és európai közvéleményt. Zrínyi ható- 'ával a magyarság fej. na­ivitás és tanács nélkül ma­radt Dalios Ferenc

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents