Dunántúli Napló, 1964. november (21. évfolyam, 257-280. szám)

1964-11-17 / 269. szám

4 napló 1964. NOVEMBER W. ! Tájékoztató közlemény az SZKP Központi Bizottságának üléséről Moszkva: l Központi Bizottságának pót­1964. november 16-án ülést tagja volt. tartott a Szovjetunió Kommu­nista pártjának Központi Bi­zottsága. Az SZKP Központi Bizott­sága meghallgatta és megvi­tatta Nyikolaj Podgornijnak „A területi és határterületi ipari és mezőgazdasági párt- szsrvezetek, valamint a taná­csi szervek egyesítéséről” cí­mű előadói beszédét. A vitában, amely Podgomij beszédét követte, Pjotr Seleszt, Viktor Grisán, Jakov Zarob- jan, Kirill Mazurov, Saraf Rasidov és Véli Ahundov szó­lalt fel. A Központi Bizottság ezen az ülésen határozatot hozott. A Központi Bizottság Pjotr Seleszt és Alekszandr Selepint az SZKP Központi Bizottsága Elnökségének tagjává, Pjotr Gyemicsevet az SZKP Köz­ponti Bizottsága Elnökségének póttagjává választotta. Az SZKP Központi Bizott­sága Frol Kozlovot hosszabb kezelést igénylő, súlyos beteg­ségére való tekintettel felmen­tette az SZKP Központi Bi­zottsága titkárának és az SZKP Központi Bizottsága El­nöksége tagjának tisztségéből, egyszersmind gyógykezelés cél­jából betegszabadságot bizto­sított számára. Az SZKP Központi Bizott­sága Vaszálij Poljakovot fel­mentette a Központi Bizottság titkárának tisztségéből. Az SZKP Központi Bizott­sága elhatározta, hogy Alek- szej Adzsubejt a munkájában elkövetett hibák miatt kizár­ja a Központi Bizottság tagjai­nak sorából. A Központi Bizottság elha­tározta, hogy Alekszej Jepise- vet, Vaszálij Konotopot, Iván Lutakot, Pjotr Maserovot, Georgij Popovot, Vlagyimir Szemicsasztnijt, Gennagyij Szizovot és Vlagyimir Zsiga- lint az SZKP Központi Bizott­ságának póttagjaiból az SZKP Központi Bizottságának tagjai sorába kooptálja. Alekszandr Selepin A 46 éves Alekszandr Sele­pin orosz vasutas családból származik, 1940 óta tagja a Szovjetunió Kommunista Párt­jának, a moszkvai történelmi, filozófiai és irodalmi főiskolát végezte el. 1939-ben és 40-ben politikai tisztként, majd egy magasabb alakulat politikai biztosaként a hadseregben teljesített szol­gálatot. 1940-től a Komszomol moszkvai városi bizottságának instruktora, osztályvezetője, később titkára lett, majd 1952-ig a Komszomol Közpon­ti Bizottságának titkára, ill. másodtitkára volt. Ettől fogva hat évig a Komszomol Köz­ponti Bizottságának első tit­káraként, majd — rövid ideig ■— az SZKP Központi Bizott­ságának osztályvezetőjeként működött. Később, 1961-ig a Minisztertanács állambiztonsá­gi bizottságának elnöke volt. Selepint 1961-ben megvá­lasztották az SZKP Központi Bizottsága titkárává, később miniszterelnökhelyettes és a párt- és állami ellenőrzési bi­zottság elnöke lett. Taskent város egyik kerü­letének képviselője a Szovjet­unió Legfelső Tanácsában. Alekszandr Selepin többször vendégeskedett hazánkban. Pjotr Seleszt Az 56 éves Pjotr Seleszt uk­rán paraszt-családból szárma­zik. 1928 óta tagja a pártnak. A mariupoli kohászati főisko­lán kapott oklevelet. 1922-ben egy szovhoz mun­kásaként kezdett dolgozni, ké. söbb üzemi lakatos lett. 1927- ben az ifjúsági szervezetben dolgozott, 1932-től — már méniöki szakképzettséggel — műhelyfőnök, később egy gyár főmérnöke lett. Ettől fogva 1954-ig választott pártszervek titkára, gyárigazgató. 1954-től vezető pártmunkás, 1957-től a kijevi területi pártbizottság első titkára, jelenleg az Uk- tán Kommunista Párt Köz­ponti Bizottságának első tit­kára. Mostanáig Seleszt a Béla ja Cerkcm-i (Ukrajna) választókat képvi­seli a Szovjetunió Legfelső Tanácsában. Legutóbb ez év tavaszán, a szovjet párt. és kormánykül­döttség tagjaként járt Ma­gyarországon. Pjotr Gyemicsev A 46 éves Pjotr Gyemicsev apja egyszerű orosz munkás­ember volt. Gyemicsev 1937- ben a Komszomol egyik kerü­leti bizottságának elnöke lett, 1939-ben lépett be a Szovjet­unió Kommunista Pártjába. Elvégezte a moszkvai vegyipa­ri technológiai főiskolát, majd az SZKP pártfőiskoláját is. Hét évig a szovjet hadse­regben szolgált, majd — asz- szisztensként — 1944-től a vegyipari technológiai főisko­lában dolgozott. 1945-től veze­tő párt- és állami funkciókat tölt be. 1956-ban a moszkvai területi pártbizottság egyik titkárává választják, majd a szovjet Minisztertanács irodá­jának vezetőjévé nevezik ki. 1959-től a moszkvai területi, később a fővárosi pártbizott­ság első titkára. Gyemicsev mostanáig az SZKP Központi Bizottságának titkára, a Központi Bizottság vegyipari és könnyűipari iro­dájának elnöke volt. Tagja a Legfelső Tanács Elnökséginek, a szovjet parlamentben a moszkvai választókat képvi­selt Szervezeti Wzkedésekről kőzett határozatot az SZKP Központi Bizottsága Moszkva: Az SZKP Központi Bizott­sága határozatot hozott az ipari és mezőgazdasági terüle­ti (ill. határterületi) pártszer­vezet egyesítéséről. Eszerint vissza kell térni ahhoz a ko­rábbi elvhez, amely szerint a pártszervezetek és azok vezető szervei termelési-területi ala­pon épülnek fel. Ez az elv igen fontos része a XXII. kongresszuson elfogadott szer­vezeti szabályzatnak. A kolhoz-szovhoz termelési igazgatóságok pártbizottságait kerületi (járási) pártbizottsá­gokká szervezik át. A teljes ülés a Központi Bi­zottság elnökségére bízta, hogy I az ezzel kapcsolatos szervezé­si kérdéseket megoldja. A határozat szerint az így létrejövő egységes területi (ha­tárterületi) pártszervezetek egyesítik majd a terület vala­mennyi kommunistáját, füg­getlenül attól, hogy az ipar­ban vagy a mezőgazdaságban dolgoznak-e. Ennek megfele­lően a területi pártbizottság is egységes lesz. Ez év decemberében mind­azokon a területeken, ahol visszaállítják az egységes te­rületi bizottságokat, a párt­szervek megválasztása céljá­ból pártértekezleteket tarta­nak. Hasonlóképpen egyesítik a területek tanácsi (államhatal­mi) szerveit is. A Pravda vezércikke a demokrácia kiszélesítéséről A Pravda hétfői száma ve­zércikkében hangsúlyozza, hogy „a lenini párt rendkí­vül fontos feladatának tartja a szocialista demokrácia to­vábbi kibontakoztatását és tökéletesítését. Ez azt je­lenti, hogy minden állampol­gárnak tevékenyen részt kell vennie az állam igazgatásá­ban, a gazdasági és kultu­rális építés irányításában. Je­lenti továbbá az államappa­rátus működésének megjaví­tását és a nép fokozott el- ellenőrzését az államappará­tus tevékenysége fölött”. A lap hangsúlyozza, hogy a szocialista államapparátus a népet szolgálja és felelős­séggel tartozik a népnek. „A szocialista államapparátus­ban nincs hely olyan embe­rek számára, akik a dolgo­zók égető szükségleteiről való igazi gondoskodást hi­valkodó hangoskodással és fellengző dicsekvéssel he­lyettesítik”. Nem lehet beletörődni ab­ba, hogy egyes funkcionáriu­suk nem veszik figyelembe a kollektíva véleményét. Az az ember, aki nem tud és nem akar hallgatni a töme­gek szavára, az nem méltó a vezető tisztségére — írja be­fejezésül a Pravda. Az Erzsébet-híd teherpróbóia A szudáni miniszterelnök nyilatkozata Khartoum: Közvetlenül az­után, hogy az omdurmai rá­dió közvetítette Abbud szu­dáni elnök személyes bejelen­tését lemondásáról, rádió- nyilatkozatot tett Khetm A1 Khalifa miniszterelnök is. Hangsúlyozta, hogy a vasárna­pi bejelentett változások a nép és a fegyveres erők kí­vánságainak megfelelő alkot­mányos lépések voltak. A vál­tozásokat a lemondott elnök és a kormány egyhangúlag ha­tározta el, s azok új távlatot, ragyogó jövőt nyitnak meg Szudán előtt — mondotta. A miniszterelnök ismertette azokat a döntéseket, amelye­ket a volt államfő és a kor mány között folytatott tárgya­lások eredményeztek. Ezek a következők: 1. Az államfői tisztséget ideiglenesen a minisztertanács veszi át, s közben megkezdőd­nek a tanácskozások a népi szervezetekkel egy Elnöki Ta­nács megalakításáról, az ideig­lenes alkotmánynak megfe­lelően; 2. A fegyveres erők irányí­tását a hadügyminiszter látja el, akit a Legfelső Nemzetvé­delmi Tanács támogat. A Nemzetvédelmi Tanács a kor­mánynak tartozik felelősség­gel; 3. Az említett nemzetvédel­mi tanács intézi a fegyveres erők legfelső ügyeit, a fegy­veres erőkre vonatkozó 1957. évi törvény 129. cikkelyének megfelelően; Hivatalos jelentés szerint a Nemzetvédelmi Tanács elnöke Khalifa miniszterelnök lesz, aki egyben a hadügyi tárca tulajdonosa; A szudáni hadsereg Kha- rotumban állomásozó 196 tisztje nyilatkozatot adott ki, amelyben támogatását fejezi ki „a szudáni nép forradalma” és Khalifa kormánya iránt. A tisztek petíció formájában nyújtották át követeléseiket a miniszterelnöknek, amikor az látogatást tett a tiszti klub­ban. A követelések között sze­repel egy vizsgáló-bizottság felállítása, amelynek feladata lesz tisztogatást végrehajtani a kormánygépezetben és a közigazgatásban a korrupció felszámolására. A tisztek kö­vetelték továbbá a korábbi rendszer által bebörtönzöttek szabadonbocsátását és az elbo­csátott tisztek visszavételét a hadseregbe. Abbud, a lemondott állam­elnök meg nem erősített hírek szerint Londonba utazott leg­idősebb fiához, aki ott folytat­ja tanulmányait. Szudán lon- äoni nagykövetségén azonban kijelentették, semmit sem tud­nak Abbud esetleges látoga­hásárnl c r • • • 1* szíriai—izraeli helyzetkép A szíriai kormány szóvivője Damaszkuszban bejelentette, hogy Szíria dokumentumokat terjeszt a Biztonsági Tanács elé Izrael ellen emelt pana­szának alátámasztására. Ezek az okmányok „bizonyítják, hogy Izrael volt az agresszor”, Izrael kezdeményezte a pén­teki és a szombati összetűzést a szíriai-izraeli határon. Hasszuna, az Arab Liga fő­titkára kijelentette, hogy az Arab Liga tagországai Szíria mellett állnak a szíriai-izraeli viszályban. Aref iraki elnök vasárnap bejelentette, hogy a szíriai- izraeli összetűzések miatt a szíriai határ mentén riadóké­szültségbe helyezték az iraki hadsereg egységeit. Ez a riadókészültség Szíria támoga­tására történt, jóllehet, jelen­leg politikai vita folyik Bag­dad és Damaszkusz között — mondotta az iraki elnök. Vasárnap került sor az Erzsébet-híd teherpróbájára. Ehhez 155, részben megrakott járművet vettek igénybe, mintegy hét­ezer tonna súllyal. Az autóbuszok, teherautók és villamosok a pályatest minden talpalatnyi helyét elfedték. Mintegy hatvan szakember geodéziai és elektromos műszerek­kel ellenőrizte a híd szerkezetének változásait. Dr. K' vács Kornél mérnök a partról nézi a híd változását a térin-to alatt. Megnyílt a NATO parlamenti konferenciája A párizsi NATO-palotában hétfőn megnyílt az Atlanti országok parlamenti képvise­lőinek értekezlete. Az úgyneve­zett NATO-parlament tanács­kozó testület, javaslatokat te­het a NATO minisztertanácsá­nak, amely december 19-én ül össze ugyancsak Párizsban. Dr. G. Kleising német ke­reszténydemokrata képviselő, az értekezlet elnöke megnyitó- beszédében kénytelen volt be­ismerni, hogy az Atlanti Szö­vetség tagállamai között sú­lyos ellentétek támadtak ka­tonai és politikai kérdésekben, de tagadta, hogy a NATO vál­ságba jutott volna. A „kom­munista fenyegetést” hangoz­tatva, a katonai erőfeszítések fokozására szóllította fel a tag­államokat. A Kelet és Nyugat közötti enyhülésről sok szó esik — mondotta — a való­ságban azonban nehéz tényle­ges enyhülésről beszélni. A konferencián a vendég­látó francia kormány nevében Couve de Murville is felszó­lalt. A francia külügyminisz­ter az Atlanti Szövetségben támadt politikai ellentétek forrását a katonai kérdések­ben, elsősorban az atomerő­ben kell keresni, a miniszter szerint három kérdést kell megvitatni: 1. Melyik országnak áll módjában atomfegyvert gyár­tani; 2. Ki rendelkezzék az atomfegyverek felett, vagyis Pokolgépes merénylet Rámában Róma: Hétfőre virradó éjszaka merényletet követtek el az Olasz Kereszténydemokrata Párt római székhaza ellen. A székbáz bejárata előtt két nagyhatóerejű Trotil-töltetet rob­bantottak fel. A pokolgépek szétrombolták a bejáratot és rész­ben a lépcsőházat, 200 méteres körzetben betörték az abla­kokat. Az épület egyik őre és egy rendőr könnyebben meg- az SZKP I sebesült. A merénylet valószínűleg faciszta elemek műve. eladhatja-e a gyártó ország az atomfegyvert más országnak; 3. Mikor és milyen körülmé­nyek között kerülhet sor az atomfegyverek alkalmazására konfliktus esetén? Manlio Borosio, a NATO új főtitkára rámutatott: az atlanti államok közti nézeteltérések súlyosak. A multilaterális atomerő kérdésében még nincs végleges döntés — hangoztat­ta —, ezért korai lenne, ha a NATO már most érdemben tárgyalna róla. Elismerte: egyes tagállamok nem akar­nak csatlakozni a multilaterá­lis atomerőhöz, mert katonai és politikai szempontból ve­szélyesnek tartják. Nyugat- Európa politikai egyesítéséről szólva a főtitkár kifejtette ag­godalmát, hogy az ellentétes nézetek megbonthatják az „Atlanti szolidaritást”. A NATO értekezletének ülé­sén hétfőn délután felszó! alt Lyman Lemnitzer tábornok. A NATO európai haderői­nek főparancsnoka ezúttal is katonai erőfeszítések fokozá­sára szólította fel r mókát. Azzal érvelt „a NATO-országokat gető katonai veszély szűnt meg.”. őüa­■>ogy nye­nem Franco tábornok magyarázatot kér A spanyol külügyminiszté­rium tiltakozott a rendőrség­nél és erre a hatóságok eljá­rást indítottak néhány tűn ető ellen azzal a váddal, hogy külföldi államfőt sértetek meg. Az államügyész azonban az igazságügyminiszter támo­gatásával elejtette a vádat. Ekkor lépett közbe szemé­lyesen Franco, aki magyará­zatot kért a személyét ért té­relemre. Franco valóságos ulti­mátumot nyújtott be: hétfőig kér választ. i Franco tábornok magyará- iSitot kór a dán kormánytól — jwenti az AP Koppenhágából. ^Az incidens előzményei ré­gebbre nyúlnak vissza, Carlos Alvazer spanyol költő elité­léséig. Alvarezt azzal vádol­tak, hogy „Spanyolországot rá­galmazó” írásokat terjesztett külföldön, s ezért a francoista hatóságok börtönbe zárták. Október 20-án a koppenhágai spanyol követség élé tüntetők vonultak fel és elégettek egy Franco uniformisába öltözte­tett bábút

Next

/
Thumbnails
Contents