Dunántúli Napló, 1964. november (21. évfolyam, 257-280. szám)
1964-11-15 / 268. szám
4 1964. NOVEMBER 13. napló-----------------------------------------A vásárlóerő alakulása Baranya megyében A Magyar Közgazdasági Társaság Baranya megyei Csoportja a közelmúltban tartott konferencián vitatta meg, hogy miként alakult a vásárlóerő és az árualap helyzete a második ötéves terv időszakában megyénkben. A vita napirendre tűzését időszerűvé tette az, hogy a pénz szilárdságának védelme, a vásárlóerő és fedezetéül szolgáló árualap egyensúlyának mérése, megtervezése, biztosítása egyik legfontosabb gazdaságpolitikai feladatunk. A kérdés időszerűségét bizonyítja az is, hogy az MSZMP Politikai Bizottsága a közelmúltban foglalkozott e témával és fontos határozatokat hozott, amelyek a vásárlóerő és az árualap egyensúlyának biztosítására vonatkoznak. Felvetődhet egy olyan kérdés, hogy a vásárlóerő és árualap helyzetét lehet-e, indokolt-e egy-egy terület — ez esetben Baranya megye vonatkozásában — vizsgálni? Kétségtelen az, hogy a pénzmozgás nem marad a közigazgatási határokon belül és az alapvető tendenciák megítéléséhez országos adatokra és tájékozódásra van szükség. Mindez azonban nem jelenti azt, hogy az országosan tapasztalható irányzatok mellett ne kutassuk az ezzel egybeeső, vagy ettől eltérő helyi sajátosságokat annál is inkább, mert az egyes területek gazdasági adottságai eltérőek és a oroblémák is esetleg más súllyal jelentkeznek, 165 ezer keresi A Magyar Nemzeti Bánit és a Statisztikád Hivatal adatgyűjtése alapján készült vá- sárlóeröszámítás azokra a főbb jelenségeikre hívja fel a figyelmet, amelyek a megyei vásárlóerő összetételére, mozgására nézve meghatározó jellegűek. A jövedelmi viszonyokra nézve jellemző, hogy G megye lakosságának kész- pánzjövedelme a második ötéves terv eddigi időszakában 23,3 százalékkal emelkedett. Az egy főre jutó jövedelem éves. átlagban 7 százalékkal nőtt. A lakossági bevételek körülbelül 80 százalékban bérjövedelmekből származnak, amelyekre kedvezően hatott a foglalkoztatottság emelkedése. Az 1360-as népszámláláskor 187 ezer fő volt az aktív keresők száma, amely 1964-ig 195 ezerre nőtt. Ennek ellenére amint ismeretes, nem megoldott a megye munkaerőhelyzete. A termelékenység fejlődésének üteme nem kielégítő, ennél fogva a tervezeti termelésnövekedést sok helyen csak létszámnöveléssel tudják megoldani. A. munkásutánpátlás számszerűleg ezt nem fedezi, ugyanakkor a nyugdíjasok számának évenként körülbelül 10 százalékos emelkedése is a munks- képesköfú lakosság korösszetételének kedvezőtlen változását mutatja. Nehezíti a helyzetet a nagyarányú munkaerő- vándorlás. Például a megye telepített iparában 1963-ban 12 ezer fő — a munkásoknak több mint egyharmada — cserélte fel munkahelyét. Ennél is erősebb a munkaerővándorlás az építőiparban, ahol a a munkáslétszámnak több mint fele váltja egymást. A murkásrvándorlás okaiként az egyes szakmák között fennálló — ném mindig indokolt — bérszintkülönbséget lehet elsősorban megemlíteni. Itt figyelembe kell venni a megye ipari munkásainak mintegy 50 százaléka a bányászatban dolgozik, ahol az átlag- keresetek — beleszámítva a hűségjutalmakat is — a többi iparághoz képest magasak. Ez okozza, hogy az átlagkereset memiénkben 1963-ban körülbelül 17 százalékkal haladta túl az országos átlagot. Az egyes ágazatok közötti jelentős differenciálódás, amit a szakképzettség és teljesítőképességben különbség is tovább növel, olyan feszültséget okoz a munkaerőbe'yzet- ben. pmelynek gw-c -«-.'ll. dása ezúton nemigen . ,'rható. A lakosság jövedelmi viszonyainak alakulásánál a jövedelemforrásokat, bér, illetve paraszti jellegű csoportosításban szokásos vizsgálni, azonban számolnunk kell azzal, hogy a jövedelmek rétegek közötti elhatárolása egyre bonyolultabb, mert például a munkabérbevételek jelentős része paraszti jellegű családokhoz kerül az alkalmazottként dolgozó családtagok nagy száma miatt. Miután azonban a két alapvető lakossági réteg jövedelmeinek forrását és az elköltés irányát tekintve, ma is vannak sajátosságok, indokoltnak látszik az említett csoportosítás szerinti elem zése. A parasztság pénzjövedelme Az elmúlt években a mezőgazdaságban foglalkoztatottak száma tovább csökkent. Az 1960-as statisztikai adatok szerint ez az arány 36,3 százalék volt, azonban az 1960— 1963-as évek között 29 százalékra csökkent és alatt az idő alatt a mezőgazdaságból élők száma 26 ezer fővel lett kevesebb. Mind az országos, mind a helyi statisztikai adatok azt jelzik, hogy a parasztság pénzjövedelme az elmúlt években a nettó-termeléssel azonos mértékben, sőt időnként ennél nagyobb arányban nőtt. A tsz- ek gazdálkodásának megerőA munkaegység értéke Egy dolgozó tagra jutó részesedés Egy családra jutó jövedelem Mindamellett a szövetkezeti parasztság jövedelmén belül is differenciálódás mutatkozik, amely az iparban lévő különbségeknél is nagyobb. Például 1962-ben az egy tagira jutó részesedés 61.5 százalékkai volt magasabb azokban a tsz- ekben, ahol a tagságnak 80 százaléka részt vett a közös munkában. De eltolódás mutatkozik az állattenyésztésben és növénytermesztésben dolgozók jövedelme között is. A jövedelmi aránytalanságok miatt az ipar munkaerőhelyzeténél is több problémát okoz a tsz-ek munkaerőellátottsá- ga. A szövetkezeti tagság korszerinti összetétele évről évre kedvezőtlenebb. Az elmúlt 3 év alatt az átlagos életkor- 8 évvel emelkedett és a korösszetétel rosszabb az országos átlagnál is, mert például a 20—40 éves korú aktív keresők száma az országos 34 százalékkal szemben 27,5 százalékos részarányú megyénkben. A munkaerőhiány azonban nem mindenütt tekinthető általános jelenségnek, mert az állandó foglalkoztatás több szövetkezetünkben ma már gondot okoz. A munkaerőhiány zömmel a munkacsúcsoknál mutatkozik. A mező- gazdasági munkaeröellátottság helyzete alaposabb vizsgálatot igényelne és úgy vélem, eredményeket érhetnénk el, ha az időszaki mumkaerőtairtaíék feltárásának lehetőségét elemeznénk. A parasztság jövedelmének további forrását jelenti a háztáji gazdálkodásból származó termékek értékesítése is. Bár az ilyen jövedelmek részaránya az utóbbi években fokozatosan csökken, azonban a tej, tojás, zöldség és gyümölcsfélék háztáji gazdaságból történő értékesítése 1963-ban emelkedett. Ezek a jövedelmi források ma is évente több száz milliós nagyságrendben jelentkeznek és a parasztság bevételeinek még több mint 50 százalékát képviselik. A kiáramló vásárlóerő 75 százalékát (orditiák áruvásárlásra Ahhoz, hogy a lakosság vásárlóerejének mérvét meghatározzuk, szükséges, hogy a bevételeket csökkentő, úgynevezett pénzügyi kiadásokat, amelyek lényegében szolgáltatási kiadásokkal — adófizetéssel, valamint OTP-hitelsödóse lehetővé tette, hogy a kifizetett készpénz-munkaegység 1960-hoz képest 348 százalékkal emelkedett és a közös gazdaságokból származó paraszti jövedelem mind nagyobb része készpénzben kerül a tagsághoz, amit az alábbi számok is igazolnak: Készpénzrészesedés aránya •/„-ban: 1960 45.— 1961 42.2 1962 59.2 1963 68.— Amint ismeretes, a tsz-«k gazdálkodására — eltekintve az időjárás okozta nehézségektől — nagyüzemi termelés megerősödése jellemző. Az emelkedő áruértékesítés és a jó gazdálkodási eredmények mellett a tagiság jövedelme sok esetben a tervezettet is meghaladta. Ebben nem kis része volt az állami támogatási rendszernek (gyenge tsz- ék részére folyósított dotáció), s annak, hogy egyes tsz-ek a megtermettnél nagyobb jövedelmet osztottak még akkor is, ha ez a mérleghiányhoz vezetett. (Ezt a jelenséget mutatja, hogy például 1963-ban az előző évihez képest a halmo- zatlan termelési érték 10 százalékkal. csökkent, ugyanakkor a tagok személyes jövedelme 4 százalékkal nőtt.) A tsz-tagok jövedelmi helyzetének kedvező változását a következő táblázat számai bizonyítják: mi 1962 1063 1983. ér F orint 1961. év •/•22.31 32.80 34.36 154.— 5.822 8.817 9.502 163.2 7.631 10.800 11.097 154.4 törlesztéssel — kapcsolatosak, figyelembe vegyük. A szolgáltatásokkal kapcsolatos lakossági pénzelköltés összege 1960- hoz képest mintegy 30 százalékkal emelkedett. Fejlődésben a közszolgáltatások — posta, közlekedési kiadások — képviselik a túlsúlyt. A lakosság életkörülményeinek további javuláséra utal a villamas- energia-fogyasztás emelkedése, amely nagyrészt a háztartások gépesítésével, tv-, rádióelőfizetők számának növekedésével arányos. Ugyanakkor azonban a kulturális szolgáltatásoknál, a színházlátogatás növekedése mellett, a mozi- nézők száma mintegy 30 százalékkal visszaesett. Kedvező fejlődés következett be viszont a lakosság egyéb szolgáltatási igényeinek kielégítése terén, amit a helyiipar-politikai tervek túlteljesítése is jelez. A megye és Pécs lakossága az egy főre jutó szolgáltatások tekintetében országosan is a jól ellátottak között szerepel. Mindemellett probléma is adódik bőven, főleg az építőipar elmaradásának következtében és ezért az évről évre nagyobb arányban jelentkező családi és társasház-építésá igényeket nem tudják teljes mértékben kielégíteni. A lakosság vásárlóerejének és pénzelköltésének súlya a kereskedelemben jelentkezik, miután a készpénzbevételek nagy részét áruvásárlásra fordítják. Baranya megyében a kiáramló vásárlóerőnek 79 százaléka 1960- ban a kereskedelmi értékesítés révén folyt vissza. Az áruvásárlásra fordított vásárlóerő arány azóta csökkent és 1963-ban 75 százalékot tett ki, ami a megtakarítások országosan is jelentkező gyorsuló arányára utal. A megnövekedett vásárlóerő lekötését a kereskedelem rendelkezésére álló árualapok növekvő mennyidfo. Porszívógép 2.468 Parkettakefélőgép 509 Mosógép 7342 Hűtőszekrény 1895 Motorkerékpár 2220 Személyautó 749 Televízió 8298 Bútor (millió Ft.) 101.5 A készletek összetétele ebben az árucsoportban sem teljesen megfelelő. A forgalom emelkedését motorok, építőanyagok időnkénti hiánya akadályozza. sége biztosítja. A kereskedelem készletei ma 23 százalékkal magasabbak mint 1960-ban. Különösen a ruházati és vas-műszaki árualapok növekedése volt jelentős. Ezek ellenére sem sikerült azonban a lakosság fokozódó igényeit számos cikk tekintetében kielégíteni. Az elmúlt években jelentősen nőtt az élelmiszerforgalom, amely a tervezettet is meghaladta. Az élelmiszervásárlás növekedése a lakosság átrétegeződésének, a bérből élők részaránya emelkedésének következménye. Ugyanakkor azonban a paraszti lakosság is nagyobb mennyiséget fogyaszt a központi árualapból, mint korábban. Az élelmiszerellátás általában megfelelő, a legtöbb alapvető élelmiszerből a kereskedelem kielégítette a szükségleteket. Problémát az időnkénti húshiány, főleg a fagyasztott hús nem megfelelő minősége okozta. Nem kilégítő Pécsett és a többi városainkban sem az üzemi étkeztetés színvonala. 1960-hoz képest az üzemi étkeztetést igénybevevők száma mintegy 38 ezer fővel emelkedett, ugyanakkor a vendéglátóegységek kapacitása és kor szerűsége főleg Pécsett, nem fejlődött hasonló arányban. A vásárlóerő lekötése a ruházati cikkek tekintetében már korántsem olyan kedvező, mint az élelmiszereknél. A rendelkezésre álló árukészletek mennyiségben megfelelőek, azonban minőségben nem. A kereskedelem ruházati készleteinek . összetétele a különböző okokból nem tartott lépést az igényeknek divat által diktált változása ütemével. Ennek tulajdonítható, hogy számos cikk tekintetében az állandó választék- hiány jellemző. Az évek óta megoldatlan problémát itt az ipar és a kereskedelem együtt működésének hiányosságai okozzák. A gyártó ipar nyersanyag, kapacitás, munkaerő- helyzetre való hivatkozással nem mindig a lakosság igényeinek megfelelő termékeket gyártja. Sok esetben jellemző, hogy az Idénycikkek a szezon után érkeznek be a raktárakba. A sorozatos hibák együtthatójaként mind a kis-, mind a nagykereskedelem készleteiben növekszik az eladatlan készletek mennyisége, bár ezek forgalombahoza- talára igen sok kezdeményezés (szezonvégi vásár, kiárusítás, stb.) történik. Évek óta vitatott probléma a ruházati cikkekre vonatkozó részletakció bevezetése. Feltehető, hogy egy ilyen intézkedés az alacsony fizetésű dolgozók helyzetén javítana és az eladatlan készletek nagvrészének értékesítését is lehetővé tenné, van azonban olyan — erősen vitatható nézet is — amely szerint az életszínvonal velejárója, hogy a lakosság ruházati cikkekből telített, ezért a részletakció bevezetése sem lendítené fel a forgalmat. Erőteljes növekedés következett be a vegyesiparcikkek készleteiben és forgalmában egyaránt. A forgalom növekedése 1963-ban már elérte az ötéves terv végére előirányzott szintet. Főleg a tartós fogyasztási cikkek körében volt magas az értékesítés. Az országos arányokat meghaladó magasabb forgalom megyénk lakosságának intenzívebb vásárlóerejére utal. Ezt néhány általános fogyasztási cikk értékesítésének következő számain keresztül is érzékelhetjük: 1*68. évi eladás Országos eladás 1960. év %-ban 1968. év a 1960. »/„-ban 216.7 186.6 133.9 105.6 119.0 114.4 291.1 258.8 107.4 , 132.2 330.0 351.0 400.3 281.2 133.9 126.4 Meggyorsítani a pénzvisszaáramlás ütemét A lakosság jövedelem-elköltésének aránya azt mutatTéli divat Idén jól felkészült kereskedelmünk a télre. Az Állami Áru- házban télikabátok, kosztümök, férfikabátok gazdag fazonú skálája várja a vásárlókat. Eszterházi-kockás, elegáns, Egy csinos barna bakfiskabát, szürke férfi télikabát. mindössze 700 forintért. Kezdődik a televízió mezőgazdasági filmsorozata Már az elmúlt évben népszerűvé vált műsorszámot újít fel a Magyar Televízió, amikor néhány nap múlva beindítja új mezőgazdasági filmsorozatát. A műsor szerkesztői az első részben — tehát november és decemberben — a gépesítést híja, hogy a vásár lóerő-kibocsátás meghaladja az áruvásárlást, ezért a lakosság pénz tartalékai, különösen 1962— 63-as években nagyarányban nőttek. Ezt bizonyítja, hogy megyénk lakosságának takarékbetétei 1964-berí már a félmilliárd Ft nagyságrendet is meghaladták. Az egy főre eső takarékbetétállomány pedig megyénkben az országos arányoknál is magasabb. Ez végeredményben pozitív jelenség, mert a lakosságnak a forint iránti bizalmát igazolja. A vásárlóerő intenzívebb lekötése a lakosság kulturáltabb pénzelköltsésére vonatkozóan a közgazdászok körében eddig is számos javaslat merült fel, amelyek esetleges gyakorlati megvalósításával érdemes volna foglalkozni, így például: — a lakosság szükségleteinek, igényeinek szervezettebb felmérése (állandó piackutatás), — az ipar és kereskedelem együttműködésének megjavítása, — a fogyasztási cikkek fokozottabb minőségi ellenőrzése, vánják több oldalról megközelíteni. Heti egy adás keretében négy témát dolgoznak fel Az első adásra november 26-án csütörtökön délután 18,2C órai kezdettel kerül sor mp ' nek címe: „A gépek helyes üzemeltetésének feltételei.” — a gyorsforgásű idénycikkek előállítása érdekében a helyiipar és kiskereskedelem kapcsolatainak szélesítése, — árucikkek kiszerelésének, csomagolásának színvonalemelése, — kereskedelmi propaganda, korszerű reklám igénybevétele, stb. A lakossági megtakaritások évről évre emelkedő irányzata — amely országos jelenség — az életszínvonal emelkedésének pozitív irányaként értékelhető. Emellett azonban indokolt a pénzvisszaáramlás ütemét — amint ezt a Politikai Bizottság kereskedelemre vonatkozó határozatai is előírják — meggyorsítani és a lakosság igényeinek korszerű kielégítésével a pénzeszközök lekötését biztosítani. E célok elérése érdekében kutatni kell minden olyan lehetőséget, amelv akár az árualapok - összetétele, akár az áruterítés javítása, az árkérdés terén fennálló problémák megszüntetése, a szolgáltatások bővítése és kulturáltabbá tétele érdekében felmerülhet. Dr. Nagy József
