Dunántúli Napló, 1964. november (21. évfolyam, 257-280. szám)
1964-11-01 / 257. szám
(Szituit'mi mi A köznek ösméreíes muzsikusa Ezzel a kissé keUerakedő, levendula illatú címmel tulajdonképpen két dolog fölötti örömömet szeretném kifejezni. Erre egyrészt az ad okot, hogy Szivárvány címmel, a Kincses Könyvek sorozatában megjelent a fiatal magyar írók legújabb elbeszélés gyű Keménye, másrészt: ezzel a kötettel a Kincses Könyvek — ez a ki- f-'-zetten a falusi lakosság számára szerkesztett sorozat — elérte a három milliomodik példányt. Három millió könyv! — el- 1-'özeini is nehéz. Ha egy <"ére állított kötet vastagságát két centiméterre becsüljük, akkor ez a hatalmas könyvmennyiség csak egy hatvan kilométer hosszúságú könyvespolcon férne el. S ez a rengeteg könyv mindössze az elmúlt nyolc esztendőben jelent meg, s mindössze egyetlen könyvsorozat köteteiként. A sorozatot hangsúlyozottan a falusi lakosság számára szerkesztik, olyannyira, hogy városi ember csak külön utánjárással juthat hozzá. A sorozatot a Szövetkezetek Országos Szövetsége adta ki, s egyes darabjai a faluellátó könyvesboltok útján jut el az olvasóhoz. Persze, ha azt nézzük, hogy Magyarország mai lakosságából hányán élnek falun, ez a hárommillió könyv nem jelent többet, mint annak a lehetőségét. hogy áz elmúlt nyolc esztendőben minden falusi ember — gyermekeket és aggastyánokat is beleértve — megvásárolhatta a sorozat valamelyik kötetének egyetlen példányát. Ez pedig nem sok. S ha a különféle statisztikai kimutatásokban szereplő számokat részük, valóban, ma még a könyvtári kölcsönzés, és a könyvvásárlás forgalma falun jóval az országos átlag alatt van. Tulajdonképpen ebből a fK ismerésből született maga az a gondolat, hogy az Olcsó Könyvtár mellett egy másik olcsó sorozatot, a falusi lakosság igényeit és olvasóvá nevelésének feladatát szolgáló sorozatot hozzunk létre. Ez a Kincses Könyvek sorozata. S ha falun még valóban kevesebbet és kevesebben olvasnak — főként az iskolából már kikopott, felnőtt réteg —, mint városban, a helyzet korántsem aggasztó. A betű szeretető falun ma már nem „úri” hóbort és bolondéria, a könyv- vásárlás nem ablakon kidobott pénz, az olvasás nem tudálékosságát, hanem ismeretszerzést és műélvezetet jelent. Petőfi, aki az ország elmaradottságának szellemi sivárságának egyik jelét éppen a könyv iránti érdektelenségben látta, s 1847-ban azt irta: „Szerény állat itt a lélek, — Nem kér szénát, abrakot; — Mint szamár a gazt: zabálja — A kalendáriumot”; mondom, az a Petőfi, akinek korában szinte csak a kalendárium volt az egyetlen olvasmány egy magyar családnál, nagyot nézne, Ha a Kincses Könyveik három milliós példányát és a sorozat legújabb kötetét meglátná. Mire! egy népszerű, űj olvasókat megnyerni óhajtó sorozatról van azó, a legújabb kötet ismertetését — bármennyire is szokatlan és a kritikai sablontól eltéró —, tulajdonképpen a legillőbb azzal kezdeni: a könyv ára hat forint, és meg jelen t 16 500 példányban. A két adat persze összefügg, és egymást föltételezi. De mindkét szám — a könyv olcsósága (mindössze két csomag cigarettába kerül) és a magas példányszám olyan, hogy csak örülhetünk. De a könyv belső anyaga, tartalma — tizennyolc fiatal magyar író egy-egy elbeszélése — miatt is meg lehetünk elégedve. Ne feledjük, ez a könyv elsősorban a falu számára készült, ahol az olvasói igény legföljebb a klasszikusokig, s a magyar irodalomban Jókai, Mikszáth regényeiig ér föl És most itt van egy válogatás a mai magyar irodalomból, s nem is a betetőzött életművű íróktól, hanem jórészt pályakezdő fiataloktól, s nem is valami népszerű műfajban, hanem a talán íróilag legnehezebb és legigényesebb olvasót föltételező novella műfajában. Egy antológia sosem arra alkalmas, hogy a benne szereplő írókról tegyünk megállapításokat (egyetlen írás nagyon esetlegessé tenné a véleményt), sokkal inkább az ösz- szeállítás egészére vonatkozó, általános érvényű dolgokról késztet elmélkedésre. Ezúttal például arról: Milyen célt szolgál a Szivárvány? A tiEmlékezés Bihari Jánosra születésének kétsz zennyolc írás milyen képet mutat a mai magyar irodalomról; jelesül fiatal novel- I listáinkról? Vannak-e egyezések, különbségek az' egyes írások között? Stb. A kötetben szereplő írók, úgy érzem, jól reprezentálják a mai magyar irodalmat. A kötet anyaga valóban olyan, hogy kedvet éleszt az élő irodalom megismerésére, és segít feloldani azt a még ma is meglevő idegenkedést, amely- ivei a tájékozatlanabb olvasó napjaink művészete felé fordul. Az írások, témakörüket tekintve is. napjaink valóságához tapadnak. S a mai olvasó hol másutt találkozhat a saját gondjaival-örömeivel, mint a kortárs irodalomban? A válogatás azért is szerencsés, mert a novellák egy-egy (tó életművéből is jó ízelítőt adnak: akinek nevét az autó- í lógiából az olvasó megjegyzi, annak könyve mellett bizonyára már nem fog érzéketlenül elmenni. Az antológia arra is alkalmas, hogy anyagát a korábbi évek hasonló vállalkozásaival egybevetve a mai fiatal magyar novellisztika helyzetéről elmélkedjünk. Bár Igaz, hogy már nem pályakezdő, hanem legalább egykötetes szerzők sorakoztak fel ezúttal, a kötetből kirajzolódó kép azt mutatja, hogy ez a mai magyar novellisztika (a kötetben szereplők legjobbjainak nevét is írjuk ide: Bertha Bulcsu, Fejes Endre, Kamondy László, Sánta Ferenc, Szabó István, Szakonyi Károly) — a klasz- szikus magyar széppróza, Móricz, Kosztolányi, Gelléri Andor Endre, Nagy Lajos és mások művészete méltó folytatásának bizonyul. tüskés tiborI „Emlékszünk még arra, hogy láttuk és hallottuk ezt az embert, akinek külseje férfias szépséggel egyesítette fajának minden jellegzetes vonását. Még fel tudjuk idézni azrt a lenyűgöző varázst, amit akkor váltott ki, amikor hallgatód lelkének legtitkosabb rezdülését is kifürkészve hegedűjéhez nyúlt s órák hosszat játszott, nem gondolva az idővel, s a hangok, amiket kieseit, hol visszafojtott indulatok vízeséseként zuhogtak, hol úgy susogtak, mint a puha mohán csörgedező ér.” Liszt Ferenc tollából láttak napvilágot az idézett sorok. Arra a muzsikusra vonatkoznak, aki a „Felséges Császár és Királyi Herceg”-hez címzett levélében méltán írhatta ezt neve alá: ja Köznek öt- méretes Musüaisa”. Bihari Jánost, a XIX. század első évtizedeinek legjelentősebb magyar muzsikusát és előadóművészét százezrek lemérték. A virtuóz-triász harmadik és egyben legnagyobb tagja volt. Két társa. Csermák Antal és Lavotta János is reprezentáns muzsikus abban az időben, de a verbunkos zene nála telik meg asszad a hősi pátosszal és lírával, amelyet a kor hallgatója a muzsikától várt. Bihari a verbunkost összekapcsolta a népies dallal és a kuruckor ze- | néjével. Ez a ..hallgatóból” és „frissből” álló bánatos érzelmet és vidámságot kifejező, de egyben férfias és büszke muzsika felelt -meg a korszak hazafias lelkesedésének. Bihari szép ívelésű pályájának hajtóereje tehetsége és szorgalma volt. Nagvabonyban született 1764. október 21-én. Atyja ebben a Pozsony megyei mezővároskában kereste meg hegedűjével családja számára a betevő falatot. Fiát. akiről úgy vélte, nálánál jobb hegedűs úgy sem válik belőle, rokonai gondozására bízta. így került a kis Bihari a Győr megyei Bőnyre, ahol gyermek és serdülő éveit töltötte. 24 éves korában Szerdahelyen kötött házasságot Banyák Simon helybeli jón évű cimbalmos leányával. Banyák Évával. Apósa zenekarában küzdötte fel magát első hegedűssé, prímássá. 1802-ben Pestre jön és megalakítja öttagú zenekarát. Itt alkalma nyílik hangszerén tnégjobban kiművelni magát és amint azt Mátray Gábor, a kiváló zenetörténeti kutató írja: „Ügyessége hamar ’ ki- tünteté őt, s a magyar zenét pártoló közönség bő jutalmazásban részesítő. Elsősége lévén mindéin nyilvános s magánházaknál tartott ünmepé- lyekhöz és lakomakhoe meg- hívatott.” 1811-ben már Pozsonyban muzsikál az országgyűlés alkalmával. Gyakran hívják meg Becsbe, fényes császári lakomákra is. De önálló hangversenyei. _:[ is rendez Bécs különböző színháztermeiben, s lehet, hogy Beethoven ezeken hallgatta játékát és véste emlékezetébe azt a Bihari-dallamot, amelyet az István király nyitányban használt féL A bécsi hangversenyekről liszt A könyv és a gyermek Minden szülőnek természetes joga, hogy beleszólhasson: kivel barátkozik gyermeke. De ugyanilyen joga, sőt kötelessége azt is figyelemmel kísérni: milyen könyveket vesz a kezébe. A gyermek olvasmányai irányításának egyik módja az, hogy céltudatos, alaposan átgondolt terv szerint könyveket vásárolunk részére, segítjük saját kis könyv tára összehordásában. Nagy kérdés: milyen könyvet ajándékozzunk gyermekünknek? Mielőtt megkísérelnénk felelni a kérdésre, mindenekelőtt meg kell jegyeznünk, hogy az ifjúsági irodalom iránt érdeklődő korosztályok ma már nem ugyanazok, mint egy-két évtizeddel ezelőtt voltak. A mai tizenöt, tizenhat éves már a felnőtt irodalmán él. Az ifjúsági irodalom tulajdonképpen az úttörőkorú gyermekek irodalma lett, az alsóbb korosztályoké, s a számukra alkotott gyermekirodalomnak számolnia kell a mai óvodásoknak és általános iskolásoknak a régieknél nagyobb szókincsével és tágabb érdeklődési körével. Ennek ellenére természetesen a legkisebbeknek szánt irodalom nem állhat egyébből ma sem, mint rövid, egyszerű cselekményfl kisebb mesékből vagy versekből, amelyek lehetőleg az 6 életükből merítik tárgyukat. Egyszerűsége mellett jónak is kell lennie ennek az irodalomnak. Ha próza, ragadja meg a gyermek érdeklődését, ha vers, hibátlan rfmelésű, töretlen ritmusú legyen. És miről szólhat?. Szülőkről. testvérekről, a gyermeknek hozzájuk fűződő kapcsolatáról, öltözködésről, }á- t^cról, ae óvodai eseményekről, a gyermek egyre tagoló világáról, erdőről-mezőről, álcáról és főként az állatokról. A meséknek hármas célja van: 1. A gyermek szórakoztatása, (vagyis érzelmi foglalkoztatása). 2. Fogalmak gyűjtése (értelmi fejlődés szolgálata). 3. Tanulság levonása (erkölcsi érzék kialakítása). Lehetséges, hogy a mese első céljának megfelelhet akkor is, ha a másik kettővel nem törődik, viszont sem értelmileg, sem erkölcsileg nem tud hatni, ha nem jár vele érzelmi hatás is. Ebből következően elmondhatjuk, hogy egyáltalán nem hiba, ha olykor egy-egy mese csak szórakoztatni kíván, a* érzelmi életnek mégis nyújt valamit, ha nem többet, legalább egy egészséges nevetést. Ezért van az, hogy a gyermek sokszor elismételtet egy már ismert mesét. (Vágyteljesülés, vidámság, vagy jóleső meghatottság.) A mese nem csak tartalmat ád. hanem hangulatot is. Nézzük a második feladatot: a fogalomgyűjtést. Ez a művelődés útja. A szórakoztató mesében is benne vannak a megtanulandó fogalmak. Érzelmi kíséret feltétlenül kell hozzájuk, mert egyébként a gyermek nem veszi őket tudomásul. Harmadik eél: a* erkölcsi hatás. Az erkölcsi tanulságot nem lebet utólag belerakni a mesébe, mint palacsintába a lekvárt. Ha rossz volt a mese, élettelen lese a tanulság. Hogy célt érjen, át kell itatnia az egész mesét kimondatlanul is. A* igazán jó mesének csaknem mindig vaa vateni tanulsága. még akkor is, ha az író esetleg nem határost* el élőnk hogy milyen tanulságot bígy- gyeszt a végére. Mindezekből következük, | hogy szülőknek, nevelőknek nagyon kell vigyázniok: az ; életképes tanulság, amelyet a j gyermek megőriz a meséből, ! igaz legyen! Alapigazság: mesélnünk kell, de hazudnunk nem szabad!!! Az iskolás korban új mesefajtával kerül kapcsolatba a gyermek: a népmesével. Ezzel azonban nagyon vigyázni kell! A népmesék nemegyszer borzongató eseményeket is elmon danak, víziókat, rossz álmokat okozhatnak a gyermeknek. A nép ugyanis egyáltalán nem gyermeki célokra „találta ki” és mesél geti a meséit. Válogatás nélkül a gyermekre zúdítani tehát nem szabad a népmesék sokszor kegyetlen mondanivalóját. Sokkal veszélytelenebb terület ebben a korban már időszerű állatmesék egész tömege. Aesopus, Lafontain, Krylov művei és a mai magyar természeti mesék csali kiragadott példák a bőséges választékból. Jó olvasmányok ezek a kamaszodásnak induló gyermek számára, aki közben belenő az életra’-’ regényekbe, feltalálókról és felfedezőkről szóló olvasmányokba, néprajzi, földrajzi művekbe, s ezeken keresztül észrevétlenül jutnak majd el a felnőttek irodalmához. Hogy gyermekünk milyen felnőtté érik, azt mi szülők a kezébe adott könyvekkel hs segftünfc kissé meghatározni. Gondosan, lelkiismeretes válogatásai kell tehát ezt a srrthői 1 fetadatentsat teljesítenünk. I % fr íázadik évfordulóján Ferenc ezt írja: „nagyér, sokan látogatták, valóságos csődület volt”. Bihari, Liszt Ferencen kívül Széchenyi és Berzsenyi elismerését és tiszteletét is k - vívta. Szeroere Pál Kazir ■- c Ferenchez írt levelében c ,t olvashatjuk: „Másnap a n - met Ritter-Schauspiel után i Paradicsomba tértünk be Ott leltük Vitkovics és Kölcsey barátainkat. Alig mondó lei Vitkovics Berzsenyi előtt ezt a szót: Itt van Bihari, azonnal felkele Berzsenyi s Vitkovics őtet a másik szobában hegedülő Biharihoz vala kénytelen tüstént vezetni. Berzsenyi Biharival sokáig hegedű 1- tetett s annyira el volt ragadtatva Bihari által, hogy más szobában utána várakozókról egészen elfelejtkezett.” Bihari Pesten és Bérsen kívül megfordult hazája. Erdély és Horvátország nagyobb városaiban is. Mindenütt lelkesen ünnepeitől. 1824. decemberében az egri tisztújításról hazajöhet, Gyöngyös és Hatvan között kocsija felborult. A nagy hegedűs akkor bal karját törte. Csillaga lehanyatíifc. Az 1825-ös pozsonyi orazággyűlés résztvevőinek még muzsikál, de keze már nem engedelmeskedik képzeletének. Társai elpártolnak tőle. Sanyarú napokat él át Ezek:® így emlékezik vissza Balta Károly, a kortárs író: „midőn megjelent nálam, igen vékony színben volt de ő azért rá- kezdette a fia halálára készített darabját; de már csak y hegedű s kéz volt Biharié, nem a hangok is. — Ezután vagy két héttel még rosszabb színben jelent meg. ..Azé:' jöttem mondá, hogy már nem soká élek, tehát a feleségemet szívességbe ajánljam.” Szavain nagyon megilletódtem, biztattam, hogy ne essél; kétségbe, s fogadtam, hogy majd egykor, annak idején, menny re lehet, lesz gondom reálok. Kínáltattam, de már se nem ehetett, se nem ihatott egyebet egy kevés jó honnál Ezután elment és többé nem láttam.” 1827. április utolsó napjaiban helyezték örök nyugalomba a ferencvárosi temetőben. Bihari nem volt képzett zenész. A kottaíráshoz nem értett. Fennmaradt 84 dallamát mások jegyezték le. A verbunkos zene mégis az ő vonóján lett igazán nemzeti magyar muzsikává. VÁRNAI FERENC ~ Hírek -r~ a kulturális életből Jiri Petás, a csehszlovák Művelődésügyi Minisztérium Művészet Oktatási Osztályán«;-, munkatársa az elmúlt héten tapasztalatcsere jellegű látogatást tett a Pécsi Művészeti Gimnáziumban.- O Federico Fellini négyórás filmet készít „Utazás az éjszaka mélyére” címmel. A főszerepet Annie Girardo: francia filmszínésznő játssza.- O önálló kiállítása nyílik november 7-én Platthy György festőművésznek a Janus Pannonius Múzeum Káptalan utcai kiállítótermében. A kiállítás november 30-ig lesz nyitva.- O — Népszerű sztárok, új csillagok címmel vidám zenés műsort szervez az Országos Rendező Iroda. A november 9-én a. Nemzeti Színházban bemutatásra kerülő műsor keretében olyan népszerű éneketek lepnek színpadra, mint Sárost Katalin és' h’oós János. Konferál; Bmchfeid Sziegfried. A
